ELTE Bölcsészettudományi Kar 2011 FACULTAS PHILOSOPHIAE I A.D. MDCXXXV.

ELTE Bölcsészettudományi Kar 2011 FACULTAS PHILOSOPHIAE I A.D. MDCXXXV www.btk.elte.hu

Mária Terézia magyar királynő, német-római császárné, osztrák uralkodó főhercegnő, Egyetemünk újraalapítója Tartalom 4 Bevezető 6 A Kar története 8 Alapképzés 11 Mesterképzés 15 Tehetséggondozás 16 Oktatói minősítettségi adatok 18 A Kar szervezeti felépítése 20 Doktori iskolák és programok 24 Kutatás 27 Nemzetközi kapcsolatok 28 Erasmus 29 Hallgatói Önkormányzat 32 Tartozz te is közénk! 33 Esélyegyenlőség 34 Elérhetőségek, kampusztérkép ELTE BTK 2011 I facultas philosophiae 3

OKTATás BEvEzETő K E D V E S L E E N D Ő H A L L G A T Ó N K! EBBEn A KiAdványBAn SzErETnénK BEmU- TATni, hogy milyen TEvéKEnySégTípUSoK és SzAKmAi profilok állnak A BölcSéSzET- TUdományi KAr Ki- EmElKEdő TEljESíTményénEK hátterében. Tisztelt érdeklődő! KiAdványUnK célja, hogy megismertesse önt Az EöTvöS loránd TUdomány EgyETEm BölcSéSzETTUdományi KAránAK oktatási és TUdományoS SoK- SzínűSégévEl, páratlan gazdagságával. A KiAdvány áttekinthető TAgoláSBAn, Tömör, AdATgAzdAg és informatív módon mutatja BE A BölcSéSzETTUdományi KAr KépzéSi, TUdományoS és EgyéB profiljait, EzzEl KönnyíTvE meg Az ön választását. Köszönöm, hogy érdeklődésével megtisztelte az ElTE Bölcsészettudományi Karát, és remélem, hogy az itt felsorolt adatok segítenek önnek az intézmény, kar, szak vagy éppen szakirány kiválasztásában. remélem, kiadványunkkal sikerült meggyőznünk arról, hogy Karunkat válassza. További, a Kar képzéseire, tudományos és mindennapi életére vonatkozó kérdéseire honlapunkon (www.btk. elte.hu) talál válaszokat. A heti világgazdaság (hvg) minden évben megjelenő, az országos felsőoktatási információs Központ hivatalos adataira támaszkodó különszámában (diploma 2007, diploma 2008, diploma 2009, diploma 2010 és diploma 2011) számos szempont szerint rangsorolja a magyar felsőoktatás intézményeinek 169 karát. figyelembe véve a felvételi statisztikákat, valamint független szakértők és a munkáltatók véleményét is, a diploma 2011 című kiadvány az ElTE Bölcsészettudományi Karát rangsorolta az abszolút első helyre. A rangsor alapvetően a hallgatók és az oktatók kiválóságán alapul. Ez a kimagasló eredmény további munkára ösztönöz bennünket, hiszen a magyar felsőoktatásnak és azon belül a bölcsészképzésnek is számos kihívással kell szembenéznie. Ezek között a kihívások között a háromciklusú, ún. bolognai rendszerű képzés áll az első helyen. Az alapképzésben (BA) 2006 óta az új típusú programokra veszünk fel hallgatókat. Az új felvételi algoritmus, amely a korábbi éveknél nagyobb hangsúllyal részesítette előnyben a jelentkező diákok igényeit első helyes jelentkezéseikben megnyilvánuló intézmény-, alapszak- és szakirányválasztásukat a Kar sikerét hozta. mi ezt a minőségválasztás félreérthetetlen jelének értékeljük. A Karon 59 szakirány indult, az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésben összesítve 432 pont volt az átlagponthatár. A bölcsészképzésben 2009 szeptemberében indultak először nagy számban mesterszakok (ma). Az ElTE BTK közel 100 mesterszakot készített elő, az akkreditációs folyamat első szakasza lezárult, s nagy örömmel számolunk be arról, hogy az országban egyedülálló módon, 49 diszciplináris és 6 interdiszciplináris mesterszak akkreditációját sikerült befejezni a Karon. Ezen kívül 21 tanári mesterszak indult 2009 szeptemberétől. További mesterszakos akkreditációk vannak folyamatban, amelyeket a brosúra 13. és 14. oldalán lehet megtekinteni. mesterszakjaink kiemelkedően nagy száma kivételesen kedvező lehetőséget nyújt a jelentkezők szakmai tervének megvalósítására. A doktori képzésben (phd) az ElTE az ország éves doktori oklevél kibocsátásának közel egyharmadát adja. Ennek több mint a fele a Bölcsészettudományi Kar 5 doktori iskolájának 71 doktori programjából kerül ki. Karunk tehát egymagában biztosítja az ország phd-diploma kibocsátásának közel 20 százalékát. Ez az eredmény a Kar páratlan tudományos potenciáljának köszönhető. A Bölcsészettudományi Kar tudományos potenciálja nem csak akadémikusaink (22 fő) és akadémiai doktoraink (56 fő) magas számában, a minősített oktatók (79%) kimagasló arányában érhető tetten. gazdag tudományos életünk számos tudományos (és közéleti) közleményben, publikációban, éves átlagban pedig több mint 100 tudományos ülésszakban és konferenciában ölt testet. Sikerünk és kimagasló teljesítményünk egyik legfontosabb záloga hallgatóink és oktatóink harmonikus, kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapuló kapcsolata. Karunk oktatójának egyetlen stratégiai partnere és szövetségese van: a bölcsészhallgató. hallgatóink már tanulmányi idejük alatt aktív részeseivé válnak a Kar szellemi műhelyeiben végzett munkának, a hallgatói önkormányzat szervezésében számos tudományos és egyéb rendezvénnyel gazdagítják Karunk életét, és viszik jó hírét a kampusz és az Egyetem falain túl. igyekszünk mindehhez egy infrastruktúrájában teljesen megújuló, otthonos kampusszal megteremteni az ideális feltételeket. A 2010/2011-es tanévben Karunk fennállásának 375-dik évét ünnepeljük. 2010. november 9 12. között, a Bölcsészettudományi Kar alapításának évfordulója alkalmából ünnepségsorozatot rendeztünk. A jubileumról konferenciákkal, a BTK történetét ismertető könyvek bemutatójával, valamint fáklyás felvonulással és más programokkal emlékezett meg a Kar. 2010. november 12-én zárult le az ünnepségsorozat, 17 órakor jubileumi kari ünnepségre került sor a gólyavárban, az újonnan elnevezett mária Terézia teremben. Ezen hosszú történelmi időszak tradícióit is választják azok, akik megtisztelnek minket bizalmukkal, és a pesti bölcsészkarra jelentkeznek. Tisztelettel, Dr. Dezső Tamás DéKáN 4 2011 i facultas philosophiae 2011 i facultas philosophiae 5

TÖrTéNETi BEMuTATás A Kar története KArUnK Az ElTE legrégebbi fakultása. Az EgyETEm AlApíTáSAKor, 1635. november 13-án KEzdTE meg oktatómunkáját, és A Xvii. SzázAdi, néhány éves háborús KénySzEr SzÜnETET KivévE folyamatosan működik. A nagyszombati Egyetem Bölcsészeti Karán a jezsuita egyetemeken szokásos módon folyt a három éves oktatás. A Karon tudományos fokozatokat, baccalaureusi, magisteri és doktori címet lehetett szerezni. 1770-ben a Karon is bevezették a Bécsi Egyetemen már korábban alkalmazott egyetemi reformokat. A jezsuita egyetem és a Kar állami irányításúvá vált, a fakultás működését a dékán mellett az állam által kinevezett kari igazgató irányította. A Kar 1777-ben az Egyetemmel együtt nagyszombatról a budai királyi palotába költözött, majd 1784-ben pest városába települt. A Xviii XiX. század fordulóján a Kar tanulmányi ideje bécsi mintára többször változott, és előkészítő jellege is megmaradt, ami akadálya volt a fakultás teljes egyenjogúságának. 