Hivatkozások jegyzéke

Hivatkozások jegyzéke Penksza K. (1990): New floristic records from Gerecse Mountains. - Abstr. Bot. 15: 61-62. 1. Matus G. (1993): Néhány új florisztikai adat a Gerecséből. Bot. Közlem. 80: 41-45. 2. Matus G. Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 3. Bauer N. Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 4. Barina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hegységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. 5. Barina Z. (2006): Növényföldrajzi hatások a Gerecse-hegységben. Flora Pannonica 4: 35-76. Penksza K. (1991): A checklist of vascular plants for two localities at Esztergom, Hungary. - Abstr. Bot. 15: 63-65. 6. Matus G. Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 7. Bauer N. Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 8. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. 9. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 10. Barina Z. (2003): Adatok az esztergomi Duna-ártér flórájához. Kitalbelia 8: 55-63. 11. Mjazovszky Á., - Tamás J. - Csontos P. (2003). A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. 12. Bauer n. Mészáros A. Somlyay L. (2007): A Sesleria ulioinosa Opiz hazai xeroterm előfordulásiról. Kitaibelia 12: 56-65. Penksza K. (1992): Adatok a kesztölci Fehér-szirt és környékének flórájához. - Bot. Közlem. 79: 47-52. 13. Molnár A. - Sulyok J. (1996): Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 1: 56-59. 14. Doerpinghaus, A. (1996): Die mesophilen Waldgesellschaften am Nordhang des Weises Kliff (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 97. 15. Dries, von der M. (1996): Vegetation studien am Südhang des Fehér-szirt ( Weises Kliff ) bei Kesztölc (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 74. 16. Matus G. Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 17. Bölöni J. (1999): Madárbirs fajok Cotoneaster spp.. Tilia 7: 193-232. 18. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 422. 19. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. 1

20. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 21. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 22. Szerdahelyi T., Lőcsei G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem: 89: 117-126. 23. Fekete G. Varga Z. (2006): Magyarország táhjainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest pp. 461. 24. M. Vona V. Vona J. Mizák - Cs. Centeri (2007): Bakony Mountains, Hungary: its geolpgy, pedology, botany and zoology. European Geologist. 24: 5-8. Turcsányi, G. - Kovács, M. - Büttner, S. - Penksza, K. (1992): Element content of the roots of beech in the stemflow and interstem areas. - In: Bohac, J. (ed): Proceed. VI-th International Conference Bioindicatores Deteriorisationis Regionis. Ceske Budejovice 129-135. 25. Kovács M. (1992): A magnézium forrásai és jelentősége. Akad. Kiad. Budapest. pp. 100. 26. Penksza K. (1992): Láprétfoltok Esztergom vidéke délkeleti részén. - Bot. Közlem. 79: 145-162. 27. Fekete G. (1995): Fitocönológia és vegetációtan: hazai aspektusok. Bot. Közlem. 82: 107-127. 28. Kovács J. A. (1995): Lágyszárú növénytársulásainknak rendszertani áttekintése. Tilia 1: 86-144. 29. Molnár A. - Sulyok, J. (1996): Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 1: 56-59. 30. Matus G. Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 31. Bauer N. Barna J. (1999): Dorog és E0sztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 32. Barina Z. (2003): Adatok az esztergomi Duna-ártér flórájához. Kitalbelia 8: 55-63. 33. Kelemen J. (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó. pp388. 34. Bauer, N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 35. Bauer n. Mészáros A. Somlyay L. (2007): A Sesleria ulioinosa Opiz hazai xeroterm előfordulásiról. Kitaibelia 12: 56-65. 36. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Kovács, M. -Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Koltay, A. - Penksza, K. - Nagy, L. (1992): Element content of ruderal weeds used as accumulating indicators in some industrial districts of Hungary. - International symposium on ecological approaches of environmental chemicals. Internat. Symp., Debrecen, Hungary, GSF-Bericht 4: 249-253. 37. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 2

Kovács, M. - Turcsányi, G. - Penksza, K. - Kaszab, L. - Szöke, P. (1992): Heavy metal accumulation by ruderal and cultivated plants in a heavily polluted district of Budapest. - In: Marker, B. (ed.): Plants as biomonitors for heavy metal pollution of the terrestrial environment. VCH Publiser Inc., Weinheim - New York - Basel - Cambridge 495-5O5. 38. Wittig, R. (1992): Patterns and Dynamics: the Example of the European Beech (Fagus sylvatica L.) Forests. In: Teller, A., Matthy, P. & Jeffers, J.N.R. (eds.): Responses of Forest Ecosystems to Environmental Changes. Elsevier, London/New York, pp. 103-114. 39. R. Djingova, I. Kuleff (1994): On the sampling of vascular plants for monitoring of heavy metal pollution. in: B. Markert (Ed.) Environmental Sampling for Trace Analysis, VCH, Weinheim, pp. 395 414. 40. R. Djingova, I. Kuleff, A. Voulgaropoulus (1995): Heavy metal pollution in Sofia (Bulgaria) and Thessaloniki (Greece) using Taraxacum officinale as biomonitor, J. Environ. Chem. 4: 241 245. 41. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Kovács, M. - Penksza, K. (1992): Biologicals indication of the heavy metal loading in industrial areas. Symp. On Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, Hungary, 97. 42. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Szöke, P. (1993): Multielement- Analyse der Arten eines Waldsteppen-Waldes in Ungarn. - Phytocoenologia 23: 257-267 43. Markert, B. (1994): Environmental Sampling for Trace Analysis. VCH-Publisher. pp. 524. 44. Markert, B. (1995): Instrumental multielement analysis in plant materilas - a modern method in environmental chemistry and tropical systems research. Technologia Ambiental. MCT/CETEM/CNPq, Rio de Janeiro. 45. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. 46. Markert, B. (1998): Distribution and biogeochemistry of inorganic chemicals in the environment In: Schuurmann. G. Markert. B. (ed.): Ecotoxicology. Wiley-Spektrum Co-publication. New York. pp: 165-222. 47. Franzle, S. Markert, B. (2002): The Biological System of the Elements (BSE)--a brief introduction into historical and applied aspects with special reference on "ecotoxicological identity cards" for different element species (e.g. As and Sn). Environ Pollut. 120(1):27-45. 48. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 3

