RÉPCELAK VÁROS CSÁNIG KÖZSÉG NICK KÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE
TARTALOMJEGYZÉK 1. A tervkészítés általános adatai... 4 1.1. Alapfogalmak és terminológia... 5 Hulladékfajták... 5 Kezelési terminológia... 6 1.2. A tervkészítő szervezet adatai... 6 1.3. A települések bemutatása... 7 Répcelak... 7 Csánig... 8 Nick... 9 1.5. A térség környezeti jellemzői... 11 1.6. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai... 11 1.7. Tervezésbe bevont szervezetek, együttműködések formái stb.... 12 2. A Tervezési területen keletkező, hasznosítandó, vagy ártalmatlanítandó ok mennyisége és eredete... 13 2.1. A keletkező ok típusa és éves mennyisége... 13 2.2. A felhalmozott ok típusa és mennyisége... 14 2.3. A településekre beszállított és onnan kiszállított ok típusa és éves mennyisége... 15 2.4. A tervezési terület éves mérlegének bemutatása... 16 2.5. A keletkező ok eredete... 16 3. A kezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények... 17 3. 1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó kezelésre előírt követelmények... 21 4. Az egyes típusokra vonatkozó speciális intézkedések... 22 4.1. Szelektív gyűjtés megoldása... 22 4.2. Jelenlegi lerakók környezetvédelmi felülvizsgálata... 22 5. A ok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények a kezelésre felhatalmazott vállalkozások... 23 5.1. A ok gyűjtése és szállítása... 23 Nem veszélyes okat begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában... 23 A felhalmozott ok tárolásának, helyzetének ismertetése... 26 Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 2
5.2. A települési szilárd gazdálkodás helyzetelemzésénél túl ismertetendő tényezők... 26 5.3. A települési folyékony kal való gazdálkodás helyzetelemzése... 28 6. Az elérendő gazdálkodási célok meghatározása... 30 6.1. A képződő mennyiségének várható alakulása... 33 6.2. Csökkentési célok... 33 6.3. Hulladékudvar kialakítása... 34 6.4. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése... 36 Önkormányzati felelősségi körbe tartozó áramok:... 36 Gyártói felelősségi körbe tartozó áramok:... 37 Termelői felelősségi körbe tartozó áramok:... 38 7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program... 42 A nem veszélyes ok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program:... 43 A kiemelten kezelendő áramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program:... 44 8. A gazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek... 46 Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 3
Répcelak Város, Csánig és Nick község Hulladékgazdálkodási Terve Készült a 2000. évi XLIII. törvény és a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet alapján Bevezetés 1. A tervkészítés általános adatai A 2000. évi XLIII. törvény 35 -a alapján, az országos és a területi gazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi gazdálkodási tervet dolgozott ki. A környezetvédelem minden ember feladata. A föld, a víz, a levegő és az élővilág védelme egyaránt, amit láthatatlanul az általunk keletkezett kal szennyezzünk és szennyezhetünk, ha nem megfelelően kezeljük, illetve ártalmatlanítjuk. Az újrahasznosítható anyag és energiaforrás környezet körfolyamataiba visszaforgatása a fenntartható fejlődés lényeg, melyet a okkal való gazdálkodás tart életben. A város önkormányzatának feladata, hogy a okat a lehető legjobb technológiával kezelje. Ezért a hagyományos (gyűjtés és lerakás) módszere helyett egy új integrált kezelési rendszerbe helyezze át, melyben a felhasználható részét külön gyűjtve visszavezeti a természeti körfolyamatokba, míg a fennmaradó részt lerakással ártalmatlanítja. Alapvető kérdés, hogy hogyan érvényesíthetők a fenntartható fejlődés három (környezeti, gazdasági és társadalmi) pillérének szempontjai az integrált gazdálkodásban? Környezeti szempontok: a kezeletlenül jelentős mértékben, kezelés után kisebb mértékben vagy egyáltalán nem terheli és szennyezi a környezetet. Ezért fontos cél a megelőzés és minimalizálás, illetve a hasznosítás, továbbá az ártalmatlanítás olyan módon, hogy a környezeti teher minimális legyen. Gazdasági szempontok: a ok ártalmatlanítása és a környezeti károk elhárítása költséges, ezért a megelőzés és minimalizálás, valamint a hasznosítás közvetlen költségmegtakarítást jelent. Emellett a hasznosítás az új erőforrások/alapanyagok felhasználását csökkenti, így további közvetett költségcsökkentést jelent. A kárelhárítás költségét az ártalmatlanítás műszaki feltételeinek tökéletesítésével lehet csökkenteni. Társadalmi szempontok: a ok kezelése társadalmi igény, ezért vált közszolgáltatási tevékenységgé. A kommunális ok kezelésének költségeit végső soron a lakosság viseli. Ezért a társadalmi igazságosság és a szennyező fizet elvek alapján a jelentkező lakossági díjakat differenciálni kell, és meg kell akadályozni, hogy a gazdálkodó szervezetek a települési szilárd ok tekintetében kivonuljanak a kezelés önkormányzati feladatainak finanszírozásából. Az elkészült helyi gazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki. A tervezés báziséve a 2011. év. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 4
