R2 PANNN EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI- ÉS ANYAGTUDMÁNYK DKTRI ISKLA ML ÁSVÁNYLAJ ÉS SZÉNTECHNLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK VARGA CSILLA KLEVELES VEGYÉSZMÉRNÖK MŰANYAG KMPZITKHZ ALKALMAZHATÓ KMPATIBILIZÁLÓ ADALÉKK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZS- GÁLATA PhD értekezés tézisei TÉMAVEZETŐ: DR. BARTHA LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR R 1 CH 2 CH CH 2 CH 2 CH CH 2 H HN H N R 2 H 2 C a CH 2 b k CH l 2 a m CH 2 b n abszorbancia 3500 3000 2500 2000 1500 1000 0.00 0.10 0.00 0.10 3500 3000 2500 2000 hullámszám, cm -1 1500 1000 A4 A8 Veszprém 2010
1. Bevezetés Napjainkban a polimer kompozitokat az élet számos területén egyre növekvő mennyiségben alkalmazzák. Jelen vannak a mindennapi használati tárgyainkban, szerkezeti anyagainkban, közlekedési eszközeinkben. A kompozitokban általában heterogén fázisok vannak, és közöttük határfelületek alakulnak ki, amelyeknek az alkotóelemek jellemzői mellett igen fontos szerepük van a végtermék tulajdonságainak alakulásában. A szinte naponta felmerülő új igények kielégítéséhez sok esetben új anyagok és technológiák fejlesztésére van szükség, amelyek bevezetésével a határfelületi kölcsönhatások ismeretének és hasznosításának jelentősége egyre inkább növekszik. A határfelületek és a közöttük lévő fázisok minden kompozit esetén egyformán fontos szerepet játszanak, a felületmódosítást pedig mindig a kitűzött célnak és a rendszer jellemzőinek megfelelően kell megválasztani. Nem léteznek általánosan használható anyagok, illetve adalékok, amelyek például szálerősítésű kompozitokban, polimer blendekben, vagy nanokompozitokban egyaránt hatékonyan alkalmazhatók lennének. A kompozitok alkotói a határfelületek módosítási módszerét is meghatározzák. Ha például szálerősítésű kompozitok mechanikai tulajdonságait szeretnénk javítani, erős, kémiai kölcsönhatást kell kialakítani a szál és a mátrix között, mert így biztosítható a leghatékonyabb terhelésátadás a két komponens között. Ebben az esetben kapcsoló ágens alkalmazására van szükség kémiai kötés létrehozása céljából. Szén nanocsövet tartalmazó kompozitokban viszont nem csak megfelelő kölcsönhatást kell kialakítani a nanocső és a mátrix között, hanem a nanocsövek nagyon erős agglomerálódási hajlamát is csökkenteni kell. Gyakran alkalmazzák a szilán típusú adalékokat, vagy a maleinsav-anhidriddel ojtott polimereket, amelyeket az esetek túlnyomó részében azért használják egyik vagy másik kompozitban, mert korábban már hatékonynak bizonyultak, figyelmen kívül hagyva a komponensek kémiai összetételét. A megfelelő megközelítéssel ugyanakkor egy adott anyagrendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat át lehetne ültetni más rendszerekre is. A szerkezeti anyagokkal szemben felmerülő újabb és újabb követelmények azonban nem csupán új kompozitok kifejlesztésével, hanem a meglévők továbbfejlesztésével is megvalósíthatók. Ehhez az elért eredmények és tapasztalatok újragondolására, a lehetséges újabb vagy korábban járhatatlannak vélt utak feltárására van szükség. Ilyen például a hagyományos szálakkal erősített hőre keményedő kompozitok területe. Az 1
utóbbi években valamelyest csökkent az érdeklődés az üvegszállal erősített hőre keményedő kompozitok iránt, talán annak köszönhetően, hogy korábban már részletesen tanulmányozták a kapcsoló ágensek alkalmazásának hatását, a kapcsolódás mechanizmusát és a szilán adalékokat tartalmazó bevonatrendszerek is megfelelően működnek az üvegszáltartalmú rendszerekben. Mivel a szénszálak ára nem csökkent a várt mértékben, hasonlóan csökkent az érdeklődés a szénszállal erősített kompozitok iránt is, melyeket továbbra is főleg a repülőgépiparban és az űrhajózásban alkalmazzák. A kutatások azonban, ha kisebb lendülettel is, de folytatódnak, hiszen a meglévő módszerek és technológiák továbbfejlesztése is eredményes lehet. Ha például a mechanikai tulajdonságok javítására újabb, a beváltaknál hatékonyabb adalékot lehet alkalmazni, ugyanolyan műszaki előírások kisebb mennyiségű alapanyagok felhasználásával is teljesíthetők lehetnek. 