MOHOSZ VÁLASZTMÁNYA JEGYZŐKÖNYVE

MOHOSZ VÁLASZTMÁNYA A választmányi ülés kezdete: 10:30 óra A 2016. november 11-i választmányi ülés JEGYZŐKÖNYVE A választmányi ülésen jelen vannak: - a mellékelt jelenléti íven aláírt választmányi tagok Meghívottak: - a mellékelt jelenléti íven aláírt elnökök, ügyvezető elnök/igazgatók - a mellékelt jelenléti íven aláírt Felügyelő bizottsági tagok - Belovai Andrásné gazdasági vezető - Zellei Ágnes osztályvezető - Horváth Gyula Gábor főszerkesztő Dr. Szűcs Lajos elnök úr - a Választmány jóváhagyásával, levezetőként - megnyitja az ülést és a tervezett napirendi pontok elfogadásáról kérdezi a Választmányt. Berényi Béla: Véleményem szerint a MOHOSZ Asz. 7. (2)-(3) bekezdése alapján a késedelmesen kiküldött anyag miatt a jelen ülésen határozatok nem hozhatók, csak megtárgyalhatók és a decemberi ülésen lehet határozatot hozni róluk. Dr. Dérer István: A 7. (14) bekezdés d) pontja értelmében ezen esetben az érvényes döntéshez minősített többség (a választmányi tagok több mint felének igenlő szavazata) szükséges, ha az általános előterjesztési szabályoktól eltérünk. Kérem ennek az alkalmazását, tekintettel a jelenlévők minősített többséget kiadó létszámára is. A Mandátumvizsgáló Bizottság jelentése: a választmányi ülésen a 84 fős választmányi tagságból megjelent összesen 69 fő szavazati jogú küldött. A megjelenés 82,1 %-os, tehát az ülés határozatképes. A későbbiekben Horváthné Végi Edit személyében a jegyzőkönyvvezetőre tett javaslatot, valamint Dr. Molnár Pál és Dudás Tibor személyében a két jegyzőkönyv hitelesítőre pótlólag beterjesztett javaslatot a testület egyhangúlag elfogadta. (A napirendeket és azok sorrendjét a testület 64 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással mellett fogadta el.) Napirendek: Napirend előtt: Tájékoztató október 23-i nemzeti ünnepünk alkalmából az FM által átadott Horgászatért Érdemérem kitüntetésekről Előadó: Dr. Szűcs Lajos elnök

2 1.) Beszámoló a határozatok végrehajtásáról és a két választmányi ülés között végzett munkáról Előadó: Dr. Szűcs Lajos elnök 2.) Alhaszonbérleti ÁSZF 1. sz. módosítása (benne: általános alhaszonbérlői felülvizsgálat elhalasztása) Előadó: Dr. Dérer István elnökhelyettes 3.) Alhaszonbérleti díj 2017. évi általános és speciális mértékének meghatározása Előadó: Dr. Dérer István elnökhelyettes 4.) Összevont (országos) sporthorgász-, horgászsport-, gyermekhorgász-, dunai és tiszai területi jegyek rendszere, kiadása és elszámolása (benne: a 2016. évi elszámolás jóváhagyása, a 2017. évi jegytípusok, bevont vízterületek, elviteli mennyiségek, árak, forgalmazási és elszámolási feltételek meghatározása, a 2017. évi bevételi megosztási és elszámolási metodika meghatározása) Előadó: Dr. Dérer István elnökhelyettes 5.) Az egységes és átlátható tagszövetségi működés minimális feltételeinek meghatározása Előadók: Dr. Szűcs Lajos elnök Dr. Dérer István elnökhelyettes 6.) Egységes, a szervezett horgászok által fizetendő tagszövetségi és MOHOSZ működés-támogatási hozzájárulási kötelezettség (egységes szövetségi hozzájárulás, ESZH) előírása, a kedvezményes ESZH személyi körének meghatározása, az ESZH 2017. évi mértékének és belső (tagszövetség-mohosz) felosztásának meghatározása Előadó: Dr. Dérer István elnökhelyettes 7.) Tájékoztató a "PontVelem Okos Program"-ról Előadók: Matolcsy Miklós, Koltay Eszter (PontVelem Nonprofit Kft.) 8.) Tájékoztató a Magyar Horgász 2017. évi előfizetői kampányáról és annak indításáról, valamint MAHOR szervezeti előfizető-gyűjtési ösztönzés (benne: tagszervezeti, egyesületi, forgalmazási pontokon történő előfizetőgyűjtési elképzelések) tervezett indításáról Előadó: Horváth Gyula Gábor főszerkesztő 9.) Tájékoztató a 2016.12.12-től valamennyi tagszövetségnél megkezdődő 2017. évi egységes állami horgászokmány-, ESZH bélyeg-, összevont (országos) területi jegy és az annak kiváltására jogosító ajándékutalvány értékesítés, valamint a 2016. évi végelszámolás és a 2017. évi elszámolások rendszeréről Előadó: Zellei Ágnes osztályvezető Belovai Andrásné gazdasági vezető

3 10.) Egyebek, kérdések és válaszok 30 időkeretben Előadó: Dr. Szűcs Lajos elnök Dr. Dérer István elnökhelyettes Napirend előtt: Tájékoztató október 23-i nemzeti ünnepünk alkalmából az FM által átadott Horgászatért Érdemérem kitüntetésekről. Dr. Dérer István: Földművelésügyi Minisztérium a 25/2015. FM rendelet módosításával egy új kitüntetést hozott létre, mely a "Horgászatért Érdemérem". Első alkalommal került sor nemzeti ünnepünk kapcsán ennek átadására. Ezen elismerés alapítása a szervezett horgászmozgalom újabb elismerése is. Az első kitüntetettek Bokor Károly, szakíró, alelnök és Walter Tamás, Európa- és világbajnokunk, szövetségi kapitány, akiknek szívből gratulálunk! 1.) napirend: Beszámoló a határozatok végrehajtásáról és a két választmányi ülés között végzett munkáról. Dr. Szűcs Lajos: - Horgászati támogatások: - Az 1526/2016. (IX.29.) Korm. határozat a horgászati célú Nemzeti Halgazdálkodási és Horgászati Stratégiáról és az Országos Horgászati Hálózati Programról 13 milliárd forint tervezett forrásösszeggel meghatározta meg, hogy a MOHOSZ és/vagy tagszervezetei pályázhatnak a tervezett fejlesztésekre. Várhatóan decemberre elkészül a szükséges újabb, forrásallokációs kormányhatározat és azok a programpontok, amely alapján a kormány és a minisztérium majd a kiírásokat is meg fogja tenni. - A halőri munkaruha beszerzés összege 106 MFt, az FM támogatási szerződés megkötve, az előleg beérkezett és folyamatban van a közbeszerzés. Az eredményhirdetés után várhatóan februárban kezdődik meg a halőri egyenruhák kiszállítása. - A sporttámogatás 20 MFt-os összegére az FM támogatási szerződés szintén megkötve, elszámolás 2016-2017-ben. - Az eszköztámogatás első körében 168 millió Ft-ra tettünk javaslatot s e keretből 4x4 pick-up terepjáró, várhatóan három változatban csónak és motor szett, 8 féle technikai eszközre beszerzése lesz lehetséges. Az FM támogatási szerződés a héten megkötésre került, így a közbeszerzés 2 héten belül indul. A szükséges tételes igényfelmérésre majd gyors választ kérünk, erről külön tájékoztatás történik majd az Egyebek napirend keretében. - A MOHOSZ vizek élőhely-fejlesztése esetében 2x100 MFt támogatásról miniszteri döntés született, Dömsöd esetében a tárgyalások még folynak, ez a projekt egy pangó vízrésznek az élővízbe való bekapcsolásáról rendelkezik, s a MOHOSZ a támogatásra jogosult haszonbérlőként szeretné, hogy kedvezményezett legyen, együttműködve az Önkormányzattal. Agárd esetében a keretösszeg felhasználását várhatóan halasztani kell, mert a Velencei-tó komplex rehabilitációs és rendezési program megvalósítása még döntésre vár, de túligénylés esetén ezt az összeget az eszközbeszerzés emelésére kérjük majd fordítani. - A Balaton és a Tisza-tó kezelői élőhely-fejlesztésre további 2x100 MFt-ot nyertek el.

