Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa (ÖDOSZT) 1146 Budapest, Abonyi u. 31. Telefon: 338-4002 Telefax: 338-4271 E-mail: mkksz@mkksz.org.hu Internet: www.mkksz.org.hu ÖNKORMÁNYZATI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (ÖDOSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (SZMSZ) Elfogadta az Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa 2014. február 28. hatállyal. 1
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az MKKSZ Alapszabálya alapján a szakmai érdekképviselet megjelenítésére az önkormányzati foglalkoztatási, szakmai csoporthoz tartozó munkahelyi szervezetek a megyei (fővárosi) területi szervezethez tartozás mellett Országos Szakmai Tanácsot hoztak létre. (Alapszabály 50. pont) 2. Az Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa teljesíti a létrehozásának feltételeit, mely szerint az egész országra kiterjedő szakmai szerveződési köre van, a szakszervezeti tagok száma eléri a 200 főt, kialakítja működési szabályait (SZMSZ) és megfogalmazza az érdekképviseleti tevékenységi területének feladatait (Alapszabály 50. a- c/ pont) 3. Az ÖDOSZT a 2013. szeptemberi felmérés szerint a 19 megyében és Budapesten összesen 139 alapszervezetben dolgozó mintegy 4600 tagot képvisel. 4. A szakmai érdekképviseleti szerv neve: Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa. Rövidített neve: ÖDOSZT. 5. A szakmai érdekképviseleti szerv székhelye és levelezési címe: 1146 Budapest, Abonyi utca 31. (MKKSZ Országos Iroda) 6. Az MKKSZ Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa (továbbiakban ÖDOSZT) által használatos bélyegző készítéséről, a használati jogosultságáról és nyilvántartásáról az MKKSZ Országos Iroda rendelkezik. (MKKSZ-SZMSZ 2. pont) II. AZ ÖDOSZT SZERVEZŐDÉSE, MŰKÖDÉSE 7. Az ÖDOSZT a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv-ben meghatározott önkormányzatokban és szerveikben (továbbiakban: önkormányzat), valamint az önkormányzati alapítású költségvetési intézmények munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek (alapszervezeteinek) országos érdekképviseleti szerve. 8. Az ÖDOSZT maximum 42 tagból áll, melybe a 7. pontban meghatározott alapszervezetek tagjai közül a 19 megye 2-2, Budapest Főváros pedig 4 tagot delegálhat. 9. Budapesten és megyénként az ÖDOSZT-hoz tartozó alapszervezetek Fórumokat hozhatnak létre, konzultatív céllal, a megyetitkárok és a területi ÖDOSZT tagok közreműködésével. 10. Az ÖDOSZT tagjai sorából elnököt, elnökséget, kongresszusi küldötteket és OV tagokat választ. (Alapszabály 50. pont) 11. Az ÖDOSZT a tagjai sorából az elnök választása után alelnököt és elnökségi tagokat is választ. Az elnökség 5 tagú, mely az elnökből, alelnökből és 3 elnökségi tagból áll. 2
12. Az ÖDOSZT elnöke, alelnöke, és az elnökség tagjai mandátuma az MKKSZ kongresszusi ciklusára szól. Választásukra eltérő döntés hiányában a kongresszusra készülő ÖDOSZT tanácskozáson kerül sor. 13. Az Elnökség tagjait az ÖDOSZT minősített többséggel választja meg. A tagok és tisztségviselők közül az elnök személyére bármelyik tag illetve az MKKSZ főtitkára tehet javaslatot. A javaslat elfogadásáról az ÖDOSZT vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Az alelnök személyére az elnök tesz javaslatot. 14. Az elnök megbízatása megszűnhet lemondással és felmentéssel is. A felmentésre vagy visszahívásra irányuló javaslatot az ÖDOSZT tagjainak legalább egyharmada írásos indokolás alapján kezdeményezheti. (Alapszabály 14. pont, 77. pont) 15. Az ÖDOSZT az MKKSZ Alapszabálynak és az SZMSZ-ének megfelelően, működését szabályzatban (SZMSZ) szabályozza, melyet az ÖDOSZT tanácskozása fogad el. (Alapszabály 50. c/ pont) 16. Az ÖDOSZT nem önálló jogi személy, ennek megfelelően jogot és kötelezettséget önállóan nem vállalhat. Az ÖDOSZT működési költségeit az MKKSZ éves költségvetéséből, a pénzügyi