NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési. időszakra Horkay Nándor Elnök, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH)



Hasonló dokumentumok
Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Felkészülés a as fejlesztési. időszakra Buzás Sándor Főosztályvezető, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH)

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Felkészülés a as fejlesztési időszakra

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

várható fejlesztési területek

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. Dr. Petrás Ferenc Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tervező-elemző, GINOP prioritásfelelős

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Az Európai Unió programozási időszak támogatási prioritásai és a magyarországi lehetőségek

Új kihívások az uniós források felhasználásában

XX. Tanácsadás Osztály Pályázati Tanácsadási Szakmai Osztály (PTO)

Partnerségi Megállapodás

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?


AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI AZ EU SZAKPOLITIKÁINAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA. A FEJLESZTÉSPOLITIKA PÉNZÜGYI ESZKÖZEI.

A K+F+I forrásai között

Pályázatok irányai

Gyula, as programozási időszak tervezési folyamatának bemutatása

A as időszak gazdaságfejlesztési támogatási lehetőségei

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a közötti időszakra

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Stratégiai és programozási felkészülés a as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

A közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Gazdaságfejlesztés Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs,

Gazdaságfejlesztés

AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Gazdaságfejlesztés Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen,

A AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A vidéki turizmus fejlesztési lehetőségei között Vidékfejlesztési Program

A közötti időszak pályázati lehetőségei

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Gazdaságfejlesztés

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Heves Megye Területfejlesztési Programja

Gazdaságfejlesztési eszközök

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015.

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁ JA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI DOMJÁNNÉ DR. NYIZSALOVSZKI RITA

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

OPERATÍV PROGRAMOK

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK TÓTH TAMÁS

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

KÖFOP A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

A megyei tervezési folyamat

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

EU FORRÁSOK PROGRAMOZÁSÁNAK AKTUALITÁSAI A MEGYEI ÉS VÁROSI FEJLESZTÉSEK SZEMPONTJÁBÓL

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai ( as tervezési időszak)

AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

EU Ágazati Operatív Programok

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

UNIÓS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A AS EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a közötti időszakban

Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

Operatív programok tervezése TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) Jusztin Valéria Vezető tervező

Áttekintés az Európai Uniós fejlesztési ciklusokról

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Átírás:

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Horkay Nándor Elnök, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Megérett az idő! A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS ELKEZDŐDÖTT 2011 - Európa: Az EU új Területi Agendája (TA2020) (Magyar Elnökség elfogadva) 2014-2020-as Kohéziós politikai reform október az első rendelettervezetek 2011 - Magyarország: Új Széchenyi Terv (ÚSZT) - fókuszban a KKV fejlesztéssel Erdélyi magyarság gazdaságfejlesztési terve a Mikó Imre Terv (HMIT) Nemzeti Energia Stratégia (NES), Nemzetpolitikai Stratégia, Diaszpóra Stratégia 2012 - Magyarország: Nemzeti, ágazati, területi stratégiai dokumentumok megújítása Nemzeti Vidékstratégia (NVS), Magyar KFI Stratégia, Wekerle Terv, Külgazdasági Stratégia Új Széll Kálmán Terv és az Új Nemzeti Reformprogram 2013 - Magyarország: Nemzeti, ágazati, területi programozás 2012 júliusban megindult a 2014-2020-as fejlesztési időszak tervezési és felkészülési folyamata! - OTK felülvizsgálata NEMZETI FEJLESZTÉS 2020/2030 Megyei Területfejlesztési Koncepciók tervezése 2013 A 2014-2020-as magyar fejlesztési felkészülés Partnerségi Megállapodás és OP-k új generációjának tervezése Egyeztetések a Bizottsággal (Partnerségi Megállapodás, OP-k)

Felkészülés a 2014-2020 időszakra

Főbb változások 2014-től Felülről vezéreltebb (Brüsszelből) tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal (11 célterület) Forrásallokációs determinációk (előírva mire mennyit kell költeni) Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek) 2 célkitűzés 3 régiókategória (Mo.-on 2 fajta) Vidékfejlesztés, ETE és Main-stream proramok együtt-tervezése Új térségi integrációs eszközök: Integrált térségi beruházások (ITI) megyei lépték? Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) jelenlegi LEADER kiterjesztése

Országos és megyei tervezési folyamatok áttekintése 2012 2013 társadalmasítás elfogadás Nemzeti Fejlesztés 2020 (OFTK) A megyei koncepció elfogadásának előfeltétele az OFTK elfogadása! Megyei Területfejlesztési Koncepciók helyzeaeltárás egyeztetésre kész célrendszer egyeztetésre kész Partnerségi Szerződés tervezése Opera7v Programok tervezése Megyei programozás Szept. Nov. Ápr. Szept. DEC.