A tervkészítés során felhasznált adatok, tervek 2000. évi XLIII. törvény a gazdálkodásról 126/2003. (VIII.13) Korm. rendelet a gazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési kal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 23/2002. (XII. 20.) rendelete Csánig Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2002. (XII.13.) rendelete a települési szilárd összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról Nick Község Önkormányzata Képviselőtestületének az Önkormányzat által szervezett települési szilárd szervezett gyűjtését és elszállítását, valamint ártalommentes elhelyezését biztosító közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 9/2004. (VI. 21.) rendelete Vas Megyei Statisztikai évkönyv 2008 Vas Megyei Statisztikai évkönyv 2009 Szolgáltatók által nyújtott adatszolgáltatás 1.1. Alapfogalmak és terminológia Hulladékfajták háztartási : az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint intézményekben keletkező, közterületi : közforgalmú és zöldterületen keletkező, háztartási hoz hasonló jellegű és összetételű : gazdasági vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd. Települési folyékony : a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekből, valamint a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Inert : az a, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Biológiailag lebontható (bio): minden szervesanyag-tartalmú, ami anaerob, vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható. Nem települési : ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező olyan, amely nem a háztartási hoz hasonló jellegű és összetételű. Két fő csoportba osztható: veszélyes és nem veszélyes. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 5
A veszélyes : a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő. Kezelési terminológia Hasznosítás: a nak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy szolgáltatásban történő felhasználása. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. Ártalmatlanítás: a okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. A különböző ártalmatlanítási és hasznosítási lehetőségeket a Hgt. 3. illetve 4. melléklete sorolja fel. 1.2. A tervkészítő szervezet adatai Répcelak Város Önkormányzata, Csánig Község Önkormányzata és Nick község Önkormányzata elkészíttette a települési szintű, helyi gazdálkodási tervét. A terv elkészítéséért felelős önkormányzatok adatai: Neve: Répcelak Város Önkormányzata Képviselője: Dr. Németh Kálmán polgármester Címe: 9653 Répcelak, Bartók B. u. 38. Telefon: 06-95/370-101 Neve: Csánig Község Önkormányzata Képviselője: Joó Ferenc polgármester Címe: 9654 Csánig, Petőfi utca 2. Telefon: Neve: Nick Község Önkormányzata Képviselője: Csorba József polgármester Címe: 9652 Nick, Rákóczi utca 14. Telefon: A tervet készítő adatai: Neve: Répcelak Város Polgármesteri Hivatal Címe: 9653 Répcelak, Bartók Béla u. 38. Telefon: 06-95/370-101 Képviselője: Dr. Kiss Julianna jegyző Készítő: Nagy Anita műszaki ügyintéző Tervezés időszaka: 2011-2014. év Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 6
1.3. A települések bemutatása A tervezési terület Vas megye legkisebb tájegységén a Répce-mentén helyezkedik el amely a megye északi részén, Győr-Moson-Sopron megye szomszédságában fekszik. Közigazgatási szempontból itt a megyehatár a választóvonal, földrajzi szempontból viszont a Sopronihegység utolsó nyúlványai rajzolják ki határát. Nyugaton a Répce síkját a Horvátzsidány- Tömörd-Acsád vonalon lévő változatos dombság zárja le. A térség keleti oldalán a táj egybeolvad a Rába-völgyével. Répcelak A Répce folyó közelségének köszönhetően késő vaskori, bronzkori településnyomok tanúskodnak az élet korai létezéséről a településen. Földmunkák során 2000-ben, a Répcétől nem messze újabb leletekre, egy X-XI. századi település maradványaira bukkantak. A helybéliek által most is "Várdomb"-nak nevezett területen találták eddig a legtöbb régészeti emléket, egy, ma már nem látható, XI.-XIV. század környéki kisebb méretű vár maradványait. A mai Répcelak elődjének - Lak néven történő - első említésével egy 1268-as iratban találkozhatunk. Birtokosai között találjuk többek közt a Ják, Héder, Osl, Csák családokat. A XIV-XV. században az Óvári és Laki családok birtokáról tesz említést a krónika. A község, mint jobbágyfalu eredetileg a sárvári várhoz tartozott, majd Luxemburgi Zsigmond a Kisfaludy családnak adományozta. Későbbi számos földesura közül legjelentősebbek az Ajkay, Radó, Barthodeiszky és Vitnyédi családok voltak. A térségi jelentőségű események ritka példájaként a történetírás egy fontosabb történést köt a településhez: 1707-ben gróf Stahremberg osztrák hadvezér itt fogadta a kőszegiek küldöttségét. Egy 1720-as népesség összeírás még csak 21 jobbágyot talált itt, 1780-ban már 545 helyi lakost, majd 1804-ben 44 házat és 137 családot számláltak össze, s innét a lakosság száma egyenletesen növekedett. Az 1848-49-es szabadságharcban részt vett Barthodeiszky István huszárhadnagy is, kinek sírja a helyi temetőben megtalálható. A nagyközség első pecsétje egy 1855-ös levélen található. A XIX. század végére "Répczelak" jelentősebb településsé fejlődött: a millennium évében 134 házban 1025 lakos élt. A település felvirágzása elsősorban a Radó családnak tulajdonítható: 1870-ben megépült a templom, volt vasútállomása, postája, távírója, és körjegyzőségi székhely funkcióját is betöltötte. Fellendülésében fontos szerepe lett Radó Kálmánnak, Vas vármegye egykori főispánjának, akinek 1700 holdas mintagazdasága messze földön híres volt. Az ő tulajdona volt a község legszebb építészeti alkotása, a díszes kastély, melynek alapja egy Mátyás korabeli építmény volt. Megmaradt része, a barokk stílusú, úgynevezett "Kertészlak" Répcelak egyetlen műemléke. A helyi ipar első lépéseként, a külföldi tejipari vállalkozók magyarországi megjelenésének keretében a svájci Stauffer Frigyes és fiai 1905-ben tejüzemet alapítottak, melynek tejbegyűjtési, sajt-és vajgyártási tevékenysége támaszkodhatott a fejlett állattenyésztésre és jó közlekedési lehetőségekre. A helyi gazdaság alapját a két világháború között is az agrárszféra jelentette. 1914-ben tűzvész pusztított, a házak nagy része leégett. A község fejlődése igazán a második világháború után indult meg. Az 1945-46-os évek legfontosabb, a község életét máig meghatározó történésként - a 30-as években megindult Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 7