2. Célkitűzések Kísérleti tevékenységem fő célja különböző szálerősítésű műanyag kompozitok tulajdonságainak javítása egy új szerkezeti típusú adalékcsalád alkalmazásával. Ennek megvalósítása céljából tanulmányozni kívántam ezen adalékok felhasználási lehetőségeit, előnyös koncentráció-tartományait, az adalékok összetétele és az azokat tartalmazó kompozitok mechanikai tulajdonságai közötti összefüggéseket, valamint a tulajdonságjavító hatások mechanizmusát. Szénszálerősítésű poliolefinek előállításához olefin-maleinsav-anhidrid kopolimer alapú kapcsoló ágenseket alkalmaztam. Vizsgáltam az adalék-összetétel és a száltartalom mechanikai tulajdonságokra és a szál/mátrix kölcsönhatásra gyakorolt hatását. Egy új szénszál impregnálási technika alkalmazási lehetőségét vizsgáltam a hosszú szénszállal erősített tömegműanyagok fröccsöntéssel történő előállításához kapcsolódóan. A polimerváz szerkezetének módosításával, vagyis sztirol komonomer beépítésével, új összetételű terpolimer adalékokat állítottam elő üvegszál erősítésű hőre keményedő kompozitokhoz. Vizsgáltam a mátrixszerkezet változtatásának, valamint az erősítőanyag orientációjának hatását a mechanikai tulajdonságokra adalékkal kezelt üvegszálat tartalmazó poliészter és vinilészter kompozitokban. Az adalékszerkezet változtatásának hatását a mechanikai jellemzőkön és a szál/mátrix határfelület tulajdonságain keresztül vizsgáltam. 2
Az előállított adalékok savszámának és elszappanosítási számának titrálással történő meghatározásakor nehézséget jelent, hogy a karboxil-csoportok különböző kémiai környezetben fordulnak elő, amelyek a titrálás során eltérő módon viselkednek. A titrálásos módszerrel meghatározott savszámok félrevezetők lehetnek, mert nem adnak felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy a különböző származékok milyen arányban fordulnak elő az adalékon belül. A titrálás pontatlanságának esetenként oka a polimerek korlátozott oldhatósága is, ami nagyon bizonytalanná teheti, akár korlátozhatja is a semlegesítési reakciók sztöchiometrikus lejátszódását. Emellett a szabványos titrálás során olyan indikátort kell alkalmazni, amely az anhidrid gyűrű felszakításakor csak az első karboxil-csoport semlegesítési reakciójának lejátszódását jelzi enyhén savas phtartományban. A második semlegesítési reakció már csak lúgos közegben játszódik le és a dikarbonsav maradó karboxil-csoportjainak, illetve a szabad karboxil-csoportok gyenge reakciókészsége miatt igen nehéz azonosítani az átcsapási pontot. Az adalékban lévő különböző származékok arányát az adalék FT-IR spektrumában a karbonil-rezgések alatti területekből becsülöm, majd ebből a titrálás során lejátszódó reakcióknak megfelelően számítom a savszám és az elszappanosítási szám értékét. 3. Alkalmazott módszerek Analitikai módszerek: o Savszám meghatározása (házi szabvány szerint) o Elszappanosítási szám meghatározása (MSZ IS 6293:1994) Spektroszkópiai módszerek: o FT-IR spektroszkópia o Pásztázó elektronmikroszkópia o FT-IR Imaging spektroszkópia o FT-Raman mikroszkópia Kompozit vizsgálati módszerek: o Húzó jellemzők meghatározása (MSZ EN IS 527-1-4:1999) o Hajlító jellemzők meghatározása (MSZ EN IS 178:2001) o Charpy ütőszilárdság meghatározása (IS 179-2:2000) o Száltartalom meghatározása (MSZ EN IS 3451-1:1999) 3