1848-ban a forradalom és szabadságharc alatt Eötvös józsef miniszter vezetésével megkezdődött az egyetemi reform kidolgozása, amelynek végrehajtása a neoabszolutizmusra maradt. Az 1850-ben induló változások teljesen átalakították az akkor még a természettudományokat is magában foglaló Bölcsészettudományi Kart. Az előkészítő jellegű kétéves tanfolyamot felváltotta egy 3, majd 4 éves képzés, és a többi karral teljesen azonos jogokkal rendelkező fakultás. A Karon is bevezették a magántanárság intézményét, és már néhány asszisztensi állást is szerveztek. A Kar hallgatói létszáma kezdetben igen alacsony volt, majd az 1860-as évektől kezdve meredeken emelkedett, de egészen a második világháborúig nem haladta meg az 1500 2000 főt. A Kar elhelyezése a dualizmus óriási fejlesztései ellenére is mostoha volt, csak 1911-ben kapta meg a műegyetem korábbi, múzeum körúti épületét (múzeum krt. 6 8). A mai Trefort kertben a XiX XX. században több épületet emeltek a Kar céljaira. A Kar szervezetének tagolására 1848-tól többször születtek tervek, de ezek nem valósultak meg. A magas szintű szakemberképzést a Karon a XiX. században az 1886-tól bevezetett szemináriumi rendszer biztosította. A Bölcsészettudományi Kar szervezete a XiX. században és a XX. század első felében nem változott. Az 1945 utáni politikai változások a Kart sem kímélték. Az első igen jelentős változás 1949-ben következett be. Kiváltak a Kar keretéből a természettudományos tanszékek, és önálló lett a Természettudományi Kar. Az 1950-es évek első felében a szovjet modell másolása rendkívül sok változást hozott a Kar életében. Többször átalakították az oktatás időtartamát, négy, majd újra öt év volt az egyszakos és kétszakos képzés. 1951- ben kari hatáskört kapott az orosz intézet, majd lenin intézet néven 1954-ben kivált az egyetem szervezetéből, 1957-ben beolvadt a Bölcsészettudományi Karba. 1953-ban szovjet mintára a Kar két részre, Történettudományi Karra, valamint nyelvés irodalomtudományi Karra vált szét. A két bölcsészkar hallgatói és oktatói igen jelentős szerepet vállaltak az 1956-os forradalom és szabadságharc előkészítésében, és tevékenyen részt vállaltak harcokban is. A két Kar 1956 decemberében döntött az újraegyesülésről, ezt a kormány 1957-ben jóváhagyta. A Kar zaklatott létesítmény voltát, elhelyezési gondjait 1953-ban a kormány úgy oldotta meg, hogy a piarista rendtől elvett pesti épületbe költöztették, és közel fél évszázadig ez volt központi épülete. Az ún. Kádár-korszakban a Kar továbbra is a magyar felsőoktatás legnagyobb humántudományi kara volt. Azt, hogy e korszakokban is meg tudta őrizni az oktatás és kutatás magas színvonalát, mindenkori oktatóinak és hallgatóinak köszönheti. A rendszerváltozás időszakában Karunk a képzés korszerűsítésének élvonalába került. új szervezeti formákat, új képzési struktúrát alakított ki, folyamatosan korszerűsítette a tananyagot. A rendszerváltozás után a Kar megkapta a volt politikai főiskola Ajtósi dürer sori telephelyét, ez adott otthont a germanisztikai intézetnek, az Angol-Amerikai intézetnek, valamint a pedagógiai intézetnek. Az 1990-es évek közepétől a Kar megkezdte visszaköltözését a múzeum körútra, ahonnan a Természettudományi Kar az újonnan felépített lágymányosi kampuszra költözött. így 2001-től 2007-ig a Kar immár BOrsODi CsABA TüsKés ANNA: az eötvös LOráND TUDOmáNYeGYeTem BÖL- CsÉszeTTUDOmáNYI Kará- NaK TÖrTÉNeTe KÉPeKBeN 1635 2010 Budapest, 2010, 296 oldal. korszerűsített intézeti felépítéssel két nagy telephelyen működött, az Ajtósi dürer soron és a Trefort-kertben. 2003-ban az Egyetemi Tanács döntése értelmében a Karból kivált a pedagógiai és pszichológiai intézet, és egy új kar, a pedagógiai és pszichológiai Kar része lett. Ugyancsak kivált a Karból a Szociológiai intézet, a politikatudományi és a Kulturális Antropológiai, amelyekből létrejött a Társadalomtudományi Kar. A Bölcsészettudományi Kar része lett a volt főiskolai kar több tanszéke és új képzésként a zenei képzés. 2007-ben fejeződött be a Trefort-kert rekonstrukciójának újabb fejezete, és a Kar elhagyta Ajtósi dürer sori épületeit. A Trefort-kerti kampusz a teljes Kart befogadta, ma az összes tanszékünk itt működik. A Bölcsészettudományi Kar a magyar felsőoktatás legnagyobb kara, mintegy 7 8000 hallgatóval. 6 2011 i facultas philosophiae 2011 i facultas philosophiae 7

oktatás Alapképzés A magyar felsőoktatásban 2006 szeptemberétől vezették be a bolognai képzésnek nevezett többszintű képzési rendszert. A képzés három szintre tagolódik: 1. alapképzés (bachelor képzés, BA-képzés) 2. mesterképzés (magister, masterképzés, MA-képzés) 3. doktori képzés (PhD-képzés) A képzés első szintje az alapképzés vagy BA-képzés. A képzés időtartama 6 félév, a megszerzendő kreditek száma 180 kredit. A képzés alapfokú végzettséget ad (pl. történelem alapszakos bölcsész, vagy szakirányon végzettek esetében pl. germanisztika, német alapszakos bölcsész). Karunk, mint azt a táblázatunk is mutatja, öt bölcsész képzési ágon (magyar, történelem, modern filológia, ókori és keleti filológia, szabad bölcsészet), valamint társadalomismeret és zenekultúra képzési ágon folytat alapképzést. A képzési ágakat a törvény alapszakokra bontja, karunk 13 alapszakot és azok 59 szakirányát kínálja hallgatóinknak. Ennél szélesebb kínálattal egyetlen magyar felsőoktatási intézmény humántudományi kara sem rendelkezik. A hagyományos, a legtöbb bölcsészettudományi karon létező alapszakjainkon (magyar, történelem, anglisztika, germanisztika, szlavisztika stb.) kívül a szabad bölcsészet, az ókori és keleti nyelvek alapszakjai egyedülálló kínálatot adnak hallgatóinknak. Az említett 59 szakirány olyan bő választási lehetőséget kínál hallgatóink számára, hogy szinte minden hallgató kiteljesítheti szakmai igényeit. Az említett 59 szakirány többségére már a felvételi során jelentkezni kell, de vannak olyanok is, amelyek felvételére csak akkor kerülhet sor, ha a hallgató alapszakon felvételt nyert. A felvételi jelentkezéskor kell dönteni az anglisztika, germanisztika, romanisztika, szlavisztika, ókori nyelvek és kultúrák, keleti nyelvek és kultúrák szakirányairól és a történelem alapszakon belül a régészet szakirányról. A sikeres felvételi után, a tanulmányokat megkezdve lehet a magyar, a történelem, a szabad bölcsészet, és a kommunikáció- és médiatudomány, valamint az ének-zene alapszak szakirányaira jelentkezni. A szakirányokon kívül számtalan specializációt is kínál Karunk, amelyek tovább színesítik a képzési kínálatot és lehetőséget teremtenek egészen speciális ismeretek megszerzésére (pl. iszlám tanulmányok, iberoromán tanulmányok stb.). Specializációink száma, témája növekvő és változó, olyan specializációkat kívánunk a szakirányok mellett nyújtani hallgatóinknak, amelyek az alapképzés befejezése után növelik esélyeiket a munkaerőpiacon. Az alapszakos képzés egyik sajátossága, hogy felkészíti a hallgatókat a mesterszintű tanárképzésre is. Az új típusú tanárképzés az alapképzésre épül, és kétszakos tanári oklevél megszerzését teszi lehetővé. Karunk az alapszakos képzés során minden tanárképes alapszak, illetve szakirány ún. minor szakját is megteremtette, amelyen a mesterképzés során tanári oklevelet lehet szerezni. Ezek a minor szakok 50 kredit értékűek. A speciális érdeklődésű hallgatók számára azt is lehetővé teszi Karunk, hogy a nem tanárképes alapszakok és szakirányok 50 kredites specializációját elvégezhesse, a mesterszakos