Az ITD Szerepe a magyarországi beszerzési piacon Süveges-Szabó László Üzletfejlesztési Igazgató Balatonalmádi, 2009.november 12.
Export A külföldi közvetlen tőkebefektetések sikere miatt erősen növekszik: átlagosan 12,3%-kal 2000-2008 között a GDP 70%-a exportra kerül az export 80%-át nemzetközi társaságok generálják az export 20%-a hazai vállalatoktól származik
A vállalati szféra szerkezete Magyarországon 100% 700,000 3,9 millió 127 mrd USD 102 mrd USD 0.1 30.9 46.6 64.7 80% 60% 40% 20% 0% 99.9 69.1 53.4 35.3 Vállalatok megoszlása Foglalkoztatottak aránya GDP-részesedés Export-részesedés KKV-k Nagyvállalatok Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009
Külföldi tulajdon aránya a gazdaságban Ágazat Külföldi tulajdon aránya Feldolgozó ipar 66% Vegyipar 60% Fémipar 61% Gépipar 72% Járműgyártás 86% Elektronika 71% Élelmiszeripar 47% Papíripar 49% Villamosenergia 26% Építőipar 19% Kereskedelem 55% Pénzügyi szolgáltatások 68% Vendéglátás 27% Összesen 46% Forrás: APEH, 2007
Tendenciák a magyar árukereskedelemben A kis- és középvállalkozások jelentősen befolyásolják az ország gazdaságának versenyképességét. az összes vállalkozás 99%-a a kis- és középvállalkozások körébe tartozik, az alkalmazottak több mint 70 %-át a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, a bruttó hozzáadott értéknek mintegy 53 %-át állítják elő.
KKV-k direkt és indirekt exportlehetőségei Termék/szolgáltatás exportja Kkv részarány 20% Innovatív termék/technológia exportja Kkv részarány 10% MISZ felmérés szerint a termékek 51% nemzetközileg versenyképes További 26% kis fejlesztéssel versenyképes lehet Beszállítói lehetőségek A Kkv-k több, mint 50%-a végez beszállítást Intenzívebb és koncentráltabb külpiaci megjelenés Innovációs kooperáció belföldön és külföldön Külföldi cégalapítás/befektetés Képviseletek Privatizációs folyamatokba való bekapcsolódás Akvizíciók, befektetések Bekapcsolódás új értékláncokba Kereskedelemi és beszállítói pozíciók a hazai K+F képességek megerősítése logisztikai és disztribúciós kapacitások kihasználása a Magyarországra beáramló tőkével elsajátított management Know-how továbbadása és hasznosulása
A legnagyobb kihívások / válságtünetek 2009-ben Exportösztönzés területén Az exportképes magyar vállalkozások általános gazdasági helyzete romlott A korábbi problémák (eladósodottság, diverzifikáció hiánya) most fokozottan éreztetik hatásukat Szűkülnek a jelenlegi exportpiacok, további piacok megszerzéséhez hiányzik a (tőke)erő és a bátorság Alacsony a magyar kkv-szektor önszerveződési szintje (kevés életképes és hatékony szakmai szervezet, klaszter működik) Befektetés-ösztönzés területén Globális FDI csökkenés az előrejelzések szerint 35% körül A régióban ez legjobban Lengyelországot és Magyarországot érintheti A régió iránti érdeklődés általános csökkenése súlyosbodhat, ha a válság elhúzódik a Balkán pedig erős vetélytársként jelentkezik
Az ITD Hungary válasza a kihívásokra Az alaptevékenységek átstrukturálása Exportösztönzés: cégre szabott, ágazati alapú ügyfélmenedzsment Befektetés-ösztönzés: after care tevékenység és implementáció erősítése Új elemek: beszállítói kapcsolatok erősítése, tőkekihelyezés támogatása Hálózatépítés az állami oldalon A külgazdasági szakdiplomata hálózat tevékenységének új fókusz: nagyobb hangsúly az egyedi, cégektől érkező megkereséseken A kgsz-rendszeren kívüli, nem diplomata státuszú, de az adott külpiacot nagyon jól ismerő emberekre építve egy szerződéses hálózat felépítése Hálózatépítés a kkv-szférában Klaszterek és konzorciális együttműködések kiemelt támogatása Szorosabb együttműködés a szakmai szervezetekkel
Exportösztönzés Cégre szabott ügyfélmenedzsment program Az exportösztönzési eszközrendszer teljes újragondolását jelentette az ITD Hungary-n belül 2008-ban Kiindulási alap: a 30 millió forint éves exportból származó árbevétel fölött teljesítő magyar (vagy az exportra vonatkozó döntéseket itt hozó) vállalkozások az elsődleges célcsoport Ágazati alapon épül fel a rendszer: minden szektornak dedikált ügyfélmenedzsere van az ITD-n belül Céglátogatások: az ügyfélmenedzserek házhoz mennek, állami szervezettől szokatlan gesztus, erősíti a bizalmat és jóval több információt össze lehet gyűjteni A látogatások alapján az ügyfélmenedzser és a cégvezető közösen alkotja meg az exportfejlesztési tervet
