MOST JELENT MEG: \ ERNST-MÜZEUM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST: Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁZÁR BÉLA: Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családjának arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. FERENCZY ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. ERNST LAJOS: Petőfi arcképei. Az Ernst-Múzeum kiadása. <S> AZ ERNST-MÚZEUM MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János. Előbbi füzetek : I. Csók István, II. Iványi-Grünwald Béla, III. Perimutter Izsák, IV. Gyárfás Jenő, V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára 1 pengő. A füzeteket Dr. LÁZÁR BÉLA irta. KAPHATÓK A PÉNZTÁRNÁL. 133210192. Légrady Testvérek nyomdai müintézete Budapest. (Igazgató: Kertész Árpad.)
ELSŐ TEREM. Simkovits Jenő. Évek előtt, ugy rézkarcaival, mint festményeinek kiállításával nagy érdeklődést keltett. Vártuk a folytatást. De a fiatal művész, mint a csiga a házába, elmenekült vidéki magányba, honnét nagyon nehéz volt kihúzni. Ugy látszik, készül ott valami. Erre vallanak a most bemutatott rézkarcok, melyek diszmagyarba öltözött férfiak csoportját, érdekes karakterfejeket, nagy szemmel látott magyar tájakat ábrázolnak. Mind mutat valami eljövendőre. Mint azelőtt, most is a fény és árny ellentéteivel erős plasztikai hatást keres, a látási benyomásokon át tapintási képzeletünkre akar hatni. Az impreszszionizmus erről leszoktatott, de a kubizmus óta visszatér hozzá a művészet. Vájjon örök körforgás a művészet fejlődése? Avagy nem mindegy-e, minő a célzat és csak az a fontos, hogy mikép, mily kvalitásban tudja a művész törekvéseit kifejezni? 1. Faluvége. (Rézkarc) 15. 2. Kis tájkép. (Rézkarc) 6. 3. 1848 előtti magyar nemesek. (Rézkarc). 20. 4. Kardot rántó magyar nemesek. (Rézkarc) 20. 5. Kuruc harcosok. (Rézkarc) 20. 6. Két kis tájkép. (Rézkarcok.) Darabja.. 6. 7. Két kis karc. Darabja 5. 8. Két magyar. (Rézkarc) 10. 9. Tájkép. (Rézkarc) 8. 10. Kinizsi. (Rézkarc) 20. 11. Kuruc lovasok. (Rézkarc) 15. 12. Tájkép. (Rézkarc) 8. 13. Magyar nemes feje. (Rézkarc) 6.
14. Magyar nemes. (Rézkarc) 10 15. Szakállas magyar nemes feje. (Rézkarc). 6 16. Toldi. (Rézkarc) 25 16a. Tájkép 10 17. Kuruc fej. (Rézkarc) 8 18. Magyar nemes. (Rézkarc) 15 19. Kis tájkép. (Rézkarc) 6 20. Magyar nemes. (Kis lemez) 8 21. Kunyhó fák között. (Rézkarc) 15 22. Hazafelé. (Rézkarc) 10 23. Elhagyott csőszkunyhó. (Rézkarc).... 20 23a.. Tájkép 8 24. Haditanács. (Rézkarc) 8 25. Három kunyhó. (Rézkarc) 20. Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 25a. Adoracio. (Fa) 800 4
NEGYEDIK TEREM. Márk Lajos. A szellem csapongó játékát látjuk, vibráló-irizáló színekbe foglalva Márk Lajos művein. Ha társaságban van, csak ugy szikráznak elméjének tüzijátékszerü ötletei. Műterme falai közt, vászna előtt, a szinekkel rakétázik ötletbujósdit. A könnyedség kifejezése, a játékos elmerülés az ábrándképekbe, vízióinak pazar bősége, a formák gyöngéd hajladozása, az ezüstös tónusok alá fogott lokális szinek remegése, mind együttesen alkotják művészete egyéni jellegét. Szinte egy félszázada annak, hogy fest, de ez az alapvető sajátossága kezdettől fogva végig uralkodik művészetében. Akár arcképet, akár zsánerképet, vagy ha virágcsendéleteket fest, a szinek pazar ragyogása az, mely művészetét jellemzi. Nem a szonorikus színekbe, hanem az odalehelt, könnyed, meseszerű játékosság színeibe foglalja látományait. A női husszinek nála ezüstös