2011. december 20-a és 22-e között a szabadkai közönség mélyrehatóan megismerkedhet Lugosi Béla életművével, akinek professzionális színházi és színészi pályafutása Szabadkán kezdődött. Nyolcvan évvel a Dracula című film (Tod Browning, Universal, 1931) forgatása után, amely a horror műfaj klasszikus alkotásának számít immár, Lugosi Béla neve örökre összefonódott ezzel a kultikus irodalmi (Bram Stoker) és filmes figurával. Az évforduló jó alkalom arra, hogy Szabadkán megrendezésre kerüljön a Lugosi Béla napok elnevezésű rendezvény.
Lugosi Béla (1882-1956) Blaskó Béla Ferenc Dezső néven született Lugoson, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén (Lugos ma a romániai Erdélyben található), nem messze a legendás gróf kárpátokbeli otthonától. Később vezetéknevét, szülővárosának nevére változtatta. 17 évesen már kézművesként dolgozott Szabadkán, egészen addig míg Pesti Ihász Lajos, a szabadkai Színház akkori igazgatója fel nem ajánlotta neki, hogy teljesítse be álmát és vágyát legyen színész. 1912-től a budapesti Nemzeti Színházban lépett fel, olyan szerepeket játszott, mint Rómeó, Hamlet, Tell Vilmos. 1920-ban Németországba emigrált, majd ugyanabban az évebn, decemberben már New Orleansba érkezett. Lugosi markáns megjelenésének és magyar akcentusának köszönhetően később a Broadwayn megkapta Dracula gróf szerepét. Ez a szerep, amelyet később filmen is megismételt, tette őt igazán híressé és egyben az 1930-as évek horrorműfajának ikonjává is. Ugyanakkor ez a siker bizonyos tekintetben be is határolta pályafutását, hiszen ezek után élete végéig egzotikus gazemberek szerepét osztották rá. Az idősödő és elfelejtett Lugosi az 1950-es években, a később minden idők legrosszabb rendezőjének kikiáltott Edward D. Wood Jr. oldalán még három, azóta kultusszá kövült B-kategóriás alkotásban szerepelt. A Glen or Glenda és a Bride of the Monster forgatása után súlyos morfiumfüggőség alakult ki nála, majd a 9-es terv a világűrből forgatása közben, 1956-ban hunyt el szívinfarktusban. A Kalifornia állambeli Culver Cityben helyezték örök nyugalomra, fia és negyedik felesége kérésére: legendássá vált Drakula-jelmezében, ami a közhiedelemmel ellentétben, soha sem volt Lugosi vágya.
A mítosz kezdete (...) Szabadka a huszadik század hajnalán. A központ nagyvárosi, a külvárosok falusiasak. A látványos paloták építésének korszaka, megjelennek az első autómobilok és az első filmek az új század szimbólumai. A lakosságot, különösen a fiatalokat lenyűgözi a megváltozott valóság képe. Előttük egy izgalmas és drámai, kockázatokkal de kihívásokkal is teli század. Van, aki vonatra száll és elhagyja Szabadkát egy messzi hely kedvéért. Vannak, akik éppen ide érkeznek és lassan építik útjukat a bizonytalan jövő irányába. Az érkezők között van többek között Iványi István is, Szabadka történetének első krónikása. Temesvár mellől, Lugosról a vonat magával hozza a tizenhét éves Blaskó Béla Ferenc Dezsőt, azt a fiút, akit a világ a mai napig megjegyez magának, mint eredeti filmhőst, Drakulát Lugosi Bélát. Színészi pályafutása Szabadkán kezdődik, a hatoszlopos színházban. A Népszínháztól a Broadway-ig és onnan a filmstúdiókig hosszú utat kellett megtennie, átszenvednie egy háborút, forradalmat, emigrációt... Holywoodban megtapasztalja a pompát és a nyomort egyaránt, de soha sem tér vissza szülőföldjére.
A Shakespeare drámákban nyújtott brilliáns szerepei egycsapásra feledésbe merülnek, miután egy napon, végérvényesen Dracula figurájával, szerepével azonosítják. Béla pályafutásának szabadkai részletei a történelem homályába vesztek, és feledésbe merültek. Lehet, hogy az egy komoly időszak volt, és Lugosi későbbi zsánerszínészi pályafutása nem tette lehetővé, hogy az ünnepelt szabadkai színészek közé emelkedjék. A vérszívó figuráját, Lugosi után számos ismert színész is magára ölti, és a műfaj klasszikussá válik, de ennek ellenére Béla jelensége nem veszít fényéből. Sőt mi több, az új század egyik pop ikonjává válik. (...) Dejan Mrkić
HORROR MASZK KÉSZÍTŐ MŰHELY (Dracula figurájának motívumai alapján) műhelyvezető: Miroslav Lakobrija, szobrász, filmekben használatos speciális effektusok szakértője 2011. december 20-22., Medijala Művészeti Műhely A műhelymunka három napja alatt a résztvevők betekintést nyernek a maszkkészítés gyakorlati folyamatába: megtanulják, hogyan kell arclenyomatot készíteni, modellezni gipsszel, öntőformát készíteni, latexbe önteni, műfogakat készíteni, és a kész maszkot kisminkelni. A résztvevők a műhelymunka ideje alatt elsajátítják a maszkkészítés fortélyait és önállóan is készítenek majd tündér, vámpír, boszorkány, vagy éppen a saját fantáziájuk szülte maszkot. A részvétel ingyenes. A helyek száma korlátozott. Jelentkezni lehet az office@fokus-su.rs villámpostacímen, vagy telefonon, a 024 523 566-os számon!
