Haraszti Íjász Club Dunaharaszti ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Haraszti Íjász Club (a továbbiakban sportegyesület) az önkéntesség elvén létrehozott, az egyesülési jogról alkotott 1989. Évi II. törvény alapján működő, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet. 2. A sportegyesület (1) neve: Haraszti Íjász Club (2) jogállása: közhasznú szervezet (3) címe: 2330 Dunaharaszti, Toldi M. u. 6. (4) alapításának éve: 2011 (5) működési területe: Dunaharaszti város és vonzáskörzete 3. Az egyesület közhasznúsági besorolása, célszerinti tevékenysége alapján: közhasznú szervezet 4. A sportegyesület önálló jogi személy, melynek képviseletére az elnök jogosult. 5. A sportegyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi segítséget nem nyújt, azoktól nem fogad el. 6. A sportegyesület törvényességi felügyeletét a reá vonatkozó jogszabályok szerint a Pest Megyei Főügyészség látja el. II. A SPORTEGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI 7. (1) A sportegyesület célja: a/ az íjász sportág népszerűsítése és folyamatos utánpótlásának biztosítása, b/ a szervezett keretek közötti sportolás biztosítása, megszervezése. c/ biztosítja tagjainak a szabadidő egészséges és kulturált eltöltését, az ifjúság fizikai képességének, edzettségének, az íjászatban történő kitartásának fejlesztésével. d/ tagjai és az érdeklődők számára különféle rendezvényeket (tanfolyamok, bemutatók, versenyek) szervez, mindezek lebonyolításával biztosítani törekszik az egészséges és kulturált időtöltését. Ennek érdekében kapcsolatot épít hasonló célkitűzéssel tevékenységet folytató társadalmi és sport szervezetekkel. e/ pályázatok írásával, versenyek rendezésével forrásokat kíván teremteni az előző pontokban megfogalmazott céljai eléréséhez. Az Egyesület tájékoztatja tagságát az esetleges támogatási lehetőségekről, a támogatók személyéről.
f/ kapcsolatot tart az egyes oktatási intézményekkel a tanulók testnevelési és sporttevékenységének segítése érdekében, közreműködik az egészséges életmódra nevelésben. g/ az egyesültet lehetőséget kíván nyújtani mindazon Dunaharaszti lakosoknak, akik kortól és nemtől függetlenül, akik az íjászatot: - szabadidős, - hagyományőrző, - rekreációs céllal gyakorolnák. (2) A sportegyesület feladatai: a/ az egyesületi tevékenység fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása, megvalósítása b/ a rendszeres sporttevékenység feltételeinek biztosítása c/ a sportegyesület tagjainak sportszakmai képzése, a folyamatos utánpótlás nevelés d/ a hazai és nemzetközi eseményeken való részvétel, illetve azok megszervezése (3) A sportegyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. c) pontjában meghatározott alábbi közhasznú tevékenységet folytatja: a/ nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (4. pont) b/ kulturális tevékenység (5. pont) c/ sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével (14. pont) (4) a/ a sportegyesület nem zárja ki, hogy közhasznú szolgáltatásaiból az egyesület tagjain kívül más is részesülhessen, b/ vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, c/ gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja, III. A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA 8. Tagsági jogviszony (1) A sportegyesületnek tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, aki a belépési nyilatkozatban a sportegyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. (2) A sportegyesületnek tagjai lehetnek kiskorú személyek (ifjúsági tag) is, akiknek belépéséhez a törvényes képviselőjük hozzájárulását megadta. Az ifjúsági tag jogállása megegyezik a nagykorú tagéval, azzal a megkülönböztetéssel, hogy csak az életkorának megfelelő tisztségre választható. A kiskorú tag szavazati joga gyakorlását életkorára való tekintettel korlátozni nem lehet. (3) A sportegyesületnek jogi személy is tagja lehet, ha a sportegyesülettel kötött megállapodásban a sportegyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítését, illetve az egyesületi célkitűzések megvalósításának anyagi támogatását vállalja. (4) A sportegyesületnek a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján lehetnek: a/ rendes tagjai b/ pártoló tagjai
