Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában NAGY András vezetı tervezı VÁTI Nonprofit Kft Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Iroda
Kedvezményezett térségek lehatárolása Hatályba lépés Kistérség (körzet) település 1987 ek 1991 Elmaradott térségek települései, Munkahelyteremtı beruházások szempontjából támogatható foglalkoztatási körzetek települései 1992 elmaradott, nagyrészt kedvezıtlen adottságú térségek Országos munkanélküliségi rátát kétszeresen meghaladó munkanélküliséggel sújtott foglalkoztatási körzetek 1993 Gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott foglalkoztatási körzet, Országos átlagot 1,5-szeresen meghaladó munkanélküli arányú foglalkoztatási körzet 1994 Gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott foglalkoztatási körzet, Országos átlagot 1,5-szeresen meghaladó munkanélküli arányú foglalkoztatási körzet 1995 Gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott foglalkoztatási körzet, Országos átlagot 1,5-szeresen meghaladó munkanélküli arányú foglalkoztatási körzet Forrás : Kormányrendeletek alapján, saját szerkesztés
Kedvezményezett térségek lehatárolása II. Hatályba lépés Kistérség (körzet) település 1996 1997.jan. elmaradott térség, Ipari szerkezetátalakítás térségei Mezıgazdasági vidékfejlesztés térségei Jelentıs munkanélküliséggel sújtott térségek 1997.jún. elmaradott térség, 1998.jan Ipari szerkezetátalakítás térségei Mezıgazdasági vidékfejlesztés térségei Tartós munkanélküliséggel sújtott térségek 1998.feb elmaradott térség, 2000 Ipari szerkezetátalakítás térségei Mezıgazdasági vidékfejlesztés térségei Tartós munkanélküliséggel sújtott térségek 2001 elmaradott térség, 2003 Ipari szerkezetátalakítás térségei Vidékfejlesztési térségek 2004 elmaradott térség, Ipari szerkezetátalakítás térségei 2006 Vidékfejlesztési térségek (Hátrányosabb helyzető, Leghátrányosabb helyzető térség) 2007 elmaradott térség, (Hátrányosabb helyzető, Leghátrányosabb helyzető, Komplex programmal segítendı leghátrányosabb helyzető térség) Forrás : Kormányrendeletek alapján, saját szerkesztés Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település
Forrás : Kormányrendeletek alapján, saját szerkesztés Kedvezményezettség koncentrációja
Forrás : Kormányrendeletek alapján, saját szerkesztés Elmaradottság területi szintje
Forrás : Kormányrendeletek alapján, saját szerkesztés Kistérségtípusok
A komplex kistérségi elmaradottság indikátorai Vándorlás Korszerkezet Urbanitás,településszerkezet Munkanélküliség Folyamatosan vizsgált tényezık Jövedelmi viszonyok Gépkocsi ellátottság Lakásépítés üteme Ivóvíz-ellátottság telefonellátottság Iskolázottság Foglalkoztatási szerkezet Vállalkozássőrőség Idınként mellızött tényezık Turizmus (forgalom) Gázellátottság csatornázottság Kutatás-fejlesztés Szociális támogatások Helyi adók Újonnan bekerülı tényezık Hulladékgyőjtés Elérhetıség Kábeltelevízó ellátottság Internetellátottság Idıvel elhagyott tényezık Mezıgazdasági adottságok Forrás : Országgyőlési határozatok alapján, saját szerkesztés
Rangkorreláció a 174 kistérség különbözı mutatócsoportok alapján felállított fejlettségi rangsorai között 1 1 m u ta tó 1 5 m u ta tó 2 8 m u ta tó 1 9 m u ta tó 3 1 m u ta tó 1 m u ta tó 1 1 m u ta tó 1,0 0 0 0,9 8 9 0,9 8 2 0,9 6 9 0,9 7 6 0,9 1 9 1 5 m u ta tó 0,9 8 9 1,0 0 0 0,9 8 8 0,9 6 9 0,9 7 4 0,9 0 3 2 8 m u ta tó 0,9 8 2 0,9 8 8 1,0 0 0 0,9 7 7 0,9 8 4 0,9 1 2 1 9 m u ta tó 0,9 6 9 0,9 6 9 0,9 7 7 1,0 0 0 0,9 8 3 0,8 9 1 3 1 m u ta tó 0,9 7 6 0,9 7 4 0,9 8 4 0,9 8 3 1,0 0 0 0,9 3 4 1 m u ta tó 0,9 1 9 0,9 0 3 0,9 1 2 0,8 9 1 0,9 3 4 1,0 0 0 Forrás : KSH adatok alapján, saját szerkesztés
Elmaradottság komplex mutató, és egy fıre jutó jövedelem alapján Elmaradott térségek lehatárolásának összehasonlítása a 2007-es kistérségek szintjén Jelmagyarázat elmaradotti státuszt eredményezı mutatócsoportok száma (6 mutatócsoportból) 6 5 4 3 2 1 0 Forrás : KSH adatok alapján, saját szerkesztés
