Jogszabály- és szabványváltozások: december

Jogszabály- és szabványváltozások: 2016. december JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások A változások közül az alábbiak emelhetők ki: 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről. Megjelent: MK 2016/187. (XII. 2.) - Hatályos: 2016. 12. 03. A Kormány a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat értelmében a nemzetbiztonsági, a rendvédelmi, valamint az intézményfenntartói feladatok kivételével az államigazgatási és kapcsolódó állami feladatok ellátását a minisztériumi szervezetrendszerben, területi szinten a fővárosi és megyei kormányhivatalokban, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatalokban kell biztosítani. Jelen kormányrendelet ezt az elvet aktualizálja, amelynek folyományaként többek között megszűnnek az alábbi intézmények. A Zsebtörvénytár témáit tekintve azokat említjük, amelyek a szakmai koordináció és irányítás, hatósági eljárások, bejelentések tekintetében fontosak voltak. A jogutódok és az átvett feladatok kivonatosan az alábbiak. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) 2017. március 31. napjával megszűnik. Általános jogutódja kivétellel az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az OTH, az európai uniós projektjei megvalósításával és az e feladat menedzsmentjével kapcsolatos feladatai, továbbá a munkaegészségügyi feladatai a stratégiai és módszertani jellegű munkaegészségügyi feladatok kivételével tekintetében jogutód az Országos Közegészségügyi Intézet. Az OTH-nak a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.)Korm. rendeletben megjelölt feladat- és hatáskörei, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyai tekintetében a közfeladat átvevője a BFKH (Budapest Főváros Kormányhivatala), illetve a megyei kormányhivatalok. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) 2017. március 31. napjával megszűnik. Általános jogutódja kivétellel az Országos Közegészségügyi Központ, azzal, hogy megnevezése Országos Közegészségügyi Intézetre módosul. - Az OEK stratégiai és módszertani feladatai tekintetében jogutód az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) 2016. december 31. napjával megszűnik. Általános jogutódja az alábbi kivétellel a Pest Megyei Kormányhivatal. Az OKTF-nek a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet számára meghatározott igazgatási feladatai, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. -a szerinti hatósági feladatai tekintetében jogutód a Földművelésügyi Minisztérium. Az OKTF-nek a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 10. d) és e) pontjában, valamint 12. b) pontjában foglalt hatósági feladatai tekintetében jogutód a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A Herman Ottó Intézet 2016. december 31. napján megszűnik, feladatait az alábbi kivétellel a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság veszi át. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendeletben, valamint az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 1/2010. (I. 14.) FVM rendeletben foglalt ügyekben a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (NÉBIH) a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, illetve a megyei kormányhivatalokhoz átkerülő feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a NÉBIH jogutódja 2017. január 1-jével a feladatot ellátó, illetve a hatáskör gyakorlására kijelölt szerv.

2 A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2016. december 31. napjával megszűnik, általános jogutódja az alábbi kivétellel az NFM. A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. (4) bekezdésében és 3. (3) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az NFH jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2016. december 31. napjával megszűnik, általános jogutódja a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (R.) eltérő rendelkezése hiányában az NFM. A folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban eljáró hatóság helyébe az a hatóság lép, amely az R. alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik az adott hatósági ügy elbírálására. A feladatátvétel az NKH, az NKH Központja vagy az NKH elsőfokú szervei által az R. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek, igazolványok, tantervi és vizsgakövetelmények, valamint hatósági jogkörben hozott döntések és keletkezett dokumentumok érvényességét nem érinti. Ha a jogutódlás azt eredményezné, hogy az adott ügyben elsőfokú döntést meghozó szervnek kellene másodfokon elbírálnia a korábban hozott saját elsőfokú döntését, a fenti rendelet alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv helyett a Pest Megyei Kormányhivatal, a Pest Megyei Kormányhivatal ügyeiben a BFKH jár el. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) 2016. december 31. napján megszűnik, általános jogutódja a BFKH (Budapest Főváros Kormányhivatala). A fővárosi és megyei kormányhivatalok egyes feladatainak átadásával összefüggő rendelkezések. A megyei kormányhivatal által másik megyére (ide nem értve a fővárost) kiterjedő illetékesség szerint ellátott környezetvédelmi és természetvédelmi feladat- és hatáskörei, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közfeladat átvevője 2017. január 1-jével azon megyei kormányhivatal, amelyre a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal illetékessége korábban kiterjedt. A fővárosi és megyei kormányhivatalok által ellátott mérésügyi és műszaki biztonsági feladatok közül - a) a Baranya Megyei Kormányhivatal által Somogy megyei illetékességgel ellátott mérésügyi feladatés hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Somogy Megyei Kormányhivatal; - b) a Baranya Megyei Kormányhivatal által Tolna megyei illetékességgel ellátott mérésügyi feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Tolna Megyei Kormányhivatal; - c) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által Vas megyei illetékességgel ellátott mérésügyi, valamint műszaki biztonsági feladat- és hatáskörök, továbbá az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Vas Megyei Kormányhivatal; - d) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által Zala megyei illetékességgel ellátott mérésügyi feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Zala Megyei Kormányhivatal; - e) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal által Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességgel ellátott mérésügyi, valamint műszaki biztonsági feladat- és hatáskörök, továbbá az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal a közfeladat átvevője 2017. január 1-jétől. A megyei kormányhivatal elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, erdészeti és vadgazdálkodási hatáskörben hozott döntéseivel szemben 2017. január 1-jén folyamatban lévő fellebbezési eljárások esetében a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a Pest Megyei Kormányhivatal. 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/187. (XII. 2.) - Hatályos: 2016. 12. 03., kivétellel. Aktualizálja az eljárásokban illetékes hatóságok, hivatalok megnevezését, esetenként pontosítja a feladataikat. A számos érintett jogszabály közül az alábbi kettőt emeljük ki. 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról. Fontos megemlíteni, hogy a Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint munkaügyi hatóságként a minisztert, továbbá a járási hivatalt jelöli ki.

