FINNUGRISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított specializáció: fennisztika Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali A szakért felelős kar: Szakfelelős: Maticsák Sándor Specializáció felelőse: Maticsák Sándor Képzési idő: 4 félév Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 120 Az összes kontakt óra száma: 1200 Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: -- A szak képzési és kimeneti követelményei: 1. A mesterképzési szak megnevezése: Finnugrisztika 2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) szakképzettség: okleveles finnugor szakos bölcsész a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Finno-Ugric Studies 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Bármely bölcsész alapszak finnugor, finn vagy észt specializációval társítva; ennek híján bármely bölcsész alapszak megfelelő nyelvvizsgával (lásd 11. pont). 4.2. Azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 06 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 2030 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 5060 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a) a képzés célja: A következő speciális szakmai kompetenciák elsajátíttatása: tudományos ismeretek az uráli/finnugor nyelvek kialakulásának folyamatairól, történetileg és társadalmilag változó formáiról, tárgyszerű ismeretek a finnugor népek politikai, szociológiai, kulturális, gazdasági és nyelvi helyzetéről, a diszciplinának megfelelő kutatási módszertanok alkalmazásának képessége, egy speciális területen elmélyült szakmai ismeretek birtoklása, kutatások végzésére és tudományos publikációra való képesség, 1
alkalmasság a tanulmányok doktori képzés keretében történő folytatására. A következő általános kompetenciák fejlesztése: igényes anyaggyűjtés és feldolgozás készsége, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, kritikai attitűd, gyakorlottság az ismeretek tudományos fórumokon való megjelenítésében. Felkészítés a tanulmányok doktori képzés keretében történő folytatására. b) a mesterképzési szakon végzettek ismerik: az egyetemes nyelvtudomány és az uralisztika/finnugrisztika elméleti és történeti részterületeinek alapjait, a modern globalizációs kor időszerű nyelvhasználati problémáit (kisebbségi nyelvhasználat, terminológiafejlesztés, fordítás-tolmácsolás, korszerű nyelvi mentalitás kialakítása), aktívan, a gyakorlati felhasználhatóság szintjén a finn vagy az észt (esetleg más balti) nyelvet, a képzésben művelt tudományszakok kapcsolódásait, rendszerét, kitekintéssel a társtudományokra, a választott specializációjuknak megfelelő diszciplina elméleti és gyakorlati törzsanyagát. c) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: általános humán tájékozottságot igénylő munkakörök betöltésére, megszerzett ismereteik birtokában a finnugor nyelvekkel, valamint egy-egy szakiránnyal összefüggő ismereteket igénylő munkakör betöltésére (kulturális tevékenységhez kapcsolódó feladatkörök ellátása művelődési intézményekben, kutatóintézetekben, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás területén, továbbá anyanyelvileg jól felkészült szakembereket igénylő társadalmi szervezetekben), kisebbségi kérdésekben tanácsadóként tevékenykedni hazai és nemzetközi szervezetekben, intézményekben; politikai, kulturális, gazdasági szakértőként dolgozni hazai és nemzetközi szervezetekben, a finn vagy az észt nyelv magas szintű ismeretét előfeltételező feladatok ellátására; megalapozottan értékelni a szakterületükön folyó tudományos munkát és bekapcsolódni szűkebb szakterületük tudományos életébe (tudományszervezés, pályázati tevékenység, csatlakozás folyamatban levő projektekhez; konferenciákon való részvétel, publikációs tevékenység szakfolyóiratokban) hatékonyan kommunikálni a finnugor nyelvek és kultúrák, illetve a választott specializáció kérdéseiről: különböző szempontok szerint bemutatni információkat, érveket és elemzéseket, önállóan véleményt alkotni és azt hathatósan kinyilvánítani idegen nyelven is, szakmai konzultáció mellett egy részterületen önálló kutatásra; publikációra, érett ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására; a szaktudomány eredményeinek és problémáinak megismertetésére a szélesebb közönség számára; szakmai önképzésre legalább egy élő idegen nyelven is, kiváló teljesítmény esetén az adott tudományterületi doktori képzésébe való belépésre. d) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek egy vagy több uráli/finnugor nyelv és kultúra elsajátítása, tanulmányozása és művelése iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, a tanulmányozott nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége, szóbeli és írásbeli kommunikációs készség, jártasság a modern elektronikus adatkezelés és kommunikáció eszközeinek használatában önálló tanulási képességek, 2
