HÁZIREND Budapest, 2016.

IKTATÓSZÁM:... /2016. HÁZIREND Budapest, 2016.

TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A házirend célja, feladata... 6 1.2. A házirend időbeli és térbeli hatálya... 7 2. A MŰKÖDÉS RENDJE... 7 2.1. Az intézmény munkarendje... 7 2.2. Tanítási rend... 7 2.3. Az egyéb foglalkozások rendje... 9 2.4. Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai...11 2.5. Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja...12 3. A TANULÓKKAL ÓSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK...12 3.1. Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok...12 3.2. Óvó-védő intézkedések...14 3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények...15 3.4. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás...16 3.5. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei...17 3.6. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai...17 3.7. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje...19 3.8. Tantárgyválasztás...20 3.9. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások...20 3.10. A diákkörök működésének szabályai(opcionális)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.11. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje...26 4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI...20 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái...28 4.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei...29 5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI...34 5.1. A tanulók jogai...34 5.1.1. A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása...37 5.1.2. A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai...38 5.2. A tanulók kötelességei...39 5.3. Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok...40 6. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK...40 2 / 49

MELLÉKLETEK...42 1. SZ. MELLÉKLET...42 1. ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK...42 1.1. Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmébenaz iskolában tartózkodás során bekell tartani...42 1.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele...43 1.3. Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén...43 2. SZ. MELLÉKLET...44 2. AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE...44 2.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje...44 2.2. A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje...44 2.3. A számítógéptermek használati rendje...44 2.4. A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata...44 2.5. A tornaterem használati rendje...45 2.6. Az ebédlő használatának rendje...45 2.7. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje...45 3. SZ. MELLÉKLET...46 3. AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI...46 3.1. Diákönkormányzat nyilatkozata...46 3.2. Iskolaszék nyilatkozata...46 3.3. Intézményi tanács nyilatkozata...47 3.4. A nevelőtestület nyilatkozata...47 3.5. Fenntartói nyilatkozat...48 FÜGGELÉK...49 Jogszabályi háttér...49 3 / 49

1. BEVEZETÉS A Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziumának egységes házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Jelen házirendet az iskola diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján az intézmény igazgatója készítette el és terjesztette elfogadásra a Diákönkormányzat egyetértésével a Nevelőtestület elé. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező. Általános elvárások Az iskolába történt beiratkozással minden tanulónk tagja lett egy kialakult szokásokkal, sajátos belső szabályokkal működő közösségnek. E szabályok megismerése és betartása biztosítja számukra a nyugodt tanuláshoz szükséges környezetet. Az együttes munka, az egymással való kapcsolatok megkövetelik mindenkitől a mások jogainak tiszteletben tartását. Ez természetesen azt jelenti, hogy senki sem tehet olyat, ami bárki alapvető jogait korlátozza. A közösséghez tartozás jogokat biztosít, de ezekből fakadó kötelezettségeket is von maga után. A jogok érvényesítése nagy felelősséget ró mindannyiunkra, és megköveteli a kötelezettségeink teljesítését. A házirend elfogadásának szabályai: A házirend elkészítése után a tervezetet megvitatja a nevelőtestület az iskolai tanulóközösségek a Szülői Szervezet képviselői az iskola diákönkormányzata Véleményüket, javaslataikat eljuttatják az igazgatóhoz, aki ezeket figyelembe véve véglegesíti a házirendet. Ezt a tervezetet véleményezi a Szülői Szervezet, az iskolai diákönkormányzat, majd egyetértésük esetén a házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el. Aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog gyakorlását. A házirend felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani kell jogszabályi változásokkor, ha a jogszabály előírja vagy a jogszabály-változás szükségessé teszi. az aláírók együttes igénye esetén Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév utolsó tanítási napjáig javasolhatják az aláíró közösségek illetve egyének bármely nevelő, szülő vagy tanuló. 4 / 49

