SZAKDOLGOZAT CSŐSZ GERGELY

SZAKDOLGOZAT CSŐSZ GERGELY MISKOLC 2013

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK CREATIVE COMMONS A KREATÍV KÖZJAVAK SZERZŐ: CSŐSZ GERGELY TAGOZAT: J-503 KONZULENS: DR. CZÉKMANN ZSOLT EGYETEMI TANÁRSEGÉD 2

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF PUBLIC ADMINISTRATION LAW CREATIVE COMMONS AUTHOR: CSŐSZ GERGELY LAWYER FULL-TIME COURSE CONSULTANT: DR. CZÉKMANN ZSOLT INSTRUCTOR MISKOLC 2013 3

Tartalomjegyzék 1. Bevezető gondolatok...5 2. A dolgozat célja...6 3. Alapfogalmak...7 3.1. Szerzői alkotás...7 3.2. Digitális szerzői alkotások...8 3.3. Szabad felhasználás...10 3.4. Felhasználási szerződések...12 3.5. Jogbitorlás...13 4. A társadalmi konfliktus...14 4.1.Szabad felhasználás esetei...15 4.2. Kalózkodás...17 4.3. A szellemi tulajdonra alapozó ipar...18 4.4. A digitális világ...20 4.5. A digitális környezet szolgáltatói oldala...22 4.6. A kutatás szabadsága...23 5. A jogrendszer-konfliktus...26 5.1. Kulturális alapjogi felfogás...26 5.2. Tulajdonjogi analógia...27 5.2.1. Copyright...28 5.2.2. Copyright a gyakorlatban...28 6. Megoldási kísérletek, új tendenciák...30 6.1. SOPA, PIPA...30 6.2. A.C.T.A...32 7.Open Source mozgalom...34 7.1 General Public License...35 8.Creative Commons...36 8.1. A licenc, működése...36 8.2. A Creative Commons Licenc szerkezete...37 8.2.1 Nyilatkozatok...37 8.2.2. Bevezető...38 8.2.3. 1.Definíciók...38 8.2.4. 2. A szerző jogainak korlátai...39 8.2.5. 3.A felhasználási jogok biztosítása...39 8.2.6. 4. Korlátozások...40 8.2.7. 5. Kifogás, garancia és kizárás...41 8.2.8. 6. Felelősségkorlátozás...41 8.2.9. 7. Felmondás...41 8.2.10. 8. Egyéb rendelkezések...42 8.3. A licenc haszna alkalmazása a gyakorlatban...42 9. A licenc jelentősége...45 10. Záró Gondolatok...46 11. Felhasznált Irodalom...47 11.1. Jogszabályok...47 11.2. Nyomtatott irodalom...47 11.3. Internet hivatkozások...48 4

1. Bevezető gondolatok Nincs olyan kapcsoló, amely elszigetelne minket az Internet hatásaitól. Lawrence Lessig Az infokommunikációs technológia fejlődése alapjaiban befolyásolta az emberi társadalom működését. Az információ gyorsabb áramlása mindig is cél volt, hiszen lehetővé tette grandiózusabb vállalkozások összetettebb, gyorsabb, ezáltal sikeresebb koordinálását. Míg a Római Birodalomban jelzőtüzek és futárok riasztották a légiókat a betörő barbárok érkezéséről, addig a mai kor nemzetközi befektető cégei egyetlen irodából, percek alatt képesek tőkéjüket kontinensek között is mozgatni. A rendelkezésre álló technológia az utóbbi évszázadokban különösen nagy horderejű fejlődésen ment keresztül, nem is csupán a sebesség tekintetében, hanem az egyszerre átadható információk lehetséges spektrumának kiszélesedésével is. A morze távírótól a műholdas televíziós sugárzásig nagy utat járt be a kommunikációs technológia, de a legnagyobb ugrásnak talán mégis a legutóbbi találmány tekinthető: az 1991. augusztus 6-án a nagyközönség számára is elérhetővé vált információs szupersztráda, az internet. A megjelenése óta eltelt évtizedek során globális gazdasági, társadalmi, kulturális viszonyok egész sorára gyakorolt, nem ritkán gyökeres változást. A világháló különlegessége, mint információs közeg, hogy fizikailag egységes, területileg kötetlen, és a hagyományos kereskedelem logisztikai nehézségeit szinte értelmezni sem tudó piacot teremt egy egyre nagyobb gazdasági jelentőségű, tömegfogyasztási cikk számára. Ezek a termékek sokfélék lehetnek, felhasználási céljuk és megjelenés formájuk tekintetében egyaránt. Ami közös bennük, hogy jogilag mind szerzői jogi védelem alatt állnak. Hogy egy kicsit a számokba is belemerüljünk, és átláthassuk ennek a jelentőségét az Egyesült Államok GDP-jének 2010-ben 34.8%-át tették ki a szellemi termékeken alapuló iparágak, az exportnak mintegy 60.7%-át. 4 Ahogy láthatjuk, ma a szellemi alkotások jogi sorsa nem csupán kulturális kérdés, gazdasági is, mely által közvetve emberek jóléte is függ tőle. 4 Intellectual Property and the U.S. Economy - INDUSTRIES IN FOCUS http://www.uspto.gov/about/ipm/industries_in_focus.jsp (2012. nov. 14.) 5

Ezen kolosszális jelentőségű gazdasági, társadalmi, technológiai tényezők sokrétűségükben és bonyolultságukban egy újszerű felfogás kezdenek kirajzolni, mely a szerzői alkotások szabadabb védelmére törekszik. Hogy mekkora kiterjedtségű ennek a gondolkodásnak a támogatottsága, mekkora is pontosan erre az igény, és a vele szemben egyre erősödő gazdasági érdekeltségek jogi gondolkodásra gyakorolt hatása mennyire igazolható, nehéz pontosan felmérni. Ezen a konfliktusokkal terhelt, jogi vadnyugaton született meg egy olyan alulról jövő jogalkalmazási eszközrendszer, mely talán képes lehet a digitális szerzői alkotások természetének teljesebb körű, reálisabb felfogását szélesebb társadalmi kör számára bemutatni. Ez az eszköz a Creative Commons Licenc. 2. A dolgozat célja A dolgozat célja a Creative Commons licenc rendszer bemutatása. Megvizsgáljuk kialakulásának okait a társadalmi, technológiai, és jogi változások tükrében, különös tekintettel az elmúlt 20 év fejleményeire. Megvizsgáljuk az élő jogi környezetet, és ezek fényében feltárjuk működését. Mindezeket követően, látva és értelmezve helyét a modern szerzői alkotások, és az őket övező jogi szabályok között, értékelni próbáljuk jelentőségét, hatását a joggyakorlatra, élő példákon bemutatva hasznosságát. 6