képzése során kiegészíthesse tudását és további életpályáján ezt hasznosíthassa (pl. történelem szakosként arab vagy japán tanulmányokat folytathasson, hogy később e területek történész szakértőjévé válhassék). Alapszakos képzéseink a Kar szakmai adottságait és lehetőségeit kihasználva kifejezetten magas színvonalúak. Ezt biztosítja tanári karunk képzettsége, tudása. Minden egyes szakunkról, szakirányunkról elmondható, hogy kiváló oktatói gárda tanítja hallgatóinkat, erről tanúskodnak a különféle felmérések, statisztikák. A magas színvonalhoz a második alapot Karunk alapképzéseire jelentkező hallgatók középiskolai eredményei adják. Képzési ág Alapszak Szakirány 50 kredit Specializáció Magyar Magyar Magyar Magyar Észt Finn Finnugor Folklorisztika Irodalomtudomány Művelődéstudomány Nyelvmentor Ügyvitel Történelem Történelem Történelem Történelem Történelem Néprajz Régészet Levéltár Muzeológia Német specializáció történelem szakosoknak A visegrádi országok története Modern filológia Anglisztika Angol Amerikai írásprogram Angol Amerikanisztika Anglisztika Angol a médiában Angol az üzleti világban Angol fordítói készségek Az angol az EU-ban Dráma és színház Minor Néprajz Germanisztika Német Szöveg és recepció Német Német nemzetiségi Interkulturalitás és intermedialitás A magyarországi németek Szöveg, stílus, nyelvhasználat Kontrasztív nyelvészet és transzlatológia Néderlandisztika Néderlandisztika Néderlandisztika Skandinavisztika Skandinavisztika Skandinavisztika Romanisztika Francia Francia filológia Francia Olasz Olasz filológia Olasz Portugál Portugál filológia Portugál Spanyol Spanyol filológia Spanyol Iberoromán filológia Román Román filológia Román Szlavisztika Bolgár Bolgár Cseh Horvát Lengyel Cseh Horvát Lengyel Orosz Orosz Orosz Szerb Szlovák Szlovén Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Ukrán 8 2011 I facultas philosophiae 2011 I facultas philosophiae 9

oktatás oktatás Képzési ág Alapszak Szakirány 50 kredit Ókori és keleti filológia Szabad bölcsészet Társadalomismeret Ókori nyelvek és kultúrák Keleti nyelvek és kultúrák Szabad bölcsészet Informatikus könyvtáros Kommunikációés médiatudomány Assziriológia Egyiptológia Klasszika-filológia Specializáció Minor Assziriológia Egyiptológia Latin Ógörög Arab Iszlám tanulmányok Arab Hebraisztika Indológia Iranisztika Japán Kínai Mongol Koreai Tibeti Török Újgörög Filozófia Elméleti nyelvészet Esztétika Filmelmélet és filmtörténet Kommunikációés médiatudomány Kínai tolmácsés fordítóképzés Hebraisztika Judaisztika Hindi Szanszkrit Iranisztika Japán Kínai Mongol Koreai Tibeti Török Újgörög Filozófia Vallástudomány Esztétika Filmelmélet és filmtörténet Kommunikációés médiatudomány Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet Könyvtörténet Információ és tudásmenedzsment EU-információ Újságíró Médiatudomány Zenekultúra Ének-zene Karvezetés Ének-zene Egyházzene Egyházzene Szakirányú továbbképzések jelentkezési határidővel: Bölcsészeti szakterületen kompetenciafejlesztő oktató, 2011. július 15. Európai Uniós konferenciatolmács, 2011. június 8. Európai Uniós szakfordítás (angol, német, francia), 2011. június 8. Idegen nyelvet jelnyelven tanító oktató, 2011. július 15. Mozgókép- és médiaismeret, 2011. július 23. Német mint első és második idegen nyelv tanári szakmai kompetenciafejlesztő, 2011. július 15. Német nemzetiségi oktatási referens, 2011. július 15. Német oktatási és kulturális referens, 2011. július 15. Információ: az ELTE BTK Tanulmányi Hivatalának elérhetőségei megtalálhatók a kiadvány 34. oldalán. Mesterképzés A bolognai rendszerű képzés második szintje a mesterképzés. A képzés négy féléves időtartamú és 120 kredit értékű. A végzettséget tekintve mesterfokozat (pl. okleveles történész, okleveles elméleti nyelvész, okleveles francia nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész stb.). A mesterszakos képzések rugalmasabb tanulási pályát tesznek lehetővé, hiszen két év alatt megszerezhető egy egyetemi szintű diploma, és könnyebbé teszi a hallgatók számára saját képzési portfóliójuk kialakítását. Fontos mindjárt leszögezni, hogy nem egyszerűen a korábbi ötéves stúdiumok felosztása történt, hanem egy alapszak elvégzése után többfajta mesterszakra is felvételizhet a hallgató. Karunk a mesterszakos képzés keretében három típusú képzés folytat: diszciplináris mesterszakok A táblázatunk tartalmazza a már létesített és létesítendő szakok listáját. Ez azt jelenti, hogy legtöbb alapszakos képzésre, illetve azok szakirányaira építünk mesterszakos képzést, vagyis alapszakjainknak van folytatása a mester szinten. Ez hallgatóink számára óriási lehetőséget jelent. A legtöbb diszciplináris MA-szakirányokat is tartalmaz, ami a további specializálódást is segíti (pl. a történelem MA-n belül tizenkettő szakirányt terveztünk, a levéltáron belül kettőt). Ezekre a mesterszakokra abban az esetben is jelentkezhetnek az alapszakos oklevéllel jelentkezők, vagy a más típusú diplomával rendelkezők, amennyiben nem az adott alapszak fő szakirányán végeztek. Tehát például német nyelv, irodalom és kultúra mesterszakra nem csupán germanisztika alapszak német, vagy német nemzetiségi szakirányt végzettek, hanem mindazok, akik elvégeztek egy 50 kredites modult, és rendelkeznek a megfelelő nyelvtudással. Abból a célból, hogy megőrizzük a tudományegyetemeken szerzett mesterszakos diplomák értékét, az ország vezető bölcsészettudományi karainak dékánjaival (DE BTK, SZTE BTK, PTE BTK, PPKE BTK, ME BTK) a mesterszakos felvételi rendszerünk minél teljesebb összehangolásában állapodtunk meg. Erre azért volt szükség, mert az egyes intézmények hatáskörébe tartozik a 100 pontos felvételi eljárásban a részpontszámok meghatározása, a teljesen a szóbeli vizsgára épülő rendszerek pedig megítélésünk szerint a színvonalat nem biztosítják megfelelő mértékben. Ezért a fent felsorolt egyetemeken a bölcsészképzésben indított diszciplináris mesterszakok esetében azonos keretben válogatjuk ki a hallgatókat. Ezen kívül a Bologna rendszerű alapszakos (BA) bölcsészképzés keretében tanulható ún. minor vagy specializáció kölcsönös elfogadásával, az említett öt vezető bölcsészettudományi kar egyszerűsítette a mesterszakos felvételi eljárást, s ezzel átjárhatóbbá tette hallgatói számára a jelentkezési rendszert. Ennek keretében a a bölcsészkarok megállapodást kötöttek arról, hogy kölcsönösen elismerik az egymás intézményében alapszakon teljesített 50 kredites modulokat, ami a hallgatók számára megkönnyíti a mesterszakos felvételit. 10 2011 I facultas philosophiae 2011 I facultas philosophiae 11

