A JÖVŐ EMLÉKEI KOPPÁNY ATTILA festőművész kiállítása 2007
A kultúra szellemi és gazdasági épületére úgy vigyázunk, mintha tudnánk, hogy az utolsó menedékünk lesz talán. A kultúra intézményei tehát fontosabbak, mint valaha, mert rezervátumok is egyben, melyek mesterséges labirintjában az élet és az arra reflektáló kultúra kipusztulófélben lévő fajtái talán mégis egérutat nyerhetnek majd. (Perneczky Géza: Művészet az ezredfordulón. Palatinus, 2006.) A jövő emlékei I II. Borító: Jégmadár
A jövő emlékei Nem kisebb személyiség üdvözölte Koppány Attila jelentkezését első önálló, a Műegyetemen rendezett tárlatán, mint Pogány Frigyes, az Iparművészeti Főiskola akkori főigazgatója, aki a kiállítás megnyitására is vállalkozott. A professzor akkor elmondott szavai mintha jóslatként hangzottak volna: Kétségtelen, hogy nehéz, sőt veszélyes utakon jár, de ezt tudatosan teszi. A mondanivalót, annak pregnáns kifejezését nem áldozza fel iskolás, konvencionális szabályoknak, s vállalja a keresést, tovább érlelést, küzdelmet, hogy végül is tartalom-forma egységben a kép egyveretű legyen írta. A tartalom és a forma egysége mellett a különböző jelrendszerek, az azokban rejlő kifejező erő iránti elmélyült érdeklődését, az eltérő minőségek ötvözésének a szándékát, a tudatosságot kell megemlítenünk, amely a folytatásban, a pálya későbbi szakaszaiban is mindvégig jelen volt. Ami azonban az utóbbi évek műveire egyre inkább jellemző, s amit ez a legutóbbi évek alkotásaiból összeállított tárlat is jól érzékeltet, az az, hogy az idők folyamán ez a tudatosság ötvöződött egy olyan természetességgel, spontaneitással, amelynek köszönhetően nem eleve kigondolt, hideg tervszerűséggel valósítja meg művészi programját, hanem a látvány, a kompozíció logikája, követelményei szerint. Ennek köszönhető, hogy képein föloldódnak azok a nehezen föloldható ellentmondások, amelyek a kortárs művészet világán belül oly sokszor megfigyelhetőek. Egyrészt a különböző stílusok, szemléletmódok, kifejezésmódok között, másrészt, és nem kis részben a nehezen dekódolható nyelvi rendszerek miatt, a művész és a mű nézője között. A kiállítás művei három nagy egységre oszthatók. Az elsőbe a félig átírt természeti élményt idéző néhány kép tartozik (Csapda, Kis kompozíció), a másodikba azok, amelyeknél a különböző léptékű struktúrák és a szilárd szerkezet adnak különös feszültséget a kompozícióknak (Ground Zero, A jövő emlékei I II.), a harmadikba az elektrografikák, amelyeknél a grafikai, festői és fotográfiai elemek ötvöződnek (Blue(s), Az első nap). Akármelyik csoportról is van szó azonban, Koppány Attila alkotásai szinte észrevétlenül indítanak el messzire vezető asszociációsort nézőjükben, s miközben egy nagyon személyes művészi világgal szembesítik, olyan problémákat idéznek föl, amelyekben művészi-filozófiai-történelmi kérdések sora összegződik. Alkotásról alkotásra követhető, a spontán gesztusok hogyan kapnak szilárd formát, szerkezetet, az élmény pillanatnyisága hogyan alakul át hosszú távon érvényes megfogalmazásokká. Jónéhány olyan organikus kompozíciót találunk, amely mintegy a természeti folyamatok magától értetődőségét modellezi, vagy a múlt távoli folyamatait, emlékeit idézi meg (Merülés, G.A. Úr X-ben, Jákob létrái). Amikor ezekből a mikro- vagy makrovilágokból átlép a művész a XX. század történelmének sorsfordító időszakaiba, például 1956 drámájához (Mementó, Requiem 56), a kompozíciók szerkezetességükkel, komor tónusaikkal revelatív élményként idézik meg az egykori történések lényegét. A múltban járunk? A jelenben? Vagy a jövő emlékei között? P. Szabó Ernő művészettörténész
Mementó Godzilla Kerek erdő
Requiem 56
Jákob létrái A géniusz születése
Jelenet Merülés
Zónák 2913.