fényt csillogtatnak fel. Mint a tavaszi pompába öltözött természet, nála is égnek, cikáznak, virulnak és virítanak a szinek, de amint egykor a Szirénfészeknél, jó harminc egynéhány esztendővel azelőtt, ma is irizáló fény bujkál szinei között. Távolsági képeket fest, ami annyit jelent, hogy csak azt az impressziót emeli ki a természetből, melyet egységesen foghat fel. Az optikai kép közvetlensége, a mozdulatok játszi hullámzásai érdekelték mindenkoron. De rendkívüli érzéke van a finom, á lágy, a nemes mozdulatok kiválasztásához. Egy női test kigyószerü hajlásának bája, egy-egy csoport kecses összekomponálása, a díványon fekvő női alak hullámos hajlása, egy tükörben visszatükröződő alak hátrahajlásának 5
nemes vonalmenete, a nobilitás és kecsesség megérzése, a szépség keresése ihletik alkotásra, izgatják képzeletét. Márk Lajos a női szépség poétája. Ez a feminin vonás jellemzi művészetét. Nincs benne semmi kézzelfogható durva valóság. Mindig az élet szublimált átnemesitésére hajlott. Ez vezette a világos színekhez, ez önt világosezüstösen gyöngyházszerü tónusfátyolt színharmóniáira. Lírájának dallama halk, letompított melódiák, melyeket a tónus finomsága foglal össze. Ilykép természetes, hogy eljutott a virágok poéziséhez. Virágcsendéletei mesevilággá alakulnak át. A tiszta színeket megtöri, az ezüsttónus alá gyöngéd szerettei fogja őket, hogy halk ezüstcsengést halljon ki a virágok mozgásából is. Ugyanolyan finom hajlásokban, hullámzó, kígyózó, puha mozdulatokban látjuk őket virágtartóikban, amint egymáshoz hajolnak, suttogva, szerelmes ölelkezésekbe merülve. Egyenként kell ezeket a csendéleteket szemlélni, mert mindenik egy-egy külön dal, mely chopinszerü dallamokat zeng felénk. Márk Lajos virágcsendéleteinek külön életük van, amint ezüsttónusokba bújva, titokzatos mesevilágot kápráztatnak felénk. A virágok szeretkezésének, gyöngéd egybebujásuknak látományait csillogtatja fel előttünk, csilingelő dallamokat, melyek mintha távoli és ismeretlen szférákból hangzanának fel. Hogy ezt a hatást elérje, a festői előadás eredeti fogásaihoz nyul. A szinek reflexjátékával, az árnyalatok gazdag variációjával, a tónusok egymásra felrakásával, egymásbakenésével, összeolvasztásával hozza ki a lágy és halk, a puha és gyöngéd szinkapcsolatokat, melyek összege nem a vásznon, hanem a néző szemében olvad össze abba az ezüstös tónusharmóniába, mely világító erejével megragadja a nézőt és derűt és mosolyt irizáló fényt sugároz feléje. Márk Lajos művészete hosszas kísérletezések után elérkezett a virtuozitás oly fokára, amikor játékos érzéseit játékos könnyedséggel fejezheti ki. és 6
26. Siesta 1000. 27. Tea a parkban 28. Akt 29. Pihenő 30. Őszi virágok 31. Mimóza 32. Kertben 33. Várakozó 34. Nyári virágok 35. Fűben 36. Oláh rózsa 37. Tükör előtt 38. Virágcsokor 39. Virágok 40. Műteremben 150-800 1200-800 600 800 800 800 800 500 l500-600 1200 500 Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 40a. Női akt. (Fa.) 550 7