3 A járási hivatal munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörét a kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala gyakorolja. A munkavédelmi hatósági feladatok és eljárás alcímben a miniszter mint munkavédelmi hatóság és a munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal mint munkavédelmi hatóság ellátják az általános munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal annak a kormányhivatalnak az illetékességi területén, ahol a székhelye található, valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől. Ennek a blokknak további pontosítása szerint a munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal által lefolytatott hatósági ügyben felügyeleti szervként a miniszter jár el. 2017.04.01-jétől érvényes az a változás, melynek értelmében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a munkavédelmi hatósági hatáskörben gyakorolt munkaegészségügyi feladat és hatáskörök kivételével munkaegészségügyi feladat- és hatásköreit az országos tisztifőorvos gyakorolja. Az országos tisztifőorvos közreműködik a miniszter munkaegészségüggyel összefüggő irányítási feladatainak végrehajtásában. - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 04. 01. 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. Átfogóan módosul, érintve a jogszabály összes fejezetétet, valamint a 2-10. mellékletét. 2017.04.01- jével az 5., 7. és 8-as melléklet ismét változik. A módosítások érintik a II. Az országos, a területi és a járási környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság illetékessége, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok kijelölése c. fejezetet is, mely szerint - Országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyben a Pest Megyei Kormányhivatal jár el; - Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel kivétellel a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Érdi Járási Hivatala, Békés megye területére kiterjedő illetékességgel a Békés Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Gyulai Járási Hivatala jár el. - A környezetvédelmi és a természetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 3. melléklet szerinti esetekben jár el. - A kormányrendelettel hatáskörébe utalt ügyben környezetvédelmi hatóságként járási illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (járási környezetvédelmi hatóság) jár el. A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet utóbb néhány szövegpontosítást vezetett be a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletet illetően. - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 04. 01. 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.) - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 04. 01. A jogszabályból a közúti gépjármű-közlekedéssel, a vasúti, vízi, továbbá a légi közlekedéssel kapcsolatos előírásokat, közülük a fontosabbakat emeljük ki. A Kormány a közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben közlekedési hatóságként, meghatározott ügyekben a minisztert aki egyébként a közlekedési szakmai irányításért is felel -, Budapest Főváros Kormányhivatalát, továbbá a járási hivatalt, Pest megyében az Érdi Járási Hivatalt, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát jelöli ki. Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. Feladatai egyebek mellett a közúti árufuvarozási tevékenység keretében végzett radioaktív anyag továbbításának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása.