kritikai attitűd, értékközpontúság, minőségérzék, együttműködési készség. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 06 kredit (az előképzettség és az adott intézmény általános követelményrendszere szerint): Gazdasági és kulturális menedzsment; az informatika legújabb eredményei a nyelvtudományban. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 2030 kredit: Komparativisztika, uráli nyelvek, nyelvtipológia, szakszövegolvasás. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 5060 kredit. Differenciált szakmai ismeretek: a) választható speciális programok ismeretei 5060 kredit: fennisztika (Finnish Philology): történelem és művelődéstörténet; finn leíró nyelvtan, a finn nyelv fejlődése, balti finn nyelvészet, finn nyelvváltozatok; finn irodalom, néprajz, fordítási és stílusgyakorlatok; észt nyelv; speciális kollégium és szakszeminárium. b)a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 1020 kredit: az alapozó, törzs- és differenciált anyagban nem szereplő további uráli illetve baltikumi nyelvek, speciális képzőművészet-, zene-, tánc-, egyéb előadóművészet- és sporttörténeti ismeretek, további régészeti, történelmi, politikai, szociológiai és egyéb, a történelmi és a mai kultúrára vonatkozó tanulmányok az érintett népek vonatkozásában; a hallgató által nem választott finnugrisztikai specializációk (ha az adott intézményben vannak ilyenek) egyes tárgyai; az alapozó, törzs- és differenciált anyagban nem szereplő általános és elméleti nyelvészeti, történelmi, irodalomtudományi, folklorisztikai kurzusok. c) diplomamunka: 20 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga, vagy egy további (az alapképzés nyelvétől eltérő) nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: (1) bármely elvégzett bölcsész alapszak diplomája; (2) legalább középfokú nyelvvizsga, illetve annak megfelelő nyelvtudás finn, észt vagy más balti nyelvből, amely elismerhető finnugor, finn vagy észt tárgyú alapfokú (BA) tanulmányok 50 kredit értékben történt elvégzésének alapján is; (3) felvételi vizsga, melyen a jelölt igazolja az (1) és (2) pontnak való megfelelését és tisztázódik a jelölt közelebbi érdeklődési köre (a választani kívánt specializáció). (4) A specializációba való belépés speciális feltételei: a szakindításnál a képzési hely előírhatja a specializációhoz tartozó egyes alapszakos kurzusok előzetes elvégzését vagy a II. félév végéig történő pótlását. A specializációk felvételének előfeltétele továbbá a mesterszakos törzsanyag azon részének teljesítése, amely a képzés időtervében az I. félévre esik. 12. A záróvizsga tematikája A szóbeli záróvizsga két részből áll: 1) az MA szintű diplomadolgozat megvédése, 2) a diszciplináris irodalomtudományi ismeretanyag számonkérése (a négy megadott témakör egyikéből) és a kompetencia ellenőrzése (kifejezőkészség, kutatásmódszertani kérdések, interpretációs technikák, stb.) A második részhez négy választható ismeretkör kapcsolódik: a diplomamunka leadásakor a szakdolgozó témavezetőjével konzultálva eldönti, hogy melyik ismeretkörből kíván vizsgát tenni. (Ha a dolgozatot a szakdolgozó irodalomból írta, akkor a második részben nyelvészeti szakterületet kell választania.) 3
