Е R Т Е К Е Z Е S Е К TERMÉSZET TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. А III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERK ESZTI SZABÓ JÓZSEF, OSZTALYTITKÁR. У. KÖTET. IV. SZÁM

Hasonló dokumentumok
E R T К К E / E S E K MENNYILEGES VEGYELEMZÉSE.

OEDOGÖNHJM DIPLAJVDRUM

E R T E К E Z É S E К .MÉSZET TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF, OSZTÁLYTITKÁR. У. KÖTET. III. SZÁM

F E L S Ő B Á N Y Á I TRÁCHYT

ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOM ÁNYOK KÖRÉBŐL. А III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZE R K E SZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁI.YT1TKÁR. EMLÉKEZ E T E.

ÉRTEKEZÉSEK II. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZTI OSZTÁLYTITKÁR. EMLÉKBESZÉD KOVÁCS GYULA LEVELEZŐ ТЛО FEL ET T. GÖNCZY PÁL, LEV. TAGTOL.

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

E R T E K E Z E S E K A TERM ÉSZETTUDOM ÁNYOK KÖRÉBŐL. А ПГ. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZKRKESZTI SZABÓ JÓZSEF, OSZTÁLYTITKAR. IX. KÖTET. XI. SZÁM

E R T E К E Z E S E К A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. A Hl. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZ E R K E S Z T I SZABÓ JÓZSEF, 0 8 z iai.ytitkár.

E R T R К E Z E S E К A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. SZERKESZTI S Z A B Ó JÓ Z SE F, OSZTÁI.YTITKÁU. KÖTET. V. SZÁM. VIZSGÁLATOK

RAKOYÁCZISA NIDINTRACHYT (?

E R T E К E Z E S E К A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL А III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZ E R K E S Z T I SZABÓ JÓZSEF, ŐSZTÁL Y TIT К ÁR.

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

Ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

E R T E K E Z E S E K М É 8 Z Е Т TU D O M Á N Y O K К Ö К É В О L. SZERKESZTI SZA ВО JÓZSEF, OSZTÁLYTITKÁK, III. KÖTET. VII. SZÁM

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó


Ö Ö ú

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

E R T E K E Z E S E OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZA BÓ JÓZSEF, OSZTÁLYTITK ÁR. III. K ÖTET. VI. SZÁM KÖZLEMÉNYEK A MAGY. К ÍR

A nitrobenzol tulajdonságainak megváltozása,


E RT E KEZE SE К A TERM ÉSZETTUDOM ÁNYOK KÖRÉBŐL. А ПГ. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF, OSZT A LYTITK AR. IX. KÖTET. VI. SZÁM

ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

Átírás:

A Е R Т Е К Е Z Е S Е К TERMÉSZET TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. K ia d ja a M arvar T udományos A kadémia. А III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERK ESZTI SZABÓ JÓZSEF, OSZTALYTITKÁR. У. KÖTET. IV. SZÁM. 1874. JELENTÉS A С A P 11 О N A M I D ELŐÁLLÍTÁSÁNAK egy M Ó D J A lí ó L. FABÍNYI REZSŐ, TANÁRSEGÉDTŐL. BUDAPEST, 1 8 74. EGÍGENBERGER FERDINAND M. AK A I). KÖNYVÁRUSNÁL. (Hoffmann és Molnár.)

