KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 2. A népesség és a lakások jellemzői BUDAPEST, 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISBN 963 215 891 1 ISBN 963 215 851 2 (Össz.) Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztályán Főosztályvezető: Czibulka Zoltán Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. A kiadvány megrendelhető: a KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5 7. Telefon: 345-6570, fax: 345-6699 E-mail: marketing.ksh@office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható: a KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348 valamint a régiós igazgatóságok terjesztőinél Internet: www.ksh.hu www.nepszamlalas.hu www.mikrocenzus.hu 2
TARTALOM BEVEZETŐ... 11 AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A népesség főbb demográfiai jellemzői A népesség számának és összetételének alakulása... 13 A népesség területi megoszlása, népsűrűség... 13 A nemek aránya... 14 Korösszetétel... 14 Családi állapot... 14 A nők élve született gyermekeinek száma... 15 Iskolázottság... 16 Állampolgárság... 18 Foglalkoztatottsági jellemzők Gazdasági aktivitás... 19 Főbb strukturális jellemzők... 21 Mezőgazdasági kiegészítő tevékenység... 24 Háztartás, család A háztartások száma, nagysága, összetétele... 26 A háztartások lakáskörülményei... 30 A családok összetétele, jellemzői... 30 Lakáskörülmények, a lakott lakások főbb jellemzői A lakások száma... 34 A lakott lakások száma, laksűrűsége... 34 A lakók száma és korösszetétele... 35 A lakásokban lakó háztartások és családok száma... 36 Tulajdoni viszonyok, lakáshasználati jogcím... 36 A lakott lakások nagysága szobaszám és alapterület szerint... 37 Felszereltség, fűtés... 37 Komfortosság... 38 A lakott lakások kora... 39 TÁBLÁZATOK 1 Összefoglaló adatok 1.1 Demográfia 1.1.1 A népesség számának alakulása, népsűrűség, népszaporodás, 1870 2005... 42 1.1.2 Népszaporodás, 1881 2005... 42 1.1.3 A népesség nemek szerint, a nemek aránya, 1870 2005... 43 1.1.4 Az 1000 férfira jutó nők száma korcsoport szerint, 1900 2005... 43 3
1.1.5 A népesség korcsoport és nemek szerint, 1870 2005 1.1.5.1 Szám... 44 1.1.5.2 Százalék... 46 1.1.6 A népesség fontosabb korcsoport és nemek szerint, 1870 2005... 48 1.1.7 A népesség fontosabb korcsoportok szerinti megoszlása, a kormegoszlás főbb mutatószámai és nemek szerint, 1870 2005... 50 1.1.8 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és korcsoport szerint, 1900 2005 1.1.8.1 Összesen... 52 1.1.8.2 Férfi... 54 1.1.8.3 Nő... 56 1.1.8.4 Férfi, a megfelelő korú férfiak százalékában... 58 1.1.8.5 Nő, a megfelelő korú nők százalékában... 60 1.1.9 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, élettársi kapcsolat, korcsoport és nemek szerint, 1990 2005... 62 1.1.10 A férfiak és a nők családi állás és korcsoport szerint, 1990 2005... 64 1.1.11 A 15 éves és idősebb házas nők az élve született gyermekek száma és korcsoport szerint, 1960 2005... 66 1.1.12 A 15 éves és idősebb nem házas nők családi állapot és az élve született gyermekek száma szerint, 1960 2005... 70 1.1.13 A szülőképes korú nem házas nők családi állapot és az élve született gyermekek száma szerint, 1960 2005... 71 1.1.14 A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai és szakmai végzettség és nemek szerint, 1930 2005... 72 1.1.15 A népesség iskolai végzettség és korcsoport szerint, 1920 2005 1.1.15.1 Összesen... 73 1.1.15.2 Férfi... 74 1.1.15.3 Nő... 75 1.1.15.4 Összesen, a megfelelő korú népesség százalékában... 76 1.1.15.5 Férfi, a megfelelő korú férfiak százalékában... 77 1.1.15.6 Nő, a megfelelő korú nők százalékában... 78 1.1.16 A népesség nyelvismeret szerint, 1930 1960, 1980 2005... 79 1.1.17 A népesség állampolgárság, korcsoport és nemek szerint, 2001, 2005... 80 1.2 Foglalkozás 1.2.1 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 1930 2005... 81 1.2.2 A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és nemek szerint, 1980 2005... 82 1.2.3 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport, korcsoport és nemek szerint 1.2.3.1 1980... 84 1.2.3.2 1990... 85 1.2.3.3 2001... 86 1.2.3.4 2005... 87 1.2.4 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint 1.2.4.1 1980... 88 1.2.4.2 1990... 89 1.2.4.3 2001... 90 1.2.4.4 2005... 91 4
1.2.5 A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág, korcsoport és nemek szerint 1.2.5.1 1980... 92 1.2.5.2 1990... 93 1.2.5.3 2001... 94 1.2.5.4 2005... 95 1.2.6 A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint 1.2.6.1 1980... 96 1.2.6.2 1990... 97 1.2.6.3 2001... 98 1.2.6.4 2005... 99 1.2.7 A foglalkoztatottak foglalkozási viszony, korcsoport és nemek szerint, 1980 2005... 100 1.2.8 A foglalkoztatottak foglalkozási viszony, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint, 1980 2005... 101 1.2.9 A 15 éves és idősebb népesség gazdasági aktivitás, mezőgazdasági munkavégzés és nemek szerint, 2001, 2005... 102 1.2.10 A 15 éves és idősebb népesség gazdasági aktivitás, alkalmi munkavégzés és nemek szerint, 2001, 2005... 102 1.3 Háztartás, család 1.3.1 A háztartások főbb adatai, 1960 2005... 103 1.3.2 A háztartások a háztartástagok száma szerint, 1960 2005... 103 1.3.3 A háztartások háztartás-összetétel és az átlagos háztartásnagyság szerint, 1960 2005... 104 1.3.4 A háztartások háztartás-összetétel és a háztartásban élők korösszetétele szerint, 1970 2005... 105 1.3.5 A háztartások háztartás-összetétel és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 1970 2005... 106 1.3.6 A családháztartások háztartás-összetétel és családösszetétel szerint, 1980 2005... 107 1.3.7 A háztartások háztartás-összetétel, a lakóegység rendeltetése, lakáshasználati jogcím és a lakás szobaszáma szerint, 1970 2005... 108 1.3.8 A családok családösszetétel szerint, 1949 2005... 109 1.3.9 A házaspáros típusú családok számának alakulása, 1949 2005... 109 1.3.10 Az egy szülő gyermekkel típusú családok számának alakulása, 1949 2005... 109 1.3.11 A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint, 1960 2005... 110 1.3.12 A családok családösszetétel és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint, 1960 2005... 111 1.3.13 A családok családösszetétel, a családfő és a feleség, nő élettárs korcsoportja szerint, 1970 2005... 112 1.3.14 A házaspáros típusú családok a gyermekek száma és a házastársak, élettársak korkülönbsége szerint, 1990 2005... 113 1.3.15 A családok családösszetétel, a családfő és a feleség, nő élettárs legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint, 1980 2005... 114 1.4 Lakás 1.4.1 Lakóegységek, a lakások lakottsága, lakók, laksűrűség, 1920 2005... 115 1.4.2 A lakások helyiségei, 1920 2005... 115 1.4.3 A lakások felszereltség szerint, 1949 2005... 115 1.4.4 A lakott lakások tulajdonjellege használati jogcím szerint, 1980 2005... 116 1.4.5 A lakott lakások helyiségei szobaszám szerint, 1980 2005... 116 1.4.6 A lakott lakások szobaszám, konyhával való ellátottság és a lakók száma szerint, 1980 2005... 117 5
