KÖZLEMÉNYEK ALACSONY SZÜLETÉSI SÚLY G YAKORISAGA ÉS HALMOZOTTAN HÁ TRÁ NYOS HELYZET, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CIGÁ NY LAKOSSÁGRA

Átírás

1 KÖZLEMÉNYEK ALACSONY SZÜLETÉSI SÚLY G YAKORISAGA ÉS HALMOZOTTAN HÁ TRÁ NYOS HELYZET, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CIGÁ NY LAKOSSÁGRA I DR. K ÓBOR JÓZSEF DR. H O RVÁTH M IH Á L Y DR. PEJTSIK BÉLA DR. PADOS ÉV A DR. JEGES S Á R A DR. CSÉBFALVY G Y Ö R G Y Több közlem ény foglalkozik a cigány lakosság sajátos helyzetével, beilleszkedési problém áival (Bédi és mtsai, Bodnár, H orváth, K óbor, Szabó R. és mtsai, Tóth és mások). Ezek egybehangózan utalnak e lakosságcsoport jelentős többségének a halm ozottan hátrányos helyzetére, és ennek következm ényeként újszülötteik között az alacsony súllyal való születés gyakoriságára. Tekintettel 1. a cigány lakosság körében folyam atosan észlelhető d ifferenciálódásra, 2. a gazdasági és kulturális, valam int egyéb tényezők folyam a tos változására, 3. nem utolsó sorban arra a kérdésre, hogy m iként jelentkeznek ezek a problém ák a hasonló társadalm i-gazdasági körülm ények között élő nem cigány lakosságnál, szükségesnek tartottuk a rendelkezésünkre álló adatok alapján a jelen h elyzetre és összefü ggésekre vonatkozó m egfigyeléseinket közölni. Úgy véljük, m indez segítséget nyújthat a változások megismerésén túl az aktuális feladatok meghatározásában. A nyag és m ódszer Elemzésünkben Baranya m egyében I. 1. és X II. 31. közötti cigány és nem cigány terhes nők adataira támaszkodunk. A védőnők által a a szülés után kiállított adatlapokat kódoltuk és R 40-es szám ítógép segítsével feldolgoztuk. A z adatlap tartalmazta m indazokat a kérdéseket, m elyek a terhestörzslapon szerepeltek. Ezeket kiegészítettük olyan adatokkal, am elyek dem ográfiai és szociológiai szem pontból is jelentősek és összefüggésbe hozhatók az alacsony születési súlyokkal (K ó b o r és m tsai). Értékelhető adatokat nem cigány és cigány terhesről kaptunk. A z értékelés szem pontjából alapvető kérdés, ki tekintendő cigánynak? A kérdőíveket védőnők töltötték ki, akik hosszú éveken át együtt élnek a lakossággal. A z is figyelem be veendő, hogy Baranyában sok az aprófalvas település és a kis községekben m indenki m indenkit ism er. Biztonsággal állíthatju k tehát, hogy az ott élő orvos és védőnő a származás kérdésére helyes választ tud adni. A válasz úgy is m egfogalm azható, hogy cigány az, akit környezete annak tart. Term észetesen a problém a nem ilyen egyszerű azon esetekben, am ikor az egyik szülő cigány származású, a m ásik nem. Ilyen esetekben nyilvánvalóan az életm ódot és az antropológiai jeleket is tekintetbe veszik. N yilvántartásaink szerint az ilyen esetek nem szám ottevők, a volt telepeken pedig kivételes jellegűek. K ülön ki kell térni a 2500 g-nál kisebb születési súlyok elnevezésének problém ájára. W H O meghatározás szerint a koraszülöttség kritérium ának a 37. hétnél rövid ebb terhességi idő felel meg. A 2500 g alatti szülésekre általában az LBW (Low Birth W eigth, alacsony születési súly), m agyar szóhasználatban legtöbbször a kis súlyú ú jszü lött, 10 percentilis vagy ez alatti érték esetén a diszmaturitás kifejezés szerepel. K om plikálja a tém akört az is, hogy a 2500 g alatti cigány születések jelentékeny száma, kb % -a nem valódi koraszülött, hanem a 37. terhességi hét után született kis súlyú újszülött (H orváth, Bodnár).