4. Új tudományos eredmények 1. Az adalékok összetételének meghatározására FT-IR spektrumuk értékelésén alapuló új kiértékelő módszert dolgoztam ki, amellyel lehetővé vált az általam előállított és karboxil-csoportokat különböző kémiai környezetben tartalmazó adalékok kémiai csoportösszetételének eddigieknél pontosabb meghatározása. a) Megállapítottam, hogy amíg az FT-IR spektrumban a különböző abszorpciós csúcsok alatti területek alapján az alkalmazott B módszerrel meghatározott savszámok ±14,8%-kal (R 2 =0,74), addig a szabványos titrálással mért értékek ±31,8%-kal (R 2 =0,43) különböztek a bemérések alapján meghatározott elméleti savszámtól. Ennek alapján tehát az FT-IR spektrumok kiértékelésével a termék összetétele a hagyományos módszernél pontosabban becsülhető. b) Megállapítottam, hogy amíg az FT-IR spektrumban a különböző abszorpciós csúcsok alatti területek alapján az alkalmazott A módszerrel meghatározott elszappanosítási számok ±8,7%-kal (R 2 =0,87), addig a szabványos titrálással mért értékek ±16,5%-kal (R 2 =0,79) különböztek a bemérések alapján meghatározott elméleti elszappanosítási számtól. 2. Új típusú, olefin-maleinsav-anhidrid kopolimerekből szénszálak felületének kezelésére alkalmas észter-, észter-amid és imid származékokat tartalmazó hatékony kapcsoló ágensként alkalmazható adalékokat állítottam elő. a) Megállapítottam, hogy a műanyag feldolgozási módszer jelentősen befolyásolja a poliolefin kompozitokban jellemző átlagos szálhosszúságot és szálhossz-eloszlást. Kimutattam, hogy az extrúziós módszer esetén a szálak átlagos hosszúsága az 500μm alatti, míg a mesterkeverékes módszer alkalmazásával a szálaknak legalább 50%-a az 500μm feletti tartományba esett, vagyis csak a mesterkeverékes módszer alkalmas hosszú (0,8-2,8mm) szénszállal erősített nagy szilárdságú poliolefin kompozitok előállítására. b) Megállapítottam, hogy PP kompozitokban a kapcsoló ágensként alkalmazott adalék szerkezetében a C 12-22 szénatomszám tartományú lineáris α-alkohol komponensek közül a hexadekanol reagens alkalmazása bizonyult optimálisnak. c) Megállapítottam, hogy az amin komponens szénatomszámának 4-ről 12-re növelése a szilárdsági jellemzők romlását okozta. d) Az adalék hatékonysága a poliolefinekben az LDPE<LLDPE<HDPE<PP sorrendben növekedett. Ennek alapján megállapítottam, hogy a poliolefin mátrixban a 4
hosszú szénláncú elágazások kedvezőtlenül befolyásolják az adalék/mátrix kölcsönhatást. 3. Új típusú, olefin-maleinsav-anhidrid-sztirol terpolimerekből üvegszálak felületének kezelésére alkalmas kapcsoló ágenseket állítottam elő. a) Megállapítottam, hogy az üvegszállal erősített poliészter kompozitokban az adalék/szál közötti kötődés erőssége, ezáltal a kompozitok mechanikai tulajdonságai az adalékban lévő különböző származékok (félészter, észter-amid, imid- és anhidridgyűrű) poláris csoportjainak arányától függenek, amit az alkohol reagens megválasztásával befolyásolni lehet. A szál/mátrix kölcsönhatás szempontjából az a kedvező, ha az adalék félészter származékot is tartalmaz, amihez legalább 12 szénatomszámú alkohol reagenst kell alkalmazni. b) Megállapítottam, hogy a vinilészter kompozitok esetében nem kedvező az erős adalék/szál kölcsönhatás kialakítása a mechanikai tulajdonságok javításához. Az üvegszál adalékkal történő módosításának hatására ugyanis az üvegszál apolárissá válik, ezáltal lerontja a vinilészter poláris csoportjai és az üvegszál közötti kölcsönhatást. c) Kimutattam, hogy az üvegszövet alkalmazásakor egyenletesebb adalékbevonat alakítható ki a felületen, aminek következtében nagyobb erősítő hatások érvényesülnek a poliészter kompozitok mechanikai tulajdonságaiban, mint üvegszál paplan esetén. 