A módosítást ha azzal egyetért kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a Szülői Szervezet, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, A házirend módosításakor a házirend elkészítésére vonatkozó szabályokat kell betartani és a fenntartó jóváhagyását kérni. A tanulók közösségeinek meghatározása, a véleményezési, egyetértési jog gyakorlása szempontjából Az iskolában a tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt diákönkormányzat osztályközösség szakkör sportkör Az iskolában a tanulók nagyobb közösségének számít a véleményezési jog gyakorlásának szempontjából az osztályközösség. A házirend nyilvánosságra hozatala A házirendet az elfogadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan ki kell függeszteni, illetve el kell helyezni tanári szobában műhelytanári szobában repülőbázison tantermekben diákönkormányzatot irányító pedagógus helyiségében titkárságon könyvtárban iskolai számítógépes hálózaton az iskola honlapján A házirendből 1-1 példányt kapnak diákönkormányzat vezetője diákönkormányzatot irányító felnőtt személy osztályfőnökök gyakorlatioktatás-vezető repülőbázis vezetője (műszaki vezető) ifjúságvédelmi felelős igazgató, igazgatóhelyettesek A házirendet minden tanév elején ismertetni kell osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal 5 / 49

szülői értekezleten a szülőkkel/gondviselőkkel A Házirend egy példányát minden 9. évfolyamos és újonnan érkező tanulónak a tanulmányainak megkezdésekor át kell adni. 1.1. A házirend célja, feladata A házirend az iskola önálló belső jogforrása. A pedagógiai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését. A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával közösségi életének szervezését pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását az oktató-nevelő munka maradéktalan ellátását kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és közösségi jogok érvényesülését. szabályozzák az iskolahasználók, de főként a tanulók egymással való kapcsolatát 6 / 49

1.2. A házirend időbeli és térbeli hatálya A házirend betartása kötelező minden, az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, pedagógusra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is, továbbá bizonyos kérdésekben a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is. Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket tanítási időn kívül az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 2. A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1. Az intézmény munkarendje Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. A tanuló tanítási idő alatt (elméleti és gyakorlati oktatásra is vonatkozóan) az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök/igazgatóhelyettes/igazgató írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a portaszolgálatnak. Az elméleti tanórák 45, a gyakorlati foglalkozások 60 percesek. Óra és szünetrövidítést rendkívüli esetekben az igazgató rendelhet el. Az iskolai életet az adott tanévre érvényes rendeletek, az iskolai munkaterv és a tanév helyi rendjében meghatározottak szabályozzák. A tanév helyi rendjében a tantestület határozza meg a tanítás nélküli munkanapok felhasználását, a Diákönkormányzat dönt évente egy nap programjáról és időpontjáról. Az iskolai rendezvények, ünnepélyek rendjét az iskola hagyományai alapján a tanév helyi rendje tartalmazza. A kollégiumokat írásban tájékoztatjuk programjainkról, tanítás nélküli napjainkról. Az iskola épülete tanítási időben hétfőtő péntekig reggel 6 órától este 9 óráig tart nyitva. A nyitva tartás alatt tanulók tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon és egyéni feladataik miatt tanári engedéllyel tartózkodhatnak az épületben. Tanítási szünetekben az iskolai ügyelet időpontját, a félfogadás idejét a kapun, illetve az iskola honlapján elhelyezett hirdetés tartalmazza. 2.2. Tanítási rend A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolában, illetve a gyakorlóhelyen kell lenniük. A tanulók kötelesek az óraközi szünetben a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremhez menni. Ebédszünet: az 5., 6. és a 7. órát követő szünetben. A tanítási órák és szünetek rendje a következő: 7 / 49

Nappali tagozat: 1. óra 7.30-8.15 10 perc szünet 2. óra 8.25-9.10 10 perc szünet 3. óra 9.20-10.05 10 perc szünet 4. óra 10.15-11.00 10 perc szünet 5. óra 11.10-11.55 20 perc szünet 6. óra 12.15-13.00 20 perc szünet 7. óra 13.20-14.05 10 perc szünet 8. óra 14.15-15.00 10 perc szünet 9. óra 15.10-15.55 A tanítási órák ideje 45 perc. Felnőtt esti csengetési rend Elmélet 1. óra 16 00-16 40 2. óra 16 45-17 25 3. óra 17 30-18 10 4. óra 18 15-18 55 5. óra 19 00-19 40 6. óra 19 45-20 25 7. óra 20 30-21 10 Gyakorlat 1. blokk 16 00-18 30 2. blokk 18 50-20 20 Szakmacsoportos gyakorlati foglalkozások kezdési időpontjai: 1-4. óra esetén 7.30 1-3. óra esetén 7.30 (60 perces órák) 5-8. óra esetén 11.10 5-7 óra esetén 11.10 (60 perces órák) Műhelyfoglalkozás (csak a szakképző évfolyamosokra vonatkozik) 1. 8. óra 7.30 15.30 Szünetek: 8.40 9.00 12.20 12.50 A gyakorlati foglalkozások 60 percesek. A délutáni foglalkozások órabeosztását a műhelyrend tartalmazza. A tanítási órák rendje 8 / 49

1. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. 2. A nem kötelező tanórai foglalkozásokat az órarendtől függően általában délután tartjuk. 3. A tanulóknak becsöngetéskor a tanteremben vagy a szaktanterem előtt kell tartózkodni. 4. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. 5. Az iskola könyvtára minden tanuló számára látogatható a meghatározott nyitvatartási időben. 6. A könyvtár, a tornaterem, a szaktantermek, a számítástechnikai termek, a műhelytermek használatát az ott elhelyezett nyitvatartási - és teremrend szabályozza. A tanítási órák belső rendjét a szaktanár határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban. A gyakorlati oktatás a gyakorlati órarend szerint folyik. A tanév munkarendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon; a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező;a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül. A gyakorlati foglalkozáson a tanulónak munkavégzésre alkalmas állapotban és tiszta munkaruhában kell megjelenni. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni. A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről. 2.3. Az egyéb foglalkozások rendje Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Ha a tanulót írásbeli kérelmére a tanórán kívüli foglalkozásra felvették, akkor számára az ezeken a foglalkozásokon való részvétel a tanítási év végéig kötelező. Az egyéb foglalkozások között minimum 10 perc szünetet kell tartani. Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. 9 / 49

A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A könyvtár használati rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában tanítási idő után az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy pedagógus felügyelete mellett történik. Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását a pedagógus felügyeletével a rendezvényt szervező osztály végzi. Az egyéb foglalkozások fakultáció, szakkör, versenyfelkészítés, érettségi felkészítő, tehetséggondozó és felzárkóztató stb. foglalkozások rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az iskola a tanórai foglalkozások mellett igény szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái: szakkör, sportkör, korrepetálás, emelt szintű érettségire felkészítő órák, illetve iskolán kívüli programok, mint tanulmányi kirándulás, múzeum, színház, mozi látogatások, iskolai rendezvények, melyeket az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazottak alapján szervezünk. Minden iskolai rendezvény, foglalkozás pedagógus által szervezett és bonyolított. Az iskolai szervezésű diákcseréken, sítáborban való részvételt egyéni elbírálás alapján az igazgató korlátozhatja. (Pl. a tanuló korábbi hiányzásai, esetleges tanulmányi munkája, vagy magatartási problémák miatt) Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola 9.-12. évfolyamos tanulói 50 órás közösségi szolgálatot látnak el (az Nkt. 6. (4) ill. a 20/2012. EMMI rendelet 133. -a alapján) - egészségügyi, - szociális és jótékonysági - oktatási - kulturális és közösségi, - környezet- és természetvédelmi - katasztrófavédelmi - óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen. Ennek teljesítése az egyik feltétele 2016. január 1-e után az érettségi vizsga megkezdésének. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések A középiskola feladata: a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, magánszemélynél, saját intézményben, egyházi szervezetnél. Ha a tanuló olyan szervezetnél kívánja teljesíteni a közösségi szolgálatot, amellyel az iskolának még nincs együttműködési megállapodása, akkor a közösségi szolgálat koordinálásával megbízott tanár veszi fel a kapcsolatot a szervezettel. A tanuló feladata ezt jelezni a megbízott tanárnak. A tanuló osztályfőnöke nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. Az osztálynaplóban és a törzslapon dokumentálja közösségi szolgálat teljesítését minden tanév végén. 10 / 49

