Fordítsuk figyelmünket az emberre. Az ő sorsa legyen a fő szempont mindig, minden technikai törekvésben. Soha ne feledjük ezt el diagramjaink és egyenleteink között. Albert Einstein TISZTELT OLVASÓ! Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, a magyar demokratikus államberendezkedés garanciális alapintézménye. Elsődleges feladatunk, hogy megállapításainkkal, javaslatainkkal támogassuk a közpénzekkel, közvagyonnal való szabályos, célszerű, eredményes és hatékony gazdálkodást, valamint elősegítsük a jól irányított állam kiépítését, a jó kormányzást. Az Állami Számvevőszék 2009 decemberétől 2010 júliusáig választott vezetők nélkül működött, ami komoly működési és alkotmányos kockázatot jelentett. A Számvevőszék jelenlegi vezetését 2010. július 5-ei hatállyal választotta meg az Országgyűlés, ami azt jelenti, hogy a közpénzügyi ellenőrzés csúcsintézménye ettől kezdve tudja maradéktalanul teljesíteni a számára előírt feladatokat. Az Állami Számvevőszék 2011 januárjára készítette el középtávú Stratégiáját. A kitűzött célok teljesítése érdekében 2011-ben megkezdtük a szervezet átalakítását is. A változtatásokat minden területen az értékmegőrző megújítás elvének szem előtt tartásával vittük végig, ami úgy tette lehetővé egy modern számvevőszék kialakítását, hogy képesek voltunk megőrizni az eddig felhalmozott szervezeti tudást. Célunk, hogy intézményünket képessé tegyük az állandó építkezésre, amely támaszkodik az Állami Számvevőszék értékeire, eddig elért eredményeire, ugyanakkor megfelel az átalakuló jogi és gazdasági környezet kihívásainak. Mélyreható változást jelentett, hogy az új Alaptörvény elfogadását követően első sarkalatos törvényként az új ÁSZ-törvényt alkotta meg az Országgyűlés. A 2011. július 1-jén hatályba lépett jogszabály véget vetett a következmények nélküli ellenőrzések korszakának: megerősítette a számvevőszéki jogosítványokat, körülbástyázta az ÁSZ függetlenségét és az összes számvevőszéki jelentés nyilvánossá tételével komoly előrelépést jelentett munkánk átláthatósága szempontjából is. Az új ÁSZ-törvénynek köszönhetően Magyarország olyan ország lett, amely maradéktalanul megfelel a számvevőszéki függetlenséggel kapcsolatos nemzetközi elvárásoknak és az Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásainak. Az Alaptörvény előírása szerint az Állami Számvevőszék elnöke egyben a Költségvetési Tanács tagja. A Költségvetési Tanácsnak 2012-től vétójoga van a költségvetési törvényalkotással kapcsolatban, a jogszabály ugyanis ezt a testületet bízta meg azzal, hogy őrködjön az államadósságszabály betartása fölött. Fontos, hogy a Tanácson belül az Állami Számvevőszék elnöke nem az ÁSZ nevében, hanem személyesen hozza meg döntését. Az ÁSZ szervezetileg és intézményesen úgy kapcsolódik ehhez a folyamathoz, hogy a Költségvetési Tanácsnak nincs saját elemzői apparátusa, a Tanács tagjait a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék szakértői segítik elemzéseikkel, tanulmányaikkal. Ez természetesen új feladatot jelent a korábbiakhoz képest,
aminek ellátását nagyban segíti, hogy az Állami Számvevőszéknek ellenőrzései és a költségvetési tervezet véleményezése miatt folyamatosan rálátása van a költségvetési folyamatokra. Az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerveként az Állami Számvevőszék célja az államháztartás biztonságos, kiegyensúlyozott, hatékony működésének szolgálata, fejlesztésének támogatása, a közpénzügyi folyamatok átláthatóságának, a közpénzekkel való gazdálkodás elszámoltathatóságának erősítése. A gazdasági válság időszakában, amikor minden gazdálkodó szervezetnek, az állampolgároknak és az államnak is szűkülő pénzügyi keretek között kell gazdálkodnia, fokozottan szükségesnek tartjuk a közpénzzel való gazdálkodás célszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését is. Új ellenőrzés-tervezési rendszert építettünk ki, amelyben az ellenőrzési terv témáinak kiválasztása és a helyszíni ellenőrzések megalapozása a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapott. Ma már az ellenőrzési feladatok kijelölését többlépcsős előkészítési és jóváhagyási folyamat előzi meg, az ellenőrzések hatékonyságát pedig gördülő tervezés biztosítja. Mindeközben egy komplex kockázatelemzési rendszer révén a számvevők mindig oda mennek ellenőrizni, ahol arra épp a legnagyobb szükség van. Minőségbiztosítási rendszerünk kialakításával, fejlesztésével arra törekszünk, hogy jelentéseink a legszigorúbb szakmai követelményeknek is megfeleljenek. Célunk, hogy jelentéseink egyre jobban hasznosuljanak: megállapításainkkal és