3. Alapfogalmak Témánk vizsgálata kapcsán fontos, hogy néhány alapvető fogalmat pontosan meghatározzunk. Az alapfogalmak definiálásánál kézenfekvő a hatályos magyar jogszabályi definíciókból kiindulnunk, ez pedig esetünkben nem lenne más, mint az 1999. évi LXXVI. A Szerzői Jogról szóló törvény (továbbiakban Szjt.). Ez már csak azért is irányadó megközelítés lehet, mert a hatályos nemzetközi megállapodások részben a nemzeti jog alkalmazását írják elő, ha az adott ügyben nemzetközi elem szerepel, vagy eleve általános és közös szabályozási módszereket határoz meg, melyeket a tagállamok nemzeti jogukba illesztenek, kvázi kodifikálva azt. A szerzői jog szabályozásának egységességére törekvés mellett persze bőven akad tere a jogalkotónak, ám az alapfogalmak tekintetében ez kisebb jelentőséggel bír. Ahol a nemzeti jogalkotás szabadsága, és a jogalkotási, jogalkalmazási gyakorlatban mégis konfliktusok merülnének fel, azokra alaposabban kitérünk részben az alapfogalmak során, részben későbbi fejezetekben. 3.1. Szerzői alkotás Már az első, talán legalapvetőbb fogalom meghatározásánál problémába is ütközünk, mivel maga az Szjt. sem fogalmaz meg jól körülhatárolható definíciót tárgyáról az 1. - ban. A szerzői alkotások, vagy szerzői művek mibenlétéről csupán támpontokkal rendelkezünk, pozitív és negatív feltételekkel, hogy pontosan mit is tekint az Szjt. védelme tárgyának. Bár itt meg kell jegyeznünk, hogy az Szjt. tárgya nem elsősorban az alkotás, hanem a művel kapcsolatban a jogosultat illető jogok 5, azonban ahhoz, hogy ezen jogokat meghatározzuk, értelmeznünk kell mit is tekintünk szerzői alkotásnak. Az 1. (1) bekezdés értelmében Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A törvény (2) bekezdése szerint minden ilyen alkotás a védelme alá tartozik függetlenül attól hogy e törvény megnevezi-e, majd egy az előbbi fordulatból láthatóan nem taxatív felsorolással próbál támpontot nyújtani, mit is minősít ilyen alkotásnak. Ebben a felsorolásban megtalálhatunk olyan tradicionális műveket mint az irodalmi alkotások, zenemű, színmű, olyan technikai alkotásokat mint a térkép, az építészeti alkotás és annak terve, vagy olyan újszerű műveket, mint a 5 A Szerzői Jogi Törvény Magyarázata, Complex kiadó, Budapest, 2006. 28. o. 7

szoftver, vagy a gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázis. A felsorolás egyáltalán nem teljes, az alkotások sora folyamatosan bővül, hol nemzetközi megállapodások, hol bírói gyakorlat révén, és további bővítésére folyamatosan mutatkozik igény. 6 A másik pozitív feltételt a (3) bekezdés tartalmazza, mely a következő elvet fogalmazza meg: A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Ebből a bekezdésből jól látható, hogy a szerzői alkotással szemben támasztott egyedüli elvárás az (1) bekezdésbe foglaltakon túl persze, és egyetlen minőségi követelmény, hogy egyéni, eredeti jellegű legyen (pl.: hiába csupán zörejek, effektusok és hangminták felhasználásával állítják elő, a techno műfaj is egyéni, eredeti jellegű zeneműnek minősül az SzJSzT. 7. 43/00.sz. véleménye szerint, tehát szerzői jogi védelem alá tartozik). Ennek a szakasznak az értelmezésében azonban fontos támpontot ad a WCT 8 2. cikke, mely szerint: A szerzői jogi védelem a kifejezési formákra terjed ki, és nem vonatkozik az önmagukban vett ötletekre, eljárásokra, működési módszerekre, illetve a matematikai műveletekre. Tehát a szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jellegű kifejezésekre, expressziókra vonatkozik, nem pedig a kifejezni kívánt tartalomra. A két említett pozitív feltétel mellett néhány negatív feltételt 9 is találhatunk. Az utóbbi idézetben már szerepelt is az ötlet, eljárás, módszer és matematikai művelet. Ezek mellett nem terjed ki a szerzői jogi védelem jogszabályokra, határozatokra, sajtóközleményekre, vagy a folklór kifejeződéseire 10. 3.2. Digitális szerzői alkotások Vizsgálódásunk tárgya tekintetében kiemelkedő jelentőségűek a szerzői művek, szerzői 6 Gyertyánfy Péter: Meddig terjedjen még a szerzői jog? 2001. október 8. http://www.artisjus.hu/_userfiles/file/szerzoijogrol/meddig_terjedjen.pdf (2013. jan. 10.) 7 Szerzői Jogi Szakértő Testület 8 WIPO Copyright Treaty, 2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződésének kihirdetéséről 9 Szjt. 1. (4)-(7) bekezdések 10 Nem ide értve a folklór kifejeződéseinek előadását, hisz az előadói teljesítményt már önálló szerzői műként védi az Szjt. 8

alkotások digitális formáinak és jellemzőiknek pontos körülhatárolása 11. A digitális szerzői művek tipikus fajtája a szoftver 12, és az adatbázis. Hasonló elbírálás alá esnek hasonló jellegük, illetve eredeti alakjuk miatt az egyéb szerzői alkotások digitalizált változatai, mint az egyes dokumentumok, videó, zenei vagy képi fájlok 13 Ezen megjelenési formákra a digitális közeg jellemző tulajdonságai miatt kell kitérnünk. Technikailag minden, a digitális közegben létező szerzői mű adat, információ 14, melyet az arra alkalmas szoftverek számunkra is élvezhető, megszokott formátummá tudnak alakítani. A probléma, hogy mindezen adat, információ, szinte soha nem szinguláris jellegű. Csak ahhoz, hogy az arra alkalmas szoftver számunkra élvezhető formába öltse a művet, már másoljuk, a fizikai (háttér-) tárból, az operatív memóriába. Ez persze önmagában jogilag nonszensz problémakör, de ha tovább vizsgáljuk a digitális szerzői művet rejtő információ áramlását, már nem lesz ilyen egyszerű a képlet. Amikor fizikai tárak között mozgatunk adatot (legyen szó akár egy számítógépen belüli másolásról, vagy a világon átívelő elektronikus levél küldéséről, mely szerverek tucatjait érinti), azt a rendszer előbb másolja a célállomásra, majd a másolás ellenőrzése után esetleges jelleggel törli a forrást. Tetézi a zavart, hogy ez a törlés nem minden esetben számít teljesen véglegesnek és visszavonhatatlannak és itt most nem elsődlegesen a Lomtár beállításokra utalunk. Persze, ezek alapműveletek és önmagukban, jogilag irrelevánsak 15, itt is csupán azért kerülnek említésre, hogy bemutatásra kerüljön és kellő hangsúlyt kapjon a digitális közeg természete. A digitális környezetben bármilyen adatot másolni, törölni, vagy szerkeszteni a természetes. Egyéni, egyedi, eredeti, érintetlen és zárt formáját megőrizni a kihívás. Szemben a hagyományos formájú szerzői alkotások anyagi, dologi jellegével, ahol energiabefektetést, munkát, egyáltalán szándékot és akarást az követel, ha egy ilyen alkotást többszörözni, módosítani, fel- illetve átdolgozni, megsemmisíteni szeretnének. A digitális megjelenési formák esetén ezekhez a 11 Ugyan a Creative Commons lincenc nem kizárólag digitális formájú szerzői műveken használható, de jobban kötődik ezekhez a megjelenési formákhoz, különösen a licenc felhasználási területeinek tekintetében 12 Szjt. 1. (2) c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is 13 Szerzői Jogi Szakértő Testület 36/2007.véleményé 14 Meg kell jegyeznünk azonban, hogy jogilag ez az adat, információ továbbra is szerzői műnek minősül, annak egyedi, eredeti jellegű kifejeződése miatt Szjt. Magyarázata 196. o. 15 Tekintettel arra is hogy az Szjt. ezeket a cselekményeket a digitális technológia rendes használatával együtt járó tevékenységekként értékeli és jogilag szabad felhasználásnak minősíti, l.: szabad felhasználásról szóló fejezet. 9

