A SZÜLETÉSI ÁTLAGSÚ LY ÉS KORASZÜLÉS PROBLÉMÁ I CIGÁ NYCSECSEMŐKNÉL 1971 74 KÖZÖTT H ORVATH M IH Á LY DR. ÉS KÓBOR JÓ Z SEF DR. C igány ú jszü lö ttek sú ly átlag án ak és a koraszülöttség gyak o riság án ak a d a tairó l 1970-ig beszám o ltunk. (3,4.) H angsúlyoztuk ezen ad ato k n a k a szociális és gazdasági viszonyokkal való kap cso latát, a m in t arró l C zeizel, Bognár, K óbor és m u n k a tá rsa ik beszám oltak. (1, 2, 5.) Az időközben vég b em ent fejlődés, v alam in t a központi terhesgondozás következtében a cig án y terh esek gondozásának jelen tő s jav u lása, és a gestatió s idők ism ertté v álása in d o k o lttá tette, hogy e k érd ést újból m egvizsg álju k és a jelen á lla p o tn a k m egfelelően rögzítsük. V izsgálati an y ag k én t ism ét a siklósi já rá s cigány ú jszü lö ttein ek sú ly a d a ta it elem eztük, a terhességi törzslapok és a védőnői n y ilv á n ta rtá so k alap ján. Az ism ert gestátiós id e jű terhességekből születő csecsem ők a d a ta it dolgoztuk fel, de egyes követk eztetések levonásával nem tu d tu k figyelm en kívül hagyni a többi ú jszü lö ttet sem, hiszen ezek az u tó b b iak éppen a szociálisan legrosszabb helyzetű családokból k erü ln ek ki. M egjegyezzük, hogy a kis szám ok m ia tt nem v izsg álh attu k k ülön a fiú, illetőleg a leány csecsem őket m egjelö lésre; a szám o k at ezért átlag o lv a adjuk. 517 terhesség id ő ta rta m á n a k m egoszlása a következő volt: 1. Cigányterhességek m egoszlása, gestátiós idő szerint l. C igány terhességek m egoszlása a gestátiós id ő k alapján., (1971 74). (A h ó n ap o k = n a p tá ri hónapok). Распределение беременностей цыганских женщин по продолжительности беременности (Месяцы = календарные месяцы) D istribution of pregnancies o f G ipsy fem a les b y duration of gestation (M onths = cale n d ar m onths) H ónap S zám S zázalék (1) (2) (3) 9 317 61,3 8 1/2 48 9,3 8 48 9,3 7 1/2 7 1,4 7 U 2,1 1. Ism eretlen 86 16,6 2. ö sszesen 517 100,0
86 KÖZLEMÉNYEK F eltűnően nagy az ism ert gestatiós id ejű cig án y terh esek szám a: 83,4%, am i csaknem kétszerese a korábbi évek hasonló ad atá n ak, és m egközelíti a nem cigány terh esek kb. 90% -ban ism ert (vagy (becsülhető) hasonló ad atait. Ez ö n m agában is érték es szám, és u tal cig án y terh esek egészségügyi ism eretein ek bővülésére, v alam in t a velük való foglalkozás in ten zív jellegére. 1962 70 között 2900 g ram m születési átlag sú ly t ta lá ltu n k ; a születési sú lyok ugyan ak k o r csökkenő ten d en c iát m u tattak, am i k ap cso latb an volt a 2500 g ram m a la tti születések szám án ak növekedésével. 1970-ben a születési sú lyátlag m ár 2793 g ram m volt (4). 