4 Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a megyei illetékességgel eljáró járási hivatal, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el. Feladataik többek között: - a Kkt. szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, - a járműbontói tevékenység engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, - A Kkt.-ban meghatározott közúti és telephelyi ellenőrzések, valamint az azokhoz kapcsolódó bírságolásra irányuló eljárások lefolytatása, például = meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást, = a vezetési időt, vezetési szünetet, illetve a megszakítást és a pihenőidőt, = a menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatát, = a veszélyes áruk szállítását, = a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat illetően, - a közúti járművezetők vizsgájának megszervezése és vizsgáztatása, továbbá a képzés, utánképzés, a szakoktatók és iskolavezetők tevékenységének ellenőrzése, - uniós jogi aktusok alapján a digitális tachográf-kártyák kiadásával, cseréjével és pótlásával, valamint a tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását és illesztését, üzembe helyezését és aktiválását végző szervezetek engedélyezésével és ellenőrzésével, a tachográf-kártyákkal (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzemben tartói kártya) kapcsolatos feladatok ellátása, - a veszélyes anyagot szállító járművekre előírt Jóváhagyási igazolás kiadása, - a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása. Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány - kivétellel - a minisztert jelöli ki. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók vizsgáztatását végző vizsgabiztosokat a miniszter nevezi ki. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók elsőfokú időszakos, soron kívüli és záró, valamint - a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítását kivéve - az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Kormány elsőfokú hatóságként a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot másodfokú hatóságként ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi a minisztert jelöli ki. A mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítása tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság a vasútbiztonsági hatóság részére tanúsító szervként jár el. Hajózási hatóságként a Kormány meghatározott ügyekben a minisztert, országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény ( Vkt.) 4. (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében Magyarország konzuli tisztviselőjét jelöli ki. Budapest Főváros Kormányhivatala jár el többek között az úszólétesítménnyel folytatott hajózási tevékenység, az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának, biztonságának, élet- és munkakörülményeinek ellenőrzésével, a hajózási tevékenységet, valamint az úszólétesítmények élet- és munkakörülményeit érintő panaszok kivizsgálásával. A Kormány légiközlekedési hatóságként a minisztert jelöli ki. Megjegyzés: a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet utóbb néhány szövegpontosítást vezetett be a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletet illetően. - Hatályát veszti a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet. - 2017.04.01-jén a 2. melléklet táblázatának 5:D mezőjében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szövegrész helyébe a Budapest Főváros Kormányhivatala szöveg lép. 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről. Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.) - Hatályos: 2017. 04. 01. A fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatalok népegészségügyi szakmai irányítását az egészségügyért felelős miniszter gyakorolja, a szükséges döntések szakmai előkészítésében az országos tisztifőorvos működik közre.

5 Népegészségügyi feladatok. A kormányhivatal ellátja a járási hivatalok szakmai tevékenységének irányítását, koordinálását, szakmai felügyeletét, meghatározott ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorol. Meghatározott feladatokat lát el egyebek mellett - a közegészségügy (élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, környezet- és településegészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúság-egészségügy) területén, mely feladatok ellátásához kémiai, sugáregészségügyi, bakteriológiai és aerobiológiai vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet, - a járványügy területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet, - az egészségügyi szolgáltatók feletti szakfelügyelet működtetése tekintetében. A járási hivatal egyéb feladatai mellett a dohánytermékek és elektronikus cigaretták fogyasztására, illetőleg forgalmazására vonatkozó szabályok tekintetében - lásd a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. (1) bekezdését - országos illetékességgel jár el (ellenőriz, bírságol). Az ellenőrzési és bírságolási feladata a munkahelyekre is kiterjed a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. -ban leírtak vonatkozásában (dohányzási tilalom alatt álló munkahelyen kijelölt dohányzóhely megléte). A járási hivatalok illetékességi területét a 2. melléklet tartalmazza. Az Országos Közegészségügyi Intézet feladatai egyebek mellett: vizsgálja a környezettoxikológiai szempontból jelentős kockázatú környezeti szennyezőket, vizsgálja az egészségkockázatot jelentő bel- és kültéri kémiai és biológiai levegő szennyezőket, irányítja az aerobiológiai hálózatot, levegő mintavevő egységeket tart fenn és üzemeltet, méri, vizsgálja az ivóvizet, az ivóvízzel érintkező anyagokat, fürdővizet, minden szennyezőre kiterjedő közegészségügyi biztonsági laboratóriumot üzemeltet, talajhigiénés tevékenységet lát el, vizsgálja és méri a talajszennyezőket, méri a talajkezelő anyagok hatását, egészségügyi szempontból vizsgálja a hulladékokat, különös tekintettel az egészségügyben keletkező hulladékokra, vizsgálatokat végez a radioaktív hulladékok biztonságos tárolásának és elhelyezésének érdekében, honvédelmi és polgári védelmi feladatok végrehajtásában közreműködik, vizsgálja és méri a lakossági, foglalkozási, orvosi, civilizációs és környezeti sugárterhelést és ésszerű csökkentésének lehetőségeit, vizsgálja és nyomon követi a természetben található radioaktív