Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 4. A budapesti sajtó anyaga 2. (A E)

Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 4. A budapesti sajtó anyaga 2. (A E) 1

Készítette: MTA ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport Kutatócsoport-vezető: Szegedy-Maszák Mihály Szerkesztette: Arany Zsuzsanna Dobás Kata Összegyűjtötték: Antal Nikolett, Arany Zsuzsanna, Bácskai-Atkári Júlia, Danyi Gábor, Dobás Kata, Ficsor Zsófia, Gorove Eszter, Hermann Veronika, Kántás Balázs, Kovács Péter, Molnár Fábián, Páji Gréta, Sófi Boglárka, Tamás Péter, Virágh András, Winkler Tímea A sajtótörténeti adatokat a kézikönyvek alapján összesítette: Feldmájer Benjámin A sajtótörténeti adatokat a szemlézés közbeni gyűjtésekkel egybevetette, javította és kiegészítette: Dobás Kata A kisebb terjedelmű anyagok áttekintésében segítségünkre voltak: Anna Skarżyńska, Deres Kornélia, Kovács Ferenc Dávid, Mátyás Mária, Mariska Borbála, Parragi Zoltán, Sipos Fanni, Szabó Luca, Tóth-Czifra Júlia Budapest, 2011. 2

Tartalomjegyzék Előszó...4 A műfajokról...8 Rövidítésjegyzék...9 Átnézett lapok listái...11 Az átnézett lapok listájának elkészítéséhez felhasznált források...63 HAVI- ÉS HETILAPOK...64 ABC Szalon (1929)...64 Akadémiai Értesítő (1933)...65 Bizalom (1936)...66 Budapest (1936)...67 Budapesti Képes Vasárnap (1914)...68 Budapesti Lapok (1913)...69 A Család (1909)...70 Csütörtök (1928)...71 Detektív Szemle (1925)...72 Délsziget (1935)...73 Az Én Újságom (1919)...74 NAPILAPOK...75 Budapesti Hírlap (1930 1935)...75 Budapesti Napló (1901 1911)...78 Egyetértés (1906 1910)...99 Az Est (1923 1930)...101 Esti Kurír (1934 1936)...104 Esti Újság (1913 1917)...107 Függelék...109 A Hét...109 Névmutató...126 3

Előszó Kiadványunk immáron negyedik kötete annak a sorozatnak, mely Kosztolányi Dezső hírlapokban és folyóiratokban megjelent írásainak bibliográfiai adatait gyűjti egybe. Létrejöttének apropója a Kosztolányi kritikai kiadás munkálatainak megkezdése, s elsődleges célja a köteteken dolgozók segítése. Az egész sorozat koncepcióját is ennek fényében alakítottuk ki, ám az adott irodalomtörténeti korszakkal, illetve a Kosztolányi-filológiával foglalkozók érdeklődésére is számítunk. Mindezek fényében az egyes hírlapok és folyóiratok földolgozását olyan sorrendben végezzük, s adjuk közre, hogy azokat a periodikumokat vesszük előre, melyeknél Kosztolányi vagy hosszabb időn keresztül dolgozott, vagy ahol mennyiségében több írását publikálta. Ahhoz azonban, hogy a területenkénti tematikai csoportosításunkkal előbbre haladjunk, sort kellett keríteni immár számos olyan lapra is, melyekről korábban nem volt tudható, írt-e bennük Kosztolányi. A negyedik kötet ennek függvényében a budapesti sajtótermékek szemlézését folytatta, s betűrendben vette sorra az egyes periodikumokat. Ugyanakkor külön csoportosítottuk a heti- és havilapokat, valamint a napilapokat, tekintettel azok eltérő jellegére, valamint arra a nem mellőzhető tényre, hogy előbbiekben csak ritkán, utóbbiakban annál gyakrabban akadtunk Kosztolányi-írás nyomára. A negyedik kötet ebben a betűrendi áttekintésben az E É betűkig jutott el, s az ötödikben tervezzük a folytatást közreadni. Mivel e lapokról a Kosztolányi-szakirodalom alapján előzetesen keveset tudhattunk, így már eleve föltételeztük, hogy csak csekély számú tételre fogunk bukkanni. Eddigi köteteinkkel ellentétben, ezúttal nem a több ezres nagyságrendet közelítettük, hanem mindössze 594 bibliográfiai tételt tudtunk fölsorolni (a függelék tételeivel együtt). Azonban közel 300 periodikumot néztünk át, ami talán az eddigi legterjedelmesebb sajtóanyag földolgozását jelenti. Munkánk során a már létező sajtótörténeti kézikönyvek közül mindössze kettőre támaszkodhattunk: a nemrégiben (2010 tavaszán) megjelent, Ferenczyné Wendelin Lídia által szerkesztett háromkötetes bibliográfiára, valamint Voit Krisztina adattárára. 1 Miután az előbbi 1921- től veszi sorra a sajtótermékeket, az utóbbi pedig levéltári forrásokra támaszkodik, így kiegészítő gyűjtéseket is végeznünk kellett. Sajtótörténeti kutatásainkat a nagyobb budapesti közgyűjtemények katalógusai alapján végeztük (bővebben lásd: Az átnézett lapok listájának elkészítéséhez felhasznált források című fejezet). Erre vonatkozó táblázatainkat folyamatos frissítéssel kutatócsoportunk internetes fórumán, a www.kosztolanyioldal.hu-n közöljük. Kötetünk elején hozzuk azon lapok listáját, melyeket ezúttal szemléztünk (bővebben lásd: Átnézett lapok listája című fejezet), azonban itt is megkülönböztettük a heti- és havilapos anyagtól a napilapokat. Összesítésünk tartalmazza a periodikumok címeit, az azt földolgozó munkatárs nevét, a lelőhelyet a föllelhető évfolyamokkal, valamint a hiányzó vagy csonka lapszámok fölsorolását. Az egyes lapokhoz külön leírást is rendeltünk, melyet az adott tételcsoport előtt közlünk. E rövid szöveges ismertetőkhöz fölhasználtuk a fentebb nevezett két sajtótörténeti alapmunkát is. Amennyiben ellentmondással találkoztunk, úgy azt külön jelöltük. Kiegészítés esetén nem tüntettük föl külön a forrást. Munkánk befejeztével, összegzésként tervezzük kiadni Kosztolányi Dezső írásainak bibliográfiáját, megfelelő mutatókkal, indexekkel, valamint különböző hivatkozásokkal és kereszthivatkozásokkal ellátva, melyet immáron a szélesebb szakmai közönségnek szánnánk. Mivel kutatásaink jelenleg is folyamatban vannak, így a hírlapi, illetve folyóiratbeli megjelenéseket számba vevő, lényegében tematikus alapú sorozatunk darabjainál fenntartjuk az esetleges változtatások, kiegészítések jogát, melyeket elsősorban jegyzékünk internetes változatában szeretnénk elvégezni. A világhálón olvasható verzió annyiban tér el a nyomtatásban megjelenttől, hogy ott az 1 FERENCZYNÉ WENDELIN Lídia: A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921 1944, I III, Budapest: OSZK, 2010, 2504.; VOIT Krisztina: A budapesti sajtó adattára 1873 1950, Budapest: Argumentum, 2000, 783. 4