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020/2030 OFTK helye, szerepe a tervezésben LEGITIM POLITIKAI TERVDOKUMENTUM, TERVEZÉSE JOGSZABÁLYI HÁTTÉRREL TÁMOGATOTT, A FEJLESZTÉSI TERVEZÉS ALAPJA Elkészítéséről a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. a) és b) pontja rendelkezik, valamint a Kormány 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozata a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról Hosszú távon teljes tervezéssel készül Nyílt, iteratív tervezési folyamat Középtávon fókuszált üzeneteket ad A nemzeti fejlesztéspolitika és azzal egyenrangúan a területfejlesztési politika egészét foglalja keretbe Egy átfogó, nemzeti fejlesztéspolitikai dokumentumban rögzíti az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési célokat

Hogyan jelöljük ki Magyarország 2020/2030-as céljait? Hazánk középtávon továbbra is erős növekedési kényszerben van. Csak így biztosíthatók kiszámítható pénzügyi, társadalmi és gazdasági viszonyok, továbbá az államadósság csökkentése. Hosszú távon viszont a fenntarthatóságra, öngondoskodásra, azaz a stabilitásra épülő paradigmák ideje köszönt be. Középtávon fel kell készülnünk a nemzeti irányítású, erős belső piaccal, fogyasztással és termelési bázissal rendelkező magyar gazdasági, társadalmi, környezeti rendszer kialakítására. Stratégiailag fókuszaink kialakítása: (1) Kitörési pontok, ahol már középtávon növekedni tudjunk; (2) Legégetőbb problémáink, ahol fordulatra van szükség. Döntően támogatási eszközökkel elérhető fejlesztési célokat jelölünk ki. Gazdaság felől közelítve integráljuk a társadalmi és környezeti tényezőket is. Tervezésre épülő fejlesztés és gazdaságfejlesztés: (1) egységes rendszerbe integrálva a tervezés, a végrehajtás és az értékelés, az ágazati és a területi fejlesztések, a hazai és az uniós fejlesztések; (2) beavatkozások csak kritikus pontokon; (3) bevonva minden érintett.

Magyarország 2030 jövőkép és ország stratégiai elemek 1. Európa egyik és Közép-Európa legversenyképesebb országa, stratégiai cél a GDP megkétszerezése, az aktivitási szint növelése, a pozitív brain-drain 2. Gyarapodó, szolidáris, gyógyuló, öngondoskodó, erős és befogadó magyar nemzet 3. Gyógyító Magyarország - európai egészséggazdasági tudás, szellemi és szolgáltató központ európai gyógyító és lelki központ (pl. Mária országa) 4. Magyarország, ahol a Európában az egyik legjobb kombináció- lakni, élni és dolgozni 5. Center of excellence, azaz az ötödik égtáj - Magyarország mint sikeres európai regionális fejlesztési, tudás, logisztikai, szolgáltatási, kereskedelmi elosztó, ipari és hálózati központ 7 ország, 7 kultúra ismerete, a Híd és KAPU K-NY, É-D között a keleti gazdasági selyemút nyugati kapuja az észak-déli autóipari központok közepe, nyugat-európai innovációs zóna keleti kapuja 6. Globális résekben növekedés sikeres keleti nyitás és nyitás középre: magas hozzáadott értékű, tudásra épülő speciális iparágak: zöldgazdaság, bionika, vízre épülő innováció (kékipar), egészségipar-egészségügyi szolgáltatások, kreatív ipar, 7. Európa vizekben egyik leggazdagabb országa, európai termál- és vízspecialista 8. Tradícióra épülő kreatív innováció hagyományok és kreativitás - különleges kulturális, zenei, nyelvi adottságok, örökségértékek kreatív hasznosítása, értékteremtés 9. A világ egyik tehetségközpontja, tehetség bázisa Ázsiai és európai értékrend a Kelet és nyugat találkozópontja 10. A természeti adottságok tudatos és fenntartható stratégiai hasznosítása és nemzeti védelme termőföldek kiváló minősége, az ország egész területén található geotermális adottságok, különleges gasztronómia és borok 11. Magyar modell a közép: középvállalkozások, a középosztály felemelkedése, új magyar munka modell, családok, közösségek, kisebbségek megerősítése 12. Budapest Európa legizgalmasabb és legpezsgőbb kulturális-szellemi-lelki-kreatív városa

További fordulatot igénylő területeinek 7 lehetséges fejlesztési területe 1. Népesedési, egészségi és szeretetfordulat: gyarapodó és szeretet javakban gyarapodó nemzeti közösség, család, gyermekbarát köz- és gazdasági szféra, mentális és fizikai egészség javítása 2. Új kiegyezés és fordulat a lelki erőben, a társadalmi értékrendben, közösségi és egyéni felelősségvállalásban, a munka világában új magyar modell bevezetése Új együttműködés és közösségi értékrendek a gazdasági-társadalmi megújulásért 3. Fordulat a nemzeti közszolgáltatások, közellátás és a közszféra rendszerszintű szervezésében, fejlesztésében Biztonság és kiszámíthatóság a közszolgáltatások, közellátás, az egyének és a vállalkozások szintjén 4. Fordulat a tudás- és értékgazdaságban: oktatásban, a szak, felnőttképzésben és a tehetségmenedzsmentben, a magyar szak-, tudástőke és kreativitás kibontakozása Tehetség és kreativitás helyben tartása, Írástudatlanság felszámolása, adekvát tudás, KKV innováció Infokommunikációs fordulat: e-társadalom, e-közszféra 5. Autonóm és öngondoskodó térségi gazdasági és energetikai rendszereink helyreállítása Helyi termelés-fogyasztás, társadalmi innovációk (szociális és civil gazdaság) Energiahatékonyság és megújuló energetikai potenciál kihasználása Megújult és népszerű közösségi közlekedés 6. Fogyatkozó természeti erőforrásaink gondos és tudatos nemzeti védelme, stratégiai hasznosítása (kiemelten föld, víz, természeti kincsek) 7. Határon túli nemzeti területek, a hazai kisebbségi területek és a leszakadt térségek, társadalmi csoportok és a bevándorlók stratégiai bekapcsolása a társadalmi értékteremtésbe, közjavakba, munkamegosztásba (foglalkoztatás, oktatás, közösségi élet)