1.4.7 A lakott lakások felszereltsége szobaszám szerint, 1980 2005... 118 1.4.8 A lakott lakások komfortossága szobaszám szerint, 1980 2005... 118 1.4.9 A lakott lakások a lakók korösszetétele és száma szerint, 1980 2005... 119 1.4.10 A lakott lakások a háztartások és a családok száma, valamint szobaszám és konyhával való ellátottság szerint, 1980 2005... 120 1.4.11 A lakott lakások a háztartások és a családok száma, valamint a lakók száma szerint, 1980 2005. 121 1.4.12 A lakott lakások a lakók korösszetétele és szobaszám szerint, 1990 2005... 122 1.4.13 A lakott lakások a lakók korösszetétele, valamint a háztartások és a családok száma szerint, 1990 2005... 122 2 Részletes adatok 2.1 Demográfia 2.1.1 A népesség korév és nemek szerint, a nemek aránya... 125 2.1.2 A 15 éves és idősebb férfiak, nők családi állapot és korcsoport szerint 2.1.2.1 Férfi... 126 2.1.2.2 Nő... 127 2.1.3 A férfiak és a nők családi állás, korcsoport és családi állapot szerint... 128 2.1.4 A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma és korcsoport szerint 2.1.4.1 Összesen, házas, nem házas együtt... 130 2.1.4.2 Hajadon, özvegy, elvált... 131 2.1.4.3 Párkapcsolatban élő... 132 2.1.5 A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettség és nemek szerint... 133 2.1.6 A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai és szakmai végzettség, korcsoport és nemek szerint 2.1.6.1 Szám... 134 2.1.6.2 Százalék... 135 2.1.7 A népesség nyelvismeret, korcsoport és nemek szerint... 136 2.1.8 A népesség nyelvismeret, legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint... 136 2.1.9 A népesség állampolgárság, korcsoport és nemek szerint... 137 2.1.10 A népesség állampolgárság, legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint... 137 2.2 Foglalkozás 2.2.1 A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és nemek szerint... 138 2.2.2 A foglalkoztatottak gazdasági aktivitás, demográfiai és foglalkozási jellemzők szerint... 140 2.2.3 A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág, foglalkozási főcsoport és nemek szerint... 142 2.2.4 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport, nemzetgazdasági ág és a munkáltató tulajdoni jellege szerint... 144 2.2.5 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport, nemzetgazdasági ág és a munkáltató dolgozói létszáma szerint... 145 2.2.6 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport, nemzetgazdasági ág, foglalkozási viszony és nemek szerint... 146 2.2.7 A foglalkoztatottak szokásos heti munkaideje foglalkozási főcsoport és nemzetgazdasági ág szerint... 148 2.2.8 A foglalkoztatottak a főfoglalkozás melletti kereső tevékenység, nemek, korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség, foglalkozási főcsoport és nemzetgazdasági ág szerint 149 6
2.2.9 A 15 éves és idősebb nem mezőgazdasági foglalkozású népesség korcsoport, gazdasági aktivitás, nemek és mezőgazdasági munkavégzés szerint... 150 2.2.10 A nem mezőgazdasági foglalkozású foglalkoztatottak kiegészítő tevékenységként folytatott mezőgazdasági munkavégzése foglalkozási viszony, foglakozási főcsoport és nemzetgazdasági ág szerint... 151 2.2.11 A saját jogú nyugdíjasok nemek, utolsó foglalkozási főcsoport, foglalkozási viszony és az utolsó foglalkozás abbahagyása óta eltelt idő (év) szerint... 152 2.2.12 A munkanélküliek nemek, korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és a munkakeresés időtartama szerint... 153 2.2.13 A munkanélküliek nemek, utolsó foglalkozási főcsoport, és a munkakeresés időtartama szerint... 154 2.3 Háztartás, család 2.3.1 A háztartások háztartás-összetétel és a háztartástagok száma szerint... 155 2.3.2 A háztartások háztartás-összetétel és a háztartásban élők korösszetétele szerint... 155 2.3.3 A háztartások háztartás-összetétel és gazdasági aktivitási összetétel szerint... 156 2.3.4 A háztartások háztartás-összetétel és a háztartásban élők gazdasági aktivitása szerint... 156 2.3.5 A háztartások háztartás-összetétel és a háztartásban élő időskorú személyek korcsoportja szerint... 157 2.3.6 A családháztartások és a családháztartásban élők háztartás-összetétel, valamint családösszetétel szerint... 157 2.3.7 A háztartások háztartás-összetétel és a főbb lakásadatok szerint... 158 2.3.8 A családok családösszetétel, az összes és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint... 159 2.3.9 A családok családösszetétel, a családfő és a feleség, nő élettárs korcsoportja szerint... 160 2.3.10 A házaspáros típusú családok a gyermekek száma és a házastársak, élettársak korkülönbsége szerint... 160 2.3.11 A családok családösszetétel, a gyermekek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint... 161 2.3.12 A családok családösszetétel, a családfő és a feleség, nő élettárs gazdasági aktivitása szerint... 162 2.3.13 A családok családösszetétel, a családfő és a feleség, nő élettárs legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint... 162 2.4 Lakás 2.4.1 A lakott lakások tulajdonjellege használati jogcím, szobaszám, komfortosság, lakás-alapterület és építési év szerint... 163 2.4.2 A lakott lakások szobaszáma tulajdonjelleg, lakás-alapterület, építési év, a lakók száma, valamint a háztartások és a családok száma szerint... 164 2.4.3 A lakott lakások alapterülete tulajdonjelleg, használati jogcím, komfortosság, szobaszám, építési év és a lakók száma szerint... 165 2.4.4 A lakott lakások szobaszáma és konyhával való ellátottsága használati jogcím, komfortosság, felszereltség, fűtési mód, szoba-alapterület, a lakók korösszetétele, valamint a háztartások és a családok száma szerint... 166 2.4.5 A lakott lakások építési éve tulajdonjelleg, felszereltség, fűtési mód, lakás-alapterület, szobaszám és falazat szerint... 167 2.4.6 A lakott lakások felszereltsége tulajdonjelleg, komfortosság, lakás-alapterület, szobaszám, építési év és a lakók száma szerint... 168 2.4.7 A lakott lakások helyiségei tulajdonjelleg, használati jogcím, komfortosság, lakás-alapterület, szobaszám és építési év szerint... 169 2.4.8 A lakott lakások fürdő- és főzőhelyiséggel való ellátottsága tulajdonjelleg, használati jogcím, komfortosság, lakás-alapterület, szobaszám és építési év szerint... 170 7
