2005. évi LXXVIII. törvény

2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásáról (2012. október. 18-tól hatályos szöveg) Az Országgyûlés annak érdekében, hogy biztosítsa az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõ hazai akkreditálási rendszer mûködését, a megfelelõségértékelésre vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtását, elõsegítse a magyar nemzetgazdaság szereplõi versenyképességének növelése és a kereskedelem indokolatlan mûszaki akadályainak elhárítása érdekében a termékek és szolgáltatások többszöri megfelelõségértékelésének kiküszöbölését, a nemzeti akkreditálásról a következõ törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. A nemzeti akkreditálás rendszerében a következõ szervezetek és természetes személyek akkreditálhatók: a) vizsgálólaboratóriumok, b) mintavevõ szervezetek, c) kalibrálólaboratóriumok, d) jártassági vizsgálatot szervezõ szervezetek, e) terméktanúsító szervezetek, f) irányítási rendszereket tanúsító szervezetek, g) személyzettanúsító szervezetek, h) ellenõrzõ szervezetek, a hatóságok kivételével, i) referenciaanyag-gyártó szervezetek, j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (a továbbiakban: EMAS) hitelesítõ szervezetek és természetes személyek, k) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerérõl szóló törvény szerinti hitelesítõ szervezetek. Alapelvek 2. A nemzeti akkreditálási rendszer mûködtetése során érvényesíteni kell a következõ alapelveket: a) a pártatlanságot, b) a gyors, egyszerû és hatékony eljárást, c) a függetlenséget a különbözõ érdekcsoportok túlsúlyától, az akkreditálásban érdekeltek kiegyensúlyozott képviseletét, d) a szakszerûséget és az objektivitást,

e) az igénybevétel önkéntességét, f) az eljárás átláthatóságát és nyilvánosságát, g) a kérelmezõ által az akkreditált státusz megszerzése érdekében elfogadott szabványoknak, valamint a jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak való megfelelést, h) a közérdek képviseletét a közigazgatási szervek részvételének biztosításával, i) az akkreditálás európai és nemzetközi eljárási rendjével való összhangot. Értelmezõ rendelkezések 3. E törvény alkalmazásában: a) akkreditálás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet elõírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 2008. július 9-i 765/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom, az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések tekintetében a 2003/87/EK európai tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítésérõl, valamint a hitelesítõk akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 600/2012/EU bizottsági rendelet) 3. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom, b) megfelelõségértékelés: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott eljárás. II. Fejezet A NEMZETI AKKREDITÁLÁS SZERVEZETE A Nemzeti Akkreditáló Testület 4. (1) Magyarország nemzeti akkreditáló szervezete a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület). A Testület székhelye Budapest. (2) A Testület a tagok önkéntes tagságán alapuló köztestület, amely e törvény rendelkezései szerint kizárólagos jogkörrel mûködteti a nemzeti akkreditálás rendszerét. (3) A Testületet a Fõvárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba, az egyesületek nyilvántartásba vételére irányadó rendelkezések szerint. (4) A Testület feladatai 5. (1) A Testület akkreditálással kapcsolatos feladatai: a) az 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálására, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálatára, az akkreditált státusz felfüggesztésére és visszavonására, valamint a külföldi akkreditáló szervezet által odaítélt akkreditált státusz (a továbbiakban: külföldi akkreditált státusz) elismerésére vonatkozó eljárás részletes szabályainak kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása az európai és nemzetközi eljárások figyelembevételével, 2

b) az 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálása, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálata az akkreditált státusz fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerése, c) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minõsítõkkel és szakértõkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása, az alkalmazott minõsítõk és szakértõk kijelölése és értékelése, d) részvétel és képviselet az európai és a nemzetközi akkreditálási szervezetekben, e) két- és többoldalú együttmûködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén, f) közremûködés az akkreditálással összefüggõ nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben, g) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerû és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében, h) tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással összefüggõ szabványokról, jogszabályokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról, az akkreditálással összefüggõ nemzetközi gyakorlatról és eseményekrõl, i) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyûjtése és tárolása, valamint az azokhoz történõ hozzáférés biztosítása. (2) A Testület ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket más jogszabály a Testület feladatkörébe utal. (3) A Testület köteles a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikke szerinti elismert testület által végzett szakértõi értékelés során az elismert testülettel, valamint annak szakértõivel együttmûködni, az értékeléshez szükséges adatokat, dokumentumokat - beszámolókat, mérlegeket, bizonylatokat, belsõ szabályzatokat - rendelkezésre bocsátani. 6. (1) A Testület a törvény szerinti feladatai ellátásához szükséges adatokat adatszolgáltatáson alapuló adatgyûjtés és más szervektõl történõ adatátvétel útján szerzi be. (2) A Testület tevékenysége átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítása, valamint az akkreditált státusz versenyképességet növelõ szerepének érvényesülése érdekében nyilvántartást vezet: a) a Testület tagjairól, b) a Testület által akkreditált szervezetekrõl és természetes személyekrõl, c) az akkreditáló bizottság tagjairól, d) az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minõsítõkrõl és szakértõkrõl, e) az akkreditálással összefüggõ szabványokról, jogszabályokról, útmutatókról, valamint egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról. (3) A Testület tagjairól vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) a tag szervezetek cégnevét és természetes személyek nevét, b) a tag címét, c) a tagsági csoportot [a 7. (1) bekezdésének a)-i) pontjai szerint], d) szervezetek esetében a képviseletükben eljáró személy nevét. (4) Az akkreditált szervezetekrõl és természetes személyekrõl vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) az akkreditált szervezetek és természetes személyek nyilvántartási számát, b) az akkreditált szervezetek, szervezeti egységek cégnevét és természetes személyek nevét, 3