4. A szénszálak felületének kezelésére sikeresen alkalmazott új típusú, olefinmaleinsav-anhidrid kopolimerekből előállított kapcsoló ágensek alkalmasak szén nanocső felületének kezelésére is. a) Megállapítottam, hogy a szén nanocsövet tartalmazó PP kompozitokban a mechanikai tulajdonságok javítása szempontjából meghatározó szerepe van a nanocső impregnálási módszernek. SEM felvételeken megfigyeltem, hogy az impregnálás során keverést alkalmazva a nanocsövek összetörtek, az impregnálási módszer módosításával, azaz a keverés megszüntetésével azonban jól láthatóvá váltak a nanocsövek, vagyis ez esetben már nem töredeztek össze. b) Kimutattam, hogy a 13,9MPa húzószilárdságú gumi kompozit húzószilárdsága jelentős, 500 cikluson át tartó, fárasztás hatására nagymértékben, mintegy 23%-kal csökken, míg a felületkezelt nanocsövet tartalmazó gumi húzószilárdsága fárasztás hatására nem változik. Megfigyeltem, hogy a kisebb szilárdságú (húzószilárdság: 5
8,6MPa) gumi húzó- és fárasztásos húzószilárdsága jelentősen javítható a szén nanocső előzetes felületkezelésével, minimális sűrűség növekedés mellett. c) Kimutattam, hogy a dodekanol és n-butil-amin reagensekkel előállított észteramid típusú kapcsoló ágens eredményesen alkalmazható a szén nanocső felületének és a gumi kompozit összeférhetőségének javítására is, mert hatására a nanocsövet tartalmazó gumi kompozit húzószilárdsága 35%-kal növekedett. 6
Hosszú szénszállal erősített HDPE georács 5. Alkalmazási területek A kapcsoló ágensek kémiai összetétele és hatásai közötti összefüggések feltárása alapján meghatároztam különböző szálakkal erősített műanyag kompozitokban való felhasználásuk lehetséges koncentrációját és alkalmazási módját, valamint a mechanikai tulajdonságjavító hatásuk nagyságát. Szénszállal erősített poliolefin kompozitok esetében megoldottuk a szál hatékony impregnálását, amelyhez olyan új típusú adalékot állítottam elő, amely könnyen felvihető a szénszál felületére, és javítja is a szál és a polimer összeférhetőségét, mert az eddig gyakran alkalmazott maleinsavanhidriddel ojtott polimerek nem kellően hatékonyak. A granulátumokból akár extrudálással (pl. georács), akár fröccsöntéssel hosszú szénszállal erősített kompozitokat lehet előállítani. Az impregnálási módszer és az adalékok további jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a hagyományos fröccsöntő berendezéseken is lehetővé válik a hosszú szénszállal erősített tömegműanyagok előállítása, nem szükséges e célra új típusú fröccsöntő berendezést vásárolni. 7
Publikációk Közlemények 1. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L., Falussy L.: Hosszú szénszállal erősített műanyag kompozitok mechanikai tulajdonságai, Műanyag és Gumi 2007 (44), 2, 83-87. 2. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L., Falussy L.: Hosszú szénszállal erősített PP, HDPE és EVA kompozitok, Műanyag és Gumi 2007 (44), 5, 195-202. 3. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L., Lipóczi G., Falussy L.: Szálerősített műanyag kompozitok tulajdonságainak javítása, Műanyag és Gumi 2008 (45), 4, 148-152. 4. Cs. Varga, N. Miskolczi, L. Bartha, G. Lipóczi, L. Falussy: Improving the compatibility of man-made fibre reinforced composites, Hungarian Journal of Industrial Chemistry 2008 (36), 1-2, 137-142. 5. Miskolczi N., Varga Cs., Bartha L.: Gumiőrlemények elemösszetételének meghatározása energiadiszperzív röntgenfluoreszcens módszerrel, Műanyag és Gumi 2009 (46), 6, 235-239. 6. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L., Falussy L.: Szénszállal erősített polipropilén kompozitok tulajdonságainak javítása a szálak felületének módosításával, Műanyag és Gumi 2009 (46), 10, 392-396. 7. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L., Falussy L.: Kapcsoló ágenssel módosított szénszállal erősített polikarbonát kompozitok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata Műanyag és Gumi 2009 (46), 12, 466-468. 8. Cs. Varga, N. Miskolczi, L. Bartha, G. Lipóczi: Improving the mechanical properties of glass fibre reinforced polyester composites by modification of fibre surface, Materials and Design 2010 (31), 1, 185-193. 