A Microsoft kiszolgálóközpontú Windows operációs rendszerei képességeiket, összetettségüket és a szolgáltatásaik puszta számát tekintve is hatalmasat fejlõdtek azóta, hogy az 1990-es évek elején megjelent a Windows NT Server. A rendszergazdák minden kiadásban számtalan új fogalommal találkozhattak, a tartományoktól, a címtárszolgáltatásoktól és a virtuális magánhálózatoktól kezdve az ügyfelek karanténba zárásáig, a lemezkvótákig és az univerzális csoportokig. Amint sikerült az új ismereteket elsajátítani, máris ott voltak a még újabbak, és ismét küzdeni kellett, hogy tartsuk a lépést. Ez azóta sem változott az informatikai ipar ördögi kör. Az egyik forrás, ahonnan a gondban levõ rendszergazdák segítséget meríthettek, mindig is a mûszaki könyvek piaca volt, illetve a szerzõk, a kiadók és a felhasználók közösségei. A népszerû operációs rendszerek fõbb változatainak kiadását mindig a támogatásukra íródott könyvek megjelenése kísérte, mely könyveket gyakran a szoftvergyártók támogatták. Egyes kiadványok úgy reklámozzák magukat, mint az adott szoftver teljes útmutatója, míg mások olyan óvatosan közelítenek meg egy témát, mintha nem bíznának az olvasó értelmi képességeiben. Az évek során sok könyv ugyanolyan összetett lett, mint az általa leírt operációs rendszer, és ugyanannyi hordalékot is halmozott fel. Ha bemegyünk egy helyi könyvesboltba, a polcokon 1200 oldalnál is hosszabb szörnyetegeket láthatunk, amelyeket hasznosnak találhatunk ugyan, de csak akkor, ha élvezzük, hogy 20 kilónyi papírt kell emelgetnünk, és olyan fejezeteken kell átgázolnunk, amelyek azt írják le, hogy miként mûködött valami négy Windows NT-változattal ezelõtt. Végsõsoron van egy határ, amelyen túl már nem érdemes újra átdolgozni egy mûvet, hanem célszerûbb az elejétõl újraírni, hiszen az elavult információk tömkelege nem biztos, hogy segíti a hatékony munkát. Fogadni mernék, hogy az Olvasónak tényleg nincs szüksége ilyen információkra, és ez volt az, ami a Windows Server 2008 Az elsõ számú útmutató megírására ösztönzött. A kötet tartalmát igyekeztem annyira megnyirbálni, hogy csak annyi háttérinformáció legyen benne, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megértsük, hogyan mûködnek az egyes szolgáltatások ebben a Windowsváltozatban. Azt szeretném, ha az Olvasó az egyes részek elolvasása után világosan értené, hogy mi zajlik a rendszer színfalai mögött, de anélkül, hogy úgy érezné, leckéket kellett vennie az operációs rendszerek elméletébõl. A könyvet elsõsorban gyakorlati útmutatónak szántam, amely segíti a munkánkat, és elmagyarázza, hogy mi hogyan mûködik, és hogy miként kell elvégezni bizonyos feladatokat.
