Hollandia és Kanada oktatási rendszerének összehasonlítása

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Andragógia Tanszék Európa-tanulmányok 2. Tanár: Dr. Kereszty Orsolya Hollandia és Kanada oktatási rendszerének összehasonlítása Molnár Attila Károly MOATACP.ELTE

Amikor az oktatás rendszeréről gondolkodunk, először talán mindnyájan önmagunkat helyezzük a téma középpontjába, és onnan figyeljük a bennünket körülvevő rendszer egyre táguló univerzumát. Ahogy ezt tesszük, mind bővebb képet kapunk lehetőségeinkről, helyzetünkről. Mivel több-kevesebb évet mindenki eltöltött az iskolapadokban, némi tapasztalattal rendelkezünk az egyes oktatási formák jó és rossz voltáról de vajmi keveset tudunk az oktatás helyzetéről a világ olyan területein, ahol még talán nem is jártunk. Ebben a dolgozatban a vizsgálandó terület Hollandia és Kanada. Miben különbözik és miben hasonlít a két ország? Visszatekintve általánosan a történeti fejlődésre, találhatunk olyan pontokat az időben, ahonnan az egyes korszakokat számítjuk. Az is igaz, hogy ezek a pontok nem feltétlenül élesek, mindenesetre abban megegyezik a tudomány, hogy mely évszázadra mutatnak vissza a korszakok kezdetei. Mind Hollandia, mind Kanada iskolarendszerének törvénybe foglalása évszázados múltra tekint vissza. Míg Európában, a holland iskolatörvény születését a XIX. század elejére datáljuk 1, Kanadáról elmondhatjuk, hogy csak az 1867. évi alkotmánya (a Brit- Északamerikai Egyezmény) volt irányadó az oktatásügy törvényi kezdeményezéseire 2. Ha kapcsolódási pontokat keresünk e két ország oktatásügye között, szembetűnik, hogy Hollandia is, Kanada is OECD-ország. Továbbmenve, több ponton találkozik a két vizsgált terület, melyre egy példa a 2009-es PISA-vizsgálat, ahol az OECD-országok helyezési tartományában, a matematika eredmények alapján egymás mellett állnak 3. Természetesen, mivel Hollandia a kontinentális, Kanada pedig az atlanti rendszer része, nem feltételezhetünk messzebbre mutató párhuzamot. Az Országos Pedagógiai Intézet IKOR-sorozata (Információ Külföldi Oktatási Rendszerekről) szerint a holland oktatás a kormány folyamatos törődését igényli: az alkotmány kidolgozza azokat a szabályokat, melyek szerint az állami és a magánoktatás finanszírozása azonos mértékű, emellett hangsúlyozott és garantált a tanítás és a taníttatás szabadsága 1. Ezzel szemben Kanadában az oktatás pénzügyi támogatása javarészt adóbevételekből történik, melyek legnagyobb hányada a szövetségi kormányhoz folyik be, 1 Tudomány- és Oktatásügyi Minisztérium Központi Dokumentációs Osztály (1981): Az oktatási rendszer felépítése Hollandiában. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest 2 Stephen Werner (1986): Kanada oktatási rendszere. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest 3 Balázsi Ildikó et al. (2010): PISA 2009. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest 2