(5) A sportegyesület rendes tagjai az alapító tagok, és a későbbiekben belépő tagok. (6) A sportegyesületbe pártoló tagként az vehető fel, aki a sportegyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag is támogatja. (7) A sportegyesületbe való be- és kilépés önkéntes. (8) A sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, törléssel, illetve kizárással szűnik meg. (9) Jogi személy tagságának jóváhagyásához cégszerűen aláírt belépési nyilatkozat szükséges. (10) A tagfelvétel kérdésében a sportegyesület elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a sportegyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni, amely a fellebbezést a következő közgyűlésen tárgyalja. (11) A sportegyesületből való kilépést a sportegyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A kilépett tag, a sportegyesületnek 1 éven belül nem lehet újból tagja. (12) Törléssel szűnik meg a tagság, a jogi személy jogutód nélküli megszűnése, természetes személy halála esetén, valamint akkor, ha a tag, illetve pártoló tag tagsági díjának vagy vállalt anyagi támogatásának megfizetését 3 hónapnál hosszabb ideig elmulasztja. A tagdíj megfizetésével egy hónapja elmaradó tagot, díjfizetésének késedelmességéről, a befizetési póthatáridőről, valamint a kizárással járó jogkövetkezményről, a tagdíjfizetés elmaradása után egy hónappal írásban figyelmeztetni kell. Amennyiben az előzőleg írásban értesített tag, tagdíjfizetési kötelességének nem tesz eleget és elmaradását legfeljebb 3 hónapon belül nem rendezi, úgy tagsága törléssel megszűnik. (13) A sportegyesületből történő kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag a sportegyesületnek 1 éven belül nem lehet újból tagja. a, 3.5. A Közgyűlés határozatával kizárható az a tag, aki - az Alapszabály rendelkezéseit, abban meghatározott kötelezettségit megsérti, - anyagilag vagy erkölcsileg (pl. az Egyesület jó hírnevének sérelme) károsítja az Egyesületet A tag kizárására irányuló eljárás megindítását az Elnökség rendeli el. Erről az érintett egyesületi tagot írásban értesíteni kell. A kizárásra irányuló eljárás lefolytatását a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell elrendelni. E határidő túl eljárás nem kezdeményezhető. A tag kizárására irányuló eljárásban vizsgálatot kell tartani. Az Elnökség a vizsgálat lefolytatására az egyesület rendes tagjaiból Vizsgáló Bizottságot nevez ki. Az ügy vizsgálója nem lehet az eljárás alá vont egyesületi tag. A vizsgálat lefolytatására az Elnökség az eljárás megindításától számított öt napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és a vétség elkövetésével alaposan gyanúsított egyesületi tagot meghallgatni. A vizsgálat során közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Az eljárás alá vont egyesületi tagnak módot kell adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.
A kijelölt Vizsgáló Bizottság a vizsgálat lezárásától számított öt napon belül megküldi az ügy összes iratait a Bizottság véleményével ellátva az Elnökségnek. Az ügy érdemében az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A Közgyűlés a Vizsgáló Bizottság előterjesztésétől számított 30 napon belül a kizárás kérdésében ülést tart. A Közgyűlés összehívására az Alapszabály 17. -ában foglaltak az irányadók azzal a feltétellel, hogy a kizárás tárgyában összehívott Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az egyesületi tagok legalább 3/4-e megjelent. A fegyelmi tárgyaláson megjelent eljárás alá vont egyesületi tagot a határozatképességi számarány megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ha az eljárás alá vont tag a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben eldönteni csak akkor lehet, ha a tagot szabályszerűen, a Közgyűlésre szóló meghívó elküldésével értesítették. Elbírálható az ügy, ha az eljárás alá vont egyesületi tag bejelentette, hogy az ülésen nem kíván részt venni. A Közgyűlés a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytathat le, ennek keretében tanukat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe. A Közgyűlés a tagsági jogviszony kizárással történő megszüntetéséről szótöbbséggel határoz, döntését az ülésen kihirdeti, indokolja, öt napon belül írásba foglalja és postai úton megküldi az érdekelt részre. Az eljárás alá vont egyesületi tag a kizárás fegyelmi büntetést kimondó közgyűlési határozat ellen, annak tudomására jutásától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A sportegyesület a tagjairól nyilvántartást vezet, ellátja tagjait tagsági könyvvel, pártoló és tiszteletbeli tagjait tagsági igazolvánnyal. 9. A sportegyesület rendes tagjainak jogai (1) Részt vehetnek a sportegyesület közgyűlésén, választhatnak, véleményt nyilváníthatnak és javaslatot tehetnek, továbbá felvilágosítást kérhetnek a sportegyesületet érintő bármely kérdésben. (2) Tisztségre választhatók, életkoruk (kiskorúság) figyelembevételével. (3) A sportegyesület törvénysértő határozatát a tudomásra jutást követően 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatják (4) Igénybe vehetik a sportegyesület szolgáltatásait (5) Használhatják a sportegyesület rendelkezésére álló sportlétesítményeket, helyiségeket, felszereléseket és eszközöket. (6) A sportegyesület tevékenységével kapcsolatban megfelelő tájékoztatásban részesüljenek (7) Véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban megtegyék és azokra választ kapjanak