G. A. úr X-ben
Transition Villa del Mar
Blue(s) Az első nap
Crash
Titanic
Koppány Attila festőművész (Enying 1947. február 25.) Diákéveit Székesfehérvárott töltötte. Képzőművészeti körökben és szabadiskolákban ismerkedett meg a festészet és a grafika technikáival és az alkotás alapvető folyamataival. Székesfehérvárott Áron Nagy Lajos és Ballagó Imre festőművészek tanítványa volt, ebben az időszakban két alkalommal díjazták aranyéremmel munkáit (1963, 1965) a Keszthelyi Helikoni Ünnepségeken. 1966-tól Budapesten folytatta tanulmányait. Rendszeres képzőművészeti tanulmányokat a Műegyetem Építészmérnöki Karán a Rajz és Formaismeretek Tanszék művészeti kurzusain ill. a tanszék műtermeiben folytatott. Mesterei Boross Géza és Máriási (Masznyik) Iván festőművészek voltak. Első önálló kiállítását Budapesten 1968-ban Dr. Pogány Frigyes professzor az Iparművészeti Főiskola főigazgatója nyitotta meg. Ezután már rendszeresen kiállító művész. A Fejér Megyei Képzőművészek Kiállításain 1974-től 1977-ig szerepelt. 1977-ben a megyei tárlat díját nyerte el grafikai alkotásaival. 1977-ben költözött Győrbe, ahol azóta is minden megyei tárlaton szerepelt, 1982-ben megyei pályázati díjat és Borsos Plakettet nyert. 1981- től számos jelentős országos tárlaton is bemutatták alkotásait. Egyéni külföldi kiállításokat rendezett 1989-ben Erfurtban a Rieth Galériában majd 2006-ban Grazban a Cafe Kaiser Joseph művész-kávéházban. 2006-ban az IN MEMORIAM 1956 2. Országos Képzőművészeti Kiállításon I. díjat nyert. Eddig 28 önálló tárlaton és közel 100 kollektív kiállításon szerepeltek munkái. 1973-tól A Képzőművészeti Alap, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) tagja. A Győri Képző- és Iparművészek Egyesülete tagja. A Győri Grafikai Műhely alapító tagja. Az Association Internationale de la Couleur Magyar Nemzeti Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Színelméleti Albizottsága tagja. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria, a Xantus János Múzeum, a győri Városi Művészeti Múzeum gyűjteményében, a Körmendi-Csák Kortárs Művészeti Gyűjteményben valamint középületekben és számos magángyűjteményben. Murális munkája középületben: Földmérők c. mozaikkép Székesfehérvárott a Jáky József Szakközépiskola aulájában. Kiállítások Egyéni kiállításai: 1. Budapest, Műegyetem, 1968. 2. Budapest, Műegyetem, 1970. 3. Velence, 1974. 4. Győr, Műcsarnok, 1976. 5. Sárbogárd, József Attila Művelődési Központ, 1977. 6. Szeged, Bartók Béla Művelődési Központ, 1977. 7. Győr, Xantus János Múzeum Képtára, 1978. 8. Győr, Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola aulája, 1983. 9. Győr, Városi Könyvtár Galériája, 1986. 10. Székesfehérvár, Megyei Művelődési Központ Galériája, 1978. 11. Gyöngyös, Képcsarnok V. Diósy Antal Terem, 1988. 12. Győr, Képcsarnok V. Bemutatóterem, 1989. 13. Székesfehérvár, Jáky József Szakközépiskola Díszterme, 1989. 1976. Győr-Sopron megyei Képzőművészek Tárlata. Krajská Galéria v Nitre (Csehszlovákia) 1981. IV. Dunántúli Tárlat, Kaposvár 1984. V. Dunántúli Tárlat, Kaposvár 1984. VIII. Debreceni Országos Tárlat, Debrecen 1985. II. Észak-Dunántúli Tárlat, Szombathelyi Képtár 1985. I. Lublini Képzőművészeti Triennálé, Lublin, Majdeneki Állami Múzeum. 1986. Győr-Sopron megyei Képzőművészek Tárlata, Konin (Lengyelország) 1987. Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás, Berlin, Kiállítási Központ 1987. XIV. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc 1987. Győr-Sopron megyei Képzőművészek Kiállítása, Jána KoniarkaTrnava (Csehszlovákia) 1987. VI. Dunántúli Tárlat, Kaposvár 1988. A grafikai biennálé anyaga Tamperében, Antwerpenben 1988. IV. Országos Rajzbiennálé, Salgótarján Díjak, ösztöndíjak 14. Pécs, Pollack Mihály Műszaki Főiskola, 1989. 