A Jugoszláv filmarchívum FILMPLAKÁT KIÁLLÍTÁSA KEDD, 2011. december 20., Szabadegyetem, 19.15 A kiállítás olyan filmek plakátjait foglalja magába, amelyekben Lugosi Béla szerepelt, és amely filmeket a Jugoszláv mozik annak idején be is mutattak. Ezek: Abbott and Costello Meet Frankenstein (1948), The Black Cat (1934) a Jugoszláv filmarchívum kivitelezésében, és egy reprint 1965-ből, Dracula (1931) és egy reprint 1965-ből, Frankenstein Meets the Wolf Man (1943) a Jugoszláv filmarchívum kivitelezésében és Son of Frankenstein (1939), szintén a Jugoszláv filmarchívum kivitelezésében.
ELŐADÁS LUGOSI BÉLA DRACULA ÖRÖK előadó: Dejan Mrkić KEDD, december 20., Szabadegyetem, 19.30 Az ember, aki megjelenésével mérhetetlenül hozzájárult a horror, mint filmes műfaj megteremtéséhez, Szabadkán kezdte színészi pályafutását. Akkoriban még, mint Blaskó Béla állt színpadra, de a sors már akkor mást tervezett számára. A történelem színpadán zajló viharos események messze sodorták, ahonnan soha sem is tért vissza. Mégis az osztrák-magyar származása és sármja nagy mértékben hozzájárult hollywoodi karakterének megkreálásában, immár Lugosi Bélaként a filmbéli Dracula szerepében. Hanyatló éveiben látnia kellett, ahogyan csillaga elhalványulni látszik, mégis, amikor holtan a koporsóba fektették, abban a pillanatban kezdett el élni a legenda, a halhatatlan Lugosi Béla.
Fotó: Molnár Edvárd SZÍNHÁZI ELŐADÁS DRACULA A PILLANAT FÉNYEI (Bram Stoker szövegei alapján) rendezte: Urbán András KEDD, december 20., Kosztolányi Dezső Színház, 21.00 és 23.00 Urbán Drakulája (...) a nyers félelmeket emeli ki a Drakula-mítoszból. A test határainak megsértésével és az élet határainak megsértésével érzett szorongásokat idézi meg anélkül, hogy történetbe ágyazással meg próbálná magyarázni ezeket. A lét peremének kitapogatásával járó borzongást nem szavakkal, hanem anyaggal, sárral és hússal éri el. (...) Úgy találkozik a Drakula-téma Urbán színházával, mintha afféle történet alatt futó történetként mindig is ott lett volna (a vizes, véres, halas jelenetekben), és ami most végre felszínre kerül. Kérchy Vera Ingyenes jegyfoglalás: office@fokus-su.rs vagy telefonon a 024 523 566-os telefonszámon. A helyek száma korlátozott!
ELŐADÁS DRACULA MÉDIAJELENLÉTÉNEK TÖRTÉNELMI GYÖKEREI előadó: dr. Mészáros Zoltán Szerda, december 21., Lifka Sándor Art Mozi, 19.30 Dracula figurája egy, a 20. században kitalált médiajelnség. Azonban, mint minden ilyen, vagy ehhez hasonló magában hordoz különféle népi, populáris, sőt a klasszikus kultúrából táplálkozó elemeket is. Továbbá felismerhetünk benne olyan történelmi tartalmakat, amelyek egészen a régi időkig nyúlnak vissza. Az előadás a Dracula-jelenség keletkezéstörténetével, történelmi gyökereivel, valamint azzal az időszakkal foglalkozik majd, amikor Lugosi Béla megkreálta Dracula figuráját.
FILMVETÍTÉS DRACULA (1931, Universal, 75) rendezte: Tod Browning SZERDA, december 21., Lifka Sándor Art Mozi, 21.00 A horrorfilm műfajának ez a korai klasszikusa Bram Stoker 1897-es, azonos című, ismert regényének színpadi változatán alapul. A német némafilm egyik legjobb operatőre, Karl Freund sejtelmesen ködös képeihez Csajkovszkijtól kölcsönözték a zenét. A film sikere számtalan folytatást szült, és világsztárrá, valamint a figura egyik legkiválóbb megtestesítőjévé tette a vérszívó erdélyi grófot alakító, hipnotikus nézéssel bíró, magyaros akcentussal beszélő Lugosi Bélát.
