Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1
Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés során létszámadatok, illetve összetétel a 6. osztályban: A 8. osztály létszámadatai a következők voltak: A fenti jellemzők alapján a 6. osztályban 2 tanuló mentesült a mérés alól, míg a 8. osztályban mindenki megírta a teszteket. A CSH-indexek megbízható eleméséhez nem sikerült elegendő adatot összegyűjteni. 2
Eredmények, mutatók Matematika Iskolánk a tanulók eredményei alapján a községi iskolák között így foglalt helyet 2011-ben: 6. osztály alapján 8. osztály alapján A községi iskolák sorában a középső tartományban szerepeltünk, a szignifikánsan jobban és rosszabbul szereplő községi iskolák közötti átlagos teljesítmények között. A 8. osztály eredményei alapján a gyengébben teljesítő iskolák-osztályok száma magasabb volt, mint a 6. ban (kétszerese/fele). Országosan lényegesen kevesebb volt a szignifikánsan jó-jobb teljesítmény: A tanulók átlageredményei és megbízhatósági számeredményei évek óta ugyanazt a jellemzőt mutatják. A számszerű átlag nem volna rossz eredmény, ám a szélső értékek közötti szórás jelentős, így a teljesítmény megbízhatósága romlik. 6. osztályosaink 2011-ben 3
Az egyes részpopulációkban kimutatott képesség-eloszlási értékek hasonló arányt mutatnak a 8. osztályban is. 8. osztályosaink 2011-ben Tanulóink képességszintek szerinti százalékos megoszlása 2011-ben 6. osztály 8. osztály Az ábra világosan megmutatja, hogy a 6. osztályos tanulók többsége, kétharmada a gyengeközepes képességűek szintjén teljesített, a kiemelkedő jó tartományban ebben a tanévben nem volt teljesítmény. Ezzel szemben a 8. osztályosok között 6-7. képességszintű gyerekek is teljesítettek, itt viszont a legalacsonyabb tartományokban nem teljesített tanuló. Ez az összetétel, illetve eredmény a korábbi tanévekhez képest nem mutat jó eredményt a 6. osztályban, míg a 8. osztályban szignifikáns különbség nem volt. 6. osztály 8. osztály 4
Azaz: a hatodikban a 2010-es eredményekhez képest szignifikáns változás ugyan nem mutatkozik, de a korábbi évek hatodikosainál gyengébb teljesítményt mutattak. A képességek eloszlását több évre visszamenőleg bemutató táblák a fentieket igazolják: míg a korábbi években színesebb, összetettebb volt az adott 6. osztályok tanulóinak képességeloszlása, addig ebben az osztályban gyengébb tanulók végezték (általánosságban) a mérést. 6. osztály képességeloszlása az elmúlt évekhez viszonyítva: 5
8. osztály képességeloszlása az elmúlt évekhez viszonyítva: 6
A 8. osztályos tanulók osztályonkénti fejlődése így mutatkozik meg több tanulónál is, a 2009- es és 2011-es képességpontok szerint (az akkori saját 6. osztályos és a 2011-es 8. osztályos teljesítményeik között): Elmondhatjuk, hogy a legtöbb gyereknek magához képest fejlődtek matematikai képességei. 7
Szövegértés A 2011-es szövegértési képességek alapján az községi iskolák tartományában ugyanúgy a középső szinteken szerepeltünk. (Szignifikánsan jobban-hasonlóan-gyengébben teljesítő iskolák száma alapján): 6. osztály helyzete 8. osztály helyzete A képességeloszlás, megbízhatósági mutatók ugyanazt a széles sávban mozgó tartományt hozzák, melyek az eredményt gyengítik, vagy éppen szignifikáns javulást nem eredményeznek. 6. osztály 8. osztály 8
A 6. osztály tanulóinak képesség-megoszlása a szövegértési képességszintek százalékban kifejezett mutatói alapján jobb eredményt mutat, mint matematikai képességeik alapján. A 8. osztályosok jobb, kiegyensúlyozottabb képességszintjei itt is megmutatkoztak: 6. osztály 8. osztály Azaz a 6.-bana gyerekek nagy része a 4. szinten teljesített, de ugyanakkor a nagyon gyengék összesített százalékos aránya is magas. A 8.-ban voltak gyenge teljesítmények, de 6-7. szintű eredmények is. A korábbi néhány év szövegértési teljesítményével összehasonlítva a 6.-ban szignifikáns változás a 2010-es méréshez képest nem volt, a 2009-es évnél gyengébb volt a teljesítmény. A 8. osztályban szignifikáns változás nem volt,, az eredmények nem tértek el nagy mértékben a korábbi évek adataitól: 6. osztály 8. osztály 9
