2011. augusztus XVII. évfolyam 8. szám A MEGENGEDETT SZÉLESSÉGET MEGHALADÓ MEZŐGAZDASÁGI JÁRMŰVEK KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A Magyar Közlöny 85. számában 2011. július 19-én jelent meg: - a Kormány 137/2011. (VII. 19.) rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet módosításáról, - a belügyminiszter 22/2011. (VII. 19.) BM rendelete a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet módosításáról és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről, valamint - a nemzeti fejlesztési miniszter 37/2011. (VII. 19.) NFM rendelete a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet módosításáról szóló szabályozás. E három rendelet alapján módosultak a megengedett szélességet (2,55 méter) meghaladó mezőgazdasági járművek közúti közlekedésének szabályai: 1. Nem kell útvonalengedélyt kérni a megengedett szélességet (2,55 m) meghaladó mezőgazdasági járművek közlekedéséhez. /Az engedélyeztetés megszűnése a szélességi mérettel függ össze, a jármű más túlméretes feltételei; hosszúság, magasság, tengelyterhelés jogszabályban előírt és azt meghaladó méretei esetén szükséges az engedélyezés./ 2. Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzés felszereléséhez, de a figyelmeztető jelzést a túlméretes járművön kötelező alkalmazni (erőgépeken, illetve önjáró munkagépeken egyaránt). /Korábbiakban a sárga villogót a kísérő járművön kellett alkalmazni./ 3. Járműkíséretet a 4,5 méter szélességet meghaladó jármű/járműszerelvény közlekedéséhez kell biztosítani. Továbbá abban az esetben is szükséges a járműkíséret már 2,55 m szélességet meghaladó méret esetén is, ha a túlméretes jármű lakott területen kívüli emelt sebességű útszakaszon közlekedik. A mezőgazdasági kíséret egyéb kíséretnek minősül a rendelet szerint, és a mezőgazdasági termelő saját járművével végezheti a kíséretet a jogszabályban foglalt egyszerűbb feltételek szerint. 4. Fontos kritérium az egyszerűsítés alkalmazásában, hogy a jogszabályok módosításai kizárólag a mezőgazdasági termelés érdekében felmerülő közúti közlekedésre vonatkoznak. Ezért a jogalkotó kéri a mezőgazdasági járművekre vonatkozó tárgyi igazolást, úgymint a jármű iratait, gépkönyvet, vagy üzemeltetői nyilatkozatot, amelyek a közlekedés során rendelkezésre kell, hogy álljanak. /Ezzel összefüggésben készült a 13/2010. (X.5.) NFM rendelethez tartozó új 5. számú melléklet, amely a mezőgazdasági rendeltetésű járművek felsorolását tartalmazza/. Forrás: MAK KÁRTÉRÍTÉS A GAZDÁKNAK A GMO-VAL SZENNYEZETT VETŐMAGOK MIATT A Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a kormány döntött arról, hogy a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok miatt károsult magyar gazdák hektáronként 360 ezer forint kártérítést kaphatnak az államtól. A kabinet 4 milliárd forintot különített el a kárrendezésre, ebből kaphatják meg a gazdák a 360 ezer forint "fix hektáronkénti kárfedező juttatást." Ezt az összeget a kormány az elmúlt évek termésátlagából és a termények átlagárából számította ki. A gazdák
2. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2011. augusztus szeptember 30-ig nyújthatják be kártérítési igényeiket, amelyek novemberi elbírálása után a termelők decemberben jutnak az összegekhez. A kormány egy tárcaközi munkacsoport létrehozásáról is döntött, amely a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével az igazságügyi, a külügyi, a nemzetgazdasági és a nemzeti erőforrás tárcák részvételével javaslatokat tesz további kormányzati lépésekre Magyarország teljes GMO mentességének megőrzése érdekében. A mezőgazdasági piacokat jellemző éles verseny és a mind szigorúbb minőségi előírások mellett Magyarország azért képes a világ ötödik legnagyobb vetőmag exportőreként jelen lenni a világpiacon, mert megköveteli a jó minőségű, igazolt eredetű, génmódosítástól