Penksza K. (1993): A kesztölci Fehér-szirt és környékének flórája és vegetációja. Doktori értekezés Budapest. pp. 114. 49. Doerpinghaus, A. (1996): Die mesophilen Waldgesellschaften am Nordhang des Weises Kliff (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 97. 50. Dries, von der M. (1996): Vegetation studien am Südhang des Fehér-szirt ( Weises Kliff ) bei Kesztölc (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 74. 51. Barczi A. - Czinkota I. - Gentischer P. (1995): Talajtani és eróziós hatások kimutatása a természetes növénytakaró változása kapcsán, a Kesztölci Fehér-szirt példáján. Agrokémia és Talajtan 44: 515-520. Penksza K. (1993): Adatok Dalmácia flórájához. - Bot. Közlem. 80: 113-118. 52. Morschhauser T. Papp B. (1994): Butanikai tanulmányút Görögországban. Bot. Közlem. 81: 13-20. Kovács, M. - Turcsányi, G. - Szöke, P. - Penksza, K. - Kaszab, L. - Koltay, A. (1993): Heavy metal content in cereals in industrial regions. - Acta Agr. Hung. 42: 171-183. 53. Köles P. Póti P. Forgóné Nemcsics M. Naszradi T. (1997): A közúti közlekedés nehézfémszennyező hatása kukoricaállományokban. Növénytermelés 46: 255-266. 54. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Kovács, M. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Penksza, K. - Ötvös, E. (1993): Distribution of chemical elements in the reed- and cattail beds of lake Balaton. - Bull. of Univ. of Agric. Sci. Gödöllö, 21-28. 55. Barczi A. (2000): A Tihanyi-félsziget talajviszonyai. A Bakonyi Természettudományi Kut. Eredményei 24. 56. Bagi, I. Kovács, G. (1998): Distribution of plant nutrient int he seeds and shoots of Chenopodium rubrum L. var. pusillum HAUSSKN. along an environmental gradient. Acta Biol. Szeged 43: 49-61. 57. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. Penksza K. - Turcsányi G. - Kovács M. (1993): A siroki Nyírjes-tó tőzegmohalápjának elemkatasztere. - Bot. Közlem. 81: 29-41. 58. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Penksza K. - Morschhauser T. - Horváth F. - Asztalos J. (1994): A Kétágú-hegy vegetációtérképe. - Bot. Közlem. 81: 157-164. 59. Doerpinghaus, A. (1996): Die mesophilen Waldgesellschaften am Nordhang des Weises Kliff (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 97. 60. Dries, von der M. (1996): Vegetation studien am Südhang des Fehér-szirt ( Weises Kliff ) bei Kesztölc (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 74. 4

61. Bauer N. (1996): A dorogi Strázsa-hegy és környékének értékeiről (Pilis-hegység). Kanitzia 4: 201-214. 62. Bölöni J., Horváth A. (1999): Törpe mandula Amygdalus nana. Tilia 7: 243-253. 63. Bauer N. Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 64. Fekete G. (1998): Vegetációtérképezés: visszatekintés és hazai körkép. Bot. Közlem. 85: 17-30. 65. Bauer, N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 66. Szerdahelyi T. - Lőcsi G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126. 67. Fekete G. Varga Z. (2006): Magyarország táhjainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest pp. 461. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. (1994): Bioindication of heavy metal loading in areas with heavy industry. - Proceed. Internat. Symp. on Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, 477-479. 68. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. 69. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. 70. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Tóth, S. - Szöke, P. (1994): Comparative investigation of the distribution of chemical elements in an Aceri tatarico-quercetum plant community and in stands of cultivated plants. - In: Markert, B. (ed): Environmental sampling analysis. pp. 435-442. 71. Markert, B. (1995): Quality assurance of plant sampling and storage. In: Quevauviller, Ph. (ed.): Quality assurence in environmental monitoring. VCH-Publisher, Weinheim, New York, Tokyo pp. 215. 72. Loppi S. - Nelli L. - Ancora S. - Bargagli R. (1997): Passive monitoring of trace elements bymeans of tree leaves, epiphytic lichens and bark substrate. Environmental Monitoring andassessment 45: 81-88. 73. Monaci, F. - Bargagli, R. (1997): Barium and other trace metals as indicators of vehicular emissions. - Water, Air and Soil Pollut. 100: 89-98. 74. Markert, B. (1998): Distribution and biogeochemistry of inorganic chemicals in the environment In: Schuurmann. G. Markert. B. (ed.): Ecotoxicology. Wiley- Spektrum Co-publication. New York. pp: 165-222. 75. Bargagli R, Cateni D, Nelli L, et al. Environmental impact of trace element emissions from geothermal power plants. Arch Environ Contam Toxicol 1997; 33: 172-181. 76. Breulmann, G. et al. (1999): Sci. Total. Environ 225: 231. 77. Aksoy A, et al. (1999 Feb 9): Capsella bursa-pastoris (L.) Medic. as a biomonitor of heavy metals. Sci Total Environ. 226(2-3):177-86. 78. Armstrong J, Armstrong W. 1999. Phragmites die-back: toxic effects of propionic, butyric and caproic acids in relations to ph. New Phytologist 142: 201 217. 5