9. Varga Cs., Szakács H., Miskolczi N., Bartha L.: Kapcsoló ágensek alkalmazása különböző szálerősítésű kompozitokban és polimer blendekben I. Műanyag és Gumi 2010 (47), 10, 388-392. 10. Cs. Varga, N. Miskolczi, L. Bartha, L. Palotás: Improving the mechanical properties of rubbers by introducing recycled rubber or different types of fillers into the original mixture Global Nest Journal 2010, megjelenés alatt 11. Cs. Varga, N. Miskolczi, H. Szakács, G. Lipóczi: Effects of industrial scale production on the chemical composition of novel coupling agents and its relationship to the mechanical properties of chopped glass fibre mat reinforced thermoset composites, Materials and Design 2011 (32), 1, 12-20. 12. A. Szentes, G. Horváth, L. Bartha, Cs. Varga, J. Szél, H. Haspel: Mechanical properties of polypropylene/multiwalled carbon nanotube composites, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, megjelenés alatt. Szabadalom Polifunkciós vegyületek keverékéből álló adalék-összetétel előnyösen műanyag- és gumikeverékek összeférhetőségének elősegítésére (P0700680) 8
Angol nyelvű könyvrészlet Cs. Varga: Glass fibres: Chemistry, properties and uses, Nova Publisher, megjelenés alatt. Konferencia előadások 1. Falussy L., Varga Cs.: Szénszál erősítésű hőre lágyuló műanyagok alkalmazási lehetőségei, Mechanoplast 2007-XV. Műanyagok műszaki alkalmazása és feldolgozástechnológiája konferencia, Gyula, 2007. március 20-22. 2. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L., Falussy L.: Hosszú szénszállal erősített műanyagkompozitok mechanikai tulajdonságai, Műszaki Kémiai Napok 07, Veszprém, 2007. április 25-27. 3. Cs. Varga, N. Miskolczi, L. Bartha: Mechanical properties of fiber reinforced polyester composites 3 rd China-Europe Symposium on processing and properties of reinforced polymers, Budapest, 11-15 June 2007 (poszter). 4. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L.: Szálerősítésű műanyagkompozitok, Pannon Tudományos Nap, Nagykanizsa, 2007. október 10. 5. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L.: Szálerősítésű hőre keményedő kompozitok, XIII. Nemzetközi Vegyészkonferencia, Kolozsvár, 2007. november 8-11. 6. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L., Lipóczi G., Győri M., Falussy L.: Mesterséges szállal erősített kompozitok összeférhetőségének javítása, Műszaki Kémiai Napok 08, Veszprém, 2008. április 22-24. 7. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L., Lipóczi G., Falussy L.: Mesterséges szállal erősített hőre lágyuló és keményedő kompozitok tulajdonságainak javítása Erősített Műanyagok 2008 Nemzetközi Balaton Konferencia, Keszthely, 2008. május 20-22. 8. Cs. Varga, N. Miskolczi, L. Bartha, G. Lipóczi, M. Győri: Improved mechanical properties of compatibilizer treated chopped glass fibre mat and glass woven [0/90 ] fabric reinforced ester based composites 13 th European Conference on Composite Materials, Stockholm, 2-5 June 2008. 9. Cs. Varga, N. Miskolczi, L. Bartha, L. Falussy: Mechanical properties of long fibre reinforced composites Polymer Processing Society 24 th Annual Meeting, Salerno, 15-19 June 2008 (poszter). 10. Cs. Varga, N. Miskolczi, L. Bartha, G. Lipóczi, M. Győri: Effects of coupling agents on the mechanical properties of glass woven [0/90 ] fabric composites and glass woven [0/90 ] fabric/carbon woven fabric reinforced thermoset hybrid composites Fifth International Conference on Polymer Modification, Degradation and Stabilization (MoDeSt 2008), Liėge, 8-12 Sep 2008 (poszter). 11. Cs. Varga, N. Miskolczi, L. Bartha, L. Falussy: Effects of coupling agents on the mechanical properties of carbon fibre reinforced thermoplastic composites Interfaces 08, Sopron, 2008. szeptember 24-26. 12. Varga Cs.: Mesterséges szállal erősített hőre keményedő kompozitok összeférhetőségi problémáinak kezelése, PhD hallgatók Anyagtudományi Napja, Veszprém, 2008. november 27. 9
13. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L., Falussy L.: Hosszú szénszállal erősített hőre lágyuló műanyagok összeférhetőségi problémáinak kezelése, Mechanoplast 2009- XVII. Műanyagok műszaki alkalmazása és feldolgozás-technológiája konferencia, Balatonaliga, 2009. március 17-19. 14. Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L., Lipóczi G.: Üvegszál paplannal erősített észter alapú kompozitok mechanikai tulajdonságainak és reprodukálhatóságának vizsgálata, Műszaki Kémiai Napok 09, Veszprém, 2009. április 21-23. 15. Nagy P., Varga Cs., Miskolczi N., Bartha L., Lipóczi G.: Észter alapú hibrid kompozitok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata, Műszaki Kémiai Napok 09, Veszprém, 2009. április 21-23. 16. Szentes A., Horváth G., Varga Cs., Bartha L.: Szén nanocső/polimer kompozitok előállítása és mechanikai tulajdonságai, Műszaki Kémiai Napok 09, Veszprém, 2009. április 21-23. 17. Cs. Varga, A. Lengyel, L. Bartha, N. Miskolczi, L. Falussy: Improving the mechanical properties of PBT blends for its recycling for production of parts of pipe systems European Polymer Congress 2009 (EPF 09), Graz, 12-17 July 2009 (poszter). 18. A. Szentes, G. Horváth, L. Bartha, Cs. Varga, J. Szél, H. Haspel: Electric and thermal properties of compatibilized MWCNT/polypropylene composites International Conference on Carbon Nanostructured Materials (Cnano 09), Santorini, 3-9 Sep 2009 (poszter). 19. Cs. Varga, N. Miskolczi, L. Bartha, L. Palotás: Improving the mechanical properties of rubbers by introducing recycled rubber or different types of fillers into the original mixture 11 th International Conference on Environmental Science and Technology, Chania, 3-5 Sep 2009. 20. Szentes A., Horváth G., Varga Cs., Haspel H.: Kompatibilizált MWCNT/polipropilén kompozitok fajlagos ellenállás vizsgálata XV. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, Kolozsvár, 2010. március 25-26. 21. Szentes A., Horváth G., Varga Cs., Bartha L.: Kompatibilizált szén nanocső/polipropilén kompozitok vizsgálata, Műszaki Kémiai Napok 10, Veszprém, 2010. április 27-29. 22. Cs. Varga, N. Miskolczi, L. Bartha, L. Falussy: Newly developed grafted polymer type coupling agents and impregnation technique for carbon fibre reinforced polyethylene composites 14 th European Conference on Composite Materials, Budapest, 7-11 June 2010. 23. N. Miskolczi, Cs. Varga, H. Szakács, V. Sedlařík, T. Kitano, A. Gregorova, M. Mozetic, U. Cvelbar: Compatibilization of polyamide 6 and polylactic acid based resin for medical applications by polyalkenyl-poly-maleic-anhydride based derivates Polymer Processing Society 26 th Annual Meeting (PPS26), Banff, 4-8 July 2010. 24. Cs. Varga, L. Bartha, N. Miskolczi, L. Falussy: Novel coupling agents for carbon fibre reinforced composites Polymer Processing Society 26 th Annual Meeting (PPS26), Banff, 4-8 July 2010 (poszter). 25. Nagy R., Varga Cs., Bartha L.: Műanyag kompatibilizáló adalékok gélkromatográfiás vizsgálata MBILITÁS és KÖRNYEZET: a járműipar kihívásai az energetika, a szerkezeti anyagok és a környezeti kutatások területén Veszprém, 2010. augusztus 23-25. 10
26. Cs. Varga, H. Szakács, N. Miskolczi, V. Sedlařík, M. Mozetic, G. Lipóczi: Polyalkenil-poly(maleic-anhydride) and polyalkenil-poly(maleic-anhydride-styrene) based coupling agents for different types of fibre reinforced composites and polymer blends 6 th International Conference on Modification Degradation and stabilization of Polymers, (MoDeSt2010), Athens, 5-9 Sep 2010. 27. N. Miskolczi, Cs. Varga, H. Szakács,. tgonzul, V. Sedlařík, S. Ganbold, T. Kitano, A. Gregorova: Compatibilization effect of polyalkenyl-polymaleicanhydride based derivates in polyamide-polyester sytems Konference Plastko 2010, Sborník, 13-14 April 2010. ISBN 978-80-7318-909-9, 309-310. 11