geológiai kutatási program folytatása keretében - Mihályi és Vámoscsalád között feltárták azt az MB-5/b szén-dioxid kutat, melyre a Répcelaki Szénsavgyár települt. Az 1956 júniusában beindított üzem azon túl, hogy a helyi és környékbeli foglalkoztatottak kulcsszereplőjévé és a lakosságszám növekedésének motorjává vált, több termékből (pl. szifonpatron) az egész ország kizárólagos ellátását is végezte. A gazdaság korábbi szereplői közül az újrainduló sajtgyárat 1948-ban államosították, a domináns jelentőségű mezőgazdaság pedig a földreformmal és a szövetkezéssel új szereplőket kapott. 1949-ben megalapították a Petőfi Termelőszövetkezetet, utódja az öt település szövetkezeteit tömörítő "Nagymező" lett (1962-68). A másik helyi nagyüzem, az 1960-ban alapított Répcelaki Állami Gazdaság a háború után létrejött, 1954-ben székhelyet váltott, elsősorban sertéstenyésztésre szakosodott Dénesfai ÁG többször átalakult, átkeresztelt jogutódja. Az ipari üzemek fejlődése, és a munkalehetőségeknek köszönhető bevándorlások az ötvenes évek közepétől teljesen új utcasorok, utak, járdák megépülésével jártak. Törpevízmű, új óvoda (1951), gimnázium (1964), új orvosi rendelő(1965) létesült, majd az 1965-ös árvíz után újabb 209 lakás felépítése, később óvodabővítés(1969), bölcsőde alapítás(1973), iskolai tornateremépítés (1974),ÁFÉSZ-áruház létesítése(1979), gázprogram (1970-es évek) és számos további közcélú beruházás reprezentálja a városiasodás dinamizmusát, melyet az 1969. évi szénsavgyári robbanás sem vetett vissza. A település fejlődésével párhuzamosan közigazgatási helyzete is megváltozott, Répcelak 1971. július 1-jétől nagyközség. 1996-tól a sárvári kistérség tagja, ma a település Csániggal és Nickkel alkot körjegyzőséget. A kilencvenes évek végén átadásra került a szennyvíztisztító rendszer (1995), a szilárd gyűjtő (1997), megoldódott a telefonellátottság (1996), a háztartásokban kábeltelevíziós szolgálatás (1997) üzemel, partnerkapcsolat felvételére került sor a szlovákiai Lég községgel (1997), s felépült az Egészségház (1999). A Millennium évétől az iskolában önálló művészeti oktatatás indult (2000). Répcelak 2001. július 1-jétől város. E cím kapcsán megkezdte működését az okmányiroda, s még ez évben mentőállomás is létesült (2002). Útjára indult a Répcelaki Fesztivál (2002), amely minden év júniusában kerül megrendezésre. Átalakításra-bővítésre került a könyvtár (2003), a Polgármesteri Hivatal (2004). Felépült, és felszentelésre került a katolikus templom (2004). A város infrastruktúrája hiánytalan. A villany és a víz mellett 1986-ban a gáz kiépítése is befejeződött. Teljes a csatornázottság. A város szennyvíztisztító telepe 1995-ben készült el. A településen van egészségház, házi és gyermekorvosi ellátás, védőnői szolgálat, mentőállomás, bölcsöde, óvoda, általános iskola, művelődési ház. Az óvodát Répcelak, Csánig, Nick és további 5 település önkormányzatai közösen tartják fenn. Az iskolát nyolc község önkormányzata társult formában működteti. Csánig Csánig, ez a 423 fős kis település Vas megye észak-keleti csücskében található. A terület már a honfoglalás előtt is lakott volt. Ezt bizonyítják azok a leletek, amelyek az itt fellelt - de az évek során ma már nem rekonstruálható körülmények között elpusztult - IX. századi temetőből származnak, és amikből néhány a szombathelyi Savaria Múzeum gyűjteményébe is bekerült. Ezek a darabok: a szép hullámvonalas díszítésű fazekak, vasekék, hosszú keskeny vasládák és a női sírokból származó szőlőfürtös csüngőjű hajkarikák az itt élt IX. századi szláv lakosság emlékanyagát képviselik. A település, melynek elnevezése valószínűleg személynévből származik, kezdetben királyi uradalom volt, a vasvári várispánsághoz tartozott. Később a Ják nemzetség birtokába került II. András adományaként. Innen való a falu első fennmaradt említése 1221-ből (Chenik). Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 8
Nem csoda, hogy e jeles évszám a település címerében is megjelenik. A későbbiek között találjuk - egyebek mellett - a Niczky, a Vidos, a Garay, a Radó, és Nádasdy családokat. A nemrég műemlékké nyilvánított, Mindszenteknek szentelt templom a reformáció - ellenreformáció időszakában előbb az evangélikusoké, majd ismét a katolikusoké lett. Az evangélikus községet a falu közepén álló ikerharangláb nagy- és kisharangjának hangja invitálja a közeli imaházba. Mindkét harang a csánigi gyülekezet egy-egy tagjának az ajándéka. A nagyobbik 1903-ban, a kisebbik 1923-ban - a háborúban elrekvirált helyett - készült. Technikai, műszaki érdekesség, hogy az 1901-ben épült Répce árapasztó csatorna (metszés) három vízfolyás felett (Kőris patak, Kis-Rába, Keszeg-ér) vezeti el a Répce vízének egy részét a Rábába. A település határában van két mesterségesen kialakított tó, melyek közül a kisebbik (4,7 ha) a nagyobbik (27 ha) amik kiváló horgászhelyek. Nick A közel 600 lelkes falu története, nevének kialakulása, eredete nem pontosan tisztázott, de két magyarázat látszik leginkább elfogadhatónak. Az első magyarázat szerint Nick mint egytagú helynév a Nikolaus személynévből származik. Ha ezt hitelesként fogadjuk el, akkor a falu keletkezését a XI-XII. századra tehetjük a falut alapító Ják nemzetség is ekkor érkezik az országba. A másik magyarázat szájhagyományra épül: eszerint a honfoglalás idején a Rába mentén avarok éltek jelentős számban. A név változásai ezt magyarázzák: Nyiec, Nyiczk, Niczk, Nick. A falu legmagasabb pontján épült 1762-ben a Szent Anna templom barokk stílusban, mely ma műemléki védettséget élvez. Az első templomot 9 település István király idejében építette. A település birtokosai a Niczkyek, a Szelestey és Kőszegi család, 1380-tól a Kanizsai család. A község életében meghatározó szerepet töltött be a Rába folyó és a környező erdőségek. 1932-34-ben épült a duzzasztómű, a Nicki Műgát, melyet 2000-ben újítottak fel. A folyó árterültén, a Műgát mellett egész kis üdülőfalu épült fel, közel 150 hétvégi házzal. A csendes, nyugodt környezetben kora tavasztól késő őszig pihennek, horgásznak az itt lakók és vendégeik. A község infrastruktúrája teljesen kiépített: a 2005. évben elkészült a csatornahálózat, önálló szennyvíztisztító megépítésével együtt. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 9