Ér t e k e z é s e к a természettudományok köréből. E lső liotct. 1867 1870. I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. Ára A polhorai sósforrás vegyelemzése. Than Károlytól (1867.). 12 kr. II. A közép idegrendszer szürke állományának és egyes ideggyökök eredeteinek tájviszonyai. Lenhossék Józseftől (186? ). 12 kr. III. Az állattenyésztés fontossága s jelenlegi állása Magyaror zághan. Z 1 a m á 1 Vilmostól (1867.)... 30 kr.. IV. Két új szemmérészeti mód. Jendrássik Jenőtől (1867.).. 70 kr. V. A magnetikai lehajlás megméréséről. Schenzl Guidótó (1867.) 30 kr. VI. A gázok összenyomliatóságáról. А к i n Károlytól (1867.)... 10 kr. VII. A Szénéleg-Kénegről. Than Károlytól ( 1 8 6 7.)... V ili. Két ój kénsavas Káli-Kadmium kettőssónak jegeczalakjairól. Krenner G. Sándortól (1867.)... 10 kr. 15 kr. IX. Adatok a hagymáz oktanához. Eózsay Józseftől (1868.).. 20 kr. X. Faraday Mihály. Akin Károlytól (1868.)....».. 10 kr. XI. XII. Jelentés a London- és Berlinből az Akadémiának küldött meteoritekről. Szabó Józseftől (1868.)... r... 10 kr. A magyarországi egyenesröpüek magánrajza. F r i v a l d s z k y Jánostól ( 1 8 6 8. )...... 1 frt 50 kr. XIII A féloldali ideges főfájás. Frommhold Károlytól (1868.). 10 kr. XIV. A harkányi kénes viz vegy-elemzése. Than Károlytól (1869.). 20 kr. XV. A szulinyi ásványvíz vegyelemzése. Lengyel Bélától (1869.). XVI. A test egy enészet újabb haladása s tudományos állása napjainkban, három kiválóbb kóresettel felvilágosítva. Batizfalvy Sámueltől (1 8 6 9.)... 10 kr. 25 kr. XVII. A górcső alkalmazása a kőzettanban. К о e h Antaltól (1869.). 30 kr. XVIII. Adatok a járványok oki viszonyaihoz Eózsay- Józseftől (1870.) 15 kr. XIX. A silikátok formulázásáról. Wart ha Vinczétől (1870.).. 10 kr. M Asodik kötet. 1870 1871. I. Az állati munka és annak forrása. S a y Móricztól (1870).. 10 kr. II. A mész geológiai és technikai jelentősége IVTagyarországhan. В. Ы e d 11 у á 11 s z к у Dénestől (1870.).. 20 kr.

JELENTE» CAPRONAMID A ELŐÁLLÍTÁSÁNAK E G Y M Ó D J Á K Ó L. FABÍNYI REZSŐ. TANÁRSEGÉDTŐL. И U I) A P E S T. EG G EN B EK G Elt-FÉÍ.E AKADÉMIAI KÖNYVKEUE8KEDÉ4. (HOFFMANN és MOLNÁR.)

Budapest, nyomatott az»athenaeum* nyomdában 1874.

Capronamid A in." к. tud. egyetem vegytan tanára Dv. Than Károly ur által indíttatva az 1870-ik évben a capronsav és vegyületeinek tanulmányozásával foglalkoztam; ez alkalommal felkölté figyelmemet azon körülmény, hogy a zsírsavak gyökét tartalmazó amidvegyek homolog sorában a capronsav amidvegye hiányzik s a vegytani irodalomban róla említés nem található. Törekvésem ennek folytán oda irányult, e vegy előállításával egy összefűző kapcsot a zsírsavaknak megfelelő amidek sorában létesíteni; s bár kísérleteim mindjárt kezdet ben kedvező eredményről biztosítottak, a föladat teljes megöl dását közbejött akadályok folytán (betegség) csak az 1873-ik év telén eszközölhettem. Daczára azonban sikeres munkámnak, a capronamid előállítására nézve prioritási igényeket nem igen támaszthatok, amennyiben jelen jelentésem fogalmazása alatt jött tudomásomra, hogy Henry L. és de Г Escaillenek bizonyos savak amid és nitrilvegyeinek tanulináuyozása alkalmával, a capronamid előállítása is, habár az enyémtől lényegesen eltérő utón, de régebben sikerült. Értekezésükben, mely mostariig kerülte volt el figyelmemet s mely a *)»Berichte dér deutschen chemischen Gesellschaft in Berlin«1869-ik évi (305 404. lap) folyamában jelent meg, előadják, hogy a nevezett amid előállítása, a capronsav chlorid vegyenek szénsavas ammoniumrai behatása által eszközölhető. *) Compt. rend. L X V III, 1273. M. TUD. AKAD. ÉR TEK. A TERMI ÉSZETTLD. KÖRÉRŐL. 1874, l*