10. A sportegyesület rendes tagjainak kötelezettségei (1) A sportegyesület alapszabályának betartása, betartatása (2) A sportegyesület vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése (2) A tagdíj megfizetése (3) A sportegyesület vagyonának megóvása A sportegyesület vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése 11. A sportegyesület pártoló tagjának jogai (1) Javaslatokat, észrevételeket tehetnek a sportegyesület működésével kapcsolatban (2) A sportegyesület elnökségének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vehetnek a sportegyesület közgyűlésén (3) Az elnökség által meghatározott feltételek mellet részesülhetnek a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehetnek a sportegyesület rendezvényein, látogathatják az egyesület rendelkezésére álló sportlétesítményeket és helyiségeket. 12. A sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei (1) A sportegyesület alapszabályának betartása (2) A sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása 13. A sportegyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból IV. A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE 14. A sportegyesület szervei 15. A közgyűlés a/ közgyűlés (küldöttközgyűlés) b/ elnökség c/ szakbizottságok d/ apparátus (1) A sportegyesület legfőbb döntéshozó szerve (2) A közgyűlés a sportegyesület rendes tagjainak összessége (3) A közgyűlés ülései nyilvánosak 16. A közgyűlés összehívása (1) A sportegyesület rendes közgyűlését szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni (2) A közgyűlés időpontját az elnökségnek legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről, tervezett napirendjéről az érintetteket írásban értesítenie kell, a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal. 17. A rendkívüli közgyűlés összehívása (1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a/ az elnökség többségi határozata alapján
b/ ha a sportegyesület tagságának 1/3-a az ok és cél megjelölésével kívánja, 1989. évi II. törvény (Etv) 11. (2) c/ ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli d/ egyéb az alapszabályban meghatározott esetekben (2) A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül össze kell hívni (3) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó jogszabályok az irányadóak. 18. A közgyűlés határozatképessége (1) A sportegyesület minden rendes tagja szavazati joggal rendelkezik (2) A közgyűlésen minden szavazásra jogosult csak egy szavazattal rendelkezik (3) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint fele jelen van (4) Ha a közgyűlés az eredetileg meghirdetett kezdési időpontjában nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani és 15 napon belül ismételten össze kell hívni, a közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, mely tényre, az eredeti közgyűlés meghívójában előzetesen a tagok figyelmét felhívták 19. A közgyűlés napirendje (1) A közgyűlés napirendjét az elnökség javaslata alapján, a közgyűlés fogadja el (2) A közgyűlésen az alábbi napirendi pontokat kötelezően tárgyalni kell a/ a sportegyesület tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló elnökségi beszámolót b/ a sportegyesület gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentést 20. A közgyűlés hatásköre A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a/ a sportegyesület megalakulásának, feloszlásának, illetve más sportszervvel való egyesülésének kimondása b/ az alapszabály és fegyelmi szabályzat megállapítása, illetve módosítása c/ a sportegyesület munkatervének elfogadása d/ a költségvetés, gazdasági beszámoló, valamint az elnökség éves beszámolójának elfogadása e/ a tagsági díj, illetve pártoló tagi hozzájárulás legkisebb összegének meghatározása f/ a tagfelvétel elutasítása elleni fellebbezés elbírálása g/ a sportegyesület elnökének, elnökségi tagjainak, a fegyelmi bizottság elnökének és a fegyelmi bizottságtagjainak megválasztása h/ a sportegyesület éves beszámolójának, közhasznúsági jelentésének jóváhagyása. A jóváhagyott beszámolót a tagok és a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni 21. A közgyűlés határozathozatala (1) A közgyűlés ülései nyilvánosak. (2) A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a sportegyesület elnöke dönt. (3) A 19. a/, b/, d/ pontjai esetében a határozat meghozatalához 2/3-os többség szükséges. (4) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a tisztségviselők megválasztásakor, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. (5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, a hozott