feltételektől függően az MKKSZ Elnökség biztosítja. (Alapszabály 53. pont) 17. Az ÖDOSZT részére más szervek az MKKSZ költségvetésén keresztül anyagi támogatást nyújthatnak. Az ilyen pénzeszközök felhasználása az ÖDOSZT működési céljai érdekében történhet; ellenőrzése az MKKSZ más költségvetési előirányzataival megegyezően történik melyre a PEB hatásköre is kiterjed. (Alapszabály 53. pont) 18. Az ÖDOSZT számára külső forrásból biztosított befizetések az MKKSZ központi költségvetésének részét képezik, de azt elkülönítetten kell kezelni és abból csak az ÖDOSZT elnökének hozzájárulásával lehet kifizetéseket teljesíteni. (MKKSZ-SZMSZ 30. pont) III. AZ ÖDOSZT FŐ FELADATA 19. Az ÖDOSZT a tagjai által képviselt munkavállalói kör érdekében érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenységet fejt ki, lehetőségeit meghaladó esetekben az MKKSZ Elnökségéhez fordul. (Alapszabály 51. pont) 20. Az ÖDOSZT feladata a tagjai szakmai szinten megjelenő érdekeinek feltárása, képviselete és védelme. Az ÖDOSZT segíti a MKKSZ munka- és életkörülményeket befolyásoló országos, ágazati döntésekben való közreműködését. Az ÖDOSZT részt vesz a szakmai területéhez kapcsolódó jogalkotás előkészítésben, a jogalkalmazás szakmai feltételeinek kialakításában. (Alapszabály 7. pont) 21. Az ÖDOSZT feladata az általa képviselt foglalkozási csoportok és szakmai területek sajátos érdekeinek összehangolása és képviselete. Az ÖDOSZT segíti az MKKSZ-nek a szakmapolitikai döntések előszítésében való részvételét. (Alapszabály 8. pont) 22. Az ÖDOSZT csak a nem közvetlenül munkahelyi vagy nem területi (megyei) érdekegyeztető, érdekképviseleti körben jár el, működik közre. 23. Az ÖDOSZT szükség esetén tájékoztatást kér a kormányzati szervektől, a munkáltatói jogkör gyakorlójától minden olyan kérdésben, amely a munkavállaló érdekeket, a munkafeltételeket és az ezzel összefüggő szakmai érdekeket érint. 3
24. Az ÖDOSZT részt vesz az MKKSZ, a Kormány vagy országos önkormányzati szövetségek képviselőjével tartott megbeszéléseken képviselője útján, ha a tárgyalandó téma az önkormányzati területre, munkavállalókra vonatkozik. 25. Az ÖDOSZT felkérésre tájékoztatást ad az Országos Választmánynak vagy az MKKSZ Elnökségének. Munkájáról az ÖDOSZT évente köteles beszámolni. (Alapszabály 52. pont) 26. Az ÖDOSZT a javaslataival, kezdeményezéseivel részt vesz az Országos Választmány és az Elnökség határozatainak, állásfoglalásainak kialakításában. (Alapszabály 51. pont) 27. Az ÖDOSZT segíti különböző rendezvényekre, akciókra történő mozgósítást, segíti a tájékoztatást és a tájékozódást valamint a továbbképzéseket. (Alapszabály 11., 15., 19.g/ pont) 28. Az ÖDOSZT szükség szerint konzultációs fórumot, szakmai napot szervez a tagságot érintő egyes intézkedések véleményezésére, melyre esetenként minisztériumi vezetőket hív meg a pontos tájékoztatás érdekében. Ezekre a fórumokra az összes önkormányzati alapszervezet vezetője meghívást kaphat, tanácskozási joggal. Döntés esetén szavazati joggal csak az ÖDOSZT tagjai rendelkeznek. IV. AZ ÖDOSZT TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 29. Az ÖDOSZT feladatkörébe tartozó ügyekben az állásfoglalásra, intézkedés megtárgyalására, illetve határozathozatalra irányuló kezdeményezést az MKKSZ tagja a munkahelyi szervezetén (ÖDOSZT által képviselt tagszervezetén) keresztül terjesztheti elő. (MKKSZ- SZMSZ 4. pont) 30. Az egyéni tagi kezdeményezést a tagszervezet vezetője véleményével kiegészítve az átvételtől számított 15 munkanapon belül köteles az ÖDOSZT elnökéhez továbbítani. (MKKSZ-SZMSZ 4. pont c/) 31. Az MKKSZ tagjai által az ÖDOSZT-hoz eljuttatott szakszervezeti ügyben feltett kérdések, felvetések, észrevételek, javaslatok tárgyában az ÖDOSZT elnök 30 napon belül válaszolni köteles.