Fenntartható Energia Akcióterv a Mecseki Energiakör települései számára

Fenntartható Energia Akcióterv a Mecseki Energiakör települései számára 2014. március 1

Készült a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. által koordinált MANERGY Megújuló energiaforrásokra épülő önellátó regionális energiaellátási modellek és helyi energiastratégiák kidolgozása c. projekt keretében, a CENTRAL EUROPE program és a Magyar Állam társfinanszírozásával. Készítették: Csanaky Lilla ENERGIAKLUB Fülöp Orsolya ENERGIAKLUB Irmalós Zsuzsanna ENERGIAKLUB Projektmenedzser: Borkovits Balázs, DDRFÜ Nkft. 2

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 4 1. Bevezetés... 6 2. Intézkedések... 8 2.1. Önkormányzati épületek, létesítmények... 8 2.1.1. Energiagazdálkodási rendszer kialakítása... 8 2.1.2. Önkormányzati épületek korszerűsítése... 10 2.1.3. Önkormányzati épületek napelemes beruházásai... 19 2.1.4. Önkormányzati épületek napkollektoros beruházásai... 22 2.1.5. Önkormányzati intézmények biomassza beruházásai... 24 2.1.6. Energetikai fejlesztések a Mecsek-Völgység-Hegyháton pályázat... 26 2.2. Lakóépületek... 27 2.3. Szolgáltató szektor épületei... 29 2.4. Közvilágítás... 30 2.5. Energiatermelés... 32 2.5.1. Napelemes rendszerek... 32 2.5.2. Biomassza/biogáz erőmű... 33 2.6. Szemléletformálás, tájékoztatás... 35 3. Monitoring, javasolt indikátorok... 37 Ábrajegyzék... 38 Irodalomjegyzék... 39 3

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Sásd, Alsómocsolád, Gödre, Meződ, Mindszentgodisa, Vásárosdombó, Bikal, Egyházaskozár, Kárász, Magyaregregy, Magyarhertelend, Magyarszék, Mánfa, Máza, Szászvár és Hosszúhetény csatlakozott az európai Polgármesterek Szövetségéhez. A települések a Mecsek-Völgység-Hegyhát LEADER Helyi Akciócsoport tagjai, Mecseki Energiakör néven, közösen csatlakoztak az európai kezdeményezéshez. A csatlakozással a települések vállalták, hogy 2020-ig legalább 20%-kal csökkentik a CO 2 - kibocsátás mennyiségét területükön. Ennek elérése érdekében a Fenntartható Energia Akciótervet fogadnak el, melyben meghatározzák a célok teljesítése érdekében teendő lépéseket, ennek felelőseit, pénzügyi kereteit és a várható hatásokat. A cselekvési tervet az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ készítette a MANERGY Megújuló energiaforrásokra épülő önellátó regionális energiaellátási modellek és helyi energiastratégiák kidolgozása című projekt keretében. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által koordinált projekt a CENTRAL EUROPE program és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósult meg. A cselekvési terv a 2013 októberében elkészített térségi stratégián alapul, az energetikai célkitűzések illeszkednek a nemzeti és regionális stratégiákban megfogalmazott célokhoz. Az alábbiakban olvasható dokumentum a települések bevonásával készült el. Az Akcióterv tartalma kiterjed az önkormányzati, lakossági, vállalati szektor épületeire, és az önkormányzat járműveire is. A településeken igen jelentős az átmenő forgalom, ugyanakkor az egyeztetéseken az a döntés született, hogy az önkormányzatok hatáskörének hiánya, illetve korlátozott volta miatt ezzel a szektorral kapcsolatban nem vállalnak kibocsátás-csökkentési célt. A Polgármesterek Szövetségének módszertana erre lehetőséget ad. Az adatok szerint a települések energiafogyasztása (a közlekedési szektort kivéve) kb. 234 ezer MWh volt 2011-ben, amely közel 33 ezer tonna szén-dioxid kibocsátással egyenértékű üvegházhatású gáz-kibocsátást jelent. A települések energiafogyasztásának és szén-dioxid-kibocsátásának legnagyobb részét a lakóépületek felhasználása adja, az energiahordozók közül pedig a tűzifa-, áram- és gázfelhasználás aránya a legmagasabb. A településekről általánosan elmondható, hogy az ország egészéhez hasonlóan elöregedett, kedvezőtlen energetikai teljesítményű épületállománnyal rendelkeznek, ezért a javasolt beavatkozási területek között hangsúlyos szerepet játszik az épületek energetikai (elsősorban energiahatékonysági) korszerűsítése, azaz az energiaigény csökkentése. A megújuló energiaforrások hasznosítására a térség adottságaiból következően leginkább a napenergia és a biomassza terén nyílik lehetőség. A tűzifa felhasználása jelentős a településeken, a többi megújuló energiaforrás hasznosítása azonban egyelőre marginális, ezek növelése indokolt. 4

Csaknem minden településen indokolt energiagazdálkodási rendszert, adatbázist kialakítani az intézmények energiafogyasztásának pontosabb áttekintése és folyamatos nyomon követése céljából. Érdemes a humán kapacitást is bővíteni energetikus alkalmazásával, akár a települések összefogásával. Közös fellépésre mutatkozik igény a településvezetők részéről a közvilágítás-szolgáltatókkal szemben a szolgáltatási szerződések átvizsgálása, esetleges módosítása érdekében. A lakosság, kiemelten az iskolások tájékoztatása, szemléletformálása minden település esetében fontos. A dokumentumban javasolt intézkedések azokat a beavatkozási lehetőségeket mutatják meg, amelyek révén a települések eleget tehetnek a klímavédelem érdekében tett önkéntes kötelezettségvállalásuknak elsősorban az önkormányzatok hatáskörébe tartozó területekre fókuszálva. 8% 2% 3% Önkormányzati épületek korszerűsítése Napenergia hasznosítás az önkormányzati épületeknél Biomasszakazánok az önkormányzati épületeknél 17% Szolgáltató szektor energetikai korszerűsítései Lakóépületek korszerűsítése 42% Elvault hűtőgépek cseréje a lakosságnál Közvilágítás LED-es korszerűsítése 2 db 500 kw-os napelemes rendszer 6% 3% 5% 14% Biogáz üzem 1. ábra: A javasolt beruházások által megvalósuló CO 2 kibocsátás csökkentés részaránya intézkedésenként A javasolt beruházásoknak köszönhetően összesen kb. 22.000 MWh/év energia megtakarítása, 22.320 MWh/év megújuló energia termelése és az üvegházhatású gázkibocsátás 8490 tco 2 eq/év mennyiséggel való csökkentése válna elérhetővé 2020-ra. 5