2.4.9 A lakott lakások lakószáma tulajdonjelleg, használati jogcím, komfortosság, szobaszám, szobaalapterület és építési év szerint... 171 2.4.10 A lakott lakások a lakók korösszetétele, tulajdonjelleg, komfortosság, szobaszám, szobaalapterület, építési év és a lakók száma szerint... 172 2.4.11 A lakott lakások a háztartások és a családok száma, a lakás tulajdonjellege, komfortossága, szobaszáma, szoba-alapterülete, építési éve és a lakók korösszetétele szerint... 173 3 Régiónkénti adatok Ország összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 3.1 Demográfia 3.1.1 A népesség korév és nemek szerint, a nemek aránya... 177 190 203 216 229 242 255 268 3.1.2 A 15 éves és idősebb férfiak, nők családi állapot és korcsoport szerint... 178 191 204 217 230 243 256 269 3.1.3 A 15 éves és idősebb, élettársi kapcsolatban élő férfiak, nők családi állapot és korcsoport szerint... 178 191 204 217 230 243 256 269 3.1.4 A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma és korcsoport szerint 3.1.4.1 Összesen, házas, nem házas együtt... 179 192 205 218 231 244 257 270 3.1.4.2 Hajadon, özvegy, elvált... 180 193 206 219 232 245 258 271 3.1.5 A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettség és nemek szerint... 181 194 207 220 233 246 259 272 3.1.6 A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai és szakmai végzettség, korcsoport és nemek szerint... 182 195 208 221 234 247 260 273 3.2 Foglalkozás 3.2.1 A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és nemek szerint... 183 196 209 222 235 248 261 274 3.2.2 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport, korcsoport és nemek szerint... 184 197 210 223 236 249 262 275 3.2.3 A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág, korcsoport és nemek szerint... 185 198 211 224 237 250 263 276 3.3 Háztartás, család 3.3.1 A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, korösszetétel, az időskorú személyek száma, gazdasági aktivitási összetétel, valamint a főbb lakásadatok szerint... 186 199 212 225 238 251 264 277 3.3.2 A családok családösszetétel, az összes és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint... 187 200 213 226 239 252 265 278 3.4 Lakás 3.4.1 A lakott lakások tulajdonjellege és alapterülete szobaalapterület, felszereltség, a fűtés módja, falazat és építési év szerint... 188 201 214 227 240 253 266 279 3.4.2 A lakott lakások szobaszáma és komfortossága használati jogcím, a lakók száma, korösszetétele, valamint a háztartások és a családok száma szerint... 189 202 215 228 241 254 267 280 8
4 Településtípusonkénti, régiónkénti és megyénkénti adatok 4.1 Demográfia 4.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870 2005... 282 4.1.2 A népesség korcsoport szerint 4.1.2.1 Összesen... 284 4.1.2.2 Férfi... 286 4.1.2.3 Nő... 288 4.1.3 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és nemek szerint... 290 4.1.4 A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma szerint... 292 4.1.5 A népesség iskolai végzettség és nemek szerint... 294 4.1.6 A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint... 296 4.2 Foglalkozás 4.2.1 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint... 298 4.2.2 A foglalkoztatottak korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség, összevont nemzetgazdasági ág és összevont foglalkozási főcsoport szerint... 300 4.2.3 A foglalkoztatottak foglalkozási viszony, a munkáltató tulajdoni jellege, a munkáltató dolgozói létszáma és a főfoglalkozás mellett folytatott kereső tevékenység szerint... 302 4.3 Háztartás, család 4.3.1 A háztartások háztartás-összetétel szerint... 304 4.3.2 A háztartások a háztartástagok száma szerint... 305 4.3.3 A háztartások a háztartásban élők korösszetétele szerint... 306 4.3.4 A háztartások gazdasági aktivitási összetétel szerint... 307 4.3.5 A családok családösszetétel, az összes és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint 4.3.5.1 Családok összesen... 308 4.3.5.2 Házaspár... 309 4.3.5.3 Élettársi kapcsolat... 310 4.3.5.4 Egy szülő gyermekkel típusú családok... 311 4.4 Lakás 4.4.1 A lakások lakottsága és használata, tulajdonjellege és szobaszáma... 312 4.4.2 A lakott lakások tulajdonjellege használati jogcím és komfortosság szerint... 314 4.4.3 A lakott lakások szobaszáma és lakószáma... 316 4.4.4 A lakások építési éve és alapterülete... 318 4.4.5 A lakások felszereltsége, fűtési módja és a fűtőanyag... 320 4.4.6 A lakott lakások a lakók korösszetétele szerint... 322 4.4.7 A lakott lakások a háztartások és a családok száma szerint... 323 A mikrocenzus mintavételi eljárása... 325 A fogalmak magyarázata... 327 9
BEVEZETŐ Magyarországon 1870 óta tízévenkénti rendszerességgel hajtanak végre népszámlálást. Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején a társadalmi és gazdasági folyamatok változásainak értékeléséhez és a tervezéshez még a cenzusok közötti időszak második felében is megfelelő minőségű volt az előző népszámlálásból nyert információ. Az 1900-as évek második felére e folyamatok felgyorsulása miatt a népszámlálási információk avulási ideje jelentősen lerövidült. Az adatigényekhez igazodva egyes országok rövidebb népszámlálási ciklusok mellett döntöttek, mások a két népszámlálás közötti időszakban végrehajtott, a népesség és a lakásállomány egy részére kiterjedő kis népszámlálást, mikrocenzust végeznek. Magyarország az 1960. évi népszámlálás óta ezt a gyakorlatot folytatja. A legutóbbi, sorrendben ötödik ilyen jellegű adatfelvételre a 2004. évi CXXI. törvény alapján 2005. április 1-jei eszmei időponttal került sor, az adatfelvétel a népesség és a lakásállomány véletlenszerűen kiválasztott 2 százalékára terjedt ki. A mikrocenzus címeinek kiválasztásakor szempont volt olyan területi lefedettség biztosítása, amely az országos összesítéseken túl az adatok különböző szakmai aggregáltsági szintjén is lehetőséget nyújtanak területenkénti (régiók vagy megyék), településtípus szerinti (városok, községek), valamint az országgyűlési egyéni választókerületek népszámlálási jellegű adatainak, mutatóinak összeállítására. A 2005. évi mikrocenzus a társadalmi-gazdasági rendszerváltozással