míg az egyes településeken külön, közvetlen iskolai adókat hajtanak be, a felsőfokú képzésben pedig tandíjat is megállapítanak 1. A törvényhozásért és végrehajtásért Hollandiában három miniszter felel: (1) a tudomány- és oktatásügyi, (2) a tudományügyi és (3) a mezőgazdasági és halászati miniszter 2. Kanadában 1967-ben jött létre az Oktatási Miniszterek Nemzeti Tanácsa, mely általában évente háromszor tart ülés 1. Hollandiában az állami oktatást központi vagy helyi kormányzat támogatja 2, szemben Kanadával, ahol a már említett adóbevételek és az állami ellenőrzés a jellemző 1. A magániskolákat illetően, mindkét ország sajátja, hogy ezen intézmények fennmaradása az üzemeltető ügyességétől függ 1,2. Felnőttoktatás Mint ahogy már néhányszor bizonyára minden, andragógiával foglalkozó személy elgondolkozott azon, hova is tegye a felnőttkor kezdetét, ebben az ügyben Pöggelertől Allportig számtalan életszakasz-elméletet megismertünk. Engedjük meg, hogy a felnőttoktatásba lépő korosztályt mint címet már a 14 éveseknek odaadjuk, hiszen az érettségiig többnyire betöltik 18. életévüket! A középfokú oktatás holland példájában a fő kategóriák: egyetemi előkészítő oktatás, általános középfokú oktatás, valamint szakmai képzés. Az egyetemi előkészítő oktatás három iskolatípust foglal magában: a gimnáziumot, az athéneumot és a líceumot. Mind a három hat éves képzés, de a gimnázium és a líceum további tagozatokra oszlanak, mint pl. matematika vagy természettudomány. A felsőbb fokú szakmai oktatásban azok vehetnek részt, akik már rendelkeznek megfelelő záróbizonyítvánnyal. A dolgozók iskoláinak két alapkategóriája van: a fiatal dolgozók iskolája (kizárólag 16-18 éves kor közötti dolgozók részére) és a fiatal felnőttek oktatási centruma (17-27 év közöttiek számára). A levelező oktatás azokat segíti, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak vagy nem akarnak más kurzusokra járni. A felsőoktatás két oldalról közelíthető meg, úgy mint egyetemek és felsőfokú szakmai intézmények. Hollandiában az egyetemeknek két típusa (universiteit és hogeschool) között 1 Stephen Werner (1986): Kanada oktatási rendszere. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest 2 Tudomány- és Oktatásügyi Minisztérium Központi Dokumentációs Osztály (1981): Az oktatási rendszer felépítése Hollandiában. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest 3

csak formális különbség van: az előbbinek rendelkeznie kell orvosi, matematikai és természettudományi karral 1. Kanadát illetően kimondható, hogy az úgynevezett harmadik képzési forma rendszere hozott növekedést, és fejlődött leginkább. Nemcsak az intézmények száma nőtt, hanem e forma oktatási programjai is gyorsan szélesedtek. Kanadában az egyetem fakultásait gyakran schools -nak vagy colleges -nek nevezik. Az oktatási kínálat rendkívül széles: a filozófiától az orvosi előklinikai tanulmányokon át (kémia, fizika, biológia) a mérnöki előtanulmányokig minden természettudományos és társadalomtudományos stúdium folytatására biztosít lehetőséget. Az élethosszig tartó tanulást Kanadában a life-long education illetve az adulteducation kifejezésekkel illetik, és ezt a fajta életvitelt, a folyamatos tanulási tevékenységet rendezvények sokasága népszerűsíti, melyeket a szövetségi kormány, a szakszervezetek, de még az ipar is finanszíroz. A felnőttképzés eszméjéhez még az is hozzátartozik, hogy annak kétféle kimenete lehet: azok, akik valamilyen képesítés megszerzését kívánják elérni, a záróvizsgával elnevezést, akik pedig saját érdeklődésük kielégítése céljából látogatnak kurzusokat, a záróvizsga nélküli elnevezést kapják 2. A bevándorlók, menekültek helyzete A Hollandián kívül szerzett tanári képesítést nem fogadják el a holland iskolákban való tanításra. Egyedül és igen ritkán csak némely középiskolákban tesznek kivételt. Bárkinek, aki valamely holland egyetemen kíván tanulni, meg kell felelnie a holland egyetemi vizsgakövetelményeknek. Akinek külföldi diplomája van, a beiratkozáskor be kell mutatnia a holland tudomány- és oktatásügyi minisztertől kapott engedélyt, mely biztosítja számára a felvételi vizsgákon való részvételt, vagy egy minisztériumi igazolást arról, hogy rendelkezik a vizsgák letételéhez szükséges képesítéssel. Csak nagyon korlátozott számban fogadnak el külföldi hallgatókat az állatorvosi, orvosi és fogorvosi szakokon 1. Kanadában a politikai szocializáció a napi tanítási gyakorlat szilárd alkotórészévé vált. Bár Kanada bilinguális ország, és az 1969. évi nyelvtörvény mind a francia, mind az angol nyelvet mint hivatalos nyelvet elismerte, meg kell állapítanunk azt is, hogy 1 Tudomány- és Oktatásügyi Minisztérium Központi Dokumentációs Osztály (1981): Az oktatási rendszer felépítése Hollandiában. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest 2 Stephen Werner (1986): Kanada oktatási rendszere. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest 4