4 FABINYI REZSŐ Függetlenül a Henry és de l Escaille általam nem ismert dolgozatától, sikerült nekem Dr. Nendtvich Károly műegyetemi vegytanár ur laboratóriumában a capronamid élőálltáén az alább közlendő módon, s a kedvező eredményt még annak idején volt szerencsém bemutathatni neki. Alapvegyületül az amid előállítására, a 198 C-nál forró, "a poláriséit fény iránt közönyös, cocosdióolajból készült capronsav szolgált. M iután az amidek előállítására szolgáló szokottabb eljárások esetemben kielégítő eredményre nem látszottak vezetni mint a megfelelő sav anhydridjének vagy chloridjának kezelése tiszta ammonnal azon gyérebben használtatni szokott előállítási módhoz folyamodtam, mely szerint az illető sav összetett aethere tömény-ammonoldattal lesz nagy nyomás mellett kezelve. E czélra tiszta capronsavas aethyl aeth er c í О lett előállítva, s annak bizonyos, lemért mennyisége, megfelelő mennyiségű tömény, vizes ammonoldattal elegyítve, beforrasztott üvegcsövekben több napon át 120 140 C mellett hevittetett, mégpedig addig, míg a csövekben eleintén két külön réteget alkotó folyadék teljes egyneműséget mutatott. A csövek felnyitása után az erősen ammonszagü folyadék egyik részét lepárlásnak vetettem alá, a viz, a cserebomlás folytán képződött alkohol s a fölös mennyiségű ammon eltávolítása s eként az ha egyáltalán képződött amid nyerése czéljából; de jobbnak láttam ez utat az amid elkülönítésére ismét elhagyni, mivel a lepárlás folyama alatt heves ammon-fejléstől kisérve, sok szabad capronsav lépvén föl," e tünemény az oldatban foglalt testek, legalább részletes bomlására mutatott, s végeredményül is mindössze csak csekély mennyiségű és igen tisztátalan anyagot nyerhettem. A csövek tartalmának más részletét üvegburában kénsav fölött hagytam állani; mintegy két hét múlva az edény fenekére meglehetős terjedelmű, jegőczös szemölcsök rakódtak le, a már igen töménynyé vált oldatból; e szemölcsök szürle

A CAl'RONAMU) ELŐÁLLÍTÁSÁNAK EGY MÓDJA. 5 papír közt megszáritva, újból vízben oldva, kijegitve s papír közt kiszárítva, mint gyöngyfényü, zsíros tapintató, apró lemezkék vétettek elemzés alá. Kálilúggal kezelve ammont fejlesztettek; sósavval a capronsav szagát tüntették elő; végre legecssawal légeny helyeztetett szabad állapotba általán oly tulajdonságokat tanúsítottak, a melyek valamennyi amiddel közösek. A mennyileges elemzés kimutatta, bogy az egyes alkatrészeknek kísérletileg meghatározott százalékos mennyisége igen közelítőleg egyezik a capronamid elméleti képletéből levezetett százalékos menynyiségekkel; mert a capronamid számára igényelt képletből : CeHnO i H kiszámítva az egyes alkatrészek szá zalékait M /o C 6*2.61 H 11.30 N 12.18 О - 13.91 100.00 s a kísérleti úton nyert adatokból kiszámítva a százalékokat 0.1800 gr. anyag adván 0.1815 gr. H20-et és 0.4190 gr. C 02-at; 0.1945 gr. anyag adván 0.3950» [2(NH,) Cl, PtCl*]-ot ezen adatoknak megfelel: A C 63.48 H 11.20 N 12.74 mint látható csak, csekély eltérés mutatkozik ; e csekély eltérést az anyag nem teljes tisztasága okozta, mire azon körülmény is mutatott, hegy a folyadékban kénsav fölötti állása alatt szabad capronsav is föllépett s ennek végleges eltávolítása a szilárd anyagtól, sem meehanice, sem egyszeri átjegeczités által nem volt eszközölhető. Az anyag csekélysége pedig ismételt átjegeezítéseket nem engedett meg.