79. Loppi S., Giomarelli B. e Bargagli R. 1999. Lichens and mosses as biomonitors of trace elements in geothermal areas (Mt. Amiata, central Italy). Cryptogamie, Mycol., 20 (2):119-126. 80. Báldi, A. Csorba G. (2001): Setting priorities for the conservation of terrestrial vertebrates in Hungary.Biodivers. Conserv. 10: 1283-1296. 81. Jean Armstrong, J. Armstrong, W. (2001):Rice and Phragmites: effects of organic acids on growth, root permeability, and radial oxygen loss to the rhizosphere Am. J. Bot. 88: 1359-1370. 82. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Penksza K. - Barczi A. - Néráth M. - Gyimóti G. - Centeri Cs. (1994): Changes in the vegetation of Tihanyi-félsziget (Tihany peninsula, near lake Balaton, Hungary) as a result of treading and grazing. - Proceedings of International Conference, Antropization and Environment of ruderal settlements Flora and Vegetation, Sátoraljaújhely, 99-105. 83. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Ötvös, E. (1994): Element concentration cadasters of halophytic plant communities in Hungary. - Acta Bot. Sci. Hung. 38: 455-468. 84. Bagi, I. Kovács, G. (1998): Distribution of plant nutrient int he seeds and shoots of Chenopodium rubrum L. var. pusillum HAUSSKN. along an environmental gradient. Acta Biol. Szeged 43: 49-61. 85. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. Turcsányi, G. - Penksza, K. - Siller, I. - Führer, E. - Tóth, S. - Kovács, M. - Büttner, S. (1994): Sampling in the stemflow and throughfall areas of forests. - In: Markert, B. (ed): Environmental sampling analysis. pp. 449-464. 86. Nedić O. Stanković A. - Stanković S. (2000): Specificity of lichen species in respect to Cs binding. - Int. J. Environ. Anal Chem 76: 311-318. 87. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Penksza, K. - Benyovszky, B. M. - Ötvös, E. - Asztalos, J. (1995): Phytosociological studies of the Cliff Fehér-szirt, near Kesztölc, Hungary. - Acta. Bot. Sci. Hung. 39: 71-95. 88. Bauer N. (1996): A dorogi Strázsa-hegy és környékének értékeiről (Pilis-hegység). Kanitzia 4: 201-214. 89. Isépy, I. - Csontos, P. (1996): Comparison of 24 grassland communities in the Carpathian-Basin with the emphasis on their role in nature conservation. Proceedings of the "Research, Conservation, Management" Conference, Aggtelek, Hungary, 1-5 May, 1996, Vol. 1, pp: 309-317. 6

90. Isépy I. (1998): Diverzitás-vizsgálatok hazai száraz és félszáraz gyepekben. Kitaibelia 3: 75-80. 91. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. 109-132. 92. Nyakas A. Molnár E. (1999-2000): Ökoanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) KENG. fajon. Bot. Közlem. 86-87: 157-167. 93. Isépy I. (2000): Distribution of social behaviour type in rock grassland and steppe communities. Publ. Of Hort. Food- and Landscape Species of Szent István Univ. 60: 41-46. 94. Csontos, P. - Tamás, J. - Kalapos, T. (2001): Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Bot. Hung., 43(1-2): 127-136. 95. Nyakas A. Molnár E. (2001): Morfológiai és levélanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) Keng (Poaceae) fajon. Agrártudományi Közlemények 5-13. 96. Molnár E. (2002): A késeiperje morfológiai változatossága. Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapjának tiszteletére. 205-212. 97. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 98. Szerdahelyi T. - Lőcsi G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126. 99. Vojtkó A. (2002): A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 161-181. 100. Csontos, P. Tamás, J. Balogh, L. (2003): Thousand seed weight records of species from the flora of Hungary, I. monocotyledonopsida. Studia bot. hung. 34: 121-126. 101. Csontos P. isépy I. Lőkös L. - Tamás J. (2007): Védett fajok együttes lőfordulás száraz gyepekben. Tájökológiai Lapok 5(2): 249-260. Turcsányi, G. - Kovács, M. - Büttner, S. - Penksza, K. - Guely, M. - Czinege, E. (1994): Several contamination of soils by heavy metals near Gyöngyös, Hungary. - Proceed. Internat. Symp. on Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, pp. 515-517. 102. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Penksza, K. Barczi, A. Benyovszky, B. M. Möseler, B. M. Birkenheuer, V. Szabó, T. (1995): Relationship between vegetation and soil on the eastern slope of the Fehérszirt (White cliff) of Kesztölc. Tiscia 29: 3-10. 103. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 104. Centeri, Cs. (2002): The role of vegetation cover int he control of soil erosion ont the Tihany peninsula. Acta Botanica Hungarica 44: 285-295. 7

105. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1: 87-96. 106. Centeri Cs. Jakab G. Barta K. Szalai Z. Császár A. (2005): Egyes Magyarországon használatos eróziós modellek összehasonlító vizsgálata. Talajvédelem pp. 183-192. 107. Tary J. Csúzdi Cs. Kertész Á. Szendrei G. Zámbó L. (2005): Talajok mint védendő természeti értékek (Gondolatok atalajtakaró és a természetvédelem kapcsolatáról). In: Stefanovits P. Michéli E. (szerk.): A talajok jelentősége a 21, században. pp. 291-306. Penksza, K. (1995): Flora of the Ör-hegy (Gerecse Mts, Hungary). - Stud. bot. hung. 26: 37-48. 108. Matus G. Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 109. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. Sziklagyepek szünbotanikai kutatása Zólyomi Bálint professzor emlékének. 109-132. 110. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 422. 111. Brina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hegységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. 112. Pinke Gy. Pál R. (2001): Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. Kitaibelia 6: 381-400. 113. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 114. Pinke Gy. Schmidt D. Schmidtmajer Á. Király G. Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. 115. Barina Z. (2006): Növényföldrajzi hatások a Gerecse-hegységben. Flora Pannonica 4: 35-76. 116. M. Vona V. Vona J. Mizák - Cs. Centeri (2007): Bakony Mountains, Hungary: its geolpgy, pedology, botany and zoology. European Geologist. 24: 5-8. Penksza, K. (1995): Flora of the Fehér-szirt and its surroundings near Kesztölc, Hungary. - Stud. bot. hung. 26: 49-63. 117. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. Sziklagyepek szünbotanikai kutatása Zólyomi Bálint professzor emlékének. 109-132. 118. Bauer N. Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 119. Nyakas A. Molnár E. (1999-2000): Ökoanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) KENG. fajon. Bot. Közlem. 86-87: 157-167. 120. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. 121. Pinke Gy. Pál R. (2001): Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. Kitaibelia 6: 381-400. 122. Szerdahelyi T. - Lőcsei G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126. 8

123. Tar T. (2002):Florisztikai adatok a nagykőrösi Nagyerdő és környékéről. Bot. Közlem. 89: 127-139. 124. Pinke Gy. Schmidt D. Schmidtmajer Á. Király G. Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. 125. M. Vona V. Vona J. Mizák - Cs. Centeri (2007): Bakony Mountains, Hungary: its geolpgy, pedology, botany and zoology. European Geologist. 24: 5-8. Turcsányi G. (szerk.) (1995): Mezőgazdasági növénytan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp. 261-263. 126. Nyakas A. (1997): Mezőgazgasági növénytan alapjai. Egyetemi jegyzet Debrecen. 127. Gazdagné Torma M. (1998): A vadrezeda (Reseda lutea L.) szabadföldi csírázása és növekedés-analízisének jellemzői, Növénytermelés 46: 583-592. 128. Ferenczy A. - Papp J. - Tillyné Mándy A. (1999): Üvegházi dísznövények oktató adatbázisa. Agrárinformatika p. 1 5. 129. Kriska Gy. (szerk.) (2002): Számítógéppel segített módszerek a biológia tanításában. Budapest OM, OECD, UNESCO Információtechnológiai Pedagógiai Központ. 130. Berzsenyi Z. (2002): A növekedésanalízis funkcionális módszere. Növénytermelés 51: 449-467. Benyovszky B. M. Penksza K. Figeczky G. Nagy J. (1996): Lólegelöként hasznosított természetes gyepek cönológiai viszonyai. A Lippai János tudományos ülésszak elöadásai és poszterei. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, tudományos ülésszak közleményei 147-150. 131. Bánkuti K. (2000): Luzula forsteri (Sm.) DC a Mátrában, adatok a Cserhát flórájához: Kitaibelia 5: 61-62. 132. Kun A. Ittzés P. Facsar G. Höhn M. (2000): Sziklagyepek és lejtőszeppek a Középdunai flóraválasztó környékén II. Kitaibelia 5: 209-215. 133. Harmos K. Sramkó G. Stadler Á. (2001): Adatok a Cserhát edényes flórájához. Kitaibelia 6: 73-86. Penksza K. - Káder F. - Benyovszky B. M. (1996): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi (Vörösberény) melletti Megye-hegyröl. - Bot. Közlem. 83: 77-105. 134. Bauer N. - Mészáros A. (1998): Adatok a Pélyei-medence peremhegyi növényzetének ismeretéhez (Balaton-felvidék). Kanitzia 6: 121-139. 135. Bauer N. Mészáros A. Simon P. (1999): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 4: 43-50. 136. Bauer N. - Mészáros A. Simon P. (2004). Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez III. Kitaibelia 9: 207-219. 137. Forster E. Bölöni J. (1999): Szirti fanyarka Amelanchier ovalis MEDIK. Tilia 7. 233-242. 138. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 422. 139. Bauer N. - Mészáros A. Simon P. (2000): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 2: 351-356. 9