javaslatainkkal fokozott mértékben kívánunk hozzájárulni a vizsgált szervezeteknél a hatékonyabb működéshez, valamint a törvényhozási munka megalapozásához. Fontosnak tartjuk, hogy az ellenőrzéseink során feltárt előremutató gazdálkodási megoldásokat a lehető legtöbb szervezettel megismertessük. A követendő megoldások népszerűsítése ellenőrzéseink fontos kiegészítő eleme. Ennek szellemében hívtuk életre A jó példa legyen ragadós! Legjobb gyakorlatok a közpénzek felhasználásánál című szemináriumsorozatunkat. A jó példák terjesztése különösen indokolt az önkormányzatok körében, hiszen egy-egy jobban gazdálkodó önkormányzat bevált megoldásait esetenként több száz, vagy akár több ezer önkormányzat is adaptálhatja. Az önkormányzati szférán kívül többek között a központi költségvetési szervek számára is lehetőséget biztosítunk a jó gyakorlatok megosztására. Meggyőződésem szerint munkánk hasznosulásához elengedhetetlen, hogy jelentéseink közérthetőek, kommunikációnk világos és egyértelmű legyen. Üzeneteinket a nem szakmai érdeklődők számára is érthetővé kívánjuk tenni, üzeneteink ugyanis az ÁSZ hivatali jellege miatt sok esetben a közvélemény, a média közvetítésén keresztül jutnak el ténylegesen is a döntéshozókig. Ezt a folyamatot segíti honlapunk megújítása, valamint a 2011-ben elindított ÁSZ Hírportál is, ahol folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket, a döntéshozókat, az ellenőrzötteket és a szakmai közönséget munkánkról, magas szinten biztosítva szervezetünk átláthatóságát, tevékenységünk nyilvánosságát. Munkánk szakmai megalapozottságát erősíti az Állami Számvevőszék gondozásában negyedévente megjelenő közpénzügyi szakfolyóirat, a Pénzügyi Szemle. Lapunk célja, hogy hiteles képet adjon a pénzügyi rendszerről, a közszféra és a nemzetgazdaság működésének főbb vonásairól és a kapcsolódó szakmai vitákról. A folyóirat szakmai színvonalát elismerve a Magyar Tudományos Akadémia 2011 nyarán fel is minősítette a Pénzügyi Szemlét. Ugyanebben az évben a Pénzügyi Szemle cikkei elérhetőek lettek a világ vezető közgazdasági adatbázisában, a RePEc-ben (Research Papers in Economics) 2012-től pedig impakt-faktort kapott a lap, ami azt jelenti, hogy cikkeiket nemzetközi szinten jegyzett folyóiratokban idézik, azaz az ÁSZ által kiadott folyóirat nemzetközileg is elismert lap lett. Az Állami Számvevőszék kiemelten kezeli és küldetésének tekinti a korrupció elleni fellépést. Mindez illeszkedik az ÁSZ Középtávú Stratégiájához, amelyben kiemelt feladatként jelenik meg az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtése, továbbá az ÁSZ szerepvállalása a korrupció és csalás elleni küzdelemben. Ehhez kapcsolódva 2011 novemberében közös nyilatkozatot írt alá és együttműködést kezdett a korrupció elleni küzdelemben az Állami Számvevőszék, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság
(Kúria), valamint a Legfőbb Ügyész. Az utóbbi egy évben az Állami Számvevőszék korrupcióellenes tevékenységének középpontjában a korrupciós kockázatokra és a korrupcióval szembeni védettségre koncentráló Integritás Projekt állt. Ezen felül ellenőrzési tervünkben is kiemelt helyen kezeljük a korrupcióellenes fellépést, és saját működésünkben is irányadónak tartjuk az integritási szemléletet. Stratégiai céljaink megvalósítása szervezeti átalakulással és a személyi állomány megújulásával is együtt jár, aminek során hangsúlyosan törekszünk az értékőrző megújulás elvének figyelembevételére. Áttértünk a projektalapú munkavégzésre és a számvevők kompetencia alapú kiválasztására és beosztására, illetve csökkentettük a szervezeti egységek és a vezetők számát, amivel jelentősen javítottuk működésünk hatékonyságát. Meggyőződésünk, hogy sok éves tapasztalattal és komoly szakmai ismeretekkel rendelkező munkatársak közreműködése az előttünk álló feladatok szakszerű és hatékony végrehajtásának biztosítéka. Fontosnak tartjuk ugyanakkor azt is, hogy a nyugdíjba vonuló szakemberek helyén a pályájuk kezdetén álló fiatalok kapcsolódjanak be intézményünk tevékenységébe. Mindez együtt biztosítja, hogy az Állami Számvevőszék a korábbi tapasztalatokra építve, de a friss tudást is felhasználva, hatékonyan tudjon fellépni a közpénzek és a közvagyon védelme érdekében. Remélem, hogy az elmondottak felkeltették Olvasóink érdeklődését, és kedvet kaptak ahhoz, hogy az Állami Számvevőszék tevékenységét, céljait és eredményeit jobban megismerjék. Ezt a tájékozódást kívánja szolgálni rövid ismertetőnk. Intézményünkről bővebb információt honlapunk különböző rovataiban, az ÁSZ Hírportálon talál. Domokos László elnök