Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Hasonló dokumentumok
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság

Környezetvédelem (KM002_1)

KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban november 26. ÁROP Záró konferencia

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Az EU környezetpolitikája. tárgyalt témák: A knyvd helye az EU-ban

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

A környezetjog szabályozása

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM

Környezetvédelmi Főigazgatóság

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál

várható fejlesztési területek

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás (GIE) környezetvédelemi, természetvédelmi tématerületek

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE)

Tervezet. a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról. /közigazgatási egyeztetés/

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

A Natura 2000 Kilátásai

A évi LIFE környezetvédelmi pályázati felhívások SZIJÁRTÓ ÁGNES

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM december 09. Terra Madre

A évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A.

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN


LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Amszterdami paktum Európai városok jövője

Amszterdami paktum Európai városok jövője. Urbánné Malomsoki Mónika

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Miért fejlesszük a vasutat?

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Átírás:

Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

2. Környezet politika Elvi keretek. Az Európai Unió környezet politikájának célja: - környezetmegóvása, minőségének javítása az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások ésszerű és körültekintő felhasználása, - nemzetközi szintű előírások ösztönzése a regionális vagy globális környezeti problémák megoldása érdekében. A megvalósításának eszközei: - jogi eszközök, az irányelvek a környezetminőségi normák (terhelési értékek), az eljárási normák (emisszós, építési és üzemi normák) és a terméknormák (egy termék - terhelési, illetve emissziós határértékei) a környezetvédelmi akcióprogramok és a segélyprogramok.

3. Környezet politika Az Európai Uniós Szerződés hatálybalépésével (1984) a környezetvédelem bevonult az Európai Közösség célterületei közé. -Az első időszakban (1980-as évek első fele) számos konfliktus volt a gazdaságpolitika és a környezetpolitika között. - Nem vált általánossá az a felismerés, hogy a gazdasági növekedés megfelelő politikai keretfeltételek mellett megfér a környezetbarát fejlődéssel - Környezetvédelem a versenyképességet nem szükségszerűen csökkenti, hanem növelheti is azt.

4. Környezet politika Az ENSZ Stokholmi Környezetvédelmi Konferenciája után (1972) az EK-csúcsértekezlet felkérte a Bizottságot egy környezetpolitikai akcióprogram kidolgozására: - Számos irányelv a környezet védelmért -- a vízvédelemmel, a lég szennyezés csökkentésével, a vegyi anyagokkal, a növény- és állatvilág védelmével, a magas zajszinttel, és a hulladékgazdálkodással foglalkoztak. - a csomagolási hulladék kezeléséről, amely azonban inkább szolgált gazdasági érdekeket, semmint a hulladék felhalmozódás kiküszöbölését. - a megelőzés alapelvét, a környezeti károsodások helyreállítását, a környezetpolitikai szubszidiaritás elvét Az EK csak akkor avatkozik be, ha az egyes célkitűzések jobban megvalósíthatók közösségi, mint nemzeti szinten. - Egységes igazgatási eljárásokat dolgoztak ki a gazdasági projektekre. A belső piac és a környezetvédelem között is

5. Környezet politika Az ENSZ Riói Konferenciája (1992) hatására az EU jelentős CO2 csökkentést kí vánt végrehajtani. Ez csak részben sikerült. A Kiotói Jegyzőkönyv (1997) értelmében az EU 8%-os csökkentést vállalt. Az EU központi környezetpolitikai szereplővé nőtte ki magát Európában. - Az EU valamennyi környezeti szempontból fontos területen intézkedéseket hozott. A bővülő tevékenységi kör, növekvő ökológiai érzékenységről tanúskodik, ám minél kézzelfoghatóbb és hatékonyabb lesz az európai környezetpolitika, annál erősebben fogalmazódnak meg a fenntartások az érintett gazdasági ágazatokban.

6. Környezetvédelmi akcióprogramok Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogram. 1992-2000 A Riói Konferenciával az Európai Unió az ötödik Környezetvédelmi Akcióprogramja, meghatározta a környezetpolitika stratégiai és taktikai elemeit. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés új stratégiája. A végső cél a növekedés módjainak átalakítása a Közösségen belül A fenntartható fejlődés útját biztosítsák. A további gazdasági és társadalmi fejlődés a környezet minőségétől, természeti erőforrásaitól és ezek megfelelő oltalmazásától függ. A nyersanyagkészletek végesek, a feldolgozás, fogyasztás és a felhasználás különböző fázisaiban végbemenő anyagáramlást úgy kellene irányítani, hogy ezzel elősegítsék, vagy ösztönözzék az optimális újbóli felhasználást és újrahasznosítást, elkerülve ezzel a pazarlást, valamint

7. Környezetvédelmi akcióprogramok A szereplők Közigazgatási szervek Állami és magánvállalkozások A lakosság Kiválasztott célágazatok Ipar Energiaágazat Közlekedés Mezőgazdaság Turizmus Program témakörei és céljai Éghajlatváltozás Savasodás és levegőminőség Természetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzése Vízkészletek, vízgazdálkodás Városi környezet Tengerparti övezetek Hulladékgazdálkodás

8. Környezetvédelmi akcióprogramok Kockázatok és balesetek kezelése Az iparral kapcsolatos kockázatok Nukleáris biztonság és sugárvédelem Polgári védelem és környezeti vészhelyzetek Az eszközskála szélesítése A környezeti adatok korszerűsítése Tudományos kutatás és műszaki fejlesztés Ágazati és területi tervezés Közgazdasági megközelítés: a megfelelő árképzés A társadalom tájékoztatása és az oktatás Szakmai oktatás és képzés A pénzügyi támogatás mechanizmusa