140. Barczi A. (2000): A Tihanyi-félsziget talajviszonyai. A Bakonyi Természettudományi Kut. Eredményei 24. 141. Csontos, P. - Tamás, J. - Kalapos, T. (2001): Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Bot. Hung., 43(1-2): 127-136. 142. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 143. Halbritter A. - Csontos P. Tamás J. Anton A.(2004): Dolomitsziklagyepek és eketefenyvesek talajainak összehasonlító vizsgálata. Természetvédedelmi Közlemények. 10: 9-35. 144. Halbritter A. Tamás J. Anton A. Uzinger N. (2005): Mikroelemtartalomvizsgálatok dolomitsziklagyep és feketefenyves talaján. Tájökológiai Lapok 1: 63-73. 145. Csontos P. (2007): Dolomitgyepek magbankja ültetett feketefenyvesek talajában. Tájökológia Lapok 5: 117-129. 146. Csontos P. (2007): Feketefenyvesek ökológia kutatásai. Scientia Kiadó, Budapest pp. 119. Turcsányi, G. - Siller, I. - Führer, E. - Kovács, M. - Penksza, K. - Büttner, S. Figeczky, G. - Dudás, J.- Mihály, B.(1996): Amount and chemical element content of rhizomorphs in the stemflow and throughfall areas of beech stands on different soil types.- Z. Planzenenernahr. Bodenk.: 159: 513-518. 147. Jentschke G, - Fritz E. - Marschner P. - Rapp C - Wolters V. - Godbold D.L. (1997) Mycorrhizal colonization and lead distribution in root tissues of Norway spruce seedlings. J. Plant Nutr. Soil Sci. 160, 317-321 148. Chang, S.C. - Matzner, E. (2000): The effect of beech stemflow on spatial patterns of soil solution chemistry and seepage fluxes in a mixed beech/oak stand. Hydrol. Process. 14: 135-144. 149. Chang, S.C. - Matzner, E. (2000): Soil nitrogen turnover in proximal and distal stem areas of European beech trees. Plant Soil 218: 117-125. 150. Blanusa, M. - Kucak, A. - Varnai, V.-M. - Saric, M. M. (2001): Uptake of Cadmium, Copper, Iron, Manganese, and Zinc in Mushrooms (Boletaceae) from Croatian Forest Soil. Journal- AOAC International 84: 1964-1971 Barczi A. Grónás V. Penksza K. (1996): A tihanyi táj változásai a századforduló óta. (Change of Tihany region in this century ). Agrártörténeti Szemle, 38: 298-316. 151. Centeri, Cs. (2002): The role of vegetation cover int he control of soil erosionont he Tihany peninsula. Acta Botanica Hungarica 44: 285-295. 152. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2. 65-76. 153. Centeri, Cs. Pataki, R. (2002): Sustainable use and management of soils in arid and semiarid regions. 2: 261-262. 154. Cs. Centeri R. Pataki (2005): Soil erodibility measurements on slopes of the Tihany peninsula, Hungary. Advances in GeoEcology 36., ISBN 3-923381-49-2, Catena Verlag Reiskirchen, p. 149-154. 155. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 10

156. Centeri Cs. Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119 131. 157. Centeri, Cs. - Malatinszky, Á. (2005): Data on pedology, erosion and vegetation of extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok hills region. 13th International Poster Day: Transport of Water, Chemicals and Energy in the System Soil- Crop Canopy-Atmosphere. Bratislava, 10. 11. 2005., p. 74-80. 158. Centeri, Cs. - Malatinszky, Á. (2005): Data on pedology, erosion and vegetation of extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the putnok Hills region. Proceedings of the 13th International Poster Day. CD. p. 74-80. Barczi A. - Penksza K. - Bozzay B. (1996): Antropogén hatások Tihany flórájában. II. Antropizáció és a vidéki települések élőkörnyezeti viszonyai. Nemzetközi Konferencia, Tarcal-Tokaj, 1996. július 24-28. Proceedings of International Conference, p. 202-203. 159. Bauer N. Kenyeres Z. (szerk.) (2002): 40 éves A Bakony természeti képe kutatási program. A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa, Zirc, p. 215 Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Siller, I. - Kaszab, L. (1996): Multielementanalysis of a montane beech forest in Hungary. - Verhandlungen der Gesellschaft für Ökologie 25: 147-152. 160. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Kovács, M. Turcsányi, G. Penksza, K. Nagy, J. (1996): Comparasion of the element content of the components of forests as well as grassmoors and meadows evolved in the sites of the forests. In: New perspectives in the research of hardly known trace elements and their role in life processes. Proceedings of the 7. International Symposium Budapest, pp. 21-30. 161. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Barczi, A. Penksza, K. Czinkota, I. Néráth, M. (1996/97): A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. - Acta. Bot. Sci. Hung. 40: 3-21. 162. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1: 87-96. 163. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 164. Gournelos, Th. - Evelpidou, N. - Vassilopoulos, A. (2005): An example of Geographical Information Systems (GIS) and artificial intelligence systems (Fuzzy Logic & Neural Networks) conjuction: Application in Geomorphology, Bulletin of Hellenic Geological Association. (In press) Vol. XXXVI, 2004, Proceedings of the 10 th International Conference, Thessaloniki, April 2004, p. 101-107. 165. Tary J. Csúzdi Cs. Kertész Á. Szendrei G. Zámbó L. (2005): Talajok mint védendő természeti értékek (Gondolatok atalajtakaró és a természetvédelem kapcsolatáról). In: Stefanovits P. Michéli E. (szerk.): A talajok jelentősége a 21, században. pp. 291-306. 166. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 11

167. Király A. (2006): Az Európában alkalmazott mutatószám-rendszerek összehasonlító elemzése. Tájökológiai Lapok, Gödöllő. 4. évf., 1. sz., p. 35-64. Penksza K. Salamon G. (1997): Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacaivölgymedence flórájához I. (Floristic data to the Cserehát, the Bódva-valley and the Rakaca-basin, Hungary, I.). Kitaibelia 2(1): 33-37. 168. Vojtkó A. Schmotzer A. Pifkó D. Farkas T. (1998): A Carex hartmannii újabb előfordulása és más kiegészítések a Tornense flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Kitaibelia 3: 235-241. 169. Király G. Király A. (1999): Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez. Kitaibelia 4: 229-246. 170. Sulyok J. Schmotzer A. (1999): Adatok a Tarna-vidék és a Bükk északi előterének flórájához I. Kitaibelia 4: 367-380. 171. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 422. 172. Harmos K. Sramkó G. (2000): Adatok a Mátra edényes flórájához I. Kitaibelia 5: 63-78. 173. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 174. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 175. Lájer K. (2003): A Caricetum buekii, Caricetum cespitosae, Caricetum paniceo-nigrae, Cirsietum rivularis és Sagittario-Sparganietum emersi hazai előfordulásáról. Kitaibelia 8: 35-42. 176. Szűts F. (2003): A tornai vértő (Onosma tornense JÁV) magyarországi előfordulásának ponttérképezése és ökológiai vizsgálata. Kutatások az Aggteleki Nemzeti Parkban ANP Füzetek II. 17-24. 177. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 178. Endes M (2003): Zergeboglár (Trillius aurropaeus) a Rakaca partvidéken. Calandrella 12: 59. 179. Endes M. Papp L. Szabó S. (2003): A Rakaca partvidék edényes flórája. Calandrella 12: 82-95. 180. Malatinszky Á. (2007): A Putnoki-dombság florisztikai kutatásáank újabb eredményei. Kitaibelia 12: 124-132. Penksza K. - Salamon G. (1997): Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacaivölgymedence flórájához II. (Floristic data to the Cserehát, the Bódva-valley and the Rakaca-basin, Hungary, II.). Kitaibelia 2(2): 231-232. 181. Vojtkó A. Schmotzer A. Pifkó D. Farkas T. (1998): A Carex hartmannii újabb előfordulása és más kiegészítések a Tornense flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Kitaibelia 3: 235-241. 182. Somlyay L. - Lőkös L. (1999):Florisztikai és taxonómiai kutatások a Tornense területén. Kitaibelia 4: 17-23. 12

183. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 184. 137. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 185. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 422. 186. Lájer K. (2003): A Caricetum buekii, Caricetum cespitosae, Caricetum paniceo-nigrae, Cirsietum rivularis és Sagittario-Sparganietum emersi hazai előfordulásáról. Kitaibelia 8: 35-42. 187. Pinke Gy. Schmidt D. Schmidtmajer Á. Király G. Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. 188. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 189. Endes M (2003): Zergeboglár (Trillius aurropaeus) a Rakaca partvidéken. Calandrella 12: 59. 190. Endes M. Papp L. Szabó S. (2003): A Carex nemzetség Zergeboglár Rakaca partvidéki fajairól. Calandrella 12: 60-61. 191. Endes M. Papp L. Szabó S. (2003): A Rakaca partvidék edényes flórája. Calandrella 12: 82-95. 192. Malatinszky Á. (2007): A Putnoki-dombság florisztikai kutatásáank újabb eredményei. Kitaibelia 12: 124-132. 193. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Kiss, J. - Penksza, K. - Tóth, F. Kádár, F. (1997): Evaluation of fields and field margins in nature production capacity with special regard to plant protection. Agriculture, Ecosystems & Environment 63: 227-232. 194. Basedow, Th. (1998): The species composition and frequency of spiders (Araneae) in fields of winter wheat grown under different conditions in Germany. - J. appl. Entomol. 122, 585-590. 195. Mansvelt, J.D., and van der Lubbe, M.J. 1999. Checklist for Sustainable Landscape Management. Elsevier, Amsterdam. 1999. (p. 181). 196. Maohua, M. Tarmi, S. Helenius, J. (2002):Revisiting the species-area relationship in a semi-natural habitat: floral richness in agricultural buffer zones in Finland. Agr. Ecosyst. Environ. 89: 137 148. 197. Boutin, C., Jobin, B., Bélanger, L., Choinière, L., 2002. Plant diversity in three types of hedgerows adjacent to cropfields. Biodivers. Conserv. 11: 1 25. 198. Tixier MS, Kreiter S, Auger P (2000): Colonization of vineyards by phytoseiid mites: their dispersal patterns in the plot and their fate. Experimental and Applied Acarology 24(3): 191-211. 199. Norris R.F. - Kogan, M (2000): Interactions between weeds, arthropod pests, and their natural enemies in managed ecosystemsweed Sci. 48(1): 94-158. 200. Smith, H. Firbank, L. G. Macdonald, D. W. (1999): Uncropped edges of arable fields managed for biodiversity do not increase weed occurrence in adjacent crops. Biological Conservation 89(1):107-111. 13

201. Thomas, P. - Tomich A. David, E. - Thomasb, Meine van Noordwijk (2004): Environmental services and land use change in Southeast Asia: from recognition to regulation or reward? Agriculture, Ecosystems and Environment (in press) 202. Helenius, J. - Jan-Peter C. Bäckman (eds.) (2004): Functional Diversity in Agricultural Field Margins. pp. 722. 203. Paule A. (2005): Lepidopteran and vegetation diversity in tropical field margins: A Case study in northern Thailand. Canton, New York. Penksza, K. (szerk.) (1997): Herbárium CD-ROM Kossuth Könyvkiadó 204. Péter E http://www2.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/tancd/petere.htm Penksza, K. Kapocsi, J (1998): A Maros-völgy edényes növényei I. (Flora of the Marosvalley, Hungary) Crisicum 1: 35-74. 205. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13: 113-126. 206. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258. 207. Mjazovszky Á. - Tamás J. - Csontos P. (2003). A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. 208. Molnár V. A. Pfeifer N. (1999): Adatok a hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez II. Kitaibelia 4: 391-421. 209. Király G. Kevey B. (1999). Hamvas éger Alnus incana (L.) MOENCH. Tilia 7: 24-36. 210. Pintér B. (2003): Peplis portula L. a Bükk-hegységben Kitaibelia 8: 189. 211. Csontos, P. Tamás, J. (2006): Spread of invasive phanerophytes and further records to the distribution of woody species in Hungary. Tájökológiai Lapok 4(1) (in press) 212. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Penksza K. (1998): A Sedo acri-festucetum valesiacae ass. nov. A Rakacai-völgymedencében és a Cserehátban. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása 77-88. 213. Vojtkó A. (1998): A Bükk sziklagyepjeinek és sztyepprétjeinek jellemzése. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyapek szünbotanikai kutatása. 133-155. 214. Brina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hesgységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. 215. Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Bupapest. pp. 610. (263. oldalon) Nagy J., Figeczky G., Penksza K., Fintha I., Molnár A., Tóth Z., & Kalapos T. (1998a): Contribution to the flora and vegetation of Lake Bence-tó in the northern part of the Great Hungarian Plain. Studia bot. hung. (27 28): 151 161 pp. Nagy, J. - Figeczky, G. - Penksza, K. - Fintha, I. - Molnár, A. - Tóth, Z. - Kalapos, T. (1998): Contribution to the flora and vegetation of lake Bence-tó, NE Hungary. Studia bot. hung. 27-28: 151-161. 14

