Metróért Egyesület Alapszabálya Budapest, 2012.07.28 1
I. A Metróért Egyesület érdekvédelmi szervezet. II. Az egyesület működésének alapjai 1. A Metróért Egyesület, továbbiakban ME a Budapesten élő és az ide látogató emberek kulturált, biztonságos és gyors metrón való közlekedését kívánja elősegíteni, ezért tevékenykedő non-profit szervezet. A ME működésének alapvető szabályait figyelemmel a az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseire jelen Alapszabályban határozza meg. 2. ME közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el, valamint országgyűlési, illetve önkormányzati választásokon jelöltet nem állít és nem támogat. 3. A ME székhelye: 2233 Ecser Arany János u. 29-31 I.e.2 4. A ME céljai a következők: III. A ME céljai, feladatai a) A jelenleg üzemelő metró vonalakkal kapcsolatos gondokra való figyelem felhívás, javaslatok kidolgozása. b) Épülő, tervezett metró vonalakkal, vonalszakaszokkal kapcsolatos vélemények megjelenítése, esetleges alternatív megoldásokra való javaslattétel. c) Vonalak, vonalszakaszok felújításakor véleménynyilvánítás a tervezett megoldások célszerűségéről, esetlegesen eltérő megoldásokra való javaslattétel, beleértve a felújítás alatti ideiglenes közlekedési renddel kapcsolatos problémákat is. d) Új metró járművek beszerzésekor vagy felújítási program beindításakor, azoknak célszerűségi értékelése, esetlegesen alternatívák bemutatása. 5. (1) A célok elérése érdekében a ME a következő feladatok elvégzésére vállalkozik: a) széleskörű figyelemfelhívó események rendezése, azok publikálása; b) szakmai tájékoztatók, kiadványok készítése és terjesztése; 2
c) tanulmányok készítésének ösztönzése, adatgyűjtés és statisztikák szerkesztése; d) fórumok, megbeszélések szervezése; e) a döntéshozókkal és szakmai szervezetekkel történő kapcsolatfelvétel, folyamatos konzultáció f) a közlekedés fejlesztésének előkészítésében történő véleménynyilvánítás és részvétel; g) az egyesületi tagok érdekeinek képviselete, h) jogszabály-előkészítő munkában való részvétel. (2) A ME céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel. IV. Szervezeti felépítés 6. A ME-nek rendes és pártoló tagjai vannak. Legfőbb döntéshozatali szerve a Közgyűlés. Szervei az Elnök, az Elnökség és Számvizsgáló Bizottság. Rendes és pártoló tagok 7. (1) A ME tagja lehet az a természetes személy, aki elfogadja a ME Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a ME munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. (2) A rendes tag felvételéről az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. (3) A felvételi kérelmet írásban kell benyújtani. (4) A rendes tag: a) tájékoztatja a ME-t minden olyan tudomására jutó, az egyesület munkáját érintő információról, amelynek közlése nem ütközik más szabályba; b) betartja az Alapszabály rendelkezéseit; c) a ME munkájában tevékenyen részt vesz; d) a rábízott feladatokat legjobb képességei szerint végrehajtja; e) befizeti az egyesületi tagdíjat, amely 9.600 Ft/év; f) a Közgyűlésen részt vehet és szavazati joga van; g) választhat és választható a ME szerveibe; h) észrevételeket, ajánlásokat tehet az egyesület működésével kapcsolatban; i) indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; 3
j) jogosult megkapni minden információt, amely a ME tudomására jut; k) részt vehet minden, a ME által szervezett vagy támogatott programon; l) a tagság 25%-a + 1 tag írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. 8. (1) Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, aki a ME Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja a ME céljait és működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti a ME szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. (2) A pártoló tag tagdíja a rendes tagokra vonatkozóan a 7. (4) bek. e) pontjában meghatározott tagdíj fele. (3) Az elnökség indokolt esetben a pártoló tag tagdíját jogosultságainak változatlanul hagyása mellett a tag kérésére csökkentheti. (4) A pártoló tag jogai az (1) (3) bekezdésben foglaltakat kivéve megegyeznek a rendes tagokéval. 