egyes Kosztolányi-szövegek és műfordítások, valamint a kétes hitelű írások első sorát (vers esetén), illetve mondatát (próza esetében) is közöljük, s tervezzük idővel a teljes szövegek rögzítését is, adatbázis formájában. Célunk ezzel is, hogy a kritikai kötetek szerkesztői fontos tájékozódási forrásként használhassák jegyzékünket, illetve folyamatosan bővülő adatbázisunkat, valamint megkönnyítsük ezáltal is az egyes szövegváltozatok földerítését, a szövegkezdetek esetleges egyezéseinek fölfedezhetővé tételével. Jelen munkánk fölépítésénél elsődleges céljából következően az egyszerűségre és az áttekinthetőségre törekedtünk, s követtük sorozatunk első kötetének mind szerkesztési elveit, mind az egyes tételek leírási szabványát. Mindössze annyit változtattunk, amennyit a budapesti sajtóanyag sajátosságai megköveteltek, valamint az idegen neveknél föltüntettük a betűhű változatot is. A lapokat, melyekben a Kosztolányi-írásokat fölleltük, tehát ismételten betűrendben közöljük, s az egyes tételeket azon belül kronológiai sorrendben, évszámonként csoportosítva hozzuk. Amennyiben kimaradnak évszámok az egyes lapok alatti kronológiai sorrendből, úgy azokban az évfolyamokban nem találtunk Kosztolányitól közléseket. Ezeket az évfolyamokat külön nem jelöltük. Ismételten különválasztottuk azonban a műfordításokat, valamint a kétes hitelű írásokat illetve a kétes hitelű műfordításokat is, melyeket minden periodikumnál új alfejezetben közlünk. Az interjúkat és a nyilatkozatokat ezúttal is a Kosztolányi-írásokat és a műfordításokat követően, külön csoportosítva hoztuk, még a kétes hitelű szövegek előtt. Az álnév alatt megjelent írásokat, amennyiben bizonyítható Kosztolányi szerzősége, a szignált szövegek adataival együtt közöltük. A korábban ismeretlen álnevek esetén jeleztük az azonosítás alapját is. A bibliográfiai adatok leírásánál jeleztük tehát az esetleges álnevet, szerzőt, fordítót, a műcímet az alcímmel, illetve a napilap vagy folyóirat adatait, majd ezt követően, szögletes zárójelben az esetleges közcímeket, a rovatcímet, a műfajt, az esetleges ajánlást, mottót, jegyzetet, az első sort, illetve mondatot, az annotációt, valamint ismeretlen álnév vagy nem jegyzett szöveg esetén az azonosítás alapját. Ezt követően tüntettük föl a tétel másod-, harmad, illetve negyedközlés voltát is, amennyiben erről tudomásunk volt, sorozatunk első, második és harmadik kötetére (a továbbiakban: FJ1, FJ2 és FJ3) való visszautalással, az ott előforduló tételszámokkal: lásd FJ1/abc + FJ2/def és ghi is. Végül ismételten jeleztük a kötetbeli megjelenést is, kötetben: jelöléssel fölvezetve. Ha a hetilap-, valamint folyóiratbeli megjelenés, az FJ1-ben, az FJ2-ben és az FJ3-ban közölt változat és a kötetbeli közlés eltérő címmel rendelkezett, az FJ1, FJ2, FJ3 és a kötetbeli megjelenés adatait követően föltüntettük az ott található címváltozatot is. Csak azon köteteket vettük alapul, amelyek Kosztolányi életében láttak napvilágot, tehát még azok szerzője, szerkesztője rendelkezett felőlük. Ennek megfelelően nem számoltunk már a Révai Kiadó által megjelentetett összkiadás darabjaival, még akkor sem, ha azok Kosztolányi halála évében, azaz 1936-ban jelentek meg. Miután korábbi két forrásjegyzékünkön kívül a Kosztolányi-köteteket, valamint a szemlézett periodikumok lelőhelyeit is rövidítve szerepeltetjük, kiadványunkat külön rövidítésjegyzékkel is elláttuk. Abban az esetben, ha egy-egy tárca vagy esszé, illetve tanulmány műfordítás-részleteket is tartalmazott, annotációként azt külön feltüntettük, benne: megjelöléssel fölvezetve, illetve az adott részleteket, külön tételként, a műfordítások között szintén szerepeltettük. Az idegen nyelvről átültetett szövegeknél a műfordítás megjelölést követően jeleztük a műfajt, valamint a nem magyar anyanyelvű szerző teljes nevét, a mai helyesírás szerint írva. A műcímeket, az első sorokat és a mondatokat betűhű átírásban közöljük, a periodikumot és a rovatcímet azonban már a mai helyesírás alapján írtuk. Az esetleges tipográfiai kiemeléseket minden esetben megtartottuk. Annotációinkban közöljük recenzió esetén a szóban forgó szerző vagy mű címét, vitairatnál a szöveg létrejöttének apropóját, valamint a tétel értelmezéséhez szükséges további fontos tudnivalókat, s az esetleges illusztrációk adatait. Ha a cím vagy az alcím, illetve a közcímek és a szövegkezdetek adnak ezek felől felvilágosítást, az annotáció közlésétől eltekintettünk. 2 2 Kötetünk nyomtatott változatánál, amennyiben a tételben jelzett szöveg kezdő sorai vagy mondatai árultak el további tudnivalókat, az információkat az annotációban hoztuk. 5

A versfüzérek esetében (A szegény kisgyermek panaszai, illetve A bús férfi panaszai) a kötetbeli közlésekhez igazodva, különvettük az egyes verseket, s az első sorokat tüntettük föl címként, külön tételként kezelve azokat. A címleírást követően, az annotáció részeként jeleztük, hogy az egyes darabok milyen összefoglaló cím alatt jelentek meg. Ugyanígy jártunk el azon műfordításoknál is, ahol egy költőtől több verset közöl egyszerre Kosztolányi, valamint ahol azonos nemzet alkotóitól fordít verseket, csokorba gyűjtve (pl. Nietzsche versei ; Kinai költők ). Lengyel András Innen-onnan címet viselő kötetében 3 A Hét D jel alatt megjelent írásait gyűjtötte egybe. Mivel ezeket a cikkeket Kosztolányinak tulajdonítja, s ezt filológiailag is igazolja, így forrásjegyzékünkben is szükségesnek véltük ezek szerepeltetését. A szövegek adatait azonban függelékben, kétes hitelű glosszákként vettük lajstromba. Természetesen a szemlézést mi magunk is elvégeztük, s ahol szükséges volt, pontosítottuk, valamint ki is egészítettük az adatokat. Egyetlen tételnél fordult elő, hogy sikerült egy kötetbeli megjelenésére is bukkannunk, így azt már KD-nek tulajdonítva hoztuk. A kritikai kiadás munkálatait segítendő, szükségesnek véltük a jegyzékben előforduló személynevek mutatóját is elkészíteni, s azt kiadványunk végén közölni. Névmutatónkban mindazon személynevek szerepelnek, melyek vagy az egyes tételek címében, alcímében, közcímeiben, esetleg mottók szerzőiként, vagy az annotációkban felbukkannak, a tételek sorszámainak mellérendelésével. Amennyiben szépirodalmi szöveg címeként fordult elő személynév, azt a fikció részének tekintve, nem vettük föl névmutatónkba. Fölvettük azonban minden olyan személy nevét, akikre úgy hivatkozik Kosztolányi, hogy az adott hivatkozásra épül cikkének gondolatmenete. Ezzel ellentétben magától értetődően nem vettük föl azon személyek neveit, akikre csak rövid utalás történik a szövegben (főként tárcákban, esszékben és tanulmányokban). A színtársulatok, illetve irodalmi társaságok neveit azonban szintén fontosnak tartottuk Névmutatónkban szerepeltetni. Amennyiben egy-egy alkotás valakinek lett ajánlva, úgy annak az ott előforduló nevet is jelöltük a Névmutatóban. Idegen nevek esetében főként a műfordításoknál az egyes tételeknél betűhűen rögzítettük az írásmódot, azonban szögletes zárójelben hoztuk a mai helyesírásnak megfelelő formát. A vezetéknév minden esetben előrekerült, a keresztnév vagy keresztnevek pedig utána, vesszővel elválasztva. Névmutatónkban azonban már csak a mai helyesírásnak megfelelő alakváltozatokat tüntettük föl. Az eddigi nem teljes vagy más jellegű bibliográfiákat, illetve a kötetbeli megjelenéseket mindössze visszaellenőrzés céljából használtuk. A következő kiadványokat forgattuk tehát: a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent Réz Pál által szerkesztett sorozat forrásmegjelölései és jegyzetei, illetve Réz Pál saját, rendelkezésünkre bocsátott jegyzetei; Hitel Dénes bibliográfiája (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára, Ms4645/6 11. jelzet alatt, az általunk használt, átszerkesztett változatot készítette Végh Dániel); Kosztolányi Dezső: Az élet primadonnái, szerk. Urbán László, Budapest: Palatinus, 1997.; Magyar irodalmi folyóiratok, szerk. Lakatos Éva, Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum; Magyar Írók Bibliográfiája a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján (földolgozta: Szabó Laura); az ELTE BTK Irodalomtudományi Intézete Modern Magyar Irodalom Tanszékén, a T034278 számú OTKA-pályázat (2001 2004) keretében folyó munkálatok során végzett gyűjtések adatbázisa; az MTA ITI Illyés Archívumában található újságkivágatok, valamint a következő repertóriumok: Apolló. Középeurópai Humanista Folyóirat. 1934 1939. Dokumentumok, összeáll. és s. a. r., Gál Ágnes és Gál Julianna, Budapest: Argumentum Kiadó, 2001. Budapesti Szemle, A Budapesti Szemle írói és írásai I II. 1840. 1857 1864. 1865 1869. 1873 1944., összeáll. Galambos Ferenc, Budapest, 1955. Az Est, Az Est-Lapok 1920 1939. Repertórium 1920 1924., összeáll. Pesti Ernő, Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1982. 266. 3 KOSZTOLÁNYI Dezső: Innen-onnan, szerk. LENGYEL András, Budapest: Nap Kiadó, 2010, 6