tevékenységekhez még a szándék sem kell. 3.3. Szabad felhasználás Ahogy az előzőekben már megállapítottuk, a Szjt. tárgya elsősorban a jogosultat, a művel kapcsolatban megillető jogok. Ezek a jogok alapvetően két csoportra oszthatók, a szerző személyéhez fűződő jogokra, és a művel kapcsolatos vagyoni jogokra. Ez utóbbiak afféle tulajdoni jellegű rendelkezési jogok, melyek gyakorlásának határait az Szjt. külön szabályokkal szorítja korlátok közé. Itt is két csoportról, rendes és egyéb korlátokról beszélhetünk. A szerzői jog egyéb korlátai lehetnek például a kényszerengedély, a védelmi idő lejárta, vagy a kötelező jogkezelés. Rendes korlátoknak pedig a szabad felhasználás eseteit tekinthetjük. Az Szjt. 33. (1) bekezdése szerint: A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően. A mű felhasználása alatt természetesen a vonatkozó vagyoni jogok gyakorlását értjük, a személyhez fűződő jogok továbbra is teljes körű védelem alatt állnak. A vagyoni jogok tulajdoni jellegű monopolhelyzetét hivatott korlátozni a szabad felhasználás, felismerve és kiemelve, hogy a szerzői alkotások egyben kulturális, tudományos értékek, melyek felhasználásához emberi alapjogok 16, illetve a törvény által is elismert társadalmi érdekek fűződnek. Ez utóbbiakat az Szjt., mint a szabad felhasználás lehetséges eseteit sorolja fel és mutatja be, rögzítve a szabad felhasználás jogszerű formáját, annak terjedelmét, korlátait. A szabad felhasználással érintett társadalmi érdekek 17 : A szellemi alkotótevékenység megkönnyítése (de nem más alkotók terhére való teljes szabadsága), amelyet az Szjt. 34. -ában szerepel, idézés címen. Magánfelhasználás segítése, mely elsősorban a magánfelhasználásra szánt másolat készítését foglalja magában, és ennek szabályait, korlátait a 35. tartalmazza. Az információs szabadság érvényre juttatása, mely egyrészt a nyilvános előadások és beszédek részleteinek, másrészt időszerű művek részleteinek 16 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27.Cikk (1) bekezdése szerint Mindenkinek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, a tudomány haladásában és annak előnyeiben való részesedéshez., a (2) bekezdésben pedig rögzíti, hogy mindenkinek joga van ilyen alkotásainak erkölcsi és anyagi vonzatú érdekeinek védelmére. 17 Szjt. Magyarázat 194. o. 10

tájékoztatási célú közlését jelenti, és a 36. (1) bekezdése és a 37. szabályozza. Az iskolai oktatás és tudományos kutatás megkönnyítése az egyes szakaszokban mely másolás, idézés, előadás jogát foglalja magában, és a 34. (3) bekezdése, a 35. (4) és (5) bekezdése, a 38. (1) b) pontja és (5) bekezdése, valamint a 39., 40., 68. (2) bekezdése szabályozza. A művek közönséghez juttatásának megkönnyítése mely elsősorban a nem jövedelemszerzési célú előadást jelenti, és a 35., 38. és 61. (1) bekezdése tartalmaz vonatkozó rendelkezéseket A kulturális ipar könnyebb működéséhez fűződő érdek mely a televíziós műsorszolgáltatásban egyes képzőművészeti alkotások díszletként történő szabad felhasználását jelenti, és a 36. (3) és (4) bekezdés foglalja magában. Műszaki szükségszerűségekkel, főleg a digitális technológiával összefüggő okok, melyek a már korábban bemutatott, a digitális környezet és más hasonló felhasználási módot megkövetelő műszaki megoldás puszta használatával együtt járó felhasználási tevékenységeket szabályozását foglalják magukba a 35. (6) és (7) bekezdésben, valamint az 59., 60. és 62. -ban. Az igazságszolgáltatáshoz és közbiztonsághoz fűződő érdekek mely a művek idézését és előadását teszi lehetővé bírósági, közigazgatás, vagy más hatósági eljárásban a 41. (2) bekezdésben foglaltak szerint. A társadalmi esélyegyenlőséghez fűződő érdek mely a fogyatékkal élők, fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő igényeik kielégítésére történő felhasználás esetét szabályozza a 41. (1) bekezdésben. Mindezeket keretbe foglalandó, az Szjt. 33. (2) bekezdése megfogalmazza továbbá a nemzetközi joganyagokból eredő, úgynevezett háromlépcsős tesztet, mely a különös szabályokon túl a szabad felhasználás abszolút korlátaiként működnek. Ennek értelmében a szabad felhasználás (1) nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit (2) meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek (3) nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. Fontos még megjegyeznünk a szabad felhasználás kapcsán, hogy a 33. (3) bekezdése értelmében a szabad felhasználás rendelkezéseit nem lehet kiterjesztően értelmezni. 11

3.4. Felhasználási szerződések Mivel vizsgálatunk tárgya, a Creative Commons Licenc lényegét tekintve egy felhasználási szerződés, ezért fontos kitérnünk ennek a fogalomnak a meghatározására, melyhez a kiindulási alapot az Szjt. 42. fogja adni. 42. (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. Mint láthatjuk az Szjt. rendszerében a felhasználás engedélyezésére, a vagyoni jogok körében adott engedélyezésre csak a felhasználási szerződés megkötése útján kerülhet sor 18. Meg kell jegyeznünk, hogy az Szjt. háttérjoga a Polgári törvénykönyv, így a felhasználói szerződésekre az Szjt-ben szereplő joganyagon túl a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak. A (2) bekezdés értelmében a felhasználói szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől [a felek] egyező akarattal eltérhetnek. Témánk szempontjából ez azért fontos, mert ez által a feleknek lehetőségük van az (1) bekezdésben említett díjfizetéstől is eltekinteni. A felhasználási szerződések, kifejezett kikötés esetén kizárólagos jogot is adhatnak a felhasználónak 19. Ilyen esetben a szerződésben meghatározott jogszerző felhasználó fogja a használati jogokat gyakorolni, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat és maga is csak akkor lesz jogosult műve további felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték. Ezek a szerződési formák a szerzői művek kereskedelmi célú hasznosítására épült iparágakban domináns szerephez jutnak. Eltérő (jogszabályi vagy szerződési) rendelkezés hiányában a felhasználási engedély Magyarország területére terjed ki 20. Jövőben létrehozandó szerzői művekre kötött felhasználási engedély semmis az Szjt. 44. (1) bekezdés értelmében. A 45. (1) bekezdés értelmében a felhasználói szerződést írásba kell foglalni. Azonban, a (3) bekezdés értelmében írásba foglaltnak kell tekinteni a szerződést, ha a szerző a 26. (8) 21 bekezdése szerint teszi közzé művét, és a műre elektronikus úton kötött és 18 u.o. 223. o. 19 Szjt. 43. (1) bekezdés 20 Szjt. 43. (4) bekezdés 21 A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés 12