4 - Tárgyalásokat folytattunk az illetékes államtitkársággal, hogy az állami jegyekből befolyt összegek esetében a jövő év végére jussunk el odáig, hogy 2017-ben a '16 évi keret teljes összegét fel tudjuk használni, s így megszűnjön a 2-3 éves késés. - A LIFE program esetében vizsgáljuk egy közös FM-MOHOSZ pályázat lehetőségét, amely uniós források bevonására tesz javaslatot. - A MAHOP esetében folyamatosak az egyeztetések, a minket érintő 1 milliárd forintos élőhely-fejlesztési forrás az, amire mi a legjobban pályázhatunk, a speciális jogállású haltermelő tagok egyéb lehetőségeit ide nem értve. Komoly gond, hogy a támogatás intenzitása a pályázatoknak csak 50 %-os. Kezdeményezzük, hogy akár a kormány saját forrásból kiegészítve ezeket a támogatásintenzitásokat meg tudjuk oly módon emelni, hogy ezen forrás számunkra is valóban kihasználhatóvá váljon. - Elkezdődtek és 3 tárgyalási fordulón vannak túl a BM-FM-OVF-ORFK- MOHOSZ egyeztetések egy együttműködési keretmegállapodás tárgyában. Ide tartoznak például a vízszintszabályozások, a gáthajtási kérdések, a vizenként eltérő fizetési kötelezettségek is. Cél az is, hogy ha a vízügyi igazgatóság maga végez halgazdálkodási-, vagy kapcsolódó feladatokat, akkor az FM és a MOHOSZ be tudjon ennek a rendszerébe kapcsolódni. - A jövő évben a sporttörvény módosítása kapcsán a horgászat és a horgászsport helyzetét is szeretnénk rendezni. Cél, hogy a horgászsport és annak szervezete a specialitásaival együtt kerüljön be a sporttörvénybe. Fontos feladat az új forráselosztási rendszer kialakításában való aktív részvételünk is. - Több éves szünet után 2017-ben két világbajnokság kerül megrendezésre Magyarországon, a női finomszerelékes VB és pontyfogó VB, ez a magyar horgászsport sikere is. - Tavasszal a Hhvtv. módosítása nem történt meg az előkészítettség hiánya miatt, most pedig egyenlőre nincs rá lehetőség. Az egyezetett előterjesztési anyag elkészült, várhatóan február-márciusban kerül a Parlament elé. A már beadott módosítási javaslatokhoz számos egyéb elképzelés is van, ilyen pl. a horgászvizsgáztatás megreformálásának kérdése. - Kiemelten fontos kérdés a hal ÁFA tárgya, a várt csökkentés be fog következni, de még nem tudok végleges időpontról beszámolni. - Folyamatosan visszatér a kereskedelmi célú halászat visszaállításának kezdeményezése (Balaton, LMP, stb). A horgászok valódi érdekeit képviselve mi folyamatosan ellenállunk ennek, ebben kérem a segítségeteket is. A halgazdálkodási törvénybe vagy más jogszabályba azt javasoljuk beemelni, hogy az adott természetes víz vízgyűjtő területén fogott, termelt és/vagy feldolgozott hal bizonyos tekintetben ossza annak a természetes víznek a sorsát, s ezzel az akvakultúrákat működtető vállalkozásokat tudnánk olyan helyzetbe hozni, hogy tájjellegű termékként értékesíteni tudják ezeket a halakat, s az extenzív nevelésnél pedig a horgászcélú (telepítési) termék előállítás mellett a fokozott gasztronómiai érték okán is támogatást kaphassanak.

5 - Az EU-s direktívák miatt a víz használatért újra fizetési kötelezettség keletkezett. A vízkészlet járulékkal kapcsolatos MOHOSZ-OVF egyeztetések után ez a problémakör már letisztult, így remélhetőleg ilyen fizetési kötelezettsége a horgász szervezetek döntő többségének nem lesz. - Jelzem, hogy a 2017-től lejáró új vizek kijelöléses eljárásai, pályázatai kapcsán elkezdődtek az FM szervezetével a tárgyalásaink, több tucat kérelmet, pályázatot adtunk be és megpróbáljuk gyorsítani a folyamatot. - A nemzeti parkok, erdőgazdaságok vizeinek halgazdálkodása vonatkozásában is készítettünk egy anyagot a minisztérium felé. Kérésünk, hogy a jelenlegi helyzetet tisztázzuk, s a nemzeti parkok és az erdőgazdaságok is a Hhvtv. szellemében járjanak el, ne kerüljenek külön elbírálás alá. - Az új MOHOSZ adatszolgáltatási, kezelési rendszerek elindultak, így már működtetjük az egységes haltelepítési és a halőrzési adatszolgáltatást. Tárgyalásokat folytatunk a nem minden esetben jól működő állami programok távlati kiváltása vagy segítése tárgyában, törekedve az egycsatornás adatszolgáltatásra. - Az elektronikus jegyértékesítési rendszerrel kapcsolatban további tárgyalásokat folytatunk. A Választmány felhatalmazásával a későbbiekben dönthetünk az önálló elektronikus jegyértékesítésről, vagy a horgászjegy.hu legalább többségi tulajdonának megvásárlásáról is. - A tihanyi Belső-tó esetében a megvásárolni kívánt Kft. kitisztázásának záró ütemét a tulajdonos megkezdte, így remélhetőleg hamarosan meg tudjuk vásárolni a teljes cégtulajdont. - Az Agárd, Béke úti kikötő és üdülőingatlanok vonatkozásában az elmúlt héten elvi egyezség született a 2017. évi tulajdoni rendezésről és a tervezett helyi fejlesztésekről. - A MOHOSZ központban komoly szakmai munka folyik, s a minőségi munkakörnyezet megteremtése érdekében hamarosan elindítjuk a székház felújításának újabb ütemét, folytatjuk a fizetések rendezését, megkezdjük az informatikai eszközök és gépjárművek teljes, minőségi cseréjét is. Dr. Táncsics Aladár: A halgazdálkodási törvény módosításával kapcsolatban célszerű lenne a szövetségi javaslatokat MOHOSZ szinten összegyűjteni, s a véleményeket összegezni, értékelni. Dr. Szűcs Lajos: Természetesen, miként korábban is ezúton is kérem, hogy akinek a Hhvtv.-vel vagy egyéb jogszabályokkal kapcsolatban véleménye, módosítási javaslata van, azt írásos formában a Szövetségi Iroda felé folyamatosan tegye meg. Kovács Sándor: Fontos az amur szerepének kivizsgálása, újragondolása is. Az '50-60-as években is voltak erre vizsgálatok. Kérem, hogy a MOHOSZ is tegyen ebben az ügyben lépéseket az amurt kedvelő horgászok megnyugtatása érdekében.

