Telefon: 525-271 Fax: 525-271 Edelény e-mail: Bányász út 2. nevtaned@vipmail.hu 3780 Készítette: Kerekes Imréné intézményvezető Hatályba lépés időpontja: 2009. szeptember 01.
2 I.FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az létrehozását megalapozó dokumentumok 1.1 Alapító Okirat Az intézmény neve, székhelye: Pedagógiai Szakszolgálati Intézet 3780 Edelény, Bányász út 2. Az intézmény irányító szerve, székhelye: Társulási Tanács 3780, Edelény, Bányász út 2. Az irányító szerv vezetője: a Társulási Tanács elnöke Az alapítás időpontja: Az alapító okirat kelte: 2009. június 19. Az alapító okirat száma: 43/2009 (VI.19.) Törzskönyvi száma: 762021 Az intézmény típus szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: Közszolgáltató szerv fajtája: közszolgáltató közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: részben önállóan működő 1.2 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja a) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a Közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. b) A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:
3-1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról - 1992. évi XXXVIII. törvény az Államháztartásról - 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről - 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról - 1992. évi LXIII. törvény A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról - 1999. évi XLII. törvény a Nemdohányzók védelméről - 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működéséről - 37/2001. (X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól - 1993. évi LXXIX. törvény 34.. A pedagógiai szakszolgálat alapfeladatai - 14/1994.(VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról - 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A pedagógiai szakszolgálat intézmény ában kell meghatározni: - A működés rendje, a gyermek és tanulók fogadása és a vezető benntartózkodása - A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje - A belépés és a benntartózkodás rendje - A külső tagintézményegységgel való kapcsolattartás rendje Egyéb rendelkezések - Az intézményben dolgozó alkalmazottak létszáma a 14/1994 MKMr. 1. sz. melléklete alapján kell meghatározni. - Az intézményben jogszabályban előírt nyilvántartást köteles vezetni a gyermekek adatairól. - Az adatok a Ktv. 2. sz. melléklete alapján adhatók ki. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) Jelen Szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása hagyja jóvá. b) Jelen szervezeti és működési szabályzatot a gyermekek, szüleik, a közalkalmazottak és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben. Tartalmáról és előírásairól az intézményvezető ad információt.
4 1.4 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kötelező érvényű. b) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző, elfogadott, most módosított szervezeti és működési szabályzata. II. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 Az intézmény rendeltetése Az egy speciális, preventív jellegű, amely a nevelő-oktató munkát hivatott elősegíteni. 2.2 Az intézmény jogállása a./ Az intézmény létesítése Jogelődje: A Családsegítő és Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézet, mely az Edelény Városi Önkormányzat Képviselő-testülete által 1997-től működtetett, részben önálló költségvetéssel rendelkező intézmény volt. 2008. január 01-től, jogutód fenntartóként intézményeként működik a. b./ Az intézmény neve és székhelye: 3780 Edelény, Bányász út 2. Telefon: 48/525-271 c./ Az működési területe 47 településén végzi tevékenységét. Edelény, Abod, Aggtelek, Balajt, Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Boldva, Borsodszirák, Bódvaszilas, Damak, Debréte, Égerszög, Galvács, Hangács, Hidvégardó, Hegymeg, Irota,Jósvafő, Komjáti, Lak, Ládbesenyő, Martonyi,Meszes,