A 2014-2020-as felkészülést is szolgáló futó és előkészítés alatt álló nemzeti és ágazati tervezési folyamatok Országos Területrendezési Terv - megújítása Nemzeti vízgazdálkodási, öntözési és aszálystratégia és részletes cselekvési programja Nemzeti K+F+I Stratégia RIS3 stratégiái KKV stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció Magyar Iparstratégiák Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia Nemzeti Logisztikai Stratégia ETE tervezési és programozási előkészítések

2014-2020-as nemzeti fejlesztési prioritások A Kormány 1114/2013. (III. 8.) Korm. Határozata a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről A Kormány a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásáról kötendő Partnerségi Megállapodás első tervezetével egyetértve úgy dönt, hogy a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának átfogó célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, amely 1. a gazdasági szereplők versenyképességének javításán és nemzetközi teljesítményének megerősítésén, 2. a foglalkoztatás növelésén, 3. az energia- és erőforrás-hatékonyság javításán, 4. a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelésén, 5. a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán mint nemzeti fejlesztési prioritásokon alapszik

Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében megszületett eddigi magyar döntések 1. NFK - Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felállítása 2012.06.02. A kormányzati fejlesztéspolitikai döntések felgyorsítása és a hatékony központi szakmai koordinációjának biztosítása érdekében Tagjai: Miniszterelnök, NGM miniszter, NFM miniszter, Miniszterelnökség vezető államtitkára 2007-2013-as és 2014-2020-as kormánydöntések előkészítése 2. 2012.07.19-i OFTK Kormányhatározat - határoz az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) előkészítésének tervezési koordinációjáról az NGM személyében Kiemelt nemzeti fejlesztési programterületek azonosítása - NGM Megyei Fejlesztési Koncepciók és Programok készítése Központi szakmai koordinációja NGM + NFM Térségi koordinációja Megyei Önkormányzatok 3. 2012.10.31. 28/2012. NFM miniszteri utasítás 2014-2020-as magyar tárgyalási miniszteri biztos kijelölése --) 2013.04.22 Varga Mihály ) Cséfalvay Zoltán Úr személyében

Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében megszületett eddigi magyar döntések 4. 2012.10.16 Kormányrendelet határoz Partnerségi Megállapodás készítésének koordinátora: NGM Operatív Programok készítésének koordinációja: NFM -) 2012.12.17. NGM az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumokkal közösen készítve Területi felkészülés támogatása: Szakmai támogatásáról: NGM (NTH) Ennek forrásáról: NFM gondoskodik

Operatív programok -A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata a 2014-2020 közöf európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról Opera7v program megnevezése Forrás Tervezésért első helyen felelős tárca Irányító hatóság elhelyezése Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA, ESZA NGM NGM Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) KA, ERFA NFM NFM KörnyezeG és EnergeGkai Hatékonysági OP (KEHOP) KA, ERFA NFM, VM NFM Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ESZA, ERFA EMMI EMMI Versenyképes Közép- Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA NGM NGM Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA NGM NGM Koordinációs OP (KOP) KA ME ME Vidékfejlesztési OP (VOP) EMVA VM VM Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP) EHTA VM VM

Stratégiai tervezés, programozás felelősségi szintek 2014-2020 FejlesztéspoliXkai VezeX (k) szervezetek és szintek FejlesztéspoliXkai döntéshozó, képviselex és egyeztetési szint Tagjai Kormány Miniszterelnök ÉrinteP tárcák és kormányzag tanácsadók NFK ME államxtkár Miniszterelnök, ME, NGM, NFM Főtárgyaló NGM Varga Mihály Dr. Cséfalvay Zoltán TTT ülés NGM Főtárgyaló (távollétében HÁT) ÉrinteP tárcák és kiemelt szervek szakpoligkai delegáltjai Két, vagy többoldalú vezetői szintű egyeztetések (ÁT, HÁT, kormánybiztosok, hivatalvezetők stb.) ÉrinteP tárcák és kiemelt szervek szakpoligkai delegáltjai + meghívop tagjaik Tárcaközi szakmai koordinációs szint PM + OP Szakértői Munkacsoport ülés NGM- NTH PM + OP érintep tárcák és kiemelt szervek szakmai delegáltjai PM + OP Horizontális Szakértői Munkacsoportok NGM- NTH + speciálisan érinte` első helyi felelős minisztériumok Horizontális MCS érintep szakmai delegáltak