1. BEVEZETÉS A Mecseki Energiakört alkotó 16 településének önkormányzati képviselőtestülete kifejezte azon szándékát, hogy csatlakozni szeretne a Polgármesterek Szövetségéhez, egyúttal felhatalmazta a polgármestereket a csatlakozási nyilatkozat aláírására. A csatlakozási nyilatkozat aláírására különböző időpontokban került sor, 2013. június 25. és 2014. február 28. között. A szövetséghez való csatlakozással a települések hosszú távon elkötelezték magukat az éghajlatvédelem és a racionális energiagazdálkodás iránt. Az Európai Bizottság által 2008-ban létrehozott Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) helyi és regionális önkormányzatokból álló fő európai mozgalom, amely önkéntes elkötelezettséget vállal az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások saját területükön történő használata iránt. Az elkötelezettséggel a Covenant aláíróinak az a célja, hogy elérjék és túlszárnyalják az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO 2 - kibocsátás csökkentést. Tekintve, hogy ez az egyetlen olyan mozgalom, amely a helyi és regionális szereplőket az uniós célkitűzések teljesítése érdekében mozgósítja, a Polgármesterek Szövetségét az európai intézmények a többszintű kormányzás kivételes modelljeként tartják számon. A kezdeményezésnek Magyarországon jelenleg 24 tagja van, 1 a csatlakozás előkészítése pedig számos további önkormányzat esetében zajlik. A Polgármesterek Szövetségébe való belépéssel a Mecseki Energiakör polgármesterei vállalták, hogy a csatlakozástól számított egy éven belül benyújtják közös Fenntartható Energia Akciótervüket, amelyben felsorolják azokat az intézkedéseket, amelyek révén 2020-ra minimum 20%-os CO 2 kibocsátás csökkenést kívánnak elérni. Fontos kihangsúlyozni, hogy az önkormányzatok a cselekvési terv birtokában sokkal komolyabb esélyekkel fognak indulni az uniós pályázatokon a 2014-2020-as programozási időszakban, a közösségi források által biztosított támogatások révén pedig hasznos és a települések lakói számára is meggyőző fejlesztéseket valósíthatnak meg. Jelen dokumentum célja olyan energiahatékonysági és megújuló energia megoldások bemutatása, amelyekkel az önkormányzatok elérhetik a kitűzött célt. A Fenntartható Energia Akciótervben felvázolt intézkedési javaslatok a tizenhat település közös energiakoncepciójára építenek, amely szintén a MANERGY projekt keretében készült el, 2013 őszén. Az energiakoncepció bemutatja a Mecseki Energiakör településeinek földrajzi, társadalmi és gazdasági helyzetét, továbbá elemzi a különböző szektorok 1 Bogács, Budaörs, Budapest, Budapest IV. kerület (Újpest), Budapest XVIII. kerület (Pestszentlőrinc- Pestszentimre), Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Eger, Felsőnyék, Felsőtárkány, Hajdúszoboszló, Hatvan, Hernádnémeti, Martfű, Nagykanizsa, Nyékládháza, Ózd, Paks, Pécs, Sárospatak, Szerencs, Tab, Tiszaújváros, Tokaj 6

energiafogyasztását, a kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, megfogalmazza az önkormányzatok célkitűzéseit a fenntartható energiagazdálkodás területén, valamint áttekintést nyújt a fejlesztési lehetőségeket meghatározó nemzeti, regionális és helyi tervezési dokumentumokról. Az energiakoncepció részét képező szén-dioxid kibocsátás elemzés (lásd 2. ábra) rávilágít, hogy a 16 település legnagyobb ÜHG-kibocsátója a lakossági és szolgáltató szektor, így a Fenntartható Energia Akciótervben kiemelt figyelmet kell szentelni az említett területeknek. 1% 4% 24% 54% Közvilágítás Önkormányzati épületek Ipar Szolgáltató szektor Lakóépületek 17% 2. ábra: A szén-dioxid kibocsátás szektoronkénti megoszlása a 16 kistelepülés esetében Az akciótervben felsorolt javaslatok a települések döntéshozóival fórumok keretében egyeztetve kerültek meghatározásra. A dokumentum ismerteti az egyes intézkedések révén elérhető energiamegtakarítást, várható megújuló energia-termelést és szén-dioxid kibocsátás csökkenést, kijelöli a megvalósításért felelős személyt vagy szervezetet, továbbá ismerteti a beruházások várható költségét és az igénybe vehető finanszírozási eszközöket. Az akcióterv támpontként szolgálhat az önkormányzatok beruházásainak tervezéséhez, pályázati anyagok összeállításához. 7

2. INTÉZKEDÉSEK 2.1. ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK, LÉTESÍTMÉNYEK 2.1.1. ENERGIAGAZDÁLKODÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA Intézkedés bemutatása Az energiagazdálkodási rendszer kialakításának célja, hogy jól követhetővé, összehasonlíthatóvá és értékelhetővé váljon az egyes intézmények energiafogyasztása. Az előre, rendszeresen összegyűjtött adatok nagyban megkönnyítik az energetikai pályázatok tervezését, megírását, auditok elvégzését. Intézkedésjavaslatokhoz rendelhető határidők / időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés lépések, becsült időtartam 1. Felelős kijelölése Szükséges kijelölni az energiagazdálkodási felelőst, aki koordinálja, ellátja az önkormányzat energiagazdálkodásával kapcsolatos teendőket, és rendszeresen (félévente / évente) adatokat gyűjt az intézményektől. Kezdés: 2014. április 1. Befejezés: 2014. szeptember 30. 2. Adatok gyűjtése Jó megoldást jelent az elektronikus energiafigyelési rendszer kiépítése, amellyel távolról, az önkormányzat épületéből szabályozható a különböző intézmények (iskola, kórház stb.) helyiségeinek hőmérséklete, és követhető az egyes helyiségek energiafogyasztása. Ennek kiépüléséig sem kell azonban várni az energiafogyasztási adatok gyűjtésével, hiszen ezeket akár egy egyszerű elektronikus táblázat kiküldésével is be lehet kérni az intézményektől. A településeken működő intézmények kis száma azt is lehetővé teszi, hogy egy közös online fájlba vezesse be minden intézmény az adatait. Erre akár egy közös google-fiók létrehozásával is lehetőség van. Érdemes az intézményekben elvégzett energetikai beruházások főbb adatait (a beruházás tartalma, költsége) is egy közös adatbázisban gyűjteni, településenként. Kezdés: 2014. október 1. Befejezés: 2020. december 31. 8