rögzített szerződéssel enged további felhasználást. Ez utóbbi kitétel témánk szempontjából kiemelkedően fontos, hisz a szerzői művek digitális környezetben történő nyilvánosságra hozatala esetén gyakran használt módszer (és mind a publikálást, mind a felhasználást meggyorsító és könnyítő eljárás) a digitális szerződési forma. Ez épp úgy jelentheti szoftverek felhasználási szerződéseit, Open Source programok és programrészletek ún. GPL 22, vagy mindenkinek szóló felhasználási engedélyét, mint akár a Creative Commons Licenceit 23. 3.5. Jogbitorlás Jogbitorlásról szerzői jogi értelemben akkor beszélhetünk, ha a szerzői jog jogosultjának védett jogait, a szerzői jog korlátain a szabad felhasználás esetein túlterjeszkedve megsértik. Legtipikusabb esete ennek különösen a témánk szempontjából fontos, digitális környezetben a szerzői alkotások engedély nélküli terjesztése, sokszorozása, vagy például az Szjt. 26. (8) bekezdésekbe foglaltak szerint az interneten történő nyilvánosságra hozatala. Érdekesség, bár témánk szempontjából nem jelentős, mégis a digitális szerzői alkotások sajátosságaira oly jellemző, hogy az Szjt. 95. értelmében a szerzői jog megsértésének minősül az is, ha a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedést szándékosan megkerülik 24, vagy arra alkalmas eszközöket készítenek, reklámoznak, forgalmaznak, fenntartva persze az arányosságot. 25 helyét és idejét egyénileg választhatják meg. ez lényegileg az interneten történő közzététel 22 General Public License http://www.gnu.org/licenses/gpl.html (2013. febr.10.) 23 Szjt. Magyarázata 251. o. 24 Ebben az esetben például digitális formátumú szerzői alkotás másolás, vagy jogszerűtlen felhasználás védelmét szolgáló intézkedés, például jelszó megkerülését kell itt értenünk. Szjt. Magyarázat 572.o. 25 Szjt. 95. (2) b) [olyan eljárások, eszközök forgalmazása, reklámozása minősül a szerzői jog megsértésének] amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége. 13

4. A társadalmi konfliktus Elemzésünk szempontjából fontos tisztáznunk, hogy miben is áll az az eredeti társadalmi konfliktus, mely a szerzői jogok tulajdonosa és a szerzői műveket élvezni vágyók közt feszül. Egyrészt a jogtulajdonosnak, az egyedi, eredeti mű alkotójának érdeke, hogy alkotásának forrásaként őt elismerjék, és ezen minőségében a jog őt meg is védje. Hisz aki időt és energiát szán egy szellemi termék elkészítésérére, azon dolgozik, azt elkészíti, joggal érzi megrövidítettnek magát, ha saját keze, elméje munkájának gyümölcsével mások ékeskednek. Gondoljunk bele egy életszerű, hétköznapi példába: A nyaralásunk során készítünk fotót, melyen egy nevezetesség mellett pár ember is feltűnik. Ezt a barátaink és magunk élvezetére a ma már annyira hétköznapinak számító közösségi oldalunkon megosztjuk, egy utazási iroda reklámprospektusában látjuk viszont, pár hónappal később. Felismerjük a tájkép minden elemét, és könnyedén beazonosítjuk mint sajátunkat, mert az életszerűség talaján maradva mondjuk egy hozzátartozónk a képen álló emberek közt egyértelműen felismerhető. Se engedélykérésre, se értesítésre nem került a reklámot készítő és az azt közzétevő cégtől, akik a mi szellemi munkánkból kimutatható profithoz jutnak. Nem nehéz megrövidítettnek éreznünk magunkat egy ilyen szituációban, és nem csak a lehetséges anyagi juttatásoktól történő elesésre gondolok: hozzájárulásunk, tudtunk nélkül használták fel a mi alkotásunkat. Ha nem szellemi termékről lenne szó, hanem kézzel fogható anyagi alkotásról, azt lopásnak minősíthetnénk. A jogtulajdonos érdeke elismert, és már a XIX. század óta nemzetközi szerződésekkel is védett érdek. Az sem véletlen hogy a szerzői alkotások jogi védelme a tulajdonjog védelmének analógiájára épül, és ilyen megvilágításban helyesnek is tűnhet. Hol itt a probléma, kérdezhetnénk. Aki mások szellemi alkotását, szerzői művét élvezni, használni, hasznosítani kívánja, az keresse fel az alkotót, a jogtulajdonost, kérje engedélyét, és ha kell, fizesse azt meg. Jogszerű, igazságos és világos. De életszerű? Biztos hogy ilyen egyszerű a kérdés? Ebben a társadalmi konfliktusban a jogtulajdonossal szemben nem a fizetni nem vágyó felhasználót kell elsősorban elképzelni, bár az ő helyzete sem mindig méltányolhatatlan. Azonban a képlet messze nem ennyire egyszerű. 14

