Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar Tudomány Ünnepe Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 2011. november 8.
TARTALOM 1. Bevezetés 2. Éghajlati rendszer és modellezése 3. Hazai eredmények 4. Összefoglalás, kitekintés
Bevezetés Ma már mindenki ért az éghajlatváltozáshoz, sok a pontatlan és rossz állítás a médiában és másutt (talán a kettı összefügg) Adott évszak jellemzıi alapján következtetést vonunk le a klímaváltozásról (pl. az idei egyszerre hővös és meleg nyár) Magyarországon az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés során még mindig nem foglalkoznak azzal, pontosan milyen irányú és mértékő lesz a változás (ma sem léptünk túl a VAHAVÁ-n) Az éghajlat jövıbeli viselkedésének becslésére egyedüli út a modellezés (a rendszer bonyolultsága miatt a spekulatív megközelítés nem vezet eredményre) 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 3
Az éghajlati rendszer elemei Éghajlati rendszer: a légkör és a vele érintkezésben levı négy geoszféra kölcsönhatásban álló együttese 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 4
Éghajlati modellezés Az éghajlati rendszer, illetve a rendszer összetevıinek tanulmányozására, s az összetevık közötti kölcsönhatások elemzésére Egyetlen válaszadási lehetıség a kérdésre: miként reagál az éghajlat egy feltételezett kényszerre? Fizikai törvények minden összetevı és kölcsönhatás esetében Matematikai egyenletrendszer: nemlineáris parciális differenciálegyenlet-rendszer + kezdeti és peremfeltételek numerikus megoldás 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 5
1. Múltra vonatkozó tesztelés 2. Elvárt pontosság: az éghajlat átlagos jellemzıi több évtizedes (30-éves) skálán (Egy éghajlati szimuláció akkor is lehet tökéletes, ha egyetlen idıjárási eseményt sem jelzett elıre.) 3. Modellfejlesztés A modellek alkalmazása 4. Jövıre vonatkozó projekciók feltételes prognózisok 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 6
Az emberi tevékenységet leíró forgatókönyvek 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 7
Regionális sajátosságok Globális modellek: 250-100 km-es rácssőrőség Magyarország fölött néhány pont Ma A regionális éghajlatváltozás iránya ellentétes lehet a globális tendenciákkal Forrás: IPCC, AR4 A globális információ finomítása regionális éghajlati modellekkel: Kisebb terület finomabb felbontás: 10-25 km Fizikai folyamatok és felszíni jellemzık pontosabb leírása 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 8
Bizonytalanságok figyelembevétele Különbözı forrásból származó bizonytalanságok a szimulációkban: természetes változékonyság, modellhibák, emberi tevékenység bizonytalansága Számszerősítés: több modellkísérlet együttes kiértékelése Az OMSZ-ban végzett kutatások két adaptált modellel: Modell Felbontás Forgatókönyv Idıszakok ALADIN 10 km A1B 1961 2100 REMO 25 km A1B 1951 2100 További vizsgálatok európai modelleredmények felhasználásával (ENSEMBLES projekt, 25 km-es felbontás) 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 9
Magyarországi hımérsékletváltozás [ o C] Idıszak: 2021 2050, referencia: 1961 1990 Nyár 1,4 2,6 o C Tél 1,3 o C Szignifikáns melegedés minden évszakban, de nem minden évben ÉNY-DK (É-D) irányú gradiens Meleg szélsıségek gyakoriságnövekedése Zord napok Hıségnapok Változás [%] (-59) 59) (-45) 56 110 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 10
Csapadékváltozás [%] Idıszak: 2021 2050, referencia: 1961 1990 tavasz -7 3 nyár -5 ısz 3 14 tél -10 7 A magyarországi éves összeg kismértékő (±5%) változása Szignifikáns nyári csökkenés Mi a helyzet a vízgyőjtıkön a tavaszi és téli csapadékkal? 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 11
5%-ot meghaladó csapadéknövekedés [%] Idıszak: 2021 2050, referencia: 1961 1990 17 modellszimuláció alapján Tavasz Tél 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 12
Összefoglalás Az éghajlat jövıbeli viselkedésének becslése csak a modellezés segítségével lehetséges és ez lehetséges is! A modellszimulációkat jellemzı bizonytalanságok valószínőségi információk formájában számszerősíthetık A bizonytalanságokat be kell építeni a hatásvizsgálatokba és a döntéshozatalba Új szemlélet szükséges, mely az éghajlatváltozásra való felkészülést objektív alapokra helyezi (Európai Unió példája: adaptációs támogatások sérülékenység alapján) Ugyanakkor el kell különíteni, mi írható az éghajlatváltozás számlájára és mi nem 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 13
Gyakorlat A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) felülvizsgálata újbóli kapcsolatfelvétel a hatásvizsgáló szakemberekkel és a közös munka beindítása Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) NAS informatikai háttere: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR): egységes felbontású, Magyarországot lefedı rácsponti éghajlati adatbázis 2011. november 8. Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 14
http:// ://www.met.hu/nmo/climate