GYÜSZ-TE Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesület A L A P S Z A B Á L Y

GYÜSZ-TE Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesület A L A P S Z A B Á L Y

I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: GYÜSZ-TE Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Bocskai u. 58/1 3. Az Egyesület működési területe: Magyarország 4. Az Egyesület alapításának éve: 2009.év 1. Az Egyesület célja: II. Az Egyesület célja és feladatai Gyomaendrőd turisztikai desztinációjának pozicionálása nemzetközi és hazai turisztikai piacon úgy, hogy szervezeti összefogás mellett az önkormányzattal karöltve egy megalapozott újszerű marketingstratégiát kialakítva, erre a célra igényelhető állami támogatások segítségével, konzekvens brand - építő lépéseket tartalmazó tervezet alapján a látogatók/vendégéjszakák számának növelése, és motivációjuk maximalizálása, ezzel elérendő, hogy városunk és vidéke turisztikailag frekventált lehessen. A fenntartható turizmus kialakítása, megőrzése és fejlesztése Gyomaendrődön. A turizmus esetében a fenntarthatóság a természeti, a kulturális és az épített környezeti elemek okos felhasználását, fejlesztését és egyben védelmét jelenti, minek következtében a turizmusban részt vevők érdekei, elvárásai egyszerre teljesülnek, a gazdasági előnyökből egyszerre részesülnek. Fenntartja a kommunikációt az önkormányzat, turisztikai vállalkozók, szakmai szervezetek, civilek és a lakosság között a fejlődés érdekében. Megfelelő kompetenciát biztosít (anyagi forrásokat és szakembereket) a feladatok végrehajtásához, a közösségi érdekeket előtérbe helyezve. Az egyesület működése révén összeadódnak a szellemi javak, mely a város turisztikai fejlődését irányzó anyagi javak megteremtését célozza. Helyi turizmusban érintett gazdasági szereplők szakmai továbbképzése, oktatása. Az egyesület szükséges feladatai a kitűzött cél elérése érdekében: Szervezi és koordinálja a gyógy-, a horgász, vadász- és sport turizmust diák sport- és természetvédelmi táborok szervezése. Konferenciák és hosszú hétvégés képzési szemináriumok programszervezése és lebonyolítása. Aktívan részt vesz az önkormányzattal együttműködve a település pozitív városképének kialakításában. Szálláshelyek és vendéglátó egységek tulajdonosaival közös érdekek melletti együttműködés. Forrásteremtés a települési rendezvényekre, kiadványok készítésére, internetes honlap működtetésére, turisztikai attrakciókra. Környezetvédelmi, felszíni vízvédelmi akciók szervezése, lebonyolítása, mások által szervezett rendezvényeknek a településünket érintő feladatok koordinálása segíti és támogatja az önkormányzat turisztikai, környezetvédelmi és tájvédelmi fejlesztésre

irányuló törekvéseit, pályázatait- kiemelten a frekventált turisztikai területekre összpontosítja. Önkormányzattal való együttműködés szélesítése: A város pozitív image-nek kialakítása érdekében. Vendégbarát miliő kialakítása érdekében. Városi vonzerő fejlesztése érdekében. Turizmus érzékeny városfejlesztés érdekében. Idegenforgalmi projekt tervek készítése érdekében. Városi turizmussal kapcsolatos attrakciók, fesztiválok megtartása érdekében. Összefogni a városi turizmusban érdekelt szolgáltatókat és résztvevőket. A turizmussal kapcsolatos környezetvédelem, környezeti nevelés, és fenntarthatósági szempontok biztosítása és ápolása. Gyomaendrőd turizmusának népszerűsítése. A városi turizmusban résztvevő szolgáltatók általános és célirányos szakmai képzése. A turizmussal kapcsolatos információ áramlás biztosítása. Vendégbarát internetes honlap működtetése. A térségben található vonzerőket termékké kell alakítani, a termékeket desztinációba ágyazottan piacra kell juttatni, végül a piacon értékesíteni. A helyi lakosokkal megismertetni a környék nevezetességeit, program lehetőségeit, természeti látványosságait. Gyomaendrőd városi turizmussal kapcsolatos tevékenységek átfogó koordinálása. Ellátja a település turisztikai marketing feladatait. Részt vesz a helyi turisztikai termékfejlesztésben. Közvetíti a helyi turisztikai termékeket a hazai és nemzetközi piacra. Szervezi, koordinálja turisztikai kiadványok létrehozását. Online működő foglalási közvetítő rendszert hoz létre és működtet a tagok részére. Kapcsolatot tart a régió, és a térség szakmai szervezeteivel. Működteti információs irodáját. Rendezvények programok kezdeményezésében lebonyolításában szerepvállalás. Kérdőíves felmérést végez a vendégek körében az elégedettségről. Minőségbiztosítási rendszert dolgoz ki és működtet. Növeli a települési turizmus innovációs képességét. Szerepet vállal az ifjúság turisztikai nevelésében. Bekapcsolódik az oktatás-képzésbe, tanulmányi utakat szervez. Megismerteti a kultúra sokszínűségét a vendégekkel és a lakosokkal egyaránt.