Többszörösen figyelembe vett tényezık té n y e z ı m u ta tó k le h a tá r o lá s R J ö v e d e le m E g y la k o s ra ju tó jö v e d e le m / 1 9 9 7 0,9 8 1 E g y la k o s ra ju tó S Z J A 1 9 9 8 0,9 7 6 N é p s ő rő s é g / 1 9 9 7 0,9 1 7 T e rü le ti k o n c e n trá c ió G a z d a s á g i s z e rv e z e te k, e g y é n i v á lla lk o z á s o k te rü le ti s ő rő s é g e 1 9 9 8 0,8 8 8 M u n k a n é lk ü lis é g A k tiv itá s S z o c iá lis s e g é l y e z é s M u n k a n é lk ü lis é g i ráta / T a rtó s m u n k a n é lk ü lis é g i rá ta A k tiv itá s i rá ta / F o g la lk o z ta to tt n é lk ü li h á z ta rtá s o k a rá n y a A k tiv itá s i rá ta / M u n k a n é lk ü lis é g i ráta R e n d s z e re s s z o c iá lis s e g é ly b e n ré s z e s ü lı k a rá n y a / M u n k a n é lk ü lis é g i ráta R e n d s z e re s s z o c iá lis s e g é ly b e n ré s z e s ü lı k a rá n y a / T a rtó s m u n k a n é lk ü lis é g i rá ta R e n d s z e re s s z o c iá lis s e g é ly b e n ré s z e s ü lı k a rá n y a / R e n d s z e re s g y e rm e k v é d e lm i tá m o g a tá s b a n ré s z e s ü lı k a rá n y a Forrás : KSH adatok alapján, saját szerkesztés 1 9 9 7 0,9 4 0-0,9 6 3 * 1 9 9 8 0,8 2 2-0,9 5 8 * 2 0 0 1 0,9 7 8 2 0 0 7 0,9 7 8 2 0 0 7-0,9 4 6 2 0 0 7-0,8 4 7 2 0 0 7 0,9 5 9 2 0 0 7 0,9 5 5 2 0 0 7 0,9 2 2
Területfejlesztési források allokációja Egy fıre jutó támogatás kistérségenként, 1996-2008 Jelmagyarázat Ft/lakos 120001-340000 80001-120000 50001-80000 20001-50000 6700-20000 Forrás : VÁTI, TEÉMI
Fejér Budapest 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 Kedvezményezettség jelentısége A kedvezményezett térségek számára rendelkezésre álló források, az összes nemzetgazdasági beruházás arányában (1996-2007, 2007. évi áron) Szabolcs-Sz-B Békés Jász-n-Sz Bács-Kiskun Borsod-A-Z Somogy Baranya Hajdú-Bihar Csongrád Tolna Heves Veszprém Zala Vas Pest Komárom-E Gyır-M-S Forrás : VÁTI, TEÉMI Nógrád százalék
A területfejlesztési politika módszertanának összefoglaló értékelése Az alkalmazott módszertan a fejlettség általános mérését célozza, annak érdekében, hogy meghatározza a területfejlesztési politika beavatkozási területeit, rögzítve a legelmaradottabb térségek körét. A komplex elmaradottságon kívül korábban egyéb típusai is voltak a kedvezményezettségnek, ezek a túlzott átfedés miatt megszőntek. A különbözı típusú kedvezményezett térségek lehatárolása helyett, az elmaradottság mértéke szerinti besorolás vált egyre hangsúlyosabbá. Mivel közpénzek felhasználása kötıdik ezekhez a térségekhez, ezért sajátos szempont, hogy a lehatárolás nyomon követhetı, újraszámolható legyen. Így az alapmutatókból egyszerőbb pontozásos módszerrel történik a komplex mutatók elıállítása. A lehatárolás több évig hatályos, ezért lehetıség van nem minden évben rendelkezésre álló adatok felhasználására is. Így népszámlálási adatok is részét képzik a lehatárolások során alkalmazott alapadatoknak. A társadalmi, gazdasági, infrastrukturális mutatók mellett a környezeti állapotra vonatkozó adatok teljes egészében hiányoznak (a tématerülethez leginkább a csatornázottság infrastrukturális mutatója köthetı). Mivel a területfejlesztési támogatások elsısorban infrastrukturális fejlesztéseket, munkahelyteremtést céloznak, ezért a komplex mutatóhoz használt alapmutatók közt a foglalkoztatási, infrastrukturális mutatók mindig túlreprezentáltak voltak. A gazdasági mutatók kevésbé voltak hangsúlyosak.
A felhasznált mutatók száma jelentısen változott, legutóbb számottevıen nıtt, egyes tényezıcsoportok (pl. foglalkoztatás) több, egymással összefüggı mutatón keresztül is megjelentek. A komplex elmaradottsági mutató kialakítása több lépcsıben történt, így jelentısége volt annak is, hogy az egyes alapmutatók, milyen csoportba kerültek. Mivel az egymással összefüggı társadalmi mutatók több csoportban jelentek meg, a komplex mutatóban felülreprezentálttá váltak. Az alapadatok közt már önmagában is összetett mutató is akadt, a területi különbségeket igen erısen meghatározó térségi elérhetıségé. A kistérségi fejlettséghez hasonlóan készültek települési szintő lehatárolások is, ezek azonban nem mindig azonos idıpontban, így azonos bázison. Az adatok frissessége sokszor kifogásolható volt, így pl. 2004-ben 1990-es népszámlálási adatok is alkalmazásra kerültek, de a 2007-es lehatárolás is használ 2001-es népszámlálási adatokat. Az egyes lehatárolások eredménye nem összehasonlítható, fejlettségi kutatásokhoz nem használható, nem csak a kistérségi beosztás változása, hanem a felhasznált adatok körének változása miatt sem. A mutatók számának változása nem eredményez jelentıs változást a lehatárolt térségeket illetıen. Egyetlen fejlettségi mutató (egy lakosra jutó jövedelem) gyakorlatilag szinte azonos eredményt hoz, mint több. Idıben jelentıs az átfedés a lehatárolt területek közt, számottevı változást, a lehatárolt terület nagyságának változása, a kistérségbeosztás változása eredményezett.
Köszönöm a figyelmet!