Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 16 - Távoktatás 11. Egyéb információk: Jelen nyomtatvány (vagy számítógépes fájl) a Informatikai, tőzvédelmi és munkavédelmi egyéni vállalkozás távoktatási anyaga. Az anyag másolása, sokszorosítása kizárólag a írásos engedélye alapján történhet. Informatikai, tőzvédelmi és munkavédelmi vállalkozás Jelen oktatási anyag kiegészítı oktatási segédlet a Tőzvédelmi törvény 19. -ban meghatározott képzési kötelezettség teljesítéséhez. Az oktatási anyag tartalma, a feltüntetett jogszabályok letölthetık az internetrıl. Bıvebb információk érdekében látogasson el honlapomra, vagy kérjen kapcsolatfelvételt telefonon, illetve e-mail-en. Tőzvédelmi alapismeretek jegyzet (-Kivonatok-) Szabadban tüzelés, avagy a tőzgyújtás és égetés szabályai Jó tanulást kívánok! Erdıt pusztít, házat rombol, Mindent eléget, Ha így nézzük én kijelentem, a tőz ellenséged, Ha így nézzük én kijelentem, a tőz ellenséged. Noskó Zsolt sk. Informatikai, tőz- és munkavédelmi vállalkozó Meleget ad és világít, megfızi a kaját, Ha így nézzük én kijelentem, a tőz jó barát, Ha így nézzük én kijelentem, a tőz jó barát Ellenség vagy jó barát, a vita kissé nyúlik az igazság pedig egyszerő, csak rajtunk múlik, Hogy ellenség vagy jó barát, csak rajtunk múlik. 2010.
Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 2 - Távoktatás Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 15 - Távoktatás 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék...2 2. Az 1996. évi XXXI. törvény (Tőzvédelmi Törvény)...3 2.1. A törvény hatálya...3 2.2. Értelmezı rendelkezések...3 2.3. A tőzjelzés...4 2.4. A tőzoltás...5 2.5. A tőzmegelızési feladatok...6 2.5.1. Tőzvédelmi hatósági feladatok...6 2.6. A magánszemélyek, a jogi személyek, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek, tőzvédelmemmel és mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatai...6 2.6.1. A magánszemélyek tőzvédelemmel és mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatai...6 2.7. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek tőzvédelemmel és mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatai...6 2.8. A helyi önkormányzatok tőzoltósággal kapcsolatos tevékenysége...7 2.9. Vegyes és záró rendelkezések...8 3. 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tőzvédelmi bírságról...8 4. 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelet - a Hivatásos Tőzoltóságok Szolgálati Szabályzatának kiadásáról...9 4.1. 1. melléklet - V. Híradóügyelet nyilvántartásai, okmányainak tartalmi követelményei...9 5. Az Országos Tőzvédelmi Szabályzat...9 5.1. A rendelet hatálya...9 5.2. OTSZ 5. rész Építmények tőzvédelmi követelményei, építmények tőzvédelme...9 5.3. II. Fejezet* - Építmények és szabadterek használati szabályai...9 5.3.1. 3. A használatra vonatkozó általános tőzvédelmi szabályok...9 5.3.2. 4. Tőzveszélyes tevékenység... 10 5.3.3. 5. Dohányzás...11 5.3.4. 26. A Tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai...11 6. 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról12 6.1. Légszennyezési bírság és egyéb jogkövetkezmények... 12 7. 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról... 13 8. 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdık tőz elleni védelmérıl... 13 8.1. Fokozott tőzveszély idıszakára vonatkozó szabályok... 14 8.2. Tőzoltás... 15 9. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól... 15 10. Jegyzetek:... 15 11. Egyéb információk:... 16 (3) A területileg illetékes tőzoltóság és a területileg illetékes MgSzH területi szerv a tőzgyújtási tilalom idıszaka alatt rendszeresen ellenırzi az ezen idıszakra vonatkozó szabályok betartását. 8.2. Tőzoltás 13. (1) A lakott erdészházaknál és az üzemelı turistaházaknál gondoskodni kell az állandó tőzjelzési lehetıségrıl. (2) Az erdıgazdálkodó köteles az erdıben dolgozók riasztását megszervezni. (3) A 100 hektárnál nagyobb, nagymértékben és közepesen veszélyeztetett terület erdıgazdálkodója köteles a) az általa kijelölt erdészeti létesítményekben legalább 30 személy részére az erdıtőz oltására alkalmas felszerelést készenlétben tartani, b) az erdıtőz oltására megfelelı munkacsoport, felszerelés és jármő készenlétben tartásáról gondoskodni. 14. Az erdıgazdálkodó köteles intézkedni arról, hogy az erdıtőz után a területet 24 órán át ırizzék, és az égett terület szélén - ahol lehetséges - a talajt legalább 1 méter szélességben felszántsák. 9. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 10. Jegyzetek:
Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 14 - Távoktatás Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 3 - Távoktatás szélcsendes idıben. Az égetés helyszínén a tőz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani. (6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétıl legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, éghetı anyagoktól mentes tőzvédı sávot alakítottak ki. (7) Az égetés helyszínén a tőz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelı mennyiségő tőzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni. (8) Indokolt esetben a vágástéri hulladék összegyőjtés nélküli elégetésére, a tőzpászta tisztántartására ellenırzött tüzet is alkalmazhat az erdıgazdálkodó. Az ellenırzött tőz olyan folyamatosan ellenırzött viszonyok között égı tőz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen. (9) Az ellenırzött tőz tervezett alkalmazását az erdıgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes tőzoltóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tőz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni. (10) Az ellenırzött tőz irányítását legalább tőzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkezı személy végezheti. (11) Védett természeti területen ellenırzött tőz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhetı. 10. A faszén- és a mészégetı üzemeltetıje köteles a boksa és a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktıl, száraz növénytıl tisztán tartani és a tőzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökrıl gondoskodni. A tőz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa és a kemence felügyeletét. 8.1. Fokozott tőzveszély idıszakára vonatkozó szabályok 12. (1) Az erdıgazdálkodó a tőzgyújtási tilalom ideje alatt a tőzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles a) az erdıbe vezetı utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tőzrakó helyeken az általános tőzgyújtási tilalomra figyelmeztetı táblát elhelyezni, b) a tőzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenırizni, c) a veszélyeztetett helyekre a tőz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tőzvédelmi ıröket (tőzjelzı szolgálatot) állítani, d) az erdıtőz oltására megfelelı munkacsoport, felszerelés és jármő készenlétben tartásáról gondoskodni. (2) Az erdıgazdálkodó a tőzvédelmi szempontból kismértékben és közepesen veszélyeztetett területek esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségeket teljesíti. 2. Az 1996. évi XXXI. törvény (Tőzvédelmi Törvény) a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról Az Országgyőlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerzıdésekbıl eredı feladatok teljesítése érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı tüzek megelızése, a tőzeseteknél, a mőszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tőz elleni védekezésben résztvevık jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására a következı törvényt alkotja: 2.1. A törvény hatálya 1. (1) A törvény hatálya kiterjed a) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magánszemélyekre; b) a Magyar Köztársaság területén levı jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó; c) a Magyar Köztársaság területén folytatott, a tőzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tőzoltóság által végzett mőszaki mentésre. (2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvezı személyekre a nemzetközi szerzıdésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó. (3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelıs miniszter, a külpolitikáért felelıs miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter együttes nyilatkozata az irányadó. (4) A törvény hatálya nem terjed ki a bányák föld alatti részeire. 2. (1) A tőzvédelemmel és a mőszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági elıírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni. 2.2. Értelmezı rendelkezések 4. E törvény alkalmazásában a) tőz (tőzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz; b) tőz elleni védekezés (a továbbiakban: tőzvédelem): a tőzesetek megelızése, a tőzoltási feladatok ellátása, a tőzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása; c) tőzmegelızés: a tüzek keletkezésének megelızésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetıleg a tőzoltás alapvetı feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tőzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági elıírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység;
Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 4 - Távoktatás Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 13 - Távoktatás e) tőzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tőz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tőz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tőz közvetlen veszélyének elhárítása; g) mőszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, mőszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által elıidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tőzoltóság részérıl - a rendelkezésére álló, illetıleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsıdleges beavatkozói tevékenység; h) tőzoltó-technikai termék: a tőz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tőzkár csökkentésére, valamint a tőz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés/eszköz, a tőzoltó készülék, oltóanyag, a tőzoltóság által a tőzoltás, mőszaki mentés során használt jármő, felszerelés, hírközlı eszköz, védıeszköz; 2.3. A tőzjelzés 5. (1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tőzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetısége, a rendırségnek vagy a mentıszolgálatnak, illetıleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzıségnek). (2) A törvény hatálya alá tartozók a tőz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén jármőveikkel segítséget nyújtani. (3) A rendırség, a mentıszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzıség), a