6 Dr. Szűcs Lajos: Az említett OVF-es tárgyalás egyik témája, hogy a kis csatornák és öntözőrendszerek vonatkozásában a növénygyérítésnek egyik útja az amur lehet, ami viszont a jelenleg a zöld szervezetek ellenállásába ütközik. Az invazív fajokkal kapcsolatos döntéseket a szakmára bízzuk, pl. a SZIE véleményére, mi pedig a kompromisszumos döntéseket támogatni kívánjuk. Közösen, konzorciumban előkészítettünk egy tárgyi kutatásfejlesztési pályázatot, de ezt még nem nyertük el az egyes peremfeltételek hiánya miatt. Ennek a lényege az lenne, hogy meg lehessen állapítani az ivadék vagy növendék nemét. A másik út szaporodásképtelen (steril) állományok kihelyezése. V-26/2016. sz. határozat: A MOHOSZ Választmánya a határozatok végrehajtásáról és az elmúlt időszakban végzett munkáról szóló elnöki beszámolót egyhangúan elfogadta. (A beszámolót a testület egyhangúan, 69 igen szavazattal fogadta el.) 2.) napirend: Alhaszonbérleti ÁSZF 1. sz. módosítása (benne: általános alhaszonbérlői felülvizsgálat elhalasztása). Dr. Dérer István: A MOHOSZ új szabályozási rendszerének felépítése szerinti az ÁSZF-ek és az ÁSZF-ek alapján megkötött, alhaszonbérlői halgazdálkodási hasznosításra, valamint albizományosi feladatellátásra irányuló polgárjogi szerződések kiemelt szerepet töltenek be. A MOHOSZ Alapszabálya 8.. (10) k) pontja alapján a módosítás elfogadása a Választmányi hatásköre. Az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai és egyes megvalósult, vagy elfogadás előtt álló szabályzói módosítások (NHHS-OHHP, tagszövetségi minimumfeltételek, összevont területi jegyek és értékesítésük), a telepítések és haltermelés szinkronizációjának, transzparens adatszolgáltatásának igénye - egyben speciális jogállású haltermelő tagjaink érdekeinek képviselete -, valamint a 2017. évben belépő új szerződések megalapozása együttesen indokolta az Alhaszonbérleti ÁSZF (ÁSZF I.) átfogó felülvizsgálatát, melynek eredményeként a változásokra ezúttal teszünk javaslatot. Megjegyzendő, hogy majd szükségessé válik az ÁSZF II. felülvizsgálata és módosítása is annak okán, hogy ebben az egységes állami horgászokmányon túl valamennyi, az albizományos vagy a forgalmazó által teljesített okmány-, illetve értékcikk forgalmazás feltételrendszerét egységesíteni kívánjuk. Az aktuális feladat az alhaszonbérleti ÁSZF 1. sz. módosítása, majd a kapcsolódó alhaszonbérleti díj meghatározás. A jelen csomag indoka a jelzetteken túl még a horgászturisztikai, horgászhálózati kormányrendelet generális előkészítési kötelezettsége, ezen kívül a saját szervezeti profiltisztításunk, illetve átláthatóságunk, egységesítésünk közös igénye. Ide tartozik az összevont területi jegyek, mint horgászturisztikai ösztöntők teljes beágyazása a rendszerbe, illetve a valós telepítések és a haltermelés szinkronizációjának horgászok által kiemelten támogatott igénye, a már említett egységes haltelepítési rendszer. Fontos eredmény, hogy az FM-el való egyeztetés kapcsán ennek hamarosan meg is lesz a visszatükrözése a haltermelői oldalról. 2017-ben folytatódik az új vizek belépése az alhaszonbérleti körbe, másrészt lesz egyéb hasznosítási jogváltás is, továbbá az időközi egyéb aktualizációt is el kell végezni.

7 Fontos és kiemelendő, hogy az ÁSZF változásai elfogadásukkal külön szerződésmódosítási aktus nélkül is a szerződések részévé válnak. A közeljövő szintén már említett feladata az értékesítésről szóló, okmányolási ASZF II. felülvizsgálata és a tárgyi szerződések egységbe foglalása is. Az ÁSZF I.-et, egyben a jelen előterjesztést érintő főbb változások a következők: - Preambulum: Irányelvet, működési minimumfeltételt csak választmányi határozattal lehet elfogadni. A MOHOSZ ügyviteli utasítások és eljárási rendek, pl. egységes telepítés bejelentőben, konkrét anyagi kötelezettségről nem rendelkeznek, hanem arról szólnak, hogy hogyan kell végrehajtani a feladatot. A tervezet így koherenssé teszi az ÁSZF szabályzórendszert és annak elemeit. - 7. pont: Az alhaszonbérlők esetében szóbeli vállalás volt a rendszer indításakor, hogy az országos és összevont területi jegyek rendszerében a vízterületi részvételt vállalni kell, most ez rögzítésre került. Cél a jelentős természetes vizek bevonása, az országos, térségi horgászturisztika megalapozásának aktív segítése. - 8. pont: Az ÁHHK kivételre kerül, mivel az általános halgazdálkodási hasznosítói koncepciót nem lehet érdemben addig elfogadni, amíg nem zárjuk le a horgászturisztikai összefüggéseket és a természetvédelemmel és vízügyi igazgatósággal kapcsolatos függő ügyeket. Várható, hogy az ÁHHK az NHHS része lesz. - 10. pont: A 2017-ben megkötött szerződéseknél a lejárat a ciklushoz igazodóan a már megkötött szerződésekkel megegyező lesz, egységesen a 2030. év 12. hó 31. napja. - 13. pont: Jogbiztonsági észrevételekre reagálva definiálásra került, hogy a pótdíj meghatározása tekintetében késedelemnek minősül, ha valaki az általános határidő lejárta után írásos felszólításban meghatározott újabb határidőre sem teljesít. Hibás teljesítésnek minősül, ha az alhaszonbérlő bizonyíthatóan valótlan adatot szolgáltatott. A pótdíj alkalmazásától ebben az évben még eltekintettünk. Cél, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségek időben és rendben teljesítésre kerüljenek. A jövőben egyedi késedelmi és hibás teljesítési pótdíjazásnál az Elnökség jogosult az összeg megállapítására. Rögzítésre kerültek a mértékek is. - 14. pont: Rögzítésre került, hogy késedelemnél a pótdíj és kötbér együtt mozog. - 15. pont: Rögzítésre került, hogy az alhaszonbérleti díj 120 %-ának rendelkezésre állása alól indokolt esetben az Elnökségnek lehet átmeneti mentesítést adni. Miért kell a pénznek rendelkezésre állni? Azért, hogy az állami illetékeket, díjakat, esetleges bírságokat határidőben ki lehessen fizetni. - 21. pont: Az AHHK kivezetése és az országos horgászati informatikai hálózat bevezetésének csúszása kapcsán az általános felülvizsgálatra első alkalommal 2017. szeptember 30-ig teszünk majd javaslatot. Van nagyon sok jó és néhány rossz tapasztalat az eddigi halgazdálkodással, vízkezeléssel kapcsolatban. Az egyoldalú felmondásoknál tárgyévet követő év január 01. napja pedig azért van, hogy teljes naptári évet kezdjen el a hasznosító.