mindenekelőtt a bevándorlási feltételek megváltoztatásával elérték a brit és francia származású lakosság bevándorlásának százalékos csökkentését 1. Interjúk A szakirodalmakra való támaszkodás, az olykor távoli múltra történő visszatekintés után, bemutatok néhány szubjektív képet, a jelenből. Formalizálva, ugyanazokat a kérdéseket tettem fel egy holland szülőnek és egy kanadai diák testvérpárnak. How many years do you go to elementary school for? How many years do you go to high school for? How many types of education are there and what are their appellations, I mean a) you go in the morning, b) older ones go in the afternoon, c) perhaps other people can study via internet, d) what else kinds of education are there? What are the teachers like: is there equality between teachers and students? How many subjects are you/is your child learning? Agnes Wallaby, parent High School Rotterdam, The Netherlands You go to elementary school for 12 years. Children begin primary school at the age of 4. The elementary and high school grades are in one system. People can learn in full time or evening courses and there is distance learning for the ones who can t go every day to school because they work during the daytime. Yes, there is equality everywhere. Teachers an students respect each other even if you are a child, more younger then he or her. Teachers and students first-name each other like children their parents at home. The most important is to learn some foreign languages starting at the age of 4. People learn two of English, German and French. Benjamin Wolfe, student Secondary School Victoria, BC, Canada You go to elementary school for 6 years. (Kindergarten through to grade 5.) You go to high school for 4 years. (Grade 9 through to grade 12.) In elementary school and middle school there is only 1 type of education. Every one goes at the same time everyday. We are, however, split up into classes according to grade. Once in high school, it is possible to take courses by correspondence. This allows students to taken courses via the internet and organizations outside of school as you mentioned. Regardless, all grades go to school at the same time everyday. The relationships between the teachers and students is generally good. Even though the teachers hold a position of authority, I would say there is a level of equality between the two. Teachers are always willing to provide assistance which is beneficial also. This questions depends on what grade you are taking about. In middle school, courses are taken linearly with 8 different courses (subjects) a year. Once in high school, the "semester system" comes into effect. What this Leah Wolfe, student University Kelowna, BC, Canada There s kindergarten for kids that around 5 or 6 years old and they usually stay till lunchtime. Then there are grade 1-5 which is elementary school. Once you are 11, kids go to middle school for grades 6-8. Then high school for grade 9 to 12. There are other kinds of education, like distance education. This is when someone is studying via the internet. There is also homeschooling, where the parents teach the children. After highschool, a student can choose to go to college or university to purse a bachelor s, master s or Ph.D degree. Each of those degrees takes longer than the previous. The teachers are responsible for the students and have power over them. I have not had any experience where a teacher abused his or her power. If you respect your teachers, then they respect you. However, if you are talking and being disruptive then they can kick you out of class with other consequences. Well I m in university, so I have taken seven courses this year. Four in first semester and three this semester. My course is different because I work in the hospital twice a week caring for patients which I get course credit 1 Stephen Werner (1986): Kanada oktatási rendszere. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest 5