15. Erfurt, Rieth Galerie, 1989. 16. Sopron, Képcsarnok V. Bemutatóterme, 1990. 17. Győr, Fórum Stúdió Kiállítóterme, 1992. 18. Szombathely, Derkovits Gyula Galéria, 1992. 19. Győr, Széchenyi István Főiskola aulája, 1993. 20. Győr, Városi Művészeti Múzeum, 2000. 21. Győr, Napóleon-Ház Galéria, 2004. 22. Győr, Achilles Park, 2005. 23. Budapest, Orczy Galéria, 2005. 24. Sopron, Körmendi Galéria, 2006. 25. Győr, Városi Művészeti Múzeum, 2006. 26. Budapest, ART-SZEM Modern Művészeti Galéria, 2006. 27. Graz, Cafe Kaiser Joseph, 2006. 28. Győr, Cathedral Galéria, 2006. Csoportos tárlatok: rendszeres résztvevője megyei és regionális tárlatoknak, esetenként országos kiállításoknak és külföldi kollektív bemutatóknak. Néhány fontosabb kiállítás ezek közül: 1989. Győri Grafikai Műhely Kiállítása, Oberpullendorf (Ausztria) 1990. VII. Dunántúli Tárlat, Kaposvár 1992. XIII. Országos Akvarell Biennálé, Eger 1994. XIV. Országos Akvarell Biennálé, Eger 2005. XV. Országos Portré Biennálé, Hatvan, Moldvay Győző Galéria 2006. XI. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged 2006. XIX. Debreceni Országos Nyári Tárlat, Debrecen 2006. PIXEL I. Országos Elektrográfiai Szemle, Budapest 2006. ARTICUM II. Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé, Szolnok 2006. IN MEMORIAM 1956 2. Országos Képzőművészeti Kiállítás, Mosonmagyaróvár 2006. LÁNC S6 Magyar Elektrográfiai Társaság Kiállítása, Tatabánya, Kortárs Galéria 2006. VII. International Computer Art Biennale, Rzeszów 2006. XVII. Országos Tájkép Biennálé, Hatvan, Moldvay Győző Galéria 1963. Helikoni Ünnepségek képzőművészeti díja. Keszthely 1965. Helikoni Ünnepségek képzőművészeti díja. Keszthely 1977. Fejér megyei Képzőművészeti Pályázat díja. Székesfehérvár 1982. Győr-Sopron Megyei Tárlat Díja. Győr 1982. Borsos-Plakett 1981 1990 A győri műszaki főiskola művészeti ösztöndíja 2006. In memoriam 1956 2. Országos Képzőművészeti Pályázat és Kiállítás I. Díja
Irodalom 1. Dr. Pogány Frigyes: Koppány Attila kiállítása. A Jövő Mérnöke, 1968. november 9. 2. Dr. Bauer jenős Koppány Attila kiállítása. Művészet: 1969. május, X. évf. 5. sz. 3. Torday Alíz: Műteremsarok: Koppány Attila, Fejér megyei Hírlap, 1969. október 12. 4. T.K.J.: Koppány Attila kiállítása. A Jövő Mérnöke. 1970. november 21. XVII. évf 37. sz. 5. Kloss Andor: Oldott konstruktívizmus. Koppány Attila grafikus kiállítása a győri Műcsarnokban. Kisalföld, 1976. május 23. 6. Hamar Imre: Oldott konstruktívizmus. Koppány Attila kiállítása a győri Műcsarnokban, A Jövő Üzemmérnöke 1976. június 7. Salamon Nándor: Képzelt riport Koppány Attilával kiállítása előtt. Győri Műsor; 1978. 8. A. Szabó János: Fiatalokról fiataloknak, Koppány Attila tárlata, Fejér megyei Hírlap, 1978. 9. Varga Lajos: Műterem a kilencediken. Alkotói kísérletek esztendei. Kisalföld, 1983. december 11. 10. Művész életrajzok. Kortárs magyar képzőművészek Képcsarnok, Bp. 1985. 160. o. 11. Kloss Andor: Számadás egy évtizedről. Koppány Attila tárlata. Kisalföld, 1986. 12. Salamon Nándor: Grafikusból festő. Művészet. 1987. 13. A. Szabó János: Elemzésből szenvedélybe. Koppány Attila furcsa útja. Fejér megyei Hírlap, 1987. 14. Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon, Szeged, 1988. 330. o. I5. Tóth Mária: Üzennek a képek. Gyöngyösi Hírek. 1988. 16. G. Molnár Ferenc: Koppány Attila kiállítása Gyöngyösön. Népúj ság (Heves megye), 1988. 17. Bakonyi István: Koppány Attila tárlat a Jákyban. Fejér Megyei Hírlap, 1989. november 21. 