összefüggő, illetve a 2001. évi népszámlálás óta lezajlott folyamatok vizsgálatával és bemutatásával lehetővé teszi a népességben és a lakásállományban végbement változások nyomon követését és értékelését, valamint röviddel az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után képet nyújt a társadalom és a gazdaság legfontosabb jellemzőiről. Az összeírás során a kiválasztott lakcímeken kitöltött lakás- és személyi kérdőívek számítógépre vitele június végére fejeződött be. Az adatokat matematikai-statisztikai módszerrel történő teljeskörűsítéssel tették alkalmassá feldolgozásra, majd augusztusban megkezdődhetett a táblázatok összeállítása. A mikrocenzus eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal kiadványsorozatban teszi közzé. Elsőként, 2005 októberében az országgyűlési egyéni választókerületek legfontosabb jellemzőit tartalmazó kötet jelent meg, amely az egyéni országgyűlési választókerületekre vonatkozó legfontosabb információkat országosan, régiónként, megyénként és településtípusonként is bemutatta. A kiadvány, amelyet a Tisztelt Olvasó most a kezében tart, az adatfelvétel részletes eredményeit tartalmazza, bemutatva a népesség fontosabb demográfiai, iskolázottsági, foglalkoztatási jellemzőit, háztartás- és családösszetételét, a lakásállomány fizikai és a bennük lakó személyekkel kapcsolatos ismérveit. A kötet táblázatainak első csoportja az ország egészére vonatkozóan követi nyomon a népesség, a háztartások, a családok és a lakások jellemzőiben az elmúlt évtizedekben, egyes esetekben közel másfél évszázadra visszanyúlóan bekövetkezett változásokat. A táblázatok következő csoportja e jellemzők 2005. évi adatait részletes kombinációs táblák segítségével mutatja be. Az előbbi táblázatoknál összevontabb tartalommal, ám minden résztémát érintve az adatok régiónkénti bontásban is megjelennek. A táblázatok negyedik csoportja területsoros formában tartalmazza a fontosabb jellemzőket, így az ország eltérő területein (településtípus, régió, megye) élő népesség, illetve a lakásállomány adatait összehasonlítható módon adjuk közre. A 2005. évi mikrocenzus a gazdasági aktivitási kategóriáknál a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) ajánlását vette figyelembe, ám annak következetes érvényesítésére a munkanélküli kategóriába tartozók megállapításához szemben pl. a KSH folyamatos munkaerő-felmérésével a felvétel terjedelmi és időkorlátai miatt nem volt lehetőség. Az adatok értelmezését szöveges elemzés és a fogalmak magyarázatát tartalmazó fejezet segíti. A kiadvány anyaga a képernyőn jól követhető, valamint továbbfelhasználásra is alkalmas, letölthető formában megtalálható a www.ksh.hu internetes portál www.mikrocenzus.hu közvetlenül elérhető, ingyenes oldalain is. Budapest, 2005. december 11
A NÉPESSÉG FŐBB DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A népesség számának és összetételének alakulása Magyarország lakónépessége 2005. április 1-jén 10 millió 90 ezer fő volt, 108 ezerrel kevesebb, mint a legutóbbi 2001. február 1-jei népszámláláskor. Ez évenként átlagosan több mint negyed százalékos csökkenést jelent. A népsűrűség a 93 030 km 2 országterületre számítva négyzetkilométerenként 109 fő, eggyel kevesebb, mint négy évvel korábban volt. Fő 800 000 600 000 400 000 200 000 0-200 000-400 000 A népesség számának változása az előző népszámláláshoz viszonyítva 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2005 Az első hivatalos magyar népszámlálás szerint Magyarország mai területén 1870. január 1-jén 5 millió 11 ezer személy élt. A lakosságszám azóta több mint kétszeresére nőtt. A népesség számának növekedése 1980-ig az 1940-es évek kivételével folyamatos volt. A statisztikai adatok 1981-től némileg mérséklődő ütemű, bár napjainkra jelentős népességfogyási folyamatról számolnak be. A legnagyobb mértékű népességcsökkenés az 1980-as évtizedben következett be, amikor az évtized eleji és végi népszámlálás népességszáma között a különbség 335 ezer volt. Az évtizedek óta tartó kedvezőtlen népesedési folyamatok közepes termékenység és magas halandóság eredményeként Magyarország Európa legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetű országai közé tartozik. A népesség területi megoszlása, népsűrűség Az első hivatalos magyar népszámlálás idején a lakosság 43 százaléka élt olyan településen, amely napjainkban városi jogállású (főváros, a megyei jogú városok és a többi város). 2005 első negyedéve végén viszont az ország lakosságának 66 százaléka élt ezeken a településeken (a legutóbbi népszámlálás óta 37 település kapott városi rangot). A városi és a községi népesség arányváltozása 1990-ig (1949-et kivéve, amikor némileg emelkedett a községi népesség aránya) gyakorlatilag változatlan és tartós volt. Az azóta eltelt 15 év a korábbival ellentétes változást mutat. Mind a 2001. évi népszámlálás, mind a 2005. évi mikrocenzus a városok ezen belül számszerűleg legnagyobb mértékben a főváros népességének fogyását regisztrálta. Az 1990 óta bekövetkezett népességfogyás a városok lakói számának fogyásából adódik: annak ellenére, hogy az ország népessége 1990 óta 284 ezerrel csökkent, a községekben élők száma 102 ezerrel (2001-ig 69 ezerrel) nőtt. A népesség mind a hét régióban, ezen belül Győr-Moson-Sopron és Pest megye kivételével valamennyi megyében is csökkent. Ez utóbbi nyilvánvaló összefüggésben áll a budapesti lakosoknak a környező településekre való kiköltözésével. Győr-Moson-Sopron megyében feltehetően a gazdaság fejlődése a népességmegtartó erő. A megyék között a népességszámot tekintve Pest és Nógrád megye képviseli a két szélső értéket (1 millió 147 ezer, illetve 216 ezer fő). A legsűrűbben lakott régió Közép-Magyarország, ahol a mutató értéke 411 fő/km 2 ; itt Budapest kiemelkedő népsűrűsége (3229 fő/km 2 ) meghatározó, de Pest megye népsűrűsége (179 fő/km 2 ) is lényegesen meghaladja az országos átlagot. Az összes többi régió népsűrűsége az országos átlag (109 fő/km 2 ) alatt van, legritkábban lakott a Dél- Dunántúl (69 fő/km 2 ). A megyék közül a már említett Pest megyén kívül Komárom-Esztergom (139 fő/km 2 ) van az átlag felett, míg a legritkábban lakott Somogy megye (55 fő/km 2 ). Év 13