Operatív Programok tervezése Eddig megtett lépések kormányhatározatban rögzítettek szerint: 1. A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata értelmében 2013. január 31-e az egyes OP-k prioritástengelyének definiálása 2013.02.06-i NFK ülésen a továbbdolgozás alapjaként elfogadta a kormány 2. A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata értelmében 2013. február 28-a az egyes OP-k 0.1 verziójának a koordinációért felelős szaktárcák általi elkészítése Megtörtént az 0.1 OP verziók elkészítése NFK tárgyalás: 2013. május 15. Eddig megtett további lépések: PM + OP Tárcaközi MCS ülések legutóbbi 2013.04.30. EU Bizottsági tárgyalások legutóbbi általános 2013.02.26-a, folyamatos informális, következő 2013.05.28. EU szakértői szintű egyeztetések 2 heti rendszerességgel Folyamatos szinte heti rendszeres tárcaközi szakértői egyeztetések Megyei tájékoztató Fórumok Egyéb tájékoztató rendezvények

Opera7v Programok és végrehajtás A források várható megoszlása - Kb. 7000 milliárd Ft Világos üzenet, látható irányok a gazdasági szereplők felé ca. 60% gazdaságfejlesztésre és terüleaejlesztésre (országos és térségi) Ca. 40%- ot az emberi erőforrás- fejlesztésre, az infrastruktúrafejlesztésre és a környezetvédelem és az energiahatékonyságra. Mi várható a végrehajtásban? Egyszerűsíte` eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában Vissza nem térítendő támogatások, az önerő minimalizálása + szélesebb körben pénzügyi eszközök A korábbi tömeges pályázatok helye` kis számú, több évre előre tervezhető programok, felhívások Közfejlesztések elsődlegesen nem pályázax rendszerben kerülnek allokációra Koncentrált, integrált, illetve a terülexség elvét figyelembe vevő forrásfelhasz.

Korábbi végrehajtási tapasztalatokból adódó változtatások A szakpolixka alá rendelt irányítás (Irányító Hatóságok a szakminisztériumoknál), ua. erős koordináció a Miniszterelnökségnél a 2014 2020 közötti programok lebonyolítását támogató intézményrendszer központi koordinációs feladatait az erre kijelölt szervezet keretein belül kell kialakítani 2013.06.30. ME + NFM 2014 2020-as időszakra vonatkozó egységes eljárásrendek és működési szabályok kidolgozása 2013.08.31. ME + MIN + NFÜ 2014 2020 közötti programok lebonyolítását támogató intézményrendszer még nyitott, aktuális kérdéseiről, különös tekintettel a közreműködői szervezetrendszer struktúrájára 2013.06.30. - NGM + ME Eszközorientáltság helyep fejlesztési cél orientáltság - az OP- k közöc merev lehatárolások helyep szinergia ERFA- ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA EFOP- ban, GINOP- ban, TOP és VEKOP- ban is) Bátrabb gazdasági és ágazax fókusz

Regionális forrás felhasználási elvek Kevésbé fejle` régiók (6) A pályázatok támogatásintenzitása: max. 75-85% A felhasználható források 50%- a kötöp EU2020 célokra Források összekapcsolhatók lesznek, integrált fejlesztési lehetőségek (ITI, CLLD) Kategória Definíció Részesedés ö s s z e s forrásból (%) Legkevésbé fejlett régió GDP/fő/tagállam < GDP/fő/EU27 75 %-a E S Z A minimális részesedés (%) Támogatásintenzitás (%) 50,13 25 20 75-85

Regionális forrás felhasználási elvek Fejle`ebb, ún. versenyképességi régiók - Közép- Magyarország Pályázatok támogatásintenzitása: max. 60% A felhasználható források 80%- a kötöp EU2020 célokra ESZA minimum 40% Kategória Definíció Részesedés összes forrásból (%) ESZA minimális részesedés (%) Támogatás- intenzitás (%) Verseny- képességi régió GDP/fő/tagállam> GDP/fő/EU27 90 %- a 12,01 40 20 60

Gazdaságfejlesztés és Innováció 2014-2020 Új magyar gazdasági növekedés és foglalkoztatás - Smart Hungarian SpecializaXon 2020 Magyar vízió: Európai gyógyító, kreabv, termelő, fejlesztő és szolgáltató kiválósági közponfá váljunk I. TemaIkus magyar növekedési és fejlesztési fókuszok (magyar temaikus fókuszok - növekedési potenciálok) II. Horizontális gazdaságfejlesztési kiemelt fókuszok (foglalkoztatás, üzlei és gazdaságfejlesztési környezet, pénzügyi eszközök)

Gazdasági kihívások és lehetőségek 1. q q q q q q q q q q q Pénzügyi és gazdasági válság globális + európai szinten gazdaság, bizalom, arany, Európa perifériái kiemelten Dél-Európa, EU és Euro válsága stb. Globális kihívások és új szövetségek: átalakuló globális gazdasági erőegyensúly, új kapcsolatok, növekvő közép-európai és új keleti lehetőségek Adósságválság, hitel és bizalomhiány az nyer, aki kikerül az adósságcsapdából (lsd. Bajorország) Nyitott gazdaságunk és energiastruktúránk erős nemzetközi kitettséget, sérülékenységet eredményez Kiaknázatlan természeti és humán erőforrások A foglalkoztatás és aktivitás alacsony szintje visszaveti a gazdaságot Ágazatok versenyképessége eltérő A tercier szektor és a nemzeti közszolgáltatások előretörése a beruházásokban Feldolgozóiparunk a gazdaság húzóágazata Az infokommunikációs (IKT) itthon is meghatározó ágazat lett Az élelmiszerellátás, a föld és a víz globális felértékelődése, és a biztonságos hazai élelmiszerellátás iránti fokozódó igény felértékeli agrár- és élelmiszergazdaságunkat

