Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének../2012. (III. 21. ) ÖR. sz. rendelete Veresegyház Város címerének, zászlójának és a város nevének használatáról Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 32. cikkének (1) bekezdése i) pontjában, valamint a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Veresegyház város címeréről és zászlójáról, a Veresegyház városnév felvételéről, valamint ezen jelképek használatáról az alábbi rendeletet hozza: BEVEZETŐ Veresegyház város Árpád-kori eredetű település a mindenkori Pest megyében. Helyi közigazgatása, bírói szervezete valószínűleg egyidős magával a településsel. Közigazgatási pecséthasználatára nézve már a XVII. századból ismerünk történeti adatokat és bizonyítékokat. Korunkban társadalmi igény hívta életre, hogy Veresegyház város és közigazgatása rendelkezzék saját címerrel, címerpecséttel és zászlóval, melyek kifejezik a város jellegét és növelik népének kötődését és önazonosság tudatát. I. A város címerének és zászlójának leírása 1. A város címere Negyedelt csücsköstalpú pajzs jobb felső és bal alsó mezőjében kettéosztott, pirossal-ezüsttel hétszer vágott mező, az úgynevezett Árpád-sáv. A jobb alsó kék mezőben lebegő, ötszirmú, ezüst tavirózsa, más néven vízililiom. A bal felső ezüst mezőben rövid, zöld száras, szárán két szélre hajló leveles, lebegő piros földieper. A pajzson ugyancsak ötszirmú, ezüst tavirózsa, melyet homorú alakú eperszár tart. A pajzs felső sarkain egy-egy kerek tavirózsa levél hasításával a sarkokra rácsíptetve. Ezeket a leveleket kerüli meg félkör alakban a tavirózsát tartó eperszár, mely a pajzs két oldalán kétharmad részig két-két, részben egymást fedő eperlevelet csünget le. 2. A város zászlaja Fektetett téglalap alakú, vízszintesen piros-fehér-piros színnel harmadolt. A középső fehér mezőben a város címere. 1
(1) A város zászlóját az ábrázolás hűségének, méretarányának és színeinek megtartása mellett szabad használni. (2) A zászlót csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az a hiteles ábrázolást ne sértse. 3. (1) A város zászlója a következő esetekben és módon használható: a.) a képviselő-testület ülései alkalmával, b.) a város életében jelentős helyi események, ünnepek alkalmával, c.) a nemzeti lobogó elsőbbségének biztosítása mellett bármely ünnep, gyűlés, megmozdulás alkalmával, d.) a város belföldi és nemzetközi kapcsolataiban (testvér -települési kapcsolatok), az ezzel összefüggő rendezvényeken, a várost bemutató vagy a városra utaló, több település részvételével tartott rendezvényeken, e.) a város jelentős kulturális és sport eseményei alkalmával cserezászlóként, f.) elismerésként a díj, a juttatás jellegének a zászlón való feltüntetésével. (2) A város zászlója Magyarország zászlójának a használatát nem helyettesítheti. II. A címer használatának feltételei 4. (1) A város címerét, csak mint díszítő és utaló jelképet szabad felhasználni, az államigazgatási eljárás során nem használható. (2) A város címerét kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, a méretarányoknak és a színeknek pontos megtartásával szabad csak ábrázolni és használni. (3) Egyes esetekben külön engedély alapján megengedhető, hogy a város címere kizárólag az előállításához felhasznált anyag (kő, fém, fa, bőr stb.) színében jelenjen meg. (4) A címert csak olyan mértékig szabad lekicsinyíteni, hogy az mindenben megfeleljen a hiteles ábrázolás követelményének. 5. (1) A város címere díszítő és utaló jelképként a következő esetekben használható: a.) a képviselő-testület tanácskozó termében és a városháza falán állandó jelleggel, b.) a képviselő-testület meghívóin, c.) a képviselő-testület, a hivatali apparátus, a képviselő-testületi bizottságok tervein, programjain, felhívásain, más önkormányzati és nem önkormányzati szervekkel kötött szerződéseken és megállapodásokon, d.) a város történetével, életével, népszerűsítésével foglalkozó kiadványokon, a városra utaló emléktárgyakon, ha azokat nem az önkormányzat adja ki, akkor külön engedély alapján, e.) az önkormányzat által alapított (kiadott) díszokleveleken, emléklapokon, kitüntetéseken vagy emlékérmeken, f.) a városi ünnepségeken, rendezvényeken, a várost bemutató kiállításokon, 2