xiv Windows Server 2008 A könyv tehát, amelyet a kezünkben tartunk (vagy elektronikus formában olvasunk az Interneten), a piacon levõ más könyvekhez képest tömörebb, olcsóbb és jobban összpontosít a gyakorlati feladatokra. Remélem, hogy nem okoz csalódást, és az Olvasó újra és újra fellapozza, hogy megértse azt a hatalmas szoftvert, amelyet úgy hívnak, hogy Windows Server 2008. Kinek szól ez a könyv? A könyvet a kezdõ és középhaladó rendszergazdák rendkívül hasznos segítségnek fogják találni ahhoz, hogy megtanulják, hogyan mûködik a Windows Server 2008, és hogy miként felügyelhetõk az ezt az operációs rendszert futtató számítógépek. A kötet lépésrõl lépésre elmagyarázza az olyan bonyolult fogalmakat és eljárásokat, mint a többszörözés az Active Directory segítségével, a DFS névterek, a hálózati hozzáférés-szabályozás, a Server Core, a Windows PowerShell vagy a kiszolgálófürtök. A mindennapi rendszerfelügyelet szempontjából nem létfontosságú ismereteket nem tárgyaljuk, de a fejezetek ennek ellenére tömve vannak hasznos információkkal. A haladó rendszergazdák számára ugyancsak hasznos ez a könyv, mert olyan új fogalmakat és rendszerösszetevõket fedezhetnek fel benne, amelyekkel kapcsolatban még nincsenek tapasztalataik. Úgy találtam, hogy a tapasztalt rendszergazdák egy-egy terméknek gyakran csak egy vagy két területére összpontosítanak, és az operációs rendszer más részeit kevésbé ismerik. Kötetünk talán felfedezésre és a rendszer rejtettebb részeinek tanulmányozására ösztönzi õket. Még egy dologra külön ki szeretnék térni: a könyv során végig igyekeztem a parancssor használatát is bemutatni a grafikus felület mellett (illetve egyes esetekben azzal szembeállítva). A parancssor legalábbis az én véleményem szerint kitûnõ eszköz arra, hogy gyorsan és hatékonyan hajtsunk végre feladatokat, és arra is nagyszerûen alkalmas, hogy ismétlõdõ feladatok végrehajtására írt parancsfájlokat futtasson. A Microsoft remek munkát végzett, amikor beépítette a parancssor szolgáltatásait a Windowsnak ebbe a változatába, ezért én is igyekeztem, hogy az errõl a témáról szóló részek se valljanak szégyent. Mindazonáltal ha a grafikus felületért rajongunk, akkor sem kell megijednünk: a kötetben a megszokott munkamódszerünkhöz is minden információt megtalálunk. A könyv felépítése A könyv tartalmának megszerkesztésekor igyekeztem logikus sorrendben bemutatni a rendszert, az összefoglaló áttekintéstõl a fõbb összetevõk részletesebb tárgyalása felé haladva. A kötet a következõ részekbõl épül fel: Az 1. fejezet (A Windows Server 2008 bevezetés) a rendszert általánosságban tárgyalja: bemutatja, hogy milyen Microsoft-filozófia áll a termék mögött és hogy milyen különbözõ elérhetõ változatai vannak a rendszernek, összefoglalja a Windows Server 2008 új vagy a korábbi kiadásokhoz képest továbbfejlesztett szolgáltatásait, és teljes áttekintést nyújt a rendszer felépítésérõl. Ennek a fejezetnek az a célja, hogy a rendszergazdáknak teljes és rendszerezett képet adjon a termékrõl. A 2. fejezet (Helyi és távoli telepítés) részletes útmutatót ad a rendszer telepítéséhez a különféle környezetekben, valamint a tömeges telepítést is tárgyalja, amit a korábban kínált telepítési lehetõségekhez képest jelentõs elõrelépést jelentõ Windows Deployment Services (Központi Windows-telepítési szolgáltatások) segítségével hajthatunk végre.
xv A 3. fejezet (Fájlszolgáltatások) a Windows Server 2008-ba épített fájlkezelési szolgáltatásokat mutatja be. A fejezetet a fájlmegosztás és a megosztott állományok létrehozásának áttekintésével, az Active Directory-ban való közzététellel, a megosztott meghajtók csatlakoztatásával, a My Network Places (Hálózati helyek) kisalkalmazás használatával és a megosztott állományoknak a Start, Run (Start, Futtatás) paranccsal, illetve az Internet Explorerbõl történõ elérésével kezdjük, majd részletesen bemutatjuk a Windows engedélyeit, a jogosultsági szinteket, a különleges jogosultságokat, az öröklést és a tulajdonlást. A fejezet az engedélyek beállításához is útmutatást ad, valamint áttekinti az elosztott fájlrendszert (DFS, Distributed File System), annak üzembe helyezésével és kezelésével együtt. A 4. fejezet (A tartománynévrendszer) a tartománynévrendszert (DNS, Domain Name System) tárgyalja. Mivel a DNS alapvetõ része az Active Directory-nak, külön tárgyaljuk a mûködését, beleértve a különféle