4.1.Szabad felhasználás esetei A modern jogrendszer, mint ahogy azt láthattuk, elismer olyan alapvető emberi jogokat és támogat olyan társadalmi érdekeket 26, melyek indokát adhatják a szerzői jog monopolhelyzetének korlátozásának, a felhasználók javára. A szabad felhasználásnak fokozatos tágulását, és állandó felülvizsgálatát két folyamat is indokolja. Egyrészről a hasznos műszaki, technológiai eszközök rendeltetésszerű használatának megkönnyítése 27, hogy az adott technológia, módszer, eljárás puszta használatát feltételezve persze hogy a használat célja és eredménye minden egyéb szerzői és más jogi vonatkozásban jogszerű ne keletkeztessen jogszabálysértéseket. A másik ilyen folyamat szintén részben a technológiai eszközök fejlődésével, új műszaki eszközök elterjedésével együtt járó jelenség: az általános társadalmi helyzetek, kommunikáció és élet változása. A legkézenfekvőbb, és talán legkönnyebben elismerhető példánál maradva, vegyük az oktatás esetét. Láthattuk, a szerzői művek ipara nem akármilyen jövedelmű lehet, nem is említve a kulturális jelentőségüket. Ennél fogva nem csekély a jelentősége az újszerűség fenntartásának és a jövő kulturális, szellemi termelő rétegének a képzésének sem. Hogyan lehet új szerzőket, alkotókat képezni, új alkotásokat létrehozni? Az alkotások létrehozásához a megfelelő készségek elsajátítására és képzésére van szükség. Hogyan lehet ezeket a készségeket elsajátítani? Vegyük például a rajzot. Minden magyar iskolában tanítanak rajzot. A kézügyesség és készségfejlesztés mellett kulturális képzést is jelent, valamint a jövő rajzművészeinek is az első központi oktatása, kutatása is itt kezdődik. Hogyan tanulunk rajzolni? A legáltalánosabb módszer, hogy leülünk egy összeállított csendélet, egy kiültetett személy, vagy egy látkép elé, és elkezdjük azt lerajzolni. Fogalmazzuk át egy kicsit: lemásoljuk amit látunk. Szerzői jogi szemmel ez a másolás már mindjárt bántóbb, noha az adott szituációban egy legyintéssel elintézünk minden potenciális egyedi, eredeti mű bitorlásának kérdését, már a lerajzolás céljából kiállított szellemi termék és annak másolata kérdésében. Még ha az kísértetiesen is emlékeztet elismert, védett alkotásokra is. Mi a helyzet a zenével? Ha az ember meg akar tanulni egy hangszeren játszani vagy énekelni sokszor egy bizonyos szerző, egy bizonyos egyedi jellegű, eredeti művét 26 l.: Alapfogalmak fejezet, A szabad felhasználásról szóló alfejezetében, a szabad felhasználás egyes esetei 27 Szjt. 35. (6) és (7) bekezdés, valamint az 59., 60. és 62. 15

másolja, adja elő. Ebben az esetben sem nehéz elhessegetni a jogi aggályokat a művek szabad felhasználásának eseteire, oktatási célra hivatkozva, esetleg egy vállvonással hozzátéve, hogy a legtöbb esetben az oktatott művek már közkincsek, védelmi idejük lejárt. Az oktatási, tanulás cél még akkor is megvan, ha egy személy egy aktuálisan játszott, forgalmazott, védett zenei művel kíván hangszeren tanulni. 28 De mi történik, ha nyilvánosan előadja amit tanult? Bizony ilyenkor már nem csak a fogunkat szívhatjuk. Pedig az előadói készség fejlődésének legjobb, talán egyedüli külső, objektív fokmérője a hallgatóság. Az pedig talán kicsit magas elvárás, hogy valaki az előadói tehetségéről olyan zenével próbáljon visszajelzést gyűjteni, melyet hangszere talán már elégséges ismeretében, első próbálkozásában próbált egyedileg, eredeti formában maga szerezni. Nem is beszélve arról, hogy a zeneszeretők esetleg szívesen hallgatják mások előadásában kedves, ismert zenéiket. Itt már érzékelhető az a méltányolható igény, mely szemben állhat a jogtulajdonos érdekeivel. A nyilvános előadás problémakörén túl persze egyéb gondok is adódnak ezzel a képlettel, a társadalmi körülmények változása során. Az oktatási célú felhasználás szabadságánál maradva pontosítanunk kell magunkat. Nem oktatási, hanem iskolai oktatási célt fogalmaz meg a törvény, melyet a 33. (4) bekezdésében pontosan definiál is. 29 Lényegileg államilag elismert intézményi keretbe szorítja és tantervhez, képzési követelményhez köti az oktatási célú szabad felhasználás eseteit, kiszorítva ezzel a magániskolákat és az oktatási célú vállalkozásokat. Ez a fajta oktatási szolgáltatás az elmúlt években fokozatosan és gyorsuló tendencia nyomán indult terjedésnek, különösen olyan területeket érintve, amelyek túl gyorsan fejlődnek és változnak ahhoz, hogy a közoktatási intézményrendszer minden igényt kielégítően tudjon róluk szakmai ismereteket nyújtani (pl.: információs technológia), vagy amely területeken a minőségi oktatás megköveteli a kisebb csoportokban történő oktatást, az egyes tanulókra fordított nagyobb figyelmet (pl.: nyelvi oktatás, vagy zenei képzés). A probléma abból is ered, hogy ezekre az esetekre nem tudunk analógiával élni, az Szjt. nem engedi a szabad felhasználás eseteit kiterjesztően értelmezni, a jogtulajdonosok érdekeinek védelmében. Persze a magáncélú szabad felhasználás esetei 28 Illetve itt a magáncélú, zárt körű előadás esete is könnyíti a jogi helyzetet Szjt. 38. (1) bekezdés 29 E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg 16

még mindig adottak, ám ezek terjedelme lényegesen szűkebb körű az oktatási célú felhasználási módoknál. Tovább bonyolódik a helyzet ha a digitális környezetben megjelenő, új vállalkozások, sokszor ingyenes szolgáltatások eseteit vizsgáljuk. Ma már könnyedén rátalálhatunk egyes tartalommegosztó portálon a világhálón olyan kezdeményezésekre, melyeket magánszemélyek indítottak, többnyire jövedelemszerzési cél nélkül, egyebek mellett hírközlési, vagy oktatási céllal. Ezek a nagy tömegek által, a rendelkezésre állás alatt bármikor lehívható, elérhető anyagok, önmagukban is önálló szerzői alkotások, ám sokszor tartalmazzák más szerzői művek részleteit, előadásait. Hogy mely szerző, milyen mértékben tett eleget saját, a szolgáltató, vagy a felhasznált mű joga szerint a szabad felhasználás feltételeinek, tulajdonképpen melyik jog alkalmazása lenne irányadó és hogyan, önmagában hatalmas terhet ró a megosztást lehetővé tevő portálokra. A káoszt tetézi, hogy a szabad felhasználás szabályai térségenként eltérő lehet ami jogszerű szabad felhasználásnak minősül az Európai Unió államaiban könnyen kizárható felhasználási mód lehet egy angolszász jogi rendszerben. 4.2. Kalózkodás Modern felfogás szerint szerzői jogsértésről, bitorlásról akkor beszélünk, ha a jogtulajdonos anyagi haszontól esik el. Ugyan eredetileg minden engedély nélküli felhasználás bitorlásnak számít és a jog által üldözendő, azonban sokszor kérdéses, hogy ez mennyire kivitelezhető. Gyakorlatiasan felfogva, a jog általi szabályozás két dologtól függ: az egyik a törvénykönyvekben leírt szavak, a másik, hogy mennyibe kerül ezeknek a szavaknak érvényt szerezni. 30 Nem véletlen így az általános felfogás. Persze ez nem érv a kalózkodás eltűrése mellett, csupán életszerűbb megvilágításba helyezi a helyzetüket. Szűkebb értelemben vett kalózkodás alatt értve a haszonszerzési céllal történő szerzői jogbitorlást, persze elismerten más formái is vannak a kalózkodásnak. A védett szerzői művek mindennemű engedély nélküli magán és közcélú terjesztése vagy másolása jogsértő hisz általa a jogtulajdonos bevételtől esik el. Vagy mégsem? Nem ilyen egyértelmű a helyzet ha olyan művet másolnak mely közforgalomban már beszerezhetetlen. Megint csak bonyolítja a kérdést ha a másolás és terjesztés révén az 30 Lawrence Lessig: Szabad Kultúra (Free Culture) A kreativitás természete és jövője Kiskapu Kiadó, Budapest, 2005. 11. oldal 17