c) az akkreditált szervezetek, szervezeti egységek székhelyét, telephelyeit és természetes személyek lakóhelyét, d) az akkreditált tevékenységet és tevékenységi területet, e) az akkreditált státusz kezdeti és lejárati idõpontját, f) az 1. k) pontja szerinti hitelesítõ szervezet akkreditált státuszának részleges vagy teljes felfüggesztésére, részleges vagy teljes körû visszavonására vonatkozó információkat, g) az 1. k) pontja szerinti hitelesítõ szervezetek tekintetében azokat a tagállamokat, amelyekben a hitelesítõ szervezet hitelesítést végez és h) az 1. k) pontja szerinti hitelesítõ szervezetek által foglalkoztatott hitelesítõ szakértõk nevét, lakcímét, nyilvántartási számát, szaktudását, minõsítését, jogosultságának korlátozottságára vonatkozó adatokat. (5) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilvántartások tartalmazzák az 1. a)-j) pontja szerinti szervezetek és személyek akkreditálásában részt vevõ akkreditáló bizottsági tagok, minõsítõk és szakértõk nevét, végzettségét, képzettségét, szakterületét, szakmai gyakorlatát, az 1. k) pontja szerinti szervezetek akkreditálásában részt vevõ akkreditáló bizottsági tagok, minõsítõk és szakértõk esetében a 600/2012/EU bizottsági rendelet 62. cikke szerinti adatokat. (6) Az adatszolgáltatás, az adatgyûjtés és az adatkezelés során az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek megtartásán túlmenõen a Testület tisztségviselõi, szerveinek tagjai, valamint az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek a birtokukba jutott, üzleti titoknak minõsülõ adatot kizárólag a Testület feladatainak ellátása során és érdekében használhatják fel. (7) A Testület a (3)-(5) bekezdés szerinti nyilvántartási adatok kezelésére a testületi tagság, az akkreditált státusz, valamint a Testületnél fennálló munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszûnését követõen 10 évig jogosult. Ezen idõtartam lejáratát követõen nyilvántartásából az adatokat a Testület visszaállíthatatlanul törli. (8) Az akkreditáló bizottság tagjainak, valamint az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minõsítõk és szakértõk neve közérdekbõl nyilvános adatnak minõsül. A (2) bekezdés szerinti nyilvántartások közérdekû és közérdekbõl nyilvános adataiba bárki térítés nélkül betekinthet. A Testület ezen nyilvántartásokból vagy azok egy részébõl - a szabványok kivételével - kérésre, költségtérítés ellenében másolatot szolgáltat. A Testület tagjai részére a másolat szolgáltatása térítésmentes. (9) (10) 6/A. A Testület a honlapján közzéteszi a) alapszabályát, szervezeti és mûködési szabályzatát, az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatokat, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó szabályzatot, b) az 5. (1) bekezdés h) pontjában meghatározottakat és az 5. (1) bekezdés i) pontja szerinti dokumentumokra vonatkozó információkat, c) a 6. (4) bekezdés a)-g) pontja szerinti nyilvántartást és a 24. (1a) bekezdés szerinti nyilvántartást, d) a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikke és a 600/2012/EU bizottsági rendelet 64. cikke szerinti szakértõi értékelése eredményét, valamint e) tájékoztatást a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottakról, f) a 600/2012/EU bizottsági rendelet 63. cikk (1) bekezdése szerinti információkat. 4

6/B. (1) A Testület a 600/2012/EU bizottsági rendelet 70. cikk (3) bekezdése szerint elkészített vezetõi jelentést minden év június 1-jéig, a 70. cikk (1) bekezdése szerint elkészített akkreditálási munkaprogramot minden év december 31-éig megküldi a környezetvédelmi hatóságnak. (2) Amennyiben a hitelesítõ szervezet a 20. (5a) bekezdése szerint adatváltozást jelent be, a javított akkreditálási munkaprogramot a Testület 15 napon belül megküldi a környezetvédelmi hatóságnak. A Testület tagjai 7. (1) A Testület tagjai lehetnek: a) az 1. a) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának idõtartama alatt, b) az 1. c) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának idõtartama alatt, c) az 1. e)-h) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának idõtartama alatt, d) az 1. b), d), i), j) és k) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek és természetes személyek, az akkreditált státusz fennállásának idõtartama alatt, e) a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter kivételével az akkreditálásban érdekelt, a Kormány által rendeletben meghatározott miniszterek, f) a Magyar Szabványügyi Testület, a mérésügyi szerv, az országos kamarák, g) a tudományos és mûszaki egyesületek, h) az agrár, informatika, jogi és igazgatási, gazdaságtudományok, mûszaki, orvos- és egészségtudomány, természettudomány képzési területen képzést folytató felsõoktatási intézmények, i) a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók érdek-képviseleti szervezetei, a szakmai érdekképviseleti szervezetek, a minõségüggyel foglalkozó egyesületek. (2) A tagsági jogviszony az (1) bekezdésben felsoroltak kérésére az elsõ tagdíj megfizetésének napjával jön létre. (3) A Testület tagját a tagsági jogviszony létrejöttével egyidejûleg be kell jegyezni a 6. (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba. (4) A Testület tagjának joga, hogy a közgyûlés összehívására, napirendjére javaslatot tegyen, a közgyûlésen részt vegyen, azon felszólaljon, indítványokat tegyen, szavazzon, az Akkreditálási Tanácsba (a továbbiakban: Tanács) - az (1) bekezdés e) pontja szerinti tagok kivételével - tagot válasszon, és a Testület más szerveibe - a 17. -ban foglalt összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel - megválasszák. A tag kötelezettsége, hogy a tagdíjat megfizesse, valamint az alapszabályban és más belsõ szabályzatokban a tagokra elõírt egyéb rendelkezéseket megtartsa. (5) A tagságból eredõ jogait nem gyakorolhatja a) a Testületnek az a tagja, aki az e törvényben, a Testület alapszabályában és más belsõ szabályzataiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, b) az a tag, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, de tagsági jogviszonya a (6) bekezdés b) pontja alapján még nem szûnt meg, c) az akkreditált tag az akkreditált státusz felfüggesztésének idõtartama alatt. (6) A tagsági jogviszony megszûnik: a) a tag önkéntes kilépésével, 5