HARMADIK TEREM. Förstner Dénes. A formák plasztikai ereje az, mely első tekintetre szembetűnik e fiatal művész alkotásain. Eleinte a fény és árny éles ellentéteivel dolgozott, a féltónusok kihagyásával, hogy a p'iaszticitás monumentalitásához jusson. Ujabban felvilágosította palettáját, de azért azon van, hogy a plaszticitást megőrizze. A formák kultuszában elmerülve, a festői előadás erejét hangsúlyozza mindvégig. Mély, szonorikus szinei férfiasságot és biztonságot adnak látományainak, melyek körét egyre tágitja és gazdagítja. A műhely szűk világából, azóta, hogy a szolnoki telep lakója, kikerült a Tisza partjához és uj motívumokkal ugyan, de épolyan művészi célzattal, a formák tiszta felfogását és erőteljes hangsúlyozását találjuk ujabb műveiben. 41. Halászbárkák 200. 42. Az aquarellista 300. 43. Két fa 300. 44. Ülő fiu 250. 45. Februári nap 200. 46. GOGO 400. 47. Tavasz a télben 200. 48. Vízparton 350. 49. Folyópart délután 250. 50. Varsahalász 300. 51. Poros ut 250. 8
NEGYEDIK TEREM. Förstner Dénes festményei. 52. Önarckép, almával 500 53. Festő őszi tájban 600 54. Fiatal férfi 500 55. Pirosbluzos nő 500 56. Éjjeli fürdés 600 57. Fésülködő nő 500 58. Leányfej, este 150 59. Alvó 250 60. Olajfák hegyén 700 61. Horgászó 600 62. Festő 700 63. Dél a Tiszán 500 64. Önarckép, vízparton 700 9
HARMADIK TEREM. Jakab Ödön. A női báj és az arc jellegzetes vonásainak kikeresése, Rippl-Rónai halhatatlan pasztellsorozatának hatása alatt, volt a fiatal művész kiindulása. Mint mestere, ő is a szinek lágy kezelésével akarja a nőiességet éreztetni. Erős karakteréreztető tehetsége már is kiviláglik eddigi alkotásaiból. A lélekábrázolás az arckép legfontosabb kelléke. A formák mögött lappangó lélek kihangsulyozásával lehet csak visszaadni az egyéniség titkait. Jakab Ödön művészi feladatokat lát az arcképben s a női test finom mozdulatainak éreztetésében egyaránt. A szinek lágy kezelésében, a tónusharmóniák egységes visszaadásában, a formák erőteljes éreztetésében keresi fejlődése útját, hogy ilykép a női szépség jellegzetességeit művészi harmóniákba foglalhassa. 65. Gyerekfej 150. 66. Félakt 350. 67. Fésülködő 500. 68. Fürdés után 350. 69. Arckép. (Magántulajdon.) 70. Önarckép 400. 71. Női fej 350. 72. Profil 350. 73. Gyerekfej. (Magántulajdon.) 74. Kékruhás lány 300. 75. Gyöngykaláris 250. 76. Siesta 300. 77. Zöldbluzos nő 400. 78. Arckép. (Magántulajdon.) 79. Szalmakalapos lány 400. 10
HftTODIK TEREM. Barcsay Jenő. Évekkel ezelőtt akkor még alig hogy kikerült Rudnay Gyula kezei közül jelentkezett a fiatal festő és nagy reményeket keltett. Párizsi tanulmányéve után fejlődése uj utakon haladt tovább. Attól kezdve a formák szintetikus felfogására törekedett. Nagy egységekbe foglalta őket, hogy a lényegkiemeléssel az érzés egyszerűségét hangsúlyozhassa. Szentendrei nyári tanulmányai alatt ugyancsak a természet felfogásának ilyetén leegyszerűsített felfogásához érkezett el. Nem a táj közvetlenül egyszerű és elaprózott formáit, hanem azok monumentális erejét és nagyvonalúságát keresi. Szines rajzaiban is a nagy szemmel látott természet főformáihoz ragaszkodik. A táj státikus nyugalmának nagy vonalmeneteiből igyekszik hatásos szólamokhoz eljutni. 80. Izbeki völgy 80. 81. Virágcsendélet 30. 82. Szelim völgye 80. 83. Rálátás 60. 84. Fiúfej 50. 85. Budakalász 100. 86. Fiúfej 50. 87. Hegyes táj 80. 88. Testvérek 80. 89. Kert 80. 90. Tanulmányfej 40. 91. Kőhegy 100. 92. Leányfej 40. 93. Tájkép 80. 94. Hegyek 120. 11
95. Hegyoldal 96. Tanya 97. Tavasz 80. 98. Hegyes táj 100. 99. Szántóföldek 80. 100. Akt 50. 101. Tájkép 80. 102. Dombos táj 80. 103. Tájkép 100. 104. Házak 100. 105. Domboldal 80. Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 105a. Szobakut 2.500. 12