adott mű olyan reklámra tesz szert, amely még hasznot is hoz neki. Hisz nincs jobb reklám annál ha ismerős, családtag, jó barát győz meg egy mű vagy akár termék értékéről, pláne ha azt nála kipróbálhatjuk és felhívhatja figyelmünket annak előnyeire, szépségeire, mely tulajdonságok miatt ő ajánlja azt nekünk. És ismételten nem ilyen egyszerűen megítélhető az az álláspont, amikor egy olyan térségben terjesztenek bizonyos szerzői műveket, ahol a kizárólagos jogok tulajdonosa nem adta ki a művét, és az adott műhöz hozzájutni aránytalanul nagy terheket jelent, vagy egyáltalán nem is lehetséges. 4.3. A szellemi tulajdonra alapozó ipar Nehéz átsiklani a bevezetőben felhozott számok jelentősége fölött. A világ vezető gazdaságának exportjának majd' 2/3-át a szellemi tulajdonra alapozó ipar adja. A helyzet önmagában elég kellene hogy legyen a szerzői jogunk átértékelésére. Gondoljuk csak végig! A szerzői jog, a szellemi mű jogi védelme megjelenésekor a tulajdonjog analógiájára jött létre a 18. század végén. Ez lehetővé tette, hogy a szerzők testi formát öltött alkotásait védelemben részesítsék, és e mellett már megjelenhetett a másolók üldözése, a jogsértőktől által okozott kár megtérítése, a használatból való kizárás lehetősége is. 31 Nem sokkal ezt követően hozzávetőleg a könyvnyomtatás és másolás elterjedésé nyomására jelentek meg a szerző személyéhez fűződő jogok, melyek elismerik a mű alkotójának elidegeníthetetlen jogait. Ezen jogok létrejöttével a jogalkotók elkötelezték magukat a szellemi tulajdon létrehozója védelmére, fenntartva továbbra is a tulajdonjogi analógiát a szellemi termékre. Itt azonban nem csak az adott szellemi alkotás eladásának jogát értjük. Fel kell ismernünk, hogy végső soron a szellemi tulajdon, és különösen a szerzői mű nem egy anyagiasult, fizikailag abszolút egyedi alkotás, és napjainkra ez fokozottan igaz. Ha valaki lemásolja egy egyedi festményünket, szobrunkat, szerzői tulajdonunkat bitorolja, jogot sért, még ha a saját, eredeti példányunk érintetlenül nyugszik birtokunkban. Ugyanakkor ha elismerjük a másolás, közzététel, terjesztés jogának lényegileg a vagyoni jogoknak a jogtulajdonoshoz tartozását, fenntartva a tulajdonjogi analógiát, miért ne adhatnánk meg a lehetőséget ezen jog átruházására? A gazdasági kapcsolatok alakulása révén létrejöttek olyan társaságok, melyek kifejezetten arra szakosodtak, hogy lehetőséget teremtsenek a szellemi tulajdon alkotóinak, hogy műveiket, alkotásaikat a 31 Nótári Tamás: A magyar szerzői jog fejlődése, Lectum Kiadó, Szeged, 2010. 12. o. 18

nagyközönséghez eljuttathassák. A szerzők, alkotók a legritkább esetben rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, hogy művüket a nagyközönséghez eljuttatva abból profitálhassanak. A megfelelő erőforrásokkal rendelkező csoportok (pl.: könyvnyomdák) a legritkább esetben tudnák kizárólag saját szellemi tulajdonuk révén kiaknázni lehetőségeiket. Kooperációjuk szinte természetes, magatartásuk jogi szabályozása kézen fekvő. Fontos viszont látnunk, hogy jelen korunkban a másolásra, terjesztésre erőforrásokkal rendelkező cégek, társaságok a piacokért, fogyasztókért folytatott egymás közötti versenyük révén hatalmassá váltak. Az előbb vázolt jogviszony kiegyensúlyozottságának illúziója is elveszett. A szellemi tulajdon alkotóitól a kiadók, terjesztők sokszor aránytalan feltételeket is követelhetnek a jogok átruházása, a felhatalmazás során. Tevékenységük következtében a szerzői alkotások a nemzetközi piacokon kitüntetett tömeges fogyasztási cikké váltak, melyek következtében a szerzői jogi jogviszonyok és velük párhuzamosan a jogsértések is tömegjelenséggé váltak. Erőfölényük vitathatatlan. És érdekeik nem mindig találkoznak az alkotók érdekeivel. Az előző fejezetben említett kalózkodás kérdésében is nagyon eltérő lehet az álláspontjuk. A szűkebb értelemben vett (egyértelműen anyagi vonzatú) kalózkodás esetében nem merül fel kérdés, de mi a helyzet a többi esettel? Mi a helyzet akkor, ha a mű ismerősök közötti megosztása zajlik, mely potenciálisan növelheti az eladásszámot? Ilyenkor a mű és alkotója ingyenes és nem csekély mértékű és erejű reklámhoz jut. A gazdasági érdekeit előre helyező kiadók kétségei a módszer hasznosságáról persze nem egészen alaptalanok. Mi van ha a többséget nem sikerül annyira meggyőzni, hogy megvásárolja a kiadványát, de az ingyenes (bitorolt) másolatot továbbra is hasznosítja? Mi van ha a potenciális haszon nem éri el a tényleges bevételkiesést? Ilyenkor a kiadók érdekei a biztos veszteségre hivatkozva könnyedén szembekerülhetnek az alkotóékkal. Mi van ha egy kiadó úgy dönt, hogy a szerzője műveit nem értékesíti egyes piacokon, és ezeken a helyeken csak kalózkodás révén lehet az alkotáshoz hozzájutni? Ebben az esetben a szerző, alkotó hasonlóan a korábbiakhoz új reklámhoz, ismertséghez jut műve révén, és esetleg az ilyen jellegű kalózkodás mértékétől függően nyomást gyakorolhat a kiadójára, hogy nyisson az új piacok felé. A kiadó itt is gazdasági érdekeire fog támaszkodni. Egy új piac felé nyitni nem kis befektetés, és ha a potenciális haszon nem garantál sikert, elég kockázatos is. Tétlenül azonban mégsem 19