1971 74 kö zö tt 517 cigány újszü lö tt átlag sú ly a 2861 gram m volt; kis súlyú gyakorisága pedig 18,7%. F igyelem re m éltó, hogy ez a sú ly átlag az 1970. évihez képest m ár szerény ja v u lá st m u ta t; ugyanígy a kis súlyú gyakoriság is, az ak k o r észlelt 26,3% -hoz képest. A gestatiós idő ism eretéb en m eg k íséreljü k az időre szü le te tt csecsem ők súlyátlagát is m egadni, am i leginkább alk alm as a születési súlyok összehasonlítására. E nnek m egfelelően, ha a 9. n a p tá ri hóra szü letett 317 újszü lö tt sú ly át vesszük figyelem be, a cigány ú jszü lö ttek átlag sú ly át 3016 gram m b an je lö lh etjü k meg. A zonban a 9. hóra szü letett csecsem ők m integy 10% -a 2500 g ram m alatti ú jszü lö tt; te h á t in tra u te rin re ta rd á lt, m éhenbelüli fejlődésében k árosan befolyásolt. H a ezt figyelem be vennénk, és az átlagolásból a re ta rd á lt ú jszü lö tteket kihagynánk, úgy a norm ál terhességből, n orm ál időre szü letett cigány ú j szülöttek is elérn ék a 3100 3200 g ram m közötti, a hazai ú jszü lö tt p o p u lációra jellem ző értek ék et. E m eg állap ításn ak azért is tu la jd o n ítu n k jelentőséget, m ert n y ilv án v aló vá teszi, hogy az átlag n ál kisebb születési súlyok és nagyobb koraszülés - szám elsődlegesen külső, negatív tényezők eredm énye. U gyanezt tá m a sz tja alá a 2. táb la is, am elyen a születési ered m én y ek et tü n te tjü k fel, attó l függően, hogy a terh es an y a részesült-e terhesség a la tt gondozásban; e gondozás kielégítő volt-e vagy sem. M egjegyezzük, hogy a kielégítő gondozás ism érvéül azt tek in tettü k, hogy a terh esek tö rzslap ján m egvoltak a vérkép, vérnyom ás, testsúly és vizeletvizsgálat eredm ényei. Nem tek in th ettü k a gondozást kielégítőnek, ha ezek közül legalább egy hiányzott. N em gondozottnak te k in te ttü k az anyát, ha ezeket a v izsg álato k at eg y általán nem v ette igénybe. Ilyen ism érv ek alap ján osztályozva a születési súlyokat, a 2. tá b lá n b e m u tato tt e redm én y t kaptuk. 2. Születési súlyátlag és kis súlyú gyakoriság, a terhesgondozás igénybevétele alapján Jó l k itű n ik a táb la adataiból, hogy a születési súlyátlagok és a koraszülés -szám nagysága a gondozás in ten zitásán ak és ily m ódon elsősorban külső tényezőknek a függvénye. E nnek jelentőségéről külön is beszám oltunk. A gestatiós idő ism eretében m egközelítően valós képet k a p h a tu n k az in tra u te rin retard áltság, v alam in t a valódi koraszülöttség m értékéről. 431 ism ert terhességi id ejű csecsem őből 38-at te k in th e tü n k re ta rd á ltn a k (8,8% ). H a ehhez hozzávesszük a m ég rosszabb k ö rü lm én y ek et tartalm azó ism e retlen gestatiós id ejű csoportot, úgy á llíth a tju k, hogy jelenleg kb. m inden tizedik cigánycsecsem ő in tra u te rin re ta rd á lt. A re ta rd á ltsá g súlyosságáról és esetleges következm ényeiről term észetesen nem n y ilatk o zh atu n k. H a az in tra u te rin re ta rd á ltsá g o t a 2500 g ram m a la tti újszü lö ttek között vizsgáljuk, m ég feltűnőbb ered m én y t kapunk. Ezt figyelem be véve ugyanis a cigány koraszü lö ttek 47,5% -át v aló jáb an időre szü letett kis súlyú csecsem őnek kell m inősíteni. E feltűnő a d a t új m egvilágításba helyezi a 25 30% körü li cigány kora sz ü lö tt gyakoriságot. M ásfelől v alószínű m ag y arázato t ad a rr a a nagy különbségre, am i a cigány és a nem cigány koraszü lö ttek (helyesen kis súlyú csecsem ők) halálo zása között fennáll.