5 Nyomár, Perkupa, Rakaca, Rakacaszend, Selyeb, Szakácsi, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szőlősardó,Szuhogy, Teresztenye, Tomor, Tornabarakony, Tornanádaska, Tornaszentjakab, Tornaszentandrás, Tornakápolna, Varbóc, Viszló, Ziliz d./ Az intézmény felügyeleti szerve e./ Az intézmény vezetése és jogi képviseletének ellátása Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét pályázat útján az a hatályos jogszabályok figyelembevételével nevezi ki. Az intézmény vezetője felett a munkáltatói jogok megosztottak: az alapvető munkáltatói jogokat az, az egyéb munkáltatói jogokat az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása Elnöke gyakorolja. Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult. Az intézmény közalkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézményvezető egyszemélyi felelős vezető Az intézmény dolgozóit az intézményvezető nevezi ki. f./ Az intézmény gazdálkodása Önálló jogi személy, gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv Az intézmény működését az éves költségvetés keretében meghatározott pénzeszközök biztosítják, melyet évente az hagy jóvá. Gazdálkodási feladatait a teljes jogkörrel rendelkező önállóan gazdálkodó Edelényi Kistérség Többcélú Társulása munkaszervezete látja el. Az intézmény vezetője bérgazdálkodási jogkörrel bír, valamint rendelkezik a költségvetésben jóváhagyott előirányzatok felett. g./ Az intézmény bélyegzője Az intézmény kétfajta bélyegzővel dolgozik. A körbélyegző felirata a következő: Edelény
6 A fejbélyegző felirata a következő: 3780 Edelény, Bányász út 2. Tel./Fax: 48/525-271 Alaptevékenység szakágazati besorolása Alaptevékenység Pedagógiai szakszolgálat(gyógypedagógiai tanácsadás, fejlesztő felkészítés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés Szakfeladat Alaptevékenység 2009. december 31-ig 85212 Pedagógiai szakszolgálat(nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés Szakfeladat 2010. január 1- jétől 856011 2.3. Jogszabályban meghatározott közfeladat A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34 -a szerint meghatározott közfeladatok a következőek: nevelési tanácsadás logopédiai ellátás továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás gyógytestnevelés A nevelési tanácsadás pedagógiai szakszolgálat 1. Közoktatási szolgáltatásával elsősorban a szolgáltatásokat önként igénybe vevő gyermekeket, fiatalokat, családokat segíti. Elősegíti az óvoda, iskola nevelőmunkájának eredményességét. Más intézményeknek - gyámhatóság, bíróság, rendőrség, stb. - szolgáltatást csak külön felkérésre nyújt. 2. Komplex módszerekkel történő vizsgálatot végez a beilleszkedési, tanulási és egyéb zavarokkal küszködő gyermekeknél és fiataloknál. 3. Egyéni és csoportos pszichológiai, pedagógiai terápiával segíti a gyermek intellektuális fejlesztését, személyiségzavarának leküzdését, harmonikus fejlődését.
7 4. Szükség esetén bevonja a terápiába a családot és a gyermek pedagógusát. Környezettanulmányt készít és gondozásba veszi a rászoruló családokat. 5. Nevelési tanácsot ad szülőnek, pedagógusnak, oktatási intézménynek, stb. a felmerülő problémák megoldására, a nevelés helyes irányára és módszereire. 6. Kontrollvizsgálatokkal ellenőrzi az eredményességet és meghatározza a további feladatokat. 7. Szakvéleményt ad a szülő, illetve az óvoda kérésére a tanköteles korú gyermek fejlettségéről, ennek alapján javaslatot tesz a differenciált beiskolázásra. 8. Szakvéleményt ad az 1993. évi LXXIX. törvény 1996. évi LXII. törvény szerint és azok módosításai által meghatározott esetekben. 9. Képesség és tehetség vizsgálattal és gondozással segíti a differenciált személyiségfejlesztést. 10. Közreműködik - véleményadással, előadások tartásával, - a korszerű mentálhigiénés ismeretterjesztésben. 11. Feladatainak ellátása érdekében együttműködik a nevelési-oktatási és egészségügyi intézményekkel, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal, a Pályaválasztási Tanácsadóval, Gyermek és Ifjúsági Pszichiátriai Gondozóval, stb. 2.4 Az intézmény feladatai A pedagógiai szakszolgálatok alapfeladatai: (1993. évi LXXIX. törvény 34 ) A pedagógiai szakszolgálatok területei szakmai tekintetben önállóak. A közoktatás pedagógiai szakszolgálat intézményei többcélú intézmény keretében működnek, szervezetileg egységes keretek között. A tanulókkal való eredményes foglalkozást, terápiát segíti elő az ilyen intézmény, amelynek keretein belül megtalálható a nevelési tanácsadó, logopédiai,gyógytestnevelési illetve a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatának intézményei által nyújtott szolgáltatásokra kiterjed a közoktatás ingyenessége. A közoktatási törvény meghatározza azokat az óvodai-nevelési, iskolai oktatást kiegészítő szolgáltatásokat, mely nélkül nehezen képzelhető el az eredményes munka. A közoktatási törvény 3 -ának (3) szerint minden megkötöttség nélkül határozta meg az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő szakszolgálatok igénybevételének ingyenességét, az alábbi feladatokat biztosító intézményeket látogató gyermekektől, tanulóktól, szülőktől költségtérítést semmilyen jogcímen nem igénylünk.