Tevékenységek: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős, egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési. Időtartam: legalább ötven órás legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. Dokumentálás a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott, a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, 2.4. Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai Minden tanuló köteles a villamosenergiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni. Az iskola épületében, a tornaterem öltözőiben tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe, gyakorlati oktatás helyiségeibe csak a szaktanár, illetve gyakorlati oktató engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. A gyakorlati termekben a tanuló köteles tisztán, rendben tartani munkahelyét, szerszámait és eszközeit. A gyakorlati foglalkozások közötti szüneten kívül a termet rövid időre csak a gyakorlati oktató engedélyével hagyhatja el. A tanórák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják. A tanárok és a diákok ezt a jogot kötelesek tiszteletben tartani. A diákok kulturált magatartása alapfeltétele annak, hogy tevékenységükben ne zavarjanak másokat. A tantermeket és az egyéb helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, ügyelve a rendre és a tisztaságra. A bezárt tantermeket a portáról elkért kulccsal név, osztály bemondásával, diákigazolvány leadásával lehet kinyitni. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után a pedagógus felügyeletével a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével lehet. 11 / 49

Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az igazgató írásos engedélyével, amelynek egy példánya szállítójegyként a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán, illetve az intézményvezető-helyettesnél le kell adni. Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskolához kapcsolódó területek használatának rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza. Az iskola területére gépkocsival csak a gyakorlati oktatásvezető engedélyével hajthatnak be a tanulók. Motorkerékpár, kerékpár az iskola udvarán elhelyezhető a kijelölt tároló helyen. A közlekedési szabályokat és az udvar rendjének szabályait be kell tartani! Az iskolában 16 kamerából álló térfigyelő rendszer működik az épület és a dolgozók nagyobb biztonsága érdekében. A kamerák a folyosókon és a bejáratoknál kerültek elhelyezésre. A rendszer működéséről figyelemfelhívó táblák tájékoztatják az épületbe érkezőket. 2.5. Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő/gondviselő az online felületen az iskola által számára szülői jogon biztosított jelszó használatával beletekinthet, továbbá a napló szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon hitelesített papíralapú másolatát is megtekintheti az iskola tanári helyiségében az osztályfőnökkel megbeszélt időpontban illetve a fogadóórán. Az iskola írásbeli tájékoztatási kötelezettségeinek egy részét is az elektronikus naplón keresztül teljesíti. Az osztályfőnök a digitális napló útján is tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről legalább öt nappal az esemény előtt. Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. Elveszett ellenőrzőt 500 Ft-ért pótolhat a tanuló a gazdasági irodában. Az a tanuló, aki rendszeresen nem hozza magával ellenőrző könyvét fegyelmi büntetésben részesül a büntetések fokozatainak megfelelően. 3. A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 3.1. Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért. 12 / 49

Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény fegyelmi intézkedést von maga után. Elméleti órákon, gyakorlati foglalkozásokon és iskolai rendezvények alatt okostelefon (smartphone), okosóra, tablet, ipod kizárólag a szaktanár engedélyével megengedett (pl.: szótárhasználat). Egyéb esetekben tilos. Mobiltelefon és egyéb hordozható digitális lejátszó vagy más a tanítás-tanulás megzavarására alkalmas eszköz használata tilos. Telefon tanórán, gyakorlati foglalkozáson, iskolai rendezvényen történő engedély nélküli használatáért igazgató intő jár a tanulónak. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt és gépet. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet. Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, elektromos cigarettát szívni szeszes, alkohol tartalmú italt, kábító hatású szert fogyasztani tilos. Tanulóknak nem megengedett elektromos vízforraló, kávéfőző használata az iskola épületében. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást, a hangos rádió- vagy, híradástechnikai eszközhallgatást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. Tűz esetén vagy egyéb riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. Az iskola tanulói az épületbe csak a portaszolgálattal felügyelt főbejáraton át érkezhetnek, és azon át távozhatnak. A tanuló az iskola területét tanítási idő alatt csak az igazgató, igazgató-helyettesek (műhelyben a műhelyfőnök), osztályfőnök engedélyével hagyhatja el, a kilépési engedélyt a portán le kell adni. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, csak tanáraik kérésére működtethetik. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. 13 / 49