2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat. III. Az Egyesület tagsága 1. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát, előzetesen regisztrálja magát a tagfelvételhez és megfizeti a Közgyűlés által meghatározott egyszeri regisztrációs díjat, valamint az évenkénti tagdíjat és tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában. A rendes tag felvételéről - írásbeli felvételi kérelme, regisztrációja alapján az Egyesület Közgyűlése dönt. A tagfelvételi kérelemét elutasító határozata ellen a Felügyelő Bizottsághoz lehet fordulni jogorvoslatért. Az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. Az Egyesület tagjának jogai: az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában; részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban; a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni; választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; betekinthet az Egyesület nyilvántartásába; a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli Elnökségi ülés összehívását kezdeményezhetik; 2. Pártoló és tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamintjogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és önkéntes adományokkal támogatja az Egyesület működését. A

tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag. illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. 3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagjai jogaikat képviselőik útján gyakorolják. 4. Az Egyesület tagja köteles: Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. az Egyesület Alapszabályát és egyéb Szabályzatait, határozatait betartani az Egyesület munkájában, feladataiban, szervezeti életében tevékenyen részt venni, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását, mellyel kapcsolatosan köteles a Közgyűlés által évente meghatározott óra egyesületi közösségi munkát végezni, vagy akadályoztatása esetén azt pénzben a Közgyűlés által meghatározott értékben megváltani. köteles a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat az előírt határidőben megfizetni megválasztása esetén az egyesületi tisztséget legjobb tudása szerint ellátni, a rábízott feladatokat végrehajtani az egyesület érdekeit, tevékenységét tiszteletben tartani és védelmezni 5. A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött kilépési nyilatkozatával. A tagsági jogviszony felmondása: Ha az Alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt. A tag kizárása: A tagnak jogszabályt, az egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az Alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A kizáró határozat ellen a tag fellebbezéssel élhet, amelyet a kizáró határozat kézhezvételi napját követő naptól számított 15 napon belül az egyesület Felügyelő Bizottságához címezve, az egyesület elnökéhez, írásban kell benyújtania. A fellebbezésben a tagnak elő kell adnia mindazokat az indokait és bizonyítékait, amelyekre alapozva a kizáró döntést vitatja. A fellebbezést a Felügyelő Bizottság soron következő ülésén bírálja el, és döntéséről a tagot írásban értesíti. 6. Az éves tagdíj és az egyszeri regisztrációs díj mértékéről a Közgyűlés határozata dönt. Az egyszeri regisztrációs díj megfizetése a tag belépésekor történik. Az éves tagdíj megfizetése: 2 részletben történik. Első részlet a tagdíj 50%-át tárgyév január 15-ig, második részlet a tagdíj 50%-át tárgyév július 15-ig kell megfizetni. A tagdíj befizetéséről az egyesület számlát állít ki. Az éves egyesületi közösségi munkát minden év december 31-ig kell teljesíteni vagy megváltani. Az egyesületi tag tagdíja a vállalkozása gazdasági teljesítő képességéhez igazodik a közgyűlés döntése szerint. Az önkormányzat, mint jogi személy, éves támogatásának mértékéről az önkormányzat képviselő- testülete a költségvetés tárgyévi rendeletében dönt. Az egyesület és az önkormányzat kapcsolatát az Elnökség és Képviselő-testület által elfogadott megállapodás szabályozzák. 7. Az Egyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni. A tagnyilvántartásban rögzíteni kell a tag nevét, lakcímét, a tagsági viszony keletkezésének, valamint megszűnésének időpontját. ill a megszűnés okát. IV. Az Egyesület szervezete 1. Az Egyesület szervei: Közgyűlés, Elnökség és a Felügyelő Bizottság 2. A Közgyűlés A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. Az Elnöknek tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a körülményről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály, vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 15 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 3. A Közgyűlést az Elnökségnek össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az előző okokból összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata. 5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. 6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmaznia kell: - a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők nevét, - a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges létszámadatokat a jelenléti ív szerint - a Közgyűlés elfogadott napirendjét, az ezekkel kapcsolatos előterjesztéseket melléklet szerint, - a hozzászólások lényegét - a közgyűlés határozatainak pontos szövegét, a határozatok végrehajtásáért felelős személy nevét, és a végrehajtás határidejét, - a határozathozatal során történt szavazás eredményét A jegyzőkönyv készülhet hangfelvétellel is, de a hangfelvétel anyagát 5 napon belül írásban is el kell készíteni, a hangrögzítést meg kell őrizni. 7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. 8. A Közgyűlésen jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges: - az Alapszabály módosításához, 8/A. A közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges: - az Egyesület céljának módosításához, - az Egyesület megszűnéséről szóló döntés meghozatalához. 9. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. 10. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit. 11. Az Egyesület ügyvezetésének ellátása: Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnökség tizenegy tagból áll. Az Elnökség az elnökét és az elnökhelyettesét maga választja tagjai közül. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az Elnökség tagjainak megbízatása: Az Elnökség tagjainak, mint vezető tisztségviselőknek megbízatása öt évre szól. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, azonban a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az Egyesület tagjain kívüli személyekből. Az Elnökség feladatkörébe tartozik: a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele. Az Elnökség ülésezése: Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. Az Elnökség ülését az Elnökírásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az ülés határozatképes, ha azon az Elnökség tagjaiból legalább hét tag jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. 12. Az Egyesület elnöke, elnökhelyettese a) Az Egyesület elnöke: Az Egyesület elnökét az Elnökség 5 éves időtartamra választja, aki tevékenységével az Elnökségnek felelős. Az Elnök jogai kötelességei: - az Egyesület tevékenységének irányítása; - a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése; - döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban - a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; - kapcsolattartás más civil szervezetekkel és érdek-képviseleti szervezetekkel; - irányítja az Elnökség munkáját; - vezeti az Elnökség üléseit; - képviseli az Egyesületet; - eljár az Egyesületet érintő ügyekben; - intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; - összehívja az Elnökség üléseit; - vezeti az ügyvezető apparátust; - irányítja az Egyesület gazdálkodását; - utalványozási jogot gyakorol; - gyakorolja a munkáltatói jogokat; - minden olyan feladat ellátása, amelyet a jogszabály az Elnök hatáskörébe utal. - A tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie; b) Az Egyesület elnökhelyettesének jogai, kötelezettségei: - Az Elnököt távollétében az elnök által kijelölt elnökhelyettes helyettesíti. Helyettesítés esetén az elnökhelyettes teljes joggal képviseli az Egyesületet és gyakorolja az elnök jogait. - Az Elnök távollétében utalványozási joggal rendelkezik. c) A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik: - határozott idejű megbízatás esetén a megbízatás időtartamának lejártával, - megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkeztével, - visszahívással, - lemondással, - a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, - a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenység ellátáshoz szükséges körben történő korlátozásával, - a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