Exportösztönzés Cégre szabott ügyfélmenedzsment program II. Alulról építkezés a programszervezésben: közvetlenül a vállalkozások megkeresései alapján szervez az ITD külpiaci megjelenéseket, üzletember találkozókat, üzleti delegációkat (nem kizárólag kormányzati vagy szakdiplomáciai indíttatásra) Inkubációs pontok a külpiacon (tervezett indítás 2009) Külföldi irodanyitást megelőző időszakban a kritikus pillanatban tud jelentős segítséget nyújtani Irodahelyiség + kapcsolódó szolgáltatások (ügyvéd, könyvelő, adótanácsadó, stb.) Egyedi, cégre szabott szolgáltatások: Szűrt, előre kontaktált partnerek keresése a célpiacon, a kgsz segítségével Cég- és árubemutatók szervezése a külpiacon Tőkekihelyezési programok szervezése a külpiacon
Az ágazati ügyfélmenedzsment rendszer eddigi eredményei A 2008-as indulás óta kb. 800 cég meglátogatása (2009 végéig 2000 vállalkozást szeretnénk elérni) Rendkívül pozitív visszhang a vállalkozások körében A szakmai szervezetekkel, szövetségekkel, klaszterekkel kiépült aktív és kölcsönösen támogató kapcsolat (minden olyan ágazatban, ahol ilyen szervezet létezik) Az ITD számára rendelkezésre álló uniós források felhasználásával csaknem 150 külpiaci program szervezése kezdődött meg (kiállítások, üzletember találkozók) Kincskeresés kincstalálás: eddig teljesen háttérbe szorított ágazatok és a bennük rejlő gazdasági potenciál felfedése és az államigazgatási rendszerbe való becsatornázása
A KGSZ-ek szerepe a beszállítók megerősítésében I. Iparágak feltérképezése Árualap igény Költséghatékonyság Gyárak beszerzési politikája megismerése Beszerzői kapcsolattartás Beszállítási igények beazonosítása Magyar beszállítók bemutatása After-market lehetőségek felkutatása Ötletek, innovációk, igények Húzóágazatok/válságágazatok Tradicionális ágazatok Szolgáltatások Diverzifikáció Bizalomkeltés
A KGSZ-ek szerepe a beszállítók megerősítésében II. Kapacitások hazahozatala Távol-kelet v/s cost effective country gyártáskihelyezés Csődfigyelés Versenytárs-figyelés Indirekt kommunikációs csatornák Költségcsökkentési kényszerek Piaci szegmens vásárlási lehetőség - tőkekihelyezés
Beszállítói tevékenység >külpiaci versenyképesség A beszállítás a piaci siker, az innováció, a továbbfejlődés és az integráció biztosítéka: A beszállítás magas termelési kultúrát, termelékeny és korszerű gyártást igényel A beszállítók számára megbízható, hosszú távon tervezhető hazai és nemzetközi piacot biztosít Megteremti a külpiaci versenyhez szükséges, hatékony termelési és működési struktúrákat K+F tevékenységgel rendelkezők csak 25% körüli visszaesést regisztráltak Hálózatépítés az integrátorok és a vállalatok között Értékláncok kialakulása Gazdasági fejlődés - Befektetési vonzerő növelése
Beszállítói program Finanszírozási modul Hálózatépítési modul Szolgáltatási modul Hitelkonstrukciók Nagy vállalati beszállítói hálózatok Üzleti információs adatbázis Beszállítói tanácsadás Garanciák Beszállítói rendezvények Beszállítók képzése felkészítése Fejlesztési és kockázati tőke Beszállítói klub Beszállítói e-market Pályázatok Beszállítói mentor program Beszállítói kompetencia központ Kamattámogatás
Beszállítási fókusz Járműipari beszállítás, kiemelten a Daimler projekt Egyéb lehetőségek felkutatása (Ford Craiova, Szent Pétervár régió járműipari feltérképezése) Elektronikai beszállítói program Amcham, JVSZ közreműködéssel 2009 évi kiemelt program Electrolux fehéráru és háztartási gép beszállítás Új lehetőségek feltérképezése ENSZ beszállítás (összesen évi 10,8Mrd USD piac Magyar hányad 1,8 M USD) JETRO japán cégek költségcsökkentési kényszere Iraki beszállítási lehetőségek
Beszerzés a Daimler AG-nál PMC (Procurement Mercedes-Benz Cars & Vans) csak produktív alkatrészek minden, amitől autó az autó A PMC kizárólag gyártási anyagokat vásárol A PMC az összes modellcsalád részére vásárol (Mercedes-Benz, Maybach, Smart) A PMC a modell projekttervéhez igazodik (nem a kecskeméti gyár projekttervéhez) IPS (International Procurement Services) - egyéb - minden, ami a gyártáshoz kell (épületek, berendezések, étkeztetés,segédanyagok, kivitelezés, stb.)
Köszönöm a figyelmet!