(alapszabály 19. c/, MKKSZ-SZMSZ 4. pont a/, 10.pont) 32. A tagszervezetet panaszjog illeti meg, mely szerint, ha az ÖDOSZT elnöke nem válaszol határidőben, ezt jelezheti az MKKSZ főtitkárának. 33. Az ÖDOSZT tagjának feladata az együttműködés az ÖDOSZT vezetőségével, a tanácskozásokon segíteni véleményével az ÖDOSZT álláspontjának kialakítását, a kapott információk továbbítása a saját megyéje önkormányzati munkahelyi szervezetek vezetőinek a megyetitkárokkal együttműködve, továbbá a vezetőségtől kapott feladatok végrehajtása, a helyi kérdések, igények, problémák továbbítása az ÖDOSZT elnöksége felé. (Alapszabály 8., 11., 20. pont) V. AZ ÖDOSZT MŰKÖDÉSE 34. Az ÖDOSZT tevékenységét alapvetően a tagjainak tanácskozása keretében gyakorolja. 35. Az ÖDOSZT eljárhat minden olyan ügyben, amely az ÖDOSZT célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja, és nem tartozik más szakszervezeti testület hatáskörébe. 4
36. Az ÖDOSZT a munkahelyi szervezetekre kötelező határozatot nem hoz. Álláspontja kialakításához a távollevők akadályoztatásuk esetén írásban is adhatnak javaslatot. 37. A döntések a többségi elv alapján születnek. Az ÖDOSZT minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Az ÖDOSZT határozatképes amennyiben a testület eredeti összlétszámának több mint fele jelen van (minimum 11 fő). A szavazás módjáról (nyílt vagy titkos) a tanácskozás a téma tárgyalását megelőzően dönt. Egyszerű többség: a jelenlévők 50%-a+1 azonos tartalmú szavazat. Minősített többség: az ÖDOSZT eredeti összlétszámának 50%-a + 1 azonos tartalmú szavazat. (Alapszabály 12. pont, MKKSZ-SZMSZ 6. pont) 38. A delegáló szerv (megye, főváros) a delegált tagot bármikor visszahívhatja, amelyről az ÖDOSZT elnökét haladéktalanul értesíteni kell, tájékoztatva az új delegált tag nevéről, elérhetőségéről. Ha a visszahívott tag az ÖDOSZT elnökségének tagja is volt, az ÖDOSZT köteles soron következő ülésén új tisztségviselőt választani a megüresedett helyre. 39. Az ÖDOSZT tagját akadályoztatás esetén a tanácskozáson a delegáló megye által küldött teljes jogú eseti megbízott képviselheti (helyettesítés). 40. Az SZMSZ jóváhagyásához, módosításához minősített többség szükséges. 41. Az ÖDOSZT tanácskozásáról, üléseiről emlékeztető készül. Az emlékeztetőt az elnök és az emlékeztetőt készítő tag írja alá. Az emlékeztetőben a tanácskozásra vonatkozó alapvető tényeket kell rögzíteni. Szó szerint kell tartalmazni a döntések és a döntés alapjául szolgáló szavazati eredményt. Az emlékeztető melléklete a jelenléti ív. Az elnök az emlékeztető egy példányát megküldi az MKKSZ Országos Irodájának. 42. Az ÖDOSZT üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer tartja. A tagok 1/4-dének (legalább 6 fő) kezdeményezésére az ülést össze kell hívni. 43. Az ÖDOSZT ülései ettől eltérő döntés hiányában nyilvánosak. Ennek alapján a megyei delegált a megye más munkahelyi szervezetéből előzetes bejelentés alapján érdeklődő tagot meghívhat, aki tanácskozási joggal rendelkezik. Minden tag jogosult tanácskozási joggal egy fő ifjúsági résztvevő meghívására is. (Alapszabály 19. f/ pont). 44. Az ÖDOSZT dönt az egyes kérdésekkel kapcsolatos álláspontjának nyilvánosságra hozataláról, és annak módjáról. 45. Az ÖDOSZT elnök, alelnök és az elnökség tagjai munkajogi védelmével kapcsolatos szakszervezeti jogokat csak az alapszervezet gyakorolhatja. (MKKSZ-SZMSZ 12. f/ pont) 46. Az ÖDOSZT szükség esetén dönt állandó és eseti munkabizottság létrehozásáról. Feladatairól, létszámáról, személyi összetételéről valamint beszámoltatásáról az ÖDOSZT dönt. A munkabizottságok működési rendjüket az ÖDOSZT elnökével történő egyeztetést követően maguk határozzák meg. VI. AZ ÖDOSZT ELNÖKSÉGÉNEK FELADATAI 47. Az ÖDOSZT Elnökségét az elnök hívja össze, üléseit szükség szerint de legalább évente kétszer tartja. Az Elnökség üléseiről emlékeztető készül. Az emlékeztetőt az elnök és az emlékeztetőt készítő írja alá. Az emlékeztetőben a tanácskozásra vonatkozó alapvető tényeket kell rögzíteni. Szó szerint kell tartalmazni a döntések és a döntés alapjául szolgáló szavazati eredményt. Az emlékeztető melléklete a jelenléti ív. Az emlékeztető egy példányát megküldi az MKKSZ Országos Irodájának. 5