216. Kapocsi J. Domán E. - Bíró I. Forgács B. Tóth T. (1998): Florisztikai adatok a Körös-Maros Nemzeti Park működési területéről. Crisicum 1: 75-83. 217. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 218. Cserhalmi D. Kristóf D. (2007): Vegetation change detection of mires with digital aerial photographs Cereal Research Communications 35: 329-332. Nagy J., Figeczky G., Penksza K. (1998b): Decay of peat moss cushions on lake Bence (Bence-tó) in the northern part of the Great Hungarian Plain. Studia bot. hung. (27 28): 163 167 pp. 219. Cserhalmi D. Kristóf D. (2007): Vegetation change detection of mires with digital aerial photographs Cereal Research Communications 35: 329-332. Penksza, K. Benyovszky, B. M. Nagy, Z. Káder, F. Dóczi, Á. Tóth, S. (1998): Changes in the grasslands of a study area Sóly (Bakony mountains, Hungary) 17 th General Meeting of the European Grassland federation, Ecological Aspects of Grassland Management, Debrecen Agricultural University, Debrecen, 499-502 220. Süle Sz. (2003): Speciális tevékenység hatása a dolomitgyepekre. Tájökológiai Lapok 1: 122. 221. Tóth Cs. Nagy G. Nyakas A. (2002): Legetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények 50-59. Benyovszky, B. M. Penksza, K. Barta, L. Szemán, L. (1998): Effect of tramling and grazing on species composition in different natural grasslands. Proceeding of International Conference on Soil Condition and Crop Production, Gödöllő, Hungary, 209-211. 222. Süle Sz. (2003): Speciális tevékenység hatása a dolomitgyepekre. Tájökológiai Lapok 1: 122. Penksza, K. Salamon, G. Kapocsi, J. Gyalus, B. Kemény, G. (1998): Floristical and coenological data of the western territory of the Körös-Maros region I. Studia bot. hung. 27-28: 123-130. 223. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Penksza K. - Engloner A. - Asztalos J. - Gubcsó G. - Szegedi E. (1999): Adatok a Körös menti szentély jellegű holtmedrek flórához és vegetációjához. Crisicum 2: 51-65. 224. Tamás J. - Csontos P. (2002): Őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis /L./ chevall) a Pázmándi-sziklákon. Bot. Közlem. 89: 183-186. 225. Pintér B. (2003): Peplis portula L. a Bükk-hegységben Kitaibelia 8: 189. 226. Csontos, P. Tamás, J. (2006): Spread of invasive phanerophytes and further records to the distribution of woody species in Hungary. Tájökológiai Lapok 4(1) (in press) Penksza K. (1999): A magyar pázsitfű flóra új természetes tagja a hajszál perje (Poa stiriaca Fritsch & Hayek ex Dörfler). (Poa stiriaca Fritsch & Hayek ex Dörfler in Hungary) Kanitzia 7: 51-58. 15

227. Papp M. Szabó Zs. Hamvas M. (1999): Összehasonlító alaktani és anatómiai vizsgálatok a Poa pratensis L. és a Poa angustifolia L. hajtásain. Kanitzia 7: 67-74. 228. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 1: 47-52. 229. Taba E. Tuba Z. (1999-2000): A Gödöllői Egyetem botanikus kertje. Bot. Közlem. 86-87: 157-228. 230. S. Taba E. - Jeamplong J. Tuba Z. Nagy J. Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt, G. Sipos, A. Penksza, K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. Penksza K. Engloner A. Bauer L. Asztalos J. (1999): Összehasonlító morfológiai vizsgálatok a Hierochloë nemzetségben I. (Comparative Morphological Studies of Hierochloë Genus I.). Kanitzia 7: 59-66. 231. Taba E. Tuba Z. (1999-2000): A Gödöllői Egyetem botanikus kertje. Bot. Közlem. 86-87: 157-228. 232. Vojtkó A. (2001): A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001 Kiadó Eger pp. 340. 233. S. Taba E. - Jeamplong J. Tuba Z. Nagy J. Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert. In: Smidt G. Sipos A. Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 234. Tar T. (2002): Florisztikai adatok a nagykőrösi Nagyerdő és környékéről. Bot. Közlem. 89. 127-139. 235. Veldkamp, J.F. (2003): Grass literature 23: 1-9. Penksza K. Somlyay L. (1999): A Geum rivale L. felfedezése Magyarországon. (Geum rivale L in Hungary). Kitaibelia 4: 273-275. 236. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 237. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 238. Malatinszky Á. (2003): A Putnoki-dombság boanikai és tájtörténeti feltárása és tájhasznosítási értékelése. Tájökológiai Lapok 1: 121. 239. Malatinszky Á. (2003): Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában Dél- Gömörben. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói. 43-47 240. Malatinszky Á. (2001): A Putnoki-dombság florisztikai kutatásáank újabb eredményei. Kitaibelia 12: 124-132. 241. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Sonntag, E. Pozzi, D. Penksza, K. Zeltner. G.-H. Björk, S. Kohler, A. (1999): Macrophyten-Vegetation und Standorte im eutrophen Kävlinge-Fluβ (Skåne, Südschweden). Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, 9: 1-113. 242. Sípos, V. (2001): Vergleichende Kennzeichnung der Vegetation verschiedener Fliesgewasser-Typen in Südschweden, Süddeutschland und Ungern anhand quantitativer Kenngrösen. Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim 13: 161-172. 16