hozzá beérkezett tőzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani az állandó készenléti szolgálatot ellátó tőzoltósághoz. (4) A tőzjelzés lehetıségét minden településrıl és az Országos Tőzvédelmi Szabályzatban meghatározott létesítménybıl az elsıdleges mőködési körzet, illetve mőködési terület szerinti állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tőzoltósághoz biztosítani kell. A tőzjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a települési önkormányzatot, az átjelzés költségei a létesítményt terhelik. Több fenntartó esetén az érdekeltek a költségeket érdekeltségük arányában viselik. (5) Tőzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehetı nyilvános távbeszélı állomást kell üzemben tartani. (6) Az állandó készenléti szolgálatot ellátó tőzoltóságnál az ügyeleti szolgálati helyen távbeszélı és más, attól független hírközlı berendezést kell üzemeltetni. A tőz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthetı. (7) A tőzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsıbbséget élvez. b) a bejelentésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszennyezı forrását úgy üzemelteti, hogy a kibocsátási határértéket túllépi vagy a levegıvédelmi követelményeket nem teljesíti, légszennyezési bírságot köteles fizetni. (2) A légszennyezési bírságot a környezetvédelmi hatóság állapítja meg. 7. 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról 7. (1) Az erdıterületen található fokozottan védett növénytársulásokban az erdıgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként - a kezelési tervben [9. (1) bekezdés] foglaltakkal összhangban - végezhetı. (2) Az erdıterületen található védett növénytársulásokban fakitermelést a vegetációs idıszak alatt csak tisztítás, törzskiválasztó gyérítés céljából, növényegészségügyi okból vagy természeti kár megelızése, illetve elhárítása miatt lehet végezni. (3) Az erdıterületen található védett növénytársulásokban a) tarvágás csak növény-egészségügyi okból vagy természeti kár megelızése, elhárítása miatt, illetve természetes felújulásra nem képes állományokban - összefüggıen legfeljebb 3 hektár kiterjedésben - engedélyezhetı; b) a fokozatos felújítást követı végvágás összefüggı kiterjedése az 5 hektárt nem haladhatja meg; c) a végvágással, illetve tarvágással érintett erdıterületekhez kapcsolódó állományrészekben további végvágásra, illetve tarvágásra csak akkor kerülhet sor, ha a korábban véghasznált területen az erdıfelújítás befejezıdött. (4) Az erdıterületen található védett növénytársulásokban a teljes talajelıkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelızése, illetve elhárítása miatt végezhetı. 8. 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdık tőz elleni védelmérıl 9. (1) Védett természeti területen lévı erdıben - a kijelölt és a kiépített tőzrakó hely kivételével - tőz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. (2) Vágástéri hulladékot az erdıben az Evt.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetıség nincs vagy az nem gazdaságos. (3) Védett természeti területen lévı erdıben kerülni kell a vágástéren történı vágástéri hulladékégetést. (4) A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes tőzoltósághoz történı bejelentést követıen végezhetı alkalomszerő tőzveszélyes tevékenység. (5) Az égetést az erdıgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tőzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik
Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 12 - Távoktatás Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 5 - Távoktatás Ennek érdekében a) a tarlót, vagy az érintett szakaszokat az égetés megkezdése elıtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelı, de legalább 6 méteres védısávot kell szántással biztosítani; b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni; c) a tarlóégetés idıtartamára tőzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelı létszámú, kioktatott személy jelenlétérıl kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani; d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet ırizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tőzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. 26.7. A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. - meg kell szüntetni. 6. 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 11. (1) Hulladékok nyílt téri, illetıleg háztartási tüzelıberendezésben történı égetése tilos. (2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkezı papírhulladék, veszélyesnek nem minısülı fahulladék háztartási tüzelıberendezésben történı égetése külön engedély nélkül végezhetı. (3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétıl számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos. (4) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. (5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minısül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredıen kigyullad. (6) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdıgazdasági fahulladék erdıvédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók. (7) Nyílt téri égetéssel járó tőzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezhetı. 