oktatás Giovanni Bellini (c.1430 1516): Guarino da Verona átadja Strabon-fordítását Jacopo Antonio Marcellónak. 1459. Pergamenre festett tempera, 37x25 cm. Albi, Médiathèque municipale Pierre-Amalric, RES. MS 77: folio 3 v 0 tanári mesterszak Az új típusú tanárképzésben a Kar a bölcsész és a zenei szakterület legtöbb tanárképes szakjának szakmai modulját kínálja (a táblázatunk részletesen felsorolja a választható tanári szakokat). Kínálatunk ebben az esetben is egyedülállóan széleskörű. A hagyományos tanári szakokon kívül Karunk portugál, nyelv- és beszédfejlesztő, valamint különböző nemzetiségi tanárszakokon is kínál képzést. interdiszciplináris mesterszakok A mesterszakos képzés lehetőségeit kihasználva Karunk a magyar felsőoktatás kínálatában eddig nem szereplő szakok indítását is tervezi. Ezek olyan típusú képzések erre utal az elnevezésük is, amelyek reményeink szerint több szakterület oktatóinak együttműködésével olyan új szakképzettséget teremtenek, amelyek egyrészt a munkaerőpiacon növelik hallgatóink esélyeit (pl. Közel- és Közép-Kelet szakértő, Távol-Kelet szakértő, Ruszisztika stb.), másrészt megteremtik annak a lehetőségét, hogy egészen speciális képzettségű szakembereket képezzünk (reneszánsz tanulmányok, medievisztika, iszlám tanulmányok, buddhizmus). Az újfajta mesterszakok közül a legtöbb szakot Karunk már létesítette, a minisztérium kiadta a képzési követelményeket, hat interdiszciplináris mesterszakot pedig már indítunk is. Az aktuális állapotról folyamatosan tájékoztatást adunk Karunk honlapján (www.btk.elte.hu). Karunk oktatói kara egyedülállóan széles szakmai tudással és kapacitással rendelkezik, hogy a mesterszakok kimagaslóan széles választékát tudjuk biztosítani. Idegen nyelvű mesterképzések Karunk 2009 szeptemberétől elindította akkreditált idegen nyelvű nemzetközi mesterképzéseit külföldi hallgatók számára. Kínálatunkban egyaránt szerepelnek szakos képzések: történelem mesterszak angol, német, francia, orosz nyelven, valamint anglisztika, amerikanisztika, francia nyelv, irodalom, lengyel nyelv és irodalom, logikaés tudományelmélet angol nyelven, német nyelv, irodalom és kultúra, német nemzetiségi nyelv és irodalom, orosz nyelv és irodalom, olasz nyelv, irodalom és kultúra, portugál nyelv, irodalom és kultúra, spanyol nyelv, irodalom és kultúra a megfelelő szak célnyelvén és angol nyelvű speciális részismereti képzések (hidegháborús tanulmányok, illetve kultúrdiplomácia: kultúraközvetítés Közép- Európa és az angol nyelvű országok között). Diszciplináris mesterszakok Mesterszak Magyar nyelv és irodalom Irodalom és kultúratudomány Finnugrisztika Elméleti nyelvészet Alkalmazott nyelvészet Fordító és tolmács Anglisztika Amerikanisztika Német nyelv, irodalom és kultúra Német nemzetiségi nyelv és irodalom Néderlandisztika Skandinavisztika Francia nyelv, irodalom és kultúra Olasz nyelv, irodalom és kultúra Portugál nyelv, irodalom és kultúra Spanyol nyelv, irodalom és kultúra Román nyelv, irodalom és kultúra Bolgár nyelv és irodalom Cseh nyelv és irodalom Horvát nyelv és irodalom Lengyel nyelv és irodalom Orosz nyelv és irodalom Szerb nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Szlovén nyelv és irodalom Ukrán nyelv és irodalom Szakirány Alkalmazott nyelvészet; Beszédtudomány; Finnugor; Funkcionális kognitív nyelvészet; Irodalomtudomány; Klaszszikus magyar irodalom; Középkori és kora újkori irodalom; Leíró nyelvészet; Modern magyar irodalom; Nyelv, társadalom, kultúra; Összehasonlító irodalom- és kultúratudomány; Történeti nyelvészet Irodalom- és kultúratudomány; Középkori és kora újkori irodalom; Klasszikus magyar irodalom; Modern magyar irodalom; Összehasonlító irodalom- és kultúratudomáy Uralisztika; Fennisztika; Esztológia Nyelvelmélet; Számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika Alkalmazott szociolingvisztika; Interkulturális nyelvészet Fordítói szakirány; Tolmács szakirány Angol alkalmazott nyelvészet; Angol nyelvészet; Angol irodalom; Brit kultúra és történelem; Posztkoloniális irodalmak és kultúrák Történelem Ókor; Középkor; Kora újkor története; Modernkori magyar történelem; Nemzetközi kapcsolatok, globalizáció a 19 20. században; Magyarország és az európai modernitás Újkori gazdaság és társadalomtörténet; Művelődéstörténet; Orosz és kelet-európai történelem; Európai tér- és várostörténet; Az európai integráció története és jelene; A visegrádi együttműködés országainak és társadalmának kapcsolattörténete; A 20. századi egyetemes történelem a hidegháború története Régészet Levéltár Történeti muzeológia Néprajz Művészettörténet Klasszika-filológia Assziriológia Egyiptológia Hebraisztika Indológia Iranisztika Arabisztika Japanológia Sinológia Koreanisztika* Turkológia Újgörög nyelv, irodalom és kultúra* Filmtudomány Esztétika Filozófia Informatikus könyvtáros Kommunikáció- és médiatudomány Vallástudomány Ősrégészet; Antik (görög-római) régészet; Római provinciák régészete; Népvándorlás-kori régészet; Középkori régészet; Az ókori Elő-Ázsia régészete; Archaeometria Közép- és koraújkori; Új- és jelenkori Folklorisztika; Európai etnológia Középkori művészettörténet; Újkori művészettörténet; Legújabbkori művészet; Muzeológia-műemlékvédelem Latin; Ógörög; Antik örökség Bibliatudomány; Zsidó tudományok Szanszkrit; Hindi Elméleti szakirány Kutatás-fejlesztési információmenedzser; Üzleti információmenedzser Vallástörténet; Valláselmélet; Vallás a modern világban 12 2011 I facultas philosophiae 2011 I facultas philosophiae 13

oktatás tehetségek Első és második tanári mesterszakok Első tanári szakképzések (egymással párosítva is felvehetők) Angoltanár Bolgár és nemzetiségi bolgár-tanár* Ének-zene tanár Franciatanár Horvát és nemzetiségihorvát-tanár Japántanár* Kínaitanár* Latintanár Lengyel és nemzetiségilengyel-tanár Magyartanár Mozgókép- és médiaismeret-tanár* Német és nemzetiséginémet-tanár Ógörögtanár Olasztanár Orosztanár Portugáltanár Román és nemzetiségiromán-tanár Spanyoltanár Szerb és nemzetiségiszerb-tanár Szlovák és nemzetiségiszlovák-tanár Szlovén és nemzetiségiszlovén-tanár Történelemtanár Ukrán és nemzetiségiukrán-tanár Tehetséggondozás Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara olyan intézmény, ahol a bölcsésztudományok legtehetségesebb, legkiválóbb hallgatói tanulnak. A magyar felsőoktatásban Karunkon a legrégibb és legnemesebb hagyományokhoz tartozik a tehetségek gondozása. Második tanári szakterületek Filozófiatanár Művészettörténet-tanár* Hon- és népismerettanár* Magyar mint idegen nyelv tanár Interdiszciplináris mesterszakok Mesterszak Hungarológia Indogermanisztika* Iszlám tanulmányok Logika és tudományelmélet Medievisztika* Összehasonlító irodalom- és művészettudomány* Reneszánsz tanulmányok Szemiotika Afrikanisztika* Buddhizmus* Közel- és Közép-Kelet szakértő* Kulturális örökség* Ruszisztika Távol-Kelet szakértő* Délkelet-Ázsia szakértő* Közép-Európa szakértő* Latin-Amerika szakértő* Jelmagyarázat: Mesterszak = akkreditált és 2009 szeptembere óta induló mesterszak Mesterszak* = a mesterszak akkreditációja még nem zárult le Nyelv- és beszédfejlesztő tanár Szakirány Történelem; Irodalom; Nyelvészet; Magyar mint idegen nyelv Bizantinológia; Középkori anyagi kultúra; Középkori európai irodalom; Középkori filozófia; Középkori latin; Középkori magyar irodalom; Középkori művészettörténet; Középkori történelem Angol irodalom; Filozófia; Francia irodalom; Magyar irodalom; Magyar történelem; Művészettörténet; Német irodalom; Neolatin irodalom; Olasz irodalom; Portugál irodalom; Spanyol irodalom; Szlavisztika; Történettudomány Történeti-művelődéstörténeti; Társadalomtudományi-politológiai Múzeum-szervezés; Kulturális