b) ha a tag az esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének felhívásra, annak közlésétõl számított 30 napon belül sem tesz eleget, c) az akkreditált szervezet jogutód nélküli megszûnésével vagy a természetes személy halálával, d) az akkreditált státusz lejárati napjával. (7) A törvényességi felügyeletet ellátó miniszter a közgyûlésen tanácskozási joggal vesz részt, ennek keretében a közgyûlésen részt vehet, felszólalhat és kérdéseket tehet fel. A Testület alapszabálya és szervezete 8. (1) E törvény keretei között a Testület alapszabályának tartalmaznia kell: a) a Testület nevét és székhelyét, b) a Testület szervezeti és mûködési szabályzata, valamint belsõ mûködésére vonatkozó egyéb belsõ szabályzatai, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatok elfogadásának rendjét, c) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok jogait és kötelezettségeit, d) a tagdíj számításának és fizetésének módját, e) a Testület elnöke, a Tanács tagjai, a pénzügyi ellenõrzõ bizottság, a fellebbviteli bizottság tagjai megválasztásának és visszahívásának szabályait, f) a közgyûlés kötelezõ összehívásának eseteit, rendszerességét és módját, g) a Tanács összehívására, mûködésére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat, h) az e törvényben meghatározottakon túl azoknak az ügyeknek a meghatározását, amelyekben a határozat elfogadásához a jelen lévõ testületi tagok kétharmadának vagy ennél nagyobb arányú többségének az igen szavazata szükséges, i) az elnök jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogköre átruházásának szabályait, j) az e törvényben meghatározottakon túl a Testület gazdálkodásának szabályait, k) a Testület éves költségvetése és a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolója elfogadásának rendjét, l) az e törvényben meghatározottakon túl a Testület tisztségviselõinek összeférhetetlenségi eseteit. (2) A Testület szervezeti felépítése: a) a Testület szervei: aa) a közgyûlés, ab) a Tanács, ac) az akkreditáló bizottság, ad) a fellebbviteli bizottság, ae) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság; b) Akkreditálási Iroda. (3) A Testület választott tisztségviselõi: a) az öt évre választott elnök, b) a fellebbviteli bizottság elnöke, c) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság elnöke. (4) Az elnököt akadályoztatása esetén a Tanács tagjai közül az elnök által kijelölt személy helyettesíti. A közgyûlés 6

9. (1) A Testület legfõbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyûlés, amelyet az alapszabályban meghatározott idõközönként, de évente legalább egyszer - a napirend megjelölésével legalább 15 nappal a közgyûlés idõpontját megelõzõen - a Testület elnöke hív össze. (2) Rendkívüli közgyûlést kell tartani, ha a tagok egytizede vagy a pénzügyi ellenõrzõ bizottság elnöke a napirend megjelölésével ezt a Testület elnökénél írásban kéri. Amennyiben a Testület elnöke a kérésnek 8 napon belül nem tesz eleget, a tagok egytizede vagy a pénzügyi ellenõrzõ bizottság elnöke a törvényességi felügyelet gyakorlójához fordulhatnak a közgyûlés összehívása érdekében. (3) A közgyûlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a tagokat, amelyek, illetve akik esedékes tagdíjfizetési kötelezettségüknek a közgyûlés megkezdésének idõpontjáig nem tettek eleget. (4) Ha a közgyûlés határozatképtelen, a közgyûlést az eredetivel azonos napirenddel 15 napon belül újra össze kell hívni. A megismételt közgyûlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (5) Minden tag - az esetleges többszöri akkreditáltságtól függetlenül - egy szavazattal rendelkezik. A közgyûlésen nem szavazhat az a tag, aki esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének a közgyûlés megkezdésének idõpontjáig nem tett eleget. (6) A közgyûlésen jelen lévõ, szavazásra jogosult tagoknak a 7. (1) bekezdés szerinti minden csoportja azonos szavazati súllyal rendelkezik. A leadott szavazatokat megszámlálásukat követõen csoportonként ennek megfelelõen kell arányosítani. (7) A közgyûlés döntéseit - a (8) bekezdés szerinti esetek kivételével - a (6) bekezdés szerint meghatározott szavazatok többségével hozza meg. (8) A közgyûlés a (6) bekezdés szerinti legalább kétharmados szavazati aránnyal meghozott döntése szükséges az alapszabály elfogadásához és módosításához, továbbá az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez. (9) A közgyûlés határozatait a közgyûlés helyszínén és ideje alatt lefolytatott szavazás útján hozza meg. 10. A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály és módosításának elfogadása, b) a tagdíj mértékének megállapítása, c) a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységérõl a Kormány számára készített beszámoló és az Sztv. szerinti beszámoló jóváhagyása, d) a Testület elnökének megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása, e) a Tanács választott tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása, f) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság és a fellebbviteli bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása, g) a Tanács, a pénzügyi ellenõrzõ bizottság és a fellebbviteli bizottság beszámoltatása, h) mindazon döntések meghozatala, amelyeket az alapszabály a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal. A Tanács 11. (1) A közgyûlések közötti idõszakban a Testület mûködését a Tanács irányítja a közgyûlés határozatainak megfelelõen. (2) A Tanács 7