8 2.5 A pedagógiai szakszolgálat feladatainak részletes ismertetése: tevékenységi területei: A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás olyan közoktatási szolgáltatás, amelynek feladata feltárni a nevelő és oktató munkában való részvételt megnehezítő, a gyermekközösségbe való beilleszkedést hátráltató zavarokat. A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, a beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és terápiája, vizsgálat és szakvélemény készítése. A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógyvagy könnyített testnevelésre utalja. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a gyermek sajátos adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. A gyermekek jogairól szóló egyezmény 28. cikkében a Magyar Köztársaság kötelezettséget vállalt arra is, hogy minden gyermek számára hozzáférhetővé teszi az iskolai és pályaválasztási tájékoztatást és tanácsadást. A pedagógiai szakszolgálat intézménye tevékenysége során együttműködik a nevelésioktatási intézményekkel, a szülőkkel és segítséget nyújt a gyermek intézményi és otthoni neveléséhez. /14/2009 MKM. R. 5. / A szakszolgálat azon gyermekeket, tanulókat látja el, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetben van, illetőleg aki az illetékességi területen jár el óvodába, iskolába. A szűréshez, vizsgálathoz, terápiához minden esetben szülői beleegyezés szükséges. A szakszolgálati intézmény folyamatosan tevékenykedik Feladatainak ellátásához munkatervet készít. Minden tanév július első munkanapjától a tanév első tanítási napjáig heti egy alkalommal fogadó idő szervezésével biztosítjuk a szakszolgálat igénybevételét. A fogadó, tanácsadó órák időpontjait az intézetben kifüggesztjük. /14/1994. MKM r. 4. (1)/
9 III. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3. 1 Az intézmény felelős vezetője: Kerekes Imréné intézményvezető A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltéteknek megfelelő személy lehet. Megbízatása 5 évre szól, nyilvános pályázati eljárás útján, a törvényben meghatározott közösségek véleményének ismeretében a Társulási Tanács dönt. Az intézményvezető jogköre: A vezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, a szakszolgálati tevékenységét vonatkozó jogszabályok és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai: Munkáltatói jogok gyakorlása Társulási Tanácsüléseken képviseli a et, az intézményt érintő előterjesztésekben aktívan közreműködik. A pedagógiai szakszolgálati Intézetet érintő Társulási Tanács által hozott határozatokban foglaltak végrehajtása kötelezettségvállalás, utalványozás koordinálja az intézmény Alapító okiratában meghatározott alapfeladatai közé tartozó pedagógiai szakszolgálati feladatok hatékony működését a kistérség területén irányítja az intézmény Alapító okiratában meghatározott kisegítő tevékenységét kistérségi szinten ellátható pedagógiai szakszolgálati feladatok hatékony működtetésének megvalósítására tervek, programok készítése. pályázatokat nyújt be a gazdaságosabb és hatékonyabb pedagógiai szakszolgálati térségi feladat ellátás megvalósításához. pályázati elszámolások készítése beszámol a pedagógiai szakszolgálati intézet éves munkájáról a pedagógiai szakszolgálati intézet által üzemben tartott személygépkocsit az üzemeltetési szabályzatban megfogalmazottak szerint használja. A Kjt. 40. - nak megfelelően az intézmény közalkalmazottjainak minősítése A szakmai munka irányítása és ellenőrzése Az alkalmazotti közösség vezetése Az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján Az intézmény képviselete, menedzselése Az együttműködés biztosítása az intézményekkel, szülőkkel Munkáltatói jogkör gyakorlása
10 Az intézményvezető felelős: Az intézmény szakszerű és törvényes működésért Az alapító okiratban meghatározott tevékenységek megfelelő ellátásáért Az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért A szakmai munkáért A tervezési beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességért és hitelességéért. A munkavégzés egészsége és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a balesetek megelőzéséért. A közoktatási intézmény vezetője a Közoktatási törvény 54. előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradás a jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Felelős valamennyi munkatársának szakmai tevékenységéért, az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása rendeltetésszerű működéséért, az adott vizsgálatban közreműködő munkatársak munkájának összehangolásáért. Pályázatok készítésével segíti a szakmai színvonal emelését. Koordinálja az Pedagógiai Szakszolgálati Intézet munkáját a szülőkkel, nevelőkkel, alsó- és középfokú oktatási intézményekkel, társintézetekkel, egészségügyi szakszolgálattal, tudományos intézetekkel, családvédelmi szervekkel. Szakmailag irányítja az Pedagógiai Szakszolgálati Intézetet, ezért köteles szakmai ismereteit frissen tartani és gyarapítani. Munkájával hozzájárul az Pedagógiai Szakszolgálati Intézet szakmai hitelének, jó hírnevének, tekintélyének kialakításához, megőrzéséhez. Az intézmény közalkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: intézményvezető adminisztrátor
11 3.2 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény a feladatait főállású munkatársakkal látja el. Munkakörök a feladat ellátására: vezető pszichológus logopédus pályaorientációs tanár gyógypedagógus gyógytestnevelő adminisztrátor 1 fő 1 fő 3 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 3.3 A munkatársainak jogai és kötelességei a./ A munkatársi közösség tagja az intézmény valamennyi szakalkalmazottja. b./ A munkatársi közösség jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény 56-57. paragrafusa tartalmazza. c./ A közössége döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket. d./ A közösség bármely tagját megbízhatja képviseletével. e./ A munkatársi közösség a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Rendes értekezletek a tanévnyitó és tanévzáró értekezlet, félévkor és tanév végén az értékelő értekezletek. A rendkívüli értekezletet szükség esetén az igazgató hívja össze. Rendkívüli értekezlet összehívását kezdeményezheti a munkatársi közösség egyharmadának aláírásával, a cél és az ok megjelölésével. f./ Az intézmény munkatársát megilleti az a jog, hogy: - a hazánkban standardizált és elfogadott eljárások közül szabadon válassza meg a vizsgálati és terápiás módszereket. - a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott terápiás eszközöket, tankönyveket, segédleteket. - / irányítsa és értékelje, minősítse a tanulók munkáját. g./ A munkatársi közösség tagjaként megilleti a jog, hogy - részt vegyen az intézmény munkatervének, programjának elkészítésében, - szakmai egyesületek tagja legyen, részt vegyen kutatómunkában, pedagógiai kísérletekben,
12 - javaslatot tegyen a minőségirányítási szervezet tagjára. Részt vegyen a minőségirányítási szervezet munkájában. - személyét, mint a közösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, szakmai tevékenységét értékeljék és elismerjék. h./ A munkatárs kötelessége: - munkáját legjobb tudása szerint végezni, - szakmai ismereteit karban tartani, tanulmányozni a szakirodalmat, részt venni szakmai továbbképzéseken, - a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani. - a gyermekeket és a szülőket az őket érintő kérdésekről részletesen és a valóságnak megfelelően tájékoztatni. i./ Az intézmény zavartalan működése érdekében a munkatárs köteles: - a vezetőnek bejelenteni lakcímét, lakcímének megváltozását és szabadsága idején tartózkodási helyét, - munkájának megkezdése előtt 10 perccel megjelenni a foglalkozási helyen, - a munkából való távolmaradásról a vezetőt időben értesíteni, a nála lévő dokumentációt leadni, - a hiányzó munkatársat helyettesíteni. j./ A munkatársat titoktartási kötelezettség terheli azon tények, adatok tekintetében, amelyek a gyermek helyzetével, állapotával, családi jogállásával kapcsolatban tudomására jutottak. 3. 4 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és szakembereinek munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább ötévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és szakemberek pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségit: - pedagógusok. A közalkalmazottak munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes munkaköri leírása, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesz az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagja szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatot is elláthat. A rá bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. A területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás legyen a meghatározó elem. Feltétlen kerüljön sor azoknak a területeknek az ellenőrzésére, amelyeken probléma mutatkozik.