18. A. Szabó János: Koppány képei. Szív és démonok. Fejér Megyei Hírlap. 1989. december 1. 19. Ausstellung in der Rieth-Galerie. Das Volk. Erfurt. 1989. 20. Varga Lajos: Megszelídült látomások. Kisalföld. 1989. 21. Fábián György: Kalandvágyból vidéken. Vendégünk: Koppány Attila. Győri Vasárnap, 1990. október 14. 22. Varga Lajos: Visszaút a tradícióba. Koppány Attila kamaratárlata. Kisalföld, 1992. május. 19. 23. Salamon Nándor: Koppány Attila festményei a Derkovits teremben. Vas Népe. 1992. október 14. 24. Salamon Nándor: Tájak, fák, ligetek. Győri művész tárlata Vas megyében. Kisalföld, 1992. október 19. 25. Képzőművészet, iparművészet Győr (háromnyelvű életrajzi kiadvány reprodukciókkal) Győr Városi Művészeti Múzeum, 1995. 26. Salamon Nándor: Kisalföldi Művészek Lexikona. Kisalföld Művészetéért Alapítvány, Győr, 1998. 167. o. 27. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 2. kötet, 459. o. Koppány Attila grafikus, festő, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000. 28. Salamon Nándor: Koppány Attila tárlata a Cziráki Teremben. Kisalföld, 2000. 29. Dr. Szabó Ákos András: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikonja I-IL, NBA Kiadó, Nyíregyháza, 2002, I. kötet 626-627 oldal 30. Varga Lajos: Parázsból hamu. Utazások és találkozások. Győr, Városi Könyvtár, 2002. Műterem a kilencediken. 184-186 oldal. 31. Varga Lajos: Egy festőművész korszakai. Kisalföld, 2004. október 3. 32. Dr. Rechnitzer János: Szellem és értelem. Adalékok Koppány Attila műveihez. Koktél. Győri Társasági és Üzleti Magazin, V. évfolyam, 3. szám, 2005. március, 26-27 0. 33. P. Szabó Ernő: Képek a jövőről jelen időben. Koppány Attila festő- és grafikusművész kiállítása az Orczy Galériában. Magyar Nemzet. 2005. XII. 22. 34. P. Szabó Ernő: Kép és kétely. Turcsányi Antal és Koppány Attila tárlatai. Bábel tornyai. Új Művészet, 2006. február, XVII. évf. 2. sz. 42-43 0. 35. Forgács Sándor: Képek a mindenségről. Struktúrák és színvilág érzékletes kapcsolata. Koppány Attila. Győri Hét. 2006. március 9. 36. Don Péter-Lovas Dávid-Pogány Gábor: Új magyar művésznévtár. Festők és grafikusok. I. kötet. DecoArt Kiadó, 2006. 37. Varga Lajos: Rejtjeles összegzés képekben. Koppány Attila festőművész győri nyara. Kisalföld, 2006. július 2. 38. Varga Lajos: Koppány Attila kamaratárlata: Különös képek. Összegzés vagy kísérlet? Kisalföld, 2006. december 3. Képek jegyzéke Karinthy Szalon Koppány Attila festőművész kiállítása A jövő emlékei I. (akril, vászon) 100x100 cm, 2006. A jövő emlékei II. (akril, vászon) 100x100 cm, 2006. Ground Zero (akril, farost) 100x70 cm, 2006. A géniusz születése (akril, vászon) 100x100 cm 2007 Zónák 2913. (akril, farost) 100x70 cm, 2005. Csapda (akril, farost) 20x40 cm, 2006. Kis kompozíció (akril, farost) 32x21,5 cm, 2006. Jelenet (akril, vászon) 70x100 cm, 2006. Jégmadár (akril, vászon) 70x70 cm, 2005. Merülés (akril, vászon) 70x70 cm 2005. Titanic (akril, vászon) 120x80 cm, 2005. Transition (akril, vászon) 90x130 cm, 2006. G. A. úr X-ben (akril, vászon) 120x100 cm, 2007. Az első nap (elektrográfia) 60x84 cm 2007. Blue(s) (elektrográfia) 30x32 cm 2007. Jákob létrái (akril, vászon) 120x100 cm, 2007. Villa del Mar (akril, farost) 60x50 cm, 2005. Crash (akril, vászon) 120x100 cm, 2006. Mementó (akril, vászon) 80x100 cm 2006. Requiem 56 (tus, papír) 66x46 cm 2005. Kerek erdő (akril, vászon) 40x30 cm 2005. Godzilla (akril, vászon) 40x30 cm 2005. Dokumentáció az Interneten: http://www.fesztivalirodagyor.hu/mgy/ koppany_attila.htm www.art-koppany.sze.hu PALATIA NYOMDA
Ground zero Budapest Karinthy Frigyes út 22. 2007. március 27 április 27.