1.4. KSH adatok a településekről (2008, 2009) Település Terület km 2 Népesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Lakások száma (db) Közüzemi vízhálózattal ellátott lakások (db) Közüzemi szennyvízhálózatra csatlakoztatot lakások (db) Közüzemi szennyvízhálózatra nem csatlakoztatott lakások (db) Répcelak 13,82 2396 173 1061 1047 966 95 Csánig 8,19 383 47 173 163 0 173 Nick 11,4 519 46 222 213 0 222 Vállalkozások Település Egyéni vállalkozás Bt. (db) Kft. (db) Rt. (db) Szövetkezet (db) 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 Répcelak 287 293 25 27 35 35 5 6 4 4 Csánig 38 38 1 1 1 1 2 2 - - Nick 54 56 1 1 1 1 1 1 - - Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 10
1.5. A térség környezeti jellemzői Az Alpok vonulatai átnyúlnak az országhatáron, és Ny-ról K-felé egyre mélyebb helyzetben (500-2000 m) találhatóak, a felszín alatt. Ezek a kőzetek a Rába vonaláig követhetőek. Északon a Soproni-hegység idős paleozoikumi kőzetei találhatóak a mélyben, ami az Alsó Kelet-alpi takarórendszer része. Ezt délen a jóval fiatalabb (jura-kréta időszaki 66-210 millió éves) metamorf palák (csillámpala, fíllit, stb.) határolják, ami a Kőszegi-hegység területén, a felszínen is elterjedt. Kelet felől pedig a Felső Kelet-alpi takaróhoz sorolt devon korú (350-405 millió éves) dolomit került elő a Bük környéki fúrásokból. A Répcétől D-re eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjombarna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyómentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. A térség éghajlata lényegében kontinentális jellegű. Közepes páratartalom, enyhén szeles idő jellemzi. Az évi középhőmérséklet 9,7 C. A csapadék évi középmennyisége 650 mm. A napsütéses órák száma évi 1900, a nyár forró. A legcsapadékosabb hónapok a június, július és november. A szélcsendes napok ritkák, hisz a térség az ország legszelesebb vidékei közé tartozik. A térség fő vízfolyása a Répce, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes, a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet. A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű rétegvizet tárolnak, ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. 1.6. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény írta elő a gazdálkodási tervek kidolgozását. Az Országgyűlés a 110/2002. (XII. 12.) határozattal hirdette ki az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (továbbiakban röviden OHT). 2004-ben a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Vas Megyei Szervezete elkészítette a Répcelak, Csánig, Nick, Vámoscsalád, Uraiújfalu községek gazdálkodási tervét. A tervet 6 évre készítették el 2004-2010 időszakra. Jelen terv a korábbi terv aktualizálásaként készült, Répcelak, Csánig és Nick települések megbízásából. A terv segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi gazdálkodási gondokat. A helyi gazdálkodási tervek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37. (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. A helyi terv kidolgozása szakaszos módszerrel történt: Leltárkészítési szakasz: a tervezéshez szükséges információk, adatok összegyűjtése A jogszabályokból és a nemzeti gazdálkodási politikából ismert célok alapján a település problémáinak és igényeinek meghatározása. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 11
A terv kidolgozása, és a megvalósításához szükséges intézkedések és eszközök meghatározása. A cselekvési program elkészítése, amely tartalmazza az időbeli ütemezést, a résztvevők, illetve a felelősök pontos meghatározását, valamint az egyes intézkedések költségkeretét. További feladatok: a megvalósítás (kivitelezés), a monitoring, ellenőrzés és értékelés. A gazdálkodási törvény kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg: a képződő mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot, a keletkező hasznosítását, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását. Mindezek figyelembevételével a terv kidolgozásában a keletkezésének megakadályozása, a ok hasznosítási arányainak növelése, valamint a vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés kapott kiemelt szerepet. Kiemelt hangsúlyt kapott továbbá a ok közül a települési szilárd, illetve az azzal együtt kezelhető ok kérdésében a szelektív gyűjtési rendszer tovább fejlesztése, valamint a veszélyes okra szintén szelektív gyűjtési módszer bevezetésével. 1.7. Tervezésbe bevont szervezetek, együttműködések formái stb. A Hgt. 24.. (2) bekezdése alapján az önkormányzatok a gazdálkodási tervet kihirdető rendeletének tervezetét a környezetvédelmi felügyelőségnek megküldte véleményezésre. A beérkezett vélemények a dokumentációba beépítésre kerültek. Ugyancsak lehetőséget teremtettünk a véleményformálásra a lakosság és a civil szervezetek számára lakossági fórum formájában. A tervezési területen lévő települések önkormányzatai együttműködnek a tervkészítés egyes lépéseiben, valamint a szükséges intézkedések elvégzésében. A helyi gazdálkodási terv megalkotására közösen bízták meg a készítőt, az ehhez szükséges adatokat is közösen szolgáltatták. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 12
2. A Tervezési területen keletkező, hasznosítandó, vagy ártalmatlanítandó ok mennyisége és eredete 2.1. A keletkező ok típusa és éves mennyisége Ebben a pontban láthatók a településeken keletkező áramok mennyiségi adatai. Adatforrást a helyi közszolgáltatók nyilvantartásai, a szennyviztisztitók, a településen keletkező veszélyes okat kezelő szervezetek valamint a statisztikai évkönyben szereplő adatok jelentettek. A keletkező nem veszélyes ok mennyisége: Megnevezés Répcelak Csánig Nick Települési szilárd 715 t/év 87 t/év 81 t/év EWC 20 03 01 Kevert települési Települési szilárd 79 t/év 11 t/év 11 t/év EWC 20 03 07 Lom Települési folyékony 247000 m 3 12000 m 3 EWC 20 03 04 Kommunális szennyvíziszap 89000 m 3 12000 m 3 EWC 19 08 05 Építési-bontási ok és egyéb inert ok A lerakás nem a településen belül történik, Vép, Sótony, Vönöck területén lehetséges. A lakosság egyénileg oldja meg a szállítást. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes ok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes ok Adatok ezért az elszállított mennyiségről ne ismertek. A lerakás nem a településen belül történik. A lakosság egyénileg oldja meg a szállítást. Adatok ezért az elszállított mennyiségről ne ismertek. A lerakás nem a településen belül történik. A lakosság egyénileg oldja meg a szállítást. Adatok ezért az elszállított mennyiségről ne ismertek. Települési folyékony mennyisége: Település Közüzemi szennyvízhálózatra nem csatlakoztatott lakások (db) Átlag fő/lakás Átlagos szennyvíz keletkezés m 3 /fő/év Keletkező folyékony mennyisége m 3 Répcelak 95 ~ 2,25 ~ 37,14 247000 Csánig * 173 ~ 2,21 0 Nick 51 ~ 2,33 ~ 23,12 12000 * Csánig folyékony ának elszállítását zárt szippantó autóval végzik, a a répcelaki folyékony ártalmatlanítóba kerül. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 13