How many students are there in a class/at a course? Do the classrooms have any special capabilities that make your job easier? When do you have to do examinations? What grades are there and what do they mean (e.g. 1, 2, 3, 4, 5, A, B, C, D, E, F)? Are there any students who need to organize learninggroups and if they had made some, where do they work (e.g. at school or at one s home etc.)? Can you give me your high school s/university s URL? What are your plans for university/for getting a job after graduated? What do you think about LLL (life-long learning)? Do you see any kind of discrimination at school? Can you choose a subject at the beginning of the year or 15 to 20 in a class and they sit in school benches that have two surfaces, one for sitting, one for writing (desk). Yes, there are internet, projector, language lab with computers and headphones. When you finished the 8th year of primary school you are tested by CITO TOETS. This is what decides which way you can choose: vmbo (training for skilled workers), havo (highschool) or vwo (university). Finishing highschool you do eindexamen. The grades are: 1 (the worst), 2, 3, 4, 5 (the best). Some students need to learn in groups, and the school does its best: makes available to use a classroom, the equipment and students may be supervised by a teacher. They also get huiswerkbegeleiding (homework). http://www.walburgcollegezwijndr echt.nl/ Many people opt for economics, engineering, medical profession. Lots like creative professions like fashion designer, dancer, actor, musician. If there s a job vacancy the employer doesn t look for people having expertise, but will teach you and you ll be expert. You can always learn till the end of your life. No, in turn there are a lot of Turkish, Pakistani, Polish, African so there could be a base of discrimination but if you do you will be punished by law. means is that in the first half of your semester you take your first 4 courses, and then in the second semester you take the second half of your courses. Roughly 30 students per class. Most classrooms are equipped with a few computers. Generally, this can make certain tasks easier. We have examinations at the end of every semester, so twice a year. The grading system operates on letter grades which correspond to percentages as follows: A = 86-100% B = 73-85% C+ = 67-72% C = 60-66% C- = 50-59% F (fail) = 0-49% Sometimes students have to work in groups for projects and assignments. If this is the case, they work wherever the group decides. This can be at home, at school, at the library, etc. http://mountdouglas.ca/ I am planning on attending the University of Victoria to studying mechanical engineering. I think LLL is crucial to the success of any individual. I think it is important to always have an open mind and to always be willing to listen to other peoples thoughts and opinions. As an engineer I know that I will have to learn continually in order to stay up to date and to be of value to the engineering community. We see very little discrimination at our school; it's highly frowned upon. As a result, if there is any, it is done behind the backs of teachers and other fellow students. The answer to this question changes depending on the grade a for. My class is different because it is career-specific and they only take a certain number of students each year. There are about 110 people in my year. My biggest class was about 60 and smallest was 30. The university has a mock nursing lab, where we practiced certain skills before entering into the hospital to perform our skills. I have exams throughout the semester, but usually midterms half way through the semester and then final exams are at the end of the semester (so April for this semester) Some students study together, but it s not really a formal thing. It would just occur at someone s house before a test. http://www.ubc.ca/okanagan/welc ome.html After I graduate I hope to get a casual nursing job on a surgical floor or anywhere that will hire me. There will be a lot of students graduating and trying to get jobs in Kelowna but I m willing to travel. I think you will always have the opportunity to learn if you let yourself. This is important because it keeps your mind open and up to date with knowledge. I haven't personally witnessed any. 6

does the highschool choose them for you? Does your family/do you have to pay for your/child s education? What distances are there for a student (who is the special one in your environment who has to travel the most to get the school - day by day)? What about the disadvantaged ones (physically mentally blind deaf)? Elementary school is free. You only have to pay fo university and the last years for highschool (300-400 for a year). But the books are free (you have to give back at the end fo the year). For a year at university you have to pay at least 1.600. There is a bus service that takes smaller children to school. Elder students go themselves. There are some special cases when school is too far from home, in this case parents take their children by car. There are special schools where disadvantaged student learn and also live. There s incest so sick people need lots of help it s very expensive but well organized. student is in. For grade 9 students, there are a certain number of class that a student MUST take. I believe the number is 5 classes which leaves 3 classes up to the student to decide. The classes that the student gets to pick are called electives. When you get to grade 12, however, there is only 1 required course, which is English. This allows students to pick 7 courses they want to take. Generally speaking, though, the student must still take courses like math and science because they are prerequisites for university. When you attend a public school no one has to pay. If I were to attend a private school, then yes, they would have to pay. Other than that though, the only time I have to start to pay is when I attend university. Every individual has a different distance and I do not know every individual at my school. The longest that I have heard a student take to get to school is an hour long bus ride. In elementary school, I had some students around me who were underprivileged. They had learning disabilities but they were provided with extra care from teacher assistants. In high school though, I am not surrounded by any individuals with learning disabilities. Yes we do. Most people live within an hour of the university, which is still quite a while to get to school. Many people live on campus or in nearby neighborhoods. The school has a disability resource center where someone with a disability can go and get extra help with classes, things like a note taker for their classes. There are opportunities for disadvantaged students on campus. Szakirodalom Tudomány- és Oktatásügyi Minisztérium Központi Dokumentációs Osztály (1981): Az oktatási rendszer felépítése Hollandiában. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest Stephen Werner (1986): Kanada oktatási rendszere. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest Balázsi Ildikó et al. (2010): PISA 2009. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest 7