örökség menedzsment Mesterszakos képzéseinkről, a jelentkezés feltételeiről aktuális és részletes Tájékoztatót találnak a www.btk.elte.hu alatt elérhető Kari honlapunkon! A tehetséggondozás színterei:» a szakkollégiumok» a Tudományos Diákkörök (TDK)» a tutorálás» a honorácior képzés/státusz. Az első, tehetségeket gondozó kollégium az 1895-ben báró Eötvös Loránd által alapított Eötvös József Collegium volt. A Collegium alapításakor több szállal kapcsolódott az akkor Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészeti Karához, és manapság is a Bölcsészettudományi Karhoz ezer szállal kötődő szakkollégium. Tehetséges hallgatóink a Collegium műhelyeiben (Angol- Amerikai, Bollók János Klasszika-filológia és Orientalisztika, Filozófiai, Francia, Germanisztika és Skandinavisztika, Magyar, Olasz, Szlavisztika, Társadalomtudományi, Történész) végezhetnek az egyetemi tanulmányaikon túl olyan szakmai munkát, amelyben tehetségüknek és érdeklődésüknek megfelelően mélyülhetnek el. A Collegium honlapján bővebben tájékozódhatnak a lehetőségekről (www.eotvos.elte.hu). A Kar jó kapcsolatot épített ki a Mathias Corvinus Collegiummal is, ahol hallgatóink szintén tanulhatnak. A tudományos diákköri mozgalom létrejötte óta (2011 a jubileumi, harmincadik OTDK éve) az ELTE Bölcsészettudományi Kara a humán tudományok terén kiemelkedő eredményeket ért el. A bölcsész szakterületen az eddig lebonyolított országos versenyeken Karunk hallgatói érték el a legtöbb első, második és harmadik helyezést, s az utóbbi tizenhárom év minden versenyén a legeredményesebb Karnak bizonyult (113 első, 137 második, 93 harmadik helyet szereztünk). A Karon jelenleg 23 Tudományos Diákkör működik. A diákkörökben a tehetséges hallgatóink a napi tanulmányaikat messze meghaladó tudományos, kutatási tevékenységet folytatnak, dolgozatokat, tanulmányokat készítenek, közösen megvitatják és bemutatják szakértő zsűrik előtt teljesítményüket. A legjobb dolgozatok a kétévente megrendezendő országos versenyeken vehetnek részt. A tehetséggondozás harmadik formája megvalósulhat személyes, hallgató-oktató kapcsolattartással a tutorálás intézményében. Ebben a formában a hallgató az általa választott oktatóval (tutorral) közösen készített munkaterv alapján, egy oktató egy hallgató típusú órán vesz részt, igen intenzív oktatási formában. A tutorálásra pályázni kell, a pályázatot külön bizottság bírálja el, és csak korlátozott számban vehető igénybe. A tehetségek oktatásának negyedik formája a honorácior képzés. Mint minden tehetségekkel foglalkozó forma esetében, itt is az a lényeg, hogy a hallgató a kötelező tananyagon felül kíván tanegységeket elvégezni, hogy egy adott szakterületen elmélyültebb tudást szerezzen. A legtehetségesebb hallgatók pályázat útján nyerhetik el a honorácior státuszt. Ehhez kevés létszámú csoportban, egy-egy oktató irányításával pluszmunkát végez. A honorácior képzésre szintén pályázni kell, ide is az egyes szakterületen kiemelkedő tehetséget mutató hallgatók kerülhetnek be. 14 2011 I facultas philosophiae 2011 I facultas philosophiae 15

oktatás Oktatói minősítettségi adatok Akadémiai minősítettség szempontjából vizsgálva a Kar oktatói összetétele a következőképpen alakul: Fokozat megszerzése előtt áll: (118 fő) 4,2% Akadémikus (22 fő) 5,1% Akadémiai doktor: (56 fő) 12,9% A kar oktatógárdája a részfoglalkoztatottakkal 874 főt számlál. Beosztás szerinti összetételük a következő: Lektor (61 fő) 7,0% Mérnök-, művész- és nyelvtanár (70 fő) 8,0% Főiskolai docens (15 fő) 1,7% Főiskolai tanár (11 fő) 1,3% Tanársegéd (109 fő) 12,5% Tudományos főmunkatárs (4 fő) 0,5% Kutatóprofesszor (3 fő) 0,3% Tudományos munkatárs (18 fő) 2,1% Habilitált adjunktus (7 fő) 0,8% Tudományos segédmunkatárs (48 fő) 5,5% Adjunktus (180 fő) 20,6% Professor emeritus (45 fő) 5,1% Egyetemi tanár (86 fő) 6,8% Egyetemi docens (163 fő) 18,6% Habilitált egyetemi docens (54 fő) 6,2% Professor emeritus (45) Egyetemi tanár (86) Egyetemi docens (163) Habilitált egyetemi docens (54) Adjunktus (180) Habilitált adjunktus (7) Tanársegéd (109) Főiskolai tanár (11) Főiskolai docens (15) Mérnök-, művész- és nyelvtanár (70) Lektor (61) Kutatóprofesszor (3) Tudományos főmunkatárs (4) Tudományos munkatárs (18) Tudományos segédmunkatárs (48) Karunk kiváló oktatási és tudományos teljesítményének egyik fontos záloga oktatóink magas minősítettségi aránya. A Kar a kutatóegyetemi profilhoz méltóan oktatóink tudományos kutatásainak eredményeit hasznosítja az oktatásban. Oktatóink vezető szerepet játszanak a magyar humán tudományok művelésében, a humán tudományosság véleményformálói. Magas minősítettségi arányunk teszi lehetővé, hogy országosan a legtöbb BA-alapszakot és -szakirányt indítsuk, hogy a legtöbb mesterszak akkreditációját elvégezzük, illetve, hogy doktori képzéseinkkel országos vezető helyet foglaljunk el. A Kar stratégiájának kulcsfontosságú eleme, hogy oktatóink minősítettségi arányát még a mostani, országosan kiemelkedőnek PhD vagy azzal egyenértékű (337 fő) 77,8% mondható aránynál is magasabbra emeljük, és ezzel még hangsúlyosabbá tegyük oktatásunk tudományos hátterét. 475 teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatónkból 375 rendelkezik minősítéssel (kandidátus vagy PhD; akadémiai doktor; Dla), ami 79 %-os arányt jelent. A Kar főállású egyetemi oktatógárdáját 109 tanársegéd, 187 adjunktus (ebből 7 habilitált), 232 docens (ebből 54 habilitált) és 86 professzor valamint 11 főiskolai tanár alkotja. A Karon oktatott több mint 60 nyelv képzését 61 idegen nyelvi lektor és nyelvtanár támogatja. Tudományos kutatói státuszban 73-an vannak. További nagyszámú kutatót foglalkoztatunk pályázati projekteken. Karunk tudományos színvonalát Akadémikus: 22 fő (ebből emeritus és részfoglalkozású 15 fő) 5,1% Akadémiai doktor: 56 fő (ebből részfoglalkozású 9 fő) 12,9% PhD vagy azzal egyenértékű: 337 fő (ebből részfoglalkozású 16 fő) 67,9% Fokozat megszerzése előtt áll: 118 fő (ebből részfoglalkozású 18 fő) 4,2% emeli a 45 emeritus professzor. Összesen 22 egyetemi tanárunk tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 16 2011 I facultas philosophiae 2011 I facultas philosophiae 17

