JászNagykunSzolnok megye növényegészségügyi helyzetkép 2014. 09. 01. 2014. 09.15. között Időjárás 2014. szeptember első fele sok csapadékot hozott térségünkbe. Egy északról leszakadó magassági légörvény hazánkban több egymást követő ciklont is generált. A ciklonok nagy mennyiségű csapadékot adtak megyeszerte. A hőmérséklet ugyan nem csökkent jelentősen, de a hosszan tartó esős periódus meggátolta a mezőgazdasági tevékenységet. Leállt a betakarítás, a repce vetése és a talaj előkészítés is lehetetlenné vált. Sajnos főleg a kertészeti kultúrák és a szőlőgyümölcs szenvedte meg leginkább a közel kéthavi mennyiségnek megfelelő csapadékot. Ezek a betakarítatlan növények komoly minőségi kárt szenvedtek el néhány nap alatt. Soha nem látott mértékben emelkedett a moniliás és szürkepenészes rothadás, de a hagyma és burgonya is komolyan károsodott. Ezek eltarthatósága jelentősen romlani fog a magas víztartalom miatt. A talajok vízkészlete jelentősen feltöltődött, sok helyen már belvizes problémák is jelentkeznek. Szeptember első felében Jászberényben 106,7 mm, Kisújszálláson 78,7 mm, Kunhegyesen 90 mm csapadék hullott. A hónap első felében Jászberényben a Tmin +13,8 C,a Tmax +28, C, a Tátl.+16,34 C, Kunhegyesen a Tmin+12,2 C a Tmax +29,9 C, a Tátl 19,18 C, Kisujszálláson a Tmin +13,9 C, a Tmax +28,9 C, a Tátl + 19,25 C volt. Fenológiai adatok _ őszi káposztarepce: vetéskelés 24 lombleveles lucerna: betakarítás után vöröshagyma: betakarításvége napraforgó: érésbetakarítás kukorica: érésbetakarítás kezdete burgonya: betakarítás cukorrépa: betakarítás kezdete paprika: betakarítás szilva: betakarítás alma: betakarítás Szőlő: szüret
Károsító helyzet Őszi káposztarepce: szeptember első felében folytatódott a repce vetése, melyet csak a 09.10én érkező csapadékos idő állított le. Így a tervezett közel 19.000 ha vetésterületből mintegy 13.000 hat sikerült elvetni, ami az országos helyzettől kedvezőbb. Tekintettel a mostani talajállapotokra, úgy tűnik, nem növekedik már jelentősen a vetésterület. Így várhatóan a tervezettől kisebb területen kerül a földbe a repce. A szántásos talaj előkészítést sokan alkalmazták ebben az évben, amellyel hatékonyan lehet csökkenteni a mezei pocok magas egyedszámát. A mélyebb művelés, valamint a szántás elmunkálása során alkalmazott eszközök zavarják a rágcsáló betelepedését és szaporodását. A sekélyebb talajművelésű területekbe történő vetés idén jobban háttérbe szorult. A repcedarázs imágója tömegesen rajzik, sőt megindult a lárvák kelése és kártétele is. A repcebolha imágója tömegesen okoz kárt a kelő repcében, igaz az esős periódus lassítja kártételét. A neonikotinoid hatóanyagok kivonása miatt a korai védelem nincsen biztosítva, így permetezésekkel kell a védelmet megoldani. Hátráltatja sajnos ezeket a védekezéseket az átázott talaj, melyre csak napokkal később lehet rámenni, emiatt mindkét kártevő súlyos fenyegetést jelent a kikelt repcékre. Lucerna: magnak meghagyott állomány betakarításra került, de a termés igen szerény, aminek fő okozója a mezei pocok fertőzés, mely erősödött, 812 db lakott lyuk/100m2 mértékben van jelen a tarlókon. Azokon a területeken, ahol erősebb fertőzések jelentkeztek (815 lakott lyuk/100 m2) jelentős részek kerültek kiszántásra. Tovább folytatódott a védekezés Redentin 75 RB vel, melyek hatékonysága jó volt. A mezei pocok ellen a megyében július elseje óta közel 11.500 hektárra adtunk ki eseti engedélyt Redentin 75 RB vásárlásra és felhasználására. Az elvégzett kezelések hatékonyságát a lenti felvétel jól mutatja. Szépen újrazöldült az állomány.