a) a Testület elnökébõl, b) c) az akkreditálásban érdekelt miniszterek három - valamely akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló - közös képviselõjébõl és d) 9 választott természetes személybõl áll. (3) A Tanács munkáját a Testület elnöke vezeti, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A Testület elnöke a Tanács megválasztását napirendre tûzõ közgyûlés összehívásával egyidejûleg felkéri az akkreditálásban érdekelt minisztereket, hogy legkésõbb a közgyûlésen nevezzék meg közös képviselõjüket. Az akkreditálásban érdekelt miniszterek mindegyike jogosult a közös képviselõ személyére javaslatot tenni. A javaslatok alapján az akkreditálásban érdekelt miniszterek döntésüket megelõzõen egyeztetnek, vita esetében a Kormány dönt. Nem lehet közös képviselõ a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy. A közös képviselõ személyérõl a gazdaságpolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium útján tájékoztatják a Testület elnökét. (5) A Tanácsba a 7. (1) bekezdése szerinti csoportok saját maguk jelölik, illetve - az akkreditálásban érdekelt miniszterek - delegálják képviselõiket. A 7. (1) bekezdés f) pontja szerinti csoport jelöltje a mérésügyi szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy is lehet. (6) A Tanácsba a közgyûlés a) a 7. (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 2 személyt, b) a 7. (1) bekezdés b)-d) és f)-i) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 1-1 személyt választ 5 éves idõtartamra. (7) A Tanács választott tagjait e tevékenységük ellátásáért díjazás illeti meg. (8) A Tanács ügyrendjét maga állapítja meg. (9) A Tanács hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása, illetve kidolgozása és közgyûlés elé terjesztése, b) a Testület szervezeti és mûködési szabályzatának, belsõ mûködésére vonatkozó egyéb belsõ szabályzatainak, a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó szabályzatának, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatoknak az elfogadása, c) a javaslattétel a közgyûlésnek a tagdíj mértékére, számítási és fizetési módjára, d) a Testület tevékenységéhez köthetõ - a Testület egyéb bevételeihez kapcsolódó - díjak meghatározása, e) a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységérõl a Kormány számára készített beszámoló, valamint az Sztv. szerinti beszámoló elfogadása és közgyûlés elé terjesztése a pénzügyi ellenõrzõ bizottság állásfoglalásával együtt, f) a Testület ügyvezetõ igazgatójának kinevezése és felmentése, illetményének és egyéb juttatásainak megállapítása és az ügyvezetõ igazgató beszámoltatása, g) az akkreditáló bizottság elnökének megbízása és felmentése, díjazásának megállapítása a Tanács bármely tagja és az ügyvezetõ igazgató szakmailag indokolt önálló javaslata alapján, h) az akkreditáló bizottság elnökének, a Tanács bármely tagjának és az ügyvezetõ igazgatónak szakmailag indokolt önálló javaslata alapján az akkreditáló bizottság tagjainak megbízása és felmentése, díjazásuk megállapítása, i) az akkreditáló bizottság általános mûködési rendjének jóváhagyása és mûködése feletti felügyelet, 8

j) a Testület tevékenységét érintõ jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattétel jogszabály megalkotására vagy módosítására, k) döntés a külföldi akkreditált státusz elismerésérõl, l) javaslattétel a miniszter számára az akkreditálási eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékének megállapítására, m) a 16. (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmai bizottság által kidolgozott, az akkreditálásra vonatkozó speciális követelmények és útmutatók, továbbá az akkreditálásba bevonandó minõsítõkkel és szakértõkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények jóváhagyása, n) minden olyan egyéb feladat ellátása, amelyet az alapszabály a Tanács hatáskörébe utal. Az akkreditáló bizottság 12. (1) A nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken az akkreditált státusz odaítélésérõl, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztésérõl, visszavonásáról, bõvítésérõl, szûkítésérõl és fenntartásáról, valamint az akkreditált szervezetek és természetes személyek ellen benyújtott panaszokról az akkreditáló bizottság határoz. (2) Az akkreditáló bizottság elnökbõl, két elnökhelyettesbõl és legfeljebb 22 természetes személy tagból áll. A bizottság munkájában az adott szakterületen felsõfokú végzettséggel és a szakterületen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, továbbá az akkreditálásban jártassággal rendelkezõ olyan személy vehet részt, akivel szemben az e törvény vagy az alapszabály szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (3) Az akkreditáló bizottság elnökének és tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes. Az akkreditáló bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható. (4) Az akkreditáló bizottság döntéseinek meghozatalában az akkreditáló bizottság elnöke és a szakterületen jártassággal rendelkezõ tagjai, de legalább két tag vesz részt. (5) Az akkreditált státusz odaítélésérõl, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztésérõl, visszavonásáról, fenntartásáról, bõvítésérõl és szûkítésérõl szóló határozatot az akkreditáló bizottság elnöke írja alá. A fellebbviteli bizottság 13. (1) A fellebbviteli bizottság két jogi és három egyéb felsõfokú végzettséggel, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezõ természetes személybõl áll. Elnökét a bizottság maga választja meg tagjai közül. (2) A fellebbviteli bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól. (3) A fellebbviteli bizottság eljárásában a bizottság elnöke, egy jogi és egy egyéb felsõfokú végzettségû tagja vesz részt. (4) A fellebbviteli bizottság a tevékenységérõl a közgyûlésnek számol be. A bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható. (5) A fellebbviteli bizottság dönt a) az akkreditált státusz odaítélésérõl, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztésérõl, visszavonásáról, fenntartásáról, bõvítésérõl és szûkítésérõl hozott határozat ellen benyújtott fellebbezésekrõl, b) a végzések ellen benyújtott önálló fellebbezésekrõl, c) a panaszeljárásban hozott döntések elleni fellebbezésekrõl, d) mindazon esetekben, amelyeket az alapszabály a bizottság hatáskörébe utal. 9