9. Környezetvédelmi akcióprogramok Magas szintű védelem. A környezetpolitikának figyelembe kell vennie a tudományos tényezőket, az EU-régiónak környezeti állapotát, az adott régió gazdasági és tár sadalmi helyzetét, az eddig végzett környezetvédelmi tevékenységek költségeit és hasznát. Az elővigyázatosság elve. a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható föl indok lásként a környezetromlást megakadályozó, a hatékonysággal, arányos költségekkel járó intézkedések elhalasztására. A megelőzés elve. A lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését a környezetben. A szennyező - fizet elv. Emiatt a szennyezőt gyakran nehezen lehet azonosítani. Az externális költségek pénz ügyi kimutatása komoly módszertani problémákba ütközik.

10. Környezetvédelmi akcióprogramok Az integrálás alapelve. Összefügg a fenntartható fejlődés koncepciójával, ami az Amszterdami Szerződésben került megfogalmazásra. A környezetvédelmi szempont ok integrációja az EU szakpolitikáiba a holisztikus környezetpolitikához vezető első lépés, és mint olyan, a sikeres környezetpolitika alapfeltétele. A szubszidiaritás elve. Ezen elv szerint az EU csak akkor cselekszik, ha a problé mát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok. Ezt az általános érvényű és mindenki által elismert elvet azonban nehéz átültetni a gyakorlatba. A szubszidiaritás elve azonban nem egyszerűen egy, a tevékenységek optimális szintjét (helyi, regioná lis, nemzeti, európai vagy nemzetközi) meghatározó intellektuális eszköz. Hatékony környezet-védelem csak a tágabb szintek (európai, nemzeti, regionális, helyi) szerep lőinek együttműködésével valósítható meg.

11. Környezetvédelmi akcióprogramok A fenntarthatóság felé című dokumentumban (Ötödik Környezetvédelmi Akció program) a következő célkitűzéseket fogalmazták meg a mezőgazdaságra és az erdő gazdálkodásra: A fenntartható mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen alapvető természeti fo lyamatok fenntartása; a víz, a talaj és a genetikai erőforrások megőrzése. A kemikáliák bevitelének oly mértékű csökkentése, hogy egyensúly álljon be a tápanyagok bevitele és a talajok és növények felvevőképessége között. Vidéki térségi környezetgazdálkodás, amely lehetővé teszi a biodiverzitás és a természeti élőhelyek fenntartását és minimalizálja a természeti károk kockázatát. Erdőtelepítések növelése, meglévő erdők helyreállítása.

12. Környezetvédelmi akcióprogramok Az Európai Unió agrár-környezetvédelmi szabályozásának célja a környezet- és természetvédelem követelményeinek megfelelő gazdálkodási módszerek elterjedésének elősegítése és támogatása, ezáltal a - piaci egyensúly elősegítése, környezetbarát termékek előállítása és a természet és tájvédelem teljesítése oly módon, hogy az intézkedéseket felvállaló termelők kompenzációban részesülnek a környezeti javulás érdekében bekövetkezett jövedelem kiesés ellensúlyozására. A fenntartható agrárgazdaság kialakítása során az agrárkörnyezetvédelmi intézkedéseket összekapcsolja a piaci egyensúly megteremtésének szükségességével.

13. Környezetvédelmi akcióprogramok Az Európai Bizottság 1996 januárjában Előrehaladási Jelentést tárgyalt meg és fogadott el az Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogram teljesítéséről: - kritikusan értékelte az 1992 óta megtett intézkedések hatásait. - A környezeti szempontok integrálása a különböző célágazatokba előrehaladt, de eltérő gyorsasággal. - A gyáripar területén jelentős az előrelépés, mert a gazdasági előnyök gyorsan megmutatkoztak. - Elmaradás tapasztalható a mezőgazdaságban és a turizmusban. - A közlekedésben előrehaladás történt a járművek károsanyag-kibocsátásában, az üzemanyag minőségében és a technológia-fejlesztésekben

14. Környezetvédelmi akcióprogramok - a gépjárműállomány általános növekedése azonban ellentételezte a fejlődést. - Az energia szektorban hiányzik az ösztönzés a fenntarthatóbb megközelítés irányában van - Előrelépés történt az ózonréteget lebontó anyagok és a nehézfém- és kén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, továbbá a természetvédelem, a felszíni vízminőség, az ipari kockázatok és a hulladékok kezelésében. - A legfontosabb feladat az ipari fejlődést előidéző eszközök megtalálása

15. Környezetvédelmi akcióprogramok Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram (2001-2010) Az Európai Unió 2001 májusában fogadta el a Hatodik Környezetvédelmi Akció programot, amelynek alcíme: Környezet 2010: a jövőnk a választásunk. 1. Az új környezetvédelmi akcióprogram összefüggései. 2. Környezetvédelmi céljaink elérésének stratégiai megközelítései. 3. Az éghajlatváltozás kezelése. 4. Természet és biodiverzitás - egy különleges erőforrás védelme. 5. Környezet és egészség. 6. A természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladék-gazdálkodás. 7. Az Európai Unió egy szélesebb világban. 8. Részvételen és megbízható tudáson alapuló szakmapolitika-

Köszönöm a Figyelmet! Köszönöm a Figyelmet! Területfejlesztési Technikák Dr. zsarnóczai J. Sándor 16