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öthavi összegét. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója a tanuló, illetőleg a szülő/gondviselő ellen pert indíthat A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad. A tanulószerződéssel gyakorlati oktatásban résztvevő tanulóra vonatkozó kártérítési szabályok: A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője (iskola/gazdálkodó szervezet) a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére felelősségbiztosítást köteles kötni. 3.2. Óvó-védő intézkedések Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére, amit a tanulók aláírásukkal igazolnak. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. A tanulók a szabályokat kötelesek betartani. A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati képzéshez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén megismételnek. A gyakorlati oktatás során az iskola gondoskodik a szerszámok, gépek, eszközök munkavédelmi törvényben megfogalmazott biztonságos üzembehelyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról, ennek részletes szabályait az iskola munka és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy az intézményben dolgozónak az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli eseményt, tűzriadót, bombariadót szaggatott csengetés jelzi, melynek elhangzása után a tanteremben kifüggesztett útvonalon haladéktalanul el kell hagyni az iskola épületét. A bombariadó miatt elmaradt órákat igazgatói utasítás szerint szombaton vagy rendes tanítási időn kívüli időpontban pótolni kell. 14 / 49

A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A pedagógusok a védő, óvó előírások figyelembevételével és igazgatói engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai gyakorlati oktatáshoz a tanműhelybe nem vihető be bármilyen készített, vagy saját tulajdonú eszköz, gép. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező. Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatozó támogató intézményi munkarenddel a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza. Az óvó, védő előírásokat az iskola pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. 3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények A tanulmányi kirándulásokon, amelyeket az iskola a pedagógiai programjában előírtak alapján szervez, az iskola minden tanulójának részt kell vennie. Indokolt esetben a szülő kérésére (pl. egészségügyi ok) az osztályfőnök adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. A felmentés megadásáról a szülőt értesíteni kell. Osztálykirándulások az iskola éves munkatervében rögzített időpontokban lehetnek, ha az osztály tanulóinak szülei írásban vállalják a kirándulás költségeit. A kirándulást az igazgató engedélyezi. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár(ok) felügyelete alatt áll. A csoport tagjai együtt utaznak, túráznak, megnézik a nevezetességeket. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő tanár megengedi. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk. Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető, illetve a rendezvényen felügyelő tanárnak. A tanulónak csak rendkívül indokolt orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt, vagy a kötelező iskolai rendezvényről távol maradjon. 15 / 49

3.4. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként a fenntartóval való egyeztetést követően az iskola igazgatója dönt. A térítési díjakkal és tandíjakkal kapcsolatos szabályozásról a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 34 36. -a szerint a fenntartó szabályozása alapján az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt az intézményvezető kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. Térítési díjköteles: a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a köznevelési közfeladatok, a független vizsga, az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga Tandíjköteles: a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. Ebből a szempontból kivétel az a szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben szerezhető szakképesítés, például a szakképesítés-ráépülések. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig. A térítési díj és tandíj befizetésére vonatkozó szabályok A térítési díjak befizetésének időpontja: havi szolgáltatások esetén a tárgyhónapot megelőző három munkanap. Félévre szóló díjakat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell befizetni. Az igénybe nem vett, de előre befizetett díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti. A tandíj visszatérítésére lehetőség nincs. A tandíjat kérelemre, egyéni elbírálás alapján csökkenteni lehet. 16 / 49

Az étkezési térítési díjak megfizetésének egyes szabályai Az étkezési térítési díjakat havonta előre a kijelölt napokon kell az élelmezésvezetőnél befizetni. Adott napra megrendelt étkezési térítési díjat csak abban az esetben nem számolnak el, ha az étkezést a tanuló vagy szülője előző nap lemondja az élelmezésvezetőnél. Pótbefizetés tanév közben minden kedden és csütörtökön 8-12 óráig a fsz. 9-ben. 3.5. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója az ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után dönt. 2. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: - akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, - akit az egyik szülő egyedül nevel, - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított nem normatív állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 4. Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő diákok szociális segélyben részesülhetnek, amennyiben a gazdálkodó szervezet az iskolának ilyen célra keretet biztosít. 5. Szociális segély adható: szociális ösztöndíj fizetésére szociális segély kifizetésére étkezési hozzájárulás kifizetésére rászoruló tanulók kedvezményes tankönyv és tanszer ellátására, illetve megvásárlására rászoruló tanulók tanulmányi kirándulási költségeihez való hozzájárulásra. 6. A tanuló, illetve törvényes képviselője írásbeli kérelme alapján az osztályfőnök, az iskolai ifjúságvédelmi megbízott, az iskolai diákbizottság véleményének figyelembevételével az igazgató dönt a segélyezésről. 7. A rendkívüli segélyre benyújtott kérelemről az igazgató dönt. 3.6. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai A tankönyvellátás rendjében tanévente az alábbi területekre térünk ki: az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre, a jogosultság igazolásának módja, 17 / 49