3. Tájékoztatás Érdemes az információáramlást kétirányúvá tenni: az önkormányzat bizonyos időközönként könnyen érthető módon (diagramokkal, rövid szöveges magyarázatokkal ellátva) tájékoztathatja az intézményeket az energiafelhasználásuk alakulásáról. Fajlagos (pl. kwh/m 2 ) adatok képzésével az intézmények között verseny is szervezhető a legalacsonyabb fajlagos fogyasztású intézmény nyer. Kezdés: 2015. október 1. Befejezés: 2020. december 31. 4. Energetikus alkalmazása Az energetikus elsősorban az energiafogyasztási adatok értékelésében, a felújítandó intézmények kiválasztásában, a beruházás tervezésében és az energetikai pályázatok előkészítésében tud segítséget nyújtani az önkormányzatoknak. Ezen kívül feladata lehet meghatározott napokon lakossági, vállalati tanácsadás nyújtása. Kisebb települések esetén jó megoldás lehet, ha több település vagy egy kistérség közösen alkalmaz egy energetikust. Fontos, hogy megfelelő hatáskör legyen biztosítva számára, és részt vehessen a fejlesztési döntésekben és a kapcsolódó bizottságokban, testületekben. Szintén lényeges, hogy az energetikus és a különböző osztályok (jogi, pénzügyi, környezetvédelmi, beruházási stb.) közötti információáramlás keretei, rendszere szabályozva legyen. Kezdés: 2016. január 1. Befejezés: 2020. december 31. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy Az energiagazdálkodási rendszer létrehozását és fejlesztését, a folyamatos adatszolgáltatást a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület koordinálhatja. Az intézkedés megvalósításához a 16 település polgármestereinek aktív bevonására van szükség. Tervezett költségek, megtérülés Egy fő foglalkoztatása havi nettó 350 ezer forintos fizetéssel számolva kb. 8,5 millió forintba kerül a foglalkoztató(k)nak évente. A LEADER Helyi Akció Csoport által megpályázott támogatásnak köszönhetően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2 millió Ft-tal támogatja a 16 település önkormányzati intézményeinek energetikai felmérését, a fogyasztási adatokat tartalmazó adatbázis létrehozását, egy energetikus által nyújtott egyszeri szakmai tanácsadást. Igénybe vehető pénzügyi források Az energiagazdálkodási rendszer kialakítására a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület Energetikai fejlesztések a Mecsek-Völgység-Hegyháton címmel pályázatot nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által meghirdetett LEADER Nemzetközi Együttműködés pályázati kiírásra. Az Európai Unió, és más európai országok támogatási 9

programjai is alkalmasak lehetnek egyéb célok mellett hasonló tevékenységek finanszírozására. Várható energiamegtakarítás (MWh/év) Az intézkedés közvetlen energiamegtakarítással nem jár. Az energiamenedzsment kialakítása, felelős kijelölése, a tudatos tervezés szükséges alapfeltételei a fenntartható energiagazdálkodásnak. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Az intézkedés közvetlenül nem növeli a megújuló energia-termelést. Az energiamenedzsment kialakítása, felelős kijelölése, tudatos tervezés szükséges alapfeltételei a fenntartható energiagazdálkodásnak. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Az intézkedés nem okoz közvetlen csökkenést a szén-dioxid-kibocsátásban. Az energiamenedzsment kialakítása, felelős kijelölése, tudatos tervezés szükséges alapfeltételei a fenntartható energiagazdálkodásnak. 2.1.2. ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK KORSZERŰSÍTÉSE Az önkormányzatoktól kapott fogyasztási adatok minden intézmény esetében egységesen kwh-ra lettek átszámítva, hogy az adatokat összesíteni lehessen (a szén és tűzifa esetében átlagos fűtőértékekkel számoltunk). Az adatok szerint az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának kb. 90%-át a gáz-, tűzifa- és szén-fogyasztás teszi ki, a maradék 10% adódik az áramfogyasztásból. Ez jól jelzi, hogy az épületek fogyasztása elsősorban a hőfelhasználáshoz (fűtés, melegvíz) kapcsolódik. Az alábbi diagramon jól látható, hogy az önkormányzatok adatszolgáltatása szerint 2011- ben kiemelkedően magas volt az energiafogyasztás például az alábbi épületekben: - Alsómocsoládon a Polgármesteri Hivatalban és az Őszi Fény Idősek Otthonában; - a Bikalon működő általános iskolában; - a gödrei általános iskolában; - Hosszúhetényben a Nemes János ÁMK iskolában; - a magyarszéki általános iskolában; - Mindszentgodisán a művelődési házban, a Godisa Klubban és az általános iskolában; - Szászváron a Kiss György Általános Művelődési Központban; - a vásárosdombói iskolában. 10

Konferenciaközpont Interaktív Tárház Ifjúsági Diákszálló Szolgáltatóház Rákóczi u. 71. Régi Egészségház Ifj. Tanácsadó Pont Polg. Hiv. Őszi Fény Idősek Polg. Hiv. Általános Isk. Rendelő+Lakás Idősek Klubja Szolgálati lakások Zöldkereszt Civil Ház Önkormányzat Egészségház Közösségi ház Körjegyzőség Polgárőr Iroda Közösségi ház Sportöltöző Óvoda Általános Iskola Művelődési Ház Közösségi Ház ÁMK Iskola Polg. Hiv. Védőnői Szolgálat Zengő Óvoda Polg. Hiv. Orvosi rendelő, IKSZT Garázs, tároló Iskola, Óvoda Arnold-ház Önkormányzat Turista szálló Keller-ház Önk. telephely Faluház Általános Iskola Körjegyzőség Óvoda Polg. Hiv. Önk. Hiv. Művelődési Ház Napközi konyha Óvoda Godisa klub Gyüm. Műv. Ház Konditerem Általános Iskola Műv. Közp. Hársvirág Óvoda Polg. Hiv. Egészségház Orvosi rendelő és Bányászklub Iskola Polg. Hiv. Műv. ház Orvosi rendelő 237/28 alatti 237/27 alatti Gondozóház kwh/év 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 Alsómocsolád BikalEgyházaskozár Gödre HosszúhetényKárász MagyaregregyMagyarszék Máza Mindszentgodisa Szászvár Vásárosdombó 3. ábra: Önkormányzati intézmények 2011 évi összes energiafogyasztása 11