2 252 K Ö Z L E M É N Y E K Itt jegyezzük meg, hogy terhességi idő pontosítása cigány terheseknél gyakran nem egyszerű, esetleg nem is lehetséges. Éppen ezért a 2500 g alatti születési súlyok jelzésére a továbbiakban percentilis értékhez nem kötött kis súlyú újszülött vagy alacsony születési súly kifejezést használjuk. E redm ények V édőnői nyilvántartások szerint a cigány csecsem ők száma Baranya m e gyében ben az összes csecsem ők 12,8% -át tette ki. A z alacsony súly gyakorisága nem cigány szülőnőknél 9,0%, cigány szülőnőknél 20,2 /0 volt. A z alacsony vagy kis testsúly tehát több, m int kétszer olyan gyakori a cigány, m int a nem cigány újszülöttek körében. E ténynek különösen a gyakoribb állam i gondozásba vétel, az iskolavégzési problém ák, nem különben morbiditási szem pontból van jelentősége. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a cigány újszülöttek 20,2% -os alacsony súlyú gyakorisága lényeges javulást jelent a korábbi évtizedekhez képest, am ikor ez az érték 27 30% között mozgott. Szociális, települési és kom m unális adatok: Jó, vagy m egfelelő volt a szociális helyzet a nem cigány terhesek 96,8%-ánál, a cigány terhesek 60,4%- ánál. Ez azt is jelenti, hogy a cigány terhesek közel 40% -ának a szociális helyzete m ég rossznak m inősíthető, m égis nagy változást, fejlődést jelent a korábbi időszakhoz képest. A z alacsony testsúly gyakorisága és a szociális helyzet közötti összefüggés sokatm ondóan alakul: jónak vagy m egfelelőnek ítélt szociális helyzet esetén a nem cigány szülőnőknél 7,7%, a cigány szülőnőknél 11,1%. Rossz szociális viszonyok esetében e gyakoriság 23,7%, illetőleg 28,3%. Városokban lakott a nem cigány szülőnők 43,6%-a, a cigányok 24,6%-a. O rvos és védőnő nélküli településeken élt a nem cigány terhesek 20,2%-a, és a cigányok 41,0%-a. Nem cigány terheseknél a lakások 94,1% -át m inősítették védőnőink száraz jelzővel, cigányok esetében 62,5%-ot. Száraz lakások esetében az alacsony születési súly gyakorisága nem cigányoknál 7,9% volt, a cigányoknál 16,5%. Nedves lakásokban az arány csaknem kétszerese: 13,0%, illetőleg 25,4%, nedves és zsúfolt lakásokban 16,2%, illetőleg 28,0%. Táplálkozás, elégséges feh érjeb ev itel: Nem kielégítőnek jelezték véd ő n őink a feh érjebevitelt a nem cigány terhesek 2,3, és a cigány terhesek 23,2%-ánál. A nem m egfelelőnek m inősített táplálkozás tehát cigány lakosságunk körében lényegesen nagyobb, de a korábbi évtizedekhez képest jelen tékenyen javulandó tendenciájú. A z alacsony születési súly gyakoriság fehérjében kielégítőnek jelzett táplálkozás esetén nem cigányoknál 7,9%, cigány terheseknél 15,6%. Nem m egfelelőnek jelzett feh érje fogyasztás esetén 23,1%, illetőleg 34,7%. Ezek az eredm ények m egfelelnek a táplálkozás és az alacsony súllyal való születés k ö zötti összefüggés irodalm i m egállapításainak (Sim onovits, D upin és mtsai, L echtig és mtsai, Edozien és mtsai). A lkohol fogyasztás: Rendszeresen alkoholt fogyasztónak jelezték véd ő nőink a nem cigány terhesek 1,1%-át és a cigány származásúak 5,3%-át. A kérdésnek különösen a magzati alkohol-szindróm a miatt van nagy jelentősége (Clarren, Czeizel, Jones és mtsai, L em oine és mtsai, K ób or és mtsai, Korányi, Little, Mihai, Streissguth és mtsai, V égh elyi és m ások). A z alacsony születési súly gyakoriság a terhesség alatt rendszeresen alkoholt fo gyasztó nem cigány szülőnők között 33,3% volt, cigány szülőnőknél 30,1% ( nem alkoholizáló szülőnők esetében ezek az arányok 7,1, illetőleg 16,5%). D ohányzás: V édőnői feljegyzések nem cigány terhesek között a dohányzók számát 13,7% -nak tüntették fel, cigány szülőnőknél ennek közel négyszeresét, 52,3%-ot. A két csoportban az alacsony születési súly gyakoriság 16,5%. illetőleg 26,9%. N em dohányzóknál 6,8%, cigány származású szülőnőknél is csak 11,8%.