Az Est-Lapok 1920 1939. Repertórium 1925 1927., összeáll. Pesti Ernő, Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1984. Az Est-Lapok 1920 1939. Repertórium 1928 1930., összeáll. Pesti Ernő, Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1985. Az Est-Lapok 1920 1939. Repertórium 1931 1933., összeáll. Pesti Ernő, Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1986. Az Est-Lapok 1920 1939. Repertórium 1934 1936., összeáll. Pesti Ernő, Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1988. Végezetül ezúton mondunk ismét köszönetet a Kosztolányi-bibliográfiát előkészítő sorozatunk kiadásának szorgalmazásáért Horváth Ivánnak, illetve a szerkesztéssel kapcsolatos szakmai tanácsaiért, segítségéért és a rendelkezésünkre bocsátott kéziratos gyűjtésekért Réz Pálnak, szintén szakmai tanácsaiért és támogatásáért Szegedy-Maszák Mihálynak, Buda Attilának és Bengi Lászlónak. Köszönet illeti a közgyűjtemények dolgozóit is, akik türelmükkel és megértésükkel is hozzájárultak ahhoz, hogy munkánk elkészülhetett. Az alábbi intézmények munkatársainak mondunk köszönetet tehát: ELTE Egyetemi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Központi Könyvtára), Országgyűlési Könyvtár, Országos Széchényi Könyvtár. Köszönettel tartozunk továbbá azoknak az egyetemi hallgatóknak és doktoranduszoknak, valamint az új munkatársként jelentkező fiatal kutatóknak, akik lelkesedésükkel és szorgalmukkal segítették a kötet anyagának összegyűjtését és az adatok minél pontosabb rögzítését. A Kosztolányi életében megjelent kötetek jelentős részét, a közgyűjteményeken kívül különös tekintettel az első kiadásokra ismét a Ráday Antikvárium bocsátotta rendelkezésünkre, melyért szintén köszönettel tartozunk. A Szerk. 7

A műfajokról Az egyes műfajok meghatározásánál igyekeztünk minél pontosabb leírást adni, s minden más tekintetben is mind a szerkesztési elvek, mind a formai szabvány tekintetében követtük sorozatunk első kötetének útmutatásait. Abban az esetben, ha egy adott írásművet több műfajba is besorolhatónak véltünk, minden lehetséges értelmezést megadtunk. Külön műfajnak tekintettük az ún. mozaikokat, melyeknél amennyiben az egyes szövegrészek szerkezetileg nem kapcsolódtak egybe a közcímeket is közöltük, a tétel leírását követően, szögletes zárójelben. Mivel Kosztolányi gyakran közölte újra úgy szövegeit, hogy korábban megjelent mozaikjaiból új válogatást adott közre, vagy néhányat kiemelt, s újabbakat írt hozzá, ezért fontosnak tartottuk ezeket is részben külön szövegként kezelni, a kritikai kötetekhez szükséges szövegváltozatok felderítésének megkönnyítése végett. Néhány műfaj egymástól való megkülönböztetésénél egységesítenünk kellett eljárásunkat. A tárcát és a tárcanovellát Kosztolányi esetében nehéz egymástól elkülöníteni. Ha például családtagjairól ír le egy történetet, akkor vitatható, hogy szubjektív véleménynyilvánításról beszélhetünk-e, vagy pedig rövidebb narrációról. A családtag szerepeltetését egyaránt felfoghatjuk az újságíró élménybeszámolójának egy publicisztikai szövegben, vagy fiktív hősökről is olvashatjuk a leírtakat. Amennyiben történetet mesél el a szöveg, úgy tárcanovellaként értelmeztük, ha pedig nem fedeztünk fel cselekményt, úgy tárcaként. Mindezek alapján jegyzékünkben az alábbi műfajokba igyekeztünk besorolni Kosztolányi periodikumokban napvilágot látott műveit: (betűrendben) dialógus, elbeszélés, előadás-kritika, esszé, filmkritika, glossza, interjú, jegyzet, karcolat, kritika, megnyitó beszéd, mese, mozaikok, nekrológ, novella, nyilatkozat, nyílt levél, nyilvános beszéd, portré, recenzió, regény, riport, színikritika, színpadi jelenet, tanulmány, tárca, tárcanovella, tudósítás, útirajz, vers, vezércikk, vitairat. Az idegen nyelvekből átültetett művek esetében műfordítás felvezetéssel adtuk meg a műfaji megjelölést. Miután sorozatunk e legújabb kötete számos olyan Kosztolányi-írást tartalmaz, mely másod-, harmad-, esetleg negyedközlésnek minősül, így a műfajok tekintetében következetességre kellett törekednünk, azaz ugyanazon megjelölést igyekeztünk adni az ismételten előforduló műveknek. A Szerk. 8

Rövidítésjegyzék Közgyűjtemények (betűrendben): EEK = ELTE Egyetemi Könyvtár, Budapest FSZEK = Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Központi Könyvtára), Budapest MTAK = A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára OGYK = Országgyűlési Könyvtár, Budapest OSZK = Országos Széchényi Könyvtár, Budapest Kosztolányi Dezső életében megjelent kötetei (a rövidítések betűrendjében): B = Bolondok. Novellák, Budapest: Athenaeum, [1911], 128. [Sorozat: Modern Könyvtár 95 97.; sorozatszerk.: Gömöri Jenő.] BE = Boszorkányos esték, Budapest Szabadka: Jókai Krausz Fischer, [1908], 164 [1]. BFP = A bús férfi panaszai, Budapest: Genius, 1924, 104. BL = Beteg lelkek. Elbeszélések, Budapest: Athenaeum, [1912], 56. [Sorozat: Modern Könyvtár 215 216.; sorozatszerk.: Gömöri Jenő; annotáció: Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső profilja című előszavával és Kosztolányi-rajzával.] Bű = Bűbájosok. Novellák, Budapest: Franklin, 1916, 266 [2]. KB = Kenyér és bor. Új versek, Békéscsaba: Tevan, 1920, 117 [3]. [Annotáció: Horvát Henriknek ajánlva.] LLE = Lánc, lánc, eszterlánc. Kosztolányi Dezső új versei, Békéscsaba: Tevan, 1914, 41 [7]. [Sorozat: Tevan Könyvtár 13.] M = Meztelenül. Kosztolányi Dezső új versei, Budapest: Athenaeum, [1928], 67. Mágia1 = Mágia. Kosztolányi Dezső verseskönyve, Békéscsaba: Tevan, 1912, 79 [1]. Mágia2 = Mágia. Kosztolányi Dezső verseskönyve, Békéscsaba: Tevan, 1920, 84. Mák1 = Mák. Kosztolányi Dezső új versei, Békéscsaba: Tevan, 1916, 81 [3]. Mák2 = Mák. Kosztolányi Dezső versei, Békéscsaba: Tevan, 1920, 84 [4]. Mécs1 = Mécs, Békéscsaba: Tevan, 1913, 72. [Sorozat: Tevan Könyvtár 34 35.] Mécs2 = Mécs, Békéscsaba: Tevan, [1918], 64. [Sorozat: Tevan Könyvtár 34 35.] Mécs3 = Mécs, Békéscsaba: Tevan, [192?], 64. NFK1 = Négy fal között. Versek, Budapest: Pallas, 1907, 185 [3]. [Illusztrálta: Kürthy György.] NFK2 = Négy fal között. Versek, [Békéscsaba]: Tevan, [1917], 59 [5]. NFK3 = Négy fal között. Versek, Békéscsaba: Tevan, [1921], 61 [3]. NFK4 = Négy fal között. Versek, Békéscsaba: Tevan, [1922], 61 [3]. [A 3. kiadás új lenyomata.] ÖGyK = Kosztolányi Dezső Összegyűjtött költeményei. 1907 1935, Budapest: Révai, 1935, 412. Páva1 = Páva. Elbeszélések, Budapest: Légrády, [1911], 173 [1]. Páva2 = Páva. Elbeszélések, Budapest: Légrády, [1920], 173 [3]. SzKP1 = A szegény kisgyermek panaszai. Versek, Budapest: Sziklai, 1910, 30 [1]. [Sorozat: Magyar Költők 1. / Modern Könyvtár 3.; illusztrálta: Seyfert Ottó.] SzKP2 = A szegény kisgyermek panaszai, Budapest: Politzer, 1910, 28 [4]. [Sorozat: Magyar Költők 1. / Modern Könyvtár 3.; sorozatszerk.: Gömöri Jenő.] SzKP3 = A szegény kisgyermek panaszai. Versek, Budapest: Athenaeum, 1911, 36 [4]. 9