13. A Felügyelő bizottság: (FB) - a Közgyűlés négyévi időtartamra titkos szavazással Elnökből és 6 tagból álló Felügyelő Bizottságot választ. - a Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. - a felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi. - A Felügyelő Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az Elnökség, illetve az Egyesület gazdálkodását és működésének alapszabályszerűségét, jogszerűségét - Az FB elnöke tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein. Az Elnök akadályoztatása esetén ez a jog az általa kijelölt FB tagot illeti meg - A Felügyelő Bizottság tevékenységéről évente legalább egy alaklommal köteles a Közgyűlésnek beszámolni - Az Egyesület Alapszabály ellenes működésének, vagy a gazdálkodás, vagyonkezelésének az Egyesület érdekeit súlyosan sértő gyakorlata esetén jogosult és köteles az Elnöknél a Közgyűlés soron kívüli összehívását kezdeményezni az Elnökség egyidejű értesítésével - A Felügyelő Bizottság szükség szerinti gyakorisággal ülésezik, üléseit az Elnök hívja össze. Az ülést a bizottsági elnök vezeti, aki irányítja és szervezi a bizottság tevékenységét. Az ülés határozatképes, ha azon legalább öt tag jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. - Ügyrendjét és működésének részletes szabályait maga állapítja meg. Üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell felvenni. 14. Vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények, kizáró okok és felelősségükre vonatkozó szabályok Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Nem lehet vezető tisztségviselő az előzőleg írtakon túl az, akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn.

Vezető tisztségviselő felelőssége: A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselővel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. 2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: - tagsági díjak, melyet a Közgyűlés állapít meg. A tagsági díjat az Egyesület bankszámlájára, vagy pénztárába kell teljesíteni, évente kettő részletben. Az első részlet a tárgyév január 15. napjáig, míg a második részlet július 15. napjáig esedékes. - más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; - befektetési tevékenységből származó bevétel; - az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel; - a költségvetési támogatás: pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; - a fent fel nem sorolt egyéb bevétel. 3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - nem felelnek. 4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. VI. Az Egyesület megszűnése 1. Jogutódlással történő megszűnés: Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. 2. A jogutód nélküli megszűnés okai: A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról: Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. VII. Vegyes és záró rendelkezések 1. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselő-jelöltet, megyei közgyűlési és helyi települési képviselőjelöltet nem állít, nem támogat a választásokon, és a továbbiakban sem fog. 2. Jelen Alapszabály és az itt nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (továbbiakban: Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (továbbiakban: Ectv.) az irányadó. Az Egyesület módosított Alapszabályát a 2015. április 14-én megtartott Közgyűlés fogadta el. Gyomaendrőd, 2015. július 23. Timár Imre elnök