8-29. pont: A jogerőre emelkedett halgazdálkodási tervet, majd ennek módosításait folyamatosan, kérjük 8 napon belül megküldeni. - 30. pont: Vis major esetén a MOHOSZ Elnöksége átmeneti mentességet adhat a telepítési előírások alól. - 32. pont: A tárgyban a jövőre mutatóan kéri a tagszervezetek javaslatait. A haltermelők és a telepítést igénylő szervezetek érdekeit össze kell hangolni. A tárgyév április 30-ig már látjuk az előző év ősz tapasztalatai alapján, hogyan alakult a piac, s indokolt esetben akkor, mint haszonbérlő élhetünk is telepítési szerződési jogunkkal. Rögzítésre kerül a piaci átlagár fogalma. Vitás kérdés esetén, az őszi telepítések lezárását követően az összes MOHOSZ alhaszonbérlői körbe tartozó haltelepítésnek az átlagára lesz ez az átlagár, ha ennél többet kértünk, illetve írtunk elő, akkor a különbözetet vissza fogjuk fizetni. - 33. pont: A mentesítés április 30-ig beadott írásos kérelem alapján adható. Pontosítás, hogy saját tógazdasági haltermelés kapcsán mentesítést a termelt a fajra, korosztályra lehet kérni. - 34. pont: Még mindig a haltermelés, halbeszerzés. Kontingens megállapodás kötésének bejelentésekor, MOHOSZ viszontválasz elmaradása esetén, a szerződés érvényesen megköthető. - 35. pont: Teljes körben, azaz minden telepítésre rögzítésre kerül az állami és MOHOSZ haltelepítési kontrollt biztosító EHA rendszer alkalmazásának kötelezettsége. Az ÁHSZ részére a MOHOSZ biztosítja a hozzáférést, s az ellenőrzések során élni is fognak a telepítések ellenőrzésének jogával. - 36. pont: Pontosításra került az előzetes telepítések bejelentési kötelezettsége a horgászok megfelelő tájékoztatása érdekében. - 39. pont: Az NHHS és az OHHP tényleges indítását megelőzően határozzuk meg a vízterületre vonatkozó horgászturisztikai és halgazdálkodási követelményeket, s mindez az OHHK kiesésével párhuzamosan működik. Itt rögzül, hogy a 13 milliárd forintos forrás felosztásán túl is kinek mi a kötelezettsége az alhaszonbérletért, a hasznosítási bevételekért cserébe. - 41. pont: Kérés volt, hogy ha feltételeket írunk elő, akkor biztosítsuk a megfelelő szakmai képzéseket, de akkor kötelező is legyen a szakmai képzésen részt venni. - 44. pont: Az on-line értékesítés fontosságát egyre többen felismerik (jutalék, azonnali fizetés). A MOHOSZ jogosult a forgalmazó személyének és a forgalmazás módjának általános meghatározására. Jelenleg vizsgáljuk a fő forgalmazó Kft. megvásárlását, vagy saját platform 2017. évi indítását. Saját tulajdonú vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságnál már elő lehet írni, hogy nem lehet jutalékot, költséget emelni. Ez a döntés, illetve a 6 %-os jutalékplafon megállapítása a tagszervezetek, területi jegyforgalmazó egyesületek védelmében született. - 46. pont: Szabályozandó terület volt az összevont MOHOSZ területi jegyek értékesítése és elszámolása, illetve az olyan közös jegyek bejelentése, ami nem MOHOSZ közvetlen égisze alatt van (pl. 2 tagszövetség ad ki).

9 A horgászforgalmi monitoringhoz sok dolog csatlakozik: az országos jegy valós bevételeinek felosztása az igénybevétel alapján, amit korrigálunk a költségekkel és korrigálhatunk például a telepítésekkel is. - 50. pont: A telefon flottával kapcsolatban további tárgyalásokat folytattunk. Új és kedvező elem a halgazdálkodással kapcsolatban bármilyen feladatot ellátó személy magántelefonjának beviteli lehetősége. - 51. pont: A szerződések módosításának megküldése is kötelező a halgazdálkodási hatóság részére. - 59. pont: Az ÁSZF módosítás hatálya: 2016. november 11. Kovács Sándor: A hatóság és a MOHOSZ Elnöksége egy telepítési átütemezésnél hogy kerül szinkronba? A hatóság részről felmerülő ügyintézéssel kapcsolatos nehézségek miatti aggodalmát fejezi ki, például ha a MOHOSZ Elnöksége jóváhagyja, de a hatóság részéről nem biztos a jóváhagyás. Dr. Szűcs Lajos: Probléma esetén tárgyalni fogunk a hatóságokkal. A háromszereplős, de egycsatornás, egyirányú tervezett teljes felállás a hallgazdálkodók és a horgászok védelmét is jobban szolgálja. V-27/2016. sz. határozat: A MOHOSZ Választmánya - 2016.11.11-i hatállyal elfogadja az Alhaszonbérleti ÁSZF (ÁSZF I.) 1. sz. módosítását; - felkéri a Szövetségi Irodát a tárgyi szerződésmódosítások elkészítésére, az Elnökséget a szerződésmódosítások jóváhagyására; - felkéri az Elnökséget az ÁSZF II. előterjesztés szerinti tervezett módosításának előkészítésére, majd előterjesztésére; - egyidejűleg hatályon kívül helyezi a V-32/2015. sz. határozat ÁHHK alapelvekre vonatkozó rendelkezéseit. (A határozatot a testület 68 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el.) 3.) napirend: Alhaszonbérleti díj 2017. évi általános és speciális mértékének meghatározása. Dr. Dérer István: Az Alapszabály szerint szintén választmányi hatáskör az évi alhaszonbérleti díj meghatározása. A 2017. évi általános alhaszonbérleti díjat a haszonbérleti díj 100 %-ban javasoljuk meghatározni. 2016-ra pótdíjat kivetni nem kívánunk. Az egyedi pótdíjak megállapítására az elfogadott ASZF módosítás alapján a MOHOSZ Elnöksége jogosult 2016. november 11-től. Dr. Molnár Pál: A Ráckevei (Soroksári) Dunaág a 2016. évben mentett oldali holtágként került besorolásra. Mivel nem mentett oldali holtág, így ezt észrevételeztük a minisztérium felé, ahol úgy döntöttek, hogy a besorolást módosítják. Duna mellékágként fogunk szerepelni, egyidejűleg a haszonbérleti díjunk is 2.000 forint/hektárról 600 forintra változik.