[Sorozat: Magyar Költők 1. / Modern Könyvtár 3.; sorozatszerk.: Gömöri Jenő.] SzKP4 = A szegény kisgyermek panaszai, Békéscsaba: Tevan, 1913, 73 [3]. SzKP5 = A szegény kisgyermek panaszai, Budapest: Athenaeum, 1919, 87 [1]. SzKP6 = A szegény kisgyermek panaszai. Versek, Budapest: Genius, 1923, 80. Tinta = Tinta, Gyoma: Kner, 1916, 213 [3]. VM = A vonat megáll, Budapest: Globus, 1912, 64. [Sorozat: Mozgó könyvtár VI. 92.] ZsT1 = Zsivajgó természet, Budapest: Genius, [1930], 101 [3]. ZsT2 = Zsivajgó természet, [Budapest]: Révai, [1930], 101 [3]. Kosztolányi Dezső életében megjelent műfordításkötetei (a rövidítések betűrendjében): Ma ÖV = Maupassant, Guy de: Összes versei, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Jókai, 1909, 91 [1]. Ma VE = Maupassant, Guy de: Versei és első elbeszélése, ford., bev. Kosztolányi Dezső, Budapest: Athenaeum, 1924, 139. MK1 = Modern költők. Külföldi antológia, szerk., ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Élet, 1914, IV, 487 [1]. [Sorozat: Az Élet könyvei.] MK2 = Modern költők 1 3. Külföldi antológia a költők arcképével. 1. Franciák, 2. Németek, 3. Angolok, olaszok, spanyolok stb., szerk., ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Révai, 1921, 220+208+278 [Annotáció: második, bővített kiadás.] SzIH = Szent Imre himnuszok, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Athenaeum, 1930, 79 [1]. W K = Wilde, Oscar: Költeményei, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Genius, 1926, 175 [4]. Kosztolányi Dezső életében, antológiákban megjelent írások: V = Vörösmarty Mihály legszebb költeményei, bev. Kosztolányi Dezső, Budapest: Somló, [1935], 190. Kiadványok: FJ1 = Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 1. A Hét, Nyugat, Pesti Hírlap, A Pesti Hírlap Vasárnapja, Új Idők, szerk. Arany Zsuzsanna, összegyűjt. Arany Zsuzsanna, Végh Dániel, Budapest: Ráció, 2008, 268. FJ2 = Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 2. Határon túli lapok 1. A bácskai sajtó anyaga, szerk. Arany Zsuzsanna, Budapest: Ráció, 2009, 286. FJ3 = Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 3. Budapesti magazinok, heti- és havilapok 1., szerk. Arany Zsuzsanna, Budapest: Ráció, 2010, 237. FWL = Ferenczyné Wendelin Lídia: A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921 1944, I III, Budapest: OSZK, 2010, 2504. Voit = Voit Krisztina: A budapesti sajtó adattára 1873 1950, Budapest: Argumentum, 2000, 783. 10

Átnézett lapok listái 1) HAVI- ÉS HETILAPOK, MELYEKBEN SZEREPELT KOSZTOLÁNYITÓL ÍRÁS Listánkban a lapok címét követően zárójelben szerepel az adott periodikum megjelenési ideje. (A tételek listázásánál a cím mögött zárójelben azon évszámokat adtuk meg, amikor megjelentek KDírások a lapban.) Ez alatt tüntettük föl annak a munkatársnak a nevét, aki a gyűjtést végezte, valamint az adott lap lelőhelyeit a nagy budapesti közgyűjtemények közül. (A lelőhelyek rövidítéseinek föloldását lásd a Rövidítésjegyzékben.) Zárójelben jeleztük azt is, hogy az adott gyűjteményben mely évfolyamok voltak megtalálhatók a kötetünk számára releváns időszakból, azaz Kosztolányi Dezső alkotói korszakából (1903 1936). A lelőhelyek esetében félkövér szedéssel emeltük ki azon könyvtárak rövidítéseit, ahol a földolgozás történt. Ezt követi annak jelzése hónapra pontosan, hogy mettől-meddig sikerült az adott időszaki kiadványt átnéznünk, végül pedig a hiányzó vagy csonka lapszámok fölsorolása olvasható. Sajtótörténeti leírásokat ez esetben csak a tételek listázásánál adtunk meg (lásd ott). ABC Szalon (1929 1930) Földolgozta: Ficsor Zsófia Lelőhely: OSZK (1929 1930) Szemlézve: 1929/1 2. 1930/3. [nincs hónap jelölve] (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1929/3 4.) Akadémiai Értesítő (1890 1955) Földolgozta: Gorove Eszter Lelőhely: EEK (1903 1936), FSZEK (1903 1936), OSZK (1903 1936) Szemlézve: 1903. jan. 1936. dec. Bizalom (1929 1944) Földolgozta: Winkler Tímea Lelőhely: OGYK (1929 1936), OSZK (1929 1936) Szemlézve: 1929. dec. 1936. dec. Budapest (1932 1939) Földolgozta: Gorove Eszter Lelőhely: OSZK (1936) Szemlézve: 1936. jún. 27. [számozatlan] (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1932 1935.) Budapesti Képes Vasárnap (1913 1914) Földolgozta: Winkler Tímea Lelőhely: OSZK (1914) Szemlézve: 1914. jan. szept. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1913, 1914/1 3, 16 17, 31, 33 tól [?].) Budapesti Lapok (1902 1915 [Voit szerint: 1914]) Földolgozta: Virágh András Lelőhely: FSZEK (1903 1904), OSZK (1902 1915) Szemlézve: 1902/1. 1915/10. [nincs hónap jelölve] (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1905 1911, 1902/2-től, 1904/2, 25-től, 1912/1 8, 10-től, 1913/2 43, 45, 48-tól, 1914/4-től, 1915/11-től.) 11

A Család (1908 1914) Földolgozta: Virágh András Lelőhely: OSZK (1908 1914) Szemlézve: 1908. okt. 1914. febr. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1910/10-től, 1911/1, 3, 7-től, 1912/1 3, 5-től, 1913/3, 6-tól, 1914/3-tól.) Csütörtök (1926 1938) Földolgozta: Arany Zsuzsanna Lelőhely: OSZK (1926 1936) Szemlézve: 1926. szept. 1936. dec. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1926/7, 1927/4, 7, 10, 14 15, 35, 1928/26 27, 1931/15 24, 26 28, 30, 1932, 1933/19 28, 31-től, 1934/2, 5 6, 1935/9 10, 34, 1936/1 2.) Detektív Szemle (1923 1928) Lelőhely: OSZK (1923 1928) Szemlézve: 1923. okt. 1928. febr. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1924/febr., 1925/febr., 1926/jan. aug., dec., 1927/febr. máj., júl. dec., 1928/jan., márc.-tól [?].) Délsziget (1935 1937) Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: FSZEK (1935), OSZK (1935) Szemlézve: 1935. júl. (I. évf. 1. sz.) 1935. dec. (I. évf. 2. sz.) Az Én Újságom (1889 1944) Földolgozta: Danyi Gábor, Dobás Kata, Kántás Balázs Lelőhely: OSZK (1903 1936) Szemlézve: 1903. jan. 1936. szept. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1917/2 22, 24 26, 34, 44, 47, 1929/3, 51.) 2) NAPILAPOK, MELYEKBEN SZEREPELT KOSZTOLÁNYITÓL ÍRÁS A listára vonatkozó tudnivalókat lásd a következőnél: 1) Havi- és hetilapok, melyekben szerepelt Kosztolányitól írás. Budapesti Hírlap (1881 1939) Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Dobás Kata, Gorove Eszter, Kántás Balázs, Páji Gréta, Parragi Zoltán, Szabó Laura, Tóth-Czifra Júlia Lelőhely: ELTE-EK (1904, 1906, 1931 1934, 1936), FSZEK (1906 1919, 1921 1922, 1932 1936), OGYK (1905 1928, 1931 1936), OSZK (1903 1919, 1919 1936) Szemlézve: 1903. jan. 1936. dec. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/353, 1907/186.) Budapesti Napló (1896 1918) Földolgozta: Dobás Kata, Gorove Eszter, Kovács Péter, Molnár Fábián, Páji Gréta, Tamás Péter Lelőhely: ELTE-EK (1903 1904), FSZEK (1901 1908), OSZK (1901 1918) Szemlézve: 1901. jan. 1918. júl. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1903/111, 120, 284, 300, 306, 1904/180, 238 241, 1905/358, 1906/153, 287, 1907/98, 1914/93, 1915/51, 1916/61, 1917/70, 116, 119 120.) Egyetértés (1874 1913) 12