tűrheti, hogy mások bitorolják az alkotótól megszerzett jogait, sokszorosítják engedély nélkül termékeiket. Tétlensége felbátorítaná azon a piacon a felhasználókat a bitorlásra, ahol forgalmazza a művet ( Ha nekik szabad másolni, nekünk miért nem? ). Az is lehetséges hogy üzletpolitikájának része, hogy még nem nyitott az adott piacra, és lehetséges jövendő haszontól esik a kalózkodás miatt. Nem is említve azt az esetet, hogy a kalózkodás elterjedése és felbátorodása után nyitni egy piacra pont hogy akár veszteséges is lehet számára. Az hogy a kalózkodás révén a még ki nem aknázott piacon esetleg jobban ismerté válik a mű és megnövekszik rá az igény még nem garantálja, hogy az ingyenesen (jogszerűtlenül) lemásolt művekhez hozzászokott közönség csak azért vásárolna a kiadványból annak megjelenése után, hogy jogszerűen élvezhesse a művet. A kérdést pedig tovább bonyolítja az a tény, hogy az internet révén sosem volt még ilyen könnyű hatalmas tömegek számára a szellemi tulajdonnal kalózkodni. 4.4. A digitális világ A digitalizáció és az internet jelentőségéről, mibenlétéről, jellegéről és problémáiról könyvtárakat lehetne megtölteni. Témánk szempontjából azonban fontos egy elemezzük annak természetét. Ha nagyon egyszerűen szeretnénk felfogni, akkor elég ha annyit mondunk, hogy az internet egy információ közvetítő közeg. Lényegileg emberi és gépi kommunikációs eszköz. Az internet különlegessége a korábbi, ilyen jellegű eszközökhöz képest a kódolást, dekódolást és adattárolást végző technikai eszközök (a számítógépek), valamint az adatforgalom vezérléséért felelős szabályozók (programok) multifunkcionalitása, melyek teljesen megreformálta az információs technológiát. Az internet nem írható le olyan egyszerűen mint a korábbi megoldások. Nem csupán egy (pl.: adás sugárzás) vagy két (pl.: telefonbeszélgetés) irányú információ közvetítéséről van szó, hanem a világon bárhol tárolt, és az interneten megosztott bármely adathoz, bármilyen időben történő hozzáférést is jelent. Megjelenését követően rohamosan terjedni kezdett, nem csak gazdasági célú alkalmazás terén, hanem a háztartásokban is. Az ezredfordulót követően pedig a napi használati eszközeink is egyre jobban használják ki az internet adta lehetőséget. Az okos telefonok, televíziók és hasonló eszközök megjelenésével és elterjedésével az egyes multimédiás eszközök határai kezdenek elmosódni és beleolvadni az internetet használó eszközök tömegébe, mely által egyre több eszközön, 20

egyre kötetlenebbül tudjuk elérni az interneten közzétett tartalmakat. Amit nagyon fontos megértenünk, hogy a digitális környezet teljesen más szabályok szerint működik, mint az anyagi világ. A digitális közegben lényegileg minden egyedi, eredeti jellegű alkotás, legyen bár programkód, írás, vagy egy fizikai fénykép digitalizált mása szellemi tulajdon, szerzői alkotás. Ugyanakkor ebben a közegben, az anyagi szerzői alkotásokkal szemben nem a másolás, sokszorozás okoz nehézséget, épp ellenkezőleg. A digitális térben a dolgok természete, hogy azok másolhatóak, sokszorozhatóak, szerkeszthetőek és törölhetőek. Nehézséget, energiabefektetést pont az követel, ha ezt meg szeretnénk akadályozni, az alkotás egyedi jellegét meg akarjuk őrizni. Nem lehetetlen, hisz a pdf 32 formátumba kódolt másolásvédelemhez hasonló megoldásoktól az egyedi regisztrációkulcsok használatán át a minősített elektronikus aláírásig 33 rengeteg megoldás született már rá. (Összefoglalóan ezeket a megoldásokat nevezi a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedésnek az Szjt. 95. -a) Azonban ezen megoldások közül egyik sem nyújt teljes biztonságot, mindegyikük megkerülhető, feltörhető, hisz a digitális művek természetével, a digitális közeg alapvető szabályaival ellenkező, azokat korlátozni próbáló megoldásokról van szó. Melyek maguk is, legalább részben digitális megoldások. Értenünk kell azonban azt is hogy az internetnek, a digitális közegnek, pontosan a természete révén hatalmas társadalmi haszna van. Elemezzünk itt pár példát. Ahogy a korábbi fejezetben már kitértünk rá, az alkotói készségfejlesztés alapeleme a másolás. A digitális művekben a másolás, ahogy azt a fentiek alapján gondolhatjuk, természetes dolog. Egyedi, eredeti digitális szerzői alkotásokat más, korábbi alkotások másolása, szerkesztése révén, a digitális közeg lehetőségeit kihasználva is létre lehet hozni. Nem egyedülálló az ilyen, korábbi ötleteket, egyedi műveket újrahasznosító alkotási folyamat, és nem a digitális közeg találmánya. Gondoljunk csak Disney meséire sok közölük újszerű feldolgozása korábbi századok írói munkájának. Azonban a digitális környezetben ez a fajta alkotói stílus soha nem volt még ilyen könnyű, természetes, dinamikus. 32 Portable Document Format, nyilvánosan elérhető formátumra építő, de alapvetően zárt rendszerű dokumentum formátum, amely a létrehozáskori beállítások függvényében korlátozza tartalmának digitális elérhetőségét, addig a pontig amikor a szöveges tartalmat kimásolni sem lehet belőle, legfeljebb kézzel. 33 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 21

Gondoljunk a programkódokra, amik természetüknél fogva érdemben csak a digitális közegben létező szellemi, szerzői alkotások. Ezek másolása, szerkesztése a jogtulajdonossal szemben ugyanúgy jogbitorlás, de nem nehéz elképzelni az ilyen tevékenység oktatási célú előnyeit. Egy népszerű program nyilvános forráskódjába bárki betekinthet, általa nemcsak a programozást, az adott programnyelvet és gondolkodást sajátíthatja el a tanulni vágyó, hanem az adott programot is megértheti. A kód birtokában kísérletezhet is vele, apró változások eredményét követheti nyomon, ez által a tanulás és megértés során, másolással és szerkesztéssel új, egyedi alkotást is létrehozhat. A nyílt forráskódú (Open Source, l.: későbbi fejezetben) programok segítségével nem csak a komolyabb programokért fizetni nem vágyó felhasználóknak kedveznem, hanem a tanulni vágyóknak is. A könnyű hozzáférés és szerkesztés miatt a technikai innovációt is elősegíthetik az ilyen nyilvános, digitális szellemi tulajdonok. Ha az internet kommunikációs lehetőségeinek szabadságát, a lehetséges együttműködés könnyedségét és egyszerűségét is figyelembe vesszük, nem nehéz belátni, hogy a digitális közegnek, a szabad internetnek hatalmas társadalmi haszna lehet. Mindezek mellett említést érdemel az internet demokratikus párbeszédre gyakorolt hatása is. A modern demokráciákban a legtöbb állampolgár számára a szavazati jog gyakorlásával kimerül a demokratikus jogok gyakorlása. A politikai szakmai vitáknak az átlagember sokszor csupán szemlélője. Azonban az internetes naplók (blogok) és közösségi oldalak révén könnyedén kifejezhetik az emberek a véleményüket más felhasználók, a nagyközönség számára. És ezt a nagyközönség meg is tudja vitatni az adott oldalakon. Segítségükkel nyomást gyakorolhatnak a jogalkotókra, döntéshozókra, és már gyakoroltak is, ahogy erre példát is fogunk látni. 4.5. A digitális környezet szolgáltatói oldala Ugyan a korábbi fejezetben már kitértünk a szerzői jogra épült iparág sajátosságaira, és körülményeinek változásaira, azonban a digitális közeg jellemzőinek ismertetése után ismét vissza kell kanyarodnunk erre a témára, két aspektusa tekintetében. Egyrészt vizsgálnunk kell, hogy a hagyományos nem feltétlenül csak szerzői művekre épült kereskedelmi iparágak milyen formában használja saját céljaikra (termékeinek terjesztésére) a digitális környezet nyújtotta előnyöket, másrészt, milyen új szolgáltatói felületek jelentek meg mellettük. A hagyományos kereskedelmi ipar lényegileg interaktív katalógusok működtetését 22