10 Dr. Szűcs Lajos: Köszönjük a bejelentést. A haszonbérleti, majd az alhaszonbérleti díj meghatározása jogszabályi kötelezettség, módosítás esetén mindig ennek megfelelően járunk majd el. V-28/2016. sz. határozat: A MOHOSZ Választmánya - jóváhagyja, hogy a 2017. évi alhaszonbérleti díj általános összege a haszonbérleti díj összegének 100 %-ában kerüljön megállapításra azzal, hogy az ÁSZF-ben meghatározott külön költségek viselése az alhaszonbérlők feladata; - a 2016. 11.11-ig terjedő időszakra a teljes pótdíjmentességet támogatja; - megerősíti, hogy a díjfizetésnek (pénzügyi rendezésnek) az ÁSZF-ben meghatározott határidőre, egyösszegben kell megtörténnie, továbbá a díjfizetési kötelezettség elmaradása esetén az írásos felszólításra történő 30 napon túli további elmaradás rendkívüli felmondási indoknak minősül. (A határozatot a testület 67 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el.) Dr. Szűcs Lajos: Zárásul kiemelném, hogy az alhaszonbérleti szerződések általános felülvizsgálata kapcsán ma úgy döntöttünk, hogy az jövő évre húzódjon át. Ennek oka, hogy még nem állnak rendelkezésünkre teljes körűen olyan információk, hogy minden vizet objektív alapon fel tudjunk mérni. A beérkezett információk alapján ugyanakkor várhatók intézkedések, amelyeknek keretében egyes vizek alhaszonbérleti szerződésén a jövőben változtatásokat kezdeményezünk. 4.) napirend: Összevont (országos) sporthorgász-, horgászsport-, gyermekhorgász-, dunai és tiszai területi jegyek rendszere, kiadása és elszámolása (benne: a 2016. évi elszámolás jóváhagyása, a 2017. évi jegytípusok, bevont vízterületek, elviteli mennyiségek, árak, forgalmazási és elszámolási feltételek meghatározása, a 2017. évi bevételi megosztási és elszámolási metodika meghatározása). Dr. Dérer István: Októberben az érintett tagszövetségekkel egyeztetéseket folytattunk az összevont országos, dunai és tiszai területi jegyek bevételeinek felosztásáról illetve a jegyek 2017. évi rendszeréről. Amennyiben a folyamatban lévő kijelölés időben megtörténik az FM részéről, akkor túlzás nélkül horgásztörténelmi pillanat lesz az, hogy a teljes Duna és Tisza szakasz és valamennyi jelentős természetes víz horgászszervezeti hasznosításban lesz 2017. január 01-én. Az új rendszer az egyeztetések alapján kidolgozásra került. Az összevont jegy érvényességi körébe a további vizek bevonása kapcsán az érintett vízterület nagysága már elérte a 110.000 hektárt. Van egy-, kétbotos variáció, sportolóknak analóg jegyek, illetve külön jegy a gyermekek részére. Új, a horgászok által igényelt jegyféle a dunai (Duna folyam és a becsatlakozó természetes vizek) és tiszai (Tisza folyó, Tisza-tó és becsatlakozó természetes vizek) sporthorgász területi jegy, kedvezményes és teljes áru variánsokkal. Egységesek az elviteli paraméterek, melyek szigorúbbak a MOHOSZ 100 db hal/év általános irányelvnél. A valamennyi jelentős természetes vízre érvényes országos engedély és a többi is 2017.01.01-én lép hatályba. Az elviteli mennyiség a teljes árunál 50 db-os és vízterületenként 25 db, valamint 50 kg, illetve vizenként 30 kg az egyéb halaknál. A versenyzők kérésére a sportjegybe egy korlátozott mennyiségű halelvitel is bekerült.

11 Nagyon fontos alapelv, hogy a vizek tényleges igénybevételének arányában kerül majd a hasznosítók között szétosztásra a bevétel. A sporthorgász jegy esetében a teljes bevétel a versenysport támogatását szolgálja, a gyermekeknél pedig a gyermek horgásztáborokat illetve utánpótlás nevelést szolgálja. Tisztában vagyunk vele, hogy ezen elvekre a felosztás pontosan nem számítható ki sem '16-ra, sem '17- re még, majd az egységes horgászinformatikai rendszer beindulásával lehet pontosítani a felosztás mértékét, addig a terület nagysága és közmegegyezéses turisztikai korrekciós szorzó alapján végezzük el a felosztást, erről született a megegyezés, ami megfelelő indokok esetén a későbbiekben felülvizsgálható. A kedvezményes jegyeket az ifjúsági tagsággal rendelkezők, a 70 év felettiek, szabad választásként a hölgyek, valamint a fogyatékkal élők vehetik igénybe. Az áremelés 6 %-os volt a 9%-os terület bevonási növekménnyel szemben, 30 %-al olcsóbb a kedvezményes területi jegy, mint a teljes áru, s a díjakból 5 % az általános adminisztratív felosztási hányad. A gyermeknél és sportolóknál ezt sem kívánjuk érvényesíteni. Új elem, hogy 2017-től már negyedévenként visszaosztásra kerül a pénz. Nagyon fontos, hogy régi állami jegyre nem lehet 2017. évi éves területi jegyet sehol kiváltani! A határozati javaslathoz pontosítás, hogy 2017. májusi választmányi ülésen a forgalmi adatok és egyéb halgazdálkodási tényezők ismeretében a 2017. évi felülvizsgálat megtörténik a felosztás elveire vonatkozóan, ha addigra befutnak még olyan új információk, ami alapján jobban tudunk pontosítani. A Hernád-Sajó cserét még átvezetjük. Ráckevével született egy olyan megállapodás, hogy kedvezményes mellékvízi jegyet ad ki a szövetség, ezért nem került még az idén bevonásra a ráckevei mellékvíz rendszer az országos jegybe. A Kiskunságifőcsatorna jelenleg miért nem az országos jegy része? Kovács Sándor: A megyei szövetség testületeinek korábbi határozata alapján nem került be a 2016-os jegybe, de ezt 2017-re a jelen döntések alapján korrigáljuk. Dr. Dérer István: Pontosításként jelzem, hogy volt még egy horgászsport jegyet érintő Atka és Alcsi-sziget közötti csere is. A kisebb zárt vizek pedig 2017-re egységesen ki lettek vezetve a rendszerből. V-29/2016. sz. határozat: A Választmány a 2016. évi összevont MOHOSZ területi jegyek bevételeinek elosztásáról, a 2017. évi összevont MOHOSZ területi jegyek típusairól, érvényességéről és feltételrendszeréről, valamint a különböző jegytípusok bevételeinek elosztásáról illetve felhasználásáról szóló előterjesztést elfogadta. A 2017. évi országos, a dunai és a tiszai sporthorgász területi jegyek bevételeiből 5 % kerül elkülönítésre a koordinációs, adminisztrációs és nyomdai előállítási költségek fedezetére. A további, az országos sporthorgász, valamint a dunai és tiszai jegyekre vonatkozó bevételi felosztás a jegyrendszerben résztvevők által közösen kialakított és elfogadott elveknek a 2017. májusi választmányi ülésen a forgalmi adatok és az egyéb halgazdálkodási tényezők ismeretében történő felülvizsgálata után történik meg, általánosan havi elszámolások alapján, negyedévenkénti visszaosztással. A 2017. évi országos horgászsport területi jegy teljes (100 %-os) bevétele a horgász versenysport támogatását, a 2017. évi országos gyermekhorgász területi jegy teljes (100 %-os) bevétele pedig az utánpótlás-nevelést, a gyermek horgásztáborok támogatását kell, hogy szolgálja.