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem BÖLCSÉSZET TUDOMÁNYI KARának szervezeti felépítése DÉKÁN Nemzetközi dékánhelyettes Oktatási és tanulmányi dékánhelyettes Tudományos és kutatásszervezési dékánhelyettes Dékáni Titkárság Gazdasági és Üzemeltetési Hivatal Dékáni megbízott Tanulmányi Hivatal Doktori és Tudományszervezési Hivatal Pályázati Iroda Angol-Amerikai Filozófia Germanisztikai Ókortudományi Orientalisztikai Távol-keleti Régészettudományi Informatikai és Könyvtártudományi Romanisztikai Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Magyar Irodalomés Kultúratudományi Történeti Amerikanisztikai Általános Filozófia Néderlandisztikai Assziriológiai és Hebraisztikai Iranisztikai Belső-ázsiai Archeometriai és Régészeti Módszertani Informatikai Francia Nyelvi és Irodalmi Alkalmazott Nyelvészeti Modern Magyar Irodalomtörténeti Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Anglisztikai Elméleti Nyelvészet ELTE MTA Kihelyezett Német Nyelvészeti Egyiptológiai Sémi Filológiai és Arab Kínai Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Könyvtártudományi Olasz Nyelvi és Irodalmi Finnugor Összehasonlító Irodalom- és Kultúra - tudományi Gazdaság- és Társadalomtörténeti Angol Alkalmazott Nyelvészeti Logika Német Nyelvoktató és Szakdidaktikai Görög Török Filológiai Japán Ókori Régészeti Informatikai és Könyvtártudományi Könyvtára Portugál Nyelvi és Irodalmi Fonetikai Régi Magyar Irodalom Kelet-Európa Története Angol Nyelvpedagógiai Ókori és Középkori Filozófia Német Nyelvű Irodalmak e Indoeurópai Nyelvtudományi Orientalisztikai Könyvtára Koreai Ős- és Koratörténeti Régészeti Román Filológiai Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai XVIII XIX. századi Magyar Irodalomtörté neti Középkori- és Kora Újkori Egyetemes Történeti Angol Nyelvészeti Újkori és Jelenkori Filozófia Skandináv Nyelvek és Irodalmak e Latin Távol-keleti Könyvtára Régészettudományi Könyvtára Spanyol Nyelvi és Irodalmi Mai Magyar Nyelvi Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Toldy Ferenc Könyvtára Középkori- és Kora Újkori Magyar Történeti Angol Posztkoloniális Központ Filozófia Könyvtára Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja Újgörög i Munkacsoport Romanisztikai tanszéki könyvtárai Központi Magyar Nyelvi Lektorátus Művelődéstörténeti Angol-Amerikai Könyvtára Germanisztikai Könyvtára Ókortudományi Könyvtára Magyar Nyelv tudományi és Finnugor Könyvtára Ókortörténeti Szláv és Balti Filológiai Lengyel Filológiai Néprajzi Folklore Művészetelméleti és Médiakutatási Művészetelméleti és Médiakutatási Könyvtára Művészettörténeti Művészettörténeti Könyvtára Fordítóés Tolmácsképző Zenei Központi Olvasóterem Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ Szakmódszertani Központ IdegenNyelvi Lektorátus hallgatói önkormányzat (HÖK) Történeti Ruszisztikai Történelem Segédtudományai Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Orosz Nyelvi és Irodalmi Tárgyi Néprajzi Új- és Jelenkori Magyar Történeti Szláv Filológiai Néprajzi Könyvtára Történeti Szekfű Gyula Könyvtára Ukrán Filológiai Szláv és Balti Filológiai Könyvtára 18 2011 I facultas philosophiae 2011 I facultas philosophiae 19

Kutatás Doktori iskolák és programok A Bölcsészettudományi Karon a PhD-képzés 1993-as bevezetésétől kezdve folyik doktori képzés. Már az első akkreditáció alkalmával minden bölcsészettudományi tudományágban elnyertük a fokozat odaítélésének lehetőségét, és ezzel országosan is egyedülálló jelentőségű doktorképző központ jött létre. Tájékoztató adatok a doktori képzés eredményességéről 2000-2010 között Doktori iskola Filozófiatudományi Doktori Iskola Irodalomtudományi Doktori Iskola Művészettörténettudományi Doktori Iskola Néprajztudományi Doktori Iskola* Nyelvtudományi Doktori Iskola Történelemtudományi Doktori Iskola Jelentkezők száma Felvettek száma Ösztöndíjasok száma Fokozatot szerzettek száma 341 217 56 114 886 757 203 370 152 125 30 84 99 90 27 52 738 679 191 310 865 742 191 354 összesen 3081 2610 698 1284 * A Néprajztudományi doktori iskola 2010. január 1-jén megszűnt, az iskola két programja az Irodalomtudományi doktori iskolában illetve a Történelemtudományi doktori iskolában működik tovább. A doktori képzés jelenleg doktori iskolai keretek között zajlik. A Karon 5 doktori iskolában és azokon belül közel 71 doktori oktatási programon folytathatják tanulmányaikat, illetve szerezhetnek tudományos fokozatot hallgatóink. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bölcsészettudományok tudományterületén belül teljes a tudományági lefedettség. A doktori iskolák és programjaik iránt folyamatos a hallgatói érdeklődés, ami visszaigazolja a képzés magas szakmai színvonalát. Karunk szinte minden hagyományos és modern kutatási irányzatban vezető helyet foglal el, és sok esetben egyedüli képzési helye az adott szakterület tudományos utánpótlásának. Jelenleg három képzési formában lehet felkészülni a fokozat megszerzésére:» államilag támogatott teljes idejű nappali tagozatos szervezett képzés,» költségtérítéses teljes idejű nappali tagozatos szervezett képzés,» költségtérítéses részidejű levelező tagozatos egyéni képzési rend keretében. A hat féléves doktori tanulmányok ideje alatt a hallgatóknak 180 kreditet kell teljesíteniük. A képzés szerkezete három nagyobb modulból tevődik össze. A kurzusok célja a szakmai ismeretek tudományos igényű elmélyítése, a kutatási módszerek elsajátítása, a kutatói, oktatói kvalitások továbbfejlesztése. A tanulmányi idő alatt a hallgatók publikációs kötelezettségeik teljesítése révén bekapcsolódhatnak a szakmai nyilvánosságba. A nemzetközi szakirodalom eredményeinek alkalmazása minden doktorandusz esetében elvárás, ezért a doktori képzés legalább egy idegen nyelv magas szintű ismeretét kívánja meg a hallgatótól. A doktori fokozat megszerzéséhez a doktorjelölteknek eredményes doktori szigorlatot kell tenniük, majd nyilvános vitában kell megvédeniük doktori disszertációjukat. Az egyetemi nemzetközi megállapodások és a témavezető oktatók széleskörű nemzetközi kapcsolatai révén a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára lehetőség van külföldi kutatási programokban való részvételre csakúgy, mint ún. cotutelle formában végzett doktori tanulmányok folytatására. Ezen forma keretében a doktoranduszok kettős témavezetés mellett folytathatják doktori tanulmányaikat és készülhetnek fel a fokozat megszerzésére. A doktori iskolák és oktatási programok rendszeresen szerveznek hallgatói konferenciákat, amelyeken lehetőséget teremtenek a tehetséges doktoranduszoknak kutatási eredményeik ismertetésére és a tudósi habitushoz kapcsolódó készségek fejlesztésére. A hallgatók kutatási témáikat egy-egy iskolateremtő tudósegyéniség irányítása mellett dolgozhatják ki. E kutatói műhelyekben megismerkedhetnek a legfrissebb hazai és nemzetközi szakirodalommal, valamint a szakterület legújabb kutatási eredményeivel és módszereivel. A visszajelzések alapján a fokozatot szerzettek olyan széles szakmai tájékozott- ságú, alapos módszertani felkészültségű felsőoktatási-kutatási szakemberek, akik mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos közéletben eredményesen folytatják tevékenységüket. A Kar a 2010-ben először elnyert kutatóegyetemi támogatás jelentős részét a doktori iskolák nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére fordítja. 20 2011 I facultas philosophiae 2011 I facultas philosophiae 21