(6) A fellebbviteli eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap. A pénzügyi ellenõrzõ bizottság 14. (1) A Testület gazdálkodásának ellenõrzésére létrehozott háromtagú pénzügyi ellenõrzõ bizottság elnökét tagjai közül maga választja. (2) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság vizsgálja, hogy a Testület gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, a Testület alapszabályának és más belsõ szabályzatainak. A pénzügyi ellenõrzõ bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerûségét is. (3) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság egy közgazdaságtudományi vagy pénzügyi-számviteli és két egyéb felsõfokú végzettségû, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezõ személybõl áll. A pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól. (4) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság a Testület tisztségviselõitõl, testületi szerveitõl, az Akkreditálási Irodától minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. (5) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság a Testület éves költségvetésérõl és az Sztv. szerinti beszámolóról állást foglal, amelyet megküld a Tanács részére. (6) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság a tevékenységérõl a közgyûlésnek számol be. A bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható. 15. (1) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság - szükség esetén - írásban felhívja a Tanácsot a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a Testület gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, az alapszabálynak és más belsõ szabályzatoknak, valamint a célszerû gazdálkodás követelményének. (2) Ha a Tanács a felhívásnak nem tesz eleget, a pénzügyi ellenõrzõ bizottság elnöke a Testület elnökénél írásban kezdeményezi rendkívüli közgyûlés összehívását. Akkreditálási Iroda, ügyvezetõ igazgató 16. (1) A Testület ügyintézõ szervezete az Akkreditálási Iroda. Az Akkreditálási Iroda: a) elõkészíti a közgyûlés és a Tanács döntési jogkörébe tartozó ügyeket, a döntéshez szükséges elõterjesztéseket, b) ellátja a Testület ügyviteli teendõit, c) az akkreditálási eljárásokban ellátja a 18-21. -ban, továbbá a vonatkozó szabályzatokban meghatározott feladatokat, d) szakmai bizottságok mûködtetésével biztosítja a megfelelõ szakértõi közremûködést, kidolgozza az akkreditálás speciális követelményeit és útmutatóit, továbbá az akkreditálásba bevonandó minõsítõkkel és szakértõkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket, e) értékeli az alkalmazott minõsítõket és szakértõket, f) folyamatosan vezeti a 6. (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokat, g) biztosítja a testület szervei mûködéséhez szükséges tárgyi feltételeket, h) ellátja az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben való képviselettel és részvétellel járó feladatokat, i) közremûködik az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerû és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, 10

j) akkreditálással kapcsolatos ismeretekre vonatkozó oktatást szervez, k) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal. (2) Az Akkreditálási Iroda vezetõje az ügyvezetõ igazgató, aki gyakorolja az Akkreditálási Iroda munkatársai felett a munkáltatói jogokat. (3) Az ügyvezetõ igazgatót a Tanács nevezi ki és menti fel, megállapítja az illetményét és egyéb juttatásait. Az ügyvezetõ igazgató feletti egyéb munkáltatói jogokat a Testület elnöke gyakorolja. (4) Az ügyvezetõ igazgató évente beszámol a Tanácsnak az ügyintézõ szervezet munkájáról. (5) Az alapszabály a Testület elnökének képviseleti jogkörét - az ügyek meghatározott csoportjára nézve - az ügyvezetõ igazgatóra átruházhatja. A testületi szervek tagjaival, a tisztségviselõkkel szemben támasztott követelmények és összeférhetetlenségi szabályok 17. (1) A Testület elnökének az választható meg, aki a) cselekvõképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy, c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselõje vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek, d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselõje, e) felsõfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik, f) a 7. (1) bekezdés e) pontja szerinti, akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban. (2) A Testület elnökének nem választható meg a) a Tanács választott vagy delegált tagja, b) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, c) a fellebbviteli bizottság tagja, d) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagja, e) az ügyvezetõ igazgató, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (3) A Tanács tagjának az választható meg, aki a) cselekvõképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy, c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselõje vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek, d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselõje, e) felsõfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik, 11