12 (A határozatot a testület egyhangúan, 69 igen szavazattal fogadta el.) 5.) napirend: Az egységes és átlátható tagszövetségi működés minimális feltételeinek meghatározása. Dr. Szűcs Lajos: A több hónapos előkészítő munka után összeállított részletes anyag kiküldésre került. A javaslat arról szól, hogy szeretnénk a horgászati szektor átalakítása kapcsán átláthatóvá és egységessé tenni az ügyintézési és pénzügyi folyamatokat, javítani a horgászok kiszolgálásának színvonalát. Közösen meghatározzuk, hogy mi az, amit elvárunk és természetesen ezeket az elvárásokat a jövőben be is kell tartani és tartatni. Chlepkó Tamás: A határozati javaslat második bekezdésében a tagszövetségek területi illetékességének vízrendszerekhez való, átfedésektől mentes kiigazításával gondolom, egyetért a Választmány. Az előkészítő anyagban konkrétan meg van nevezve: Főváros, Tisza-tó, Balaton, ahol ezt végre kellene hajtani. Ha ez így kerül elfogadásra, akkor ennek mi a következménye? Dr. Dérer István: Az előterjesztés felépítésében az előkészítési folyamatnak megfelelően először az elnökségi gondolatok, aztán a munkacsoport véleménye, majd a szintetizáció után az ezekből született határozati javaslat szerepel. A kamarai típusú vagy régi "intéző bizottsági" működési modell visszaállítását jelenleg elvetettük, így a javaslat szerint saját magunk, lépésről-lépésre tisztítjuk le a szervezet működését, rendezve viszonyainkat. A tervezet arról szól, hogy a minimumfeltételek végrehajtása, illetve az egységes szövetségi hozzájárulás, valamint a harmadik szervezési szintre is belépve a minimális egyesületi tagdíj előírása lépésről-lépésre talán meg tudja oldani a felvetett problémákat. Elvárás, hogy a párhuzamosan működő struktúrák fokozatosan egymásba tagozódjanak. Fontos a horgászok szempontjából, hogy minőségi halgazdálkodókhoz, minőségi szolgáltatást nyújtó tagszövetségekhez, illetve egyesületekhez koncentráljuk a feladatot. Ennek megfelelően azok a struktúrák kapnak majd anyagi támogatást is, akik ennek megfelelően működnek. Borsod megyében is nagyon fontos, hogy szinergiák, együttműködések alakuljanak ki. Chlepkó Tamás: Akkor az egyes esetekben konkrét döntéseket kell majd hozni? Dr. Szűcs Lajos: Igen. Példaként hozom fel a RDHSZ működési területéhez tartozó 29 egyesületet. Egységes feltételrendszer esetén a tagok az egyesületi élet, a nyújtott szolgáltatások alapján el tudják dönteni, hogy hova tartozzanak. A jól működő egyesületek - ha nem is volt, vagy van vizük - nem szeretnénk, hogy megszűnjenek. A tiszta és világos működtetés miatt azonban fontos, hogy akik a halgazdálkodási feladatokat ellátják, azoknál összpontosuljon főleg az anyagi erőforrás, s ebben benne vannak a tagdíjak is. Azt gondoljuk, hogy az egységes szemlélet, az egységes gazdálkodás fontos ebben a rendszerben, s ez csak akkor működhet, ha tiszta feltételrendszert biztosítunk, ezért az egyesületi tagdíjakat is az egységesítés irányába tolva, elsőként minimális mértékben próbáljuk meghatározni. Chlepkó Tamás: Akkor azokról a tagszövetségekről van szó - tehát automatizmus nincs beépítve - aki nem teljesít és meg kell, hogy szűnjön, akkor erről egyedi döntés fog születni. Az allokációval kapcsolatban az előzetes felvetéssel egyetértek. Automatikusan ne dönthessen az egyesület, hogy melyik szomszédos megyéhez tartozzon.

13 Ha x megyében van a székhelye, akkor ahhoz a megyéhez kell, hogy tartozzon. Amennyiben megindokolja, hogy miért a másik megyéhez kíván tartozni, ennek engedélyezéséhez forduljon kérelemmel a MOHOSZ-hoz. Ehhez az engedély megadásához legyen megkérdezve az érintett 2 megye képviselője is. Ne legyen automatikus az átlépés. Általánosságban nem tartom életszerűnek, hogy egy egyesületnek van x megyében székhelye és másik megyében több száz hektár vize. Ebben az esetben annak kell a rendezőelvnek lenni, hogy hol van a vize, hiszen valószínűleg a tagságának nagy része is ahhoz a megyéhez fog tartozni, ahol a vize van. Ezt is bele kellene venni ebbe a határozati pontba. A minimumfeltételekkel kapcsolatban mi most is 90 %-ban hozzuk a tervezett feltételeket. Mit jelent, hogy 2017.01.10-ig realizációs levélben kell a MOHOSZ-nak beszámolni? Dr. Dérer István: Javaslom a határozati javaslatba beépíteni, hogy a vízkezelő egyesületeknél az illetékességnél (ide nem értve a földrajzilag logikus, pl. megyehatár menti eseteket) a székhelyet felülírja a kezelt víznek a közigazgatási elhelyezkedése. Ez a közel 1200 egyesületnél szinte biztos, hogy 2 %-nál kevesebbet érint. A realizációs levél arról szól, hogy mivel egyedül az Elnökség mentesíthet, s ha a feladatot nem sikerült megcsinálni január 1-vel, akkor azt meg kell indokolni, hogy miért nem sikerült és mikorra várható annak a felelős teljesítése. Egyéb esetben a felelős vezető írásban bejelenteni, hogy ezt a határozatot a kitűzött határidőn belül végrehajtották és a feltételeket a továbbiakban folyamatosan biztosítani fogják. Dr. Faragó Péter: A megyén kívül egy másik megye felvesz egy egyesületet. Ilyen esetben ezt az országos elnökségnek mindig jóvá kellene hagyni. Példának említem a Nagyborsodi Horgász Egyesületet. Szövetségünk nem vette fel az egyesületet - aki egy másik egyesülettel szemben jött létre -, de Heves megye felvette azzal az indokkal, hogy az alapszabályban nincs benne, hogy megtagadhatják a felvételt. Civil szervezet azt vesz fel a tagjai sorába, akit akar. Ez vonatkozik az egyesületeknél magánszemély, szövetségeknél pedig a tagegyesületek felvételére. Erről ma a Ptk. rendelkezik. Ha viszont közösen eldöntjük, mi a követelmény, akkor szűrőként jó lenne egy elnökségi engedély, hogy megnézzék milyen az egyesület, miért jött létre, mit akar. Van olyan eset, hogy egy egyesületet nem lett volna szabad felvenni tagok sorába. Dr. Szűcs Lajos: Az egész átalakítási folyamat ilyen gondolatoktól vezérelt. Tiszta és világos viszonyokat kell teremteni a MOHOSZ-ban és a teljes rendszerben, az egyesületekig lemenően. Egységes elveket és szabályokat akartunk és akarunk létrehozni. Kezdeményezem, hogy a határozati javaslat 4. pontja úgy legyen módosítva, hogy a "legalább 1000 fő nyilvántartott tag" kitételt töröljük el. Minden olyan szervezet, aki illetékességi területről kívüli átvételt, vagy víz nélküli egyesületi felvételt, vagy ugyanarra a vízre újabb egyesületi felvételt kezdeményez, csak előzetes MOHOSZ elnökségi engedély birtokában tehesse meg ezt. Németh István: Egyetértek, hogy az előírt normatívákat a szövetségeknek, az egyesületeknek teljesíteni kell akkor, amikor ilyen nagy változások történnek az elmúlt időszakban azzal, hogy élővizek végre horgászkezelésbe kerültek. Komoly szervezetekkel, egyesületekkel lehet csak ezeket a feladatokat végrehajtani. Tudott, hogy sok egyesület nem végzi el a feladatát azon kívül, hogy a kötelező dokumentációval látja el tagjait.