Ha négyzetméterre vetítjük az éves energiafogyasztást, a legmagasabb fogyasztási értékekkel az alábbi intézmények rendelkeznek: - az alsómocsoládi Őszi Fény Idősek Otthona; - a gödrei Egészségház; - a gödrei Közösségi ház és az Árpád-ház; - a gödrei óvoda; - a mindszentgodisai művelődési ház; - a mindszentgodisai általános iskola; - a Godisa Klub Mindszentgodisán, ez azonban annyira kiugró adat, hogy fennáll a gyanúja a téves adatszolgáltatásnak; - a vásárosdombói Gondozóház. Hozzá kell tenni azonban, hogy az energiafogyasztás sok tényezőtől függ az intézmények esetében, ilyen pl. a nyitva tartás, az épület használóinak száma, az intézmény jellege, stb. Az épületeket tehát csak korlátozott mértékben lehet egymáshoz hasonlítani, ekkor is célszerű hasonlót a hasonlóval (pl. iskolák, polgármesteri hivatalok stb.) összevetni. Leginkább célszerű azonban minden épületet önmagában, külön vizsgálni a diagramok csupán szemléltetés céljából készültek. Modellszámítások 2 szerint a különböző, 25-30 évnél régebben épült oktatási illetve irodajellegű épületek eredeti állapotukban, korszerűsítés nélkül átlagosan F-G besorolást érnek el az energiatanúsításnál használt I-től A+-ig terjedő skálán. Ez átlagosan 200-350 kwh/m 2 év elvi energiafogyasztást jelent: ennyi primer energiahordozó elégetése szükséges az intézmények 1 négyzetméterének adott időjárási viszonyok mellett, 20 C-ra történő felfűtéséhez, a melegvíz-előállításához és a különböző épületgépészeti rendszerek működtetéséhez (világítás, légtechnika stb.). Az elvi, számított fogyasztás azonban nyilvánvalóan eltér (akár jelentősen) a valós fogyasztástól, hiszen nem mindig 20 C-ra fűtünk, a számítási módszertanban 3 meghatározott, átlagos külső hőmérséklet is eltér a valóságostól, stb. Néhány kistelepülésen már történt energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedés a közintézményekben, több sikeres pályázatot nyertek 2011-től kezdődően. Alsómocsoládon a Vendégház tetőterének szigetelése és a nyílászárók cseréje zajlott le, hasonlóan az Interaktív Tárháznál és Faluháznál is, ahol szintén külső hőszigetelés és nyílászáró csere történt, csakúgy, mint Sásdon, ahol az Általános Iskola és Óvoda épületének bővítése során zajlottak le a fejlesztések. Hosszúhetényben a Polgármesteri Hivatal homlokzati nyílászáróit cserélték ki. Mindszentgodisa a Művelődési Ház és a Polgármesteri Hivatal hőszigetelésére és nyílászáró cseréjére nyertek pályázatot, az Általános iskolában pedig a fűtést korszerűsítették hővisszanyerős rendszerrel. Gödrén homlokzati hőszigetelés volt az Önkormányzat és az Általános Iskola épületén. Kárászon az Önkormányzati hivatal nyílászáróit cserélték ki. Magyarszéken pedig a Faluház és a 2 Épületenergetikai követelmények optimalizálása, Energiaklub, 2012 3 7/2006 TNM rendelet, és 176/2008 Kormányrendelet 12

Körjegyzőség épületére került hőszigetelés és cserélték ki a nyílászárókat. A beruházások összköltsége 1239,7 millió Ft volt, amelynek nagy részét pályázati forrásból (többek közt KEOP, DDOP, EMVA) finanszírozták a települések. 13

Konferenciaközpont Interaktív Tárház Ifjúsági Diákszálló Szolgáltatóház Rákóczi u. 71. Régi Egészségház Ifj. Tanácsadó Pont Polg. Hiv. Őszi Fény Idősek Polg. Hiv. Általános Isk. Rendelő+Lakás Idősek Klubja Szolgálati lakások Zöldkereszt Civil Ház Önkormányzat Egészségház Közösségi ház Körjegyzőség Polgárőr Iroda Közösségi ház Sportöltöző Óvoda Általános Iskola Művelődési Ház Közösségi Ház ÁMK Iskola Polg. Hiv. Védőnői Szolgálat Zengő Óvoda Polg. Hiv. Orvosi rendelő, IKSZT Garázs, tároló Iskola, Óvoda Arnold-ház Önkormányzat Turista szálló Keller-ház Önk. telephely Faluház Általános Iskola Körjegyzőség Óvoda Polg. Hiv. Önk. Hiv. Művelődési Ház Napközi konyha Óvoda Godisa klub Gyüm. Műv. Ház Konditerem Általános Iskola Műv. Közp. Hársvirág Óvoda Polg. Hiv. Egészségház Orvosi rendelő és Bányászklub Iskola Polg. Hiv. Műv. ház Orvosi rendelő 237/28 alatti 237/27 alatti Gondozóház kwh/m2 év 2500 2000 1500 1000 500 0 Alsómocsolád BikalEgyházaskozár Gödre HosszúhetényKárász MagyaregregyMagyarszékMáza Mindszentgodisa Szászvár Vásárosdombó 4. ábra: Önkormányzati intézmények egy négyzetméterre vetített éves energiafogyasztása 2011-ben 14

Intézkedés bemutatása Energiahatékonysági korszerűsítések Épületszerkezet Az önkormányzatok által összegyűjtött adatok szerint a 77 intézményből mindössze 16 rendelkezik külső hőszigeteléssel, vagy épült az elmúlt 7-8 évben, már viszonylag jó energetikai követelmények szerint. Nincs homlokzati hőszigetelés 57 épületen (a hiányzó épületektől nem kaptunk adatot). A padlással kapcsolatban sok önkormányzat nem adott információt; az adatok szerint 33 épület rendelkezik beépítetlen padlással, ebből mindössze három hőszigetelt. Nyílászárók tekintetében valamivel kedvezőbb a kép: a 77 intézményből 32 az elmúlt 10 évben nyílászárót cserélt, 30 nem, 15 intézményről nem kaptunk adatot. Az épületszerkezet korszerűsítésének (külső hőszigetelés, nyílászáró-csere) hatására az iskolák és iroda-jellegű épületek jellemzően a C-D energetikai besorolás környékére juthatnak el a modellszámítások szerint, vagyis energiaigényük 30-40%-kal csökken. A beruházás átlagosan kb. 10-15 éven belül megtérül (az energiaárak emelkedése esetén még hamarabb), vagyis bőven a beépített anyagok élettartamán (kb. 30 év) belül. Tehát az önkormányzatok a maradék 15-20 éven át csak profitálnak az elvégzett beruházásokból, a csökkent energiaköltségek révén. A hőszigeteletlen, régi nyílászárókkal rendelkező épületek esetében mindenképpen érdemes tervbe venni ezen beruházások megvalósítását, elsősorban a kiemelkedően magas fogyasztással bíró intézmények esetében. Épületgépészet Intézmények esetén a teljes épületgépészeti rendszer korszerűsítése azaz a kazán cseréje kondenzációs kazánra és a szabályozás kialakítása, a hőleadók cseréje, a melegvizes rendszer felújítása, a csövek hőszigetelése, világításkorszerűsítés és - szabályozás, lámpatestek cseréje, légtechnikai rendszer kiépítése hővisszanyerővel igen jelentős további energiamegtakarítással jár. A modellszámítások szerint a szerkezeti felújításokkal együtt elvégezve a beruházások hatására A-A+ kategóriába juthatnak el az épületek. Az intézmények egy része már korszerű központi, kombinált fűtéssel rendelkezik, sok intézményben azonban még jellemző a kályhával történő fűtés, és jellemző a bojler használata is. Ezekben az épületekben érdemes megvizsgálni a korszerűbb fűtési módra történő áttérést. Megfontolandó a 15-20 évnél idősebb kazánok cseréje is, és a széntüzelésről más energiahordozóra (pl. tűzifa) történő váltás is ez utóbbinak elsősorban a károsanyag-kibocsátás szempontjából van nagy jelentősége. Összegzés A SEAP készítésekor a fenti becsült energiamegtakarítási értékekkel számoltunk az önkormányzati intézmények esetében. Minden olyan épületben számoltunk homlokzati és födémszigeteléssel, nyílászáró-cserével és az épületgépészeti rendszer korszerűsítésével, 15