f) közigazgatási szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban, kivéve a 11. (2) bekezdésének b) és c) pontja alapján delegált tagokat, valamint a 11. (5) bekezdése szerint jelölhetõ, a mérésügyi szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személyt. (4) A Tanács tagjának nem választható meg a) a Testület elnöke, b) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, c) a fellebbviteli bizottság tagja, d) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagja, e) az ügyvezetõ igazgató, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (5) Az akkreditáló bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjának az bízható meg, aki a) cselekvõképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy, c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselõje vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek, d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselõje, e) felsõfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik, f) a 7. (1) bekezdés e) pontja szerinti, az akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban. (6) Az akkreditáló bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjának nem bízható meg a) a Testület elnöke, b) a Tanács választott vagy delegált tagja, c) a fellebbviteli bizottság tagja, d) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagja, e) az ügyvezetõ igazgató, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (7) Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban minõsítõként vagy szakértõként nem vehet részt az eljárásban érintett szervezet vagy természetes személy, valamint az azonos területen akkreditált státusszal rendelkezõ szervezet tulajdonosa, továbbá e személyek - a Polgári Törvénykönyvben meghatározott - közeli hozzátartozója. (8) A fellebbviteli bizottság tagjának az választható meg, aki a) cselekvõképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy, c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselõje vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek, d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselõje, e) a 7. (1) bekezdés e) pontja szerinti, az akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban. (9) A fellebbviteli bizottság tagjának nem választható meg a) a Testület elnöke, 12

b) a Tanács választott vagy delegált tagja, c) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, d) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagja, e) az ügyvezetõ igazgató, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (10) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagjának az választható meg, aki a) cselekvõképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy. (11) A pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagjának nem választható meg a) a Testület elnöke, b) a Tanács választott vagy delegált tagja, c) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, d) a fellebbviteli bizottság tagja, e) az ügyvezetõ igazgató, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (12) Ügyvezetõ igazgatónak az nevezhetõ ki, aki a) cselekvõképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy, c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselõje, munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek, d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselõje. (13) Ügyvezetõ igazgatónak nem nevezhetõ ki a) a Testület elnöke, b) a Tanács választott vagy delegált tagja, c) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, d) a fellebbviteli bizottság tagja, e) a pénzügyi ellenõrzõ bizottság tagja, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (14) A Testület tisztségviselõjévé nem választható meg, továbbá a Testületben nem láthatja el a tag képviseletét, és az egyéb választott szervekben nem lehet tag, aki a) az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt áll, c) büntetett elõéletû, d) büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. III. Fejezet AZ AKKREDITÁLÁS FOLYAMATA Az akkreditálási eljárás 13

18. (1) Az 1. -ban felsorolt szervezetek és természetes személyek akkreditálásuk céljából a Testülethez nyújthatnak be kérelmet. (2) Az akkreditálást - a (2a) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a szervezet és természetes személy kérheti, amely vagy aki a kérelem benyújtását megelõzõen legalább három hónapig az adott szervezet vagy természetes személy tevékenységére vonatkozó jogszabályok, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai, nemzeti szabványként közzétett európai és nemzetközi szabványok és a rá vonatkozó szakmai szabályok szerint mûködik. (2a) Az akkreditálást az 1. k) pontja szerinti azon hitelesítõ szervezet kérheti, amely megfelel a tevékenységére vonatkozó jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, különösen az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerérõl szóló törvényben, a 600/2012/EU bizottsági rendelet III. fejezetében és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott szervezeti, pénzügyi - biztosítékra vonatkozó - és személyi követelményeknek. (3) A Testület a kérelem formájára és tartalmára vonatkozóan ajánlást készíthet, amelyet honlapján közzétesz. (4) Az 1. k) pontja szerinti hitelesítõ szervezet akkreditálás iránti kérelméhez csatolja a vezetõ tisztségviselõk, a munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott hitelesítõ szakértõk, vezetõ hitelesítõ szakértõk 30 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát. (5) Az akkreditált státusz odaítélésérõl az akkreditáló bizottság határoz. Az akkreditált státusz 4 évre szól. (6) (7) Ha az akkreditálásra vonatkozó határozat több akkreditált területre vonatkozik, és az ügyfél a határozatnak csak meghatározott területekre vonatkozó rendelkezései ellen nyújt be fellebbezést, a határozat fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerõ. (8) Az akkreditáló bizottság döntése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (9) Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra, az akkreditált szervezet, illetve természetes személy akkreditált tevékenységével kapcsolatos panasz intézésére és a fellebbviteli bizottság eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. (9a) A Testület 1. k) pontja szerinti hitelesítõ szervezettel kapcsolatos eljárásaira e törvény rendelkezéseit a 600/2012/EU bizottsági rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (10) Az 1. k) pontja szerinti hitelesítõ szervezet tevékenységi területe a 600/2012/EU bizottsági rendelet I. MELLÉKLETÉBEN meghatározott tevékenységcsoportokra terjedhet ki. (11) A 12. (1) bekezdésében meghatározott akkreditálási ügyekben újrafelvételi eljárásnak nincs helye. (12) A Testület számára az akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bõvítési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szûkítési eljárásáért, a változásbejelentésre [20. (5) bekezdés] vagy panaszbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért, a fellebbezési eljárásáért, továbbá a 6. (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásba vételért, kizárólag adminisztrációs tevékenységet igénylõ adatmódosulás bejelentésének kivételével nyilvántartási adat módosításáért, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 19. (1) Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. (2) Az értékelési szakasz ügyintézési határideje öt hónap, amelyet az ügyvezetõ igazgató egy alkalommal húsz nappal meghosszabbíthat. Az értékelési szakasz kezdetén az Akkreditálási Iroda a kérelmet megvizsgálja és az ügyvezetõ igazgató 14