6.1. Légszennyezési bírság és egyéb jogkövetkezmények 18. (1) Az a természetes vagy jogi személy, illetıleg jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki vagy amely a) a helyhez kötött légszennyezı pontforrását, 2.4. A tőzoltás 6. (1) A törvény hatálya alá tartozók a tőzoltásban, a mőszaki mentésben - ellenszolgáltatás nélkül - életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közremőködni. (2) Azokat a változásokat, amelyek a településen, illetıleg a létesítményben a tőzoltást befolyásolhatják (út, közmővezetékek elzárása, forgalom elterelése stb.), a kezdeményezı vagy az elhárításért felelıs szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati, illetıleg önkéntes tőzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni. 7. (1) A tőz oltásának felelıs vezetıje a tőzoltásvezetı, aki a tőzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelı tagja lehet. A tőzoltás helyszínén más személy csak a tőzoltásvezetı elızetes engedélyével intézkedhet. (2) A tőzoltásvezetı a tőzoltáshoz a) a Magyar Honvédség, a rendırség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyırség, a büntetés-végrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentıszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek; b) magánszemélyeket a tőz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közremőködésre kötelezhet; c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteit a tőz oltásában és a mentési munkálatokban való közremőködésre kötelezhet; d) az a)-c) pontban felsoroltak jármőveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti; h) elrendelheti, hogy a tőzoltásban résztvevık - az 1. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - magánlakásba, illetıleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak. (3) A tőzoltásvezetı a tőz által veszélyeztetett és a tőz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését. 8. (1) A tőzoltóság által a tőzoltás, a mőszaki mentés vagy az ezzel kapcsolatos gyakorlatok során okozott kár, illetıleg a tőzjelzésben, tőzoltásban, mőszaki mentésben közremőködıknek a közremőködésükkel, jármőveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülı kárának megtérítésére - az elmaradt haszon kivételével -, ha e törvény kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 6 - Távoktatás Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 11 - Távoktatás (2) Nem kell megtéríteni annak a kárát, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta. (4) Köteles a tőzoltással, mőszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a) a beavatkozást igénylı eseményt szándékosan okozta; b) a tőzoltásra vagy a mőszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztı jelzést adott. 2.5. A tőzmegelızési feladatok 2.5.1. Tőzvédelmi hatósági feladatok 11. A tőzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyezı, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tőzesettel kapcsolatban hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tőzvédelmi kötelezettségeiket megsértıkkel szemben tőzvédelmi bírságot szab ki. 2.6. A magánszemélyek, a jogi személyek, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek, tőzvédelmemmel és mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 2.6.1. A magánszemélyek tőzvédelemmel és mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 15. (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetıleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levı épületek, lakások, jármővek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és mőködtetésére vonatkozó tőzmegelızési szabályokat. 16. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tőzesetek és a mőszaki mentést igénylı balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tőz oltásával és a mőszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 17. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. (1) bekezdésében foglalt tőzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tőzveszélyt. 2.7. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek tőzvédelemmel és mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 18. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek a) a közvetlen tőzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, hatósági határozatban elıírt - tőzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, idıszaki ellenırzésükrıl, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; 4.11. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelıberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tőz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. 4.12. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelıberendezést ırizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. 4.13. Szabadban a tüzelés, a tüzelıberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetıleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tőz terjedése megakadályozható, illetıleg a tőz eloltható. 5.3.3. 5. Dohányzás 5.1. Égı dohánynemőt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. 5.2. Dohányozni nem szabad az A - C tőzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó mőszaki követelmények által meghatározott biztonsági jellel kell jelölni. 5.3. Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. 5.3.4. 