A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

Hasonló dokumentumok
Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL

Műanyag hulladékok hasznosítása

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF

A komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata

A hulladék/másodnyersanyag felhasználás minőségi feltételei az útépítésben

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL

A hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok)

A GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

Bontott alkatrészek újra hasznosítására vonatkozó szabályozások

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

A hulladékgazdálkodás január 1-jétől alkalmazott jogszabályai

Európai uniós és magyar jogszabályok a hulladékstátusz megszűnéséről

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, május 30.

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A körforgásos gazdaság felé

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Hazai és nemzetközi tapasztalatok a membrán takarásos szennyvíziszap komposztálás területén

ÉMI TÜV SÜD. Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése. Magasházy György

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét április 15. Helyzetbemutatás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz

Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.

A gépjárműbontók környezetvédelmi kötelezettségei, ellenőrzésük és szankcionálásuk

Nemzeti Akkreditáló Testület

Mechanikai- Biológiai Hulladékkezelés Magyarországi tapasztalatai

A hulladékgazdálkodást érintő jogszabályváltozások

A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése

Szennyvíziszap termikus hasznosítása Kovács Károly október 8.

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

Az acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

Alternatív tüzelőanyag hasznosítás tapasztalati a Duna-Dráva Cement Gyáraiban

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A körforgásos gazdaság és a hazai hulladékgazdálkodási tervezés. Humusz Ház Február 22. Markó Csaba

Hulladékáramok és haszonanyaggal kapcsolatos adatszolgáltatás

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai

Biohulladékok kezeléséből származó talajtermékenység-növelő anyagok minőségbiztosítási rendszere

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30

dr. Solti Gábor: Földtani képződmények (alginit) alkalmazása a homoktalajok javítására

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

T/ számú törvényjavaslat. a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény módosításáról

Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Makra Gábor - főosztályvezető

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának jogszabályi háttere

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A Kormány. /2017. ( ) Korm. rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

40/2008. (II. 26.) Korm. rendelet

Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, Augusztus 30.

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

EEA Grants Norway Grants

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

2. Fogalmi meghatározások

Megfelelőségi Vizsgálat és Intézkedési Terv. Urbánné Lazák Emese közszolgáltatási koordinátor Budapest, szeptember 28.

Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei

A KÉSZÍTMÉNY NEVE: RADISTART STANDARD

A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

DUNA-DRÁVA CEMENT KFT.

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz

Szolgáltatási díjak az OHKT tükrében

Országgyűlés Hivatala Irományszám : T1 A 0 5'1 p/ 8. Érkezett : Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javasla t

16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről

Biogáz konferencia Renexpo

E l ő t e r j e s z t é s

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Zöld könyv az Európai Unió biohulladékgazdálkodásáról

Átírás:

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék

A jelenleg hatályos jogszabályok: - 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról; - 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól (22-24. ); - 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről; - Folyamatban van az új biohulladék rendelet kidolgozása.

A biohulladék rendelet tervezet célja meghatározni: - a biológiailag kezelhető hulladékok körét; - a lehetséges kezeléseket (aerob, anaerob); - a kezelés szabályait; - hulladékstátusz megszűnésének követelményeit; - a hulladékstátusz megszűnéséhez kapcsolódó vizsgálatokat.

A célok meghatározás helyes-e? - Részben igen!

A célok meghatározás helyes-e? - Részben nem!

A célok meghatározás helyes-e? - Részben nem! Nem segíti elő, hogy a komposztok (és az erjesztési maradékok) megfelelő mértékben és minőségben a talajtermékenység fenntartását szolgálják!