A szóbeli vizsga második részéhez kapcsolódó ismeretkörök: 1. Általános finnugrisztika szakterület 2. Kisebb finnugor nyelvek szakterület 3. Finn nyelvészet szakterület 4. Finn irodalom szakterület A záróvizsga A záróvizsga részeit a képesítési követelmények (képzési és kimeneti követelmények) határozzák meg. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgán az a hallgató vehet részt, aki a végbizonyítványt (abszolutórium) megszerezte, tandíjjal, költségtérítéssel, kártérítéssel, egyéb díjakkal és térítésekkel nem tartozik, az Egyetem leltári tárgyait leadta, szakdolgozatát határidőre benyújtotta, és azt legalább elégséges érdemjegyre minősítették. A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, a vizsgát a bizottság zárt ülésen ötfokozatú értékeléssel minősíti. A záróvizsga tartalma, tematikája, szerkezete, értékelése: A záróvizsga a finnugrisztika mesterképzési szak ismeretanyagát és az ehhez kapcsolódó kompetenciákat kéri számon és értékeli a szakdolgozat témájától függően a finnugrisztika és fennisztika témakörei szerint. A záróvizsga ideje: az előírt kreditek megszerzése után (optimálisan a 4. félév végén). A záróvizsgára bocsátás feltétele: 1) megszerzett végbizonyítvány (abszolutórium); 2) benyújtott (és írásban elbírált) szakdolgozat. A záróvizsga módja és a bizottság tagjai: a vizsga szóbeli, részei: 1) a szakdolgozat védése (a védést a záróvizsga bizottsága önálló érdemjeggyel értékeli); 2) a diszciplináris ismeretanyag számonkérése és a kompetencia ellenőrzése a szakdolgozat témájától függően finnugrisztika és fennisztika témakörei szerint. A záróvizsgán részt vesz két szaktanár és az elnök; a vizsgát az elnök irányítja; részt vehet a jelölt témavezetője és a bíráló is. A zárószigorlat értékelése: az összesített (átlagolt) érdemjegyet 1) a védés és 2) a szakmai felelet érdemjegye egyenlő súllyal alkotja (ez a jegy a szóbeli vizsga során elhangzott szóbeli felelet értékelése, értékelője a bizottság). A zárószigorlat minőségbiztosítását a MAB a 8 éves akkreditáció során végzi el, illetve az intézmény saját minőségbiztosítási rendszerével folyamatosan ellenőrzi a zárószigorlatot. A záróvizsga felelőse a szakfelelős: Maticsák Sándor, habilitált egyetemi docens. A záróvizsgatárgyak és az ismeretköri tantárgyak pontos megfeleltetése Az átfogó számonkérés érdekében a záróvizsga témaköreit teljesen fedésbe hoztuk a törzsképzési ismeretkörökkel és tantárgyakkal (illetve az egyes specializációk ismeretköreivel és tantárgyaival). Kiemeljük, hogy minden ismeretkör és tantárgy szerepel a záróvizsga tételsorában. Így a tantárgyfelelősök értelemszerűen felelősek a záróvizsgatárgyak oktatásáért és ellenőrzéséért is. A FINNUGRISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK KREDITLISTÁJA Alapozó ismeretek (4 kredit) Tárgykód Tantárgynév Óra Telj. Kredit Előfeltétel Félév BTFGR101MA Az informatika legújabb eredményei a nyelvtudományban 2 koll. 4 1 Szakmai törzsanyag (26 kredit) 4
BTFGR201MA A nyelvtipológia elmélete és formális módszerei 2 koll. 4 2 BTFGR202MA Uráli összehasonlító nyelvészet (komparativisztika) 2 koll. 4 1 BTFGR203MA Uráli nyelvek I. 2 gyak. jegy. 3 1 BTFGR204MA Uráli nyelvek II. 2 gyak. jegy. 3 2 BTFGR205MA Uráli nyelvek III. 2 gyak. jegy. 3 3 BTFGR206MA Uráli nyelvek IV. 2 gyak. jegy. 3 4 BTFGR207MA Szakszövegolvasás I. 2 gyak. jegy. 3 2 BTFGR208MA Szakszövegolvasás II. 2 gyak. jegy. 3 3 Diff. szakmai anyag: Fennisztika specializáció (60 kredit) BTFGR301MA Finn leíró nyelvtan I. 2 koll. 4 1 BTFGR302MA Finn leíró nyelvtan II. 2 koll. 4 2 BTFGR303MA Finn nyelvváltozatok 2 koll. 4 2 BTFGR304MA A finn nyelv fejlődése 2 koll. 4 4 BTFGR305MA Finn fordítási és stílusgyakorlat I. 2 gyak. jegy 3 3 BTFGR306MA Finn fordítási és stílusgyakorlat II. 2 gyak. jegy 3 4 BTFGR401MA Finn irodalom I. 2 koll. 4 1 BTFGR402MA Finn irodalom II. 2 koll. 4 2 BTFGR403MA Finn irodalom III. 2 koll. 4 3 BTFGR501MA Finn történelem és művelődéstörténet 2 koll. 4 3 BTFGR502MA Finn néprajz 2 koll. 4 4 BTFGR601MA Balti finn nyelvészet I. 2 gyak. jegy 3 3 BTFGR602MA Balti finn nyelvészet II. 2 gyak. jegy 3 4 BTFGR603MA Észt nyelv I. 2 gyak. jegy 3 1 BTFGR604MA Észt nyelv II. 2 gyak. jegy 3 2 BTFGR701MA Speciális kollégium és szakszeminárium I. 2 gyak. jegy 3 3 BTFGR702MA Speciális kollégium és szakszeminárium II. 2 gyak. jegy 3 4 Szabadon választható tantárgyak (10 kredit) BTFGR703MA Mordvin 1 2 gyak. jegy 3 1,2,3,4 BTFGR704MA Orosz nyelv (finnugor szakosoknak) 2 gyak. jegy 2 1,2,3,4 BTFGR719MA Vogul nyelv I. 2 gyak. jegy 3 1,2,3,4 BTFGR802MA Mordvin 2 2 gyak. jegy 3 1,2,3,4 BTFGR803MA Lapp nyelv 1. 2 gyak. jegy 3 1,2,3,4 BTFGR804MA Svéd nyelv 2 gyak. jegy 2 1,2,3,4 BTFGR805MA Finn mint idegen nyelv 1 2 gyak. jegy 2 1,2,3,4 BTFGR806MA Finn mint idegen nyelv 2 2 gyak. jegy 2 1,2,3,4 BTFGR801MA Diplomamunka (20 kredit) 20 4 5