a) szükség esetén a kérelmezõt a kérelem beérkezését követõ tizenöt napon belül, legfeljebb 30 napos határidõ kitûzésével hiánypótlásra hívja fel, b) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény által meghatározott esetekben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, c) dönt az eljárás megindításáról. (3) Az értékelési szakasz során az akkreditálási kérelem alapján az ügyvezetõ igazgató minõsítõkbõl és szakértõkbõl álló értékelõ csoportot jelöl ki. Az értékelõ csoport véleményezi a kérelmezõ által benyújtott dokumentációt és feltárja a hiányosságokat, nemmegfelelõségeket, amelyek fennállása esetén az ügyvezetõ igazgató az értékelõ csoport javaslatára a kérelmezõt legfeljebb harmincnapos határidõ kitûzésével a hiányosságok, nemmegfelelõségek kiküszöbölésére hívja fel. (4) Az értékelõ csoport a kérelmezõnél helyszíni értékelést tart, amelynek eredményét jegyzõkönyvben rögzíti. Az ügyvezetõ igazgató az értékelõ csoport jegyzõkönyvében rögzített nemmegfelelõségek, hiányosságok kiküszöbölésére a kérelmezõt legfeljebb harmincnapos határidõ kitûzésével intézkedésre hívja fel. (5) Az értékelõ csoport a helyszíni értékelésrõl készült jegyzõkönyvet, a megvizsgált dokumentációt, az értékelõ jelentést, az akkreditált státusz odaítélésére, szûkítésére, bõvítésére vonatkozó ajánlását az ügyvezetõ igazgatónak átadja, aki az értékelési szakasz befejezésérõl és a kérelem döntésre való alkalmasságáról az értékelési szakasz lezárásaként végzést bocsát ki. (6) Az akkreditálási eljárás felfüggesztésérõl az ügyvezetõ igazgató dönt. (7) Az ügyvezetõ igazgató az eljárás során keletkezett iratokat döntéshozatalra az akkreditáló bizottság soron következõ ülésére elõterjeszti. (8) A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje húsz nap, amelyet az akkreditáló bizottság elnöke egy alkalommal húsz nappal meghosszabbíthat. A döntéshozatali szakaszban az akkreditáló bizottság a kérelem, az értékelési szakasz során összegyûjtött információ, a helyszíni értékelés jegyzõkönyve, az értékelõ jelentés, valamint a kérelmezõ észrevételei alapján határoz az akkreditált státusz odaítélésérõl vagy elutasításáról. (9) Az akkreditáló bizottságnak az akkreditált státusz odaítélésérõl szóló határozata elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott megfelelõségértékelési feladat elvégzésére. (10) Az akkreditált szervezet, illetve természetes személy írásban kérelmezheti a határozatban foglalt akkreditált státusza területének szûkítését. A kérelemben foglaltakat az akkreditáló bizottság a kérelem benyújtását követõ ülésén megvizsgálja, és az akkreditált státusz területét - a kérelemben foglaltak szerint - mérlegelés nélkül szûkíti. (11) Az akkreditált státusz területének bõvítése iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz területének bõvítése az eredeti akkreditált státusz idõbeli hatályára terjed ki. (12) Az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem legkorábban az alap akkreditált státusz hatályának lejárta elõtt 1 évvel nyújtható be. Az akkreditálási okirat 20. (1) Az akkreditált státusz odaítélésérõl szóló határozat jogerõre emelkedése napján a Testület erre a célra rendszeresített akkreditálási okiratot (a továbbiakban: akkreditálási okirat) ad ki, amely a határozat rendelkezõ részének megfelelõen tartalmazza a) a Testület jelét, 15