9. (1) Az elnökség többségi szavazattal a tagot kizárhatja, ha: a) hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével és tartozását az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem rendezte; b) bíróság jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélte és a közügyektől eltiltotta; c) a rendes tag a közösségi munkát tartósan elhanyagolja; d) a rendes vagy pártoló tag a ME céljaival ellentétesen cselekszik, vagy az Alapszabály rendelkezéseit megsérti; e) amennyiben a tag politikai szervezetben vezető tisztséget vállal. (2) A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat. (3) A kizárásról határozni kívánó elnökségi ülés helyéről és időpontjáról a kizárni kívánt tagot előzetesen értesíteni kell. A kizárni kívánt tag az elnökségi ülésen részt vehet és a kizárással szembeni védekezését ott előadhatja. (4) A védekezés előterjesztése után az Elnökségnek többségi határozatban kell dönteni, melyről a tagot írásban értesítenie kell. 4
Kizáró határozat esetén a tagnak jogában áll a Közgyűléshez fordulnia és kérnie a határozat felül bírálatát. (5) A tag kizárása esetén jogorvoslati lehetőségért a ME székhelye szerint illetékes bírósághoz fordulhat. A bíróság döntéséig a Közgyűlés kizáró határozatát kell érvényesnek tekinteni. 10. A rendes tagság és a pártoló tagság megszűnik: a) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; b) az Elnökség kizárást kimondó határozatával, -kivéve, ha ezt a bíróság megváltoztatja; c) a tag írásos, aláírásával ellátott kilépő nyilatkozatával, ha az az Elnökhöz megérkezett; d) a ME megszűnésével. IV. A Közgyűlés 11. A ME legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlésen a rendes tagok egyenlő szavazati joggal vesznek részt. A pártoló tagok szavazati jog nélkül a Közgyűlés teljes időtartama alatt részt vehetnek a Közgyűlés ülésein. A Közgyűlés ülése nyilvános, kivéve, ha a levezető elnök zárt ülést rendel el. Ebben az esetben a Közgyűlésen csak a ME tagjai vehetnek részt. 12. (1) A Közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik, és kétharmados többséggel dönt: a) az Alapszabály elfogadásáról és módosításáról; b) tag kizárásáról, azokban az esetekben, amikor az Elnökség kizáró határozatával szemben a tag felülvizsgálati kérelemmel élt. ; c) az Elnökség által hozott határozatok megváltoztatásáról; d) a ME névváltoztatásáról, más civil szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondásáról. (2) A Közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik és egyszerű többséggel dönt: a) Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) megállapításáról és módosításáról; b) a tisztségviselők megválasztásáról; c) a tagdíj mértékének meghatározásáról; d) mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály vagy az SzMSz kizárólagos hatáskörébe utal vagy nem szabályoz; e) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal. (3) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. 13. Elnöknek össze kell hívnia a Közgyűlést, ha: 5
a) a tagok legalább 25%-a +1 fő ezt a napirend megjelölésével írásban kéri; b) az Elnökség bármely tagja írásban kéri és indokolja. A Közgyűlést a kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül kell összehívni. Az Elnök bármikor összehívhatja a Közgyűlést, ha azt szükségesnek látja. 14. A Közgyűlést egyebekben lehetőség szerint félévente, de évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. 15. Az Elnök az egyesületi tagoknak írásban, vagy elektronikus levélben meghívót köteles küldeni a Közgyűlés helyéről és idejéről legalább 10 nappal a Közgyűlés előtt. Az értesítésben feltüntethető a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés helye és ideje is. 16. (1) A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50%-a plusz egy fő jelen van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. A megismételt közgyűlés a meghirdetett közgyűlés napján is megtartható. (2) Amennyiben a megismételt közgyűlés nem az eredetileg összehívott közgyűlés napján kerül megtartásra, akkor az a jelenlévők számától függetlenül csak akkor határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét az eredeti meghívóban kifejezetten felhívták. (3) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a ME tagjai számára nyilvános. A Közgyűlés határozatait egy naptári éven belül folyamatos sorszámozással kell ellátni. V. Az Elnök 17. (1) Az Elnökség munkáját az Elnök vezeti. (2) Az Elnök feladatai és jogkörei: a) a ME tevékenységének irányítása; b) képviseli a ME-t és a ME nevében nyilatkozik c) a Közgyűlés összehívása, vezetése, határozatainak ellenjegyzése; d) döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben; 6