Földolgozta: Bácskai-Atkári Júlia, Danyi Gábor, Dobás Kata, Gorove Eszter, Kovács Péter, Parragi Zoltán Lelőhely: FSZEK (1907 1913), OGYK (1910), OSZK (1903 1913) Szemlézve: 1903. jan. 1913. okt. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1903/115, 128, 135, 191, 306, 313, 1904/24, 114, 128, 132, 1905/83, 102, 107, 119, 132, 139, 255, 263, 299, 320, 344, 1906/137, 202, 302, 309, 318, 1907/1 104.) Az Est (1910 1939) Földolgozta: Antal Nikolett, Dobás Kata, Ficsor Zsófia, Gorove Eszter, Mariska Borbála, Molnár Fábián, Parragi Zoltán, Páji Gréta, Tamás Péter Lelőhely: FSZEK (1913 1922), OGYK (1912, 1914 1924, 1927 1936), OSZK (1910 1936) Szemlézve: 1910. ápr. 16. 1936. dec. 31. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1911/96, 150, 1912/131, 134, 1913/155.) Esti Kurír (1923 1944) Földolgozta: Bácskai-Atkári Júlia, Danyi Gábor, Dobás Kata, Kántás Balázs, Sófi Boglárka, Mariska Borbála Lelőhely: OSZK (1923 1936) Szemlézve: 1923. jan. 1936. dec. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1924/159, 1932/27, 1933/241, 1935/146.) Esti Újság (1896 1917) Földolgozta: Deres Kornélia, Páji Gréta Lelőhely: OSZK (1903 1917) Szemlézve: 1903. jan. 1917. szept. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1912/122, 1914/108, 1915/140, 211, 1916/221.) 3) HAVI- ÉS HETILAPOK, MELYEKBEN NEM SZEREPELT KOSZTOLÁNYITÓL ÍRÁS Listánkban a lapok címét követően zárójelben szerepel az adott periodikum megjelenési ideje. Ezt követően közöljük a lap sajtótörténeti leírását, a könnyebb azonosíthatóság kedvéért. A sajtótörténeti leírásoknál elsődlegesen a szemlézett lap adataira támaszkodtunk. Ahol szükséges volt, mindezt kiegészítettük a közgyűjtemények (EEK, MTAK, OSZK) katalógusaiban olvasható tudnivalókkal, valamint az alábbi kiadványok adataival: Ferenczyné Wendelin Lídia: A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921 1944, I III, Budapest: OSZK, 2010, 2504.; illetve: Voit Krisztina: A budapesti sajtó adattára 1873 1950, Budapest: Argumentum, 2000, 783. Előfordult azonban, hogy ellentmondást fedeztünk föl a források között, s több esetben nem egyeztek az adatok. Ilyenkor szögletes zárójelben jeleztük az eltérést, hivatkozva az adatközlő forrásra is. Mint leírásainkból kiderül, a szemlézést megelőzően a sajtótörténeti alapkutatások elvégzésére is szükség volt, ekként jegyzékünket e szempontból is hiánypótlónak tartjuk. A leírást követően tüntettük föl annak a munkatársnak a nevét, aki a gyűjtést végezte, valamint az adott lap lelőhelyeit a nagy budapesti közgyűjtemények közül. (A lelőhelyek rövidítéseinek föloldását lásd a Rövidítésjegyzékben.) Zárójelben jeleztük azt is, hogy az adott gyűjteményben mely évfolyamok voltak megtalálhatók a kötetünk számára releváns időszakból, azaz Kosztolányi Dezső alkotói korszakából (1903 1936). A lelőhelyek esetében félkövér szedéssel emeltük ki azon könyvtárak rövidítéseit, ahol a földolgozás történt. Ezt követi annak jelzése hónapra pontosan, hogy mettől-meddig sikerült az adott időszaki kiadványt átnéznünk, végül pedig a hiányzó vagy csonka lapszámok fölsorolása olvasható. 5 Órai Újság (1931 [FWL szerint: 1932]) 13

Röpirat, alkalmi kiadvány. Felelős szerkesztője és kiadója Radó István volt. Nyomta az Újságüzem Nyomda. A hősök naplója Emden című film reklámanyaga. Földolgozta: Ficsor Zsófia Lelőhely: FSZEK (1931), MTAK (1931), OGYK (1931), OSZK (1931) Szemlézve: 1931. 12 Órai Újság (1931 [FWL szerint: IV. évf.!]) A Moziélet rendkívüli kiadása, alkalmi kiadvány. Felelős szerkesztője Radó István volt, felelős kiadója Vass István. Nyomta az Újságüzem Nyomda. Földolgozta: Tamás Péter Lelőhely: OSZK (1931) Szemlézve: 1931/41. [nincs hónap jelölve] 100% (1927 1930) Irodalmi és művészeti kultúrszemle. Megjelent évente tízszer. Felelős szerkesztője Tamás Aladár volt, kiadta a Kommunisták Magyarországi Pártja. Nyomta a Krausz J. és Társa Nyomda. Lelőhely: FSZEK (1927 1929), MTAK (1927 1930), OGYK (1927 1928), OSZK (1927 1930) Szemlézve: 1927. szept. 1930. júl/aug. 365 (1925) Röpirat, művészeti dokumentum, 1925 júniusától aktivista művészeti röpirat. Rendszertelenül jelent meg. Felelős szerkesztője és kiadója Tamás Aladár volt. Nyomta Elbemühl Pr. Júniusi száma kétnyelvű, német nyelvű szövegek is szerepelnek benne. Földolgozta: Tamás Péter Lelőhely: FSZEK (1925), OSZK (1925) Szemlézve: 1925. ápr. 1925. jún. 15. 1867 (1907 1908) Politikai, irodalmi és gazdasági szemle, hétfőnként jelent meg. Szerkesztette Halmai Elemér. Lelőhely: OSZK (1907 1908) Szemlézve: 1907. nov. 1908. jan. 1910 május 1 (1910) Népszava Könyvkereskedés kiadása, nyomta a Világosság Könyvnyomda Rt. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: OSZK (1910) Szemlézve: 1910. máj. 1. 1911 május 1 (1911) A Népszava Könyvkereskedés kiadása, nyomta a Világosság Könyvnyomda Rt. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: OSZK (1911) Szemlézve: 1911. máj. 1. 1912 május 1 (1912) A Népszava Könyvkereskedés kiadása, nyomta a Világosság Könyvnyomda Rt. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: OSZK (1912) Szemlézve: 1912. máj. 1. 14