ahol az önkormányzat adatai szerint nem történt ilyen célú felújítás. Fűtéskorszerűsítés alatt alapvetően központi, szabályozható, kondenzációs kazánon alapuló rendszert értünk biomassza kazánnal ott számoltunk, ahol már van, vagy az önkormányzat jelezte ez irányú terveit. Felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben érdemes javítani az épülethatároló elemek hatékonyságát? Energetikai gazdaságossági számítások igazolják, hogy jobb eredményt hoz a jelenlegi magyar szabályozásnál (7/2006 TNM rendelet) szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a kezdeti beruházási költségeket és az éves energiaköltségeket egyaránt figyelembe véve az épület használói számára olcsóbb megoldást jelent a szigorúbb követelmények szerinti felújítás. Azaz, mivel a beruházás 25-30 évre szól, ha már belevágunk a korszerűsítésbe, érdemes arra törekedni, hogy meghaladjuk az új építésű épületekre vonatkozó követelményértékeket. Az Európai Unió szándéka (31/2010 direktíva) is az, hogy minimalizálja a rosszul felújított épületek számát. Ennek értelmében a magyar kormány 2013-ban határozatot (1246/2013) fogadott el, amely kitűzi az épületenergetikai követelmények szigorítását a középületek esetén 2015 januárjától, a többi épület esetén pedig 2018-tól. Állami energiahatékonysági pályázatok kiírásakor minden épület tekintetében már 2015-től érvényesek lesznek az új, szigorúbb követelmények. Néhány az új követelmények közül (bővebben az említett 1246/2013 Korm. határozatban): falazat: U=0,24 W/m 2 K padlásfödém: U=0,17 W/m 2 K nyílászárók: U=1,15 W/m 2 K Vagyis a beruházás tervezésekor, és árajánlatok kérésekor ezeket a műszaki paramétereket vegyük figyelembe. Intézkedésjavaslatokhoz rendelhető határidők / időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés lépések, becsült időtartam 1. Épületek kijelölése Érdemes azokkal az intézményekkel kezdeni az energetikai felméréseket, amelyek kiemelkedően sok energiát fogyasztanak, hiszen összességében itt valószínűsíthető a legnagyobb energiamegtakarítás. Ugyanakkor ettől eltérő esetek is adódhatnak: az elöregedett, elromlott berendezések (fűtőberendezés, nyílászárók), komfortérzet (fázás) is elég indokot adnak a beavatkozásra, tehát mindez lehet szempont a kiválasztás során. Néhány önkormányzat az akcióterv írása idején benyújtott Energetikai fejlesztések a Mecsek-Völgység-Hegyháton pályázat keretében önkormányzati intézmények energiahatékonysági korszerűsítésére is pályázott. A pályázat pontos tartalmát, az érintett épületek körét a 2.1.6. fejezet ismerteti. Kezdés: 2014. május 1. Befejezés: 2015. december 31. 16

2. Energetikai felmérés (audit, tanúsítás) A beruházások elvégzése előtt mindenképpen egyedi műszaki számításokra van szükség. Az energiaaudit konkrét szakértői számítások alapján megmutatja, hogy melyek a leginkább javítandó területek, milyen beruházások járnának a legnagyobb energiamegtakarítással, illetve megtérüléssel az adott épületekben. Kezdés: 2014. május 1. Befejezés: 2017. december 31. 3. Az energetikai vizsgálat során meghatározott beruházások tervezése és megvalósítása A beruházások tervezése, esetleges pályázatírás, a kivitelezők kiválasztása, szerződések műszaki tartalmának meghatározása szintén energetikai szakértő közreműködését igényli. Kezdés: 2014. június 1. Befejezés: 2019. december 31. 4. Az energetikai vizsgálat során meghatározott beruházások hatásának követése Az elvégzett beruházások hatása mérhető, ha az energiagazdálkodási felelős rendszeresen figyelemmel követi az energiafogyasztás alakulását (ld. 2.1.1. Energiagazdálkodási rendszer kialakítása fejezet). Szerencsés, ha az elért eredményekről tájékoztatást nyújt a települési döntéshozóknak, képviselőtestületnek. Ez a további beruházásoknak is lendületet adhat. Kezdés: 2015. június 1. Befejezés: 2020. december 31. 5. Az eredmények terjesztése Érdemes az elért eredményeket a szélesebb nyilvánossággal is megismertetni, szemléletformálás, beruházás-ösztönzés és tudásmegosztás céljából. Erre alkalmas a helyi és megyei média (pl. Délmagyarország, Baranya rádió, Pécs TV stb.), de az önkormányzatok honlapja, a TÖOSZ vagy akár az Energiaklub honlapja, facebook-oldala is. Kezdés: 2015. június 1. Befejezés: 2020. december 31. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy Az energiahatékonysági beruházások tervezéséért és megvalósításáért a polgármester által kijelölt önkormányzati munkatárs felelős. Az MVHE a pályázatok előkészítésében és benyújtásában koordinátori szerepet tölthet be. 17

Tervezett költségek, megtérülés Az audit, tanúsítás díja függ az épület nagyságától, a rendelkezésre álló műszaki adatok körétől stb. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal pályázatához kért árajánlatban az ajánlatadó átlagosan 150 ezer Ft áron vállalta a műszaki vizsgálatot, tanácsadást, ezért a Fenntartható Energia Akciótervben is ezzel az összeggel érdemes kalkulálni. E szerint, ha 2020-ig megvalósul a célterület összes intézményének energetikai vizsgálata, ez kb. 11-15 millió forint kiadást jelent a településeknek. Átlagos, becsült értékekkel számolva, ha 2020-ig megvalósul a települések összes eddig fel nem újított intézményének energiahatékonysági korszerűsítése, ez kb. 1 Mrd forintos kiadást jelentene összesen a 16 településnek. Az intézmények energiahatékonysági korszerűsítése jellemzően 8-15 éven belül megtérül. Pontosabb költségek és megtérülés az energetikai felmérések elvégzésekor kalkulálhatók. Igénybe vehető pénzügyi források A LEADER Helyi Akció Csoport által megpályázott támogatásnak köszönhetően a 16 település önkormányzati intézményeinek energetikai korszerűsítését (településenként egyegy beruházást) 45 millió Ft-os összeggel támogatja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. További közintézmények energetikai korszerűsítésének finanszírozásához az önkormányzatok a későbbiekben pályázatot nyújthatnak be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira. 4 További támogatási lehetőséget jelenthetnek a LEADER-program keretében meghirdetésre kerülő, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által koordinált pályázatok. Várható energiamegtakarítás (MWh/év) A számítások szerint, ha 2020-ig az összes önkormányzati intézmény felújításra kerül, a Mecseki Energia Kör települései kb. 2675 MWh energiamegtakarítást érnek el. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Az összes még fel nem újított önkormányzati intézmény energiahatékonysági korszerűsítése esetén 510 tco 2 eq/év értékkel csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása a célterületen. 4 Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni. 18