a tankönyvellátással összefüggő feladatok, határidők, a tankönyvellátásban közreműködők feladatai: igazgató, tankönyvfelelős, könyvtáros, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, szaktanárok. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az ingyenes tankönyvek az iskola könyvtári állományába kerülnek. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni. A tanulók tankönyvellátásának rendje 1. Az iskola igazgatója minden év június 10-éig felméri hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani tankönyvellátást az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni. 2. A felmérés alapján tájékoztatjuk a szülőket, hogy milyen kritériumok alapján jogosult a tanuló a tankönyvkölcsönzésre. Minden olyan tanuló, aki: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül jogosult a normatív támogatásra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, 18 / 49

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként elfogadjuk a bérjegyzéket, a lakossági folyószámlakivonatot, a postai igazolószelvényt. 3. A normatív kedvezményre jogosult tanulók a tartós tankönyveiket a könyvtárból való kölcsönzéssel kapják. A kölcsönzés időtartama általában egy tanév. A több tanévig használatos vagy az érettségi tantárgyak könyveire a kölcsönzés meghosszabbítható. Érettségi vagy szakmai vizsgák után a bizonyítványok átvétele előtt a kölcsönzött könyveket vissza kell adni. A hiányos, összefirkált vagy elveszett könyvek pótlásáért a vételár 50 %-a fizetendő az iskola pénztárába. 4. A tankönyvjegyzéket a tankönyvfelelős átadja a szakmai munkaközösségeknek, akik összeállítják a következő évben alkalmazni kívánt könyvek, segédkönyvek listáját. 5.A munkaközösség-vezetők leadják a tankönyvfelelősnek a megrendelendő tankönyvek listáját. 6.A tankönyvfelelős összeállítja a végleges tan- és segédkönyv-rendelést, melyet az igazgatóval véglegesít. 7.A tankönyvfelelős elkészíti a tanulók és szüleik számára a tankönyvlistát, amelyek visszaérkezése, majd összesítése után elkészíti a megrendelést. 8. Az iskola igazgatója a Szülői Szervezet elé terjeszti a tankönyvrendelést abból a célból, hogy véleményezzék a tankönyvek grammban kifejezett tömegéről véleményt nyilváníthassanak. 9. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg április utolsó munkanapja határidővel. A tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30. 10. Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a Könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja. 11. A tankönyvek és szakmai tankönyvek terjesztése a felelős vezetésével augusztus utolsó hetében történik. A pontos időpontok az iskola kapuján és a honlapon elhelyezett hirdetésen olvashatók. 12.Az igazgatón keresztül a Könyvtárellátó a tankönyvterjesztővel megállapodást köt. 3.7. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente dönt a nevelőtestület. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A tankönyvtámogatásba beszámít a tartós könyvhasználat. 19 / 49

3.8. Tantárgyválasztás Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról. Két tanítási nyelvű osztály kilencedik évfolyamon a második idegennyelv szakkörként választható a következő nyelvek közül: francia, német, orosz Emeltszintű érettségi felkészítés választható a következő tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, fizika, informatika A tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen, tizennyolcadik életévét betöltött tanuló esetén maga a tanuló, a szülő egyetértésével minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését és a nyilatkozatot, hogy a jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A tanuló az igazgató engedélyével, egy alkalommal, szeptember 5-ig módosíthatja választását. 3.9. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell. A kivételes helyzetektől eltekintve a mulasztást kiskorú esetén a szülő (gondviselő), vagy nagykorú tanuló az osztályfőnöknek előzetesen, de legkésőbb a mulasztás napján telefonon vagy e-mailen köteles bejelenteni. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb az előbb megjelölt időponttól számított hét tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló az ellenőrzőkönyvben a szülő aláírásával is ellátott igazolással, orvosi igazolással igazolhatja a mulasztását. Gyakorlati foglalkozásról történő mulasztás esetén a tanuló gyakorlati képzést folytató szervezetnek is bemutatja az igazolását. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. A tanuló mulasztása igazolt, ha távolmaradását naplószámmal ellátott orvosi igazolással, vagy kórházi zárójelentéssel igazolja/a mulasztást. Tanulószerződés keretében folyó gyakorlati oktatás keretében táppénzre jogosító orvosi igazolás szükséges. hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol és ezt igazolja; előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az osztályfőnöktől, vagy az intézményvezetőtől. Amennyiben az igazolás bármely esetben külön dokumentummal történik, a szülőnek azt az ellenőrzőkönyvben is igazolnia kell. Nagykorú tanuló esetén a mulasztások igazolásával kapcsolatban a szülőnek, gondviselőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket a nagykorú tanuló gyakorolja. 20 / 49