Az előző néhány évben, a szövegértéssel kapcsolatos képesség-eloszlási mutatók a 6. osztályban azt illusztrálják, hogy míg a korábbi években vagy összetettebb volt a gyerekek képességmutatója, illetve néhány tanuló a 6., 7. képességszinten is teljesített, addig 2011-ben szinte nem volt átmenet a gyenge és a jobb képességek között. 10
8. osztályosaink: 11
A 8. osztályosok osztályonkénti, szövegértésben megmutatkozó fejlődési mutatói nem emelkedtek olyan meredeken, mint matematikából, de csaknem egybeesett az érték az országos átlaggal: 12
Feladatok a 2011/12-es tanévben Általános feladataink tanulói profilok elemzésére, tanulócsoportokban feladatonkénti elemzésre, tanulócsoportokban pontszámelemzésekre. Kiemelt feladatunk eredmények felhasználása szaktanárok, tanórák, adatok felhasználása a tervezés során. szignifikánsan gyengébben teljesítők fejlesztése, tehetséggondozás. A jelzett tanévben pedagógusváltás nem történt, új tanuló nem érkezett, és nincsenek párhuzamos osztályaink sem, esetlegesen eltérő módszerekkel, eltérő elvárásokkal. Mindkét osztályban ugyanazok a kollégák tanítják a tárgyakat, ezért nem gondoljuk továbbra sem, hogy szakmai-módszertani hibákról, problémákról volna szó. Kiemelt intézkedést, cselekvési tervet ebben az évben sem javaslunk. Személyi változtatásokra semmiképpen nincs, és nem is lehet szükségünk. A mérési-ellenőrzési-értékelési folyamatainkban, úgy gondoljuk évek óta: világos feladatmegfogalmazásra van szükség a tanulói eredmények elemzése után, minden tantárgy része a szövegértés, számolási készség fejlesztése, feladatkörök kijelölése: intézményvezető, munkaközösségek, alsó-, felső tagozat, a feladatvégzés felelőseinek kijelölése, az ellenőrzések menete és felelősei. 13
Összefoglalva: állandó feladatok az OKM eredményeinek intézményi hasznosításához Összefüggések vizsgálata, meghatározása. Belső ellenőrzési tervünk pontosítása a mérési eredmények alapján. Legfontosabb célkitűzések, kapcsolódó feladatok pontos megfogalmazása év elején. Hiányosságokat mutató területek kiemelt kezelése. A kompetenciamérések eredményeinek elemzése, értékelése. A fejlesztési célok kijelölése. Fejlesztési tervek pontosítása. Konkrét célunk a gyerekek tekintetében változatlan: alapfogalmak, egyszerű és összetett feladatok további gyakorlása a különböző tanórai keretben, órán kívüli, délutáni foglalkozásokon, kitartó feladatvégzés erősítése (ne adják fel a próbálkozást) akarat erősítése, gondolkodás fejlesztése saját, napi rutinjukban, figyelmes, értelmező feladatolvasásra törekvő magatartás, egyes témakörök erősítése, ahol hiányosság mutatkozik több tanulónál - szoftverhasználat, feladatmegoldási algoritmusok ismeretének erősítése (mit tudok, mire vagyok kíváncsi, csak aztán a számolás, vagy keresés szövegben, stb.) Egyéb konkrét célok a pedagógusok körében: Tantervek, tanmenetek korszerűsítése, módosítása Belső képzés, nevelési értekezlet elemző és tervezőmunka Tankönyvek figyelése, szükség esetén módosítása A tehetséggondozó-, illetve felzárkóztató foglalkozások igazítása az elvárt eredményekhez szoftverhasználat, annak érdekében, hogy a különböző képességszinteken teljesítő gyerekek saját magukhoz képest fejlődhessenek, jobb eredményeket érjenek el nem csak a kompetenciamérés során, de a napi tanulmányi munkában is. 14
A fenti részletes feladatokat, célokat az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokban foglalhatjuk össze: A mérési eredményeket elemeznünk kell (osztály és feladatszinten is) a tudatos tervezéshez. Ebből következik, hogy képességeloszlás szempontjából az 1-2. és az alatti szinten teljesítő gyerekeknek célzott fejlesztést kell kidolgoznunk, ahol differenciáltan, személyre szabottan kapnak feladatot. Szükség esetén kiemelten, tanórán kívül, korrepetáláson, fejlesztő foglalkozáson is felhasználjuk az eredményeket, adatokat. Új módszerek, feladattípusok alkalmazása, tudatos és tervezett egyéni fejlesztés végzése abból a célból, hogy a hozzáadott pedagógiai érték növekedhessen. Balatonendréd, 2012. március 30. Varga Andrea min.b.vez. 15