támogatott erõforrásrekordokat és zónafájlokat, a DNS együttmûködését az Active Directory-val, az osztott DNS-architektúrát, illetve a DNS-adatok biztonsági mentését és visszaállítását. Az 5. fejezet (Active Directory) témája az Active Directory, amelyet a Windows Server 2008 legtöbb telepített változata tartalmaz, mivel számos termék, amely ezt a kiszolgálórendszert igényli, szorosan együttmûködik az Active Directory-val. A fejezetben részletesen leírjuk az Active Directory technikai oldalát, beleértve a címtár logikai és fizikai szerkezetét, a hierarchikus összetevõket (tartományok, fák, erdõk és szervezeti egységek), és szót ejtünk a méretezhetõségrõl és a többszörözésrõl is. Az LDAP-szabványok, valamint az áttelepítés és a biztonság kérdései ugyancsak szóba kerülnek. A fejezetet a tervezési stratégiák, az Active Directory telepítése a Windows Serverre és a mindennapi felügyeleti feladatokat segítõ eszközök ismertetése zárja. A 6. fejezet (A csoportházirendek és az IntelliMirror) a csoportházirendekkel bármely kiszolgálórendszernek az egyik leginkább alulértékelt felügyeleti szolgáltatásával foglalkozik. A fejezetet a GP (Group Policy, csoportházirendek) rendszer felépítése és mûködése bemutatásának szenteltük. Elõször áttekintjük a csoportházirendek és az Active Dirctory együttmûködését, a részt vevõ objektumokat, valamint az öröklést, majd gyakorlati útmutatót adunk a csoportházirendek érvényesítéséhez a felhasználói és számítógép-házirendeken, valamint a felügyeleti sablonokon keresztül, bemutatjuk a GP-n keresztül végzett szoftvertelepítést, a felügyeletet segítõ parancsfájlokat, a mappák átirányítását, illetve a felhasználói felület egyéb elemeit. Ezen kívül szóba kerül az alkalmazások megosztását segítõ remek technológia, az IntelliMirror is (amely a Novell ZENworks-jéhez hasonlít). A 7. fejezet (A Windows biztonsága és a javítócsomagok kezelése) ahhoz nyújt segítséget, hogy tudjuk, miként zárhatjuk le a rendszereinket, hogy megvédjük mind a saját számítógépeinket, mind az egész internetes közösséget a támadásoktól. A fejezetben foglalkozunk a biztonsági házirendekkel, beleértve azoknak a készen kapott sablonokkal, valamint a testreszabott házirend-beállításokkal történõ kezelését, és áttekintjük a SCAT (Security Configuration and Analysis Tool, Biztonságkonfigurálás és -elemzés) eszköz használatát is, majd bemutatjuk a Windows hálózati kiszolgálók és a szokványos Windows ügyfélrendszerek lezárásához szükséges eljárásokat (annak ellenére, hogy ez a könyv elsõsorban a kiszolgálókkal foglalkozik a rendszergazdák ugyanis gyakran a teljes hálózatért felelnek, az ügyfelek és a kiszolgáló biztonsága pedig kéz a kézben jár).
xvi Windows Server 2008 A 8. fejezet (Internet Information Services 7) az ebben a Windows-változatban jelentõsen továbbfejlesztett IIS részleteit fedi fel az IIS 7 valószínûleg a legjobb webkiszolgálói szoftver, ami jelenleg elérhetõ. Bemutatjuk az új kiadás szerkezeti javításait és új szolgáltatásait, majd a fejezetet az IIS mindennnapi felügyeleti feladatainak gyakorlati ismertetésével zárjuk. A 9. fejezet (Windows Server 2008 Server Core) a Windows Server 2008 új Server Core kiadásaival foglalkozik, beleértve azok üzembe helyezését, aktiválását és az operációs rendszer ezen GUI-mentes változatainak használatát. A 10. fejezet (Terminálszolgáltatások) témáját a terminálszolgáltatások adják, amelyeknek a mûködését elõször a kiszolgáló rendszergazdájának, majd az átlagos felhasználónak a szemszögébõl tekintjük át. Ezt követõen maguknak a terminálszolgáltatásoknak és az olyan alkalmazásoknak és más eszközöknek a Terminal Services környezetbe telepítése kerül terítékre, mint a Microsoft Office. Ez után útmutatót adunk a terminálszolgáltatások beállításához, beleértve az általános beállítási eljárásokat, a távvezérlési lehetõségeket, a környezeti beállításokat, a bejelentkezést, a munkameneteket és az engedélyek ellenõrzését. A fejezet végén a Terminal Services Manager (Terminálszolgáltatások kezelõje), az Active Directory felhasználói eszközei, a Task Manager (Feladatkezelõ), illetve a parancssori eszközök segítségével végzett mindennapi rendszerfelügyelettel foglalkozunk. A 11. fejezet (A DHCP és a hálózatvédelem) az operációs rendszer hálózati architektúráját ismerteti, beleértve a címzési és útválasztási kérdéseket, majd a különféle hálózati alrendszereket