A nemek aránya Az új évezred eddig eltelt éveiben tovább folytatódott a nemek arányában a nők javára történő eltolódás. A második világháború után tapasztalt magas nőtöbblet (1949-ben ezer férfira 1081 nő jutott) 1970-ig csökkent, majd az 1980- as évtized kezdetétől napjainkig elsősorban a középkorú férfiak magas halandósága következtében ellenkező irányba fordult. 2005-ben a nőtöbblet (az ezer férfira jutó nők száma 1107) meghaladja az összes korábbi értéket. A nemek arányát népszámlálásonként, életkoronként vizsgálva az 1900. évi népszámlálás óta általános jellemző, hogy az újszülöttek körében jelentős a férfi-, az időskorúak körében pedig a nőtöbblet. A nemek aránya a középkorúak korcsoportjaiban fordul meg, azonban ahogy közeledünk napjainkhoz, a népszámlálások egyre idősebb életkorokban regisztrálják a fordulópontot, amelynek eltolódása fokozatosan lassult, 1980 óta a 35 39 évesek körében állandósult. A 2005. évi mikrocenzus adatai szerint a nemek arányát ötéves korcsoportonként vizsgálva megállapítható, hogy 35 éves életkor alatt férfitöbblet, a 40 évesnél idősebbeknél az életkor előre haladtával egyre növekvő nőtöbblet, míg a 35 39 éves korcsoportban a nemek viszonylagos kiegyenlítődése jellemzi a népességet. A férfiak halandósági többlete különösen a legmagasabb életkorokban szembetűnő, a 75 év feletti férfiak az ilyen korú népesség kevesebb mint egyharmadát teszik ki. Korösszetétel A népesség korösszetételét továbbra is az öregedési folyamat jellemzi. A legutóbbi népszámlálás óta eltelt viszonylag rövid időszakban a gyermekkorúak össznépességhez viszonyított aránya 1 százalékponttal csökkent, az időskorúaké ugyanilyen arányban nőtt. Az átlagos életkor növekedését jelzi az is, hogy amíg 2001 óta a száz felnőtt korúra jutó időskorúak száma 32-ről 34-re nőtt, a száz felnőtt korúra jutó gyermekkorúak száma 26-ról 25-re csökkent. A jövőbeni népesedési folyamatok szempontjából is kedvezőtlen jel, hogy a 25 év alattiak minden korcsoportjában kevesebben vannak, mint a legutóbbi népszámláláskor. A 25 39 évesek korcsoportjainak létszáma viszont magas. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi korcsoportokba tartoznak az 1950-es évek elején született nagy létszámú korosztályok gyermekei, a másik ok pedig az 1970-es évek népesedéspolitikai intézkedéseinek átmeneti hatásában található. A korösszetétel eltolódása főként a nőknél figyelhető meg, a nők több mint fele a 40 évesek és idősebbek korosztályába tartozik, a férfiaknál ez az arány csak 45 százalék. Míg a férfiaknál 2001 óta a 60 éves és idősebbek aránya 0,8 százalékponttal emelkedett, addig a nők körében 1,1 százalékponttal. A gyermekkorúak aránya a fővárosban a legalacsonyabb (12 százalék), a községekben a legmagasabb (18), míg az időskorúak aránya a fővárosban a legmagasabb (25), a többi településtípusnál viszont szinte azonos (20 és 21 között). A régiók közül Közép-Magyarország korösszetétele a legkedvezőtlenebb, itt a legalacsonyabb a gyermekkorúak (14) és legmagasabb az időskorúak (22) aránya. Fordított a helyzet az Észak-Alföld esetében, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a gyermekkorúak aránya (19) meghaladja az időskorú népességét (18). Családi állapot Folytatódott a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél az elváltak és a házasságot még nem kötöttek arányának növekedése kísér. Az özvegyek és az elváltak aránya mindkét nemnél emelkedett. A 15 éves és idősebb férfiak és nők családi állapot szerinti arányának alakulása, 1970 2005 Százalék Családi állapot Férfi 1970 1980 1990 2001 2005 1970 1980 1990 2001 2005 Nőtlen, hajadon 24,6 22,0 25,1 32,9 35,3 17,2 13,8 15,9 22,1 24,0 Házas 69,9 70,8 64,6 55,6 52,4 63,8 64,3 58,1 49,4 46,5 Özvegy 3,2 3,5 3,9 3,8 4,3 15,3 16,3 17,8 18,5 18,9 Elvált 2,2 3,7 6,4 7,7 8,1 3,8 5,6 8,2 10,0 10,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Nő 14
A párkapcsolatban élő 20 39 évesek korcsoportonkénti arányának alakulása, 2001, 2005 A megfelelő korúak százalékában Korcsoport (év) Férfi Nő 2001 2005 2001 2005 Párkapcsolatban élők összesen 20 24 16,1 13,3 33,0 28,7 25 29 48,9 44,2 65,2 61,6 30 34 70,5 64,5 77,8 74,2 35 39 76,2 74,9 79,5 77,5 Házastársával együtt élő 20 24 7,5 3,7 19,4 11,1 25 29 34,7 25,0 50,6 40,3 30 34 58,5 47,4 67,4 59,8 35 39 66,2 62,5 70,9 66,8 Élettársi kapcsolatban élő 20 24 8,5 9,7 13,7 17,6 25 29 14,1 19,2 14,6 21,3 30 34 12,0 17,0 10,4 14,5 35 39 10,0 12,4 8,6 10,6 A mikrocenzus a népszámláláshoz hasonlóan a 15 éves és idősebb nők termékenységét az összeírás időpontjában lévő családi állapot és életük folyamán élve született gyermekei száma szerint méri. A termékenység évtizedek óta tapasztalható nagymértékű visszaesése az 1980-as években átmenetileg lelassult, majd az 1990-es évektől a mutató romlása tovább folytatódott. A száz nőre jutó élve született gyermekek száma 1960-ban 210 volt, 2001-ben 153, 2005-ben pedig már csak 148. A második világháború óta a gyermekszám fokozatosan csökken. (Az egy nőre jutó gyermekszámot jellemzően a házas nőkre vizsgálja a statisztika.) A házas nőknek 1920-ban még több mint 40 százaléka szült négy vagy több gyermeket, 1980-ban ez az arány 9 százalék, és napjainkra már 5 százalék alatt van. Az utóbbi évtizedekben a két gyermeket szült házas nők aránya a legmagasabb: 1990-ben 46 százalék, 2005-ben pedig közel 49 százalék. A 15 éves és idősebb népességen belül 2001 óta 3 százalékponttal visszaesett a házasok aránya, ezen belül azoké is, akik együtt élnek házastársukkal. Emelkedett viszont a házasság helyett az élettársi közösséget választók aránya. Ez a tendencia erőteljesen érvényesül a 20 39 éves korosztályban. Ezzel együtt, ha a házasok arányának csökkenését és az élettársi kapcsolatban élők arányának emelkedését összességében vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az új évezred első éveiben, a párkapcsolatban élők aránya mindkét nemnél csökkent. A nők élve született gyermekeinek száma A női termékenységben nagy eltérés mutatkozik családi állapotonként. A száz házas nőre jutó élve született gyermekek száma 1920-ban még 362 volt, 1980- ig 189-re csökkent, majd azóta alig változik. Az özvegy nők akiknek több mint kilenctizede már túl van a szülőképes kor határán fokozatosan csökkenő termékenységük tekintetében a korábbi évtizedek házas nőinek gyermekszámarányait mutatják. Ezzel szemben a száz elvált nőre jutó élve született gyermekek száma az 1960 1969 között mutatkozott, valamint a jelenlegi megtorpanástól eltekintve több évtized óta folyamatosan emelkedik. A szülőképes korú hajadonok körében is emelkedett az élve született gyermekek száma, ami a házasságon kívüli születések gyakoriságának, elsősorban a fiatal generációk élettársi közösség formájában történő családalapításának a következménye. A nők termékenységének alakulása családi állapotonként, 1920 2005 A 15 éves és idősebb nők termékenységének alakulása, 1960 2005 Év 100 nőre jutó élve született gyermek 1960 210 1970 178 1980 171 1990 165 2001 153 2005 148 100 Év 15 X éves szülőképes korú hajadon házas özvegy elvált hajadon házas özvegy elvált nőre jutó élve született gyermek 1920 362 477 1930 327 271 1949 257 366 133 219 233 1960 18 232 337 151 13 198 233 139 1970 11 201 277 148 7 176 216 138 1980 12 189 242 151 8 172 204 139 1990 13 188 230 164 11 178 206 157 2001 20 187 211 170 19 183 209 167 2005 22 187 202 167 22 182 207 164 15