14 Nagyon fontos az információáramlás, az adatszolgáltatás, a jogszerű működés, ezért ezekkel az ajánlásokkal, változásokkal egyetértek. Egyetértek, de azzal, hogy ha egy egyesület nem teljesítés miatt megszűnik, akkor félő, hogy jelentős horgászlétszám csökkenés következhet be. Javaslatom, hogy a jövőben oldjuk majd meg a nagyobb települések horgászokmánnyal való ellátását is. Az idősebb korosztály a nagy távolságok, informatikai eszközök hiánya miatt kevésbé mobilis. Módosító indítványként a szövetségi feltételek előírásánál javaslatom a parkolóhely kivételét, mert meglévő irodák esetében a létesítés nem megoldható, illetve a határozati javaslatban kérem kiegészíteni az összeolvadást, hogy a beolvadás is kerüljön mellé. Dr. Szűcs Lajos: Parkoló esetében a lehetőség biztosítását, nem a saját parkoló kialakítását javasoltuk. Az új irodák működési engedélyében feltételként szerepel a parkoló kialakítása, de úgy gondolom, hogy ez a módosítás itt nem szükséges. Az összeolvadás, beolvadás fogalmi bővítést elfogadom. Németh István: Visszavonom a parkolóra vonatkozó módosító indítványt. Berényi Béla: Nem tekintem legitimnek, hogy a Választmány határozatot hozzon ezen az ülésen. Az Asz. 7. (2)-(3) és (14) bekezdésére visszatérve, kevés idő állt rendelkezésre az anyag tanulmányozására, megértésére, hogy felelős döntést hozzunk. Sérelmezzük, hogy az előzetes elnökségire bennünket nem hívtatok meg. Felháborodva értesültünk arról, hogy mások döntenek felettünk. Sokan a vízhasznosító egyesületekbe azért nem tudnak belépni, mert iszonyatos költséggel jár. Akár több százezer forintos kauciót, opciót kell megfizetni. Ha a Pest megyei szövetség tagsága úgy dönt 3/4-es, nem 2/3-os többséggel, akkor leszünk mi arra kompetensek, hogy végrehajtsuk ezt a dolgot, mert más az előírás, ha a kilépést szorgalmazzuk, más az, hogy ha a szövetség célja megváltozik. Ez szerepel rosszul a MOHOSZ Alapszabályban is. Javaslom, hogy nagyon óvatos, lassú folyamatot kellene végigvinni, mert sok buktató elé nézünk. A célok megváltozása valamint az egyesületek megszűnése, összeolvadása vagy egyéb más koalíciós megoldás esetén tisztázni kell, hogy mit milyen feltételek mellett szabad. Dr. Dérer István: A MOHOSZ Alapszabályát, majd annak átfogó módosítását, bővítését változtatás nélkül kétszer elfogadta a bíróság, tehát megítélésem szerint kellően legitim. Lehetett volna 8 nappal korábban elküldeni egy olyan anyagot, ami nem koherens és nincs végiggondolva és nincs róla egyezség az elnökségen belül, vagy éppen olyat, amit nem tudna támogatni maga az elnök sem. Bízom abban, hogy aki komolyan veszi azt, hogy felelősen akarja képviselni a tagszervezete tagegyesületeit az a rendelkezésére álló tagadhatatlanul nem túl hosszú idő, 2 nap alatt is el tudta olvasni a mellékletekkel együtt bő 20 oldalas előterjesztést. Egyetértek az óvatossággal. Óvatosak vagyunk, hogy minél kevesebb érdeket sértsünk, átmeneti időszakot élünk, de tudjuk, hogy ez nem tarthat újabb 25 évig. Legkésőbb 2019. január elsejével el fog indulni az integrált informatikai rendszer és minden, ami ezzel együtt jár. Fontos, hogy a mindenkori állami platform, mint tulajdonos abba ne tudjon belekötni, hogy nem teljesítjük a haszonbérleti szerződésben foglaltakat és az egyéb vállalásainkat. Legyen mindenkinek tiszta, hogy nagy ajándékot, egyben megelőlegezett bizalmat kapott a horgászszövetség a kormánytól. Ha a mindenkori kormánnyal szemben meg akarjuk tartani ezt az adományt, akkor meg kell küzdenünk azért, hogy beilleszkedjünk az állami és a civil-, valamint a sport rendszerekbe, s megfelelő garanciákat kell, hogy nyújtsunk arra, hogy ez a rendszer jól és megbízhatóan, takarékosan működik.

15 Az egyik legnagyobb magyar érték, az élővizek halgazdálkodását bízták egy civil szervezetre, ami szinte példátlan. Bizalommal kérem a Pest megyei szövetséget is, hogy ezt az irányvonalat gondolja át és támogassa. Nem kikényszerített változásról van szó. Az érintett felek beszéljék meg, hogy például Budapesten miért kell öt szövetség, akik többszörösen átfedik egymást. Nekem nincs tudomásom általánosan több százezer forintos opcióról, kaucióról. A mi egyesületünkben a várakozói lista ellenére is 99.000 forint az új felvételes díja, amiben benne van az egyszeri halasítás, az éves területi jegy, a tagdíj és az állami, szövetségi okmányok ára is. Kérjük, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez és azokat a szolgáltatásokat nyújtsák a horgászoknak, amire ők a jelenben és jövőben is igényt tartanak. Dr. Szűcs Lajos: A nagy természetes vizeknél az ilyen jellegű tagdíjaknak és a belépési díjaknak a rendszere nem is életszerű. Ezt szeretnénk kizárni ebből a rendszerből. Zárt vizeknél, zárt tagsággal rendelkező, általában nem MOHOSZ kezelésben lévő, magántulajdonban lévő tavaknál fordulhat ilyen igazából elő. A határozati javaslat egyértelműen olyan javaslatokat vet fel, hogy az egységesedés és tisztulási folyamatok ezen a szinten is mielőbb elinduljanak. Gecse Lajos: Értelmes kompromisszumok kezdenek kialakulni, a határozati javaslatok elfogadhatóak. Miből alakult az ki, hogy a NAV felé bekötött on-line pénztárgépet kell, hogy üzemeltessünk? Számla és nyugtaadási kötelezettség eddig is volt. Negyedéves adatszolgáltatás a tagi létszámadatok tekintetében, ha az előtte lévő 3-as pontnak eleget tettünk a havi elszámoláskor, akkor ez alapján minden adat a MOHOSZ rendelkezésre áll. Az újabb adatszolgáltatást feleslegesnek tartjuk. Az elszámolás időpontja, ami tizedikére lenne előrehozva, jelenleg 15-e. Fontoljuk meg ennek a változatlanul hagyását, mert eddig az időpontig el tudnak számolni a szövetségek. Dr. Dérer István: Jelen pillanatban van egy olyan kormányzati szándék, a gazdaság kifehérítése szándékával folyamatosan bővíti a kötelezettek körét on-line adóelszámolásra. Az OHHP kapcsán mi vállaltuk, hogy minden (600 pont a terv) értékesítési pont feltételrendszerként megkapja majd a bekötött pénztárgépet is az állami támogatásból és persze a NAV forgalmazási feltételeket is kell generálnia. Az első, indító lépcsőben ez a vállalt kötelezettség a tagszövetségekre, a MOHOSZ központi irodára vonatkozik. Be kell gyakorolni egyes elemeket, mire 2019-re majd valamennyi értékesítési pontnál ezek a feltételek már rendelkezésre kell, hogy álljanak. A várt és előkészítés alatt lévő újabb kormányrendelet kapcsán fel kell tölteni tartalommal, hogy mire használjuk fel a 13 milliárd forintból az informatikai fejlesztési összegeket. A negyedéves adatszolgáltatás észrevétele a tagegyesületi tagi létszámadatok esetében jogos, így azt nem kell duplikálni. A területi jegy értékesítés adathiánya az OHHP előkészítés alapján az NGM-től is megkapott kritika, hogy nem tudjuk felmérni, hogy x vízen hány horgász és horgásznap van, csak azt tudjuk, hogy az országban mennyi a szervezett horgászlétszám. A turisztikai terhelés szempontjából minden ilyen adat validálása szükséges, hogy jóváhagyják majd a fejlesztési színhelyeket. Mérni kell, hogy oszlik meg a taglétszám és a terhelés. Ahogy az országos jegyértékesítésnél is azt a helyszínt kell majd támogatni, ahol legjobban lecsapódik a forgalom.