Kutatás Az elte btk doktori iskolái és doktori programjai 1. Irodalomtudományi Doktori Iskola Vezető: Kulcsár Szabó Ernő egyetemi tanár, MHAS Oktatási program Amerikanisztika Angol reneszánsz és barokk irodalom Általános irodalomtudomány A kortárs latin-amerikai elbeszélő irodalom alkotásainak szövegvizsgálata A legújabb kori magyar irodalom Francia irodalom a középkortól a felvilágosodásig Francia irodalom a felvilágosodástól napjainkig Germanisztikai irodalomtudomány Italianisztikai irodalom- és művelődéstörténet Könyvtártudomány Késő romantikus és kora modern magyar irodalom magyar barokk irodalom magyar és európai felvilágosodás Magyar és összehasonlító folklorisztika Magyar reneszánsz irodalom modern Angol és amerikai irodalom Orosz irodalom és irodalomkutatás orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában Összehasonlító irodalomtudomány portugál nyelvű irodalmak: a prózai műfajok története Romantika Skandinavisztika Szláv irodalmak uráli népek folklórja és irodalma A 20. század első felének irodalma. A Nyugat és kora 2. Nyelvtudományi Doktori Iskola Vezető: Dr. Bańczerowski Janusz egyetemi tanár, DSc. Oktatási program Alkalmazott nyelvészet Angol nyelvészet Arabisztika Elméleti nyelvészet Fordítástudomány Germanisztikai nyelvtudomány INTERKULTURÁLIS NYELVÉSZET Iranisztika Japán filológia Kulturális nyelvészet Magyar nyelvészet Mongol nyelvészet Ókortudomány Orosz nyelvészet Romanisztika Sinológia Szláv nyelvtudomány turkológia Uráli nyelvészet és nyelvek Vezető Dr. Frank Tibor egyetemi tanár, DSc. Dr. Kállay Géza egyetemi tanár, CSc. Dr. Kulcsár Szabó Ernő egyetemi tanár, MHAS Dr. Scholz László egyetemi tanár, PhD. Dr. Schein Gábor egyetemi docens, PhD. Dr. Szabics Imre egyetemi tanár, CSc. Dr. Maár Judit habil. egyetemi docens, CSc. Dr. Orosz Magdolna egyetemi tanár, DSc. Dr. Szkárosi Endre egyetemi docens, PhD. Dr. Sebestyén György egyetemi tanár, CSc. Dr. Eisemann György egyetemi docens, DsC. Dr. Orlovszky Géza egyetemi docens, CSc. Dr. Szilágyi Márton egyetemi docens, CSc. Dr. Verebélyi Kincső egyetemi tanár, DsC. Dr. Horváth Iván egyetemi tanár, DSc. Dr. Péter Ágnes egyetemi tanár, DSc. Dr. Kroó Katalin habil. egyetemi docens, CSc. Dr. Hetényi Zsuzsanna egyetemi tanár, DSc. Dr. Szegedy-Maszák Mihály egyetemi tanár, MHAS Dr. Pál Ferenc egyetemi tanár, PhD. Dr. Szegedy-Maszák Mihály egyetemi tanár, MHAS Dr. Masát András egyetemi tanár, CSc. Dr. Milosevits Péter habil. egyetemi docens, CSc. Dr. Csepregi Márta habil. egyetemi docens, CSc. Dr. Tverdota György egyetemi tanár, DSc. Vezető Dr. Gósy Mária egyetemi tanár, DSc. Dr. Varga László egyetemi tanár, CSc. Dr. Fodor Sándor egyetemi tanár, CSc. Dr. Bánréti Zoltán egyetemi docens, CSc. Dr. Klaudy Kinga egyetemi tanár, DSc. Dr. Manherz Károly egyetemi tanár, CSc. Dr. Gecső Tamás habil. egyetemi docens, CSc. Dr. Jeremiás Éva egyetemi tanár, CSc. Dr. Yamaji Masanori egyetemi docens, CSc. Dr. Kövecses Zoltán egyetemi tanár, DSc. Dr. Kiss Jenő egyetemi tanár, MHAS Dr. Birtalan Ágnes habil. egyetemi docens, CSc. Dr. Déri Balázs egyetemi tanár, PhD. Dr. Zoltán András egyetemi tanár, CSc. Dr. Giampaolo Salvi egyetemi tanár, DSc. Dr. Hamar Imre egyetemi tanár, PhD. Dr. Bańczerowski Janusz egyetemi tanár, DSc. Dr. Vásáry István egyetemi tanár, DSc. Dr. Havas Ferenc egyetemi tanár, CSc. 3. Történelemtudományok Doktori Iskola Vezető: Dr. Székely Gábor egyetemi tanár, DSc. Oktatási program Vezető Assziriológia és Hebraisztika-judaisztika Dr. Dezső Tamás habil. egyetemi docens, PhD. Egyiptológia Dr. Bács Tamás habil. egyetemi docens, PhD. Európai historiográfia és társadalomtudomány Dr. Sonkoly Gábor habil. egyetemi docens, CSc. EURÓPAI ETNOLÓGIA Dr. Paládi-Kovács Attila egyetemi tanár, CMHAS Gazdaság- és társadalomtörténet Dr. Kövér György habil. egyetemi docens, CSc. Koraújkori magyar történelem Dr. Kalmár János habil. egyetemi docens, CSc. Középkori magyar történelem Dr. Draskóczy István habil. egyetemi docens, CSc. Közép- és koraújkori egyetemes történelem Dr. Poór János egyetemi tanár, DSc. Művelődéstörténet Dr. Kósa László egyetemi tanár, MHAS Az Oszmán Birodalom és a Török Dr. Dávid Géza egyetemi tanár, DSc. Köztársaság története ókortörténet Dr. Németh György egyetemi tanár, DSc. Régészet Dr. Borhy László egyetemi tanár, DSc. RUSZISZTIKA Dr. Szvák Gyula egyetemi tanár, DSc. Történelem segédtudományai Dr. Borsodi Csaba habil. egyetemi docens, CSc. Új- és jelenkori magyar történelem Dr. Erdődy Gábor egyetemi tanár, DSc. Új- és jelenkori egyetemes történelem Dr. Székely Gábor egyetemi tanár, DSc. 19. és 20. századi kelet-európai történelem, ruszisztika Dr. Krausz Tamás egyetemi tanár, DSc. 4. Filozófiatudományi Doktori Iskola Vezető: Dr. Kelemen János egyetemi tanár, CMHAS Oktatási program Analitikus filozófia ANTIK ÉS KÖZÉPKORI FILOZÓFIA Esztétika Fenomenológia Film-, média- és kultúraelmélet Hermeneutika LOGIKA ÉS TUDOMÁNYMETODOLÓGIA MORÁL- ÉS POLITIKAI FILOZÓFIA Az újkor filozófiatörténete 5. Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola Vezető: Dr. Kelényi György egyetemi tanár, DSc. Oktatási program Művészettörténet Vezető Dr. Kelemen János egyetemi tanár, CMHAS Dr. Steiger Kornél egyetemi tanár, CSc. Dr. Radnóti Sándor egyetemi tanár, DSc. Dr. Mezei Balázs habil. egyetemi docens, DSc. Dr. György Péter egyetemi tanár, DSc. Dr. Fehér M. István egyetemi tanár, CMHAS Dr. E. Szabó László egyetemi tanár, DSc. Dr. Ludassy Mária egyetemi tanár, DSc. Dr. Boros Gábor egyetemi tanár, DSc. Vezető Dr. Kelényi György egyetemi tanár, DSc. 22 2011 I facultas philosophiae 2011 I facultas philosophiae 23

Kutatóegyetem Kutatás Az ELTE Bölcsészettudományi Kara az ország bölcsészettudományi alapkutatásainak hagyományosan legsokszínűbb kutatási bázisa. Ezt a tényt a 2010-ben hivatalosan is elnyert Kutatóegyetemi Kar cím is bizonyítja. A Kar kutatói tevékenységének legbeszédesebb elismerése, hogy a Magyar Tudományos Akadémia bölcsészettudományi Támogatott Kutatócsoportjai közül tíz az ország összes ilyen jellegű kutatócsoportjának több mint a fele itt található. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar a kutatói kiválóság olyan központja, amely fontos oszlopa a hazai kutatóegyetemi hálózatnak. A kutatás magas színvonalának természetes letéteményese a kutató, aki Karunk esetében a tudós tanárt jelenti. Az oktatói statisztikák bizonyítják, hogy a Karon az oktatói minősítettség aránya egyedülállóan magas a magyar felsőoktatásban. A Karon folyó kutatások a bölcsészettudományok egészét érintik. A nagy tekintélyű hungarológiai szakok folyamatosan újulnak meg a friss diszciplínák kutatásának és természetesen oktatásának köszönhetően. Az úgynevezett alkalmazott művelődéstudományok, a szociolingvisztika, a neurolingvisztika, az információs könyvtártudomány, valamint egyéb feldolgozási/kezelési ismeretek, a médiakutatás, a humán- és kulturális menedzsment, a kulturális örökség kutatása, a fordítás- és tolmácsolási elmélet stb. a szemünk előtt szabják át a hagyományos diszciplináris kereteket. A klasszikusan honi tájékozódású filológia elhanyagolhatatlan feladata a történelmi múltunk során a Kárpát-medencében élt/élő kultúrák kutatása és oktatásba való integrálása. Ebben a tekintetben a kari hagyományokat folytatva és az európai folyamatok nyitásának (regionalizmus) köszönhetően virágzó és egyre intenzívebb együttműködési háló alakult ki a határo- 24 2011 I facultas philosophiae 2011 I facultas philosophiae 25