1918 május 1 (1918) Szerkesztette Révész Mihály, kiadta a Népszava Könyvkereskedés, nyomta a Világosság Könyvnyomda Rt. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: OSZK (1918) Szemlézve: 1918. máj. 1. 1919 május 1 (1919) A Népszava Könyvkereskedés kiadása, nyomta a Pallas Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: OSZK (1919) Szemlézve: 1919. máj. 1. 1928 (1928) Irodalom, művészet, kritika. Megjelent évente tízszer. Főszerkesztője Reinhold Alfréd volt, szerkesztette Glatter Miklós et al. Felelős szerkesztője Neugebauer Frigyes volt, később szerkesztette Wagner György is. Nyomta a Tipográfiai Műintézet (Maretich Testvérek) Nyomda. Lelőhely: OSZK (1928) Szemlézve: 1928. okt. 1928. dec. 15. 1936 május 1 (1936) Felelős szerkesztője és kiadója Esztergályos János volt, szerkesztette Szélpál Árpád, nyomta a Világosság Könyvnyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: OSZK (1936) Szemlézve: 1936. máj. 1. ABC (1916 1920 [Voit szerint: 1924]) Közgazdasági és társadalmi lap. Megjelent havonként. Felelős szerkesztője Sas Ede, főszerkesztője Zakar Ferenc volt, szerkesztette Doboss Gábor és Zakar Kálmán. Tulajdonosa az Országos Községi Bank Rt. volt. Kiadta Kalotay Viktor, nyomta az Országos Központi Községi Nyomda. Földolgozta: Gorove Eszter Lelőhely: OSZK (1917 1920) Szemlézve: 1917. febr. 1920. dec. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1916, 1919.) ABC Újság (1932 1939) Szépirodalmi és művészeti időszaki lap. Keltezés nélkül, évente hatszor, majd később ötször, 1936-tól pedig négyszer jelent meg. Felelős szerkesztője Lészay Árpád volt, kiadta az ABC Központi Iroda. Nyomta az Athenaeum Nyomda. Földolgozta: Gorove Eszter Lelőhely: FSZEK (1936), OSZK (1932 1936) Szemlézve: 1932. dec. [karácsonyi, alkalmi lapszám] 1936/5. [nincs hónap jelölve] Az Absztinens (1907 1914) Az Alkoholellenes Munkásszövetség hivatalos közlönye, mely havonta jelent meg. Felelős szerkesztője Fenyves Jenő volt, szerkesztette Szerdahelyi Sándor. Kiadta a lapbizottság, nyomta a Világosság Könyvnyomda Rt. Földolgozta: Buda Borbála, Kovács Péter Lelőhely: FSZEK (1912), OSZK (1907 1914) Szemlézve: 1907. dec. 1914. jún. 15

Az Aëro (1913 1924 [Voit, FWL szerint: 1923]) A Magyar Aëro-Szövetség hivatalos szaklapja, foglalkozik a léghajózással és a motorsportok minden ágával. A repülés és léghajózás folyóirata, 1922-től a repülés, léghajózás, automobilizmus és motoros hajózás folyóirata, 1923-tól pedig a repülés, automobilizmus, vasút, hajózás, légiforgalom és szállítmányozás lapja. Megjelent havonta kétszer. Címváltozata: Az Aero, 1917-től. Felelős szerkesztője Massány Ernő, majd Prodán György, végül ismét Masány Ernő volt. Főmunkatársai Bánki Donát, Boross Mihály, Frohner Román, Markhót Jenő, Petróczi Petróczy István, Schimanek Emil, Temple Rezső, Zemplén Győző és Gróf Zichy Béla Rezső voltak. Tulajdonosa és kiadója a Magyar Aero Szövetség, kiadta Massány Ernő. Nyomta a Franklin Társulat Nyomda. Szünetelt 1919 és 1920, valamint 1923. április 16. és december 14. között. Melléklapja az Aerotechnika volt (1922). Földolgozta: Kovács Péter Lelőhely: FSZEK (1921 1922), OSZK (1914 1924) Szemlézve: 1914. jan. 1924. ápr. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1913, 1915/1 29, 1924/81.) Afra (1924) Irodalmi értesítő. Megjelent évente 8-10-szer. Kiadta az»afra«könyvforgalmi Rt., nyomta az Athenaeum Nyomda. Irodalmi melléklete a Magyar Könyvpiac volt (lásd majd sorozatunk további köteteiben). Földolgozta: Ficsor Zsófia Lelőhely: OSZK (1924) Szemlézve: 1924/1. 1924/3. [nincs hónap jelölve] Akarat (1920 1926) Képes néplap. Megjelent hetente. Felelős szerkesztője [Voit és FWL szerint: Ackermann Kálmán, majd] Győrffy István, [Voit és FWL szerint: Niedermann Antal, végül Szathmári Mester Károly], társszerkesztője Patay Pál volt, laptulajdonosa A Magyar Munkások Beszerző-, Takarék- és Lakásépítő Szövetkezete. [Voit szerint kiadta: Ackermann Károly, majd Zseltvay Elemér; FWL szerint: Akarat Magyar Munkások Beszerző-, Takarék- és Lakásépítő Szövetkezete, 1926 februárjától Magyar Földművesek és Munkások Fogyasztási-, Értékesítő- és Lakásépítő Szövetkezete.] Nyomta az Akarat Nyomda, majd a Held János Nyomda. Földolgozta: Winkler Tímea Lelőhely: OSZK (1922) Szemlézve: 1922. jan. márc. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1920, 1921, 1922/3, 4, 7, 10 11, 13 15, 1923, 1924, 1925, 1926.) Akarat (1925) Irodalmi és művészeti havilap. Szerkesztette Székely Tibor és Bihari Ferenc. Főmunkatársa Tábori Pál volt, nyomta az Arany János Nyomda. Földolgozta: Ficsor Zsófia Lelőhely: OSZK (1925) Szemlézve: 1925. dec. 1. Az Álarc (1934) Felelős szerkesztője és kiadója Bodó Lajos volt. Rendszertelenül jelent meg. Nyomta a Merkantil Nyomda. Földolgozta: Ficsor Zsófia Lelőhely: OSZK (1934) Szemlézve: 1934. ápr. 5. Az Alkoholizmus (1905 1927 [Voit szerint: 1904 1924]) Hivatalos folyóirat, megjelent havonta egyszer. 1905. február 16-tól szaklap lett, s megjelent kéthetente. Később megjelent évenként tízszer. Címváltozata: Az Alkoholismus, 1905 februárjáig. A magyarországi abstinens egyesületek központi közlönye, a magyarországi»good-templar«rend és a»magyarországi alkoholellenes munkás egyesület«hivatalos lapja. 1905. július 1-jétől az alkohol-kérdés egész anyagát 16