13 Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: - terápiák ellenőrzése (igazgató) - terápiák látogatás, szakértői kompetenciával, szakmai téren tanácsadási célzattal - a haladási és munkanapló ellenőrzése havi rendszerességgel Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább a tanév végéig meg kell őrizni. 3.5 Az intézményi munkavégzéssel kapcsolatos szabályai Foglalkoztatásra vonatkozó előírások: A foglalkoztatottak jogviszonyaira közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Az intézmény a közalkalmazottak esetében 3 hónap próbaidőt követően határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony és vállalkozási szerződés keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat kinevezési okiratban kell rögzíteni. A minőségi vagy mennyiségi többletmunkát végző dolgozók jutalomban részesíthetők. 3.6 A munkaköri kötelezettségek, hivatali titok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési okmányokban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.
14 Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következőek: - Intézményben megforduló gyermekek teljes körű személyes adatai - A gyermekekről készült szakvélemények Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 3.7 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: - Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. - Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. - A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. - Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. - A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. - Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak a fenntartó előzetes hozzájárulásával adható. 3.8 Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése.
15 A továbbképzés szabályai: Mindenki köteles írásban kérni továbbtanulását, akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. Köteles leadni továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat Amennyiben az intézmény rendeli el a továbbképzést, akkor a tandíjat, és az odavissza út költségét téríti a konzultációs napokra és a vizsganapokra. A tandíjat az intézmény csak számla ellenében fizeti ki. Az útiköltséget a dolgozó számolja el az utazás befejezésétől számított 8 napon belül. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. A továbbképzésben résztvevő személlyel tanulmányi szerződést kell kötni. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni. Az intézményvezető a saját gépjárművel történő munkába járást írásban engedélyezheti. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni. A jogosultságot évenként felül kell vizsgálni. 3.9 Egyéb juttatások - A béren kívüli juttatások az Edelényi adott évi költségvetési határozatával jóváhagyott pénzügyi keretek között, melynek az Szja. Tv. 1.sz. mellékletében meghatározott mértékben a következők lehetnek, pl: étkezési hozzájárulás, szemüveg költségtérítése (jogszabályi előírás), évente háromszor adómentesen adhat utalvány, illetve egyéb betervezett juttatások. - Az intézmény a közalkalmazotti jogviszonyban álló teljes munkaidős dolgozó részére a napi egyszeri étkezéshez hozzájárul, legfeljebb az Szja. Tv. 1. sz mellékletének8.17. pontjában megjelölt mértékben. Az összeg meghatározására az éves költségvetés elfogadásával egyidejűleg kerül sor. Az étkezési utalvány a ledolgozott hónapot követően kifizetésre kerül. - Az intézmény dolgozóinak évente három alkalommal adómentesen utalvány adható, legfeljebb az Szja. Tv. 1. sz. mellékletének 8. 19. pontjában megjelölt mértékben.
16 IV. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 4. 1 A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: - alapító okirat - szervezeti és működési szabályzat - minőségirányítási program - éves munkaterv - belső szabályzatok 4.2 Az alapító okirat A Közoktatási törvény 37. -a rendelkezik a Közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó fogadja el, illetve szükség esetén módosítja. Az intézménynek jogában áll javaslatot tenni alapító okiratának módosítására. 4.3 Az éves munkaterv a) Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. b) Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A munkaterv egy példánya a vezetői irodában a tantestület rendelkezésére áll. V. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 5.1.Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai A munkaviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja.