anyagok felhasználását, továbbá azok bedúsulását eredményező ipari folyamatokat; ellenőrző méréseket végez a felszíni vizek magyarországi szakaszain, ha azok lakossági ivóvízként vagy az élelmiszergyártás során technológiai vízként kerülnek hasznosításra, az ország egész területén végzi a nem-ionizáló sugárzás lakossági és munkahelyi expozícióinak mérését, nyomon követi a szabadban a természetes külső sugárterhelés alakulását és ennek érdekében országos lefedettségű környezeti termolumineszcens dozimetriai (TLD) hálózatot működtet, foglalkozás-egészségügyi alap- és szakellátási tevékenységet végez, melynek keretében járóbeteg-szakrendeléseket működtet, végzi a behívott, illetve foglalkozási betegség gyanújával beutalt betegek szakvizsgálatát és ellátását, bejelenti a foglalkozási megbetegedéseket és elbírálja a megbetegedések foglalkozási eredetét, valamint a fokozott expozíciós eseteket, végzi a bejelentésekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat, a foglalkozási betegségeket véleményező bizottságokat működteti, végzi a jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat, továbbá ellátja a szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével kapcsolatosan a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat és elbírálja az egészségügyi dolgozók egészségi alkalmasságát első és másodfokon, továbbá végzi másodfokon a tanulók beiskolázás előtti szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatát, II. fokú és soron kívüli munkapszichológiai alkalmassági vizsgálatokat végez, ellátja a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági elbírálásával kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi orvosi feladatokat, ellátja a munkahigiéné és foglalkozás-egészségügy területén a munkahelyi expozíciós vizsgálatokhoz tartozó referencialaboratóriumi funkciókat (kémiai vizsgálatok, mérések végzése, véleményezése, minőségbiztosítása),

6 ellátja a túlnyomásos munkahelyen foglalkoztatottak orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat, az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak foglalkozási betegsége, fokozott expocíciós esete szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez jogszabály alapján véleményt ad, működteti a hajózási egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatát végző bizottságot, végzi a dolgozók, munkahelyek, munkafolyamatok zaj- és rezgésterhelésének mérését, kockázatbecslését, végzi a környezeti és közlekedési zaj és környezeti rezgés vizsgálatát, végzi a környezeti és munkahelyi infra- és ultrahangméréseket, végzi a munkahelyek és a szabadtéri megvilágítás vizsgálatát, vizsgáló laboratóriumot működtet, melynek keretében monitorozza a munkahelyi és környezeti tényezőket, a vegyi anyagok és metabolitjaik minőségi azonosítását és mennyiségi meghatározását végzi, ellátja a munkaegészségügyi ellátásban előforduló analitikai kémiai vizsgálatokra vonatkozó ellenőrző és módszertani kutató-fejlesztő tevékenységet, ellátja az azbeszt- és rostmérési és szakvéleményezési feladatokat, bio-dozimetriai eljárásokkal felméri a sugársérült személyek által elszenvedett sugárdózisokat, elvégzi az új orvosi röntgenberendezések alkalmazás előtti átvételi vizsgálatát, valamint a radioaktív anyagot tartalmazó, vagy ionizáló és nem-ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések, készülékek és védőeszközök vizsgálatát. Egészségügyi államigazgatási szerv a járási hivatal, az országos tisztifőorvos, és a kormányhivatal, államigazgatási feladataik közül az alábbiakat emeljük ki. A járási hivatalhoz tartozik többek között a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) alapján a veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel végzett tevékenység bejelentésével, továbbá a Kbtv. és a végrehejtását szolgáló jogszabályok, valamint a REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása. Az országos tisztifőorvos - egyéb feladatai mellett - kijelöli a mikrobiológiai referencia laboratóriumokat, valamint a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumokat. Munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervként részt vesz - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozásában, ezzel kapcsolatos felmérésekben, - a környezeti (munkakörnyezeti) és biológiai monitorozás módszertanának kialakításában és fejlesztésében, - az európai uniós tagállami működéssel kapcsolatos, jogharmonizációs, továbbá az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban a munkahigiéne, valamint a foglalkozás-egészségügy területén, - a munkaegészségügyi vonatkozású hazai és európai uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok megoldásában, - a munkaegészségüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében. Az országos tisztifőorvos és a kormányhivatal államigazgatási feladatköréhez tartozik a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2. (1) bekezdése és 34. (2) bekezdése szerinti feladatok ellátására is. E szerint egyrészt a védekezést és a következmények felszámolását a katasztrófavédelemben résztvevők (köztük az egészségügyi államigazgatási szerv) bevonásával, koordinálásával illetve közreműködésével kell biztosítani. Hatósági eljárás, illetékesség. A népegészségügyi feladatkörbe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az elsőfokú eljárás - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, - a járási hivatal hatáskörébe tartozik. A másodfokú eljárás - ha első fokon a járási hivatal járt el, a kormányhivatal, - ha első fokon a kormányhivatal vagy ha jogszabály eltérően nem rendelkezik országos intézet járt el, és törvény az elsőfokú döntéssel szemben fellebbezés benyújtását lehetővé teszi, az országos tisztifőorvos hatásköre. Helyszíni ellenőrzésre fényképes igazolvánnyal ellátott kormánytisztviselő, állami tisztviselő jogosult. A rendelet a továbbiakban a közigazgatási hatósági eljárásokban vizsgálandó szakkérdések körét és közreműködő szakhatóságok kijelölését tárgyalja. - A jogszabály 2017.04.01-jei hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. 2016. évi CXLV. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról. Megjelent: MK 2016/199. (XII. 14.) - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 01. 02., 2023. 04. 22.