26. A Tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai 26.1. Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerő tőzveszélyes tevékenység. 26.2. A tervezett - 26.1. bekezdés szerinti - égetés helyét, idıpontját és terjedelmét a megkezdés elıtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tőzoltóságnak írásban be kell jelenteni. 26.3. A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tőzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejőleg történı felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. 26.4. Kukoricatarló-égetésnél a 26.3. bekezdésben foglaltakat kell értelemszerően alkalmazni. 26.5. A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat - megfelelı tőzvédelmi óvórendszabályok betartásával - csak a helyszínen szabad elégetni. 26.6. Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhetı, hogy az a környezetére tőz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 10 - Távoktatás Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 7 - Távoktatás a tőzvédelmi követelményeknek megfelelı szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tőzszakaszban, építményben szabad folytatni. 3.3. A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tőzterhelési értéket. 3.12. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenırizni kell a tőzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. 5.3.2. 4. Tőzveszélyes tevékenység 4.1. Tőzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. 4.2. Állandó jellegő tőzveszélyes tevékenységet csak a tőzvédelmi követelményeknek megfelelı, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. 4.3. Alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységet - a 4.4. bekezdés kivételével - elızetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelı feladata. 4.4. Amennyiben az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységet végzı személy azt saját tulajdonában lévı létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. 4.5. A külsı szervezet vagy személy által végzett tőzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetıjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelı - tőzvédelmi elıírásokkal köteles kiegészíteni. 4.6. Az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység idıpontját, helyét, leírását, a munkavégzı nevét és - tőzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tőzvédelmi szabályokat és elıírásokat. 4.7. Jogszabályban meghatározott tőzveszélyes tevékenységet csak érvényes tőzvédelmi szakvizsgával rendelkezı, egyéb tőzveszélyes tevékenységet a tőzvédelmi szabályokra, elıírásokra kioktatott személy végezhet. 4.8. A tőzveszélyes környezetben végzett tőzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétıl annak befejezéséig a munkát elrendelı - szükség esetén mőszeres - felügyeletet köteles biztosítani. 4.9. A tőzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelı az ott keletkezhetı tőz oltására alkalmas tőzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. 4.10. A tőzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégzı a helyszínt és annak környezetét tőzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. (3) Az erdı és a parlag tőz elleni védelme - a tőzesetek megelızése, a tőzoltás feltételeinek biztosítása - a tulajdonos, a kezelı, illetve használó feladata. 19. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevı családtagjaik) a jogszabályokban meghatározott elıírások szerint végezzék a tevékenységüket vagy a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevıi a tőzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. 20. (1) A tőzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tőzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése elıtt legalább tizenöt nappal a kezdeményezı a tőzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni. 22. (1) Az általános és középiskolákban, a szakképzı iskolákban, valamint a felsıoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tőzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végzı szerv köteles gondoskodni. (2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tőzvédelmi szakvizsgával rendelkezı személy foglalkoztatható. A tőzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végzı köteles megszervezni. (3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetıleg a munkavégzésben részt vevı családtagjai tőzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzésérıl, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tőzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése elıtt elsajátítsák, a tőz esetén végzendı feladataikat megismerjék. (4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetıleg a munkavégzésben részt vevı családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tőzvédelmi ismeretekkel, illetıleg az elıírt tőzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. 2.8. A helyi önkormányzatok tőzoltósággal kapcsolatos tevékenysége 29. (1) A településen az oltóvíznyerési lehetıségek biztosítása az önkormányzat feladata. (2) Az e törvény 1. -a (1) bekezdésének b) pontjában felsoroltak az általuk mőködtetett létesítmények oltóvíz ellátásáról saját maguk kötelesek gondoskodni. (3) Az önkormányzatok részt vesznek a lakosság tőzvédelmi felvilágosításában, a tőzvédelmi propagandában.
Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 8 - Távoktatás Tőzvédelmi Alapismeretek (Jegyzet) - 9 - Távoktatás 2.9. Vegyes és záró rendelkezések 43. (1) Tőzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetık. (2) A tőzvédelmi hatóság tőzvédelmi bírságot a jogszabályban elıírt tőzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki. 3. 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tőzvédelmi bírságról 1. Tőzvédelmi bírság szabható ki a) tőzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tőz- vagy robbanásveszélyt, illetıleg tüzet idézett elı, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket; b) a tőzjelzéshez és a tőzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenırzésének elmulasztásáért, illetıleg rendeltetéstıl eltérı - engedély nélküli - használatáért; e) ha külön jogszabályban foglaltaknak megfelelıen nem kérték meg a tőzvédelmi hatóság engedélyét; g) ha a munkavállalók tőzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben elıírt határidıre nem gondoskodott; h) ha a tőzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik; i) ha a fokozottan tőz- és robbanásveszélyes ( A ), a tőz- és robbanásveszélyes ( B ), valamint a tőzveszélyes ( C ) tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetıje nem gondoskodik megfelelı szervezettel, illetve tőzvédelmi szakképesítéssel rendelkezı személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tőzvédelmérıl; j) ha a kötelezett a Tőzvédelmi Szabályzatot nem készíti el, nem gondoskodik annak megismertetésérıl, betartatásáról. 2. (1) A tőzvédelmi bírság kiszabására - az 1. d) és e) pontjában foglaltak kivételével - az illetékes hivatásos önkormányzati tőzoltóság jogosult. 3. (1) Ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, a tőzvédelmi bírság alsó határa a tőzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felsı határának megfelelı összeg, a felsı határa - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - hárommillió forint. 4. (1) A tőzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetıjogi, illetve a polgári jogi felelısség, valamint a létesítési hiányosságot ellensúlyozó megfelelı védelem kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. (2) A tőzvédelmi bírságot kiszabó határozat jogerıre emelkedésétıl számított hat hónap elteltével ismételten kiszabható tőzvédelmi bírság, amennyiben a bírság kiszabásának feltételei még fennállnak. 4. 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelet - a Hivatásos Tőzoltóságok Szolgálati Szabályzatának kiadásáról 4.1. 1. melléklet - V. Híradóügyelet nyilvántartásai, okmányainak tartalmi követelményei 3. Káreset felvételi lapnak tartalmaznia kell: a) a tőzoltóság megnevezését, b) a tüzeset, káreset (esemény) jelzésének idejét (nap, óra, perc), c) a tőzeset, káreset helyét, d) a tőzre, veszélyeztetésre vonatkozó adatokat, e) az esemény méretét, terjedelmét, f) a bejelentı személy nevét, telefonszámát, g) az elrendelt riasztási fokozat nagyságát, h) az érintett tőzoltó egyesület értesítésének idıpontját (óra, perc), i) a jelzést vevı aláírását. 5. Az Országos Tőzvédelmi Szabályzat 5.1. A rendelet hatálya Az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet: A tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdésének 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következıket rendelem el: 1. A létesítmények, építmények létesítésére - ideértve a tervezést, az átalakítást, illetve a módosítást is -, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és - a robbanó és robbantó anyagok kivételével - az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tőzvédelmi szabályokat, tőzvédelmi mőszaki követelményeket a rendelet mellékletében foglalt Országos Tőzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: OTSZ) tartalmazza. 5.2. OTSZ 5. rész Építmények tőzvédelmi követelményei, építmények tőzvédelme 5.3. II. Fejezet* - Építmények és szabadterek használati szabályai 5.3.1. 3. A használatra vonatkozó általános tőzvédelmi szabályok 3.1. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tőzszakaszt), a vegyes rendeltetéső épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, mőködési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelıen szabad használni. 3.2. A termelést (elıállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetıleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak