POKK PÉTER LÁNG GYÖRGY

POKK PÉTER LÁNG GYÖRGY Földrajz munkafüzet 7. osztályosoknak Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest

A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alábbi mellékleteiben foglalt előírásainak: 2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskolák 5-8. évfolyama számára 2.2.11. 4. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 7 12. évfolyama számára 4.2.11. 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5 12. évfolyama számára 5.2.15. Tananyagfejlesztők: POKK PÉTER LÁNG GYÖRGY Vezetőszerkesztő: ARDAY ISTVÁN Alkotószerkesztő: DR. MAKÁDI MARIANN Szerkesztő: DR. JELENSZKYNÉ DR. FÁBIÁN ILDIKÓ Tudományos-szakmai szakértő: DR. MARI LÁSZLÓ Pedagógiai szakértő: VASVÁRY KINGA Fedélterv: SLEZÁK ILONA terve alapján összeállította NAGY ÁRON Fedélfotó: 123RF Látvány- és tipográfiai terv: KIRÁLY GERGŐ Fotók: 123RF, istockphoto, Thinkstock, dr. Mari László, dr. Nagy Balázs, Olav Bjaaland, Lawrence Oates, Bürgermeister-Müller-Museum (Solnhofen), Museum of Paleontology at Sapienza University of Rome, Wosinszky Mór Megyei Múzeum (Szekszárd), flickr.com (CC BY)/Forest Service Northern Region, wikipedia.org (CC BY)/Kabacchi, Luna04, wikipedia.org (CC BY-SA)/Tigerente Grafikák: BENEDEK VIRÁG Térképek: Stiefel, NAGY ÁRON, Delphi234, Google Maps, USGS ISBN 978-963-682-827-1 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015 A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató Raktári szám: FI-506010702/1 Műszaki szerkesztő: Kóródiné Csukás Márta Nyomdai előkészítés: Király Gergő, Gados László Terjedelem: 16,48 (A/5) ív, tömeg: 357 gramm 1. kiadás, 2016 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-001 számú, A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesz tése című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomta és kötötte: Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma: Európai Szociális Alap

Tartalomjegyzék 1. fejezet: Ehhez a fejezethez nincsenek munkafüzeti feladatok. A feladatok a tankönyvben találhatók. 2. fejezet: A TRÓPUSTÓL A JÉGVILÁGIG 1. Mérési napló Időjárási megfigyelések.... 2. A forró övezet földrajza.................. 3 4. A mérsékelt övezet földrajza............ 5. A hideg övezet földrajza................. 6. Függőleges földrajzi övezetesség.......... 3. fejezet: A KŐZETBOLYGÓ TITKAI 1. Születő és pusztuló kőzetlemezek......... 2. A felszínformáló külső erők.............. 3. Ásványok és kőzetek.................... 4. A talaj................................. 5. Földünk története....................... 4. fejezet: AFRIKA, AUSZTRÁLIA ÉS A VILÁGTENGER FÖLDRAJZA 1. Az afrikai kontinens.................... 2. Afrika éghajlata és vízrajza............... 3. Afrika népessége....................... 4. Afrika mezőgazdasága................... 5. Egyiptom, Nigéria és a Dél-afrikai Köztársaság............................ 6. Ausztrália földrajza..................... 7. A sarkvidékek földrajza.................. 8. A világtenger földrajza.................. 5. fejezet: AMERIKA FÖLDRAJZA 1. Az amerikai kontinens.................. 2. A természetföldrajzi övezetesség Amerikában........................... 3. Amerika vízrajza Munkanapló.......... 4. Amerika társadalomföldrajza............. 5. Az Amerikai Egyesült Államok........... 5. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága............................. 7. Latin-Amerika gazdasága................ 6. fejezet: ÁZSIA FÖLDRAJZA 1. Ázsia fekvése és tájai.................... 2. Ázsia éghajlata......................... 3. Ázsia vízrajza.......................... 4. Ázsia népessége és települései............ 5. Ázsia kultúrái és vallásai................. 6. Japán................................. 7. A világgazdaság ázsiai szereplői........... 8. Kína.................................. 9. India.................................. Függelék................................

1. A trópustól a jégvilágig Mérési napló Időjárási megfigyelések A napsugarak hajlásszöge és a megvilágított terület nagysága közötti kapcsolat a) Tankönyv 46. o. 1. Mérd meg, hogy a különböző szögben megvilágított és körberajzolt kör vagy ovális alakú területeknek mekkora a legnagyobb szélessége! A mérési eredményeket írd a táblázat megfelelő helyére! A megvilágítás szöge 90 45 20 A megvilágított terület legnagyobb szélessége cm cm cm b) Egészítsd ki az alábbi mondatot a tapasztalatok alapján! Minél... a fénysugarak felszínnel bezárt hajlásszöge, annál több... jut a felszín ugyanakkora területére. A napsugarak hajlásszöge és a felszín hőmérséklete közötti kapcsolat a) Tankönyv 46. o. 2. Mérd meg a különböző szögben megvilágított gyurmák hőmérsékletét! A hőmérőkről leolvasott értékeket írd a táblázat megfelelő helyére! A megvilágítás szöge 90 45 20 A mért hőmérséklet C C C b) Egészítsd ki az alábbi mondatot a tapasztalatok alapján! Minél... a fénysugarak felszínnel bezárt szöge, a felszín annál erősebben... A víz és a szárazföld hőmérsékletének változása a) Tankönyv 48. o. 5. Mérd meg a lábosban hogyan változott a hőmérséklet! A hőmérőkről leolvasott értékeket írd a táblázat megfelelő helyére! Kiindulási hőmérséklet Vízzel töltött edény A vizsgálat végén mért hőmérséklet Kiindulási hőmérséklet Talajjal töltött edény A vizsgálat végén mért hőmérséklet A mért hőmérséklet C C C C A hőmérsékleti értékek leolvasása után várj 5 percet, és ismét olvasd le a hőmérsékletet! A hőmérőkről leolvasott értékeket írd a táblázat megfelelő helyére! Kiindulási hőmérséklet Vízzel töltött edény A vizsgálat végén mért hőmérséklet Kiindulási hőmérséklet Talajjal töltött edény A vizsgálat végén mért hőmérséklet A mért hőmérséklet C C C C 4

b) Tedd ki a relációs jeleket! A vízzel teli edényben mért maximális hőmérséklet A vízzel teli edényben mért hőmérséklet a vizsgálat legvégén A talajjal teli edényben mért maximális hőmérséklet A talajjal teli edényben mért hőmérséklet a vizsgálat legvégén c) Hasonlítsd össze a szárazföld és a víz hőingadozását a vizsgálat tapasztalatai alapján! A felszín anyaga és a felmelegedés mértéke közötti összefüggés a) Tankönyv 48. o. 6. Méréssel állapítsd meg, hogy melyik pohárban hogyan változott a hőmérséklet! A hőmérőkről leolvasott értékeket írd a táblázat megfelelő helyére! A TRÓPUSTÓL A JÉGVILÁGIG Fehér pohár Fekete pohár A mért hőmérséklet C C b) Fogalmazd meg a vizsgálat eredményét!... Következtess a vizsgálatokból: mely tényezők befolyásolják közvetlenül egy terület feletti levegő felmelegedését? Húzd alá a megfelelő válaszokat! a tengerszint feletti magasság a felszín színe a felszín anyaga az állandóan fújó szelek a napsugarak beesési szöge a besugárzás időtartama Hasonlítsd össze Rotterdam éghajlati diagramját Budapest éghajlatát bemutató diagramjával (tankönyv 49. o. 1.10. ábra)! Egészítsd ki a táblázatot! Tedd a városok betűjele közé a megfelelő relációs jelet! (A) Az évi középhőmérséklet: R B ( C) 30 20 Rotterdam (mm) 100 80 60 40 A leghidegebb hónap havi középhőmérséklete: A legmelegebb hónap havi középhőmérséklete: Az évi közepes hőingadozás: Az évi csapadékmennyiség: R R R R B B B B 10 0 20 0 J F M Á M J J A Sz O N D hónap A csapadék mennyisége a legcsapadékosabb hónapban: A csapadék mennyisége a legkevésbé csapadékos hónapban: R R B B Melyik a leghidegebb hónap? Melyik a legmelegebb hónap? Milyen a csapadék éves eloszlása? Melyik a legcsapadékosabb hónap? Melyik a legkevésbé csapadékos hónap? Rotterdam (R) Budapest (B) 5

2. A trópustól a jégvilágig A forró övezet földrajza Szerkeszd meg az övezetet! Végezd el az alábbi szerkesztési feladatot! A munkádhoz szögmérőre és két vonalzóra lesz szükséged. a) Mérd meg, hány fokos szöget zár be az AO és az EO szakasz egymással! Az eredményt írd az ábrába! b) Mérd meg, hogy hány fokos szöget zár be egymással a BO és az EO szakasz! Az eredményt írd az ábrába! c) Húzz párhuzamos vonalat a kör bejelölt átmérőjével az A és a B pontokból! d) Ha feltételezzük, hogy az ábra a Föld nevezetes szélességi köreit ábrázolja, akkor mit jelölnek a párhuzamos szakaszok az ábrán? Írd a nevüket az ábrába! e) Hogy nevezzük az ábrába berajzolt sávot a Földön? Írd az ábrába! A E B O Mindennek oka a passzát szélrendszere Tanulmányozd a passzát szélrendszer kialakulását és működését bemutató ábrát! Oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatot! 30 északi félgömb 0 déli félgömb 30 a) Írd az ábra téglalapjaiba az alábbi kifejezéseket! Egy fogalom több helyre is írható, de van olyan téglalap az ábrán, amelyikbe egyik fogalom sem illik. Baktérítő, Egyenlítő, passzátszél, Ráktérítő 6

b) Színezd pirosra az ábrán azt a nevezetes szélességi kört, ahol a napsugarak nagy beesési szöge miatt a legnagyobb mértékű a felmelegedés! c) A szél nyomást kiegyenlítő, a földfelszínnel megközelítőleg párhuzamos légáramlás. Írd a jellemző légnyomások kezdőbetűjét az ábrán található körökbe a definíció alapján! alacsony légnyomás = A, magas légnyomás = M d) A forró övezetet három övre osztjuk a passzát szélrendszer elmozdulása alapján. Írd az állítások után az övek nevét a jellemzők alapján! Az öv éghajlatát az év nagy részére jellemző leszálló légáramlások alakítják:... A napsugarak nagy beesési szöge következtében kialakuló meleg légtömegek okozta felszálló légáramlás jellemző az év nagy részében:... A felszálló és a leszálló légtömegek uralma évszakosan váltakozik ebben az övben:... A TRÓPUSTÓL A JÉGVILÁGIG e) Színezd ki a három öv területét három különböző színnel az előző oldali ábrán! Készíts színkulcsot az ábrához!... öv... öv... öv Éghajlati diagramok elemzése Tanulmányozd az alábbi éghajlati diagramokat, és oldd meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat! A Douala (Kamerun) B N Djamena (Csád) a) Töltsd ki a táblázatot évi középhőmérséklet: 25,8 C évi csapadékmennyiség: 3854 mm évi középhőmérséklet: 28,1 C évi csapadékmennyiség: 525 mm a diagramról leolvasható ( C) (mm) ( C) (mm) és a megadott adatok felhasználásával! 40 600 40 200 30 450 30 150 20 300 20 100 10 150 10 50 0 J F M Á M J J A Sz O N D 0 hónap 0 J F M Á M J J A Sz O N D 0 hónap A) diagram B) diagram Évi középhőmérséklet ( C) Évi közepes hőingadozás ( C) Évi csapadékmennyiség (mm) Legnagyobb havi csapadékmennyiség (mm) Legkisebb havi csapadékmennyiség (mm) Hány hónap csapadékmennyisége haladja meg a 100 mm-t? b) Nevezd meg, a táblázatban a diagramokon vizsgált éghajlatokat vizsgáltad a diagramokon! Határozd meg, hogy mely övhöz tartoznak ezek az éghajlatok! éghajlat öv A) diagram B) diagram 7

A trópustól a jégvilágig c) Ismerd fel a földrajzi öveket a rájuk jellemző természetes növényzet rajza alapján! Írd a nevüket a táblázat első sorába, a rajzok fölé! Kösd össze a felsorolt állításokat azzal a rajzzal, amelyikkel összefüggésbe hozható! A száraz évszakban a fák nagy része lehullajtja a levelét. Az egyenletes csapadékeloszlás és a kis hőingadozás miatt a fák örökzöldek. Itt alakultak ki Földünkön a legnagyobb fajgazdagságú életközösségek. A fák lombkoronája több szinten helyezkedik el. Egyik változatán fás-ligetes életközösségek uralkodnak. A talajt szárazságtűrő fűfélék borítják. A jó legelőterületek túllegeltetése miatt jellemző az elsivatagosodás. Értékes faállománya miatt irtott erdői óriási mértékben pusztulnak. A forró övezeti sivatagok kialakulása Egészítsd ki az ábrát a megadott kifejezések felhasználásával! aprózódás, felhőoszlató hatás, leszálló légáramlás, nagy napi hőingadozás, sivatagok, szárazság, szél kismértékű üvegházhatás időszakos vízfolyások 8

A forró övezet talajtípusai A jellemző talajtípus(ok) megnevezése Az állítás sorszáma Térítői öv Átmeneti öv Egyenlítői öv a) Töltsd ki az alábbi táblázat második sorát! b) Színezd ki a táblázat második sorát a jellemző talajtípus színének megfelelően! c) Írd az övek oszlopába a jellemző állítások sorszámát! 1. Ha a területen kiirtják az erdőket, az eső okozta talajpusztulással egész évben számolni kell. 2. Az övezetben itt alakulhatnak ki a legtermékenyebb talajok. 3. A talajlakó élőlények hiánya miatt nem képződik humusz a talajban. A TRÓPUSTÓL A JÉGVILÁGIG Településtípusok a forró övezetben Tanulmányozd a forró övezetre jellemző településtípusok képét! Oldd meg a településtípusokhoz kapcsolódó feladatokat! 1 a) Melyik övben készülhetett a három fénykép? Írd a képek alá! b) Töltsd ki a fényképekre vonatkozó táblázatot! Milyen a település természeti környezete? 1. fénykép 2. fénykép 3. fénykép... 2 Milyen anyagból épültek a lakóépületek? Milyen vastagok az épületek falai? Hasonlítsd össze az ablakok méretét! c) Készíts gondolattérképet, ami bemutatja, hogyan függnek öszsze a táblázatban felsorolt épületjellemzők az övre jellemző földrajzi adottságokkal!... 3 lakóépületek a forró övezetben... 9

A trópustól a jégvilágig A mérsékelt övezet földrajza Övek és éghajlatok Írd a halmazábra megfelelő helyére az alábbi éghajlatokat, illetve öveket jelölő nagybetűket! (A halmazok azonosításához az ábra mellett megadtunk néhány információt.) A) hideg mérsékelt öv, B) meleg mérsékelt öv, C) mérsékelt övezeti monszun éghajlat, D) mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat, E) nedves kontinentális éghajlat, F) óceáni éghajlat, G) száraz kontinentális éghajlat, H) tajga éghajlat, I) valódi mérsékelt öv mediterrán éghajlat 2 3 1 1 szélsőségesen szárazföldi terület 2 mérsékelten szárazföldi terület 3 szárazföldi terület Az övek jellemzői Az alábbi állítások az előbbi feladat öveire vonatkoznak. Állapítsd meg, hogy az állítások melyik övre igazak! Írd a megfelelő állítások betűjelét az állítások előtti pontozott vonalra! 1.... Határvonalát a 30 szélességi kör tájékán húzhatjuk meg. 2.... Területen nyáron a passzát szélrendszer leszálló ágának hatása alatt áll. 3.... A nyár hosszabb, mint a tél. 4.... Egész évben a nyugati szelek határozzák meg az öv éghajlatát. 5.... A tél hosszabb, mint a nyár. 6.... Éghajlatait négy közel egyenlő hosszúságú évszak jellemzi. 7.... A mérsékelt övezet legnagyobb kiterjedésű öve. 8.... Az övben az év egy részében sarki szelek uralkodnak. 9.... A déli félgömbön a szárazföldek hiánya miatt ez az öv nem jelenik meg. 10.... A közepén húzódik a 45 szélességi kör. 11.... Elhelyezkedéséből fakadóan szubtrópusi övnek is nevezik. 10

Termesztett növények a mérsékelt övezetben A felsorolt termesztett növények közül egy-egy nem illik a sorba a jellemző termőhelyük alapján. Húzd alá a kakukktojást, és indokold a válaszodat! a) narancs, grapefruit, banán, citrom A sorba nem illik a..., mert ez a/az... övre jellemző termesztett növény, míg a többi a/az... övben tipikus. Hogy nevezzük összefoglalóan a kakukktojáson kívüli gyümölcsöket?... b) zab, rizs, rozs A sorba nem illik a..., mert ez a... övre jellemző termesztett növény, míg a többi a... övben tipikus. Hogy nevezzük összefoglalóan a felsorolásban szereplő növényeket?... c) olajfa, alma, szőlő, füge A sorba nem illik a/az..., mert ez a... övre jellemző termesztett növény, míg a többi a... övben tipikus. A felsorolásban szereplő növények közül az egyikhez az olívát kapcsolhatjuk. Melyik ez?... d) burgonya, árpa, szálastakarmányok, búza A sorba nem illik a/az..., mert ez a/az... éghajlaton jellemző termesztett növény, míg a többi a/az... éghajlaton tipikus. Melyik állat takarmányozására használják leginkább a szálastakarmányokat?... A TRÓPUSTÓL A JÉGVILÁGIG Növényzet és talaj a mérsékelt övezetben Töltsd ki a mérsékelt övezetre jellemző természetes növényzetet és talajtípusokat összehasonlító táblázatot! Éghajlat tajga éghajlat Jellemző talaj Természetes növényzet keménylombú erdő füves puszta Éghajlati jellemzők változása a valódi mér séklet övben Döntsd el a diagram tanulmányozása után, hogy az egyes grafikonok mely éghajlati jellemző alakulását mutatják! Írd a grafikon betűjelét a megfelelő éghajlati jellemző neve mellé!... évi csapadékmennyiség... évi középhőmérséklet Az éghajlati jellemző értéke B C A D... évi közepes hőingadozás Óceántól való távolság 11

A trópustól a jégvilágig Összehasonlító diagram elemzéssel Tanulmányozd az alábbi éghajlati diagramokat! Karikázd be a bekezdésekhez tartozó helyes válaszokat! ( C) 40 30 20 10 0 J F M Á M J J A Sz O N D A (mm) 200 100 80 60 40 20 0 hónap ( C) 40 30 20 10 0 B J F M Á M J J A Sz O N D (mm) 200 100 80 60 40 20 0 hónap a) Az évi középhőmérsékletek alapján lehet-e a B) diagram a mediterrán éghajlaté? igen nem b) A nyári hónapok középhőmérséklete alapján lehet-e az A) diagram a mediterrán éghajlaté? igen nem c) A téli hónapok csapadékértékei alapján, lehet-e az 1. diagram a mediterrán éghajlaté? igen nem d) A nyári hónapok csapadékértékei alapján, lehet-e a 2. diagram a mediterrán éghajlaté? igen nem e) Melyik diagram készülhetett mediterrán éghajlaton mért adatok alapján? A) diagram B) diagram Mérsékelt övezeti övek összekeveredett jellemzői Döntsd el, hogy mely övekre utalnak az állítások, és írd a betűjelüket az öv neve alá! A. A folyók vízjárása egyenletes. B. A mezőgazdaság szinte kizárólagos ágazata az állattenyésztés. C. A tengeri halászat fontos az itt lakók életében. D. Gyér a népsűrűség. E. Hegyvonulatoktól elzárt, óceánoktól távoli területeken jellemző. F. Legfontosabb felszínformáló folyamata a mállás. G. Rétjei, legelői az enyhe télen is üde zöldek. H. Területén só- és szárazságtűrő növényfajok jellemzőek. Az őv neve A jellemző állítások betűjele 12

Éghajlatok összehasonlítása Tanulmányozd az éghajlati diagramokat, majd oldd meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat! ( C) 40 30 20 10 0 10 20 J F M Á M J J A Sz O N D A (mm) 100 80 60 40 20 0 hónap ( C) 40 30 20 10 0 10 20 B J F M Á M J J A Sz O N D (mm) 100 80 60 40 20 0 hónap A TRÓPUSTÓL A JÉGVILÁGIG a) Töltsd ki az alábbi táblázatot! A) éghajlat B) éghajlat Éghajlat neve A leghidegebb hónap középhőmérséklete A legmelegebb hónap középhőmérséklete Évi közepes hőingadozás C C C C C C Évi csapadékmennyiség mm mm b) Az adatok alapján mely éghajlatot ábrázolja a két éghajlati diagram? Írd a táblázatba! c) Mi a hasonlóság a két éghajlat csapadékeloszlásában? d) Melyik éghajlatra jellemző egy kisebb mértékű, második, ősz végi tél eleji csapadékmaximum? e) Hasonlítsd össze a bemutatott éghajlatok nyarát! f) Mivel magyarázod a két éghajlat tele között megfigyelhető jellegzetes különbséget? Válaszodat kétkülönböző földrajzi összefüggéssel fogalmazd meg! g) Melyik félgömbön készülhetett a két éghajlati diagram? Indokold a válaszodat! 13

5. A trópustól a jégvilágig A hideg övezet földrajza Csekély besugárzás Az alábbi ábra a nyári napforduló idején ábrázolja a Földet és a Napból érkező napsugarakat. Oldd meg az ábra alapján a hozzá kapcsolódó feladatokat!...(hónap)...(nap) Z a) Az év mely hónapjának mely napján áll elő az ábrázolt helyzet? Írd a dátumot az ábra jobb felső sarkába! b) Mérd meg az ábrán α-val jelölt szöget! α =... c) Húzd át pirossal az ábrán a nappal és az éjszaka határát jelölő vonalat! d) Jelöld az ábrán É-vel az Északi-sark, D-vel a Déli-sark helyét! e) Satírozd be ceruzával az ábrán azt a területet a Földön, ahol éjszaka van! f) Satírozd be sárgával a Földnek azt a területét, ahol 24 órás a nappal! Fogalmazd meg, hogy mely területet satíroztad be!... g) Húzd be az ábrán a vonalat, amely elhatárolja azt a területet, ahol 24 órán át nem kel fel a Nap! Fogalmazd meg, hogy hol húztad meg ezt a vonalat a Földön!... h) Egészítsd ki az alábbi mondatot!... övezetnek nevezzük a Földnek azokat a területeit, amelyek a sarkkörökön túl helyezkednek el. Itt az év legalább egy napján a Nap nem..., illetve nem.... 14

Nevezetes szélességi körök Válaszolj az alábbi kérdésekre a megadott szókészlet felhasználásával! Vannak olyan szavak, amelyeket nem tudsz felhasználni! Egyenlítő, Északi sarkkör, Ráktérítő, Északi-sark, Baktérítő, Északi-sarkpont, Déli sarkkör a) Melyik az a hely a Földön, ahol március 20. és szeptember 22. között nem kel fel a Nap?... b) Hol találhatók a Földön azok a pontok, ahol kizárólag az év egy napján, december 21-én 24 órán keresztül nem nyugszik le a Nap?... c) Melyik az a hely a Földön, ahol március 20. és szeptember 22. között nem megy le a Nap?... d) Hol találhatók a Földön azok a pontok, ahol kizárólag az év egy napján, december 21-én 24 órán keresztül nem kel fel a Nap?... e) Mettől meddig tart az állandó nappal a Déli-sarkon?... f) Az év mely napján nem kel fel a Nap 24 órán át a Déli sarkkörön?... g) Mettől meddig tart az állandó éjszaka az Északi-sarkon?... h) Az év mely napján nem nyugszik le a Nap az Északi sarkkörön?... A TRÓPUSTÓL A JÉGVILÁGIG A hideg övezet éghajlatainak összehasonlítása Hasonlítsd össze az alábbi éghajlati diagramokat a megadott szempontok alapján! Oldd meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat! (Konkrét számadatokat nem kell lejegyezned.) ( C) 20 10 0 10 20 a csapadék eloszlása a legcsapadékosabb hónapok a csapadék évi mennyisége a legmelegebb és leghidegebb hónapok középhőmérséklete az évi közepes hőingadozás (mm) 30 10 B) diagram 20 0 0 10 20 30 40 A) diagram J F M Á M J J A Sz O N D 40 20 0 hó a) Mely hasonlóságokat és különbségeket lehet megállapítani a két diagramról? Töltsd ki a táblázatot a megfigyelések alapján! Hasonlóságok Különbségek b) Azonosítsd a két diagram által bemutatott éghajlatot! A) diagram: éghajlat B) diagram: éghajlat 15

A trópustól a jégvilágig Növényzeti térkép Azonosítsd a térkép színei alapján a természetes növényzetet! Töltsd ki a táblázatot! Természetes növényzeti típus Éghajlat(ok) Földrajzi öv w Rendkívül hideg telek Fogalmazd meg három pontban az alábbi kulcsszavak felhasználásával, hogy miért rendkívül hidegek a telek a sarkkörökön túl! felszín, hajlásszög, időtartam, megvilágítás, napsugarak, szín......... 16

A sarkkörök környékén a) Húzd alá, hogy mely fogalmakat jelölheti a tundra szó! öv, talaj, természetes növényzet, éghajlat, övezet, népcsoport b) Nevezd meg a sarkköri öv jellemzőit összefoglaló táblázat szempontjait! Szempont Jellemző emlős állatok (pl. rénszarvas), madarak fagy okozta aprózódás hosszú, rendkívül hideg, száraz inuitok, lappok A TRÓPUSTÓL A JÉGVILÁGIG nomád állattenyésztés, halászat, vadászat rövid, hűvös, viszonylag csapadékos tápanyagban szegény, csak nyáron olvad fel tundra: cserjék, mohák, zuzmók A sarkok környékén Az alábbi diagram a hideg övezet egy kutatóállomásán hosszú távú megfigyelések során mért havi középhőmérsékleti értékekből készült. Az ábra tanulmányozása után oldd meg a feladatokat! ( C) J F M Á M J J A S O N D a) Melyik övben lehet a kutatóállomás? 10... 20 Indokold a válaszodat! 30 40 50 60 2008 1960 1990 b) Melyik földrészen fekszik a kutatóállomás?... Indokold a válaszodat!... c) Milyen előrejelzést fogalmazhattak meg az éghajlatkutatók a mérések alapján?............... Mi az oka az előrejelzés alapján látható változásnak?... 17

6. A trópustól a jégvilágig Függőleges földrajzi övezetesség Magassággal változó éghajlat Hogyan változnak az időjárási és éghajlati elemek a hegységekben a tengerszint feletti magassággal? Gondold át, hogy a hegységekben melyik irányba haladva nő a megadott légköri jellemző értéke! Ez alapján rajzolj az adott jellemző oszlopába egy-egy az érték növekedésének irányába mutató nyilat! Hőmérséklet Csapadék Hőingadozás Légnyomás Oxigén-mennyiség A világ legtűzbiztosabb fővárosa Bolíviában található. Nézz utána az állításnak! a) Keresd meg az atlaszban az ország fővárosát! Mi a neve?... b) Becsüld meg a város tengerszint feletti magasságát a térkép magassági színezése alapján! c) Mik az égés feltételei?...,...,... Az előbb felsorolt tényezők közül melyik hiányos a városban? d) Értelmezd a feladat eredeti állítását! A növényzeti kép változása a hegységekben a) Mely fogalmakra ismersz az alábbi meghatározások alapján? Írd a fogalmak nevét az állítások alá! b) Keress példát az állítások melletti fényképen a meghatározott fogalmakra! Kösd össze az állításokat a fénykép egy arra jellemző részével! A zárt erdőségek felső határát jelölő tengerszint feletti magasság... A magányosan álló fák előfordulásának legfelső határát kijelölő tengerszint feletti magasság... Az a tengerszint feletti magasság a hegységekben, amely felett a lehullott hó nem olvad el... 18

A hóhatár helyzete a) Rajzolj az alábbi ábrába egy egyenlő oldalú háromszöget az alábbiakban megadott lépések szerint! (A háromszög egy hegységet jelképez majd.) A hegység legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 4000 méter. A hóhatár tengerszint feletti magassága a déli oldalon 3000 m, az északin pedig 2500 m. Jelöld a hegységen a két tengerszint feletti magasságot egy-egy ponttal! Kösd össze a két pontot, és a vonalra írd rá: hóhatár! Az erdőhatár kb. 1000 méterrel alacsonyabban követi a hóhatár vonalát. Írd az ábra megfelelő helyére: erdőhatár! tengerszint feletti magasság (m) 4000 É 3500 D A TRÓPUSTÓL A JÉGVILÁGIG 3000 2500 2000 1500 1000 500 b) Hogyan változik a hóhatár tengerszint feletti magassága a hegységben északról dél felé haladva? c) Melyik éghajlati tényező befolyásolja a hegységben a hóhatár elhelyezkedését a berajzolt módon?... Indokold a válaszodat!... d) Az 5. feladatban szereplő három hegység közül melyikre lehetnek jellemzőek e feladatban használt adatok? Azonos magasság, eltérő jellemzők Hasonlítsd össze három hegység, a Kilimandzsáró, a Himalája és az Alpok 1000 2000 méter közötti magassági övének földrajzi jellemzőit az alábbi táblázat kitöltésével! A feladat megoldásához a földrajzi övezetességről szerzett ismereteiden túl használd a tankönyv 66. oldali 6.2. ábráját! jellemző éghajlat természetes növényzet jellemző talaj Kilimandzsáró Himalája Alpok 19

A trópustól a jégvilágig Hegyvonulaton innen és túl Tanulmányozd az évi csapadékmennyiség eloszlását mutató Afrika-térképet, majd oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! Munkádhoz használd az atlaszodat! 3000 mm felett 2000 3000 1500 2000 1000 1500 0600 1000 0400 600 0200 400 0100 200 0000 100 mm a) Nevezd meg a csapadéktérkép északi részén bejelölt hegységet!... b) A következő kérdések az előbb megnevezett hegységre és környékére vonatkoznak. Töltsd ki a táblázatot! a hegységtől északra a hegységtől délre Mennyi az évi csapadék mennyisége? Milyen az éghajlat? Mely nagytáj, ill. tenger található? Éghajlatválasztó hegység a) Állapítsd meg az atlasz segítségével, hogy melyik hegységet ábrázolja az alábbi rajz! Írd a hegység nevét az ábrába! b) Írd az ábra két szélére a megfelelő világtájak rövidítését! c) Rajzold az ábrába az uralkodó szélirányt! d) Kösd össze a felhőket az ábra megfelelő részével a jellemző csapadékmennyiség szerint! 20

A TRÓPUSTÓL A JÉGVILÁGIG Hegységek természeti erőforrásai a) Hogyan lehet hasznosítani a hegységek természeti erőforrásait a gazdasági életben? Írd a képek alá a megfelelő gazdasági ágazat, ág nevét! a)... b) c)...... d) e)...,...,...... b) Sorolj fel termékeket vagy márkaneveket, amelyek jellemzően hegyvidéki országok gazdaságábólszármaznak!... Tervezz ruhatárat! Tegyük fel, hogy osztályotok pályázaton nyert egy július osztálykirándulást a Magas-Tátrába! Nézz utána, hogy hány fokra számítsatok napközben, amikor 1500 2000 méter között kirándultok? Milyen hőmérséklet lesz jellemző a reggeli órákban? Fel kell-e készülnötök esőre? Mennyi lesz a levő páratartalma? Milyen erős lesz a napsugárzás? A válaszaid alapján tervezd meg a ruhatáradat: húzd alá, mit tanácsos az utazótáskádba pakolnod! bélelt esőkabát hosszúnadrág kényelmes pamutzokni kesztyű könnyű szandál kötött sál meleg, puha alsóruha napszemüveg nyári sapka pulóver rövid ujjú póló szőrmesapka télikabát vastag gyapjúzokni vékony kendő vékony rövidnadrág vízálló cipő zipzáras pulóver 21 Foldrajz 7 MF_atdolgozas_2016_tordelt1.indd 21 2016.12.14. 21:25:03

1. A kőzetbolygó titkai Születő és pusztuló kőzetlemezek A kőzetlemezek a) Rajzold a térképbe a kőzetlemezek határát az atlaszod segítségével! b) Ismerd fel a körvonala alapján és nevezd meg a kőzetlemezt! A vulkánosság Válaszolj a kérdésekre a szöveg elolvasása után! Lakott területeket fenyeget a Kilauea Hawaii Nagy-szigetén szükséghelyzetet rendeltek el, miután a láva 1,6 kilométerre megközelített egy lakónegyedet. A helyi vulkánmegfigyelő intézet szerint a láva 5-7 napon belül elérheti a negyedben lévő házakat. A 31 éve folyamatosan aktív tűzhányóból idén június 27-én tört fel a láva, amely naponta mintegy 360 métert tesz meg. A vulkánból korábban, 1990-ben kifolyó kőzetfolyadék házakat törölt el a felszínről. A hatóságok által bevezetett szükséghelyzet korlátozza a közlekedést az egyes utakon, lehetővé téve a környékbeli lakosok kimenekítését számolt be a BBC. Egyelőre nem adtak ki parancsot az evakuálásra, de helyi tisztviselők felkészítették a lakosokat arra, hogy legyenek készek a kimenekítésre. Csütörtökön lakossági fórumot tartottak, amelyen a helybeliek megosztottak voltak annak megítélésében, hogy eltérítsék-e a lávafolyam útját. A helyi katasztrófavédelem egy munkatársa azt mondta, hogy nincsenek ilyen tervek, mert a kőzetfolyam eltérítésével esetleg más lakott területek kerülhetnek veszélybe. Origo, 2014. 09. 06. a) Keresd meg az atlaszban Hawaii legnagyobb szigetét! A szigetcsoport melyik részén helyezkedik el?... b) Miért van szükség a közlekedés korlátozására?... c) Mekkora utat tett meg a lávafolyás a kitörés és a cikk megírása között eltelt két és fél hónapban?... d) Szerinted hogyan lehetne eltéríteni a települések felé tartó lávafolyást?... A kőzetlemezmozgások a) Állapítsd meg atlasz segítségével, hogy milyen irányú mozgásokat végeznek az alábbi kőzetlemezek egymáshoz képest! A) Észak-amerikai-lemez és Eurázsiai-lemez... B) Afrikai-lemez és Dél-amerikai-lemez... C) Csendes-óceáni-lemez és Észak-amerikai-lemez... D) Nazca-lemez és Dél-amerikai-lemez... E) Eurázsiai-lemez és Csendes-óceáni-lemez... 22

b) A Dél-amerikai- és az Afrikai-lemez évente átlagosan 4 cm-rel távolodik egymástól. Ma Dél-Amerika és Afrika partjai 3000 km-re vannak egymástól. Számítsd ki, hogy mikor volt a két mai kontinens egymás közvetlen szomszédságában! c) Egészítsd ki a szöveget a szókészlet segítségével! (Nem tudsz minden szót elhelyezni.) alábukása, felgyűrődése, korallszigetet, láva, magma, mélytengeri árok, óceánközépi hátság, óceáni lemez, összeforrasztja, szárazföldi lemez, szétfeszíti, szigetívet, üledékes, vulkáni A KŐZETBOLYGÓ TITKAI Ahol a kőzetlemezek távolodnak egymástól, ott... alakul ki. Itt... áramlik a felszínre, ami a lemezek széléhez hozzáforrva... azokat. Szárazföldi és óceáni lemez ütközésekor a vékonyabb... a vastagabb... alá bukik, itt... alakul ki. Az így létrejövő hegységek kőzetei lehetnek... és... eredetűek is. Két óceáni lemez ütközésekor a keletkezett hegységek óceánból kiemelkedő... alkotnak. Két szárazföldi kőzetlemez ütközésekor a hegységek a közöttük lévő kőzetek... miatt alakulnak ki. Szerkezeti mozgások Mely ábrapárokon bemutatott jelenségre vonatkoznak a következő állítások? Írd az ábrák betűjelét az állítások után! A B a) A kőzetek oldalirányú nyomóerő hatására 1. Gyűrődés 1. Rögökre darabolódás meggyűrődnek.... b) Törési síkok mentén rögök keletkeznek.... c) Az összetöredezett, szilárd kőzettestek egymáshoz képest elmozdulnak.... 2. Meggyűrődés 2. A rögök elmozdulása (vetődés) d) Olyan kőzeteken játszódik le, melyek nagy mélységben, nagy hőmérséklet és nyomás hatására képlékennyé váltak.... e) Hegységeket kialakító szerkezeti mozgás következménye.... Földrengések Magyarországot a földrengések kevésbé veszélyeztetik. A legnagyobb és legpusztítóbb hazai földrengés 1763-ban rázta meg Komárom térségét, erősségét utólag a Richter-skálán kb. 6,3-esre becsüljük. Nézz utána, milyen erősségűek voltak a következő magyarországi földrengések! 456 Szombathely... 2006 Gyömrő... 1810 Mór... 2011 Oroszlány... 1985 Berhida... 2013 Erdőtelek... 23

2. A kőzetbolygó titkai A felszínformáló külső erők Külső erők a) Nevezd meg a külső erőket, amelyek a képeken látható felszínt formálják!.................. b) Fogalmazd meg saját szavaiddal, hogy mit jelent a kis erő nagy idő elv!... A felszín előkészítése Állapítsd meg, hogy az aprózódásra vagy a mállásra vonatkoznak-e a következő állítások! Írd az állítás sorszámát a megfelelő helyre! 1. A kőzet gyakran váltakozó felmelegedése és lehűlése is okozhatja. 2. Okozhatja a repedésekbe beszivárgó és megfagyó víz is. 3. A kőzetekbe beszivárgó víz oldó hatása okozza. 4. Meleg és csapadékos éghajlatú területeken jellemző. 5. A magashegységekben és a Föld hidegebb területein gyakori. 6. A sivatagokban jellemző. 7. Vastag málladéktakaró képződéséhez vezet. 8. A kőzet kisebb darabokra esik szét a repedések mentén. 9. A folyamat során megváltozik a kőzet kémiai összetétele is. aprózódás mállás 24

A külső erők felszínformálása Írd be a felsorolt képződményeket és építményeket a táblázat megfelelő helyére! Pusztító munka következménye Építő munka következménye Folyó Tenger Jég Szél Ember A KŐZETBOLYGÓ TITKAI 1. sziget 2. víztározó medencéje 3. sekélyvizű lapospart 4. V keresztmetszetű völgy 5. település 6. csiszolt sziklafelszín 7. U keresztmetszetű völgy 8. mélyvizű magaspart 9. zátony 10. sáncszerű hordalékkupac 11. sziklás tómedence 12. bánya 13. homokdűne 14. gát Mely külső erő tette ezt? Keresd fel az alábbi koordinátákkal megadott helyeket az interneten található térképek (pl. www.googlemaps. com) segítségével! Milyen képződmények találhatóak ott? Melyik külső erő milyen munkája hozta létre ezeket? a) é. sz. 47,90 ; k. h. 18,60 b) é. sz. 52,95 ; ny. h. 9,47 c) é. sz. 47,05 ; k. h. 12,62 (Ha Google Earth-öt használsz, érdemes megdönteni a nézetet, hogy oldalról is lásd!) d) é. sz. 63,27 ; k. h. 29,58... e) é. sz. 47,53 ; k. h. 19,05... f) é. sz. 36,10 ; ny. h. 112,10 25