7 A módosítás érinti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt is, az alábbi fontosabb változásokkal. - A munkabalesetek bejelentésével kapcsolatos szabály, amely szerint a sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles haladéktalanul jelenteni a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek, kiegészült. Ennek értelmében a sérült, ha neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során őt terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt. - Ide tartozó kiegészítés az is, amelynek alapján a sérült már elektronikus úton is bejelentheti a panaszát a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak, ha vitatja a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával, illetve a foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós eset kivizsgálásával, súlyosságával kapcsolatos álláspontját. A bejelentést a törvény új, 1. melléklete szerinti bejelentőlapon teheti meg. - Az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/425 EU rendelet alapján az Értelmező rendelkezések két új fogalommal (egyéni védőeszköz EU-megfelelőségi nyilatkozat, egyéni védőeszköz EU típustanúsítvány) egészülnek ki. Az eddig használt egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozat és az egyéni védőeszköz EK típustanúsítvány fogalmak csak 2023. április 22- én vesztik hatályukat, ugyanis az említett uniós rendelet átmeneti rendelkezései szerint a 89/686/EGK irányelv alapján kiadott EK-típusvizsgálati tanúsítványok és jóváhagyó döntések 2023. április 21-ig továbbra is érvényesek, kivéve, ha érvényességük ennél rövidebb időre szól. - Az Értelmező rendelkezések Szervezett munkavégzés pontjában a szövetkezetekre vonatkozó meghatározást pontosították. 58/2016. (XII. 22.) BM rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/213. (XII. 22.) - Hatályos: 2016. 12. 31., 2017. 01. 01. Az érintett jogszabályok többségében aktualizálja az illetékes hatóságok, hivatalok megnevezését. A módosítás érinti - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletet is, amelyben a Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár blokk alatti szabályok kiegészülnek a legfeljebb 180 napig fennálló közösségi, tömegtartózkodás céljára szolgáló ponyvaszerkezetű építményre vonatkozó tűzvédelmi előírással; - a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendeletet. A jogszabály a Szakmai képesítési követelmények blokkban határozza meg, hogy a gazdálkodó szervezeteknél milyen tűzvédelmi szakképesítésű személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni, és milyen időtartamban. Abban a felsorolásban, amely meghatározta a legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy minimum havi 8 órában történő foglalkoztatásának vagy megbízásának feltételeit, az egyik tételt pontosították. A módosítás szerint az említett foglalkoztatást kell alkalmazni arra a gazdálkodó szervezetre, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg-ot vagy 1000 litert (korábban 5000 kg-ot vagy 5000 litert), de legfeljebb 5000 kg vagy 5000 liter, kivéve az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet. A jelzett szó törlésre került. Megjegyzés: a fenti OTSZ módosításhoz kapcsolódik a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletnek a 501/2016. (XII. 28.) Korm. rendelettel történő módosítása is, amelynek alapján a katasztrófavédelmi kirendeltség az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja, ha a ponyvaszerkezetű építményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a rendezvény szervezője nem, vagy nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően határozta meg. 464/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/216. (XII. 23.) - Hatályos: 2016. 12. 24., 2017. 01. 01., 2017. 01. 02., 2017. 03. 01., 2017. 04. 01., 2017. 07. 01., 2017. 10. 27.