3 K Ö Z L E M É N Y E K 253 M indez m egfelel az irodalm i adatoknak (A bel, B utler és mtsai, Jäarvinen és Österlund, K óbor, L ow e, M cm ahon és mtsai, M eredith, M akay és V incze, Rantakallio és H artikainen-sorri, V értes és m ások), ugyanakkor újabb m eggyőző adat arra vonatkozóan, hogy a cigány újszülöttek körében a lényegesen gyakoribb alacsony testsúlyért m ilyen nagy m értékben felelősek exogén tényezők. Családi állapot: Házas volt nem cigány terhes közül (91,7%), és az 1798 cigány terhes közül 959 (62,0%). A z alacsony születési súly gyakoriság a két csoportban 7,4, illetőleg 16,2%. Élettársi viszony volt m egjelölve a nem cigány terheseknél 4,3% -ban, a cigányoknál pedig 34,1%-ban. A z alacsony születési súly arány a két csoportban 22,4, illetőleg 24,7%. G yerm ekeiket egyedül nevelő anyák újszülöttei között az alacsony születési súly 11,6%, a cigányoknál 25,9%. K iem eljük az élettársi viszony gyakoriságára és ilyen esetekben az alacsony születési súlyok magas arányára vonatkozó, irodalm i- lag fontos adatokat. A z életkor kérdései: A serdülő és általában a nagyon fiatal korban k i viselt terhesség negatív következm ényei jó l ismertek, többek között koraszülöttség, sok esetben az állam i gondozás kényszere és egyéb károsodások szempontjából (Battaglia, N aeye, Székely) éves szülőnő volt a nem cigányok között 0,4% (41 egyén), a cigány terhesek között pedig 5,0% (78 személy). A éves szülőnők esetében nem cigányoknál az alacsony születési súlyok aránya 19,5%, cigányoknál 23,1% éves korban szült a nem cigány terhesek 9,4%-a, és a cigány terhesek 20,7%-a. A m ennyiben az összes 18 év alatti, tehát fiatalkorú terhességet vesszük figyelem be, a számarány nem cigányok esetében 9,8%, cigányoknál 25,7%. Iskolai v ég zettség: A 2500 g-nál kisebb születési súlyok gyakorisága 8 általános osztálynál m agasabb végzettségű nem cigány szülőnőknél 6,9% volt, cigány származásúaknái is csak 9,0%. Ilyen volt 144 cigány szülőnő (0,84%). A lacsony iskolázottságú (1 4 osztály), vagy analfabéta szülőnők esetében az alacsony születési súly arány 20,7% illetőleg 25,3%. A z arányok m egfelelnek az e vonatkozású hazai közléseknek (Bodnár, K óbor, Fülöp, Sárkány, Schuler és K iinger, és m ások), illetőleg ilyen bontásban m ég plasztikusabban jelentkeznek. A z élő gyerm ekek szám a: ben 4 vagy több gyerm eke volt a nem cigány szülőnők 0,8% -ának és a cigány szülőnők 6,3%-ának. Közism ert, hogy a sokgyerm ekes családok társadalmi, gazdasági szem pontból gyakran hátrányos helyzetűek. A négy és ennél többgyerm ekes cigány szülőnők körében észlelhető m a gas : 35,8%-os alacsony születési súly arányt is többek között., az idézi elő, hogy ezeknél a családoknál a negatívan ható tényezők halm ozottan jelentkeznek. Nem cigányoknál 68-ból 16 (19%) született alacsony testsúllyal. Szakorvosi vizsgálatok (terhesgondozás) ig én y b ev étele: A terhesgondozást m egfelelően igénybevevő szülőnők esetében (legalább 5 10 szakorvosi vizsgálat) az alacsony súly gyakoriság 6,6, cigány terheseknél 13,5% volt (0 4 v iz s gálat esetén ezen arányok 20,4%, ill. 35,5%). M indez aláhúzza a m egfelelő terhesgondozás jelentőségét. A tanulságok összegzése Adataink m eggyőzően bizonyítják, hogy a cigányoknál ugyanúgy, m int a nem cigányoknál, számos kedvezőtlen szociális, gazdasági, dem ográfiai és kulturális tényező felelős az alacsony születési súly gyakori előfordulásáért. Jóllehet a korábbi adatokhoz képest jelentős fejlődést is tapasztaltunk, de számos vonatkozásban látjuk még, nagy az elmaradás, am elynek csökkentése a jelen és közeljövő társadalmi és egészségügyi program jainak egyik fon tos feladata.