NAGY TEREM. Magyar művészek mesterművei. A magyar művészet egy nagy egység. Akármilyen sok az egyéni forma, nagy mestereink, élők és halottak, minden időben egyre törekedtek. Ki akarták fejezni a magyar lélek tragikus monumentalitását. A művészet két elemen fordul meg: az érzésen és annak formáján. A germán művészetben mély az érzés, de szertelen a formája. A latin művészetben kristálytiszta a forma, de az érzés nem nyúlik le a lélek titokzatos fenekére. A magyar művészetben ellenben az áradó érzés egyszerű formában nyilatkozik meg. Ezt a jelenséget figyelhetjük meg azokban az alkotásokban, melyeket most e helyen egybegyüjtöttünk. Munkácsy Mihály,,Krisztus Pilátus előtt"-jének e nagy vázlatán ott tombol a hatalmas érzés, de mily egyszerű a formája. Paál László két festménye, mindegyik még düsseldorfi idejéből, a fiatal mestert egy-egy szerencsés pillanatban mutatja be. Már érezteti drámai erejét és gyöngéd líraiságát egyaránt. Székely Bertalan művein a mester komponáló ereje és koloritjának férfias nemessége uralkodik. Benczúr Gyula kompozíciójában is a szokottnál egyszerűbb a forma, de époly mély az érzés. Mily nemes Than Mór alakjának mozdulata, mily bájosan egyszerű Lietzen-Mayer csoportja. Barabás női fején a finomságok kihangsúlyozása, Jankó János szellemessége, Ébner Lajos első szolnoki idejéből való kis képének ötletessége érdekel. Mészöly Géza képein is az előadás finomsága a megható, mig Mednyánszky alakjainak fojtott drámai ereje megdöbbentő hatású. Ezzel szemben mily naivan egyszerű Gyulay László népéleti, egészen korai műve! Csók István párizsi idejéből való képén a szinek leheletfinomságu kezelése, Fényes Adolf figurális 13
képén a szinek szonorikus ereje, interieurjeinek mélysége, Perimutter képeinek szincsudái, Thorma kis vázlatának drámaisága, Biharién az érzés mélysége, Rippl- Rónai tájképének halk szólama alatt a nagyvonalúság, pasztellfején a kifejezés ereje ragad meg. És Greguss Imre matrózruhás fiúja a festés erejével, Szinyei Merse Pál tájképén a szinek tüze: mind az egyszerű formákban az áradó érzés sugallatai. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ BR. (1852 1919.) 106. Tanulmányfej RIPPL-RÓNAI JÓZSEF. (1861 1929.) 107. Délfrancia táj. 108. Női fej. MÉSZÖLY GÉZA. (1844 1887.) 109. Parasztudvar. GREGUSS IMRE. (1856 1910.) 110. Matrózruhás fiú. LIETZEN-MAYER SÁNDOR. (1839 1919.) 111. Szeretlek. ÉBNER LAJOS. (Szül. 1850.) 112. Csónak a parton. SZINYEI MERSE PÁL. (1844 1920.) 113. Kertrészlet. BENCZÚR GYULA. (1844 1920.) 114. Vissza a Paradicsomba. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ. (1852 1919.) 115. Alvó legény. CSÓK ISTVÁN. (Szül. 1865.) 116. Fiatal nő. SZÉKELY BERTALAN. (1844 1910.) 117. Fürdő nő. 118. A tenger asszonya. 119. Akt. 120. Család. THAN MÓR. (1828 1899.) SZÉKELY BERTALAN. (1844 1910.) FÉNYES ADOLF. (Szül. 1867.) 14
121. Falu rossza. BIHARI SÁNDOR. (1855 1906.) MUNKÁCSY MIHÁLY. (1844 1900.) 122. Krisztus Pilátus előtt. (Wertheimer Adolf ur tulajd.) 122a. Férfi arckép. 1863. 123. Tanya. PAÁL LÁSZLÓ. (1845 1879.) FÉNYES ADOLF. (Szül. 1867.) 124. Képtárban. PAÁL LÁSZLÓ. (1845 1870.) 125. Beileni falurészlet. BARABÁS MIKLÓS. (1810 1898.) 126. Fiatal nő arcképe. THORMA JÁNOS. (Szül. 1867.) 127. Kártyázók. PERLMUTTER IZSÁK. (1869 1932.) 128. Fiatal leány parasztszobában. FÉNYES ADOLF. (Szül. 1867.) 129. Képtárban. PERLMUTTER IZSÁK. 1869 1932.) 130. Fiatal lány parasztszobában. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ br. (1852 1919.) 131. Csirkefogó. GYULAY LÁSZLÓ. (1843 1911.) 132. Szárazmalom. JANKÓ JÁNOS. (1833 1876.) 133. Falusi mulatság. 134. Tájkép. MÉSZÖLY GÉZA. (1844 1887.) 15