mutatja be: a tartománynévrendszert (DNS, Domain Name System), a dinamikus állomásbeállító protokollt (DHCP, Dynamic Host Configuration Protocol), a virtuális magánhálózatokhoz (VPN, Virtual Private Network) való kapcsolódást, annak különbözõ szakaszait, a protokollbújtatást és a titkosítást, a.net Server részét képezõ RADIUS kiszolgálót, valamint az internetes hitelesítõ szolgáltatást (IAS, Internet Authentication Service). A fejezet végén az IPSec-rõl, annak támogatásáról az operációs rendszerben, illetve az IPSec telepítésének, beállításának, használatának és kezelésének módjáról ejtünk szót, és kitérünk az ügyfelek karanténba zárására is. A 12. fejezet (Bevezetés a fürtözési eljárásokba) a Windows fürtözési szolgáltatásaival foglalkozik. Elõször ismertetjük a rendelkezésre álló különféle fürtözési szolgáltatásokat, majd bemutatjuk, hogy miként kell helyesen megtervezni egy alapszintû fürtöt és annak elemeit: az alkalmazásokat, a számítógépek csoportosítását, a kapacitást, a hálózat felépítését, a felhasználói fiókok felügyeletét, illetve a lehetséges meghibásodási pontok kezelését. Ezt követõen a hálózati terheléselosztó fürtökkel foglalkozunk, a fejezetet pedig a kiszolgálófürtök létrehozásának és kezelésének bemutatása, illetve az operációs rendszerhez kapott felügyeleti eszközök áttekintése teszi teljessé. A 13. fejezet (PowerShell) témája a Windows PowerShell, a Windows Server 2008-ba beépített erõteljes objektumközpontú parancsfájl- és parancssori program-végrehajtó technológia lesz. A 14. fejezet (Hyper-V) a Microsoft jelenleg megjelenés elõtt álló virtualizációs megoldásának, a Hyper-V-nek az alapjait, a szerkezetét, a mûködését és a Windows Server 2008-ra történõ telepítését ismerteti. A fejezetben ezen kívül a virtuális gépek létrehozásáról is szót ejtünk, befejezésül pedig arra is vetünk egy pillantást, hogy mit várhatunk a Hyper-V hivatalos kiadásától.
xvii A könyvben használt jelölések A könyv tipográfiai jelölései a következõk: Normál betû A menünevek, menüelemek, parancsgombok és gyorsbillentyûk (például az ALT és a CTRL) normál betûkkel jelennek meg. Dõlt betû Dõlt betûvel írtuk az új fogalmakat, az URL-eket, az e-mail címeket, a fájlneveket és -kiterjesztéseket, az elérési utakat, a könyvtárneveket és a parancssori programok nevét. Állandó szélességû betû (írógépbetû) Ezt a betûstílust a parancsok, a kapcsolók, a változók, a jellemzõk, a kulcsok, a függvények, a típusok, az osztályok, a névterek, a tagfüggvények, a tulajdonságok, a paraméterek, az értékek, az objektumok, az események, az eseménykezelõk, az XML- és HTMLcímkék, a makrók, a fájltartalmak, illetve a parancskimenetek jelzésére használjuk. Félkövér, állandó szélességû betû A felhasználó által a megadottal megegyezõen beírandó parancsokat, illetve más szövegeket jelöli. Dõlt, állandó szélességû betû Azokat az elemeket szedtük így, amelyek helyére a felhasználónak a megfelelõ értékeket kell beírnia. Megjegyzés Tipp Figyelem! Ez az ikon jelzi az általános megjegyzéseket. Ez az ikon jelzi a tippeket, javaslatokat. Ez a jelzés a lehetséges veszélyekre hívja fel a figyelmet. A kódpéldák használata Ezt a könyvet azért készítettük, hogy segítsen a munkánk elvégzésében. A benne szereplõ kódok általában felhasználhatók a programjainkban és dokumentációinkban, tehát nem kell engedélyért folyamodni a kiadóhoz, hacsak nem jelentõs mennyiségû kódot kívánunk lemásolni. Például ha olyan programot írunk, amely több kisebb kódrészletet használ fel a könyvbõl, nincs szükség engedélyre, de ha terjeszteni vagy eladni szeretnénk egy O Reilly-könyvbõl származó példákat tartalmazó CD-ROM-ot, akkor igen. Ha a könyvet, illetve egy benne szereplõ példakódot idézve válaszolunk egy kérdésre, ugyancsak nem kell engedélyt kérnünk, de ha termékünk dokumentációja jelentõs mennyiségû példakódot emel át ebbõl a könyvbõl, már engedélyre lesz szükségünk. Örülünk neki, de nem követeljük meg, ha valaki feltünteti a forrást. A forrás feltüntetése általában a szerzõ, a cím, a kiadó és az ISBN-szám jelzését jelenti, például így: Jonathan Hassell: Windows Server 2008: The Definitive Guide, Copyright 2008, Jonathan Hassell, 978-0-596-51411-2. Ha a kódpéldákat olyan formában szeretnénk felhasználni, ami érzésünk szerint a fent említett szabad felhasználási körökön kívül esik, lépjünk kapcsolatba a kiadóval a permissions@oreilly.com címen.