17 A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és a melynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. 5.2. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője hétfőtől csütörtökig 730-1600 óra, pénteken 730-1330 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkáját az intézmény szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látja el. Amennyiben nem tartózkodik az intézményben a helyettesítési rendben meghatározott szakember látja el az intézmény ideiglenes vezetését. 5. 3 Az intézmény szakembereinek munkarendje A szakemberek napi munkarendjével kapcsolatos általános előírások A szakemberek napi munkarendjét, a helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg a szakemberek órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a szakemberek a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A szakember köteles 15 perccel foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A szakemberek a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 8 00 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. Egyéb esetben a szakember az igazgatótól kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a foglalkozás elhagyására. A foglalkozások elcserélését az igazgató engedélyezi.
18 A szakemberek számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. A szakemberek munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a speciális szakemberek munkaideje az intézmény által elrendelt intézményen belüli és kívüli órákból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokból áll. Az intézmény vezetője a szakemberek számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő-nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Ebben az esetben a munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők: A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével az igazgató készíti el. A szakemberekhez való eljuttatása az intézmény feladata. Minden szakember köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidőnyilvántartó lapját. A hónap utolsó napján az összesített, aláírt nyilvántartó papírokat az igazgató által meghatározott helyen (dossziéban) kell elhelyezni. A heti kötelező óraszám minden pedagógus számára 21 óra, amelyet egyéni órabeosztás szerint teljesítenek. Munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél általában 40 órának kell kijönnie. A Mt. szerint biztosítanunk kell azonban 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt. Ebben az esetben a napi 20 perc munkaszünet (általában ebédidő) kiadás és igénybe vétele (bejegyzése) kötelező. A vezetett munkaidő-nyilvántartás elfogadását az intézmény vezetője aláírásával jelzi. 5.4. Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendje Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottjainak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat az igazgató és az adminisztrátor közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben
19 foglalkoztatottak munkarendjét az utolsó mondatban rögzítettek szerint az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 5.5. A terápiás foglalkozások Az oktatás és a nevelés a heti órarend alapján történik a szakemberek vezetésével, a kijelölt termekben. A terápiás órák látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak Főiskolai hallgatók hospitálás, terepgyakorlat esetén minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A terápiás órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. 5.6. Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben reggel 7 30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 16 00 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 8-12 00 - ig. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az igazgató ad engedélyt. Szabadság A szabadságokat igénybevétele csak az előzetes engedélyeztetés és kiírás után történhet. Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók ideiglenes vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazás alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozhatja.
20 5.7. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézményt címtáblával kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az intézmény minden dolgozója és a foglalkozásokon megjelent gyermek felelős: - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak szakember felügyeletével használhatják. Az intézmény tantermeit, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. vizsgálati és terápiás órákon használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezésit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A termek bezárása a foglalkozást tartó szakemberek, illetve a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai a következők: tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A reklámanyagok kihelyezéséhez minden esetben az intézmény vezetőjének hozzájárulása szükséges. 5.8. A dohányzás intézményi szabályai Az intézményben a gyermekek nem dohányozhatnak. Az intézmény alkalmazottai, az intézményben tartózkodó idegenek számára a dohányzás általában tilos. A nemdohányzók védelméről szóló (Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről) törvény 4. (7) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 5.9. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Az intézmény létesítményeinek és helységeinek használati rendje Az intézményt címtáblával kell ellátni. Az épületben ki kell tűzni a nemzeti lobogót.