8 A releváns jogszabályok közül ki kell emelni a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletet, amelynek Az egészségvédelmi bírságra vonatkozó szabályok alcíme a 12. -t illetően a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki 2017.01.01-jei hatálybalépéssel. (1a) Az egészségvédelmi bírság összege a) a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 forint; b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, továbbá a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken, helyiségekben, valamint közterületeken nem, vagy nem megfelelő felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazása esetén, illetve annak nem szembetűnő módon történő megjelölése esetén ba) legalább 100 000, legfeljebb 250 000 forint az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 forint az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében. (1b) A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Az eljáró hatóság az (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ott meghatározott összeghatártól eltérően a törvénysértőt 30 000 forintig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja. A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén az (1a) bekezdést kell alkalmazni. 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével, valamint az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/220. (XII. 29.) - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 01. 29., 2017. 04. 01., 2018. 01. 01. A változások számos releváns jogszabályt érintenek, amelyekben aktualizálták az illetékes hatóságok, hivatalok megnevezését, illetve néhány esetben az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával kapcsolatos előírásokat. Néhány esetben egyéb pontosítások is történek. - Hatályba lép: 2017.01.01-jén, kivétellel. - Hatályát veszti a 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről. A változások közül kiemeljük a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletet (vhr.) érintő módosításokat az alábbiak szerint: A MüM rendeletben is aktualizálták az illetékes hatóságok, hivatalok megnevezését, melynek értelmében - a 7. (1) bekezdésben a munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal szövegrész helyébe a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala szöveg, - a 9. (1) bekezdés d) pontjában az az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak szövegrész helyébe a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának szöveg lép. További módosítások. A MüM rendelet és a korábbi módosító 33/2016. (IX. 8.) NGM rendelet jelenlegi változása a MüM r. 2.-es melléklete (A munkavédelmi /munkabiztonsági/ szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei) 3. pontjában a következőket eredményezte: [A munkáltató legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni]: - I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti 4 (korábban 2) órára, - I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi 3 (korábban 2) órára, - I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi 6 (korábban 4) órára,

9 - I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 400 (korábban 600) munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel. A fenti változások a többitől eltérően 2018.01.01-jével hatályosak. A korábbi 33/2016. (IX. 8.) NGM rendelet által 2018.01.01.-jei hatálybalépéssel meghatározott, az említett 3. pontra vonatkozó módosítások nem lépnek hatályba, az alábbi II/e pontot is beleértve: - II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és 1000 munkavállaló felett minden megkezdett (korábban minden megkezdett) 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel. Összefoglalva: a jelenlegi módosítás a 2-es melléklet 3. pontját illetően a munkavédelmi szakképesítésű személy foglalkoztatásának időtartamait növelve szigorítja a követelményeket. A rendelet 4/a. számú melléklete (munkabaleseti jegyzőkönyv) is változott: - A (B) A sérült (munkavállaló) adatai blokk kiegészült a 13. Foglalkoztatás jellege ponttal, - Az (I) A kivizsgálást végzők adatai, hitelesítések blokkot kiegészítették a 3. Résztvevő foglalkozás-egészségügyi orvos ponttal, továbbá a 4. Munkáltató képviselője pontból törölték a (P.H.) jelet, - A (J) A jegyzőkönyvet ellenőrző munkavédelmi felügyelő blokk címében a felügyelő helyett hatóság szerepel, illetve a blokkban a F.ig.szám rövidítést értelemszerűen Ig.szám-ra javították. A változások érintik a rendelet 5. mellékletét (A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója) is az alábbiak szerint. - A 2016. júniusában megjelent 2016. évi LXXIX. törvény az Mvt. V. fejezetében munkabiztonsági szaktevékenységnek minősítette a munkabaleset kivizsgálását. A korábbi szabály szerint ez a szaktevékenység csak a súlyos, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálására vonatkozott, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. Ezt a törvényi változást a jelen módosítás az 5. melléklet címét követő 3. bekezdésében is átvezette. - A (B) A sérült (munkavállaló) adatai: alcímet a 13. Foglalkoztatás jellege ponttal és kódszámaival egészítették ki. - A (C) A munkabaleset adatai: alcím 8. pontja szintén módosult. - A (C) A munkabaleset adatai: alcím 9. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A munkaképtelenség időtartama azon teljes munkanapok száma, amíg a munkavállaló a munkabalesetből kifolyólag munkaképtelen volt. Törlésre került az ezt követő mondat: Amennyiben a munkavállaló hetente vagy havonta csak néhány napot dolgozik, akkor munkaképtelen napoknak kell tekinteni az olyan napokat is, amikor a munkavállaló rendszerint nem dolgozik, kivéve a pihenőnapokat és munkaszüneti napokat. - Az (I) A kivizsgálásban résztvevők adatai, hitelesítések: alcím 3. pontja helyébe a 3. Résztvevő foglalkozás-egészségügyi orvos blokk került a 4/a melléklet változásával összhangban, míg a korábbi 3. Munkáltató képviselője pontból (a bélyegzőjével hitelesíteni kell helyett bélyegző lenyomatával kell ellátni szövegváltozással) 4-es pont lett. - A (J) A jegyzőkönyvet ellenőrző munkavédelmi felügyelő: alcímében, illetve szövegében a munkavédelmi felügyelő helyett értelemszerűen a munkavédelmi hatóság szövegrész került. Emlékeztető a korábban megjelent és ismertetett, de 2017.01.01-jén hatályos jogszabályokról. 288/2016. (IX. 22.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2016/143. (IX. 22.) - Hatályos: 2017. 01. 01.