4 2.54 K Ö Z L E M É N Y E K IR O D A L O M 1. A b e l, E. L.: S m o k in g d u rin g p r e g n a n c y : a r e v ie w o f e ffe c ts o n g r o w th a n d d e v e lopm en t o f offsp rin g. H um. B iol B attaglia F. C., F raizer T. M., H elleg ers A. E.: O bstetrical and p ed iatric com p lica tions o f ju ven ile pregn a n cy. P ed iatrics B édi G y., T én yi J., B uda J.: A sellyei járás cigán ylakosságának higiénés helyzete. E g és z s é g tu d o m á n y B odnár L.: A cigán y n ők terhességeit és m agzataik m éhen belüli fejlőd ését b e fo lyá soló társadalom -egészségügyi tén yezők S zabolcs-s zatm ár m egyében. K andidátusi ér tek ezés. N yíregyh á za B u tler, N. R., a n d A lb er m a n, E. D.: P erin a ta l P r o b le m s, T h e S e co n d R e p o rt o f th e 1958 B ritish P erin a ta l M o rta lity S u rv e y. E d in b ou rgh, L iv in g sto n e, L td., ch a p. 5 p Clarren, S. K. et a l.: B rain m alform ation related to perinatal exp osu re to ethanol. J. P ed ia tr C zeizel E. (s ze rk.): A m agzati a lk oh ol szindróm a. M edicina. B udapest D upin H.. M asse, L., C orea, P.: C ontribution a l étude des poids de naissance, a la m a tern ité a frica in e d e D a k a r a v o lu tio n au co u r s d es a n n ées v a ria tio n s s a is o n - n iéres. C ourrier E dozien, J. C., Sw itzer, B. K., B irjan, R. B.: M edical evaulation o f the special su p p lem en ta l fo o d p rog ra m f o r w o m e n, in fa n ts, a n d ch ild re n. A m. j. K lin. N u tr F ü löp, Т.: C onsiderations con cern in g investigation o f the p roblem s o f infant m orta lity. S a n té p u b l. (B u c ;) H orváth М.: A kedvezőtlen szocio -ök on om ik u s helyzet szociál pediátria k öv etk ezm ényei. A cigán ykérd és gyerm ek egészségü gyi von atkozásai. K andidátusi ér tek e zés. P écs Järvinen, P., O sterlund, K.: E ffect o f sm ok in g durin g p regn a n cy on the fetus, p la cen ta and d e liv e ry. A n n. P ediatr. F enn Jones, K. L., Sm ith, D. W.: R ecogn ition o f the fetal a lcoh ol syn d rom e in early in fa n ty. L ancet K ó b o r J.: A te rh e s sé g e t b e fo ly á s o ló k o m p le x t é n y e z ő k v iz sgá la ta B a r a n y á b a n tá r sadalom -egészségügyi szem p on tból. K andidátusi értek ez és. P écs K ó b o r J., P e jts ik B C s é b fa lv y G y., T é n y i J.: E lőzetes ta p a szta la ta in k a te rh e s gon dozást ellenőrző, regisztráló in form á ciós k özp on t (TERI) m ű köd éséről. N ép eg észség ü g y K ó b o r J.. P e jts ik B., Járai I., P a d o s E., H o rv á th M.. C s é b fa lv y G y.: Terhessé«? alatti d o h á n y zá s h atása a szü letési s ú ly p e rcen tilis érté k e k a la k u lá sá ra. O rv. He til K orá n yi G y.: E m bryopathia a lcoh ologica. O rv. H etil L echtig, A., H abicht, J. p., D elgado, H. et a l.: E ffect o f fo o d supplem entation during pregn an cy on birth w eigh t. P ed iatrics Little, R. E., Streissguth. A. P., Barr, H. M., H erm ann, S. S.: D ecreased birth w eigth in in fa n ts o f a lc o h o lic w o m e n w h o a b sta in ed d u rin g p re g n a n cy. J. P ed ia tr Low e, C. R.: E ffect o f m oth ers sm ok in g habits on birth w eight o f their children. Brit, m ed. J M akay L., V in cze J.: D oh án yzás és terhesség. O rv. H