3. A kőzetbolygó titkai Ásványok és kőzetek Magmás kőzetek vizsgálata Hasonlítsd össze az asztalon látható háromfajta magmás kőzetet (gránit, bazalt, bazalttufa) a táblázat szempontjai alapján! Mire használjuk fel ezeket a kőzeteket a mindennapi életben? Vizsgálati szempontok Gránit Bazalt Bazalttufa Hasonlítsd Szín össze az asztalon látható három fajta magmás kőzetet (gránit, bazalt, bazalttufa) a táblázat szempontjai alapján! Hogyan használjuk fel ezeket a kőzeteket a mindennapi életben? Szerkezet Szemcseméret Szemcseösszetétel Felhasználás Üledékes kőzetek vizsgálata Tanulmányozd az előtted lévő üledékes kőzeteket! Nedvesíts meg egy-egy kisebb darabjukat, és figyeld meg, hogyan viselkednek! Ugyanezeket a darabokat tedd vízbe, hogy a folyadék ellepje a kőzeteket! Egy idő után figyeld meg, hogy mi történik velük! Mindezek után tedd a kőzet névjegykártyáját a megfelelő kőzet elé (mészkő, dolomit, agyag, márga, lösz)! Tapasztalataid alapján értelmezd, hogy mit jelentenek a kisszótárban lévő kifejezések (pl. összeálló, morzsalékos)! Az üledékes kőzetek jellemzőinek kisszótára - Duzzadó: a kőzet térfogata vízfelvétel hatására megnövekszik. - Laza: alkotórészei nem függenek össze egymással, az egyes szemcsék könnyen elmozdulnak egymástól. - Likacsos: a kőzetben kissebb-nagyobb gömbölyű üregek vannak. - Morzsalékos: részecskéi kisebb-nagyobb darabokban állnak össze. - Morzsolható: az ujjak között részecskéi szétválaszthatók egymástól. - Összeálló: a kőzet alkotórészei többé-kevésbé szorosan összefüggnek egymással, és csak behatásra (például erőre, mállásra) válnak el egymástól. - Réteges: különböző összetételű és színű sávok figyelhetők meg benne. - Rétegzetlen: a kőzetben nincsenek sávok, homogénnek tűnik. - Tömött: a kőzetrészecskék szorosan (szétválaszthatatlanul) illeszkednek egymáshoz. - Vízben széteső: a kőzet a vízben darabjaira hullik. 26

Az üledékes kőzetek egyszerű megfigyelésekkel és vizsgálatokkal tapasztalható tulajdonságai Megfigyelés, vizsgálat Mészkő Dolomit Agyag Márga Lösz szárazon: összetartás összeálló összeálló összeálló összeálló kevésbé összeálló szerkezet tömött tömött tömött tömött lazább morzsalékosság nem morzsalékos, nehezebben törik nem morzsalékos, nehezen törik nehezen morzsolható nem morzsalékos, nehezen törik morzsolható tapintás érdes érdes sima sima / érdes puha szín változatos szürkés, fehér szürke, barnás, vöröses, sárgás sárgás, barnás, vöröses sárgás szag nincs nincs agyagszagú agyagszagú nincs keménység kemény kemény félkemény közepesen kemény puha sűrűség nehéz nehéz közepes közepes könnyű nedvesítésre: képlékenység - - vízben: duzzadás nem duzzadó, nem széteső nem duzzadó, nem széteső képlékeny, gyúrható duzzadó, széteső - nem gyúrható kissé duzzadó, kissé széteső nem duzzadó, széteső A KŐZETBOLYGÓ TITKAI Csoportosítás Csoportosítsd a felsorolt ásványokat, kőzeteket, ásványkincseket! ásványok kőzetek ásványkincsek ércek magmás üledékes energiahordozók átalakult 1. bauxit 2. bazalt 3. bazalttufa 4. dolomit 5. földgáz 6. földpát 7. gránit 8. homok 9. kavics 10. kőolaj 11. kőszén 12. kvarc 13. lösz 14. márvány 15. mészkő 16. ólomérc 17. agyagpala 18. rézérc 19. uránérc 20. vasérc 27

A kőzetbolygó titkai Az ásványok keménysége Helyezd el az ásványokat a keménységi skálán az alábbi állítások alapján! Az 1-es a legpuhább, a 10-es a legkeményebb ásvány legyen! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Korund: karcolja az üveget, csak a gyémánt keményebb nála. Ortoklász: késsel nem karcolható, de az üveget nem karcolja meg. Apatit: késsel nehezen karcolható. Topáz: karcolja az üveget és keményebb, mint a kvarc. Kalcit: tűvel könnyen karcolható, de körömmel nem. Gyémánt: elvágja az üveget. Zsírkő: körömmel könnyű megkarcolni. Fluorit: késsel könnyen karcolható. Kvarc: karcolja az üveget, acéllal ütve szikrázik. Kősó: körömmel nehezen lehet megkarcolni. Hogyan bányásszák a gyémántot? Az alábbiakban egy blogbejegyzést olvashatsz az afrikai Sierre Leonéban gyémántbányászattal foglalkozó magyar vállalat egyik alkalmazottjától. Gyémántbányászat rejtelmei írta: s1erraleone Ahogy ígértem, ebben a bejegyzésemben szeretnélek bevezetni Benneteket a gyémántbányászat rejtelmeibe. A gyémántbányánk Sierra Leonéban az ország keleti részén Kono megyében Sandia falu mellett található, kb. 40 km-re Koidutól és 70 km-re a guineai határtól. Elsősorban földfelszíni bányászatot folytatunk, emellett folyóbányászatot is végzünk. Vannak úgynevezett licence területeink. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a környező területek fel vannak parcellázva, ezek az ún. licence-ek, itt végzünk kitermelést. A kitermelés és a különböző bányászati folyamatok gépesítve vannak. Földfelszíni kitermelésnél egy előre meghatározott területen elkezdjük a területnyitást. A területnyitás abból áll, hogy egy munkagép leás addig a mélységig, ahol a gravel vagy más néven sóder található. Ez az anyag rejti a gyémántokat. A gravel szintjét követve, eltávolítjuk a területről a földréteget. Mikor ez megtörtént, kitermeljük az összes gravelt és fölhordjuk egy dömperrel egy erre a célra kialakított depózó területre. A folyóbányászat annyiban különbözik ettől, hogy gátat kell építenünk. A folyón kijelölt területen körbe gátat építünk, majd nagy teljesítményű pumpákkal kiszivattyúzzuk belőle a vizet, amit később kisebb pumpákkal szinten tartunk. Ez fokozott figyelmet és állandó felügyeletet követel. Mikor ez megtörtént, hasonlóan a földfelszíni bányászathoz, eltávolítjuk a fölösleges földréteget, majd kitermeljük és depózzuk a gravelt. Következő folyamat a mosás. Ez is egy gépesített, többlépcsős folyamat. Egy munkagép beleborítja a gravelt a mosóba. Első fázisban elkülönítésre kerülnek a nagyobb kövek, majd az iszap is. Az iszapot egy erre a célra kialakított, több darabból álló tálcarendszeren szőnyegek segítségével felfogjuk és később ebből aranyat mosunk. A mosóhoz szükséges vizet két nagy teljesítményű szivattyú szolgáltatja. Egyenesen a folyóból pumpálják fel a vizet, majd egy csatornán keresztül ide is folyik vissza. Semmilyen vegyszert nem használunk, így ez a folyamat teljesen környezetbarát. A következő fázisban a már koncentrált anyagot leengedjük a zsírpadra, ami tartalmazhat gyémántot. 28