10 A polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendeletet illető változások a következők. Az Értelmező rendelkezésekben egy új fogalmat (méretarányos helyszínrajz) vezettek be, egy másik esetében (védőterület) a védőterület méretét a korábbitól eltérően pontosan meghatározták. A pirotechnikai termék gyártásának, megsemmisítésének, vizsgálatának, forgalmazásának, kiállításának, tárolásának, valamint felhasználásának szabályait pontosították. Így pl. az engedélyezési eljárás közös szabályai akként változtak, hogy a bejelentésköteles pirotechnikai tevékenységet elektronikus úton kell bejelenteni. A hatóság a bejelentésköteles pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyekben a hivatalos iratokat elektronikusan kézbesíti. - Az engedélyezése vonatkozó kérelmet a módosított 3. mellékletben meghatározott tartalommal kell benyújtani. A kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság beszerzi az építésügyi hatóság által az érintett létesítmény tekintetében kiadott engedélyét és azt az eljárása során figyelembe veszi. A 288/2016. (IX. 22.) Korm. rendelet ( Módr.) hatálybalépését megelőzően az átmeneti és kézi tárolóhelyekre kiadott tárolási engedélyeket, ha azok nem felelnek a Módr.-tel megállapított követelményeknek, a hatóság a Módr. hatálybalépését követő hat hónap elteltével vonhatja vissza. A 4. mellékletet illetően (A polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatról), a 3. pont (Pirotechnikai termékek beszerzése, előkészítése, telepítése, működtetése és teendők rendkívüli eseménynél) 3.19-es alpontja változott, ami kiegészült a pirotechnikai termékek szerelésében közreműködőre vonatkozó szabályokkal. 307/2016. (X. 13.) Korm. rendelet egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2016/155. (X. 13.) - Hatályos: 2016. 12. 31., 2017. 11. 06. A változások uniós irányelveknek történő megfelelést szolgálják. A tilalmi lista (1. melléklet) 4 új anyaggal - Bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP), Benzin-butil-ftalát (BBP), Dibutil-ftalát (DBP), Diizobutil-ftalát (DIBP) bővül, legnagyobb megengedett mennyiségük 0,1 tömegszázalék. Az említett 4 anyagra vonatkozó korlátozást - kivétellel - 2019. július 22-től kell alkalmazni. Az elektromos és elektronikus berendezések DEHP, BBP, DBP és DIBP tartalmára vonatkozó forgalmazási korlátozást az orvostechnikai eszközök ideértve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöket is, illetve az ellenőrző és vezérlő eszközök esetében ideértve az ipari ellenőrző és vezérlő eszközöket is csak 2021. július 22-től kell alkalmazni. A veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozása alóli mentességek az orvostechnikai eszközök és a ellenőrző és vezérlő eszközök vonatkozásában c. 3. melléklet 37. pontjában az orvostechnikai eszközökre vonatkozó mentességet pontosították, illetve a szabályt kiegészítették az elektronmikroszkópokkal és tartozékaikkal. Ez a 37-es pont 2017. 11. 06.-án lép majd hatályba. Ismeretes, hogy a ftalátokat elsősorban PVC lágyítóként használják, és sokféle műanyagban (nemcsak az elektromos és elektronikus berendezésekben), az élet minden területén megtalálhatók. 2016. évi CIV. törvény a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról. Megjelent: MK 2016/159. (X. 20.) - Hatályos: 2016. 10. 21., 2017. 01. 01., 2017. 04. 01., 2017. 07. 01. A 2016. évi CIV. törvény az államigazgatás szervezetrendszerének átalakításához kapcsolódva az alábbi releváns jogszabályokat is módosítja 2017.01.01-jei hatálybalépéssel. A fontosabb változásokat feltüntettük, néhány esetben a törvényi indoklással kiegészítve (zárójeles rész). Az érintett jogszabályok között szerepel a munkavédelmi, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi törvény is. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról. 20. (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Hatósági ügyekben országos illetékességgel eljáró bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. (2) A Btv. 43/B. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

11 (3a) A bányafelügyelet bányászati szakigazgatási hatósági elsőfokú műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, bányászati tevékenység engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos, piacfelügyeleti és földtani hatáskörében, valamint a 44. (1) bekezdés b) o), q), s) és t) pontjában meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben fellebbezésnek van helye. (3) A Btv. a) 38. (6a) bekezdésében és az 50/D. (2) bekezdésében a fővárosi és megyei kormányhivatal szövegrész helyébe a kisajátítási hatóság szöveg, b) 47/C. (2) bekezdés h) pontjában a bányászati hatáskörében eljáró illetékes kormányhivatal szövegrész helyébe a bányafelügyelet szöveg lép. (A hatáskörrel rendelkező szervek törvényi szintű kijelölése helyett célszerűbb általános szervi (köznévi) megnevezések alkalmazása. Az elsőfokú bányászati hatósági műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, bányászati tevékenység engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos, piacfelügyeleti és földtani hatáskörben, valamint a bányafelügyeleti hatáskörbe tartozó feladatok többségében a bányafelügyeletként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által meghozott döntésekkel szemben indokolt a Ket.-nek a fővárosi és megyei kormányhivatalokra vonatkozó általános rendelkezésével szemben fellebbezés biztosítása). 