felölelő és az alkoholizmus elleni mozgalom céljait szolgáló lap. A magyarországi Good-Templar rend, az Orsz. Magyar Alkoholellenes Egyesület és az Alkoholellenes Munkás- Egyesület hivatalos lapja. Majd 1905. augusztus 1-jétől a magyarországi Good-Templar rend, az Orsz. Magyar Alkoholellenes Egyesület, az Alkoholellenes Munkás-Egyesület és a Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége alkoholellenes szakosztályának hivatalos lapja. 1906. április 1-jétől az Abstinens Orvosok Egyesületének, a magyarországi Good-Templar rend, az Orsz. Magyar Alkoholellenes Egyesület, az Alkoholellenes Munkás- Egyesület, a Magyar Nők Abstinens Egyesületének és a Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége alkoholellenes szakosztályának hivatalos lapja. 1906. szeptember 1-jétől az Abstinens Orvosok Egyesületének, a Független Good-Templar rend világpáholyának és magyarországi nagypáholyának, az Országos Magyar Alkoholellenes Egyesületnek, a Magyar Nők Abstinens Egyesületének és a Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége alkoholellenes szakosztályának hivatalos lapja. 1908. június 1-jétől az Abstinens Orvosok Egyesületének, az Általános Közjótékonysági Egyesületnek, a Független Good-Templar rend világpáholyának és magyarországi nagypáholyának, az Országos Magyar Alkoholellenes Egyesületnek, a Magyar Nők Abstinens Egyesületének és a Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége alkoholellenes szakosztályának hivatalos lapja. 1909. december 10-től AZ ALKOHOLELLENES EGYESÜLETEK ORSZÁGOS LIGÁJÁNAK, az Abstinens Orvosok Egyesületének, az Általános Közjótékonysági Egyesületnek, a Független Good-Templar rend világpáholyának és magyarországi nagypáholyának, az Országos Magyar Alkoholellenes Egyesületnek, a Magyar Nők Abstinens Egyesületének és a Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége alkoholellenes szakosztályának hivatalos lapja. Végül 1927 februárjától az alkohol-kérdés egész anyagát felölelő, az alkoholizmus elleni mozgalom céljait szolgáló lap. Az Abstinens Orvosok Egyesületének, a Magyarországi Good-Templar Rendnek, az Országos Alkoholellenes Egyesületnek, az Orsz. Magyar Alkoholellenes Egyesületnek, a Magyarországi Abstinens Tanárok és Tanítók Egyesületének, a Magyar Nők Abstinens Egyesületének hivatalos lapja lett. Felelős szerkesztője és kiadója Hollós József volt. Főmunkatársa Stein Fülöp, társszerkesztője 1905 februárjáig, illetve májustól júniusig Madzsar József. 1905. július 1-jétől [FWL szerint 1927 februárjától] felelős szerkesztő és kiadó Dóczi Imre [Voit szerint: József], főmunkatársak Hollós József, Madzsar József, Stein Fülöp. 1909. január 1-jétől Dóczi Imre marad a felelős szerkesztő. A szerkesztőbizottság tagjai Benedek László, Donáth Gyula, Pándy Kálmán, Szántó Menyhért voltak. Nyomta a Hornyánszky Viktor Nyomda, majd [Voit szerint:] 1910-től [FWL szerint: 1927 februárjától] a Wodianer és Fia Nyomda. Szünetelt 1918 októbere és 1927 januárja között. Földolgozta: Ficsor Zsófia Lelőhely: FSZEK (1910, 1916 1917), OSZK (1905 1927) Szemlézve: 1905. jan. 1927. nov. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1917/11 12, 1918/9 12.) Az Alkoholkérdés (1910 1912) Alkoholellenes folyóirat, a Független Good-Templar Rend Világpáholyának és Magyarországi Nagypáholyának Hivatalos Lapja. Megjelent havonta. Madzsar József és Stein Fülöp közreműködésével szerkesztette Weiss [Voit szerint: Weisz] Miksa, 1911 augusztusától pedig Fejér Ottó. Tulajdonosa a Magyarországi Független Good-Templar Rend volt, nyomta Hirth és Kardos Könyvnyomdája. Földolgozta: Tamás Péter Lelőhely: EEK (1910 1912), OSZK (1910 1912) Szemlézve: 1910. okt. 1912. okt. Alkony (1925) Szépirodalmi folyóirat, Bittmann Ferenc összegyűjtött munkáiból. Felelős szerkesztője és kiadója Bittmann Ferenc volt, nyomta a Világosság Nyomda. Földolgozta: Ficsor Zsófia Lelőhely: OSZK (1925) Szemlézve: 1925. jan. 1. Alkotás (1926) Irodalmi, művészeti, társadalmi lap. Megjelent havonta kétszer. Felelős szerkesztője Brandeisz (Börzsönyi) Béla volt, szerkesztette Haraszthy Lajos. Tulajdonosok szintén ők voltak, a kiadásért felelt Brandeisz (Börzsönyi) Béla. Nyomta a Hollósy János Könyvnyomda. 17

Földolgozta: Virágh András Lelőhely: OSZK (1926) Szemlézve: 1926. nov. 1. Állam és Polgár (1934 1936) Időszaki folyóirat. Megjelent évente tízszer, majd a második évfolyamtól évente hatszor. Felelős szerkesztője és kiadója Pikler J. Gyula volt, főmunkatársa Sós Aladár. Nyomta a Buschmann F. utódai Könyvnyomda. Földolgozta: Virágh András Lelőhely: FSZEK (1934 1936), OSZK (1934 1936) Szemlézve: 1934. szept. 1936. nov. Álláspont (1932 1933) Irodalmi, művészeti, társadalompolitikai szemle. Rendszertelenül jelent meg. Felelős szerkesztője Kovách Ákos volt, társszerkesztője 1933 júniusától Féja Géza, felelős kiadója Springer József. Főmunkatársak Berda József, Horváth Béla, 1933 júniusától Katona Jenő és 1933 februárjától augusztusig Nagy Lajos voltak. Nyomta a Springer Gusztáv Nyomda, majd 1933-tól a Kellner és Kiss Törekvés Nyomda, utána a Budai Napló Nyomda, majd újra a Kellner és Kiss Törekvés Nyomda. Földolgozta: Virágh András Lelőhely: EEK (1933), OSZK (1932 1933) Szemlézve: 1932. okt. 1933. aug/szept. Áller Képes Családi Lapja (1924 1927) Hetilap. Szerkesztette Bodor Aladár, kiadta Áller Károly, nyomta az Áller Károly Nyomda. Melléklapja az Áller Képes Családi Lapja Zsebkönyvecskéje volt, valamint eseti mellékletek, regénymellékletek. Lelőhely: FSZEK (1924 1927), OSZK (1924 1927) Szemlézve: 1924. ápr. 1927. okt. [illetve a mutatvány- és a beköszönő szám] (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1924/11, 1925/46, 49, 1926/13, 17, 42, 47, 53, 1927/8 9.) Általános Tudósító (1907 [?]) Kőnyomatos lap, mely keddenként jelent meg. Felelős szerkesztője és tulajdonosa Leopold Gyula volt. [Voit szerint: majd felelős szerkesztője Leopold Kornél és Leopold Ernő.] Nyomta a Blau Albert Nyomda. Földolgozta: Hermann Veronika Lelőhely: OSZK (1907) Szemlézve: 1907. máj. 13. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: [?]) Amateur Művészvilág (1924) Műkedvelők hivatalos lapja, megjelent havonta [FWL szerint: öthetenként]. Felelős szerkesztője és kiadója Toma Ernő Iván volt, szerkesztette Mnemosyne. Nyomta a Tinódi Nyomda. Lelőhely: OSZK (1924) Szemlézve: 1924. ápr. 1924. máj. Az Amatőr (1904 1910 [Voit: 1911]) Művészeti, fényképészeti folyóirat. A magyar amatőrök országos szövetségének hivatalos közlönye, mely havonta kétszer jelent meg. Szerkesztette és kiadta a tulajdonos, Kohlmann Artur, helyettes szerkesztője Révész Zoltán, főmunkatársa Sztankovszky József volt. 1911-től kiadta az Orient Kereskedelmi Szövetkezet. Nyomta a Pátria Rt. [Voit szerint: a Pallas Nyomda, a Pázmáneum Nyomda, majd a Lengyel Lipót Nyomda.] Földolgozta: Buda Borbála, Páji Gréta Lelőhely: FSZEK (1907), OSZK (1904 1907) Szemlézve: 1904. okt. 1907. dec. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1907/1, 6 9, 1908 1910, 1911 [?].) 18

Amatőr Művészet (1920 [Voit szerint: 1922]) Amatőr szinészek kritikai és szépirodalmi lapja. Erika, Barátság, Béke stb. műkedvelő egyletek hivatalos lapja. Főszerkesztője Munkácsi Márton volt. Szerkesztette Sugár Andor és Sági István [Voit szerint: majd Breitner Károly], főmunkatársa Sági P. László volt. [Voit szerint:] Tulajdonosa Grünwald Márk, 1921. júniustól Sági István. Kiadta Váradi Béla, nyomta a Tinódy nyomda, 1920. márciustól a Heller K. és Tsa nyomda, 1922. januártól az Egyesült nyomda. Címváltozás: 1921-től Művész Világ. Földolgozta: Hermann Veronika Lelőhely: OSZK (1920) Szemlézve: 1920. márc. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1920/1 4.) Amerika (1923 1924) Társadalmi és közgazdasági folyóirat, megjelent havonta kétszer. [Voit szerint: 1924 januárjában betiltották.] Felelős szerkesztője és tulajdonosa Fáy Zoltán volt, nyomta a Fráter és Társa Könyvnyomda. Lelőhely: OSZK (1923) Szemlézve: 1923. máj. nov. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1923/1 2, 12-től [?].) Angolpark (1925 1927) Alcíme: Revüe. [FWL szerint címváltozata: Angolparkrevüe.] Felelős szerkesztője Záborszky László volt. Kiadta az Angolpark Rt., nyomta a Közlekedési Nyomda. Földolgozta: Antal Nikolett Lelőhely: OSZK (1926 1927) Szemlézve: 1926/1. 1927/2. [nincs hónap jelölve] (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1925.) Angyalföldi Napló (1930 1931) Hetilap. Indult 1930 októberében. Főszerkesztője Kollmann Dezső volt, felelős szerkesztője és kiadója Benczés Tibor volt. Nyomta a Fráter és Társa Nyomda. Földolgozta: Antal Nikolett Lelőhely: OSZK (1930 1931) Szemlézve: 1930. okt. 1931. jan. Anonymus (1924) A 221. sz. Anonymus Cserkészcsapat házi lapja, megjelent havonként, rendszertelenül. Felelős szerkesztője Galbos Sándor volt. Kiadta Cserkészcsapat, 221. sz. Anonymus, nyomta a Stachora Nyomda. Földolgozta: Antal Nikolett Lelőhely: OSZK (1924) Szemlézve: 1924. márc. 1924. ápr. Antenna (1933 1944) Rádiós hetilap, a Budapesti Hírlap melléklete (lásd ott), majd 1936-tól Népújság lesz a főlapja, azt követően pedig Új Magyarság. Felelős szerkesztője Szentirmay Endre volt, kiadta Báthory-Hüttner János. Nyomta a Stádium Nyomda. Földolgozta: Ficsor Zsófia Lelőhely: FSZEK (1935), OGYK (1936), OSZK (1933 1936) Szemlézve: 1933. okt. 1936. dec. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1934/2, 4.) Apolló (1934 1939) Irodalmi, tudományos, közép-európai humanista folyóirat. Megjelent negyedévente, majd később évenként kétszer. Felelős szerkesztője Dénes Béla volt, majd Gál István. Nyomta a Radó István Nyomda, 1936-tól az Első Kecskeméti Hírlapkiadó (Tóth László) Nyomda. Földolgozta: Danyi Gábor, Páji Gréta 19