2.1.3. ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK NAPELEMES BERUHÁZÁSAI Intézkedés bemutatása Több település önkormányzata nyújtott már be pályázatot és nyert támogatást napelemes rendszer megvalósítására a Környezet és Energia Operatív Program kiírásában. Magyarszéken a Faluház épületén egy 8,5 kw-os 5, Hosszúhetényben pedig a Polgármesteri Hivatal épületén egy 7,7 kw-os rendszer került telepítésre 6, míg Sásdon a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. telephelyén helyeztek üzembe 37,44 kw-os napelem rendszert. A fenti beruházások és az ezek által eredményezett megújuló energia-termelés és CO 2 -kibocsátás-csökkenés a Fenntartható Energia Akcióterv részét képezik, hiszen a 2011-es bázisévre összeállított CO 2 Alapkibocsátási Jegyzékben szereplő értékekhez képest megtakarítást eredményeztek. 5. ábra: A Polgármesteri Hivatal napelemes rendszere Hosszúhetényben A 2013-ban beadott LEADER-pályázat keretében Alsómocsolád, Hosszúhetény, Meződ és Vásárosdombó önkormányzata igényelt támogatást összesen 19 kw napelem telepítéséhez. A beruházások kivitelezése 2014 decemberéig fog megtörténni. 5 http://www.magyarszek.hu/napelem 6 http://www.hosszuheteny.hu/userfiles/palyazatok/napelemes_rendszer_telepitese_unios_tamogatassal_ho nlapra_1102.pdf 19

Azoknál a közintézményeknél, ahol még nem történt ilyen jellegű beruházás, az önkormányzatok 2020-ig épületenként egy 3 kw-os napelemes rendszer kiépítését tűzték ki célul, csökkentve ezzel a villamosenergia-költségeket és növelve a megújuló energia termelés mértékét. Ez a 16 településen összesen további 195 kw teljesítményű napelemes rendszert jelent. Azon épületek esetében, melyeken már napelemes rendszer üzemel, újabb napelem-panelek nem kerültek be a javasolt intézkedések közé. A vizsgált közintézmények esetében az éves villamosenergia-felhasználás meghaladja a 3 kw-os napelemes rendszer várható éves termelését (3450 kwh). A hálózatra tápláló napelemes rendszerek elterjedését ösztönzi az ún. ad-vesz elszámolás, amely által az áramszolgáltató szaldó-elszámolást alkalmaz, azaz meghatározott időszakonként a hálózatra termelt napenergia-mennyiséget levonja a fogyasztásból. A jogszabály 7 havi, féléves, vagy éves elszámolási időszakot tesz lehetővé. 8 A szaldós elszámolás feltételeinek megfelelően az adott épület villamosenergia-fogyasztásánál többet termelő rendszer telepítése nem igazán gazdaságos. A beruházás előtt a tetőszerkezetek felmérésére van szükség. Amennyiben egyes épületek nem alkalmasak napelemes rendszer telepítésére, úgy más épületeken történő 3 kw-nál nagyobb kapacitású rendszer üzembe helyezésével elérhető a kitűzött cél. Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés lépések, becsült időtartam A projektek megvalósítása megkezdődhet közvetlenül az akcióterv elfogadása után, de szűkös pénzügyi lehetőségek esetén érdemes lehet a TOP vagy LEADER-pályázatok kiírásait megvárni és beruházási támogatásra pályázni a megvalósításhoz. A napelemes beruházások esetében az ütemezés tehát részben a pályázati források elérhetőségétől függ. A beruházások előkészítését, a napelemes rendszerek tervezését, a tetőszerkezetek felmérését, a hálózati engedélyessel történő szerződéskötés feltételeinek tanulmányozását érdemes a pályázati kiírások meghirdetése előtt megkezdeni, hogy rövid beadási határidő esetén is jó eséllyel pályázzon az önkormányzat. Kezdés: 2014. szeptember 1. Befejezés: 2020. december 31. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás A napelemes beruházások tervezéséért és kivitelezésének felügyeletéért, a pályázatok benyújtásáért a települések polgármesterei által kijelölt önkormányzati munkatárs felel. A települések közös pályázatainak kidolgozását a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület koordinálhatja. 7 273/2007. (X.19.) Korm. Rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 8 5. (5) Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz. 20

Tervezett költségek, megtérülés A Fenntartható Energia Akciótervben szereplő költségek becslésekor a 3 kw-os rendszer esetén 1,98 millió Ft-os rendszer kiépítési költséggel érdemes számolni, így a jelenlegi árak mellett összesen 128,7 millió Ft-ba kerülne az intézkedés. A beruházások megtérülési ideje a teljes költségre vetítve, szaldós elszámolást feltételezve kb. 14 év. Különböző pályázati források igénybevétele jelentősen csökkentheti a megtérülési időt az önkormányzatok szemszögéből. Igénybe vehető pénzügyi források teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése A közintézmények energetikai korszerűsítésének, így a napelemes beruházások finanszírozásához az önkormányzat pályázatot nyújthat be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira. 9 További közintézmények energetikai korszerűsítésének, így napelemes rendszerek telepítésének finanszírozásához az önkormányzat a későbbiekben pályázatot nyújthat be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira. 10 További támogatási lehetőséget jelenthetnek a LEADER-program keretében meghirdetésre kerülő pályázatok. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) 1 kw napelemes rendszer esetében Baranya megyében nagyjából 1150 kwh termeléssel lehet számolni évente. 11 A fent említett három helyszínen, ahol már megvalósultak a napelemes beruházások 167 MWh/év a termelt energia mennyisége, míg az összes javasolt helyszínen megvalósuló beruházás esetében nagyjából 224,25 MWh/év megújuló energia-termelés érhető el a napelemeknek köszönhetően. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) A napelemes rendszerek üzembe helyezésével csökken a hálózatról vételezett villamos energia mennyisége. A várható szén-dioxid kibocsátás csökkentés becslésekor a villamos energia magyarországi mixére jellemző emissziós faktorral (0,36 tco 2 eq/mwh) kell számolni. A három beruházással összesen 60,15 tco 2 eq/év szén-dioxid kibocsátás csökkenés értek el, míg a további javaslatok megvalósítása esetén 80,73 tco 2 eq/év-et lehet. Veszélyek/rizikófaktorok Ahhoz, hogy a napelemek megtermeljék az elvárt energiamennyiséget, fontos, hogy a rendszerek kivitelezése megfelelő minőségben történjen. Az optimális tájolás mellett a dőlésszög megfelelő megválasztása is elengedhetetlen a maximális hatásfok eléréséhez. 9 Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni. 10 Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni. 11 http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php# 21