KÖZLEMÉNYEK 87 1. C en trális terh es gondozás 439 2885,3 g 17,9% 2. H iányosan (elégtelenül gondozottak) 56 2762,0 g 26,8% 3. G ondozást nem vették igénybe 27 2667,7 g' 31,1% Горизонтальная граф а: (1) Х арактер ухода; (2) Ч исло беременны х женщ ин, получаю щ их уход; (3) Средний вес при рождении; (4) Д оля младенцев с низким весом. Вертикальная графа: I. Ц ентральны й уход за берем енны м и ж енщ инам и; 2. Ж енщ ины, уход за которыми был недостаточным (неудовлетворительным); 3. Ж енщины, которые не пользовались уходом Heading: (l) C h a r a c te r o f с а г е ; (2) N u m b e r o f p re g n a n t fe m a le s g e ttin g a p re n a ta l c a r e ; (3) A v e ra g e b irth w e ig h t; (4) S h a re o f lo w -w e ig h t in fa n ts. Lateral text: 1. C e n tra l p r e n a ta l c a r e ; 2. F e m a le s c a re d fo r in a n in s u ffic ie n t (u n s a tis fa c to ry ) w a y ; 3. F e m a le s h a v in g n o t re c o u rs e d to p re n a ta l c are. 3. Cigány és nem cigány kis súlyú csecsem ők halálozása Baranya m egyében 1974-ben M egjegyezzük, hogy a 3. tá b lá n feltü n tetetth ez hasonló a rán y o k at ta lá lu n k 1973-ban is. A terhességi k o r-ad ato k a la p já n valószínű, hogy a cigánycsecsem ők kb. 10% -a 2500 g ram m feletti, te h á t súly szerin t nem, de időre ténylegesen koraszülött. A n n ak m egválaszolása, hogy m ennyire b ecsü lh etjü k cigány újszü lö ttek között a tényleges koraszü lö tt szám ot, nagyon nehéz, m ert az esetek egy részében, és ezek teszik ki a legrosszabb eseteket, nem ism erjü k a te rh e s ség id ő tartam át. Az eddig felsoroltak ala p já n, v alam in t az ism eretlen gestátiós idejű szüléseket is figyelem be véve, a cigány újszü lö ttek között a valódi koraszülött a rá n y t m ég m indig kb. 17 19% -ra becsülhetjük, am i körü lb elü l kétszerese a nem cigány átlag n ak. Ez a m ég m indig m agas a rá n y hangsúlyozottan u tal a kedvezőtlen te r hességi viszonyokra, a terhesgondozás további ja v ítá sá n a k és a család terv e zésnek a szükségességére.
C z u l i ć i c o i súly, g ra m m (1) _. n e m. (2) с s e с se m ő k száma 1000 21 1 20 1 20 1 1000 1499 39 14 12 1 i6 6 2 1 i i 32 8 1500 1999 107 34 11 13 1 1 3 1 1 28 3 2000 2499 290 100 9 1 13 i 1 1 1 2 i 1 26 5 1. összesen 457 149 52 3 42 7 4 3 5 3 2 1 1 106 17 A z é lve sziiletettek % -óban (15) 1000 100,0 100,0 95,2 100,0 95,2 100,0 1000 1499 100,0 100,0 30,8 7,1 41,0 42,9 5,1 7,1 2,6 2,6 82,1 57,1 1500 1999 100,0 100,0 10,3 12,2 0,9 2,9 2,8 2,9 2,9 26,2 8,7 2000 2499 100,0 100,0 3,2 1,0 4,5 1,0 0,3 1,0 0,3 2,0 0,3 0,3 8,9 5,0 1. összesen 100,0 100,0 A m eg h a lta k ng-ában (16) 1000 100,0 100,0 100,0 100,0 1000 1499 37,5 12,5 50,0 75,0 6,3 12,5 3.1 3,1 100,0 100,0 1500 1999 39,3 46,4 3,6 33,3 10,7 33,3 33,3 100,0 100,0 2000 2499 34,8 20,0 50,0 20,0 3,8 20,0 3,8 40,0 3,8 3,8 100,0 100,0 1. ö sszesen 49,1 17,6 39,6 41,3 3,8 17,6 4,7 17,6 1,9 5,9 0,9 100,0 100,0