48. Az ÖDOSZT Elnöksége előkészíti az ÖDOSZT döntéseit, javaslatot tesz az egyes döntések, álláspontok nyilvánosságra hozatalára, szervezi és ellenőrzi ÖDOSZT döntéseinek végrehajtását, valamint a tanácskozáson beszámol tevékenységéről. 49. Az ÖDOSZT Elnöksége véleményezi a szakterület működésére és gazdálkodási rendjére vonatkozó kormányzati, ágazati, tagszervezeti javaslatokat. 50. Az ÖDOSZT Elnöksége tájékoztatást kér az állami és társadalmi szervezetek vezetőitől szakmai és érdekvédelem körébe tartozó kérdésekben. 51. Az ÖDOSZT Elnöksége kezdeményezi az MKKSZ Elnökségénél a munkavállalói érdekvédelem szempontjából fontos közös javaslat kialakítását és a közös fellépést. 52. Az ÖDOSZT Elnöksége ajánlásokat tehet a munkahelyi szervezetek érdekegyeztető, érdekvédő, érdekképviseleti feladatai segítésére. 53. Az ÖDOSZT Elnöksége segíti és szervezi a központi testületek döntéseinek előkészítését és a döntések végrehajtását. VII. AZ ÖDOSZT ELNÖK FELADATAI 54. Az elnök képviseli az ÖDOSZT-ot a különböző állami szervekkel folytatott szakmai tárgyalásokon, a MKKSZ vezetői értekezletein és az egyéb külső kapcsolatokban. Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök jár el, ezen kívül az alelnök ellátja mindazokat a feladatokat, amivel az elnök megbízza. 55. Mindkét tisztségviselő akadályoztatása esetén az elnök eseti jelleggel az elnökség tagjai közül kijelölheti helyettesét. Az elnöknek beszámolási kötelezettsége van az elnökséggel és az ÖDOSZT tagságával szemben is. 56. Az ÖDOSZT tevékenységét az MKKSZ főtitkára hangolja össze a megyei (fővárosi) területi szervekkel. (Alapszabály 47. l/ pont) 57. Az ÖDOSZT és az ÖDOSZT elnökség üléseit az elnök hívja össze. A meghívóban a napirendet meg kell határozni, azt legalább 8 nappal előbb meg kell küldeni a meghívottaknak. A meghívó elektronikus levél formájában is kiküldhető. 58. Az ÖDOSZT elnök részt vesz a vezetői értekezleteken, valamint az Országos Választmány ülésén ahol a munkájáról szükség szerint beszámol, az ott kapott feladatokat, információkat továbbítja az ÖDOSZT tagjai számára. Nyilvántartja a szakmai tanács tagjainak nevét és elérhetőségét. 59. Az ÖDOSZT elnök gondoskodik az ÖDOSZT dokumentumainak az MKKSZ honlapján való közzétételéről. 60. Az ÖDOSZT elnök együttműködik az MKKSZ tisztségviselőivel, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökével és az állandó és eseti munkabizottságok vezetőivel. 61. Az ÖDOSZT elnök az ÖDOSZT elnökség egyetértésével javaslatot tehet kitüntetésekre. 62. Az ÖDOSZT elnök segíti az új munkahelyi szervezetek létrehozását, segíti a taglétszám bővítését. (Alapszabály 8. pont) 6
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 63. Azokban a kérdésekben, amelyekről az SZMSZ nem rendelkezik, az MKKSZ Alapszabálya és az MKKSZ-SZMSZ szerint kell eljárni. 64. Az Országos Választmány az ÖDOSZT megalakulását a 2006. május 12-i tanácskozásán hitelesítette. (Alapszabály. 50. pont c/ pont) 65. Az ÖDOSZT jelen szervezeti és működési szabályzatot minősített többséggel fogadta el. Az ÖDOSZT SZMSZ-e egyben az MKKSZ-SZMSZ melléklete. (MKKSZ-SZMSZ 29. pont /c pont) 66. Az SZMSZ elfogadásakor lép hatályba, egyidejűleg az előző, 2009. április hó 2. napján elfogadott SZMSZ hatályát veszti. Budapest, 2014. február 28. PH. Szebeni Dóra ÖDOSZT elnöke Záradék: Az MKKSZ Elnöksége az Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsának Szervezeti és Működési Szabályzatát 2014. április 12. napján tartott ülésén az Alapszabály 33. c/ pontja alapján jóváhagyta. Budapest, 2014. április 12. Árva János MKKSZ elnök 7