Az északi, északkeleti megyékben élő házas nők termékenysége a legmagasabb, ugyanakkor a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges élveszületési arányt (215) egyedül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei házas nők termékenysége (212) közelíti meg. A legalacsonyabb e mutató értéke Csongrád (180) és Zala (182) megyék esetében. A száz 15 éves és idősebb házas nőre jutó élve született gyermekek száma, régiónként, megyénként Településtípus szerint vizsgálva a házas nők termékenysége a fővárosban a legalacsonyabb, ahol száz nőre mindössze 154 élve született gyermek jut. Ennél magasabb a megyei jogú városokban (175), illetve a többi városban (190), a legmagasabb a községekben (205). Száz szülőképes korú házas nőre a fővárosban 151 élve született gyermek jut. Iskolázottság Huzamos ideje folyamatosan növekszik a középfokú és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, és egyre kevesebben vannak, akiknek az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb a végzettségük. A 15 éves és idősebb népességnek közel kilenctizede elvégezte az általános iskola 8. évfolyamát. Az ennél alacsonyabb iskolai végzettségűek elsősorban a 65 éves és ennél idősebb népességből kerülnek ki. Az ennél fiatalabbak minden korcsoportjában 90 százalék fölötti a legalább általános iskolát elvégzettek aránya. A 18 éves és idősebb népesség körében a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya az 1970. évi 16, majd az 1990. évi 29 százalékról 15 év alatt tizenhárom százalékponttal emelkedett; napjainkban az ilyen korú népességnek valamivel több, mint kétötöde legalább érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. A középfokú végzettségű férfiak 44, a nők 68 százaléka érettségizett, a férfiak tehát jóval nagyobb arányban választották a szakmát adó, de érettségi nélküli középiskolai oktatást. Érettségivel vagy annál magasabb szintű iskolai végzettséggel rendelkezik Budapesten a 18 éves és idősebb népesség közel kétharmada, a városok ilyen korú népességének fele, a községekének 27 százaléka. A megyék közül Pest, Győr-Moson-Sopron és Csongrád mutatja ebből a szempontból a legkedvezőbb képet 43 százalék körüli mutatóval, míg Bács-Kiskunban, Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Tolnában ez az érték 34 százalék alatti. 16
Az elmúlt 35 évben a 25 éves és idősebb népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya jelentősen emelkedett, az 1970. évi 4 százalékhoz képest 2001-re megháromszorozódott, 2005-re pedig közel két százalékponttal tovább nőtt. Kiemelkedő a diplomával rendelkezők aránya a fővárosban (28 százalék), legalacsonyabb a községekben (nem egészen 7 százalék). A megyéket tekintve a sorrend az élen pontosan megegyezik a legalább érettségivel rendelkezőknél tapasztaltakkal: Pest, Győr-Moson-Sopron, Csongrád, ezúttal közel 14 százalékos értékekkel, míg Békés, Nógrád és Somogy megye mutatója 10 százalék alatti. A régiók közül ebben a tekintetben kiemelkedik Közép-Magyarország (23 százalék), ahol e mutató értéke kétszerese az összes többi régióénak. A 18 éves és idősebb népességből a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők arányának alakulása nemek szerint, 1949 2005 A megfelelő korúak százalékában Év Összesen Férfi Nő 1949 5,5 8,1 3,3 1960 8,8 11,6 6,3 1970 15,5 17,8 13,5 1980 23,4 24,4 22,4 1990 29,2 28,5 29,8 2001 38,2 35,9 40,2 2005 42,6 39,8 45,2 A népesség iskolai végzettsége jellegzetesebb iskolai fokozatok szerint, a megfelelő korúak százalékában Korcsport (év) Férfi 85 X 80 84 Nő 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 Százalék Százalék 100 80 60 40 20 0 0 20 40 60 80 100 Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább középiskolai érettségivel Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 17
A 25 éves és idősebb népességből az egyetemi, főiskolai végzettségűek arányának alakulása nemek szerint, 1949 2005 A megfelelő korú népesség százalékában Év Összesen Férfi Nő 1949 1,7 3,1 0,5 1960 2,7 4,5 1,1 1970 4,2 6,4 2,3 1980 6,5 8,6 4,6 1990 10,1 11,8 8,7 2001 12,6 13,8 11,6 2005 14,7 15,2 14,3 A táblázat jól mutatja a nemek közötti felsőfokú iskolázottsági különbségek meglehetősen gyors mérséklődését. A megfelelő korúakhoz viszonyított arányt tekintve a nők már csaknem utolérték a férfiakat, a diplomások számában pedig már többséget alkotnak, míg az 1949-es években ez az arány még az egytizedet sem érte le. Jelenleg a 25 29 évesek között ezer férfiból 164, ezer nőből 240 szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Állampolgárság A népesség túlnyomó többsége (9 millió 935 ezer fő) csak magyar állampolgársággal rendelkezik, a magyar és más állampolgárságú (66 ezer), valamint a csak külföldi állampolgárságú (63 ezer) személyek száma a népesség valamivel több mint egy százalékát teszi ki. Többségük (68 százalék) valamely szomszédos ország állampolgára. Az össznépesség kormegoszlásához viszonyítva a külföldi állampolgársággal rendelkezők között alacsony mind a gyermek-, mind az időskorúak aránya, jóval magasabb viszont a fiatal felnőtt korúaké. Ez arra utal, hogy közülük sokan munkavégzés, illetve közép- vagy felsőfokú iskolai tanulmányaik folytatása miatt tartózkodnak Magyarországon. 18
FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐK A 2001. évi népszámlálás és a 2005. évi mikrocenzus közötti időszakban a foglalkoztatottsági jellemzők tekintetében nagyrészt érdemi változásokra került sor, amelyeknek az kölcsönöz különleges jelentőséget, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat közvetlenül megelőző éveket, továbbá a csatlakozást követő közel egy évet magában foglaló periódus sok szempontból a jövő fejlődés irányának az alapját is képezheti. Gazdasági aktivitás A gazdasági aktivitás alakulását illetően az elmúlt négy év folyamatai szervesen kapcsolódnak ahhoz a már közel két évtizede tartó mélyreható átalakuláshoz, amely a népesség gazdasági aktivitásáról eddig alkotott sokáig stabilnak vélt képet alapjaiban módosította. A foglalkoztatottak száma ugyanis ténylegesen már a rendszerváltozást megelőző évtized második felében csökkenni kezdett. Az 1990 utáni években ez a folyamat felgyorsult, és az addig hivatalosan el nem ismert munkanélküliség rohamosan bővült. Az 1990-es évtized közepére a foglalkoztatottak állománya 1980-hoz képest mintegy másfélmillió fővel, 1990 és 1996 között egymillió fővel esett vissza. Ezzel egyidejűleg nem csupán a munkanélküliek, hanem a munkaerőpiacról kiszorult gazdaságilag inaktívvá vált személyek száma is gyarapodott. A vázolt folyamatok hosszú távon is a népesség gazdasági aktivitás szerinti szerkezetének teljes átstrukturálódását eredményezték a foglalkoztatottak, illetve a gazdaságilag aktívak hátrányára és a gazdaságilag nem aktív lakosság javára. Az 1990-es évtized második felében a foglalkoztatottság csökkenése megállt, sőt a foglalkoztatottak száma szerény mértékben növekedett 2001-re megközelítette a 3,7 millió főt, míg a munkanélkülieké a fokozatos javulás ellenére 400 ezer felett maradt. 2001 után a foglalkoztatottak állományának mérsékelt növekedése folytatódott: 2005- ben 3 millió 846 ezer dolgozó tevékenykedett főállásban, 156 ezerrel több, mint négy évvel korábban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a dolgozók létszáma még ekkor is közel 700 ezerrel maradt el az 1990. évi létszámtól. Egyértelműen kedvezőtlen jelenség viszont, hogy a munkanélküliség enyhülése átmenetinek bizonyult, és azt újabb növekedési hullám váltotta fel. A mikrocenzus 2005-ben 467 ezer munkanélkülit talált, 50 ezerrel többet, mint a 2001. évi népszámlálás. Az adatok jól mutatják az átrendeződés hatását: a foglalkoztatottak aránya az elmúlt négy évben végbement némi növekedés ellenére még 2005-ben is 9 százalékponttal maradt el az 1980-as értéktől. A foglalkoztatottak terhelése 2001 2005 között kissé mérséklődött: a 100 foglalkoztatottra jutó A népesség gazdasági aktivitása, 1980 2005 nem foglalkoztatottak száma 176-ról Százalék 162-re módosult. Ez a mutató azonban a negyedszázaddal vagy akár a 100 90 másfél évtizeddel korábbinál (111, illetve 129) is lényegesen nagyobb 80 terhelést jelent. 70 Az adatok értékelésénél meg kell jegyezni, hogy 1990-ig foglalkoztatott- 60 50 nak csak az aktív kereső személyek minősültek, vagyis azok, akik a 40 30 kereső tevékenység mellett más rendszeres juttatást (pl. nyugdíjat; 20 gyermekgondozási segélyt) nem 10 kaptak. A 2001. évi népszámlálás és 0 Év a 2005. évi mikrocenzus alapját a 1980 1990 2001 2005 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott (ILO) ajánlásai szerinti foglalkoztatott definíció képezte, amely az 19
adott személyt akkor tekinti dolgozónak, ha munkából származó jövedelemmel rendelkezik, függetlenül attól, hogy van-e másik megélhetési forrása. E fogalmi eltérés azonban a gazdasági aktivitásra vonatkozó alapvető tendenciákat nem befolyásolta. A 2001. évi népszámlálás és a 2005. évi mikrocenzus alkalmával a foglalkoztatott mellett a munkanélküli kategória vonatkozásában is a nemzetközi ajánlás került alkalmazásra. Az alaptendencia mindkét csoport esetében azonos a folyamatos munkaerő-felmérés (MEF) által kimutatott tendenciával. A MEF alapját szintén az említett nemzetközi ajánlások alkotják, azonban a két adatforrás a felvétel eltérő jellegéből adódóan számszerűen nem egyezik meg. (Ezzel kapcsolatban részletes útbaigazítást tartalmaz A fogalmak magyarázata című fejezet.) Mindenképpen megállapítható, hogy Magyarországon a rendszerváltozással összefüggésben a foglalkoztatottság igen nagymérvű csökkenése ment végbe. A foglalkoztatottak aránya az utóbbi években csak kevéssé javult, és jelenleg is jóval kedvezőtlenebb, mint az Európai Unió legtöbb régi tagállamában kimutatott arány. A munkanélküliség egyelőre viszonylag alacsony aránya nem ellensúlyozhatja azt a tényt, hogy az inaktív népesség igen magas hányada csak igen lassan mérséklődik. A foglalkoztatottak megoszlása nemek szerint, 1980 2005 Százalék Év Összesen Férfi Nő 1980 a) 100,0 56,6 43,4 1990 a) 100,0 55,5 44,5 2001 100,0 54,3 45,7 2005 100,0 54,1 45,9 a) A nyugdíj és gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók nélkül. A teljes foglalkoztatás négy évtizeden át érvényesített elvének feladása után arra lehetett számítani, hogy a dolgozó nők tömegesen adják fel kereső foglalkozásukat, és térnek vissza a háztartásba. Arányuk így nem maradhatott volna meg az 1980-as évek szintjén. A nők visszavonulása az aktív kereső tevékenységtől azonban nem öltött az eredeti feltételezéseknek megfelelő tömeges méreteket. Gazdasági aktivitásuk a férfiakéhoz hasonló ütemben mérséklődött. Ebből adódott, hogy a nők aránya a foglalkoztatottak körén belül 1990- ben 1 százalékponttal meg is haladta az 1980. évi szintet, majd fokozatosan tovább növekedett. A népesség gazdasági aktivitására vonatkozó adatokat korcsoportonként vizsgálva megállapítható, hogy a foglalkoztatottság színvonala az ezredfordulót megelőző időszakban még azokban a korcsoportokban is visszaesett, amelyekre hagyományosan a foglalkoztatottak magas aránya volt jellemző. Ez elsősorban a 20 29 éves fiatalokra, valamint a középgenerációba tartozó 30 39 évesek és 40 49 évesek csoportjára vonatkozik. A népesség gazdasági aktivitása korcsoportok szerint, 2001, 2005 Százalék Korcsoport (év) Összesen Inaktív kereső Eltartott Foglalkoztatott Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli 2001 2005 Inaktív kereső Eltartott 0 14 100,0 0,0 100,0 0,0 100,0 15 19 100,0 8,3 4,0 2,2 85,5 3,8 3,4 2,1 90,7 20 24 100,0 51,3 9,4 11,4 27,9 43,3 11,7 8,4 36,6 25 29 100,0 65,8 8,1 18,8 7,3 68,7 8,8 15,3 7,2 30 34 100,0 69,2 7,7 17,9 5,3 70,3 8,4 16,4 4,9 35 39 100,0 72,4 7,8 14,7 5,1 75,3 8,0 11,5 5,2 40 44 100,0 72,7 7,3 15,0 5,0 75,9 8,0 11,1 5,1 45 49 100,0 70,3 6,1 19,1 4,6 72,2 7,5 15,0 5,2 50 54 100,0 61,7 4,5 29,5 4,2 65,6 5,6 23,9 4,9 55 59 100,0 30,7 2,0 64,5 2,9 45,1 3,5 47,6 3,8 60 61 100,0 9,0 0,5 88,4 2,1 17,5 0,8 79,7 2,0 62 64 100,0 4,8 0,2 93,0 2,0 9,1 0,4 89,0 1,5 65 69 100,0 2,6 0,1 95,1 2,2 5,0 0,2 93,2 1,6 70 74 100,0 1,3 0,0 96,0 2,7 2,1 0,1 96,4 1,5 75 X 100,0 0,8 0,0 96,6 2,6 0,6 0,0 97,7 1,6 Összesen 100,0 36,2 4,1 32,4 27,3 38,1 4,6 30,5 26,7 20