16 Fülöp József: A 18. oldal 2. pont (szerk.: előterjesztés szerint) a szombati, vasárnapi nyitva tartást nem kellene erőltetni, mert 2 emberrel ez nem oldható meg. Általában hétköznap jönnek az emberek. Dr. Dérer István: A horgászok részéről merült fel igény erre. Egy nap (pl. hétfő) zárva tartással kompenzálni lehet a hétvégi fél napot. Az előterjesztésben azért szerepel 1,5 alkalmazott. Főleg csúcsidőben a horgászok hatékony, eredményes kiszolgálása érdekében lenne erre szükség, ezzel szeretnénk a forgalmat a szövetségek felé terelni. Fülöp József: A kétezer forintos tagdíjtól fel-, és lefelé sem lehet eltérni? Dr. Dérer István: Ha a 2000 forintos egységes szövetségi hozzájárulásról beszélünk, akkor a kedvezményezetti kör kivételével nem. Ha a 2000 forintos minimális egyesületi tagdíjról, akkor itt ez szintén csak az ESZH kedvezményezetteknél lehet 1000 forint, egyébként felfelé a döntés már kizárólagos egyesületi kompetencia azzal, hogy a tagdíjnak a valós egyesületi működést kell fedeznie. Dr. Jászka Ernő: Mi lesz azokkal a szövetségi illetékességi területekkel, melyek ettől eltérő tartalommal vannak a bíróságon nyilvántartásba véve? Dr. Dérer István: A bírósági nyilvántartás szerinti illetékességgel nincs összefüggésben az előterjesztésben megállapított illetékesség. Tisztázva a helyzetet, a választmányi határozatban meghatározott illetékességi területeknél a november 11-i állapottól kell a meghatározott átmozgatásokhoz, belépésekhez, illetve egyes területen belüli szerveződési lépésekhez a MOHOSZ Elnökségének előzetes engedélye. Ezt három részre kell tagolni: 1) illetékességi területen kívüli mozgásokra, 2) az illetékességi területen belüli víz nélküli egyesületek megalakulására, 3) az illetékességi területen belül egy halgazdálkodási vízterületen újabb egyesület alakulására, az elnöki módosító javaslatot figyelembe véve mindhárom esetben egyesületi létszámkorlát nélkül. Az illetékességi területen belül újonnan alakuló, önálló vízterülettel rendelkező egyesület belépésére, vagy eddig nem MOHOSZ körbe tartozó ugyanilyen egyesület belépésére a döntési lehetőség és felelősség - mindkét esetben 500 fő alatt - a tagszövetség hatásköre marad. Dr. Jászka Ernő: Az indítvány alapján az ezer fő nyilvántartott tagság tehát törlésre kerül? Minden egyes feltételnél kérni kell a MOHOSZ hozzájárulását? Dr. Szűcs Lajos: Az elmondottak alapján az illetékességi területen belüli, tagszövetségi hatáskörben 500 főben húzzuk meg a határt, ha átlépi ezt, akkor ez szintén elnökségi kompetencia, a további esetek pedig e körben szintén létszámtól függetlenek. Dr. Jászka Ernő: Az új egyesület fogalmát, hogy kell érteni? Újonnan létrejött vagy újonnan csatlakozni kívánó? Dr. Dérer István: Minden egyesület, aki a mai napon nem tartozik a MOHOSZ családhoz. Dr. Szűcs Lajos: Nem MOHOSZ tagszövetségi tagegyesület.

17 Dr. Jászka Ernő: A HVDSZ elkötelezett az egyesületi jogban az alapvető szabadság értelmezésében. A horgásznak legyen annyi mozgástere, szabadsága, hogy eldönthesse melyik egyesület jó neki és melyik működik úgy, ahogy az ő elvárásainak megfelel, melyekkel kíván a továbbiakban együttműködni. Ezt lehetőleg ne a felsőbb irányítás döntse el. Dr. Szűcs Lajos: Itt jogi félreértés van. A horgász döntési, választási szabadságát senki nem korlátozza. A MOHOSZ tagszövetségi tagság egy egyesület által vállalt kötelezettség. A haszonbérleti szerződéseket az FM jellemzően a MOHOSZ-al kötötte meg. A MOHOSZ felelős az állami okmányok értékesítéséért is. Mi akkor tudunk felelősséget vállalni, ha felénk is megvan az adott szervezetnek ez a fajta kötelme. Senkit nem akarunk korlátozni, belső ügyekben nem állítunk felesleges feltételeket. A Választmánynak az a feladata, hogy ami kapcsolatban van a szerződéses jogviszonyainkkal, annak a világos és átlátható szervezeti és feltételrendszerét kialakítsa. Berényi Béla: Azoknál a vízterületeknél ahol a víz, a föld, a hasznosítás önkormányzat, magánszemély kezében van, a tulajdonos megváltoztathatja-e a hasznosítás jellegét? Mit tudunk tenni? Dr. Szűcs Lajos: Magántulajdonban lévő (pl. víztározó, kavicsbányató, duzzasztott patakmeder) vizeknél a tulajdonjog az elsődleges a törvények alapján. Minden ügyet egyedileg vizsgálni kell, érdekünk a halgazdálkodási hasznosítás. Arról is tájékoztatom a Választmányt, hogy a Parlament előtt van a civil törvény módosítása, mely a civil szervezetek részére jelentős könnyítéseket tartalmaz az adatszolgáltatási és adatváltoztatási kérelmekben. A bíróságoknak csak regisztrációs feladata lesz ilyen esetekben. Tóth Dezső: A Heves megyei Szövetség üdvözli a reformtörekvéseket. Két felvetésem lenne: 1) elnök, ügyvezető elnök személye, pontosan a bérmegtakarítás miatt nincs ilyen a szövetségünknél. 2) 2x2 órás fogadónap legyen fél éves időtartamra meghatározva, és ha nincs rá igény, akkor ne kelljen betartani. Mikortól számít, hogy hol vannak az illetékességi területen kívüli egyesületek? November 11-i állapotig, s aki ez után jön, csak arra vonatkozik? Dr. Szűcs Lajos: A határozati javaslat 1 sz. mellékletében az I. 5. pont nem szól arról, hogy főállású legyen a vezető. A lényeg egy állandó felelős ügyvezető megbízása, vagy kinevezése. A döntési javaslat nem visszamenőleges hatályú, a mai naptól szól. Aki ezen időpont után akar változtatni, csak arra vonatkozik. Dr. Dérer István: Természetesen a kommunikáció is nagyon fontos! A Szövetségi Iroda részéről is és a tagszövetségek részéről is meg kell hirdetni, hogy minimumfeltételek keretében van ez a fogadónap. Egyetértve a javaslattal, bevezetjük a hat hónapos próbaüzemet és utána visszatérünk rá. Természetesen az igényeket kérjük rögzíteni. A jövő évben ugyanezt a MOHOSZ-nál is be fogjuk majd vezetni. Bokor Károly: Kihallottam egyes hozzászólásokból, hogy a szövetségek létrehozták a szövetséget és az most kereteket mond. Igen mond. Meg kell felelni, mert a MOHOSZ olyan nagy dolgokat kapott. Miénk lett a természetes vizek nagy része és számos nagymértékű támogatás.