jelenti, melyeken keresztül (jellemzően a fizetést is online végezve) a kínált termékekhez hozzájuthatunk, azokat megvásárolhatjuk részben digitális lehívhatóság, részben házhosszállítás révén. Ez az úgynevezett webshop kereskedelmi szisztéma, mely jelenthet kizárólag az interneten működő kereskedelmi hálózatot, de ugyanúgy lehet a hagyományos kereskedelmi cégek egy alternatív vásárlói felülete, az üzlethelyiség digitalizált mása. A másik, a digitális közegben egyre jellemzőbb, új szolgáltatói ágról részben már ejtettünk szót. Itt is többféle szolgáltatói tevékenységről beszélhetünk, ilyen lehet például a tárhely szolgáltató, mely akár ingyenesen is bocsájthatja felhasználói számára interneten elérhető tárhelyét, hogy azon (több-kevesebb korláttal) szinte bármilyen tartalmat megoszthassanak. Egy másik jellemző példa a már említett magánszemélyek által üzemeltetett hírközlő, vagy oktató profilok, akik jellemzően pont az előbbi tárhelyszolgáltatókon keresztül osztják meg tartalmaikat. Formájuktól függetlenül mindegyik ilyen szolgáltatónak jellemző érdeke weboldaluknak, az interneten elérhető profiljuknak a minél nagyobb látogatottsága, ugyanis elsődleges vagyonszerzési módjuk, hogy az előző bekezdésben említett webshop-ok számára reklámfelületet nyújtanak. Ezek lehetnek a szolgáltatók saját webshopjai, szolgáltatásuk tartalmával összefüggő webáruházak, vagy tőlük teljesen függetlenek, lényegileg mindegy is. Amit ezekből az összefüggésekből látnunk kell, hogy a digitális környezet és különösen a digitális formátumú szerzői alkotások szabad felhasználási formáihoz és különösen azok kiterjesztéséhez kimutatható és jogszerű gazdasági érdek is kötődik, melyek érezették is magukat az elmúlt évtizedek nemzetközi jogalkotói tendenciáiban. 34 4.6. A kutatás szabadsága A kulturális, oktatási szerzői alkotások körüli társadalmi konfliktus mellett fel kell hívnunk a figyelmet, a szerzői művek egy másik csoportja körüli konfliktusra is. A tudományos tevékenységből eredő művek látszólag minimális gazdasági vonatkozásúak, a társadalmi felhasználói réteg is ismételten csak látszólag szűkebb, mégsem mehetünk el az ezen a téren fokozottan érzékelhető ellentmondások mellett. A tudományos kutatásokat közzétevő publikációk, szakmai lapok, az azokat tároló adatbázisok mind előfizetésesek. Nem ritkán igen komoly díjakat szabnak fel. 34 Dr. Gyenge Anikó: Szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere, HVG-ORAC Lapés könyvkiadó Kft., Budapest, 2010. 10. o. 23

Eredetileg a kutatók és kiadók között is hasonló a viszonyrendszer állt fel, mint a szerzők és kiadók között. A kutató meg akarta jelentetni az írását, kutatása eredményét, a kiadó pedig ki akarta használni erőforrásait, lehetőségeit újabb kiadványok megjelentetésére, valamint profitszerzésre. A különbség, hogy a kutatót többnyire az intézete (az állam) fizeti, nem a kiadó. Az eredeti állapothoz képest azonban két körülmény is változott. Az egyik, hogy a digitalizációnak köszönhetően sokkal olcsóbb lett a színes, körülményes kimutatásokkal, rajzokkal, képekkel, statisztikákkal tarkított kutatások megjelentetése, a másik pedig hogy a kiadók fokozottan emelték kiadványaik árát. Az Egyesült Államokban 1986 és 2003 között a tudományos kiadványok éves előfizetésének árainak növekedése 250%-al haladta meg az inflációt. 35 A legtöbb akadémiai kiadványterületen a lapok éves előfizetésének díja 1000 dollár fölött van. És a tudományos, akadémiai kiadványok legfőbb előfizetői könyvtárak, egyetemek, állami kutatóintézetek, ahol a kutatások zajlanak. Az állam fizeti a kutatókat, üzemelteti a kutatóintézeteket, majd közvetve a kutatásainak publikációiért is, horribilis összegeket. Ezekkel az árakkal a kiadók elérik, hogy elszigeteljék egymástól a kutatókat, és ezzel a tudományos fejlődést lassítsák. A probléma némileg kiterjedtebb digitalizált, a világhálón szolgáltatóként működő tudományos könyvtárak esetén, ahol az egyes cikkek, kutatási eredmények egyesével érhetők el, és vásárolandók meg. Ezekben az esetekben a könyvtárak csupán minimális információt nyújtanak a cikkek tartalmáról, amelyekhez az átlag 30 dolláros díj megfizetése ellenében juthat hozzá az olvasó. Mivel a cikkek minősége és relevanciája, különösen egyes kutatási területeken csak a teljes cikk ismeretében derül ki, és mivel a rövid összefoglalót sokszor laikus szerkesztők, máskor kutatásuk értékét védendő maguk az írók elég szűkszavúan fogalmazzák meg, a megfelelő cikkek keresése közben könnyedén több száz dollárt áldozhat irreleváns cikkekre. A frusztráción túl ez további, súlyos anyagi terheket jelent a többségében állam által finanszírozott kutató, oktató tevékenységet végzőkre, és ez által tovább szeparálja a kutatásokat, nehezítve az együttműködést, akadályozva a tudomány fejlődését. A lehetőség adott persze, hogy az egyes szerzők műveiket Szabad Könyvtárakba töltsék fel, ahol bárki hozzáférhet az egyes kutatási eredményekhez, azonban ez is a kialakult kutatótevékenységek kettősségét hordozza magában. Egy részről a technológiai haladás, a kutatás, a tudás szabadsága minél könnyebben hozzáférhető forrásokat feltételez. Más 35 Forrás: Association Research Librari 24