mentes vetőmagok előállítását. Ez az ország számára kiemelkedő gazdasági előnyt jelent, és a kormány a hatályos jogszabályok betartásával és betartatásával mindent megtesz az ország GMO mentes mezőgazdaságának fenntartása érdekében. Az ország, minden gazda és mezőgazdaságból élő termelő alapvető érdeke, hogy a magyar mezőgazdaság jó hírét megőrizzük. Közvélemény-kutatási adatok is bizonyítják, hogy az európai fogyasztók, ha tehetik, kerülik a GMO termesztésből származó termékeket és ezért a magyar kukoricáért magasabb árat is hajlandóak fizetni, de csak addig, amíg az garantáltan GMO-mentes. Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendelte el, mert az állomány további GMO szennyeződések forrása lehet. Az MgSzH laboratóriumaiban végzett hivatalos vizsgálatok egyértelműen kimutatták a GMO jelenlétét az adott kukorica és szója tételekben és ezt különböző módszerekkel illetve többszöri vizsgálattal igazolták. A hatóság eredményei a hazai jogszabályoknak megfelelően megkérdőjelezhetetlenek és hitelesek. NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET ALAKULÁSA B-A-Z MEGYÉBEN ÁLTALÁNOS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Forrás: VM Az időszakban az átlaghőmérsékleti értékek a sok éves átlagot 0,5 C -al haladták meg, 60-80 mm mennyiségű csapadék hullott. Kisebb térségékben jégverés is előfordult. A környezeti tényezők továbbra is kedveztek a baktériumos - és gombás megbetegedéseknek, többek között az almástermésűeken a tűzelhalásos (Erwinia amylovora-s) tünetek terjednek, szőlőben a szőlő lisztharmat (Uncinula necator) és a szürkepenész (Botrytis cinerea) fertőzöttség növekvő tendenciát mutat. Az atkák (Tetranychidae és Eriophydae) szaporodásához továbbra is kedvezőek a feltételek. Szántóföldi növények: Kalászosok és Repce: Az aratás befejeződött be; tarlóhántást folyamatosan végzik. Kukorica: a növények fejlődése intenzív, a terméskilátások kedvezőek. Kukoricabogár (Diabrotica virgifera) rajzása gyenge, kis számban fogják a feromoncsapdák a hím imágókat; lárvakártétel (a felmérések eredményei és információink szerint) nem fordult elő, ami az alábbi környezeti tényezőkre vezethető vissza: - tavaly nyáron sok csapadék hullott, a lerakott tojások egy része elpusztult; majd a vízzel telítődött talajban a lárvák nagyobb hányadának is hasonló volt a sorsa; - a nedvesebb időjárásnak következtében nagyobb tömegű gyökérzet alakult ki, ami intenzívebb víz és tápanyagfelvételre volt képes és jelentős előnyt biztosított a növényeknek az esetleg előforduló kukoricabogár lárvakártétellel szemben. A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) rajzása gyenge, nem folyamatos. Napraforgó: A gombaölőszerrel kezelt táblákon a növények jó egészségi állapotban vannak, a szártőbetegségek gyakorisága 0-5%. A nem kezelt területeken július végétől erősödött a Diaporte helianthi és a Phoma macdonladii gombák által okozott fertőzés (Fgy.:5-10%); továbbá a fehérpenészes (Sclerotinia sclerotiorum) tő- és szárközépi fertőzöttség (Fgy.: 5-15%). Burgonya: fitoftórás (Phytophtora infestans) megbetegedés mellett egyes töveken baktériumos pusztulás (Erwinia chrysanthemi) terjedése észlelhető. KERTÉSZETI KULTÚRÁK: Alma: A lisztharmat (Podosphera leucotricha) fertőzés az érzékeny fajtákon jelentősebb, az almafavarasodás fertőzés (Venturia ineqalis) a termésen és levélen változó mértékben (Fgy.: 15-30 %) van jelen. Folyamatosan fogják a feromoncsapdák az almamolyt (Laspeyresia pomonella), az almalevél aknázómolyt (Phyllonorycter blancardella), az almalevél sátorosmolyt (Ph. corylifoliella). Nem jelentős a lombosfa fehérmoly (Leucoptera scitella) és a sodrómolyok rajzása. Az atkák (Panonychus ulmi, Tetranychus urticae, Aculus shlectendali) és a levéltetvek (Aphis pomi) helyenként stabilan jelen vannak, kártételük szembetűnő.
3. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2011. augusztus Csonthéjasok: Az erősödőtt a blumeriellás fertőzés (Blumeriella jaapii) és a levéllikasztó megbetegedés (Stigmia carpophila), helyenként a levelek sárgulnak, hullnak. A fán maradt termésen a kedvező környezeti tényezők hatására a moniliniás betegség (Monilinia fructigena) nagyobb %-ban fordul elő. A barackmoly (Anarsia lineatella) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) folyamatosan rajzik. Szőlő: Továbbra is erős szőlőlisztharmat (Uncinula necator) fertőzésveszély, a tünetek a bogyókon gyakoribbá váltak, várhatóan a cukrosodási folyamat megindulásával a bogyók fogékonysága csökken. A szürkepenész (Botrytis cinerea) mellett, ahol jégverés és/vagy szélvihar is előfordult a fakórothadás (Metasphaeria diplodiella) is gondot okoz, a nedves talajállapot megnehezíti a permetezések végrehajtását.. A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) II. nemzedékének rajzása befejeződött, a kártétel -egyes dűlőket kivéve- nem jelentős. A levélatkák (Calepitrimerus vitis) és a szilvatakácsatkák (Eotetranychus pruni) által okozott tüneteke néhol jelentősebbek. POLIFÁG KÁRTEVŐK: Július második felében jelentős volt a fogott a vetési (Scotia segetum)-, felkiáltó jeles (Agrotis exclamationis) -, c-betűs (Amathes c-nigrum), káposzta (Mamestra brassicae) - és saláta (Lacanobia oleracea) bagolylepke bagolylepkék száma. Amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea): a második generáció július közepétől repült, a párás meleg és napfényes időszakok kedvezőek számára. KARANTÉN KÁROSÍTÓK: Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera): az imágórajzás folyamatos, gyenge; lárvakártétel (a felmérések eredményei és információink szerint) nem fordult elő, ami a kedvezőtlen környezeti tényezőkre vezethető vissza. Forrás: B-A-Z Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága ERDŐTÉRKÉP AZ MGSZH HONLAPJÁN Az MgSzH Erdészeti Igazgatósága a hazai erdők térképen történő megjelenítésével vizuális formában nyújt információt minden gazdálkodónak, erdő iránt érdeklődő szervezetnek, állampolgárnak. A nyilvános interaktív erdőtérkép, - egy általános, időszakosan frissített térkép melyet bármely internettel rendelkező felhasználó korlátozás nélkül elérhet az alábbi linken: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu A térképen a GoogleMaps hátterét használva, megfelelő nagyítással megjelenik a magyarországi erdők igazgatási beosztása (Megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságai, erdőtervezési körzetek, erdészeti helységek, erdőrészletek). Az erdőrészletre kattintva, a fentiek mellett, az erdők legfontosabb adatai érhetők el, mint pl. az erdő elsődleges rendeltetése, az erdőtervezés éve, az erdészeti táj, a természetvédelmi védettség, a tulajdonosi forma, stb.. A közzétett adatok csak tájékoztatásra szolgálnak, hivatalos adatközlésnek nem tekinthetők, hivatali eljárásban nem használhatóak. Hivatali célra az MgSzH Erdészeti Igazgatóság a korábbi gyakorlatnak megfelelően szolgáltat adatokat. Forrás: MAK Teljesen közművesített, 7ha 1094m 2 területű ipari célra is alkalmas ingatlan, jó állapotban levő épületekkel eladó Monok község külterületén. Érdeklődni: Bertalan Tibor, Tel: 30/435-3928. ELADÓ *** T-54-es bolgár traktor hozzátartozó ekével, tárcsával, permetezővel és tartalék alkatrészekkel eladó. Érdeklődni: 30/459-1959. Megjelent a 74/2011. (VII. 29.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet módosításáról A támogatás célja az alacsony létszámmal rendelkező védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáknak a fajta eredeti tartási és takarmányozási
4. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2011. augusztus körülményeihez hasonló feltételek mellett tenyésztésben történő megőrzése a kieső jövedelem és többletköltségek ellentételezésén keresztül a genetikai állomány megőrzéséről és az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályok keretein belül. A támogatás vissza nem térítendő állatlétszám alapú támogatás, amely a rendelet 1. számú mellékletben meghatározott védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták tenyésztésben történő megőrzésére vehető igénybe. A támogatásra az az állattartó jogosult, aki az adott célprogramcsoportban a támogatási feltételeknek megfelelő védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták elismert tenyésztőszervezetének az adott naptári évre vonatkozó igazolásával rendelkező törzskönyvezett fajtatiszta nőivarú egyedeket tart. Az állattartó az elismert tenyésztőszervezettől évente, az adott naptári évre vonatkozóan, az adott év január 31-ig a támogatási időszak első évében a támogatási kérelem beadásának időpontjáig beszerzi a programban részt vevő állományára vonatkozóan a tenyésztési programban meghatározottak szerinti nukleusz vagy fajtafenntartó minősítésről szóló igazolást. A támogatási kérelmet a 2011. január 1-jétõl kezdődő támogatási időszakra vonatkozóan 2011. szeptember 1. és 30. között, a 2012. január 1-jétõl kezdődő támogatási időszakra vonatkozóan 2012. április 1. és 30. között, a 2013. január 1-jétõl kezdődő támogatási időszakra vonatkozóan 2013. április 1. és 30. között lehet benyújtani az MVH-nak a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez az MVH Központ által rendszeresített formanyomtatványon, írott formában. Egy kérelmező egy támogatási kérelem benyújtási időszakban csak egy támogatási kérelmet nyújthat be. Ha több támogatási kérelem kerül benyújtásra, akkor az utolsóként benyújtott kérelem alapján történik a támogatási kérelem elbírálása. A támogatási kérelemhez mellékelni kell a fajta elismert tenyésztőszervezete által kiadott igazolást arról, hogy célprogramonként az állattartó milyen fajtához tartozó, mekkora létszámú támogatható állatállományt tart, mekkora az a szakmailag igazolható állatállomány-szaporulat, amit az állattartó a támogatási időszak végére elérhet. A támogatási kérelemhez csatolni kell a támogatási kérelem pontozásához szükséges eredeti dokumentumokat, valamint ahol e rendelet lehetővé teszi másolat esetén a másolati példányt. További információ a www.vm.gov.hu oldalon érhető el. Kun Róbert ügyfélszolgálati tanácsadó Megjelent a 75/2011. (VII.29.) VM rendelet a vágópontok működésének részletes szabályairól E rendelet alkalmazásában a vágópont olyan létesítmény, melyben az egyes állatfajok vágásának időbeni elkülönítése mellett éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertés, juh, kecske, éves átlagban hetente legfeljebb 20 darab szarvasmarha, évente legfeljebb 250 000 darab baromfiféle, vágható úgy, hogy az első két pontban felsorolt állatfajok bármilyen kombinációja nem lehet több napi 4 állategységnél. A vágópont működését az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága engedélyezi. A sertés, juh, kecske, szarvasmarha állatfajokat vágó létesítmény esetében elegendő a fedett karám, melyek kialakításánál figyelembe kell venni a vonatkozó járványtani és állatvédelmi szempontokat, ugyanazon üzemrész, állatvágásra és darabolásra időbeli elkülönítéssel történő használata engedélyezhető, ha azt bizonyítottan és igazoltan a tevékenységek között takarítják és fertőtlenítik, egyetlen műveletben elegendő annyi eszköz csírátlanítása, sterilizálása, ami biztosítja, hogy a vágási műveletekhez szükséges mennyiségű tiszta eszköz rendelkezésre álljon,
5. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2011. augusztus nem szükséges a vágásból származó hús teljes mennyiségét lehűteni, abban az esetben, ha a hús a vágást követően azonnal elhagyja a vágóhidat. A vágópont darabolási tevékenységet is végezhet, amennyiben az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság erre engedélyt ad. A darabolási tevékenység végzése során a sertés, juh, kecske, szarvasmarha állatfajokat vágó létesítmény hetente nem termelhet 5 tonnánál, míg a baromfi állatfajokat vágó létesítmény 3 tonnánál több darabolt húst. A sertés, juh, kecske, szarvasmarha állatfajokat vágó vágópont kistermelő által vágásra szánt állatokat is levághat, amennyiben a kistermelő gazdaságának helye a vágóponttól számított 100 km-es sugarú kör által határolt körzeten belül van. Kun Róbert