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) a következő 85. -sal egészül ki: 85. A munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. - Az Mvt. 81/A. (1) bekezdésében a munkavédelmi hatóság vezetője szövegrész helyébe a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter szöveg lép. (Ebben a bekezdésben arról van szó, hogy ki adja ki az ellenőrzési irányelvet). (A másodfokú eljárások alacsony ügyszámára tekintettel a munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben kizárásra kerül a fellebbezés lehetősége. A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenységének végzését megalapozó ellenőrzési irányelv közzététele a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter feladatává válik.) 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. -a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: (3) A környezetbarát vagy környezetkímélő termékek minősítő-tanúsító rendszerének működtetését, továbbá egyes környezetvédelmi igazgatási feladatokat a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Herman Ottó Intézet) látja el. (4) A Herman Ottó Intézet tekintetében a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja. (A 2017. január 1-jével megszűnő Hermann Ottó Intézet feladatait, így a környezetbarát vagy környezetkímélő termékek minősítő-tanúsító rendszerének működtetését, továbbá egyes környezetvédelmi igazgatási feladatokat a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.) 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről. 32. (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A munkaügyi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. (2) Hatályát veszti a Met. 8/A. (6) bekezdésében az A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. szövegrész. (A törvényben kizárásra kerül munkaügyi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben a fellebbezés lehetősége). 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. (Megszűnik az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, így a betegjogi képviselő foglalkoztatására vonatkozó szabály is megváltozik. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szervi megnevezés helyett a tisztifőorvosi feladatokat ellátó szerv kerül általánosan megjelölésre.) 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. (Kizárásra kerül a fővárosi és megyei kormányhivatalok által elsőfokon meghozott döntés elleni fellebbezés lehetősége.) 2005. évi CLXXXIV. törvény a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról.

12 (A megszűnő Közlekedésbiztonsági Szervezet okán szükségessé vált a közlekedésbiztonsági szerv feladatait, valamint a feladatellátásért felelős szervezet jogállását és megjelölését tartalmazó rendelkezések módosítása.) 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. (Tekintettel a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalal megszűnésére és a jogszabályi koherencia biztosítására, szükségesnek látszik a törvényben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásához kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős szerv megnevezésének módosítása.) 2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről. (A megszűnő Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal helyett - a központi hivatalok felülvizsgálatával összefüggésben - műszaki biztonsági hatóság kerül megnevezésre.) 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról. (A megszüntetésre kerülő Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség helyett általános szabályozás kerül kialakításra a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek szerinti minősítés ügyintézésére.) 2015. évi LXXXIX. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről. A törvény a következő 4/A. -sal egészül ki: 4/A. A veszélyes anyagot szállító járművekre előírt jóváhagyási igazolás kiadásával kapcsolatos hatósági eljárásban hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. (A módosítással a veszélyes anyagot szállító járművekre előírt egyes igazolások kiadásával kapcsolatos hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés elleni fellebbezés lehetősége kerül kizárásra.) 2016. évi CXVI. törvény az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról. Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2016. 11. 26., 2017. 01. 01., 2017. 05. 01. Többek között az alábbi törvényeket is módosítja: 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. A változások közül érdemes kiemelni az új alcímet (18/A), amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagja által alkalmazható intézkedéseket és kényszerítő eszközöket sorolja. 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. A változások a kijelölési eljárásra, az adatkezelésre, az üzemeltetői biztonsági tervre, valamint a 3. mellékletben meghatározott ágazatokra vonatkoznak. A pontosítások többsége az üzemeltetői biztonsági tervet illeti, - ezek a tervnek az illetékes hatósághoz történő megküldését, hatósági ellenőrzését, a tervet helyettesítő biztonsági dokumentumot, továbbá a terv soron kívüli módosítását szabályozzák. 2016. évi CXVII. törvény a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról. Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2017. 01. 01. A 2015. évi XLII. törvény kapcsán érdemes kiemelni az új 50/A alcím beiktatását: 50/A. Rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és rendvédelmi egészségkárosodási járadék, továbbá az ezzel összefüggő néhány szabályra (pl. a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségére), a szolgálati viszony megszűnésére, a munkaközi szünetre, a készenlétre vonatkozó változásokat. 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról. Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2017. 01. 01. Az alábbi három jogszabályt is érinti.