e) a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; f) kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; g) irányítja az Elnökség munkáját; h) vezeti az Elnökség üléseit; i) intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; j) összehívja az Elnökség üléseit; k) vezeti az ügyintéző apparátust; l) a Közgyűlés részére beszámol az elmúlt közgyűlési ciklusban a ME működését, gazdálkodását érintő eseményekről; m) irányítja a ME gazdálkodását; n) utalványozási jogot gyakorol; o) gyakorolja a munkáltatói jogokat; p) minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal. 18. (1) Az Elnök egyes feladatait az alelnököknek kioszthatja, de erről az Elnökséget tájékoztatni köteles. Az Elnök a Közgyűlés vezetésével elsősorban az alelnököket bízhatja meg. (2) Az Elnök vagy az általa megbízott személy felel azért, hogy a 17. (2) b) szerinti nyilatkozata szakmailag megalapozott és az Egyesület számára vállalható legyen, ennek érdekében a tagoktól segítséget kérhet. 19. (1) Ha az Elnök feladatai ellátásában előre látható időtartamban, azaz időlegesen akadályozva van, az akadályoztatás tényről, okáról és várható időtartamáról haladéktalanul nyilatkozik az Elnökség többi tagjának. Időleges akadályoztatás idején az Elnök feladatait az alelnökök valamelyike látja el az Elnök meghatalmazása alapján. (2) Ha az ideiglenes akadályoztatás megszűnik, az Elnök újra eljárhat., ekkor a megbízott megbízatása megszűnik. (3) Ha az Elnök feladatai ellátásában tartósan akadályozva van, az akadályoztatás tényéről, okáról és várható időtartamáról haladéktalanul nyilatkozik az Elnökség többi tagjának. Tartós akadályozottságnak azt kell tekinteni, ha feladatainak nagyobb részét legalább 3 hónapon keresztül nem tudja ellátni. Tartós akadályoztatás idején az Elnök feladatait az alelnökök valamelyike látja el az Elnök meghatalmazása alapján. (4) Ha az Elnök életviszonyai jelentősen megváltoznak nyilatkoznia kell arról, hogy az Egyesület elnöki tisztét el tudja-e látni. Ha úgy 7
nyilatkozik, hogy feladatait ellátni nem képes, úgy kell tekinteni, mintha lemondott volna. (5) Ha az Elnök lemond, úgy kell tekinteni, mintha tartósan akadályoztatva lenne. Lemondását kézjegyével ellátott írásos nyilatkozat formájában a tapasztaltabb alelnöknek juttatja el, aki azt elfogadni és a 20. szerinti eljárás megindítására köteles. Az Elnök a feladataival kapcsolatos iratokat, feljegyzéseket és a levelezést, így különösen a ME gazdálkodásával kapcsolatos bizonylatokat, iratokat az alelnököknek a lemondástól számított 8 napon belül köteles átadni. Az átadáskor az Elnök tájékoztatja az alelnököket a lejárt és az esedékes feladatokról, a ME tartozásairól és behajtatlan követeléseiről. A feladatok átadása után is köteles a lemondott Elnök a részére kézbesített, a ME-t érintő iratokat és leveleket az alelnököknek, illetve az új Elnöknek haladéktalanul átadni. 20. (1) Ha a 19. szerinti nyilatkozat vagy megállapítás bármelyike megszületik, az alelnökök valamelyike 45 napon belüli időpontra köteles összehívni a Közgyűlést. (2) Az új Elnök megválasztásáig az Elnök feladatait a tapasztaltabb alelnök látja el. VI. Az Elnökség 21. (1) Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban a kizárólagos hatásköröket kivéve gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja a ME működését. (2) Az Elnökség 3 főből, az Elnökből és két alelnökből áll. Tagjait a Közgyűlés 5 évre választja, a tagok újraválaszthatók. 22. Az Elnökség ügyrendjét az Alapszabály és az SzMSz keretei között maga alakítja. 23. Az Elnökség a feladatait az Elnökségi Ülésen tárgyalja meg. Az Elnökségi Ülést az Elnök hívja össze. Az Elnökségi Ülést legalább 3 havonta össze kell hívni. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az Elnök és legalább az egyik Alelnök jelen van. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt egyszer meg kell ismételni. További szavazategyenlőség esetén a határozat nem hozható meg. 24. (1) Az alelnök akadályoztatása vagy lemondása esetén a 19. rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy feladatait az Elnök látja el, az Elnökség pedig részvétele nélkül folytatja munkáját a következő Közgyűlésig. (2) Az alelnök lemondását kézjegyével ellátott írásos nyilatkozat formájában az Elnöknek nyújthatja be, aki azt tudomásul veszi. 8