ügyfélszolgálati tanácsadó A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 129/2011. (VIII. 03.) számú KÖZLEMÉNYE a szőlőültetvény újratelepítési jogok telepítési jogtartalékból történő értékesítéséről Az újratelepítési jogok értékesítésének jogszabályi alapja A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 7. (1) bekezdése értelmében árutermő, törzs-, és kísérleti borszőlőültetvényt telepíteni Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) engedélyével lehet. Az engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a betelepíteni kívánt területtel legalább megegyező nagyságú újratelepítési joggal rendelkezzen. A kérelmező a szükséges újratelepítési joghoz saját borszőlőültetvénye engedélyezett kivágásával, más jogosult tulajdonában lévő újratelepítési jog megvásárlásával, vagy a szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendeletben előírt feltételekkel összhangban az MVH által vezetett telepítési jogtartalékból történő vásárlás útján juthat. Az MVH-tól vásárolt újratelepítési jog nem forgalomképes, továbbértékesítésére nincs lehetőség, azt kizárólag annak vásárlója használhatja fel. A vásárolt újratelepítési jog a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet 85k. cikk (3) bekezdése alapján legfeljebb két borpiaci évig érvényes, felhasználás hiányában térítésmentesen visszakerül a telepítési jogtartalékba. Újratelepítési jog vásárlása iránti kérelem benyújtása Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon, postai úton kell benyújtani az alábbi címre: MVH, Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága 1385 Budapest 62 Pf. 867. A benyújtási időszak: 2011. augusztus 15 2011. október 31. Újratelepítési jog vásárlása iránti kérelem elbírálása A PKI a kérelmeket a Btv., az MVH eljárási törvény, a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet, valamint a vonatkozó közösségi jogszabályok alapján bírálja el. Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelemben megjelölt területnagyság nem lehet nagyobb a telepítési engedély iránti kérelemben szereplő területnagyságnál. Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelemben fel kell tüntetni a földterület adatait, ahol a jogot a kérelmező telepítéshez felhasználja. A megjelölt területre vonatkozó telepítési engedély iránti kérelem illetékes hegybírótól történt beérkezését követően, a PKI a kérelmeket egyesíti és az újratelepítési jog odaítéléséről, valamint a telepítés engedélyezéséről egybefoglalt döntésében rendelkezik. Hiányosan benyújtott kérelem esetén a PKI a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlást a felszólításban előírt határnapig kell benyújtani az előző pont szerinti címre. A PKI az újratelepítési jog vásárlási kérelmeket beérkezésük sorrendjében bírálja el. Hiánypótolt kérelmek esetében az elbírálás sorrendjét a maradéktalan hiánypótlás beérkezésének időpontja határozza meg. Amennyiben a kérelemben megjelölt termőhelyi kataszteri pontszámú és osztályú újratelepítési jog nem áll rendelkezésre a jogtartalékban, a PKI a kérelmezőt nyilatkozattételre szólítja fel a termőhelyi kataszteri pontszám és osztály módosítása vagy a vásárlástól való elállás érdekében. Amennyiben a kérelem a jogszabályi előírásoknak megfelel, úgy a kérelmező részére az újratelepítési jog ellenértékének megfizetésére a PKI a döntés kézhezvételétől számított 10 napos teljesítési határidő tűzésével felszólítást küld. Az újratelepítési jog ellenértékét egy összegben kell megfizetni, részletfizetésre nincs lehetőség. Az átutalási megbízás Közlemény rovatában a regisztrációs számot és a fizetési felszólítás iktatószámát fel kell tüntetni! A PKI a kérelmet elutasítja, ha a kérelmező fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti. Az újratelepítési jogért fizetendő összeg hektáronként 150 000 forint, ami a csökkentő tényezők alkalmazása esetén sem lehet kevesebb, mint 20 000 forint. A fizetendő ellenértéket csökkentő tényezők: a) a vásárlási kérelemhez csatolt hegybírói igazolás alapján a kérelmező egységes szerkezetű ültetvényből kivágott szőlőültetvény helyén telepít újra b) I. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területről származó újratelepítési jogot igényel a kérelmező;
6. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2011. augusztus c) a vásárolni kívánt joggal betelepítendő terület nagysága meghaladja a tizenötezer négyzetmétert; d) a kérelmező vállalja, hogy a vásárlást követő borpiaci év végéig elvégzi a telepítést; e) a kérelmező rendelkezett 2010. július 31-ig hatályos jog alapján kiállított, ezen időpontban hatályát vesztő telepítési engedéllyel, amelyet nem használt fel, így a telepítési kérelemhez ugyanazon helyrajzi számú terület vonatkozásában újratelepítési jogot kíván vásárolni és a vásárlási kérelemhez mellékeli a lejárt telepítési engedély másolatát. Térítésmentesség Amennyiben a kérelmező az alábbi dokumentumok egyikével igazolja, hogy fiatal mezőgazdasági termelő és a kérelemhez mellékeli: egy, az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 28/A. (5) bekezdése szerinti, a kérelmező nevére szóló határozat másolatát, vagy egy, az EMVA a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet vagy az EMVA a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján kiadott, a kérelmező nevére szóló támogatási határozatot, vagy kizárólag forráshiány miatti elutasításról szóló döntés másolatát, úgy részére a telepítési jogtartalékból az újratelepítési jogot az MVH térítésmentesen nyújtja. A telepítési jogtartalékból jelen közlemény alapján értékesítésre meghirdetett újratelepítési jogok mennyiségéről az MVH külön közleményt ad ki. A közlemény hatálya E közlemény 2011. augusztus 15-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a szőlőültetvény újratelepítési jogok telepítési jogtartalékból történő értékesítéséről szóló 25/2011. (III. 2.) MVH Közlemény hatályát veszti. Szabó Mónika Ügyfélszolgálati tanácsadó A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2011. (VIII. 5.) KÖZLEMÉNYE a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről szóló 13/2009. (II. 27.) FVM rendelet szerinti nyomtatványokról és a kifizethető támogatási keretösszegről szóló 22/2009. (III. 5.) MVH közlemény módosításáról A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről szóló 13/2009. (II. 27.) FVM rendelet 3. (3) bekezdése értelmében az aktuális borpiaci évre fizethető támogatási keretösszegről az MVH közleményt tesz közzé. A Közlemény II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A borászati melléktermékek támogatással történő lepárlására kifizethető támogatási keretösszeg a rendelet 3. (3) bekezdés alapján a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlására fordítható támogatási keretösszeg a 2011/2012. borpiaci évben 2 000 000 euró. Jelen közlemény a kihirdetése napján lép hatályba. A közlemény hatályba lépésével egyidejűleg a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről szóló 13/2009. (II. 27.) FVM rendelet szerinti nyomtatványokról és a kifizethető támogatási keretösszegről szóló 22/2009. (III. 5.) MVH közlemény módosításáról szóló 123/2010 (VIII. 26.) MVH közlemény hatályát veszti. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 131/2011. (VIII. 5.) KÖZLEMÉNYE a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet alapján a 2010/2011. borpiaci évre kifizethető támogatási keretösszeg közzétételéről A szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására fordítható támogatási keretösszeg a 2010/2011. borpiaci évben. A szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet 4. (2) bekezdése értelmében a 2010/2011. borpiaci évre kifizethető támogatási keretösszegről az MVH közleményt tesz közzé. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására fordítható támogatási keretösszeg a 2010/2011. borpiaci év vonatkozásában 21 513 000 euró. Jelen közlemény a kihirdetése napján lép hatályba. A közlemény hatályba lépésével egyidejűleg a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008.(XII. 18.) FVM rendelet alapján a 2010/2011. borpiaci évre kifizethető támogatási keretösszeg közzétételéről szóló 166/2010. (XI. 16.) MVH közlemény hatályát veszti. Németh István Ügyfélszolgálati tanácsadó