Lelőhely: EEK (1934-1936), FSZEK (1934 1936), MTAK (1934 1935), OGYK (1934 1936), OSZK (1934 1936) Szemlézve: 1934 1936. [nincs hónap jelölve] Április (1934) Vidám hetilap, szépirodalmi, szórakoztató rejtvényújság. Megjelent hetente. Felelős szerkesztője Földváry Imre volt. Szerkesztette Víg Andor és Víg György, nyomta a Szalay Sándor Nyomda. Lelőhely: OSZK (1934) Szemlézve: 1934/2. 1934/6. [nincs hónap jelölve] (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1934/1, 7- től.) Apró Újság (1908 1909, 1922 [?]) Gyermekek képes hetilapja. Felelős szerkesztője és kiadója Perényi Lajos volt, tulajdonosa Löblovitz Zsigmond. Nyomta a Löblovitz Zsigmond Nyomda. Szünetelt 1909 és 1921 között. Lelőhely: OSZK (1932) Szemlézve: 1908. szept. 1909/37. [nincs hónap jelölve] (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1909/38-tól.) Aprónép Világa (1932) Gizi néni gyermeklapja, megjelent hetenként. Fő- és felelős szerkesztője Harsányi Gizi volt. Szerkesztette és kiadta Szabóné Füzy Matild, nyomta a Hornyánszky Viktor Nyomda. Lelőhely: OSZK (1932) Szemlézve: 1932. nov. dec. Arany Ifjúság (1912 1913) A Bazár című lap melléklete (lásd FJ3). Lelőhely: OSZK (1912 1913) Szemlézve: 1912. júl. 1913. dec. Arany Kalász (1922 [Voit szerint: 1923]) Szépirodalmi és kritikai folyóirat. Megjelent hathetente. Tulajdonosa, felelős szerkesztője és kiadója Molnár Pál volt. Nyomta a Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt. Földolgozta: Virágh András Lelőhely: OSZK (1922) Szemlézve: 1922. dec. Aranykalász (1933 1939) Református gyerekek lapja. Megjelent havonta, később rendszertelenül. Szerkesztette Nagy Jenő és Papp Gusztáv, felelős szerkesztője Nagy Jenő, felelős kiadója Nagy Jenő és Papp Gusztáv, majd csak Papp Gusztáv volt. Kiadótulajdonosai szintén Nagy Jenő és Papp Gusztáv voltak. Nyomatott Bognár Jenő könyvnyomdájában, az 1936. 1 2-es számok pedig [FWL szerint: 1934-től!] Ritter Jenő könyvnyomdájában, később újra Bognár Jenő nyomdájában, majd a Sylvester Nyomdában. Szünetelt 1936 és 1937 áprilisa közt. Földolgozta: Virágh András Lelőhely: OSZK (1933 1936) Szemlézve: 1933. dec. 1936. dec. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1935/9 10.) Archivum-Europae Centro-Orientalis (1935 1944) Megjelent évenként négyszer. Szerkesztette Lukinich Imre, kiadta a Pázmány Péter Tudományegyetem, a 20

Keleteurópai Történeti Intézet és Lukinich Imre. Nyomta a Sárkány Nyomda. Lelőhely: FSZEK (1935 1936), OSZK (1935 1936) Szemlézve: 1935 1936. [nincs hónap jelölve] Ars Una (1923 1924) Művészeti szemle, megjelent minden hónap 15-én, majd rendszertelenül. Szerkesztette Pogány Kálmán és Korvin László, felelős szerkesztője Pogány Kálmán, majd Korvin László volt. Kiadója és tulajdonosa szintén Korvin László. A Magyar Műkiadó kiadása, nyomta a Korvin Testvérek Műintézete. Földolgozta: Virágh András Lelőhely: FSZEK (1923), MTAK (1923 1924), OSZK (1923 1924) Szemlézve: 1923. okt. 1924. júl. Artisták Lapja (1920 1938) A Magyarországi Artista Egyesület hivatalos közlönye. Offizielles Organ des Ungarlandischen Artisten Vereins. Megjelent kéthetenként, 1925-től havonként, 1934-től újra kéthetente, majd 1936-tól megint havonta. 1936 májusától a címe: Művész Revue Künstler L Artistic, 1936. június 15-től pedig Artisták Lapja. Művész Revue Künstler. A borítólapon Művész Revue Künstler Musica címmegjelölés is szerepel. Főszerkesztője Békássy Jenő volt, majd 1936-tól Hegedűs László. Felelős szerkesztője Kovács Andor volt, később Szentiványi Kálmán. Szerkesztette Békássy Jenő, Szentiványi Kálmán, a német nyelvű részeket pedig Anton Ello. Főmunkatársa Roland Róbert volt, kiadóhivatali igazgató Nádassy Károly. Kiadta a Magyarországi Artista Egyesület. Nyomta a Muskát Miksa Nyomda, 1926-tól a Kellner Albert Nyomda, majd a Radó Izor Nyomda, 1934-től a Springer Gusztáv Nyomda, azt követően a Róna Ferenc Nyomda, végül pedig ismét a Springer Gusztáv Nyomda. Szünetelt 1932 februárjától 1934 májusáig., Tamás Péter Lelőhely: FSZEK (1920 1921, 1924 1932, 1934 1935), OSZK (1930 1936) Szemlézve: 1920. júl. 1936. dec. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1920/1 12, 1929/5.) Aster (1914 1922 [FWL szerint: 1910 [?] ]) Tudományos és szépirodalmi folyóirat, füzetes havi folyóirat 1916-tól, pszichoterápiai folyóirat 1917-től, gyógyászati folyóirat 1918-tól, tudományos és szépirodalmi havi folyóirat 1921-től, tudományos és szépirodalmi folyóirat 1922-ben. Megjelent havonként, majd rendszertelenül, 1922-től pedig évente hússzor. Szerkesztette Szentesy Alfonz, 1917-től Báró Szentesy Alfonz, 1918-tól Luzsénszky-Szentesy Alfonz, 1921- től Luzsényszky Alfonz néven, 1917-ben a társszerkesztők Luzsénszky Félix és Báró Slop Károly voltak, 1918-ban pedig Báró Luzsénszky Félix. Nyomta 1914 és 1916 közt a Pátria Rt., 1916 és 1922 közt Wodianer F. és Fiai Könyvnyomdája, 1918-ban kisebb megszakítással a Légrády Testvérek, 1922-ben pedig a dr. Madai és Lengyel Irodalmi és Nyomdai Vállalat. Földolgozta: Virágh András Lelőhely: OSZK (1914 1922) Szemlézve: 1914. nov. 1922. márc. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1915, 1918/3 7, 1919 20.) Az Asszony (1911 1914) Az Üzlet című lap melléklete (lásd majd sorozatunk további köteteiben). Lelőhely: OSZK (1911 1914) Szemlézve: 1911. okt. 1914. dec. (Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1912.) Az Asszony Lapja (1908 1912) A Mészárosok és Hentesek Lapja (lásd majd sorozatunk további köteteiben) szépirodalmi melléklete. Megjelent minden hó elején és közepén. Nyomta a Budapesti Hírlap Nyomda. Földolgozta: Hermann Veronika Lelőhely: OSZK (1908 1912) 21