2.1.4. ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK NAPKOLLEKTOROS BERUHÁZÁSAI Intézkedés bemutatása Napkollektoros rendszert olyan épületre érdemes telepíteni, ahol az egész év folyamán jelentkezik használati melegvíz-igény. Oktatási intézmények esetében akkor érdemes ilyen beruházást megvalósítani, ha a nyári időszakban sem áll üresen az épület, a tartós üresjárati magas hőmérséklet ugyanis nem tesz jót a kollektornak. Hosszúhetényben és Alsómocsoládon már sikerrel telepítették a napkollektoros rendszert az általános iskola és a vendégház tetejére. A 2013-ban beadott LEADER-pályázat keretében Mindszentgodisa önkormányzata igényelt támogatást egy 9,24 m 2 -es napkollektor rendszer telepítéséhez. A beruházás kivitelezése 2014 decemberéig fog megtörténni. A többi település közül elsősorban Magyaregregyen és Mindszentgodisán javasoljuk napkollektorok telepítését, ahol a turistaszállóban és a tornaszobában (konditerem) a nyári időszakban is jelentkezik HMV-igény. Az említett épületekre egy-egy 4 m 2 -es napkollektor rendszert érdemes telepíteni. A már megvalósult és tervezett beruházásoknak köszönhetően tehát összesen 51,5 m 2 napkollektor telepítése várható a 16 településen 2020-ig. Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés lépések, becsült időtartam A projektek megvalósítása megkezdődhet közvetlenül az akcióterv elfogadása után, de szűkös pénzügyi lehetőségek esetén érdemes lehet a TOP kiírásait megvárni és beruházási támogatásra pályázni a beruházásokhoz. A napkollektoros beruházások esetében az ütemezés tehát részben a pályázati források elérhetőségétől függ. A beruházások előkészítését, a rendszerek tervezését érdemes a pályázati kiírások meghirdetése előtt megkezdeni, hogy rövid beadási határidő esetén is jó eséllyel pályázzon az önkormányzat. Kezdés: 2014. szeptember 1. Befejezés: 2020. december 31. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás A napkollektoros beruházások tervezéséért és kivitelezésének felügyeletéért, esetleges pályázatok benyújtásáért a települések polgármesterei által kijelölt önkormányzati munkatárs felel. A települések közös pályázatainak kidolgozását a Mecsek-Völgység- Hegyhát Egyesület koordinálhatja. 22

Tervezett költségek, megtérülés A napkollektoros rendszerek megvalósításának költsége egy négyzetméter napkollektor felületre vonatkoztatva jellemzően 150-250 ezer forint. Ez bruttó rendszerár, valamennyi szükséges anyaggal és kivitelezéssel együtt. A kisebb rendszerek fajlagosan drágábbak, a nagyobb rendszerek olcsóbbak. 12 A Fenntartható Energia Akciótervben szereplő költségek becslésekor 200.000 Ft/m 2 -es bruttó árral érdemes számolni, így a tervezett és 2011 óta megvalósult beruházások becsült költsége összesen 10.296.000 Ft. Igénybe vehető pénzügyi források teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése További közintézmények energetikai korszerűsítésének, így napkollektoros rendszerek telepítésének finanszírozásához az önkormányzat a későbbiekben pályázatot nyújthat be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira. 13 További támogatási lehetőséget jelenthetnek a LEADER-program keretében meghirdetésre kerülő pályázatok. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Egy négyzetméter napkollektor alkalmazásával átlagos rendszert és átlagos körülményeket figyelembe véve Magyarországon egy év alatt megközelítőleg 550-650 kwh hőenergiát tudunk előállítani. 14 A MVHE települések földrajzi adottságai kedveznek a napenergia hasznosításának, ezért a várható megújuló energia-termelés min. évi 600 kwh/m 2 -re becsülhető. A tervezett és megvalósult rendszerek becsült energiatermelése 30,9 MWh/év. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Az említett intézményekben a HMV-ellátáshoz villanybojlerek üzemelnek, ezért a megtakarítható szén-dioxid kiszámításakor a villamos energia emissziós faktorát (0,36 t CO 2 eq/mwh) kell figyelembe venni. A beruházásoknak köszönhető üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenés kb. 7,9 tco 2 eq/év értékre tehető. 12 http://www.naplopo.hu/miert-napenergia/gazdasagossag-megteruelesi-ido 13 Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni. 14 http://www.naplopo.hu/miert-napenergia/gazdasagossag-megteruelesi-ido 23

2.1.5. ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK BIOMASSZA BERUHÁZÁSAI A Mecseki Energiakör 16 településének közintézményeiben számos biomassza kazánt helyeztek üzembe az elmúlt években, elsősorban a START-programnak köszönhetően. Magyaregregyen egy 35 kw teljesítményű biomassza kazán, Szászváron a Hivatal és Óvoda épületeiben egyenként 100 kw teljesítményű vegyes tüzelésű és bálás kazánjainak, Magyarszéken pedig a Faluház (90 kw) és az Óvoda (100 kw) vegyes tüzelésű kazánjainak beszerzése valósult meg a START-program támogatásával. Magyarszéken az Iskola 100 kw teljesítményű vegyes tüzelésű kazánját saját erőből vásárolta az önkormányzat. Az Energetikai fejlesztések a Mecsek-Völgység-Hegyháton pályázat keretében Kárász önkormányzata 40 kw teljesítményű vegyes tüzelésű központi kazán telepítésére pályázott a Polgármesteri Hivatal épületében. 2020-ig tehát minimum 565 kw névleges teljesítménnyel helyeznek üzembe biomassza kazánokat az érintett településeken. Intézkedés bemutatása Mind a négy fent említett település esetében idősebb, földgáz tüzelésű kazánok kerülnek kiváltásra a biomassza kazánok által. A beruházások azon kívül, hogy a kapcsolódó fűtéskorszerűsítések révén javítják az épületek hőellátását, csökkentik szén-dioxid kibocsátást, és első segítik a helyben termelt/keletkező biomassza hasznosítást, így csökkentik az energiafüggőséget és a költségeket is. Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés lépések, becsült időtartam A START-program keretében megpályázott biomasszás beruházások 2013-ban kerültek megvalósításra, beüzemelésre, míg a Kárászon megvalósuló vegyes tüzelésű kazán beépítése 2014. december végig történik meg. Kezdés: 2013. január 1. Befejezés: 2014. december 31. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás A biomassza kazánok telepítéséért, további beruházások tervezéséért és kivitelezésének felügyeletéért, esetleges pályázatok benyújtásáért a települések polgármesterei által kijelölt önkormányzati munkatárs felel. A települések közös pályázatainak kidolgozását a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület koordinálhatja. 24