Szelektíven gyűjtött kiemelten kezelendő áramok Hulladék Veszélyes Nem veszélyes ok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai ok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi ok Állati eredetű ok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb Mennyiség (t/év) Répcelak Csánig Nick A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű elszállítás. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű elszállítás. Csomagolási ok összesen 33,81 6,57 Gumi Egyéb (pl. bio) A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű elszállítás. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű elszállítás. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű elszállítás. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű elszállítás. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű elszállítás. A vizsgált időszakról nem sikerült adatot begyűjteni. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű elszállítás. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű elszállítás. 2.2. A felhalmozott ok típusa és mennyisége Az OHT nem sorolja a műszaki védelem nélküli lerakókon és a műszaki védelemmel ellátott lerakókon elhelyezett okat a felhalmozott ok közé, de ha a településeken található ok valós mennyiségét akarjuk megismerni fontos ezzel is foglalkozni. Nem veszélyes ok Település (hrsz.) Répcelak 0138 hrsz. Répcelak 076/26 hrsz. Répcelak 55 hrsz. Nick 0133/2 hrsz. Mennyiség (m³) A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű elszállítás. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 14
2.3. A településekre beszállított és onnan kiszállított ok típusa és éves mennyisége A településekre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes ok (2010) Települési Települési Hulladék szilárd folyékony Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási ok és egyéb inert ok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes ok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes ok Veszélyes ok Nem veszélyes ok Répcelak Csánig Nick Beszállított Kiszállított Beszállított Kiszállított Beszállított Kiszállított 802 t/év 0 0 87 t/év 0 81 t/év ebből beszállított 87 t/év 247000 m³/év 0 0 10 m³/év 0 10 m³/év ebből beszállított 10 m³/év 89000 m³/év 3085 m³/év 0 0 0 0 A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű be- és kiszállítás. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű be- és kiszállítás. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű be- és kiszállítás. A településekre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő áramok Répcelak Csánig Nick Hulladék Beszállított t/év Kiszállított t/év Beszállított t/év Kiszállított t/év Beszállított t/év Kiszállított t/év Hulladékolajok 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 Elektromos és elektronikai ok 0 0 0 Kiselejtezett 0 A vizsgált 0 A vizsgált 0 gépjárművek A vizsgált időszakban időszakban időszakban Egészségügyi ok 0 0 0 nem történt nem történt nem történt Állati eredetű ok 0 0 0 ilyen nemű ilyen nemű ilyen nemű Növényvédő-szerek és 0 0 0 csomagolóeszközeik kiszállítás. kiszállítás. kiszállítás. Azbeszt 0 0 0 Egyéb 0 0 0 Csomagolási ok 0 0 0 Gumi 0 0 0 Egyéb (pl bio) 0 0 0 Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 15
2.4. A tervezési terület éves mérlegének bemutatása Nem veszélyes ok településenkénti bontásban Répcelak Hulladék 2010 Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelés Települési szilárd ok - - 802 t/év - Települési folyékony ok - - 95888 m³/év - Kommunális szennyvíziszapok 3085 m³/év - - Építési, bontási ok és egyéb inert - - - - ok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem - - - - veszélyes ok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes ok - - - - Csánig Hulladék 2010 Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelés Települési szilárd ok - - - - Települési folyékony ok - - - - Kommunális szennyvíziszapok - - - - Építési, bontási ok és egyéb inert - - - - ok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem - - - - veszélyes ok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes ok - - - - Nick Hulladék 2010 Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelés Települési szilárd ok - - - - Települési folyékony ok - - - - Kommunális szennyvíziszapok - - - - Építési, bontási ok és egyéb inert - - - - ok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem - - - - veszélyes ok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes ok - - - - 2.5. A keletkező ok eredete A második fejezetben feltüntetett ok minden esetben a lakosságtól vagy az önkormányzat felelősségi körébe tartozó intézményektől származnak. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 16