21 Az intézmény minden dolgozója és a foglalkozásokon megjelent gyermek felelős: a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energiafelhasználással való takarékoskodásért a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért A gyermek az intézmény létesítményeit, helységeit csak szakember felügyeletével használhatják. Az intézmény tantermeit, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit stb. vizsgálati és terápiás órákon használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyoni okom itt az üresen hagyott termeket zárni kell. A termek bezárása a foglalkozást tartó szakemberek, illetve- tanítási- a tanítási órákat követően- technikai dolgozók feladata. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai a következők: tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturálistevékenységgel függ össze. A reklámanyagok minden esetben az intézmény vezetőjének hozzájárulása szükséges. Az első terápiás alkalom során a szakember tűz- és balesetvédelmi tájékoztatást tart. A tanulóbalesetek bejelentése a szakemberek számára kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezésért és nyilvántartását az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A szakemberek és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének a feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. VI. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGE 6.1. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek dolgozói munkaértekezlet dolgozói érdekképviseleti szervezetek szakmai team
22 6.2.Dolgozói munkaértekezlet: Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább kétszer alkalommal alkalmazotti munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi dolgozóját. Az intézményvezető az alkalmazotti értekezleten: beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak. 6.3. Az intézmény nevelőtestülete- szakmai team: A pedagógiai szakszolgálat intézményében a team munka szakmai követelmény. A team különböző speciális szakképzettségű szakemberekből áll, akik közösen esetmegbeszéléseken konzultálnak a vizsgálati munka, illetve a fejlesztő terápiákkal kapcsolatos kérdésekről. A szakmai team megvitatja, értékeli a fejlesztő terápiákat és megállapodik a fejlesztendő területek irányában, tehát a fentiek értelmében konzultatív jellegű, ami azt jelenti, hogy a gyermek vizsgálatával kapcsolatos anamnézis felvétel különböző személyiség és értelmi vizsgálatok, fejlesztő terápiák, illetve a szülőknek nyújtott tanácsadás megbeszélésre kerülnek. Az sokrétű feladatait csak akkor képes eredményesen megoldani, ha olyan szakmai team-mel rendelkezik, mely komplex tevékenységre vállalkozhat. A szakmait team egyesíti a pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai és orvosi szemléletet. A nevelőtestület a Közoktatási törvény 56. alapján a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak, pszichológusainak, logopédusain közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdaságvezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozói. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a Közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
23 6.4. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet (Júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró illetve augusztus végén tanévnyitó értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vezeti. A nevelési értekezletek témáját és időpontját az intézmény éves munkatervének kell tartalmaznia.) - tájékoztató és munkaértekezletek (általában heti gyakorisággal) - nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal) - rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az intézmény életet átalakító, megváltoztató rendeletek értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjai legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezet személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntésit és határozatait a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 6.5. A nevelőtestület szakmai munkaközössége Az intézmény nevelőtestülete úgy döntött, hogy csatlakozni kíván az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása fejlesztőpedagógiai szakmai munkaközösségéhez, amely összefogja Edelény Városban és a városkörnyék 47 településén működő oktatási intézmények fejlesztőés gyógypedagógusainak tevékenységét. 6.6. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni; megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját, a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket.
24 6.7 Saját gépkocsi használata Amennyiben a hivatali gépjármű nem áll rendelkezésre, feladatunk teljesítése érdekében a dolgozók munkavégzésük során az intézményvezető előzetes engedélyével saját tulajdonú személygépkocsit is használhatnak. A saját tulajdonú személygépkocsi használatáért költségtérítés illeti meg a dolgozót. A költségtérítés összege az eseti belföldi kiküldetési rendelvényben feltüntetett km- távolság szerinti üzemanyag fogyasztási norma és legfeljebb az APEH által közétett üzemanyagár alapulvételével kiszámított üzemanyag-, valamint fenntartási költségtérítésből áll. A fenntartási költség fizetésére a pénztárból, a belföldi kiküldetési rendelvény kiállítását követően, legkésőbb 8 napon belül történik. Az üzemanyag költségtérítéses összegének megállapításánál fogyasztási normaként a módosított- 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4 - ában meghatározott alapnorma általányt kell figyelembe venni. A saját gépkocsival megtett, az elszámolás alapját képező út az intézmény székhelyétől mért, km állás alapján a célállomásig ténylegesen megtett távolság alapján kell meghatározni. A saját gépkocsi hivatalos célú használata esetén a gépkocsivezetőt nem illeti meg gépjárművezetői pótlék. Az intézmény egyéb belső szabályzatai: leltárkészítési és leltározási szabályzat iratkezelési szabályzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata gépjármű üzemeltetési szabályzat közalkalmazotti szabályzat FEUVE szabályzat kockázatkezelési szabályzat éves munkaterv VII. FEJEZET A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 7.1. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: - alapító okirat - minőségirányítási program - szervezeti és működési szabályzat A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével). A fenti dokumentumok tartalmáról munkaidőben az igazgató ad tájékoztatást.