(3) Az Elnökség létszámának csökkenése esetén a Közgyűlést a megüresedett tisztség betöltésére 45 napon belül össze kell hívni. (4) A bankszámla felett az Elnök jogosult rendelkezni. VII. A Számvizsgáló Bizottság 25. (1) A Számvizsgáló Bizottság (továbbiakban SzB) feladata a ME jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelő működésének ellenőrzése, az Elnök, Elnökség éves beszámolójának elfogadása (2) Ha az Elnök a Közgyűlést szándékosan nem hívja össze, ez akadályoztatásnak minősül, és ebben az esetben a SzB jogosult a Közgyűlést összehívni. (3) Szabálytalanság észlelése esetén írásban köteles az Elnökség felé jelentést tenni. (4) A SzB-ot a Közgyűlés választja, 5 évre. (5) A SzB minden Közgyűlésen jelentést tesz vizsgálatainak eredményéről. Az SzB-nek 3 tagja van. Egy elnök és két alelnök Az SzB ügyrendjét az Alapszabály és az SzMSz keretei között maga állapítja meg. (6) Az SzB feladatait az SzB Ülésen tárgyalja meg. Az SzB Ülést az SzB elnöke hívja össze. Az SzB Ülést legalább 3 havonta össze kell hívni. Az SzB akkor határozatképes, ha az Elnök és legalább az egyik alelnök jelen van. Az SzB határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt egyszer meg kell ismételni. További szavazategyenlőség esetén a határozat nem hozható meg. VIII. Gazdálkodás 26. A ME éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. A ME gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából legalább évente a Közgyűlés elé terjeszt a Számvizsgáló Bizottság ellenjegyzése mellett. 27. (1) A ME a következő bevételi forrásokkal rendelkezik: a) a tagok által befizetett tagdíj; b) jogi személyek és magánszemélyek támogatásai, felajánlásai; c) pályázatokon elnyert pénzösszegek; d) a tagok saját hozzájárulásai; 9
e) kiadványok értékesítéséből származó bevételek; f) A ME rendezvényein keletkezett bevételek; g) egyéb bevételek. (2) A bevételek képezik a programok és egyéb, az 5. -ban rögzített tevékenységek anyagi alapját. A ME gazdálkodásáért az Elnök felelős. 28. (1) A ME bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. (2) A ME tagjai a ME tartozásaiért a befizetett tagdíjakon túlmenően nem felelnek. (3) A ME vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. (4) A ME pénzeszközeit számlán kezeli. (5) A ME tisztségviselői tevékenységüket társadalmi munkában ellenszolgáltatás nélkül végzik. 29. (1) A ME végelszámolására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, kényszer-végelszámolására a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. (3)-(6) bekezdését, 117. -át és 118. -át az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. Az eljárás lefolytatására a ME-t nyilvántartó bíróság illetékes. (2) A végelszámolás (kényszer-végelszámolás) közzétételét követően a ME-nek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét. (3) A ME megszűnése esetén a megszűnt egyesület hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. IX. Egyéb rendelkezések 30. (1) Ez a szabályzat az elfogadásával lép hatályba. (2) A Közgyűlés a ME az Alapszabály szerinti működésének megkönnyítése érdekében Szervezeti és Működési Szabályzatot alkothat. A Szervezeti és Működési Szabályzat nem lehet ellentétes az Alapszabállyal. (3) Minden, az Alapszabályban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban nem szabályozott kérdésben a Közgyűlés dönt. 10
31. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, a az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. Budapest, 2012.07.28 jegyzőkönyvvezető az Egyesület elnöke hitelesítő tanú 1. hitelesítő tanú 2. 11