Pintér B. Bratek Z. Csáky P. - Szerdahelyi T. S. Taba E. - Penksza K. (1999): Adatok a Gödöllői-dombság flórájához és vegetációjához. Bot. Közlem. 86-87: 235-236. 243. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 Penksza, K. Böcker, R. (1999/2000): Zur Verbreitung von Poa humilis Ehrh. ex Hoffm. in Ungarn.. - Bot. Közlem. 86-87: 89-93. 244. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 245. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 246. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 247. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 248. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 249. Zs. K. Szabó. M. Papp. L. Daróczi (2006): Ligule anatomy and Morphology of Five Poa Species. Acta Biologica Cracoviensia 48(2): 83-88. 250. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 251. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Pintér B. Bratek Z. Csáky P. - Szerdahelyi T. S. Taba E. - Penksza K. (1999): Adatok a Gödöllői-dombság flórájához és vegetációjához. Bot. Közlem. 86-87: 235-236. Penksza, K. - Engloner A. (1999/2000): Taxonomic study of Festuca wagneri (Degen Thaisz et Flatt) in Degen Thaisz et Flatt. 1905. - Acta Bot. Sci. Hung. 42: 257-264 252. Fekete G. Molnár Zs. Kun A. Virágh K. Botta-Dukát Z. (2002) Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapjának tiszteletére. 381-414. 253. Veldkamp J. F. (2002): Grass Literature 22:1-10. Penksza K. (2000): Adatok Magyarország pázsitfű flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 5(2): 298. 254. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 255. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Penksza K. (2000): A Festuca javorkae Májovský és a Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt jellemzése és a Festuca ovina - csoport határozókulcsa. - Kitaibelia 5: 275-278. 256. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 1. 47-52. 257. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 17

258. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 259. S. Taba E. - Jeamplong J. Tuba Z. Nagy J. Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. Sipos A. Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 260. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1. 87-96. 261. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 262. Vojtkó A. (2002): A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 161-181. 263. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. in, Tóth A. Kunhalmokról más szemmel 59-70. 264. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. 265. Barczi A. (2003): Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium Eőadások összefoglalói. 5-15. 266. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 267. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 268. Mjazovszky Á. - Tamás J. - Csontos P. (2003): A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. 269. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 270. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Penksza, K. (2000): Die Koerrektur der histologischen Beschreibung von Festuca javorkae von Májovszky im Jahre 1962, und Angaben zum Vorkommnis der Art in Ungarn Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, 10: 49-54. 271. Joó K. (2001): Kalandozás a dél-tiszántúli kunhalmokon. Természet Világa Természettudományi Közlöny 132 (4): 184-185. 272. S. Taba E. - Jeamplong J. Tuba Z. Nagy J. Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. Sipos A. Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 273. Barczi A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. 274. Barczi A. (2003): Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium Eőadások összefoglalói. 5-15. 275. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. In: Tóth A. (szerk.): Kunhalmokról más szemmel 59-70. 276. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 277. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 278. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 18

Penksza K. (2000): Adatok Magyarország pázsitfű flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 5 (2): 298. 279. Somlyay L. (2001): A rozsnok (Bromus L.) nemzetség kutatásának története és állása Magyarországon. Kitaibelia 2. 251-257. 280. Taba E. - Jeamplong J. Tuba Z. Nagy J. Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. Sipos A. Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. Sonntag, E. Pozzi, D. Penksza, K. Zeltner. G.-H. Björk, S. Kohler, A. (2000): Macrophyten-Vegetation und Standqualität im eutrophen Björka-Kävlinge-Fluβ (Skåne, Südschweden). Limnologica 30: 281-298. 281. Sípos, V. (2001): Vergleichende Kennzeichnung der Vegetation verschiedener Fliesgewasser-Typen in Südschweden, Süddeutschland und Ungern anhand quantitativer Kenngrösen. Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim 13: 161-172. 282. Falusi E. - Sipos V. K. (2003): Alföldi vízfolyások flórájának és vegetációkutatásának újabb eredményei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 259-262. 283. Melzer, A Schneider, S. (2002): Beeinflusst die Strukturgüte von Fließgewässern das Vorkommen von Makrophyten? Acta hydrochim. hydrobiol. 30: 197 206. 284. Meilinger, P. (2003): Makrophyten als Bioindikatoren zur leitbildbezogenen Bewertung von Fließgewässern. Ein Beitrag zur Umsetzung der EG- Wasserrahmenrichtlinie. Doktors der Naturwissenschaften genehmigten Dissertation. pp. 182. Penksza K. (2000): A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira. Crisicum 3: 73-78. 285. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 286. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 287. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 288. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Barczi A. (szerk.) Barczi A. Lócy D.- Penksza K. (2000): Magyarország tájai. Dunántúlidombság, Külső-Somogy. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, Gödöllő, 50 pp 289. Hartmann M. (2002): Mezőgazdaág a természetvédelem szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest pp.58.. Penksza K., Káder F., Süle Sz. (2000): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi Megye-hegyről (gyeptársulások vizsgálata). Folia Musei Hist.-Nat. Bakonyiensis 19: 7-24. 290. Csontos P. (2007): Dolomitgyepek magbankja ültetett feketefenyvesek talajában. Tájökológia Lapok 5: 117-129. 19