A tervezettel kapcsolatos problémák (teljesség igénye nélkül): - A szennyvíziszapok komposztálására külön jogszabályban meghatározott feltételeket kell alkalmazni (50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet); - Biogázüzem: a 142/2011/EU bizottsági rendelet 1. melléklet 52. pontja szerinti biogáz üzem (csak állati eredetű hulladékok????); - Pontatlan fogalom meghatározások (zárt, félig zárt, nyitott komposztálási rendszereket technológiai egység vs. technológiai sor; komposztálási egység=prizma); - Biológiai stabilizálás (fogalmak, követelmények, lerakhatósági követelmények stb ); - Hulladékstátusz megszűnése és a komposztok felhasználása!!!!!

A hulladékstátusz megszűnése a tervezet szerint: - A komposztot vagy erjesztési maradékot akkor értékesíthetik (!), ha a telep kiállítja az un. Megfelelőségi Nyilatkozatot - Akkreditál mintavétel, meghatározott mintaszám és gyakoriság; - Fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok; - Ha megfelel a feltételeknek akkor kiállítható a Nyilatkozat.

Mintavételek gyakorisága az első évben: Kapacitás (t/év) Gyakoriság >1 000 évszakonként min. 1 db < 1 000 legalább 1 db

Mintavételek gyakorisága az első évben: Kapacitás (t/év) Gyakoriság >1 000 Évszakonként min. 1 db < 1 000 Legalább 1 db Mintavételek gyakorisága a második évtől:

Kapacitás (t/év) Mintavételek száma (db) < 10 000 1 10 001-20 000 2 20 001-30 000 3 30 001-40 000 4 40 001-50 000 5 50 001-60 000 6 60 001-70 000 7 70 001-80 000 8 80 001-90 000 9 90 001-100 000 10 100 001-110 000 11 >110 000 12

Határértékek

Határértékek Toxikus elem Koncentráció (mg/kg sza.) cink (Zn) 400 réz (Cu) 300 nikkel (Ni) 50 kadmium (Cd) 2 ólom (Pb) 100 higany (Hg) 1 króm (Cr) 100

Határértékek Toxikus elem Tervezet* 36/2006 (V. 18) FVM rendelet* 50/2001 (IV. 3) Korm. rend* cink (Zn) 400-2 000 réz (Cu) 300 300 750 nikkel (Ni) 50 50 kadmium 2 2 5 (Cd) ólom (Pb) 100 100 400 higany (Hg) 1 1 5 króm (Cr) 100 100 350 * koncentráció mg/kg sza.

A hulladék státusz megszűnése és komposzt felhasználása tervezet szerint:

A hulladék státusz megszűnése és komposzt felhasználása tervezet szerint: - A vonatkozó jogszabályok szerint 36/2006 (V. 18) FVM rendelet, 50/2001 (IV. 3) Korm. rendelet szerint illetve talajvédelmi hatósági engedély alapján

A problémák: - Céltalan határértékek (mert a teljesítése nem segíti elő a felhasználást); - A vizsgálatok elvégzése a jelenlegi tervezet szerint csak felesleges kiadást jelentenek telepek számára! - A tervezet így nem teljesíti a HT 9. követelményeit!!!!

A Ht követelményei és azok teljesülése: 9..(1) szerint Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek együttes teljesülése esetén: a) meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.

A Ht. követelményei és azok teljesülése: Követelmény Teljesülés Megjegyzés 9. (1) a) Rendeltetés szerinti használat 9. (1) b) Van-e piaca? A komposztok rendeltetésszerűen általános jelleggel használtak a talajtermékenység fenntartására. Ez tudományosan igazolt tény. De elképzelhető más felhasználás is, amely kevésbé igazolt (pl. szűrés). Mivel kevés az istálló trágya és az egyéb szerves-anyagok hozzáférhetősége is nehézkes, így mint a mezőgazdaságban mind a kertépítésben/fenntartásban van rá igény. A rendeletben rögzíteni kell mi a rendeltetésszerű felhasználás!, Azt nem kell vizsgálni, hogy lokálisan éppen nem kell a termelőnek, ezt további jogalkotással elő kell segíteni (pl. a talaj szerves anyagtartalmának fokozott ellenőrzése)