Tervezett költségek, megtérülés Az összesen 565 kw teljesítményű biomassza kazánok beruházási költsége 25,96 millió Ft volt. Igénybe vehető pénzügyi források teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése További közintézmények energetikai korszerűsítésének, így biomassza kazánok telepítésének finanszírozásához az önkormányzat a későbbiekben pályázatot nyújthat be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira. 15 További támogatási lehetőséget jelenthetnek a LEADER-program keretében meghirdetésre kerülő pályázatok. A Belügyminisztérium 2011 októberében indította a biomassza-felhasználást növelő kazánprogramot. A projekt alapvetően két célt tűzött ki maga elé. Egyrészt a hátrányos helyzetű kistérségi települések közintézményeinek már meglévő fűtési rendszerét kívánták alternatív megoldásokkal kiegészíteni, párhuzamosítani, másrészt az érintett falvak, városok közvetlen környékén keletkező és megtermelhető, fás szárú növények fűtőanyagként történő hasznosítását rendezni. A Belügyminisztérium elsősorban a fával és faaprítékkal működő és főleg magyar tulajdonú cégek kazánjainak beszerzését támogatta, melyek működtetéséhez szükséges biomasszát folyamatosan tudják az önkormányzatok biztosítani. A kazánokat az önkormányzatoknak öt évig kell üzemeltetniük. A fűtőberendezések működtetéséhez és a fűtőanyag biztosításához településenként két ember egy éven át történő napi 8 órás foglalkoztatására, illetve a begyűjtés időszakában további négy fő 3 hónapos, napi 8 órás foglalkoztatására van lehetőség. A Belügyminisztérium a típust nem határozta meg, csak a teljesítményt; maximum 75 kw teljesítményű kazánok vásárlására volt lehetőségük a településeknek. A pályázat során nem volt központi beszerzés, a kazánok megvásárlásáról az önkormányzatoknak kellett gondoskodniuk. A pályázaton olyan települések vehettek részt, amelyek a fejlesztés megvalósításához szükséges pénzösszeg legalább 20 százalékát saját forrásból fedezni tudták. 16 Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) A várható megújuló energia-termelés a hat épület esetében összesen 1183,3 MWh/év. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Mivel a beruházások földgáztüzelésű kazánokat váltanak ki, a megtakarítható szén-dioxid kibocsátás 239 tonna CO 2 eq/év. 15 Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni. 16 Forrás: http://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2012/julius-augusztus/folytatodik-a-kazanprogram 25

2.1.6. ENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK A MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁTON PÁLYÁZAT A Mecsek-Völgység-Hegyhát LEADER Helyi Akciócsoport 2013 őszén pályázatot nyújtott be a Magyar Vidékfejlesztési Hálózat által kiírt LEADER Nemzetközi együttműködés pályázati kiírásra. 17 A pályázat célja, hogy a Mecseki Energiakör 16 településén energetikai fejlesztések valósuljanak meg. A projekt egyaránt céloz beruházási jellegű fejlesztéseket, képzéseket, tudástranszfert és a Mecseki Energiakör településeinek együttműködését. A projekt várt eredményei: az önkormányzati intézmények energiafogyasztási adatait tartalmazó adatbázis, adottságoktól függően napelemek telepítése, intézmények hőszigetelése, vagy nyílászáró-csere, ill. egyéb energetikai beruházások, mely az önkormányzat alternatív energia felhasználását segítik, energetikus felmérése alapján, önkormányzati alkalmazottak energetikai képzése, jó gyakorlatok megismerése skóciai tanulmányút során, oktatóanyag oktatási-nevelési intézmények számára, pedagógusok képzése, az eredmények bemutatása szakmai rendezvényen. A pályázat keretében korszerűsítésre kerülő épületek és tervezett beruházások: 1 2 3 4 5 6 7 Alsómocsolád Község Önkormányzata Faluház Napelemes rendszer a Faluház épületére Bikal Község Önkormányzata Egyházaskozár Község Önkormányzat Gödre Község Önkormányzata Hosszúhetény Község Önkormányzat Kárász Község Önkormányzat Magyaregregy Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Nyílászáró csere polgármesteri hivatal épületén Önkormányzati tulajdonú lakóház Civil tér kültéri nyílászárók cseréje Gödrei Napközi otthonos Óvoda Önkormányzati tulajdonú intézmény és bérlemények Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Óvoda kültéri nyílászáróinak cseréje Napelemek elhelyezése villamos ellátásra Központi fűtésrendszer kialakítása Nyílászáró csere polgármesteri hivatal épületén 17 99/2012. (IX. 25.) VM rendelet 26

8 9 10 11 12 13 Magyarhertelend Község Önkormányzat Magyarszék Község Önkormányzat Mánfa Község Önkormányzata Máza Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Magyarszéki Óvoda Nyílászáró csere polgármesteri hivatal épületén Óvoda részleges homlokzati hőszigetelése Polgármesteri Hivatal Hivatal nyílászáróinak cseréje Szászvári Hársvirág Óvoda Mázai telephelye. Óvoda kültéri nyílászárók cseréje. Meződ Község Önkormányzata Faluház 4 kw telj. napelemes rendszer kialakítása Mindszentgodisa Község Napközi konyha HMV-termelése Önkormányzata Konyhaépület napkollektorral Sásd Város 14 Önkormányzata Szászvár Nagyközség 15 Önkormányzat Vásárosdombó Község 16 Önkormányzata irodaépület Szászvári Egészségház Közétkeztetési főzőkonyha Irodaépület homlokzat és lapos tető felújítása Nyílászáró csere orvosi rendelő, fatároló Villamos energia napelemmel történő termelése a közétkeztetési főzőkonyhán 2.2. LAKÓÉPÜLETEK Az energiafogyasztási és kibocsátás-adatok jól mutatják, hogy a legnagyobb energiafogyasztók illetve kibocsátók a településeken a lakóépületek, azaz a háztartások. A legnagyobb megtakarítási potenciál tehát ebben a szektorban rejlik. Intézkedés bemutatása Az önkormányzatok több eszközzel is elő tudják segíteni a lakóépületek korszerűsítését, például tanácsadással, pályázatokkal kapcsolatos hírek nyújtásával ösztönözhetik a lakossági beruházásokat. Ennek legegyszerűbb formája, ha a helyi médiumokban rendszeresen hírt adnak az országos, régiós illetve akár nemzetközi pályázatokról. Ennek előrehaladottabb formája egy helyi tanácsadó iroda megnyitása, amelyben szakértő(k) az ajánlott felújításokra vonatkozóan is javaslatot tudnak adni az érdeklődők számára. A legnagyobb hatást a beruházási támogatások érhetik el, amelyek lehetnek vissza nem térítendőek és visszatérítendőek (hitel) is. Jó megoldást jelenthet, ha az önkormányzat olyan alapot hoz létre, amely (kedvező kamatozású) visszatérítendő támogatást nyújt a felújítást végző háztartások számára a beruházás bizonyos részéhez, amelyet a háztartások adott futamidő alatt, illetve adott törlesztőrészletek mellett visszafizetnek. A 27