Gazdasági kihívások és lehetőségek 2. q Duális gazdaságunk felértékeli a hazai kis- és középvállalkozásokat, s a HGF-t q Kutatás-fejlesztés, innováció, relatív alacsony szintje (GDP 1,2%) ez pedig a jövőnk záloga q Mobilitás és elérhetőség kulcs szerepet játszik a gazdasági növekedésben q Küzdelem a tehetségek megtartásáért, vonzásáért q Gyenge KKV szektor, erős multik hogyan érdemes így klaszterekben gondolkodni q Export-finanszírozás, kockázati tőke lehetőségek q Társadalmi és szociális vállalkozások, mint valós munkahelyteremtési eszközök, hogyan tudnak a legjobban működni nálunk q Termelés-orientáció helyetti specializáció elősegítése különböző iparágakban q Működő inkubáció az eddigi irodaházak helyett q Kiszámíthatóság és a stratégiai partnerség további erősítése

A 2014-2020- as magyar gazdaság és KKV fejlesztést meghatározó tervdokumentumok Eddig elkészült magyar gazdaságfejlesztési megalapozó tervdokumentumok - kiemelten: Új Széchenyi Terv Nemzeti Konvergencia Program és Nemzeti Reformprogram Széll Kálmán Terv 2.0 Magyar Munka Terv Magyar Növekedési Terv Nemzeti Külgazdasági Stratégia Készítés alatt lévő magyar gazdaságfejlesztési megalapozó tervdokumentumok - kiemelten: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció társadalmasítás december Nemzeti KFI Stratégia 2020 társadalmasítás novemberben volt Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2020 - társadalmasítás előtt Nemzeti KKV Stratégia 2020 előkészítés alatt Külgazdasági Részstratégiák előkészítés alatt Tudománypolitikai Stratégia előkészítés alatt

2014-2020- as lehetséges gazdaságfejlesztési alapelvek A 2014-2020-as ca. 25 milliárd EU-s fejlesztések 60%-a közvetlen központi és térségi gazdaságfejlesztésre menjen! Kiemelten fontos szempont a munkahelyteremtés! Nagyon fontos a célzott és integrált KKV fejlesztés (azaz nem eszközökre szétszabdalt jelenlegi GOP-s, ROP-s gyakorlat folytatása) - Fejlesztések célzott piac és termékkombinációk mentén történjenek ne csak azért és úgy, mert éppen van pályázat Komolyan fókuszálni kell stratégiai területenként és szektoronként a fejlesztések során A Bizottság által is elvárt versenyképességi és stratégiai fókuszálás érdekében az eddigi általános KKV fejlesztési gyakorlat helyett kiemelt cél a fókuszált magyar gazdasági kitörési pontok mentén történő KKV- és gazdaságfejlesztés, azaz a magyar versenyképesség és növekedés szempontjából kiemelt szektorok célzott és fókuszált fejlesztése! Komolyan kell fókuszálni KKV kategóriánként is Azaz ne a Fű, fa, virág KKV fejlesztés gyakorlata menjen tovább, MERT MINDENT KKV-t ÚGYSEM LEHET FEJLESZTENI ÉS NEM IS KELL! Például: magyar gazellák, export- és beszállító képes KKV-k, nemzeti közszolgáltatások, komoly növekedéssel, hálózatosodással és foglalkoztatási hatással bíró KKV-k és hálózataik! Szükséges területi differenciálás is --- pl. növekedési zónák versus szabad vállalkozási zónák A piaci kereskedelmi banki áraknál jobb feltételekkel biztosított Pénzügyi eszközöket bármelyik KKV a megfelelő feltételek teljesítésével igénybe vehesse

Fejlesztési célok és célcsoportok I. Önálló növekedési potenciállal rendelkező ágazatok (KKV- kra alapozó ágazatok fejlesztését szolgáló programok.) II. Nemzetközi termelési lánchoz kapcsolódó ágazatok (Nagy, nemzetközi cég(ek)re és piacra alapuló, de alapvetően a hozzájuk beszállítóként kapcsolódni képes KKV- kat célzó programok.) III. Horizontális célok - KKV célcsoportok és fejlesztési igények IV. Nem kiemelt ágazatok szereplői Támogatási eszköz Vissza nem térítendő (VNT) vagy visszatérítendő (VT) VNT + kombinált (VNT+VT) támogatások Kombinált (VNT +VT) támogatások VNT + kombinált (VNT+VT) támogatások VT támogatások Kiemelt fejlesztési területek (iparágak és szolgáltatások) I. Egészségipar, turizmus és élménygazdaság II. Élelmiszer, könnyűipar és alternarv helyi közösségi gazdaság III. Tudásgazdaság és krearv ipar IV. Zöld- és kékgazdaság, nemzeg közszolgáltatások V. Tranzitgazdaság (közlekedés, energia) és a magyar közlekedéságazat I. Kiemelt ipari és termelő ágazatok (pl. autó, gép- eszköz és alkatrészgyártás, elektronika, vegyipar) II. Kiemelt nemzetközi fejlesztő és szolgáltatási ágazatok és központok (pl. nemzetközi szolgáltatási-, fejlesztő, kiválósági és logiszgkai központok) I. Start- up, fiatal vállalkozók, nők, hátrányos helyzetűek, non- profit gazdasági szervezetek, időskori vállalkozók stb. II. Speciális és célzop vállalag tanácsadói és szolgáltatási programokra (pl. cégalapítás, nemzetköziesedés, tőkebevonás, növekedési szintek stb.) III. Foglalkoztatás ösztönzés, alternarv foglalkoztatás I. Nem kiemelt státuszú, vagy ágazag programmal nem rendelkező ágazatok szereplői