A 2001 és 2005 közötti időszakban különösen szembetűnő a foglalkoztatottság további visszaesése a 15 19 évesek, valamint a 20 24 évesek korcsoportjában. E változás fő okaként a középiskolában és a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanulók számának emelkedése jelölhető meg. Lényeges tényező emellett az iskolából kilépő fiatalok körében a munkanélküliség fokozódása. A középgenerációba tartozók foglalkoztatottsága az elmúlt négy év folyamán nem változott érdemlegesen, de továbbra is viszonylag alacsonynak minősíthető. A nyugdíjkorhatárhoz közeli népesség körében a mutató részleges javulása ellenére a foglalkoztatottság színvonala még mindig elmarad a kívánatos és az Európai Unió tagállamaiban általában szokásos aránytól. A népesség gazdasági aktivitás és régiók szerint, 2001, 2005 A régiók népességének százalékában Régió Inaktív kereső Eltartott Foglalkoztatott Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 2001 2005 Közép-Magyarország 40,6 3,0 30,9 25,5 43,2 2,9 29,3 24,6 Közép-Dunántúl 39,7 3,0 29,9 27,3 41,1 3,9 28,9 26,1 Nyugat-Dunántúl 41,5 2,5 29,8 26,1 41,5 3,7 29,4 25,3 Dél-Dunántúl 33,9 4,5 34,2 27,4 35,5 6,0 32,0 26,6 Észak-Magyarország 30,4 6,0 35,3 28,3 32,4 6,3 32,5 28,7 Észak-Alföld 30,0 5,7 33,8 30,5 32,8 6,3 30,5 30,4 Dél-Alföld 34,2 4,3 34,1 27,4 35,9 5,1 32,1 26,9 Összesen 36,2 4,1 32,4 27,3 38,1 4,6 30,5 26,7 A foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulása tekintetében az ország egyes régiói között továbbra is fennállnak azok a jelentős különbségek, amelyeket a 2001. évi népszámlálás is kimutatott. Kritikus Észak-Magyarország és az Észak-Alföldön élők helyzete, ahol a foglalkoztatottak országos átlagnál alacsonyabb aránya, és egyúttal az országos szintet lényegesen meghaladó munkanélküliség állapítható meg. Az ország középső részén a népesség viszonylag kedvező foglalkoztatási helyzetét elsősorban a főváros sokrétű munkalehetőségei biztosítják. Nyugat- Dunántúl általában szintén az országosnál jobb elhelyezkedési lehetőségeket képes nyújtani. Főbb strukturális jellemzők A foglalkoztatottak összetétele különböző strukturális jellemzők szerint értékelhető. E jellemzők változása bár különböző mértékben és módon érzékelteti a gazdaság és a társadalom szerkezetében végbement átalakulási folyamatokat. A foglalkoztatottak megoszlása összevont foglalkozási főcsoportok szerint, 1980 2005 Százalék Összevont foglalkozási főcsoport 1980 a) 1990 a) 2001 2005 Vezető, értelmiségi foglalkozású 14,5 16,2 20,5 22,1 Egyéb szellemi foglalkozású 16,1 17,0 20,3 21,3 Szolgáltatási foglalkozású 7,7 8,6 15,8 15,5 Mezőgazdasági foglalkozású 5,4 4,0 3,1 2,9 Ipari, építőipari foglalkozású 41,4 40,2 31,5 29,5 Egyéb foglalkozású 14,9 14,0 8,8 8,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 a) A nyugdíj és gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók nélkül. Az egyik legfontosabb strukturális jellemző a dolgozók foglalkozási összetétele, amely huzamosabb idő óta folyamatos átrendeződést mutat. A foglalkoztatottak között a vezető, értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozásúak aránya fokozatosan emelkedik. 1980-ban a foglalkoztatottak 31 százaléka, 1990-ben egyharmada, 2001-ben 41 százaléka, 2005-ben 43 százaléka folytatott szellemi tevékenységet. E tendencia azonban nem csupán a foglalkoztatottak iskolázottsági szintjének általános emelkedését mutatja, hanem azt is, 21
hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése elsősorban a munkanélkülivé válás következtében főleg a fizikai foglalkozásúakat érintette. A fizikai foglalkozásúak számának csökkenése egyben azt is jelzi, hogy az ország gazdasági szerkezete egyre inkább a képzett munkaerő alkalmazását igénylő gazdasági ágazatok, tevékenységek irányába mozdult el. A szolgáltatási jellegű tevékenységet folytató foglalkoztatottak arányának jelentős emelkedése, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint az ipar és építőipar területén dolgozók súlyarányának visszaesése a foglalkozások oldaláról is bizonyítható. Regionális vonatkozásban Közép-Magyarország és ezen belül a főváros kiemelkedő szerepe napjainkban is erősen rányomja a bélyegét a foglalkozási összetételre. A területi koncentráció döntő mértékben érvényesül a vezetők és az értelmiségi foglalkozásúak rétegében. Az e rétegbe tartozók hányada Közép-Magyarországon továbbra is meszsze meghaladja a többi régióban kimutatott arányt. Budapest szerepe ebben a tekintetben még a régión belül is kiemelkedik. A koncentráció érdemben az utóbbi évek során sem mérséklődött. A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoport és régiók szerint, 2001, 2005 Százalék Összevont foglalkozási főcsoport Összesen Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak- Alföld Dél-Alföld 2001 Vezető, értelmiségi foglalkozású 20,5 26,7 16,6 16,4 18,4 18,7 18,6 17,2 Egyéb szellemi foglalkozású 20,3 25,1 18,1 17,9 18,6 19,1 18,2 17,2 Szolgáltatási foglalkozású 15,8 16,0 14,5 15,8 16,3 15,5 16,1 15,9 Mezőgazdasági foglalkozású 3,1 1,0 2,5 3,0 3,9 2,0 4,2 8,4 Ipari, építőipari foglalkozású 31,5 23,7 39,7 38,1 33,2 35,1 32,9 31,4 Egyéb foglalkozású 8,8 7,5 8,7 8,8 9,6 9,6 10,0 9,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 2005 Vezető, értelmiségi foglalkozású 22,1 28,5 18,4 19,0 19,4 18,8 19,7 19,0 Egyéb szellemi foglalkozású 21,3 25,9 19,7 18,2 18,6 20,7 19,6 18,3 Szolgáltatási foglalkozású 15,5 15,3 13,4 15,4 17,1 15,9 16,1 15,6 Mezőgazdasági foglalkozású 2,9 1,0 2,1 2,7 3,1 2,2 3,6 8,3 Ipari, építőipari foglalkozású 29,5 22,2 37,7 36,4 31,5 33,0 29,8 29,6 Egyéb foglalkozású 8,7 7,2 8,5 8,3 10,3 9,5 11,2 9,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A dolgozók nemzetgazdasági ág szerinti összetétele már 1990 előtt is jelentős mértékben módosult, a tendenciákat a társadalmi és gazdasági átalakulás felgyorsította. E folyamat az ezredforduló után is folytatódott. A mezőgazdasági szektor válsága és az ipari termelés viszszaesése gyökeresen megváltoztatta a foglalkoztatottak ágazati szerkezetét. 2005-re a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás részesedése a másfél évtizeddel korábbi állapothoz képest 11 százalékponttal esett vissza, az ipar és építőipar részaránya 7 százalékponttal 22 A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerint, 1980 2005 Százalék 100 80 60 40 20 0 1980 1990 2001 2005 Év Összesen Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar és építőipar Szolgáltatási jellegű