FILMVETÍTÉS A HOLLÓ (Universal, 1935, 61) rendezte: Lew Landers CSÜTÖRTÖK, december 22., Szabadegyetem, 19.30 Edgar Allan Poe azonos című művéből készült horrorfilm Boris Karloff és Lugosi Béla főszereplésével. Egy, Poe műveinek hatása alatt álló, brilliáns sebész megmenti egy csinos táncosnő életét, de belebolondul abba, hogy soha sem lehet az övé. Dr. Violin szerepe Lugosi Béla egyik legkiválóbb alakítása.
A RÉMFILM PÁLYÁZATRA BEÉRKEZETT ALKOTÁSOK VETÍTÉSE CSÜTÖRTÖK, december 22., Szabadegyetem, 21.00 2011. október 1-e és november 23-a között a Szabadka Város területén élő fiatalok számára lehetőség nyílott arra, hogy videómunkáikkal részt vegyenek a FOKUS Alapítvány rémfilm pályázatán: olyan rövidfilmekkel, amelyeket Lugosi Béla életműve illetve híres karaktere, Dracula inspirált. A munkákat zsűri bírálta el és választotta ki a legkiválóbbakat: Urbán András, a Kosztolányi Dezső Színház igazgatója, rendező, Tolnai Szabolcs, rendező és Nela Tonković művészettörténész, a Képzőművészeti Találkozó kusztosza. A legjobb alkotás szerzője egy utat nyer Erdélybe, ahol meglátogathatja az ismert Dracula-kastélyt (www. bran-castle.com), illetve az első, második és harmadik helyezettek HD kamerát nyernek majd.
PERFORMANSZ HORROR MUSICAE VACUI ( 20) zeneszerző: Konstantin Stefanović CSÜTÖRTÖK, december 22., Szabadegyetem, 21.30 Idő és tér kölcsönösen összefüggnek egymással. Éppen ezért a zene, mint időbeli művészet, a térben válik megtapasztalhatóvá. Michel Foucault, francia filozófus szerint az emberek mindent térként képzelnek el. Így az ideák is egy meghatározott tér tartalmaivá válnak, mint ahogyan az üresség és a semmi is Az ember üres tértől való félelme vajon abban gyökerezik, hogy fél a semmitől, a haláltól? A Horror musicae vacui című performanszban megjelenő videó, elektronika, mechanikus játék, audiófény installáció, theremin, fuvola, preparált zongora, elektronikus zongora és elektronikus dob vizualitás és hagzásvilág e jelenség érzékeléséhez kínál megközelítési módokat. A címet, a filozófus Milan Uzelac, azonos című könyve inspirálta. A könyv ironikus módon jósolja meg a zeneművészet végét a modern XX. században. A performansz kigondolásában részt vevő személyek és az előadók: Jelena Vujačić theremin, fuvola Mr Marija Stefanović Krecul mechanikus játék, preparált zongora, elektronikus zongora Konstantin Stefanović videó, audió-fény installáció, preparált zongora Bezdán András elektronika, elektronikus dob
PROGRAM December 20-22., Medijala Művészeti Műhely Horror maszk készítő műhely műhelyvezető: Miroslav Lakobrija Kedd, december 20., Szabadegyetem 19.15 Megnyító /A Jugoszláv filmarchívum filmplakát kiállításának megnyitója 19.30 Előadás Lugosi Béla - Drakula örök címmel; előadó: Dejan Mrkić Kedd, december 20., Kosztolányi Dezső Színház 21.00 Dracula, avagy a pillanat fényei c. színházi előadás rendező: Urbán András 23.00 Dracula, avagy a pillanat fényei c. színházi előadás rendező: Urbán András
Szerda, december 21., Lifka Sándor Art Mozi 19.30 Dracula médiajelenlétének történelmi gyökerei c. előadás előadó: dr. Mészáros Zoltán 21.00 Dracula (1931) c. film vetítése rendező: Tod Browning Csütörtök, december 22., Szabadegyetem 19.30 A holló (1935) c. film vetítése rendező: Lew Landers 21.00 A Rémfilm pályázatra beérkezett alkotások vetítése 21.30 Horror musicae vacui - performansz zeneszerző: Konstantin Stefanović A Lugosi Béla napok zenefelelőse: DJ Gustav Jr. www.fokus-su.rs
A belépő minden programra ingyenes. Támogató: Tartományi Művelődésügyi Titkárság A rendezvény partnerei: Szabadka Város, Lifka Sándor Art Mozi, Kosztolányi Dezső Színház, szabadkai Szabadegyetem. Médiapartnerek: RTV Yu Eco, Subotičke novine, www.subotica.com, www.subotica.info