b) az akkreditált szervezet (szervezeti egység) elnevezését, illetve természetes személy nevét, székhelyét (lakcímét), valamint valamennyi telephelyét, ahol az akkreditált tevékenységet végzi, c) az akkreditálás egyedi nyilvántartási számát, d) az akkreditált státusz odaítélésének tényleges idõpontját és lejáratának idõpontját, e) az akkreditált tevékenység megnevezését az 1. -ban felsoroltak szerint, f) a megfelelõségre vonatkozó nyilatkozatot, továbbá g) azon szabványra vagy egyéb dokumentumra történõ hivatkozást, amely alapján a szervezet (szervezeti egység), illetve természetes személy értékelése történt. (2) Az akkreditálási okiratot az ügyvezetõ igazgató állítja ki. Az akkreditálási okirat önmagában jogot és kötelezettséget nem keletkeztet. Ha a határozat és az akkreditálási okirat tartalma eltér, akkor a határozatot kell hitelesnek tekinteni. (3) Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált terület bõvítésérõl vagy szûkítésérõl hoz határozatot, az akkreditálási okiratot a határozatnak megfelelõen módosítani kell. (4) Az akkreditált szervezet vagy természetes személy csak azon tevékenysége vonatkozásában hivatkozhat az akkreditált státuszára, amelyre a határozat kiterjed. (5) Az akkreditált szervezet vagy természetes személy nyolc napon belül köteles értesíteni az Akkreditálási Irodát az általa elhatározott és bekövetkezõ, valamint a további bekövetkezett minden jelentõs változásról, amely az akkreditált státuszával kapcsolatos és valamilyen módon státuszát vagy tevékenységének bármely jellemzõjét érinti, így különösen a változást a) a jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formában, b) a szervezeti felépítésben, vezetésben vagy az akkreditált tevékenység ellátásához szükséges személyzetben, c) a fõ mûködési politikában, d) az erõforrásokban és környezetben (székhely, telephelyek), e) az akkreditált területben. (5a) Az akkreditált hitelesítõ szervezet minden év november 15-éig értesíti az Akkreditálási Irodát a 600/2012/EU bizottsági rendelet 76. cikke (1) bekezdésében foglaltakról. Amennyiben az adatokban változás áll be, a hitelesítõ szervezet ezen változásokat az (5) bekezdés szerinti határidõben köteles az Akkreditálási Irodának bejelenteni. (6) Az akkreditálásra vonatkozó európai és nemzetközi szabványok, továbbá azoknak a nemzetközi szervezeteknek a szabályzatai alapján, amelyeknek a Testület is tagja, a Testület szabályzatában további tény, adat, állapot változását is jelentõsnek minõsítheti, és errõl bejelentést kérhet, amennyiben ez nem ellentétes az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel. (7) A jelentõs változás bejelentésének elmulasztása az akkreditált státusz felfüggesztését eredményezheti. Az akkreditált szervezet és természetes személy felügyeleti vizsgálata 21. (1) Az akkreditált státusz odaítélésének alapjául szolgáló körülmények fennállását, valamint az akkreditált szervezet, illetve természetes személy alkalmasságát éves felügyeleti vizsgálat keretében, indokolt esetben rendkívüli felügyeleti vizsgálat keretében ellenõrizni kell. (2) Az éves felügyeleti vizsgálatot a Testület az akkreditált szervezetnél vagy természetes személynél hivatalból folytatja le. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés, az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása, az 1. k) pontja szerinti hitelesítõ szervezetek esetében panaszbejelentés, az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása és a 600/2012/EU bizottsági rendelet 51. cikke szerint kerülhet sor. 16

(3) A felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. (4) Az értékelési szakasz ügyintézési határideje nyolcvan nap, amelyet az ügyvezetõ igazgató egy alkalommal húsz nappal meghosszabbíthat. (5) Az ügyvezetõ igazgató a felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési szakasza során dokumentumokat, egyéb információkat kérhet, valamint értékelõ csoportot jelöl ki, amely helyszíni értékelést tart. (6) A felügyeleti vizsgálati eljárás során megállapított hiányosságok, nemmegfelelõségek kiküszöbölésére az értékelõ csoport javaslatára az ügyvezetõ igazgató legfeljebb tizenöt napos határidõ kitûzésével felhívja az akkreditált szervezetet, illetve természetes személyt. (7) Az értékelési szakasz befejezésérõl az ügyvezetõ igazgató végzésben dönt. (8) A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje tíz nap, amelyet az akkreditáló bizottság elnöke egy alkalommal tíz nappal meghosszabbíthat. (9) Az akkreditáló bizottság a felügyeleti vizsgálat eredményétõl függõen a) az akkreditált státuszt fenntartja vagy b) az akkreditált státuszt ba) részlegesen vagy teljes körûen felfüggeszti, bb) részlegesen vagy teljes körûen visszavonja. (10) Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körûen visszavonja, felfüggeszti, vagy akkreditált területét szûkíti, errõl a Testület értesíti a megfelelõségértékelõ szervezetek tevékenységérõl szóló törvényben meghatározott, feladatkörrel rendelkezõ kijelölõ hatóságot. Az éves felügyeleti vizsgálat, illetve a rendkívüli felügyeleti vizsgálat eredményeit és az akkreditáló bizottság határozatát a Testület haladéktalanul megküldi a feladatkörrel rendelkezõ kijelölõ hatóságnak. (11) A Testület az 1. k) pontja szerinti akkreditált hitelesítõ szervezet akkreditált státuszának idõtartama alatt a felügyeleti vizsgálatok során ellenõrzi, hogy a hitelesítõ szervezet vezetõ tisztségviselõje, munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott hitelesítõ szakértõje, vezetõ hitelesítõ szakértõje büntetlen elõéletû-e, nem áll a hitelesítési vagy hitelesítõi szakértõi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Az ellenõrzés céljából a Testület a bûnügyi nyilvántartó szervtõl adatot kér annak igazolására, hogy a vezetõ tisztségviselõ vagy a hitelesítõ szakértõként, vezetõ hitelesítõ szakértõként foglalkoztatott személy büntetlen elõéletû és nem áll a hitelesítési vagy hitelesítõ szakértõi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A bûnügyi nyilvántartó szervtõl kapott adatot a Testület addig kezelheti, amíg az érintett személy a hitelesítõ szervezettel vezetõ tisztségviselõi, munkavállalói vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll. (12) A (11) bekezdés szerinti adatkérés céljából az akkreditált szervezet a Testület rendelkezésére bocsátja a vezetõ tisztségviselõ, a hitelesítõ szakértõ és a vezetõ hitelesítõ szakértõ a bûnügyi nyilvántartási rendszerrõl, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bûnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 69. (2) bekezdés a) pontja szerinti adatait. Az adatokat a Testület addig kezelheti, amíg az akkreditált hitelesítõ szervezet szerepel a 6. (4) bekezdés szerinti nyilvántartásban. Az akkreditált státusz felfüggesztése 22. (1) Az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körûen felfüggeszti, ha: 17