A zsírpad egy konténerben van a mosóberendezés alatt. Ide engedjük le a koncentrátumot. Itt egy rázópadon végigugrálnak a kövecskék két zsírdombocskán keresztül. A zsír megfelelő hőmérsékletre hűtése következtében a gyémántok megtapadnak ezeken a dombocskákon, a felesleges kavicsok pedig továbbpattognak. A találatokat összegyűjtjük, majd megvizsgáljuk és osztályozzuk. http://sierraleone.blog.hu/2014/04/16/gyemantbanyaszat_rejtelmei a) Állítsd sorrendbe a gyémánt kitermelésének lépéseit a szöveg alapján!... gyémántok összegyűjtése... talajréteg eltávolítása... gyémánt vizsgálata és osztályozása... a gravel kitermelése... gyémánt elkülönítése a zsírpadon... az iszap eltávolítása (mosás) b) Miben különbözik a folyóban való bányászat a szárazfölditől?...... c) Járj utána a Föld három legjelentősebb gyémántkitermelő országainak!...... Hányadik a vilángranglistán Sierre Leone?... A KŐZETBOLYGÓ TITKAI Kőzetrejtvény Húzd ki az alábbi betűhalmazból a következő szavakat! A szavak vízszintesen és függőlegesen mindkét irányban haladhatnak, és többször is elkanyarodnak. ásványkincs átalakult kőzet energiahordozó érc magmás kőzet üledékes kőzet Egy betű több szóban is szerepelhet. Hogy megkapd a megfejtést, olvasd össze a maradék betűket felülről lefelé, balról jobbra haladva! G Ő Z L Ü Y Z E Á K E E S K Ő T S S T D Á T T Á V E K É M L A É Á N Y K G U L Ó M E S I A K A Z É R C N M Á N O T G I A H O R D Megfejtés:... 29

A kőzetbolygó titkai 4. A talaj A talaj kialakulása a) Állítsd sorrendbe a talaj kialakulásának lépéseit! (Számozd meg a folyamatokat!)... A törmeléken és málladékon megjelennek a növények és a talajlakó állatok.... A kőzetek aprózódnak és mállanak.... Kialakul a humusz.... A kőzetek törmeléke és málladéka termőfölddé, talajjá alakul.... Az élőlények elhalt részeit lebontják a baktériumok és a gombák. b) Mely tényezők határozzák meg a talaj kialakulását? Válaszolj a rajzok segítségével!............... A talaj összetevői Nevezd meg a talaj összetevőit a leírások alapján! a) A növények innen veszik fel a vizet és az oldott tápanyagokat.... b) A légkörhöz képest kevesebb oxigént, több vízgőzt és szén-dioxidot tartalmaz.... c) Eltérő színű, méretű és morzsalékosságú alkotóelemek.... d) A talaj termékenységét biztosító, sötét színű, szerves eredetű anyag.... 30

A talajok termékenysége a) Állítsd sorrendbe termékenységük alapján a rajzokon látható talajokat! A sorszámozást kezdd a legkevésbé termékennyel! A KŐZETBOLYGÓ TITKAI b) Mely tulajdonságuk alapján tudtad sorba állítani a talajtípusokat? Húzd alá! rétegeik színe, a talajszemcsék mérete, a talajszemcsék alakja, a talaj víztartalma, a talajszemcsék sűrűség c) Hogyan függ össze a kiválasztott tulajdonság a termékenységgel?...... Talajpusztulás Nevezd meg a talaj károsodását okozó folyamatokat a képek segítségével! Betűrejtvény Keress a betűhalmazban nyolc talajjal kapcsolatos kifejezést! Négy irányban olvashatod össze a betűket: vízszintesen balról jobbra és fordítva, illetve függőlegesen felülről lefelé és fordítva............. K Y K S A Z F Ő N E A B S Ő Z É D J M B L E V A K O N D T L H J G K M L E V E G Ő M I Z S U M U H I S Á L L Á M 31

5-6. A kőzetbolygó titkai Földünk története Idővonalzó a) Helyezd el az időegyenesen a földtörténeti idők kezdőbetűit! E előidő, K középidő, Ó óidő, Ő ősidő, Ú újidő 4,6 milliárd évvel ezelőtt b) Az alábbi kördiagram a földtörténeti idők hosszát ábrázolja. Készíts hozzá jelmagyarázatot az egyes idők megnevezésével! ma............... Mi mikor keletkezett? Kösd össze az egyes képződményeket annak a földtörténeti időnek, időszaknak a nevével, amelyikben a legnagyobb tömegben keletkeztek vagy jellemzőek voltak! Egy képződmény több időhöz, időszakhoz is tartozhat. feltöltött síkságok őslégkör mészkő, dolomit és homokkő ősóceán (Panthalassza) őskontinens (Pangea) lösz ózonréteg tórendszerek ősföldek feketekőszén Laurázsia és Gondvana röghegységek Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer barnakőszén, kőolaj és földgáz - 32

A földtörténet naptára A KŐZETBOLYGÓ TITKAI Olvasd le a naptárról, hogy hány napig tartottak a földtörténet egyes szakaszai! Ősidő:... nap, előidő:... nap, óidő:... nap, középidő:... nap, harmadidőszak... nap, negyedidőszak:... nap. A kormeghatározás módszerei a) A legegyszerűbb kormeghatározási módszer szerint a mélyebben található kőzetek általában régebben keletkeztek, mint a felettük lévők. Az alábbi két ábra közül az egyiknél ez az állítás nem igaz. Melyik ez? A Magyarázd meg, miért vannak itt fiatalabb kőzetek mélyebben az idősebbeknél! b) Egy másik kormeghatározási módszer az ősmaradványok fejlettségének összehasonlításán alapul. A fejlettebb élőlények ugyanis később jelentek meg, mint a fejletlenebbek. Az a kőzet tehát, amelyikben fejlettebb ősmaradványt találunk, valószínűsíthetően fiatalabb. Állítsd keletkezésük sorrendjébe a következő puhatestű házakat! A számozást kezdd a legrégebbi, vagyis a legfejletlenebb lelettel! B 33

A kőzetbolygó titkai Ősmaradványok kormeghatározása Melyik földtörténeti időben keletkezhettek a következő ősmaradványok????... ősember koponyája... dinoszaurusz koponyája... madár csontváza... gyapjas mamut foga... fenyőtoboz lenyomata... Jégkorszakok Az alábbi ábra a felszíni hőmérséklet eltérését mutatja a maihoz képest az utóbbi 400 000 évben. Válaszolj a kérdésekre az ábra segítségével! hőmérsékleti eltérés 4 o C 2 o C 0 o C 2 o C 4 o C 6 o C 8 o C 10 o C 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 év a) Mekkora volt a középhőmérséklet a maihoz képest 200 000 évvel ezelőtt?... b) Az utóbbi 400 000 évben hány jégkorszakot tudsz elkülöníteni az ábra alapján?... c) Általában milyen hosszúak ezek?... év d) Mikor ért véget az utolsó jégkorszak?... évvel ezelőtt e) Hány felmelegedési időszakot tudsz az ábra alapján elkülöníteni?... f) Mekkora a hőmérséklet a maihoz képesta felmelegedési időszakokban?... C 34