A 2014-2020- as Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) - Indika7v prioritásstruktúra 1. Versenyképes KKV Szektor, Ipari Termelés és Szolgáltatási Központok 19,25% 2. Tudásgazdaság fejlesztése 14% 3. IKT gazdaság, e- közigazgatás, szolgáltatás és technológiafejlesztés (Infokommunikációs Technológia Fejlesztése) 9% 4. Innova7v üzlex szolgáltatások, krea7v szolgáltatások, kiemelt vonzerők, termékek és hálózatok fejlesztése 14% 5. Kiemelt Térségi és Közösségi Gazdaságfejlesztés 12,5% 6. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalax alkalmazkodóképesség fejlesztése 17,5% 7. Pénzügyi eszközök 12,25% 8. Technikai segítségnyújtás 1,5%

TOP - a megyei terüleaejlesztési új tárgyköre KONCEPCIÓ teljes tervezés a megye egészére Teljes tervezés: társadalom, gazdaság, környezet egyaránt bármely ágazat, ami a megyének fontos nem csak a közszférának szól - gazdasági szereplők, civil szervezetek egyházak stb. elképzelései is PROGRAM számon kérhető vállalás Program = elfogadójának számon kérhető vállalása! Tudni kell a pontos tárgykört Jelenleg még előkészítés alaj a megyei szintre utalt fejlesztési témák köre Programozni csak ismert forrásra lehet Jelenleg még előkészítés alaj az OP struktúra és költségfelosztás

TOP - OFTK- ban nevesíte` megyei fejlesztési tartalmak megoszlása temaxkus célterületenként TemaXkus célterület Fejlesztési nevesítések száma Sorrend 1: A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 18 5 2: Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés 0 11 3: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása 31 3 4: Az alacsony szén- dioxid- kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás 10 8 5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatkezelés 2 9 előmozdítása 6: A környezetvédelem és az erőforrás- felhasználás hatékonysága 32 2 7: A fenntartható közlekedés előmozdítása, kapacitáshiányok 19 4 megszüntetése 8: A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 48 1 9: A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 17 6 10: Az oktatásba és az egész életen át tartó tanulásba beruházás 16 7 11: Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás 1 10 Összesen a 11 temaikus célterületre: 194 db

Külső és belső nagyvárosi gyűrű a decentralizáció szolgálatában

Terület- és településfejlesztési OP beavatkozási célterületei A TOP a gazdasági fejlődéshez és növekedéshez kapcsolódó terülex fejlesztési beavatkozásokat tartalmazza: megyei vagy helyi szinten opgmálisan kezelhető fejlesztések sajátos térségi és helyi társadalmi igényekre reagáló fejlesztések a települési és megyei önkormányzat feladatokhoz és vagyonhoz kapcsolódó fejlesztések A temaxkus célkitűzések közül elsősorban a következőkre szükséges fókuszálni: (3) a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása. (6) környezetvédelem és az erőforrás- felhasználás hatékonyságának előmozdítása. (8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása. (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.

A 2014-2020- as Terület- és településfejlesztés OP (TOP) - Indika7v prioritásstruktúra PRIORITÁSOK Alap Tem. cél OP- n belüli arány Kedvezményeze`ek 1. Térségi kiemelt gazdaság- fejlesztés infrastruktúra és üzlex környezet fejlesztése 2. Térségi gazdasági célú foglalkoztatás- ösztönzés és a munkaerő mobilitás támogatása ERFA 3 23,00% Gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok, intézmények, kamarák, települési önkormányzatok stb. ERFA 8 13,00% Megye, gazdasági társaságok, intézmények és fenntartóik, települési önkormányzatok 3. Integrált város- térségi fejlesztések ERFA 6 23,00% Önkormányzatok, városfejlesztési szervek, városüzemeltetési szervezetek stb. 4. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való á`érés kiemelten a városi területeken ERFA 4 5,00% Önkormányzatok, városfejlesztési szervek, városüzemeltetési szervezetek stb. 5. Térségi és városi közösségi közlekedésfejlesztés ERFA 7 9,00% Városi önkormányzatok közszolgáltató szervezetei, NIF 6. Helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra- és intézményfejlesztés 7. Közösségi szinten irányíto` várostérségi helyi fejlesztések (CLLD 7pusú fejlesztések) 8. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás- ösztönzés (ESZA fejlesztések) 9. Technikai segítségnyújtás ESZA 1,50% ERFA 9/11 5,50% Közigazgatási és közszolgáltatási intézmények és intézményfenntartók ERFA 9/8 10,00% Egyesületek, gazdasági társaságok, önkormányzatok, non- profit szervezetek stb. ESZA 8/9 10,00% Gazdasági társaságok, Nonprofit gazdasági társaságok, non- profit szervezetek, intézmények, kamarák stb.

Megyék, MJV- k, várostérségek bevonása a terüleg programozásba, végrehajtásba A megyei és MJV programoknak hozzá kell járulnia az EU2020 stratégia és Partnerségi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez. Lehetséges terüleyejlesztési területek: Megyei szintű gazdaságfejlesztés a térség- specifikus kitörési pontok mentén Gazdasági fejlődést, foglalkoztatási növekedést megalapozó megyei és települési infra fejlesztések Helyi gazdaságfejlesztés, térségi innováció és gazdaságfejlesztési kapacitásépítés Munkaerő- piaci és társadalmi befogadáshoz kapcsolódó ERFA és ESZA fejlesztések IndikaBv források terülei szintenként: Megyei programonként kb. 20-25 Mrd Ft előre tervezhető ERFA + ESZA forrás! Megyei és MJV integrált fejlesztési programok a Terület- és Településfejlesztési OP- ban (TOP) Megyei jogú városonként ca. 8-10 Mrd Ft! Plusz GINOP V. prioritás! Közép- és kisváros térségenként közvetlenül ca. 0,6-1,0 Mrd Ft! Plusz CLLD (VP + TOP) 0,7-1,4 Mrd Ft!

Az OP tervezés következő mérföldkövei és kapcsolódó feladatai (indika7v) OP ÜTEMEZÉS HATÁRIDŐ TELJESÍTENDŐ FELADATOK NFK ELÉ MEGY 1. OP 1.0 - első változatok szakmai előkészítése 2013.04.30. RÖVID összesítő (nem COM, hanem saját) sablon, informális bizottsági egyeztetésre szánt első, nem teljes, kiinduló rövid változat COM-nak is! Elkészül evvel párhuzamosan az első rövid partnerségi és társadalmasítási anyag (előtársadalmasítás)! 2. OP 2.0 verzió 2013.05.31. Ez az első teljes, informális Bizottsági egyeztetésre és/ vagy kiemelt partnerekkel történő egyeztetésre szánt változat 3. OP 3.0. köztes munkaverzió Nyitott kérdések szakértői és HÁT, ÁT szintű kötelező egyeztetése 2013.07.15. Bizottsági új COM sablonban, valamennyi fejezet informálisan Bizottságnak kiküldhető 2013.05.15. A továbbtervezés alapjául szolgál, a kormánynak ad információkat 2013.06.04. NFK megtárgyalja az OP m á s o d i k t e r v e z e t é t, e l f o g a d j a, é s továbbtervezésre javasolja Nem megy NFK elé 4. OP 3.0 verzió 2013.09.05. A második teljes, Bizottsági informális egyeztetésre és előzetes társadalmasításra szánt változat 2013.09.11. NFK megtárgyalja az OP 2.0 verzió tartalmazza: teljes OP sablon szerinti tartalom m á s o d i k t e r v e z e t é t, e l f o g a d j a, é s továbbtervezésre javasolja 5. Nyílt társadalmasítás 2 0 1 3. Miniszterelnökség vezetésével és koordinációjában ind. szeptember

További ütemezés és ismert határidők - megjelent Kormányhatározatok alapján Irányelvek a várostérségi integrált közös programok tervezési térségeinek lehatárolása (ITI- k is) 2013.03.31. közös előterjesztés BM + NGM Közösségvezérelt helyi fejlesztések alkalmazásának módja (CLLD 7pusú beavatkozások) 2013.03.31. közös előterjesztés: NGM, VM, ME, BM =) 2013. július 31. Társadalmasítás első körös OP partnerség: kb. május/június Megyei programozási módszertan kb. május/június Megyékkel stratégiai megállapodás 2013.09.30.

Köszönöm a megisztelő figyelmet! HORKAY NÁNDOR elnök H- 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. E- mail: nandor.horkay@nth.gov.hu A magyar gazdaság, társadalom és terüleyejlesztés szolgálatában Egy boldogabb társadalomért és gazdaságért

További OP-k továbbtervezéshez kapcsolódó tervezési információk 1. OP kiinduló indikatív tartalom további pontosítása eddigi tárca és Bizottsági egyeztetések alapján! + Ex-ante értékelés + Kiemelt szakmai partnerek és társadalmasítási vélemények 2. Forrásdöntés - pénzügyi indikatív táblák elkészítése egészen komponens mélységig! + Fejlesztési igények, determinációk gyűjtése! + Derogációs és kompenzációs kötöttségek feltárása! 3. Lehatárolási és Bizottsági kérdések egyeztetése, továbbfolytatása, szakpolitikai megegyezések! 4. Tervezési koordinációs egyeztetések és módszertanok előkészítése, közös előterjesztések közös MCS-k felállítása 5. Társadalmasítási és partnerségi folyamatok elindítása 6. Végrehajtási és intézményi, eljárásrendi döntések és előkészítés 7. Első körös fejlesztések azonosítása, stratégiai megállapodások megkötése - ami mehet - 2013. őszétől)

EU 2020 Stratégiával összhangban lévő temaxkus célkitűzések (1) Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése; (2) A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférhetőségének használag sebességének és minőségének emelése; (3) KKV- k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászag és vízgazdálkodási szektorok fejlesztése; (4) Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása; (5) A klíma változáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése; (6) Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása; (7) Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrákban a szűk keresztmetszetek feloldása; (8) A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházás az oktatásba és a képzésbe (11) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

Kitörési pontokra épülő növekedésünk 7 lehetséges fejlesztési területe 1. Gyógyító Magyarország : egészség-ipar, személyes szolgáltatások, turizmus, szabadidő és alkonygazdaság 2. Egészséges élelmiszertermelés és vízgazdálkodási világhatalma - természeti erőforrásaink nemzeti védelme, sikeres magyar termékek, tudatos magyar fogyasztás és erős magyar kereskedelem 3. Tehetséggel, tudással és értékekkel térnyerés a globális résekben: 1. Potenciált hordozó tudáságazatok mentén: bionika, víztechnológia, IT biztonság 2. Kreatív és innovatív termékfejlesztés (pl. zene, nyelv, hagyományok) 4. Keleti- nyitás, és nyitás középre: geo stratégiai erőterünk új közép-európai régióközpont (logisztika, közlekedés, kereskedelem, szolgáltatás) 5. Új magyar gazdasági és ipari növekedés: magyar nagyvállalati és KKV potenciálok a stabil gazdasági növekedésért 1. HU újraiparosítása: európai termelési-fejlesztési-szolgáltatási központ 2. Sikeres magyar külgazdaság, hálózati gazdaságfejlesztés és importkiváltó gazdasági termelés (nemzeti közszolgáltatások, magyar és kárpát-medencei KKV hálózatok, KKV-nagyvállalati partnerség) 6. Nemzeti függőségeink csökkentése, autonóm energiaellátás zöldgazdaságfejlesztéssel, geotermális potenciál kihasználásával az energiafüggetlenség, s energiahatékonyság felé 7. Budapest, nagyvárosaink, határon túli nemzetrészek: növekedési csomópontok, tengelyek, hidak

A közép-európai és a nemzeti együttműködést katalizáló határon átnyúló és nemzetiségi térségek 5 seb vs. 7 új tudás

Néhány eddig elért közös gazdaságkormányzati eredmény 1. Költségvetési és pénzügyi stabilitás - államháztartási hiány tartósan 3% alatt van 2. Megörökölt adósságcsapda szintek és helyzetek stratégiai csökkentése állam, önkormányzatok, családok és devizahitelesek, vállalkozások 3. Családi adókedvezmények bevezetése tavaly hosszú évek óta először nőtt a születések száma 4. Uniós fejlesztések és kifizetések részbeni felgyorsítása 5. Közigazgatási és önkormányzati feladatok megosztása 6. Helyi gazdaságfejlesztés megindítása és támogatása 7. KKV adminisztrációs terhek csökkentése, új és egyszerűbb kisvállalati adók bevezetése 8. Stratégiai megállapodások kötése a nemzeti, jelentős termelő, fejlesztő és foglalkoztatási potenciállal bíró multikkal (40 db)! 9. Keleti nyitás megindítása 2 évtizedet elaludtunk 10. Magyar államkötvények iránti kereslet nő, miközben a piacról képes Magyarország magát finanszírozni 11. Nemzeti közszolgáltatások és kiemelt stratégiai energiatársaságok visszavásárlása (pl. MOL, EON) 12. Magyar kereskedőházak rendszere - a kiépítés megkezdése 13. Rezsicsökkentés és a nyugdíjak reálértékének a megőrzése 14. Offshore-k elleni nemzetközi közös fellépéshez csatlakozás 15. Új és olcsó vállalkozási hitelek nyújtása 16. 2014-2020-as fejlesztési felkészülés megindítása 17.. DE MÉG SOK A KÖZÖS TEENDŐ ---) KISZÁMÍTHATÓSÁG ÉS PARTNERSÉG

A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalról (NTH) 2011-ben alapították, 2012. január 11-től működik Az NGM háttérintézménye, szerteágazó tervező, elemző, értékelő, disszeminációs feladatokkal Gazdaság- és területfejlesztési tervezési feladatai: Tervdokumentumok készítése, koordinációja, illetve ezekben való szakmai közreműködés - pl. OTK/OFK, Magyar Növekedési Terv, Széll Kálmán Terv 2.0, Magyar Kínai Stratégia, Korea Stratégia, Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2020, Erdélyi Magyar Mikó Imre Terv támogatása, Tervezési és értékelési feladatok ellátása, módszertani koordináció Döntés-előkészítés, állásfoglalás, tanácsadás és minőségbiztosítás Külgazdasági elemzés, gazdasági vezetői információs rendszer építése Nemzeti kontaktponti és projektfeladatok ellátása + NGM 2014 20-as uniós finanszírozású fejlesztési ciklusra való felkészülési feladatainak támogatása, koordinációja (OFTK, ETE, MIGNOP, Megyék, ITI, CLLD stb.) GINOP, TOP, VEKOP 2020 stb. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001