xviii Windows Server 2008 Elérhetõségeink A könyvvel kapcsolatos megjegyzéseket és kérdéseket a következõ címre várjuk: O Reilly Media, Inc. 1005 Gravenstein Highway North Sebastopol, CA 95472 Telefon- és faxszámaink: (800) 998-9938 (az Egyesült Államokban, illetve Kanadában) (707) 829-0515 (nemzetközi/helyi) (707) 829-0104 (fax) Könyvünkhez egy webhely is kapcsolódik, ahol megtalálhatjuk a kötet hibajegyzékét, a példafájlokat, valamint további információkat. Az oldal a következõ címen érhetõ el: http://www.oreilly.com/catalog/9780596514112 Ha a könyvvel kapcsolatban technikai kérdéseink vagy észrevételeink vannak, erre a címre küldhetünk e-mailt: bookquestions@oreilly.com Könyveinkrõl, konferenciáinkról, forrásközpontjainkról és az O Reilly hálózatáról az alábbi webhelyen kaphatunk tájékoztatást: http://www.oreilly.com Safari Books Online Ha kedvenc szakkönyvünk borítóján felfedezzük a Safari Books Online ikont, az arra utal, hogy a könyv elérhetõ az O Reilly Network Safari Bookshelf nevû elektronikus könyvtárban. A Safari az e-könyveknél színvonalasabb szolgáltatás: olyan virtuális könyvtár, amelyben több ezer kiváló, mûszaki témájú könyvben kereshetünk, összeollózhatjuk a példakódokat, letölthetjük az egyes fejezeteket, és ha a legfrissebb, legprecízebb információra van szükségünk, hamar választ kaphatunk a kérdéseinkre. A szolgáltatás ingyenesen kipróbálható a http://safari.oreilly.com címen. Köszönetnyilvánítás Mindig is tetszett, hogy a mûszaki könyvekben a köszönetnyilvánítások általában a könyv elején találhatók, mert így a mozifilmekkel ellentétben, miközben olvassuk a könyvet, már tudjuk, kinek köszönhetjük. De minden további körítés nélkül álljanak is itt a nevek: A könyv elindításában jelentõs szerepe volt John Osbornnak az O Reilly-tõl, aki a kezdeti szakaszban hasznos tanácsokkal és visszajelzésekkel is ellátta a szerzõt. A hibákat és hiányosságokat a szakmai lektorok kötelességtudó csapata gyomlálta ki, amely olyan informatikai szakemberekbõl állt, mint Dan Green, Eric Rezabek és Debbie Timmons.
xix Külön köszönet jár a Microsoft és a Waggener-Edstrom számos munkatársának, akikkel a könyv írása során kapcsolatba kerültem. Segítségük és a tõlük kapott naprakész információk nélkül sokkal nehezebb lettt volna megszerkeszteni ezt a könyvet. Végül, köszönet illeti a családomat, különösen a feleségemet, Lisát, aki minden alkalommal türelemmel fogadta azt az egyébként elfogadhatatlan választ, hogy Még nem, amikor újra és újra feltette a jogos kérdést, hogy Elkészültél már azzal a könyvvel?. A szerzõrõl Jonathan Hassell a legkülönfélébb informatikai témákról ír könyveket és tart elõadásokat, valamint tanácsadóként is tevékenykedik. Korábbi könyvei között olyanokat találunk, mint a Learning Windows Server 2003 és a RADIUS (mindkettõ az O Reilly kiadó gondozásában jelent meg). Rendszeresen jelennek meg cikkei olyan folyóiratokban, mint a Windows IT Pro, a PC Pro és a TechNet Magazine.