Távolmaradásra 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. Ha a tanóráról való távolmaradás az iskola vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja (pl. versenyen való részvétel, iskolai rendezvény), akkor a mulasztást az osztályfőnök igazoltnak tekinti. Szaktanár és gyakorlati oktató csak saját órájáról, foglalkozásáról szakmai, pedagógiai indokkal vagy az iskolaközösség érdekében előzetes egyeztetést követően engedheti el a tanulót, és igazolhat mulasztást az osztályfőnöknél. A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás stb) függetlenül a hiányzás időtartamától az osztályfőnöknek kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt legalább három nappal. Három napnál hosszabb távolmaradást az intézmény vezetője engedélyezhet. Végzős tanulók számára: továbbtanulással kapcsolatos távolmaradás osztályfőnöki engedély alapján lehetséges (pl.: nyílt napon való részvétel). Ez utóbbi esetben a hiányzást be kell írni az e-naplóba, de az órákat a hiányzás összesítéséből ki kell hagyni. Érettségi utáni továbbtanulás céljából szervezett nyílt napra csak végzős tanulót engedünk el három alkalommal egy tanévben. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, egyéb foglalkozásról, az órát, foglalkozást tartó nevelő a késés tényét, idejét az osztálynaplóba vagy az egyéb foglalkozási naplóba bejegyzi. A késések időtartamát össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra, gyakorlati foglalkozás, egyéb foglalkozás teljes időtartamának megfelelő számú percet, igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, gyakorlati és egyéb foglalkozásról. A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező. Az iskola értesíti a szülőt - kollégista tanuló esetében a kollégiumot is ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire. Az iskola értesíti az illetékes gyámhatóságot is, ha a tanuló igazolatlan hiányzása a tíz órát eléri, valamint a gyermekjóléti szolgálat is értesítést kap. Ha tanköteles tanuló hiányzása eléri a 30 órát, akkor az iskola a szülő mellett értesíti az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló ellen ebben az esetben szabálysértési eljárás indul. Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri az 50 órát, akkor az iskola az illetékes gyámhatóságot értesíti. Az igazolt és az igazolatlan hiányzások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek: ha egy tanévben meghaladja a 250 órát, szakképző évfolyamokon (OKJ szerint folyó szakmai képzés) az elméleti tanítási órák 20 százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt osztályozható, akkor a tanítási év végén a tanuló nem minősíthető, és a vonatkozón jogszabályok alapján a nevelőtestület dönt osztályozóvizsgára vagy évismétlésre való utasításáról. 21 / 49

Ha az igazolt és az igazolatlan hiányzások száma egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Azonban ha a tanuló mulasztása a húsz százalékot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről a nevelőtestület a gyakorlati képzőhely javaslatára az intézmény szakmai programjában foglaltak alapján dönt. Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatról: Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Azonban, ha igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, és az igazolatlan mulasztását pótolta, a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára az iskola nevelőtestülete dönt. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.. Igazolatlan mulasztás mértéke 1. igazolatlan mulasztás után 3. igazolatlan óra után 10. igazolatlan óra után 15. igazolatlan óra után 20. igazolatlan óra után Büntetés mértéke Tanköteles tanuló esetén Nem tanköteles kiskorú Nem tanköteles tanuló esetén nagykorú tanuló esetén Szülő értesítése, ennek bejegyzése az e-naplóba - - Osztályfőnöki intő Osztályfőnöki intő Osztályfőnöki figyelmeztetés Gyámhatóság és a Gyermekjóléti szolgálat értesítése Igazgatói figyelmeztetés, szülő/gondviselő értesítése Osztályfőnöki intő Igazgatói intő Igazgatói intő Igazgatói figyelmeztetés Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás megindítása megindítása Igazgatói intő 22 / 49