etil M cm ahon, В., A lp ert, М., Salber, E. J.: Infant w eigh t and parental sm ok in g habits. A m er. j. Epidem M eredith, H. V. : R elation betw een to b a cco sm ok in g o f pregnant w om en and bod y s iz e o f th eir o r o g e n y : A co m p lic a tio n a n d s y n th esis o f p u b lish e d stu dies. H um. B iol M ihai K., Jancsó Т.: T erh esség alatt fogyasztott élvezeti szerek hatása a m agzat fe jlő d é s é re. G y e r m e k g y ó g y á s z a t N a eye R. L.: T eenaged and p re -teen aged pregn a n cies: con sequ en ces o f the fetalm aternal com petition fo r nutrients. P ediatrics Rantakallio P., H artikainen -S orri A. L.: T he relationship betw een birth w eight. s m o k in g d u rin g p r e g n a n c y a n d m a tern a l w e ig h t gain. A, J. E p id em iol Sárkán y J.: C secsem őhalálozás és az anya iskolai végzettsége. N ép eg észség ü g y S ch uler D.. K iinger A.: A hazai csecsem őh alan d óság és az újszülött-ellátás néhány k érd é s é rő l. O rv. H etil S im onovits I.: A terhes társadalm i-gazdasáei-k ultu rális helyzetének hatása a m agzat fejlőd ésére, perinatalis sorsának alakulására. O rvosk ép zés S treissa u th, a. P. et a l.: In telligence, behavior, and d ysm orp h ogen esis in the fetal a lcoh ol syn d rom e : a rep ort on 20 patients. J. P ediatr Szabó R., R ex -K iss В.: A datok és észrevételek a kis súlyú ú jszülöttek 2500 g -o s sú lyh a tárán a k k é rd é s é h e z. G yerm ek g y ó g y á sza t,

5 K Ö Z L E M É N Y E K S zék ely J.: T izenéves terhesek gondozása. M agyar N őorv. L T óth P.: A dysraaturitás jelen tősége a terh esgon dozói és gy erm ek orv osi g y a k o r la tb a n. K andidátusi ér tek ezés. G yö r -S op ro n V é g h e ly i P., L e is z tn e r L., O szto v ics M., K o r á n y i G y., K a rd o s G y., U lrich E.: A fo e tá - lis a lk oh ol szindróm a keletkezése. Orv. H etil V értes L.: A d o h á n y zá s k á ros hatásai a ge stá ció s fo ly a m a to k ra. M agy. N öorv. L T árgyszó: Születés ЧАСТОТА НИЗКОГО ВЕСА ПРИ РОЖДЕНИИ И АККУ МУ ЛИРОВАННО НЕВЫГОДНОЕ ПОЛОЖЕНИЕ С ОСОБЫМ УЧЕТОМ ПРОБЛЕМ ЦЫГАНСКОГО НАСЕЛЕНИЯ Резюме А вторы изучали частоту веса ниже 2500 г (низкого веса при рож дений) у нецыганских и 1798 цыганских рож даю щ их ж енщ ин в связи с разными ф акторам и. У нецыганских р ож д аю щ и х ж енщ ин частота н и зкого веса составила 9,0%, у цыганских рож даю щ их ж енщ ин 20,2%. 96,8% нецыганских беременных женщ ин были в хор ош ем или удовлетворительном с о циальном полож ении, частота новорож ден ны х весом ниже 2500 г составила 7,7%, и при плохих условиях 23,7%. Социальное полож ение показалось удовлетворительны м у 60,4% цыганских берем енны х ж енщ ин у них ч астота н и зк ого веса 15,1%, но при плохих социальных условиях 28,3%. При н еудовлетворительном потреблении белков в нецы ганской группе доля младенцев с низким весом при рож дении была 23,1%, в цы ганской группе 34,2%. П ри регулярном потреблении алкоголя п роп орции составили со о т в е т ственно 33,3% и 30,1%, при курении 16,5% и 26,9%. 