KÖZLEMÉNYEK 89 IRODALOM 1. Dr. Bognár Zoltán Dr. Czeizel Endre: Az is m e rt k ó ro k o k ré s z e s e d é s e a k is s ú ly ú ú js z ü lö tte k (k o ra s z ü le té s e k ) a e tio ló g iá já b a n. Orvosképzés. 1071. év i 3. sz. 231 240. p. 2. D r. Czeizel Endre D r. Bognár Zoltán D r. Tusnádi/ Gábor Dr. Révész Pál: A s z ü le té s i s ú ly és a k is s ú ly ú ú js z ü lö tte k (k o ra s z ü le té s e k ) g y a k o ris á g á n a k a la k u lá s a h a z á n k b a n. Orvosi Hetilap. 1970. évi 3. sz. 145 151. p. 3. D r. Horváth M ihály: A d a to k az a la c s o n y s z ü le té s i s ú ly o k és g y a k o ri k o ra s z ü lé s e k lé tr e jö tté h e z. Gyerm ekgyógyászat, i960, év i 4. sz. 111 113. p. 4. Dr. Horváth Mihály: A c ig á n y ú js z ü lö tte k á tla g s ú ly a és az a la c s o n y sú ly (k o ra s z ü lé s ) g y a k o ris á g a a s ik ló si já r á s b a n, 1962 1970. Demográfia. 1972. évi 1. sz. 106 110. p. 5. D r. Kóbor József: A te rh e s s é g le fo ly á s á t b e fo ly á so ló k o m p le x té n y e z ő k v iz sg á la ta B a r a n y á b a n, T á rs a d a lo m -E g é s z s é g ü g y i A s p e c tu s b ó l. K a n d id á tu s i é rte k e z é s. P é c s, 1975. ПРОБЛЕМ Ы СРЕДНЕГО ВЕСА ПРИ РОЖ ДЕНИИ И ПРЕЖ ДЕВРЕМ ЕННЫ Х РОЖ ДЕНИЙ У ЦЫГАНСКИХ МЛАДЕНЦЕВ В 1971 74 ГГ. Резюме Авторы занимаются проблемани выской доли «преждевременно родившихся детей» и среднего веса при рождении. В период 1971 1974 гг. в районе Шиклош средний вес при рождении цыганских новорожденных составил 2 861 г; удельный вес преждевременно родившихся», с низким весом при рождении равнялся 18,7%. Эти значения показывают уже известное улучшение по сравнению с аналогичными данными предыдущих лет. Когда период беременности цыганских матерей (83,4%) стал известным, показалось ясным, что среди цыганских новорожденных каждый десятый представляет собой внутриматочпо задержанного ребенка; среди младенцев родиишихся весом ниже 2500 г почти каждый второй (47,5%). Этим объясняется в факт, что доля смертей цыганских младенцев низкого веса соответствует половине (11,4%) пропорции смертей нецыганских преждевременно родившихся детей (22,9 /о) Централизированный уход за беременными женщинами, введенный с 1971 г.,. оказывал положительное влияние на средний вес при рождении и частоту преждевременных радов. PROBLEMS OF THE AVERAGE BIRTH WEIGHT AND PREMATURE BIRTH OF GIPSY INFANTS IN 1971 74 Sum mary A uthors deal w ith th e problem s of th e high ratio of,,p re m a tu re in fan ts and th e average b irth w eig h t observable am ong G ipsy new born. In th e 1971 74 period in Siklós d istrict th e av erag e b irth w eig h t of G ipsy new b o rn w as equal to 2,861 g; th e sh a re of low -w eight, p re m a tu re in fan ts am ounted to 18.7 p e r cent. These values rep resen t a certain im pro v em en t as com pared to th e sim ilar d ata of e a rlie r years. W hen the g estational period of G ipsy m o th ers (83.4 p. c.) w as revealed, it becam e obvious th a t am ong G ipsy new b o rn each te n th in fa n t is an in tra u te rin e re ta rd e d child, am ong those b o rn w ith a w eig h t u n d er 2500 g alm ost each second baby (47.5 p. c.). T his also ex p lain s the fact th a t th e pro p o rtio n of d eath s of G ipsy low - w eight. in fa n ts is th e h alf (11.4 p. c.) of th e sh are of d eath s of non-g ipsy p re m a tu re babies (22.9 p. c.). T he centra l p re n a ta l care in troduced from 1971 on ex erted a positive in flu en ce on th e average b irth w eight and incidence of p re m a tu re births.