3. A kezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények Ebben a pontban a jogszabályokban meghatározott alapvető, - a települési gazdálkodást érintő - műszaki követelményekkel, valamint a vizsgált területen folyó gazdálkodási tevékenységet érintő hatósági szabályozással foglalkozunk. Települési szilárd ok A települési szilárd ok kezelésével kapcsolatban a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet, a 241/2000. (XII.31.) Korm. rendelet, és az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. A települési önkormányzatok a kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlan tulajdonosoknál keletkező települési kezelésére kezelési közszolgáltatásra kötöttek szerződést két szolgáltatóval. A közszolgáltatás kiterjed a településen alkalmazott gyűjtőedényben összegyűjtött rendszeres elszállítására, valamint folyékony esetében az ideiglenes tároló (közműpótló) kiürítésére és elszállítására. A közszolgáltatás kiterjedhet a begyűjtőhelyek (gyűjtő udvarok, átrakók állomások gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló, stb.) telepek létesítésére és működtetésére Ez ugyan nem kötelező feladat, de szakmailag kívánatos és hosszabb távon indokolt a településen a közszolgáltatás keretében megoldani. A Hgt. felhatalmazza a települési önkormányzatot, hogy előírhatja a szelektív gyűjtést, a begyűjtés rendjét, valamint meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat azon a településen, ahol az önkormányzat előírja a szelektív gyűjtést, a összetevők közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, ott az ingatlantulajdonosok számára ez kötelezővé válik. Emellett megemlítendő, hogy a közterületen elhagyott kezelése is közszolgáltatás keretében ellátandó feladat. A települési önkormányzat feladata a közszolgáltatásra vonatkozó helyi rendeleteiben a közszolgáltatási díj kérdését az egységes alkotmányosság követelményeinek megfelelően, a joggyakorlatban alkalmazható módon megállapítani. Az ingatlantulajdonos az ingatlanon keletkező települési szilárd ot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. A települési szilárd szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. Kapcsolódó rendeletek: 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd kal összefüggő tevékenységekről 11/1991. (V.16.) KTM rendelet a égetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról 241/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a kezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a települési kezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 4/2001. (II.23.) KöM rendelet a olajok kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II.23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 17
213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési kal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 241/2001. (XII.10.) Korm. rendelet a jegyző gazdálkodási feladat- és hatásköréről 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a gazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a ok jegyzékéről 22/2001. (X.10.) KöM rendelet a lerakás, valamint a lerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről 8006/2003. (K.Ért.13.) KvVM tájékoztatója a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárd kezelést szolgáló beruházások 2004. évre szóló fajlagos költségéről, valamint műszaki követelményeiről 3/2002. (II.22.) KöM rendelet a ok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a égetés technológiai kibocsátási határértékeiről 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási kezelésének részletes szabályairól 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati ok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a gazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a okkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet a bio kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről Települési folyékony ok és iszapok A települési folyékony ok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, a 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet, a 2003. évi LXXXIX. törvény, és a 25/2002. (III.27.) Korm. rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. Répcelakon és Nicken a települési folyékony a Vasivíz Zrt. által üzemeltetett szennyvíz csatornahálózatban kerül. Csánigon az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony ot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult kezelőnek átadni. Az önkormányzat határozza meg, hogy a települési folyékony elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe. A nem veszélyes-lerakóban, a biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó és csatornaiszap helyezhető el, amelyben a fekal coli és a fekal streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent. Az önkormányzat köteles közszolgáltatást működtetni a települési folyékony begyűjtésére, és a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A szállítási tevékenység engedélyköteles, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 18
lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő ot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. Kapcsolódó rendeletek: 4/1984. (II.1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony ok ártalmatlanításáról 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony kal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről Veszélyes ok A veszélyes ok esetében a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A lerakás, valamint a lerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X.10.) KöM rendelet tartalmazza a veszélyes lerakók létesítésének, üzemeltetésének és felhagyásának előírásait, feltételeit. Kapcsolódó rendeletek: 101/1996. (VII.12.) Korm. rendelet a veszélyes ok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről. 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve aik kezelésének részletes szabályairól. 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes kal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. 192/2003. (XI.26.) Korm. Rendelet a veszélyes kal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet módosításáról. 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező kezeléséről. 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközok kezeléséről. 2/2002. (VII.9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás airól. 55/1987. (X.30.) Mt rendelet az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 19