Állapítsd meg a szöveg elolvasása után, hogy a felsorolt állítások igazak vagy hamisak! Írj utánuk I vagy H betűt! Hatalmas dinoszauruszt fedeztek fel Amerikai és argentin paleontológusok a Titanosauriákhoz tartozó, hatalmas méretű új dinoszauruszt fedeztek fel. Az Argentínában talált Dreadnoughtus a valaha élt egyik legnagyobb szárazföldi állat volt. A 26 méter hosszú, mintegy 65 tonnás állat testtömegét pontosan ki tudták számolni. A korábban ismert legnagyobb tömegű dinoszaurusz 47 tonnás lehetett. A pontos számítást az tette lehetővé, hogy a csontoknak a 45%-a előkerült a patagóniai lelőhelyen. Mivel az összes korábban ismert nagytestű dinoszaurusz hiányos és töredékes leletek alapján ismert, az új példány rendkívüli lehetőségeket biztosít arra, hogy a Földön valaha élt legnagyobb állatok testfelépítéséről és mozgásáról minél többet megtudjunk. A Dreadnoughtus tömege egy tucatnyi afrikai elefánténak felelt meg, tonna vagy hét Tyrannosaurus rex-et kellett volna a mérleg másik serpenyőjébe ültetni az egyensúly eléréséhez. Ekkora testmérettel és ráadásul egy nagyon erős farokkal felfegyverkezve a Dreadoughtusnak nem kellett tartania senkitől. A hatalmas test viszont megkövetelte, hogy a 77 millió évvel ezelőtt élt állat szinte folyamatosan táplálkozzon. Mindeközben nem mozgott túl sokat, mivel akár egy órán keresztül is egy helyben állhatott, amíg volt elérhető levél a közeli fákon és a páfrányokon. Ezután arrébb ballagott pár lépéssel, és folytatta tovább a legelést. A felnőtt Dreadnougtus túl nagy falat lehetett a ragadozóknak, de ideális célpont volt a dögevőknek, ha egy-egy példány természetes okokból vagy valamilyen környezeti katasztrófa miatt elpusztult. Origo, 2014. 09. 04. A KŐZETBOLYGÓ TITKAI a) A Dreadnoughtus a valaha élt legnagyobb tömegű állat a Földön.... b) A kutatók a csontok alapján ki tudják számolni az állat tömegét.... c) A Tyrannosaurus rex tömege nagyobb, mint egy afrikai elefánté.... d) A Dreadnoughtus a farkával terítette le az áldozatát.... e) A nagytestű dinoszauruszok leletei többnyire hiányosan kerülnek elő.... f) A dinoszaurusz leletei az amerikai kontinensen kerültek elő.... 35

1. Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza Az afrikai kontinens Afrika határai és tájai a) Írd be a vázlatrajzba a kontinens határait (óceánok, tengerek, öblök, tengerszorosok, csatorna)! b) Rajzold be a tankönyvi leckében (94 97. o.) említett nagytájakat, szigeteket! Írd a térképvázlatba a többi földrajzi nevet is! Felfedezés Gama nyomán Olvasd el az alábbi szemelvényt, és válaszolj a kérdésekre! A portugál Vasco da Gama volt az első európai hajós, aki Afrika megkerülésével (1498-ban) eljutott a fűszerei révén mesés gazdagságot ígérő Indiába. A több hónapig tartó utazásáról a kor szokásainak megfelelően naplót vezetett. Az írás azonban a visszaérkezést követően egy tűzvészben megsemmisült. A nagy tett ennek ellenére nem merült feledésbe. A hajón szolgáló egyik matróz ugyanis öregkorában papírra vetette emlékeit, megörökítve e nagyszerű felfedezést az utókor számára. Az út során érintett helyek földrajzi nevét azonban nem jegyezte meg, így azok helyére csak egy-egy horgonyt rajzolt. a) Segíts a matróznak! Nevezd meg az atlasz segítségével a horgonnyal jelölt helyeket! Mely óceánokon siklott a felfedezők hajója?... Melyik öblöt kerülték el nagy ívben Afrika nyugati oldalán az Indiába vezető úton?... 36

b) Vasco da Gama fűszerekkel megrakott hajóval indult vissza Lisszabonba. A viszontagságos út egy évig tartott. 1869-től, egy mesterséges vízi út megnyitása révén az út jelentősen lerövidült. Mely tengerszorosokon, tengereken, illetve csatornán keresztül vezet a rövidebb út? Keress Afrika térképén! a) Keresd meg az atlasz domborzati térképén a következő tájakat: Kongó- és Kalahári-medence, Dél-afrikai-, Etióp-, Kelet-afrikai-magasföld, Ahaggar és Tibeszti (Szahara), Atlasz! AFRIKA, AUSZTRÁLIA ÉS A VILÁGTENGER FÖLDRAJZA b) Olvasd le atlaszod térképéről, hogy kb. mekkora tengerszint feletti magasságban fekszenek a fennsíkok és a medencék! A keleti vagy a nyugati kontinensrésznek nagyobb az átlagmagassága?... Keresd meg a kontinens legmagasabban és legalacsonyabban fekvő szárazföldi pontját!... c) Atlaszod segítségével állapítsd meg, hogy melyik afrikai nagytájon találhatóak a következő földrajzi koordinátákkal megadott helyek! 1. é. sz. 10 ; k. h. 40... 2. é. sz. 5 ; k. h. 10... 3. é. sz. 30 ; k. h. 20... d) Melyik tájakon haladnak át a következő szélességi vagy hosszúsági körök? 1. Egyenlítő... 2. Baktérítő... 3. greenwichi hosszúsági kör... 4. k. h. 20 hosszúsági kör... 37

Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza e) Ülj be képzeletben egy terepjáróba a barátaiddal, s haladjatok végig Fokföldtől az Etióp-magasföldig egy általatok választott útvonalon, majd onnan a Nílus torkolatáig! Mely jellegzetes tájakon haladtatok keresztül fantáziautazásotok során? Afrika tájai a) A sivatag lakói között közszájon forog egy bölcsesség: A sivatag egy hideg vidék, ahol gyakran hatalmas forróság uralkodik. Értelmezd a mondatot! b) Nézz utána a történelmi atlaszban, mi volt a nevük a Guineai-öböl partvidékén elhelyezkedő egykori gyarmatoknak! Adj magyarázatot a beszédes elnevezésekre! c) A Kalahárit gyakran sivatagként is szokták emlegetni. Valójában inkább egy szavanna jellegű félsivatagi táj, amiről megbizonyosodhatsz, ha megnézed Az istenek a fejükre estek című filmet. Afrika tájainak bemutatása A feladat megoldásához kizárólag az Afrika domborzatát és vízrajzát bemutató térképet használd! Nincs más dolgod, mint hogy értelmezd a térkép színeit, jeleit. Ügyelj a helyes földrajzi kifejezések használatára! A felkészülésben segítenek az alábbi szempontok. A megoldás során használd a megadott fogalmakat! 1. A táj fekvése A kontinens melyik részén fekszik a táj? Mik a táj határai? Mely nagytájak a szomszédai? Fogalmak: fő- és mellékvilágtájak, nagytájak neve 2. A táj domborzata Milyen színnel ábrázolják? Mekkora tengerszint feletti magasságokat jelölnek a színek? Olvass le néhány jellemző magassági számot! Melyek a táj jellegzetes kiemelkedései vagy mélyedései? Fogalmak: színfokozat, tengerszint feletti magasság, magassági szám, mélyföld, alföld, dombság, középhegység, magashegység 3. A táj vízrajza Melyek a nagyobb folyamai, folyói? Található-e ezeken vízesés vagy víztározó? Hová torkollanak a nagy folyók? Melyek a táj jelentősebb tavai? Fogalmak: főfolyó, mellékfolyó, torkolat, jobb vagy bal part, csatorna, tó, vízesés (zuhatag), víztározó Nézd csak a példát! Próbáld a többi tájat is hasonlóan bemutatni! A Kongó-medence Afrika középső részén, az Egyenlítő két oldalán fekszik. Nyugatról az Atlanti-óceán, délről a Dél-afrikai-magasföld, keletről a Kelet-afrikai-magasföld, északról pedig a Szudán határolja. A domborzati térképen a Kongó-medence nagy részét sárgásbarna színnel ábrázolják. Ez azt jelenti, hogy a tengerszint feletti magassága átlagosan 250 600 méter. Ezt mutatják a magassági számok is. A medence peremén a Kongó torkolatához viszonylag közel fekvő Kinshasa város például 281 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A táj tengerszint feletti magassága a peremei felé fokozatosan nő. A Kongó-medence legjelentősebb folyója a névadó Kongó. A folyón több vízesés is található. A Kongóba több folyó torkollik. Jobb oldali mellékfolyója az Ubangi, bal oldali pedig például a Kwa. 38