fi FABINYI REZSŐ Miután azonban megállapítanom sikerült, hogy a kérdéses vegy sokkal könnyebben oldható alkoholban mint vízben ezen oldási különbségre támaszkodva következőben annyiban módosítani előállítását, hogy vizes ammonoldat helyett, alkoholos amrnont használtam s a kellőleg megtörtént hevítés után azonnal nem igen csekély mennyiségű, hideg vízzel kevertem a csövek tartalmát. Ezen eljárás igen kedvező eredményre vezetett. Az egész folyadék rögtön, kocsonyaszerűen megzavarodott, számos finom, jegeczes lemezke kiválása következtében, mely lemezkék több viz hozzáadására vagy hosszabb állásban újra föloldódtak s amelyeket még legnagyobb mennyiségben akként sikerült az oldattól elválasztani, hogy kiválásuk után rögtön szürlére hozattak s szürle papír közt kiszárittattak ; (a lecsepegő folyadék kénsav fölött hasonló jegeczhalmazokat eredményezett több hét múltán, mint a fentebb leírtak); igy mintegy egy grammot gyüjthettem egyelőre is össze. E jegeczes lemezkék igen tisztáknak bizonyultak be (átjegeczitési kísérletek is kielégítő eredményt adtak); olvadási pontjuk, közel 99 "Ónál találtatott; tapintatuk zsíros igen élénk gyöngyfényüek. A velők végrehajtott reactiókban az amidek jellemző sajátságait tüntették elő s ismételt mennyileges elemzés kétségen kívülivé tette, hogy a nyert vegy a capronsavnak megjelelő amid. Következőben van összeállítva egy elemzés eredménye, összehasonlítva az elméletileg kívánt mennyiségekkel. Százalékos összeállítás: Alk. rész. Elméi, számolt. Kíséri, talált. Különbség. c 6 2.6 1 % 62.66 /0 + 0.05 H 1 1.3 0» 12.06» + 0.76 N 1 2.1 8» 12.01» 0.17 0 13.27» 1 0 0.0 0 A kísérleti utón talált százalékok következő adatokból lőnek kiszámítva;

A CAPTION AMID ELŐÁLLÍTÁSÁNAK EGY MÓDJA. 1) 0.2620 gr. anyag eredményezett: 0.6020 gr. 00_-et és 0.2845 gr. HaO-et. 2) 0.2075 gr. anyag eredményezett: 0.3970 gr. 2(NH<) Cl,PtClt]-ot. Ismert tény, hogy valamely zsírsav ammoniumsója vagy pedig amidvegye vizment phosphorsawal kezelve, két illetőleg egy tömecs víz elvesztésével, a megfelelő nihillé alakul át. Midőn a nyert capronomid phosphorsav anhydridriddel lön lepárlás alá vetve, egy igen mozgékony, erős fénytörésit folyadék ment át a szedőbe; e folyadéknak kell képeznie a capronitrilt. Tanulmányozását legközelébb folytatni szándékozom. Eredetiségét illető jó hiszemben végzett munkám, a Henry és de l Escaille által megállapított tény mellett is, szolgálhat tehát annak kimutatására, hogy a Caprouamid teljesen tisztán és kielégítő mennyiségben az általam előadott módon is előállítható.