NEMzETKÖzi KApCsOLATOK MTA-ELTE KuTATóCsOpOrTOK KutAtócsoport neve mta-elte általános irodalomtudományi KUTATócSoporT mta-elte ATEliEr, EUrópAi historiográfia és TárSAdAlomTUdományoK mta-elte geolingvisztikai KUTATócSoporT mta-elte hálózati KriTiKAi SzövEgKiAdáS KUTATócSoporT mta-elte interdiszciplináris régészettudományi KUTATócSoporT mta-elte Közép-ázSiAi KUTATócSoporT mta-elte nyelvfilozófiai KUTATócSoporT mta-elte pártok, pártrendszerek, parlamentarizmus KUTATócSoporT mta-elte TörTénETi ruszisztikai KUTATócSoporT mta ETniKAi-nEmzETi KiSEBBSégKUTATó intézet judaisztikai KUTATóKözponT kon túli területek történeti, nyelvészeti, néprajzi, irodalmi kutatásában. Az elmúlt évtizedben zajló alapkutatások, tudós tanáraink komoly külföldi tapasztalatai és sikerei alapján olyan, eddig nem oktatott regionális kultúrák tanítása jelent meg az oktatásban, mint az ausztrál, galego, indokínai, ír, kanadai, katalán, koreai, ukrán. Az ún. kis szakok a hazai bölcsészképzés egyedi színfoltját, és egyben a magyarországi és a nemzetközi tudományosság igen elismert és értékes kutatói műhelyeit jelentik. Az Egyiptológia évtizedek óta folyó egyiptomi ásatásai éppúgy folyamatosan elismerést aratnak a nemzetközi tudományos fórumokon, mint a mongolisták terepmunkával gyűjtött eredményei, vagy a finnugristák nyelvészeti-irodalmikulturális kutatásai, amelyek egyben veszélyeztetett kulturális értékek értékmentő eredményeinek is számítanak. A Kar nyelvi kis szakjai megkerülhetetlen kultúraközvetítő szerepet játszanak a hazai és az adott kultúra/régió párbeszédében. Az autópálya-építések nyomán a régészeti feltárások koordinátoraként szerepet vállaló régészettudományi intézet hazai és nemzetközi, tudományos és laikus körökben egyaránt jelentős sikereket aratott. A feltárások kiemelkedő színvonalú módszerei, a feltárt leletek gazdagsága, kiállításuk módja az európai régészet jelentős eseményei. Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatával erőteljesen gazdagodott a fordító- és tolmácsképzés tartalma és gyakorlata, napjainkra ez a tudományterület is elismert doktori képzéssel rendelkezik a Karon. A kulturális fordulat hatásaként jelentős diszciplináris átrendeződés figyelhető meg a bölcsészettudomá nyok területén. A Bölcsészettudományi Karon folyó irodalmi, történeti, filozófiai és filológiai kutatások a nemzetközi tendenciák éllovas hazai meghonosítóiként működnek. nem véletlen, hogy a kultúra társadalmi kontextusban való értelmezésének újfajta megközelítései épp a Kar művészetelméleti és médiakutatási, magyar irodalom- és Kultúratudományi, valamint Történeti intézetében kerülnek alkalmazásra az oktatás mindhárom szintjén kiemelkedően magas szinten. Egyre nagyobb szerepet kapnak az inter- és multidiszciplináris kutatások, amelyek eredményei az oktatás kereteinek átalakulásával is mérhetők. A Kar által kezdeményezett tucatnyi interdiszciplináris mesterképzés az új európai trendeknek megfelelő oktatási forma. Az ELTE BTK KÖNyv- TárAi A KuTATás szolgálatában vezetője dr. Kulcsár Szabó Ernő egyetemi tanár dr. gergely András egyetemi tanár dr. Kiss jenő egyetemi tanár dr. Szegedy-maszák mihály egyetemi tanár dr. Szabó miklós egyetemi tanár dr. vásáry istván egyetemi tanár dr. Kelemen jános egyetemi tanár dr. Erdődy gábor, egyetemi tanár dr. Szvák gyula egyetemi tanár dr. Bányai viktória tudományos főmunkatárs ványok, továbbá kéziratok, jegyzőkönyvek), saját időszaki kiadványai (tudományos folyóiratok, almanachok), doktori disszertációi, nem hagyományos dokumentumai (pl. kották, fotók) a magyar kulturális örökség vitathatatlan kincsei: több gyűjteménye országos szakkönyvtárként is funkcionál. néhány bölcsészettudományi könyvtár holt vagy egzotikus nyelveken íródott, különleges forrásokat gyűjt, ritkaságait a világ minden részéről felkeresik. A könyvtári olvasóterek, munkaszobák és raktárak összterülete közel 7000 m 2, ahol speciálisan, az adott szakmának megfelelő, személyre szabott könyvtári ellátást biztosítunk az érdeklődők számára. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett a jelentősebb bölcsészet- és társadalomtudományi adatbázisok (jstor, project muse, mla/lrc), illetve további szakirodalmi adattárak (EBSco, EiSz nemzeti program keretében hozzáférhető szolgáltatások) is hatékonyan segítik a fakultáson folyó oktatást-kutatást. nemzetközi kapcsolatok Az ElTE BölcSéSzETTUdományi KArA KiTErjEdT és SoKSzínű nemzetközi KApcSolAToKKAl rendelkezik. jellegükből fakadóan A KAr nyelvi intézeteihez, Az Angol-AmEriKAi, A germanisztikai, Az orientalisztikai, A romanisztikai valamint A Szláv és BAlTi filológiai intézethez TArTozó nyelvi TAnSzéKEK állandó KApcSolAToT TArTAnAK fenn A megfelelő országok EgyETEmEinEK BölcSéSzETTUdományi KArAin működő nyelvi, irodalmi és civilizációs TAnSzéKEKKEl, BEKApcSolódvA EzálTAl Az AdoTT nyelvterületen folyó TUdományoS KUTATáSBA, és lehetővé TévE mind Az oktatóknak mind A hallgatóknak Az AKTív KApcSolATTArTáST A válasz- ToTT nyelv és KUlTúrA TUdományoS életének mindennapjaival. Az ElTE BTK könyvtári hálózata 1,2 millió dokumentumegységet őriz, mely nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ritkaság: ez kizárólag a legpatinásabb egyetemi karok privilégiuma. impozáns különgyűjteményei, egykori professzorainak, neves tudósainak hagyatékai, magánkönyvtárai, muzeális állományai (unikális, világviszonylatban is egyedi ősnyomtatjelentősek ugyanakkor a kar többi intézetének külföldi kapcsolatai is, amelyek nemcsak a tudományos információcserét és a közös kutatási projektek megvalósítását szolgálják, hanem az oktató- és hallgatócserét, a kutatók állandó interaktív kapcsolatát a nemzetközi kutatási trendekkel. Az ElTE BTK Európában 26 ország 118 egyetemével, az amerikai földrészen 5 ország 8 egyetemével, ázsia 7 országának 17 egyetemével, valamint Egyiptom 3 egyetemével tart fenn olyan egyetemi, kari vagy intézeti szintű kapcsolatokat, amelyek a további fejlődés lehetőségét rejtik magukban. A BTK oktatói 25 ország 98 egyetemének oktatóival állnak személyes munka- vagy konzultációs kapcsolatban, és a kar diákjai az Erasmus és egyéb szerződések révén 22 ország 97 egyetemére jutottak el tanulni az elmúlt években. Az Európai Unión belül, a bolognai rendszer általánossá válásával egy időben megkezdődött a közös egyetemi képzések kialakítása. A BTK magyar irodalom- és Kultúratudományi intézete és a romanisztikai intézet olasz e a firenzei Egyetem magyar ével alakított ki BA és ma szinten közös képzést, a BTK irodalomtudományi doktori iskolája csatlakozott a Bolognai Egyetem által kezdeményezett dese (doctorat d études Supérieures Européennes les littératures de l Europe Unie) elnevezésű doktori képzéshez, amelyben a Bolognai Egyetemen kívül a Krakkói, az Elszászi, a Babeş-Bolyai, a Thesszaloniki, a Blaise pascal, a hildeshelmi és moszkvai állami Egyetem doktori programjai vesznek részt. jelenleg több Erasmus mundus együttműködési program kidolgozása is folyik. Karunk Történeti intézete a szervezője és koordinálója a Territoires européens (civilization, nation, région, ville): identité et développement, az Erasmus mundus Action 1. keretében létrehozott francia nyelvű programnak. oktatóink jelentős külföldi feladatvállalását is meg kell említenünk: tucatnyi nemzetközi folyóirat és tudományos fórum szerkesztőbizottságában, valamint több mint 66 kutatóintézetben és nemzetközi szervezetben jutnak jelentős szerephez. 26 2011 i facultas philosophiae 2011 i facultas philosophiae 27