Napraforgó: érésbetakarítás állapotában van az állomány jelentős része. A mintegy 85.000 ha vetésterületből eddig mintegy 10.000 ha került learatásra. A termésátlagok változóak 1,82,8 t/ha közöttiek. Sok az üres kaszat, az előzetes termésbecslések alapján jobb termésre számítottak. Továbbra is erős mezei pocok betelepedés figyelhető meg. Járványos mértékűre emelkedett a botritiszes tányérrothadás megyeszerte 2040%os fertőzés jelentkezik. Sclerotiniás szár és tányérbetegség tünetei 25% mértékben jelentkeznek. Rendkívüli módon erősödött a csapadékos idő hatására a parlagfű fertőzés
A lassú érés valamint a gyomosodás miatt az aratás előtti deszikkálások mértéke megközelíti a vetésterület 50%át. Kukorica: viaszérésérés állapotban van az elvetett állomány nagyobb része. A jelentős csapadék hátráltatja az aratás jelentős megindulását a vízleadás lassú. A mintegy 48.000 ha vetésterületből eddig alig 1000 ha került learatásra. A termésátlagok 5,5 t/ha körül alakulnak. Kukoricamoly lárva kártétel minden táblán jelentkezik átlagosan 57 %os a fertőzöttség. A gyapottok bagolylepke lárvái fertőzöttsége 23%ot nem haladja meg.) Cukorrépa: betakarítás kezdete állapotban van. A súlyos aszálytüneteket enyhítette az érkező csapadék, de részleges levélváltás zajlott le az elmúlt hetekben. Sajnos a vetésterület mintegy 15%át tudják csak öntözni. Répa levéltetű fertőzés 2%os mértékű. Cerkospórás levélfoltosság tünetei 12%os mértékben jelentkeznek. Karcag térségében magnéziumhiány tünetei jelentkeznek 20 hektáron. Burgonya: betakarítás közepén tartanak megyénkben. A mintegy 70 ha területből eddig 45 ha került felszedésre. A termésátlagok közepesek 28 to/ ha körül alakulnak. Burgonyabogár károsítása minden területen jelentkezik erősen jelentkezik, még a felszedett gumókon is károsít. Vöröshagyma: betakarítás végén tartunk. Az első eredmények 4045 t/ha között alalkulnak. A betakarított termés minősége változó, a páncélozottság nem minden esetben megfelelő.
A munkálatokat nehezíti a csapadékos időjárás, a felszedett hagyma nehezen szárad a rendeken. Paprika: betakarítás. A baktériumos levélhullató betegség 1015%os mértékben lépett fel, míg a baktériumos lágyrothadás tünetei tovább erősödtek (57% mértékben jelentkezik.) Gyapottok bagolylepke lárva kártétel 12% os. Káposztafélék: általános probléma az üvegházi molytetű szántóföldi megjelenése és kártétele. Gyakorlatilag az összes alkalmazott rovarölő csődöt mond, mindig vannak túlélő egyedek. Alma: betakarítás kezdete. Lisztharmat fertőzés tovább erősödött, helyenként 30 40%os mértékű. Szőlő: fenológia:érésszüret Szőlő levélatka és szőlő gubacsatka károsítása 20 30%os (Jászberény). A tarka szőlőmoly 2. nemzedéke lárváinak kártétele 13% os. Az amerikai szőlőkabóca imágói alacsony mértékben jelentkeznek (2%) (Jászberény, Cserkeszőlő) Peronoszpóra tünetei a fiatal levélen jelentkeznek 15 30%os mértékben. Tovább erősödik a lisztharmat tünete a bogyókon 35%. Botritiszes fürtrothadás járvány alakult ki. A fogékony fajtáknál 3040%os mértékű, komoly mennyiségi és minőségi kárral kell számolni. Szolnok, 2014. szeptember 15. Holló László igazgató sk.