Ára III. Tapasztalataim a szeszes italokkal, valamint a dohánynyal való visszaélésekről, mint a láttompulat okáról, birschler Ignácztól (1870.)....... 80 kr. IV. A hangrezgés intensitásának méréséről. H e 111 r Ágosttól (1870.)....... 12 kr. V. Hő és nehézkedés. Greguss Gvt látói (1870.)..... 12 kr. VI. A Ceratozamia himsejtjeinek kifejlődése és alkatáról. Jurányi Lajostól (4 táblával, 1 8 7 0. )... VII. A kettős torzszülés bonoztana. Scheiber S. H.-tól Bukurestben, 4 kőnyomatu ábrával... 40 ki. 30 kr. VIII. A Pilobolus gombának fejlődése- és alakjairól. Klein Gyulától. Két táblával.... 15 kr. IX. Oedogonium diplandrum s a nemzési folyamat e moszatnál. Jurányi L a jo s tó l... X. Tapasztalataim az artézi szökőkutak fúrása körül. Z s i g- m о n d у V ilm o s t ó l... XI. Néhány Floridea Kristalloidjairól. Klein Gyulától. (Egy t á b l. )... 85 kr. 50 kr. 25 kr. XII. Az Oedogonium diplandrum (Jur.) termékenyített petesejtjéről. Jurányi Lajostól...... 25 kr. XIII. Az esztergomi burányrétegek és a kisczelli tályag földtani kora. H a n t к e n M iksától... 10 kr. XIV. Sauer Ignácz emléke. Dr. Poor Imre 1. tagtól.. 25 kr. XV. Górcsövi kőzetvizsgálatok К о c h Antaltól..... 40 kr H arm adik kötet. 1872. I. A kapaszkodó hajózásról. Kenessey Alberttól... 20 kr. II. Emlékezés Neilreich Ágostról. Hazslinszky Frigyestől 10 kr. III. Frivaldszky Imre életrajza. Nendtvich Károlytól.. 20 kr. IV. Adat a szaruhártya gyurmájába lerakodott fest myag ismertetéséhez. Hirschler Ig n á c z tó l... V. Közlemények a m k. egyetem vegytani intézetből. Dr. Fleischer és Dr. Steiner részéről. Előterjeszti Than Károly. VI. Közlemények a m. k. egyetem vegytani intézetéből, saját maga, valamint Dr. L ngyel és Dr. Bohrbach részéről. Előterjeszti Than K á r o ly... 20 kr. 20 kr. 10 kr. VII. Em ékbeszéd Flór Ferencz felett. Dr. Póor Imrétől.. 10 kr. V ili. Az ásványok olvadásának új meghatározási módja. S z a b ó J ó z s e f t ő l... 16 kr. IX. A gombák jelleme. Hazslinszky Frigyestől... 10 kr.

Ára X. Adatok a zsírfelszívódáshoz. Thanhoffer Lajostól. 60 kr. XL Adatok a madárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. M ihálkovics G ézától... 25 kr. XII. A vese vérkeringési viszonyairól. H ö g у e s Endrétől... 50 kr. Negyedik k ö tet. 1873. I. A magyar gombászat fejlődéséről és jelen állapotáról. К a 1 0 h- brenner Károlytól... 25 kr. II. Az Aethyloxalátnak hatásáról a Naphtylaminra. В a 11 ó Mátyástól... 10 kr. III. A salvinia natans spóráinak kifejlődéséről. Jurányi Lajostól 2ó kr. IY. Hyrtl Corrosio-anatomiája. Lenhossek Józseftől... 10 kr. V. Egy új módszer a földpátok meghatározására kőzetekben. Dr. Szabó Józseftől... 80 kr. VI. A beocsini márga földtani kora. Hant ken Miksától.. 10 kr. Ötödik k ö tet. 1874. I. Emlékbeszéd Kovács Gyula fölött. Günczy Páltól... 10 kr. II. Magyarország téhelyröpüinek futonczféléi. Erivaldszky Jánostól....... 40 kr, I I I. Beryllium és aluminium kettős sók. Welkov Sándortól. 10 kr. B udapest, 1874. Nyom atott az Athenaeum nyom dájában.