határozatokat, valamint a szavazati arányokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, a közgyűlés elején megválasztott két küldött pedig hitelesíti. Csatolni kell a jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz. (6) A közgyűlés és az elnökség döntései a határozatok könyvéből ismerhetőek meg. A határozatok könyve a közgyűléseken és az elnökségi üléseken meghozott, az egyesület működésére vonatkozó döntéseket tartalmazza. A határozatok könyve a közgyűlések és elnökségi ülések jegyzőkönyvei alapján készülnek és tartalmazzák a következőket: a/ a döntések leírása b/ a döntések időpontja c/ hatálya d/ a döntést támogatók és ellenzők aránya A közgyűléseken és az elnökségi üléseken meghozott döntéseket, az elnökség írásban rögzíti. A tagokkal és az érintettekkel elektronikus levél útján közli, valamint az egyesület honlapján, mindenki számára hozzáférhetően közzéteszi. 22. A tisztségviselők megválasztása (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők a/ elnök b/ elnökség tagjai (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés három évre választja. (3) A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. (4) Az elnök akkor tekinthető megválasztottnak, ha a szavazatok 50%-nál eggyel többet szerzett. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vehet részt. Az újabb választási fordulóban az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a több szavazatot kapta. (5) Azok az elnökségi tagok tekinthetők megválasztottnak, akik a jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapták. 23. A sportegyesület elnöksége (1) A sportegyesület tevékenységét két közgyűlés közti időszakban az 5 fős elnökség irányítja. Az elnökség a sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tatoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve a sportegyesület más szervének hatáskörébe utalt. (2) A sportegyesület elnöksége a közgyűlés által megválasztott személyekből áll. (3) Az elnökség feladata és hatásköre: a/ a sportegyesület rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása b/ a sportegyesület közgyűlése és elnöksége által hozott határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése c/ a sportegyesület törvényes és alapszabály szerinti működésének biztosítása és felügyelete d/ a sportegyesület szervezeti és működési szabályzatának, valamint gazdálkodási szabályzatának megállapítása és módosítása e/ a sportegyesület működésével kapcsolatos egyéb szabályzatok megállapítása és módosítása, valamint a zavartalan működéshez szükséges határozatok meghozatala f/ a sportegyesület alkalmazottai feletti munkáltatói jogkör gyakorlása
g/ a sportegyesület sportfejlesztési tervének, éves munkaprogramjának és költségvetésének összeállítása h/ tagfelvételi kérelem elbírálása i/ más szervezetekkel történő megállapodások jóváhagyása j/ döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetve a közgyűlés a hatáskörébe utal k/ az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés elkészítése (ld.:1997. évi CLVI tv. 19. (3) bekezdés (4) Az egyesület bankszámlája felett az elnök rendelkezik. Akadályoztatása esetén, egy, általa írásban meghatalmazott, aláírási joggal felruházott elnökségi tagra átruházhatja. (5) Az elnökség megfelelő fedezet birtokában dönt a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatokat meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. (6) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a sportegyesület részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a sportegyesület számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek. (7) Az elnökség a sportegyesület szervezeti és működési szabályzatában, vagy egyedi határozattal egyéb más sportegyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyet is saját hatáskörébe vonhat. (8) Az elnökség a tevékenységéről a sportegyesület közgyűlésének beszámolási kötelezettséggel tartozik. (9) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 24. Az elnökség tagjainak jogállása (1) Az elnökségi tagok megbízatása 3 évre szól (2) Elnökségi tagság megszűnik: a/ elhalálozással b/ mandátum lejártával c/ közgyűlés által történő felmentéssel d/ ha 3 egymást követő elnökségi ülésen nem vesz részt, és távolmaradását nem igazolja megfelelő módon e/ visszahívással, ha tevékenysége a sportegyesület feladatainak és céljainak megvalósítását akadályozza f/ lemondással (3) Az elnökségi tagok jogai és kötelességei: a/ az elnökségi üléseken az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel
b/ észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület működésével összefüggő kérdésekben c/ felvilágosítás kérése a sportegyesülettel, illetve a sportegyesület más szerveinek működésével összefüggő kérdésekben d/ javaslattétel rendkívüli közgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására e/ megbízás alapján a sportegyesület képviselete 25. Az elnökség működése (1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét. (2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább 3 havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és cél egyidejű megjelölésével kéri. (3) Az elnökség ülései nyilvánosak. (4) Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről az előterjesztések megküldésével legalább egy héttel korábban írásban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. 