91,7% нецыганских беременных ж енщ ин и 62,0% цыганских берем енны х ж енщ ин были замуж ними. У них доля новорож ден ны х с низким весом была соответсвен н о 7,4% и 16,2%. При сож ительстве с партнером ж изни проп орции равнялись соответствен н о 22,4% и 24,2%. Среди н оворож ден ны х м атерей, вы ращ иваю щ их наедине своих детей 11,6% и 25,9%. Среди р ож д а ю щ и х ж енщ ин, окон чи вш и х 8 классов начальной ш колы или с более высоким уровнем ш кольного образования частота н оворож ден ны х с низким весом была соответствен н о 6,9% и 9,0%, среди ж енщ ин с низким ур овн ем ш кол ьного образования или среди неграм отны х ж енщ ин 20,7% и 25,3%. У рож даю щ и х женщ ин, использовавш их удовлетворительно патронаж беременны х, доля составила 6,6 такж е у цыганских ж енщ ин тол ько 13,5%. Согласно вы ш еуказанном у в рам ках дол госр очн ой програм м ы по сохранен и ю здоровья важ ную роль эти х ф а кторов в снижении количества рож дений с низким весом нуж но учитывать в больш ой мере. FREQUENCY OF LOW BIRTH WEIGHT AND CUM ULATIVELY DISADVANTAGEOUS SITUATION WITH SPECIAL REGARD TO THE PROBLEMS OF THE GIPSY POPULATION Sum m ary The authors studied the frequency o f the w eight under 2500 gms (low birth w eight) in the case o f n on-gipsy and 1798 gipsy w om en in childbed, in connection w ith various factors. The frequency o f low w eight babies o f non-gipsy fem ales in childbed w as 9.0 per cent and for the gipsy

6 256 K Ö Z L E M É N Y E K w om en in childbed 20.2 per cent per cent o f the non-gipsy pregnant females w ere in a good or satisfactory social situation, am ong them the frequency of new born of a w eight under 2500 gm s w as 7.7 per cent, whereas under bad conditions it w as equal to 23.7 per cent. The social situation was appropriate for 60.4 per cent of the gipsy pregnant w om en the frequency of their low -w eight babies was 15.1 per cent, under bad social conditions, h ow ever, it w as 28.3 per cent. In case o f inadequate protein consum ption the ratio of the low -w eigh t new born w as 23.1 per cent in the non-gipsy group and 34.2 per cent in the gipsy group. In case o f regular alcohol consum ption the proportions w ere equal to 33.3 per cent and 30.1 per cent, respectively, in case of sm oking 16.5 per cent and 26.9 per cent, respectively per cent o f the non-gipsy pregnant w om en and 62.0 per cent of the gipsy pregnant fem ales w ere married. In their case the share of the low -w eigh t n ew born was 7.4 per cent and 16.2 per cent, respectively. In case o f unm arried cohabitation the proportions am ounted to 22.4 per cent and 24.2 per cent, respectively; am ong the new born of m others rearing their children alone: 11.6 per cent and 25.9 per cent, respectively. A m ong the parents having com pleted eight form s of prim ary school or am ong parents of a higher educational level the frequ ency of low -w eigh t new born w as 6.9 per cent and 9.0 per cent, am ong those of a low educational level or am ong the illiterates 20.7 per cent and 25.3 per cent, respectively. In case o f w om en in childbed having used properly the prenatal care the ratio w as 6.6 per cent and even fo r the gipsy fem ales only 13.5 per cent. A ccordin g to the above m entioned, w ithin the fram ew ork o f the program m e for health prom otion the im portant role of these factors in reducing the num ber o f low -w eigh t births must be taken into consideration, to a great extent.