25 7.2. Külső kapcsolatok rendszere és formája Az igénybevétele: Történhet: Önként beutaltként A szülővel történt megbeszélés alapján a gyermekeket az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása be küldheti: oktatási intézmény (óvoda, általános közép- és szakmunkásképző iskolák) eltérő tantervű általános iskola, bármely oktatási intézmény iskolaorvosa, Edelényi Kistérség Többcélú Társulásában résztvevő települések Polgármesteri Hivatalai körzeti gyermekgyógyász, szakorvos, háziorvos, a szülők közvetlenül is kérhetik az Edelényi kistérség Többcélú Társulása Pedagógiai Szakszolgálati Intézet segítségét, ideggondozó intézetetek, társintézetek, gyámhatóságok védő-óvóintézkedésekként, megelőzésként kötelezhetik a szülőt, gondviselőt az igénybevételére, Családsegítő Szolgálat. További szakmai kapcsolataink - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet Szakszolgálata Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, Miskolc - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei nevelési tanácsadók - Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Budapest Országos Szakértői Bizottságok Pedagógiai Szakszolgáltató Központ és Szakmai Szolgáltató Központ, Budapest ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyógypedagógiai, Pszichológiai Intézet, Vizsgáló és Tanácsadó, Budapest Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága, Budapest Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, Budapest Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, Budapest Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Budapest Egészségügyi intézmények Koch Róbert Kórház, Edelény
26 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, Miskolc Vadaskert Kórház és Szakambulancia és Klinika Gyermek és Ifjúságpszichiátria, Budapest Down Ambulancia, Budapest Autizmus Kutatócsoport, Budapest Debreceni Egyetem Gyermekpszichiátria Egyetemek és főiskolák szakmai gyakorlati képzését biztosítjuk Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar Eszterházy Károly Főiskola, Eger ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Kar Miskolci Egyetem gyógypedagógiai asszisztensképzés Miskolci Egyetem továbbképző tagozat hallgatói VIII. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYBEN MEGLÉVŐ SZAKMAI ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA Feladata: - A munkatársak mindennapi fejlesztő munkájához és a továbbtanulásukhoz szükséges információk biztosítása, szakkönyvek, oktató szoftverek, folyóiratok segítségével. - Szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása. A gyűjtés szintje és mélysége kiterjed az alábbi témájú könyvekre: Pszichológiai szakkönyvek Pedagógiai szakkönyvek Szociológiai szakkönyvek Gyógypedagógiai szakkönyvek Szociálpedagógiai szakkönyvek Szociálpszichológiai szakkönyvek A pszichológiai munkához szükséges orvosi témájú szakkönyvek Logopédiai szakkönyvek Pályaválasztással kapcsolatos tájékoztatók Különböző fejlesztő feladatlapok, gyakorlófüzetek Tanári segédletek Szükség esetén tankönyvek Szótárak Az intézménnyel kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények
27 A rendszeresen, postai úton érkező kiadványok, szakmai folyóiratok nyilvántartása, rendszerezése. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9.1. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával. 9.2. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi elírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. Edelény, 2009. Kerekes Imréné intézményvezető Az Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény vezetőjének előterjesztése után a testület.. Jóváhagyta: Szaniszló János elnöke