Önkormányzatok helyi rendeletei: Település Rendelet száma Címe 34/2004. (IX.28) rendelet Hulladékgazdálkodási terv 20/2006. (IX.15.) rendelet A környezet védelméről Répcelak 29/2004. (VIII.27) rendelet A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelvezetéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatás és eljárási szabályokról szóló 23/2002. (XII.20.) rendelet A települési szilárd összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról 22/2004. (IV.30.) rendelet A települési folyékony kal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról 18/1999.(XII.14.) rendelete A község kommunális rendjéről 19/2004. (IX.28) rendelet Hulladékgazdálkodási terv Csánig 14/2002. (XII.13.) rendelet Hulladékszállítási közszolgáltatásról 16/2003. (XI.26.) rendelet A települési folyékony kal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról 13/2004. (IX.28) rendelet Hulladékgazdálkodási terv 15/2006. (XII.15) rendelet A helyi környezet védelméről és a település tisztaságáról Nick 9/2004. (VI.21) rendelet Települési szilárd szervezett gyűjtését és elszállítását, valamint ártalommentes elhelyezését biztosító közszolgáltatás kötelező igénybevételéről 3/2007 (III.20) rendelet Az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról 4/2007 (III.20) rendelet A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról 10/2010. (V.18.) rendelete A települési folyékony kal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 20
3. 1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó kezelésre előírt követelmények A tervezési területen, a gazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat az önkormányzat jegyzője, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. A területen folyó, kezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek Engedélyes neve Cím Telephelyei Tárgy Engedély száma Müllex-Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt. Szabó Norbert Florasca Környezetgazdálkodási Kft. Megoldás Kft. ATEV Zrt. Innowest Kft. Körmend, Rákóczi u. 5. Szombathely, Weither Károly u. 4. Sárvár, Cukorgyár u. 8. Sopron, Csányi u. 14. Szombathely, Körmendi u. 92. Budapest, Illatos u. 23. Szombathely, Sugár u. 2. Répcelak, 076/26 hrsz. Szombathely, Erdei iskola út 0908/2 és 0908/4 hrsz. Sárvár, Cukorgyár u. 8. Körmend, Legény u. 3. Szombathely, Körmendi u. 92. Győr Répcelak Begyűjtés, szállítás Egységes környezethasználati engedély Engedélyes környezethasználati engedély Begyűjtés, szállítás előkezelés Nem veszélyes begyűjtés Komposztálás H-477-4/2009 36-1/14/2010 641-5/3/2010 Engedély érvényességi ideje 2014-ig 2032.05.31 2015.07.31 Begyűjtés, szállítás 5324-1/5/2010 2015.07.30 Szállítás Szállítás, Szállítás, Előkezelés, Ártalmatlanítás Egységes környezethasználati engedély hasznosítás 2008-ban szállított utoljára a településről. 0521-124/2007 2012.12.20 A településről még nem szállított állati eredetű ot. 27.2/10008-11/2011 2015.07.09 Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 21
4. Az egyes típusokra vonatkozó speciális intézkedések 4.1. Szelektív gyűjtés megoldása Település Répcelak Csánig 53 Nick Szelektív sziget Gyűjtő Hulladék frakciók elhelyezés hrsz. kapacitása (m³) 458 1.1 m³/konténer 728/2 1.1 m³/konténer Papír 216/2 1.1 m³/konténer Műanyag 403 1.1 m³/konténer Üveg 299 1.1 m³/konténer 53/1 1.1 m³/konténer Papír Műanyag Üveg 1.1 m³/konténer Szállítási gyakoriság Papír, műanyag hetente Üveg havonta Papír, műagyag hetente Üveg havonta 93 Papír 1.1 m³/konténer Papír, Műanyag műanyag, üveg 379 1.1 m³/konténer Üveg kéthetente 4.2. Jelenlegi lerakók környezetvédelmi felülvizsgálata Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint eljáró hatóság a Müllex Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft.(9900 Körmend, Rákóczi út 5. I/1.) részére a Répcelak Város Önkormányzata tulajdonát képező répcelaki 076/26 hrsz-u ingatlanon lévő 1,4303 ha nagyságú települési kommunális lerakó üzemeltetésére környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyt adott. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 22
5. A ok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 5.1. A ok gyűjtése és szállítása Nem veszélyes okat begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék fajtája Települési szilárd Települési folyékony Település Répcelak Csánig Nick Répcelak Csánig Nick Begyűjtő, szállító neve Müllex-Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Szabó Norbert Szabó Norbert Szabó Norbert Székhely (település) Körmend, Rákóczi u. 5. Szombathely, Jászai Mari u. 2. Sárvár, Cukorgyár u. 8. Sárvár, Cukorgyár u. 8. Sárvár, Cukorgyár u. 8. Begyűjtő kapacitása 42000 tonna a befogadó teljes kapacitása 4200 t/év 18000 t/év Kezelő megnevezése Müllex- Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Vasivíz Zrt. Répcelak, Szombathely vagy Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt. Lövő Müllex-Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft (Körmend, Rákóczi u. 5.) bemutatása: A MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft-t 1992-ben a Műllex Umweltund Sáuberungs-GesmbH és Körmend Város Önkormányzata hozta létre. A Kft. tevékenysége települési szilárd kezelésből, ipari ok gyűjtéséből, újrahasznosításából, nemzetközi áruszállításból tevődik össze. A cég szállítást szolgáló eszközei: 2 db MAN típusú présfelépítményű szállító tehergépkocsi 1 db MAN típusú forgódobos felépítményű szállító tehergépkocsi 2 db MAN típusú konténerszállító tehergépkocsi 2 db MAN típusú kis méretű teherszállító gépjármű 2 db VW típusú teherszállító gépjármű A települési szilárd ok gyűjtésére a Kft a lakosság részére 110-120 literes gyűjtőtartályokat, illetve gyűjtőzsákokat biztosít. A települési szilárd ot hetente (városias részen heti kétszer) illetve kéthetente szállítják el a településekről, évente 1-2 alkalommal lomtalanítást szerveznek. A ártalmatlanítása a Kft. Üzemeltetésében lévő répcelaki (Répcelak 076/26 hrsz) lerakón történik. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft tevékenységének bemutatása: A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. tulajdonosa Szombathely Megyei Jogú város Önkormányzata. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. a tulajdonát képező (Szombathely Erdei iskola út) és az üzemeltetésében lévő lerakón kb. 60.000 tonna ot gyűjt és ártalmatlanít évente. A társaság 2001 tavaszán új korszerűen szigetelt lerakó nyitott 2 ha-os területen és kezdte meg a lerakási munkákat. A harmadik évezred környezetvédelmi igényeit is kielégítő lerakó, várhatóan 20 évig megoldja a települések ának elhelyezését. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 23
A lakosság 12 fajta edényzetből 50 literestől 1100 literesig választhat. A közterületeken pedig a hagyományos edényzeten kívül 3 m³ -től 30 m³ -es edényig bármely űrtartalmút választhatja az önkormányzat. Szolgáltatásukat 13 db öntömörítős, univerzális hátfalú, gyűjtő, 5 db emelőkaros, konténeres és 4 db emelőhorgos, pótkocsis nagy konténeres gépkocsival látják el. Szabó Norbert (Sárvár, Cukorgyár u. 8.) tevékenységének bemutatása: A vállalkozó a települési folyékony és szilárd elszállításával kapcsolatos közszolgáltatást végez. A vállalkozó rendelkezik települési folyékony és települési szilárd begyűjtésére és szállítására, a települési kal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm rendelet alapján kiadott érvényes engedélyekkel: Szabó Norbert szállító eszközei: 2 db IFA W 50 LA/F iszapszippantó 6560 cm 3 hengerűrtartalom 1 db RÁBA U 26 230 DFA tehergépkocsi 10349 cm 3 hengerűrtartalom. A területen működő, egyéb ot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék fajtája Egészségügyi Állati eredetű Egyéb ok (étolaj, zsír, ételmaradékok) Település Répcelak Csánig Nick Répcelak Csánig Nick Répcelak Csánig Nick Begyűjtő, szállító neve Székhely (település) Begyűjtő kapacitása (t/év) A vizsgált időszakban nem történt ilyen szállítása. ATEV RT. Florasca Környezetgazdálkodási Kft. Budapest Osli Kezelő megnevezése A vizsgált időszakban nem történt ilyen szállítása. A vizsgált időszakban nem történt ilyen szállítása ATEV Rt (1097 Budapest Illatos u. 23) bemutatása Az ország egész területén keletkező állati eredetű ok, melléktermékek összegyűjtésével és ártalmatlanításával foglalkozik. A okból húslisztet állít elő, komposztálja, illetve ártalmatlanítja. Telephelyei működési engedéllyel rendelkeznek az illetékes Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásoktól. Korábban az ATEV Rt. Sárvári Gyára végezte a hasznosítást, a megszűnést követően az ATEV Rt. Győri Gyárába szállítják az állati eredetű okat. FLORASCA Környezetgazdálkodási Kft. (Osli, Tőzegüzem hrsz. 035/6.) bemutatása Győr-Moson-Sopron megye területén közszolgáltatói szerződések alapján végzi a települési folyékony, valamint technológiai szennyvizek és folyékony veszélyes ok gyűjtését, szállítását. A társaság rendelkezik a Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott, a veszélyes ok illetve nem veszélyes ok begyűjtésére és szállítására vonatkozó, érvényes engedélyekkel. A Florasca Kft. egész tevékenységét áthatja a minőségi munkavégzésre való törekvés a cég rendelkezik az MSZ EN ISO 9001:2009 és MSZ EN ISO 14001:2005 minősítéssel. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 24
A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek Telephely Mezőgazdasági területek Üzemeltető neve, címe Innowest Kft. Hasznosítási kód R10 Kezelt Kommunális szennyvíziszap Létesítmény kapacitása (t/év) n.a. Kezelt mennyisége (m 3 /év) 3085 m³/év Engedélyezett, illetve hosszabb távon működő lerakók bemutatása Telephely Répcelak 076/26 hrsz Lerakó típusa Nem veszélyes lerakó Gyűjtési körzet Répcelak, Csánig Lerakott Települési szilárd Építési engedély száma: 179-2/1993., 304-4/1996 Lerakott mennyisége (m 3 /év) Engedélyezett kapacitás (t) Potenciális szabad kapacitás (t) 3000 42000 n.a. A répcelaki lerakó 1998-ban épült. A lerakó aljzatszigetelésének rétegrendje a jogszabályi előírásoknak megfelel. Az elvezetett csurgalékvíz szigetelt gyűjtőmedencékbe jut, majd locsolással visszaforgatásra kerül a felületre. Biztosított a keletkező biogázok elvezetése, a kompaktorral történő tömörítése. A telephelyre beérkező ok hídmérlegen kerülnek mérlegelésre. A répcelaki lerakóra három település kb. 3.300 lakosának a kerül beszállításra. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 25
A felhalmozott ok tárolásának, helyzetének ismertetése Belátható időn belül fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Ezért számba kell venni azokat a telepeket, helyszíneket, ahol ilyen található a településeken. Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott lévő ok mennyisége Helyszín Répcelak 076/28 Csánig 110/8 és 056 Csánig 032 és 026 Nick 380/1 Nick 379 Nick 096/15 Koordináták E497192 N230879 E497217 N230883 E495715 N229459 Terület tulajdonosa - Önkormányzat - Önkormányzat - Önkormányzat Önkormányzat Magánszemély Cég Lerakott megnevezése Építési/bontási törmelék, zöld Építési/bontási törmelék, zöld Építési/bontási törmelék zöld Építési/bontási törmelék Építési/bontási törmelék Építési/bontási törmelék elektronikai és háztartási Lerakott mennyisége Pontos mennyiség nem ismert Pontos mennyiség nem ismert Állapota Eljárás indult ismeretlen elkövető ellen Elszállítás alatt ~ 50 m³ Elszállítás alatt Pontos mennyiség nem ismert Pontos mennyiség nem ismert Pontos mennyiség nem ismert Elszállítás alatt Elszállítás alatt Elszállítás alatt 5.2. A települési szilárd gazdálkodás helyzetelemzésénél túl ismertetendő tényezők A területen a települési részeként keletkező biológiailag lebomló szerves mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás. Települési szilárd becsült biológiailag lebontható anyagtartalmát a következő táblázatban és diagramon mutatjuk be. Hulladék Mennyiség t/év Répcelak Csánig Nick Összesen Települési szilárd mennyisége 715 87 81 883 Ebből: Papír 17% 121 14 13 148 Szerves anyag 38% 271 33 31 335 Összes biológiailag lebontható 392 47 44 483 A tervezési területen keletkező települési szilárd becsült biológiailag lebontható anyagtartalma. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014 26