26. Az elnökség határozatképessége (1) Az elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. (2) Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (3) Az elnökségi ülésen szavazási kötelezettség áll fenn. A szavazási kötelezettség alól indokolt esetben az elnök felmentést adhat, illetve ha az 1997. Évi CLVI. törvény 8. -a kizárja. (4) Az elnökség 2/3-os többséggel hoz határozatot: a/ a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben b/ az ügyrendjében megállapított egyéb esetekben (5) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben, illetve bármely elnökségi tag kívánságára. (6) Az egyesület tisztségviselői az 1989. évi II. törvény 8. (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi CLVI. törvény 8-9. -aiban foglalt rendelkezéseinek meg kell, hogy feleljenek. 27. A sportegyesület elnöke (1) A sportegyesület legfőbb tisztségviselője a sportegyesület elnöke, akit a közgyűlés közvetlenül választ. (2) Az elnök feladatai és hatásköre: a/ a sportegyesület képviselete b/ az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint az elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete c/ döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség kizárólagos hatáskörébe. d/ az elnökség üléseinek összehívása és vezetése e/ aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása
f/ mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetve a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe utal (3) Az elnök a képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára kiterjedően a sportegyesület elnökségének más tagjára is átruházhatja. (4) A közgyűlés és az elnökség döntéseit az érdekeltekkel írásban közli, ugyanakkor azokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. 28. A közgyűlés és az elnökség működése során keletkezett iratokat bárki az elnökkel egyeztetett időpontban személyesen is megtekintheti, azokat a sportegyesület honlapján elérheti. A sportegyesület köteles az éves beszámolót és közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. 29. Szakbizottságok (1) A sportegyesület egyes szakfeladatainak (pl. utánpótlás nevelés) eredményesebb megvalósítása érdekében állandó, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre, illetve működtethet. (2) A bizottságok elnökét és tagjait 2 éves időtartamra a sportegyesület elnöksége választja (3) A bizottságok az elnökség irányítása és felügyelete mellett a sportegyesület munkaprogramjával egyeztetett terv alapján öntevékenyen működnek. (4) A bizottságok működését a bizottság elnöke irányítja. A bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről a sportegyesület elnökségének számol be. (5) A bizottságok feladatait és hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. 30. A fegyelmi bizottság (1) A sportegyesület a tagjaival szembeni fegyelmi eljárások lefolytatására Fegyelmi Bizottságot köteles felállítani. A bizottság létszámát az elnökség oly módon állapítja meg, hogy az a zavartalan működést biztosítsa. (2) A Fegyelmi Bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a Fegyelmi Szabályzat állapítja meg. 31. Az apparátus (1) A sportegyesület tevékenységével kapcsolatos operatív, illetve adminisztrációs feladatok ellátására az elnökség apparátust hozhat létre. (2) Az apparátus létszámát, valamint szervezetét az elnökség oly módon határozza meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. V. A SPORTEGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 32. A sportegyesület gazdálkodása és vagyona (1) A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A sportegyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze a/ tagsági díjak, pártoló tagi hozzájárulások
b/ állami, illetve önkormányzati támogatások c/ magán- és jogi személyek támogatásai d/ alapítványok és közérdekű kötelezettségvállalások e/ jogdíjak f/ egyéb bevételek (3) A sportegyesület vagyona a/ készpénz b/ értékpapír c/ ingatlan és ingó vagyon (4) A sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, és tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a sportegyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. (5) A sportegyesület tevékenységi célja szerinti gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok alapján végzi VI. A SPORTEGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 33. Megszűnés (1) Az 1989. évi II. törvény (Etv) 20. alapján a sportegyesület megszűnik: A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. (2) A sportegyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyonról a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha a sportegyesület feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését állapították meg, vagyona a hitelezők kielégítése után a Dunaharaszti önkormányzat tulajdonába kerül, és azt a diáksport, illetve az utánpótlás-nevelési tevékenység céljaira kell fordítani. VII. ZÁRADÉK Jelen Alapszabályt a Haraszti Íjász Club alakuló közgyűlése Dunaharaszti, 2011. április 02. napján elfogadta..... Levezető elnök Hitelesítő I..... Jegyzőkönyvvezető Hitelesítő II.