A Ht. követelményei és azok teljesülése: Követelmény Teljesülés Megjegyzés 9. (1) c) Felhasználás szerinti követelmények 9. (1) d) Környezeti hatások Jelenleg különböző felhasználási célokhoz különböző követelmények vannak (36/2006. (V. 18.) FVM rendelet; vagy 50/2001 Korm. rend.) A jó mezőgazdasági gyakorlat esetén (pl. a vonatkozó felhasználási szabályok esetén) ez igaz! Teljesül. A tervezetben szereplő követelmény rendszer egyik felhasználási lehetőséget sem teszi lehetővé és nem teljesíti! További államigazgatási aktusra van szükség Megfelelő határértékek esetén a komposztokat a megfelelő felhasználási területre lehet irányítani!

A Ht. követelményei és azok teljesülése: -Továbbá nem teljesíti a Ht. 10. 3-4. bekezdést azaz (3) A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó 9. (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszer tanúsítását jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tanúsító szervezet végezheti. (4) A hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az arra feljogosított tanúsító szervezet negyedévente ellenőrzi. - Ezt a tervezet egyáltalán nem szabályozza!

A megoldási lehetőségek? A jogalkotás során fokozottan figyelembe kell venni a következőket: 1.) Ht. Alapelveit: a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen (3. f.); 2.) Minden jogi-, és közgazdasági eszközzel elő kell segíteni a komposztok és erjesztési maradékok mezőgazdasági hasznosítását. 3.) Jól kidolgozott szabályzási környezetben a komposztok értékesítése jelentősen hozzájárulhat a hulladékkezelő árbevételéhez! Rezsi csökkentés! 4.) A magyar mezőgazdaság jellemzően szántóföldi jellegű, hiányzik a szervestrágya. A talajok humusz tartalmának megőrzése és növelése nemzeti érdek!

A tervezet átdolgozása (első megoldás- az egyszerű változat): -Az apróbb szakmai hiányosságokat javítani; -Tisztázni a biológiai stabilizálás végtermékének sorsát; -Elhagyni határértékeket és vizsgálatokat; -Akkor szűnik meg a hulladékstátusz, ha komposzt teljesíti felhasználásra vonatkozó jogszabályok követelményeit és azt hatósági engedéllyel igazolja (forgalombahozatali engedély; talajvédelmi hatósági engedély); -Megnyitni az egyéb felhasználási lehetőségeket is (pl. szűrőtöltetek stb.) - környezetvédelmi hatósági engedéllyel.

A újtervezet kidolgozása (második megoldás a jó változat - Rendelet a biohulladékok kezeléséről az abból készült termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (akár lehetne két vagy három rendelet is pl.: aerob, anaerob, biológiai stabilizálás!) -A komposztok felhasználás kivétele az egyéb jogszabályokból (csak ez alapján legyen lehetséges); -Felhasználási céloknak megfelelően több komposztkategória bevezetése (határértékek és további specifikációk); -Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása (ld. HACCP) - KTIA_AIK_12-1-2013-0015 sz. projekt; -Tanúsítási rendszer bevezetése (ld. ökológiai gazdálkodás); -Hatósági felügyelet kialakítása; -Monitoring rendszer.

A további szabályzási és támogatási rendszerek kidolgozása: -Állami segítség szükséges a komposzt minőségbiztosítási rendszer bevezetéséhez (rendszer költségei, megismertetés a felhasználókkal); -A talajvédelemben fokozottan kell ellenőrizni szervesanyag gazdálkodást (humuszmérleg nem lehet negatív). Érvényt kell szerezni a Termőföldvédelmi törvény 39. (1) bek. e.) és f.) pontjainak!; - Az induló AKG rendszerbe támogatási feltételként be kell építeni a negatív humuszmérleg tilalmát, és a rendszeres szervestrágyázást!

A projekt a KTIA_AIK_12-1-2013-0015 sz. kutatás során kerül megvalósításra! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!