Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22.
Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós kontextus: felkészülés a Horizon 2020 programra IV.Hazai pályázati rendszer 2
I. Az ipari közlegelők szerepe 3
Ipari közlegelők (Industrial Commons) Az innováció és versenyképesség alapjául szolgálnak azok a közös javak, amelyekből a piacon lévő összes vállalkozás merít, mint pl. K+F háttér, technológiai tudásbázis, humán erőforrás Beszállítók Szoftverek Az elmúlt évtizedek erőteljes outsourcing tevékenységével ezek a közlegelők is eltűntek, kiszerveződtek. 4
Ipari közlegelők Magyarországon Multinacionális vállalatok K+F egységei, forrás: ITDH 5
II. Uniós kontextus: felkészülés a Horizon 2020 programra 6
A magyar álláspont elvi alapjai A KFI alapok megerősítése industrial commons Gary P. Pisano: Restoring American competitiveness 2009 scientific commons (Richard R. Nelson, 2004.) Will Hutton (2011.): innovációs ökoszisztéma Mariana Mazzucato (University of Sussex, 2012): Entrepreneurial State (Creator, not facilitator of knowledge economy) Az európai innovációs rendszer problémái (Gapek: EU és globális versenytársai, ambíciók és a teljesítések, tagállamok és régiók között) 7
Szakpolitikai kontextus I. Lényeges EUs dokumentumok: Európa 2020 stratégia zászlóshajó programok : Innovation Union flagship programme innovációs partnerségek, ERA kiteljesítése, közbeszerzések szerepe Annual Growth Survey NRP (Nemzeti Reform Program) kereslet vezérelte innováció szerepe, kockázati tőke és az SBIR szkémák, UK és F Barrosonak címzett levele EU12 diplomácia (kutatói bérek rendezése, márc. 26. miniszteri találkozó) 8
Szakpolitikai kontextus II. NRP (vállalás 2020-ra: GDP 1.8%-a) Hazai támogató pályázatok (2012. március, június) Eureka elnökség (pályázat, Eurostars 2.) Tárgyalási álláspontok kialakítása (dán elnökség menetrendje alapján) Kohéziós politika eszközei: ex ante kondicionalitás, S3 stratégiák (smart spezialization strategy) Priorizálás (pl. JPI) áprilisi EKTB előterjesztés része 9
K+F kiválóság és kohéziós politika: egymást kiegészítő célok EU K+F szakpolitika Horizon 2020 Egyéni K+F projektek, élenjáró alapkutatás fejlesztése Közvetlenül a végső kedvezményezettek pályázhatnak (cégek, egyetemek, K+F központok) Nemzetközi csoportok versenyeznek a kiválósági kritérium alapján A Horizon 2020 fő fókusza: Szociális kihívások kezelése A versenyképesség növelése kutatás és innováció által A kutatási kiválóság erősítése Különbségek Kiegészítő tényezők EU Kohéziós Politika Többéves programok versenyképességet erősítő célzattal, piacközeli K+F és innováció Nemzeti és regionális közvetítő szervezeteken keresztül pályázható Stratégiai tervezési tárgyalások regionális szereplőkkel, területi kritérium A kohéziós politika fő fókusza: Intelligens szakosodás Kapacitásépítés A szükséges képességek, készségek fejlesztése regionális és tagállami szinten 10
III. Hazai pályázati rendszer 11
A K+F+I politika célrendszere és területei, 2012 CÉLOK p Horizon 2020 részesedés növelése p Nagyvállalatok és KKV-k kutatói munkahelyteremtése Gazellák támogatása TÁMOGATÁSI TERÜLETEK p Nemzetközi K+F programok p (közvetlen felkészülés a Horizon 2020 keretprogramra) K+F projektek és vállalatok támogatása p Stratégiai ágazatok p Likviditás a gazdasági növekedés beindításához (Növekedési Terv) Vállalati technológiai fejlesztés p p Stratégiai K+F együttműködések Területi kiegyensúlyozás K+F+I együttműködés (vállalatok, egyetemek, kutató intézetek) Átfogó célok: Hatékony IPR- védelem és az Adminisztratív terhek 12
K+F+I vállalati pályázati források, 2012 Támogatási területek 1. Nemzetközi K+F programok (közvetlen felkészülés a Horizon 2020 keretprogramra) Pályázati keret (milliárd Ft) 5,5 2. K+F projektek és vállalatok támogatása 28,3 3. Vállalati technológiai fejlesztés 23,3 4. K+F+I együttműködés (vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek) 17,5 ÖSSZESEN 74,6 Strukturális Alapok Kutatási, Tudományos és Innovációs Alap 38,6 13
K+F+I vállalati pályázati források, célterületek szerint, 2012 K+F+I vállalati pályázati források, 2012, milliárd forint 74,6 2. K+F projektek és vállalatok támogatása 28,3 II.1. K+F+I ernyőprojektek 11,0 II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1, KTIA tükör) 15,0 II. 7. Innovatív ötletekből gazellák, inkubáció 2,3 14
K+F+I vállalati pályázati források, 2012 Pályázati program rövid címe Forráskeret (mrd. Ft) I.1. Nemzetközi K+F programok 5,5 II.1. K+F+I ernyőprojektek 11 II.2. Versenyképességi/kiválósági szerződések 9,4 II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1, KTIA tükör) 15 II.4. Vállalati innováció (GOP-1.3.1/A+B, KMOP-1.1.4/A) 14,8 II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-1.3.1/C, KMOP-1.1.4/B) II.6. Innováció menedzsment (GOP-1.3.1/I, KMOP-1.1.4/I) 1,1 3 II. 7. Innovatív ötletekből gazellák, inkubáció 2,3 II.8. Beszállítói programok (GOP-1.3.1/E) 8,5 III.1. Kutatás-fejlesztési célú konzorciumi pályázati projektekben történő részvétel támogatása a KMR 4 területén ÖSSZESEN 74,6 15
K+F+I vállalati pályázatok források, időbeli ütemezés, 2012 Futó pályázatok 23,5 II.3. Piacorientált K+F (GOP 1.1.1) 9,0 II.4. Vállalati innováció (GOP 1.3.1/A+B, KMOP 1.1.4/A) 11,5 II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP 1.3.1/C) 3,0 1. kör március 20. 19,2 I.1.a. EUREKA 1,0 I.1.c. FP7 felkészítő és BONUS 1,2 II.1. K+F+I ernyőprojektek 11,0 II.3. Piacorientált K+F (GOP 1.1.1 KMR tükör) 6,0 1/b. kör március vége 12,1 I.1.b. EIT KIC 1,3 I.1.c. Egyéb EU s kezdeményezésekben való részvétel 0,5 I.1.e. ESFRI Roadmap 0,5 II.7. Innováció menedzsment (GOP 1.3.1/I, KMOP 1.1.4/I) 1,1 II.8. IPARJOG 0,2 II.9. Beszállítói programok (GOP 1.3.1/E) 8,5 2. kör május/június 19,8 I.1.d. Kormányközi megállapodáson alapuló programok 1,0 II.2. Versenyképességi/kiválósági szerződések 9,4 II.4. Vállalati innováció (GOP 1.3.1/A KMR tükör) 3,3 II. 8. Innovatív ötletekből gazellák, inkubáció 2,1 III.1. Kutatás fejlesztési célú konzorciumi pályázati projektekben történő 4,0 részvétel támogatása a KMR területén 16 ÖSSZESEN 74,6
Köszönöm a figyelmet! 17