g.) a város nemzetközi kapcsolataiban, testvér-települési kapcsolataiban, protokolláris rendezvényeken, idegenforgalmi propagandában, a város idegenforgalmi kiadványain, h.) a polgármester, a jegyző és más önkormányzati tisztségviselők valamint az önkormányzati bizottságok rendeltetésszerű működése során használt levélpapíron, i.) az önkormányzat intézményeinek, vállalatainak, sportszervezetének stb. emblémáján, jelvényén, zászlóján, levélpapírján, mezén stb, j.) a város zászlóján, k.) az előzőekben felsoroltak értelemszerű alkalmazásával külön engedély alapján a nem önkormányzati intézmények, vállalatok, üzemek, szervek, politikai, társadalmi szervezetek esetében. 6. (1) Magyarország címere és a városi címer együttes használata esetén Magyarország címerének mindig és mindenhol elsőbbséget kell biztosítani, különösen az elhelyezés módját és a címerek méreteit illetően. (2) A városi címert áruvédjegyként sem önkormányzati, sem más szerv nem használhatja. Reklám jelleggel azonban feltüntethető minden olyan árun és terméken, amelyek részben vagy egészben helyi eredetűek, természetesen külön engedély alapján. 7. (1) A város címerének a 4.. (3) bek; 5.. (1) bek. (d) illetve (k) pontja valamint a 6.. (2) bek. szerinti használatra a külön engedélyt kérelemre a polgármester adja meg. Az engedély esetenkénti felhasználásra vagy huzamosabb, folyamatos időtartamra egyaránt adható. (2) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a.) a kérelmező megnevezését és címét, b.) a címer előállításának, illetve felhasználásának módját és célját, c.) az előállítandó mennyiséget, d.) a terjesztés, illetőleg a forgalomba hozatal módját, e.) a címer használatának időtartamát, f.) a címer felhasználásáért felelős személy nevét. (3) A címer használatának engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a címerrel díszített tárgyat, kiadványt vagy ezeknek tervezetét, fényképét, ábráját stb. (4) A címer használatáról szóló engedélynek tartalmaznia kell: a.) az engedélyes megnevezését és címét, b.) az engedélyezett felhasználás módját és célját, c.) a felhasználás engedélyezett idejét, az engedély érvényességének határidejét, d.) a terjesztés és a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges előírásokat, e.) a felhasználással kapcsolatos esetleges egyéb, az engedélyes által betartandó szabályokat. (5) A polgármester által kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. (6) Az engedélyt csakis írásban lehet kiadni és azt írásban kell visszavonni is, ha a címer használatával, előállításával stb. kapcsolatos visszaélés tapasztalható. 3
III. Veresegyház városnév felvételéről és használatáról 8. (1) A Veresegyház név felvételéről és használatáról szóló rendelkezések kiterjednek a Ptk. és a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján létrehozható jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, az egyéni vállalkozásokra és a természetes személyekre. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak részéről a Veresegyház, Veresegyház Város illetőleg a Veresegyházi megjelölés illetve név (és ezek bármely toldalékos formája ) létesítmény elnevezésébe, cégelnevezésbe (cégszövegbe), társadalmi szervezet elnevezésébe, üzleti nyomtatványra, védjegyre, szabadalom címébe, árubélyegre, áruminta és áru jelzésére, sajtótermék címfeliratába, internetes portál létrehozásához domain névbe, kulturális tevékenység folytatásához, illetőleg szervezett rendezvény megnevezéséhez csak engedéllyel vehető fel. (3) A névfelvétel csak azoknak az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknek vagy személyeknek engedélyezhető, amelyeknek székhelye Veresegyház közigazgatási területén van, vagy tevékenységük jellemző módon a városhoz kötődik, és a kérelmező tevékenységének jellegével, szolgáltatásának minőségével a város nevét megfelelően reprezentálja. (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak: a) Veresegyház Város Önkormányzatára, b) az önkormányzat szervezeteire, intézményeire, gazdasági társaságaira és sajtótermékére, c) Veresegyház Város Önkormányzata részvételével alapított a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 42-43. -aiban, továbbá a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV tv-ben, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségű társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvényben meghatározott önkormányzati társulásokra, illetve azok munkaszervezetére. d) az Önkormányzat által rendezett vagy támogatott kulturális, szakmai, kereskedelmi vagy sportrendezvényekre A Veresegyház városnév felvételének és használatának engedélyezése 9. (1) A városnév használatát a polgármester kérelemre engedélyezi. (2) A városnév használatának engedélyezése a tevékenység folytatásának időtartamára, meghatározott időpontig, egy alkalomra vagy visszavonásig adható. 10. A Polgármesterhez benyújtott kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: (1) a kérelmező szerv vagy személy megnevezését, székhelyét és címét, (2) a városnév-használati kérelemmel érintett szerv tevékenységi körét, 4
(3) a városnév használatának célját és módját, (4) a városnév használati jog tervezett időtartamát, (5) a városnév használatért felelős személy nevét, címét (7) amennyiben dísztárgy, embléma, kiadvány vagy termék megjelöléséhez kívánják a névhasználatot, úgy annak tervét. 11. A városnév felvételének és használatának módjára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: (1) a jogosult megnevezését és székhelyét, (8) az engedélyezett névhasználat pontos megnevezését, (3) az engedély érvényességének időtartamát, (4) az engedélyezett névhasználat pontos szövegét, (5) használattal kapcsolatos egyéb kikötéseket. 12. (1) A polgármester a városnév használata iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező által végezni tervezett tevékenység vagy a névhasználat tervezett célja sérti Veresegyház város jó hírét, sérti az Önkormányzat, az állampolgárok, a városban tevékenykedő jogi személyiséggel rendelkező, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek érdekeit, vagy jó erkölcsbe ütközik. (2) A városnév használata díjtalan, a kiadott engedélyekről és azok időtartamáról a Jegyző nyilvántartást vezet. 13. (1) A városnév engedélyezett használatának ellenőrzéséről a Polgármester gondoskodik. A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a használat az Önkormányzat és a város jó hírnevét, a közízlést sérti. 14. (1) Aki a városnevet e rendelet hatályba lépése előtt felvette, és folyamatosan használja, utólagos engedélyezés iránti kérelem benyújtására nem kötelezett. (2) E rendelet hatályba lépése előtt felvett név használatát az engedélyező a jövőre nézve megtilthatja, ha a használat az Önkormányzat és a város jó hírnevét, a közízlést sérti. Vegyes rendelkezések 15. (1) Szabálysértést követ el, és a mindenkori, hatályos, szabálysértésre vonatkozó törvény által meghatározott összegű pénzbírsággal sújtható az, aki: 5
(a) a város címerének és zászlójának előállítására vagy használatára vonatkozó előírásokat, illetve a külön engedélyben meghatározott feltételeket megszegi, figyelmen kívül hagyja vagy kijátssza, (b) a városnevet e rendeletben foglalt rendelkezésektől eltérően veszi fel, vagy használja. 16. (1) Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Veresegyház Nagyközség címerének és zászlójának használatáról szóló 8/1992.(XII.29.) sz. rendelete hatályát veszti. Veresegyház, 2012. március 20. Garai Tamás jegyző Pásztor Béla polgármester 6