A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2000. december 26., kedd 132. szám Ára: 1430, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2000: CXLV. tv. 256/2000. (XII. 26.) Korm. r. 257/2000. (XII. 26.) Korm. r. 258/2000. (XII. 26.) Korm. r. 259/2000. (XII. 26.) Korm. r. 260/2000. (XII. 26.) Korm. r. 261/2000. (XII. 26.) Korm. r. 262/2000. (XII. 26.) Korm. r. 263/2000. (XII. 26.) Korm. r. 264/2000. (XII. 26.) Korm. r. 265/2000. (XII. 26.) Korm. r. 266/2000. (XII. 26.) Korm. r. 267/2000. (XII. 26.) Korm. r. 268/2000. (XII. 26.) Korm. r. 269/2000. (XII. 26.) Korm. r. 270/2000. (XII. 26.) Korm. r. 271/2000. (XII. 26.) Korm. r. 272/2000. (XII. 26.) Korm. r. 33/2000. (XII. 26.) OM r. 51/2000. (XII. 26.) PM r. A sportról.............................................. Az okmányirodák kijelölésér ól és illetékességi területér ól..... A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történ ó végrehajtásáról....................... A szociális ágazatban foglalkoztatottak egyszeri, rendkívüli juttatásáról szóló 162/2000. (IX. 22.) Korm. rendelet módosításáról A területi államháztartási hivatalokról...................... A szakmai szorzó alkalmazásával meghatározott közalkalmazotti illetményre jogosító egyes munkakörökr ól szóló 29/2000. (III. 8.) Korm. rendelet módosításáról.................... A biztosítók jelzáloghitelezési tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekr ól..... Egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról......................................... A f óiskolai szint ú üzleti kommunikáció alapképzési szak képesítési követelményeir ól.................................. A doktori képzés, a doktori fokozat odaítélésének eljárási szabályairól, valamint a képzésben résztvev ók egyes jogairól és kötelességeir ól, az általuk fizetend ó díjakról és térítésekr ól szóló 14/1997. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról............ A Nemzetközi Ösztöndíj Fórum létrehozásáról, valamint a Magyar Ösztöndíj Bizottságról.......................... Az adókötelezettségek teljesítése során alkalmazandó térítésköteles nyomtatványok el óállítóinak és forgalmazóinak kiválasztásáról.......................................... Az egyes, tartós id ótartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról................................. A mez ógazdasági termel ók kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet módosításáról......................................... A fels óoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól............................................... A gazdálkodó szervezetek 2001. és 2002. évi egyedi termelési támogatásáról........................................ A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról................................................. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat m úködésének engedélyezésér ól, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésér ól szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról.................. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény fels óoktatásban való végrehajtásáról..................... A Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról......................................... Oldal 9222 9253 9292 9303 9304 9305 9307 9308 9312 9313 9313 9315 9317 9319 9320 9327 9329 9366 9403 9409

9222 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/132. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2000. évi CXLV. törvény a sportról* A Magyar Köztársaság polgárai számára a sport mint önszervez ódésre épül ó autonóm civil tevékenység a magyar és az egyetemes kultúra része, a nemzeti egészségfejlesztés alapvet ó eszköze, valamint a szabadid ó eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A sport jelent ós szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában és hozzájárul a testi-lelki jóléthez. Mindezeket figyelembe véve az állam aktív magatartásával el ósegíti a polgárok sportoláshoz f úz ód ó jogának gyakorlati érvényesülését, támogatja a tisztességes játék (fair play) és az esélyegyenl óség eszményének jegyében kifejtett sporttevékenységet, sportolóinknak a kiemelked ó nemzetközi sportrendezvényeken való részvételét, az olimpiai eszmét, valamint el ómozdítja a mozgásgazdag életmód terjedését, a rendszeres testmozgás hagyománnyá válását. Az állam ösztönzi a sporttal kapcsolatos üzleti vállalkozásokat, el ósegíti azon feltételrendszerek kialakítását, amelyek hozzájárulnak a sport piaci típusú átalakításához. Az állam további feladata a sportolással járó kockázatok csökkentése, a káros önveszélyeztet ó tendenciák (dopping- és drogfogyasztás) korlátozása, a sportrendezvények biztonságáról való gondoskodás, valamint a sporttevékenység összeegyeztetése a környezetvédelemmel és a területfejlesztéssel. Az Országgy úlés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban a következ ó törvényt alkotja: ELS Ó RÉSZ A SPORTOLÓ I. Fejezet A SPORTOLÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS EL ÓÍRÁSOK 1. A versenyszer ú sportoló köteles: a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni; * A törvényt az Országgy úlés a 2000. december 19-i ülésnapján fogadta el. b) a sportág jellegének megfelel ó külön jogszabályban meghatározott sportorvosi vizsgálatokon részt venni; c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani; d) annak a sportszervezetnek az érdekeit figyelembe venni, amellyel tagsági vagy szerz ódéses viszonyban áll. 2. (1) A sportoló nem használhat, illetve nem alkalmazhat külön jogszabályban meghatározott, tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket, illetve módszereket (a továbbiakban együtt: doppingtilalom). (2) A sportoló a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles részt venni a doppingtilalom betartásának ellen órzésére irányuló vizsgálaton (a továbbiakban: doppingvizsgálat), valamint az egészségügyi alkalmassági és sz úr óvizsgálaton (a továbbiakban: sportegészségügyi ellen órzés). (3) A doppingvizsgálatot és a sportegészségügyi ellen órzést az országos sportegészségügyi hálózat végzi. (4) Az országos sportegészségügyi hálózat m úködtetése állami feladat, amelynek költségeire a fedezetet a központi állami, valamint társadalombiztosítási költségvetésben kell biztosítani. (5) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes el óírásokat külön jogszabály állapítja meg. II. Fejezet AZ AMAT ÓR SPORTOLÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Amat ór sportolói sportszerz ódés 3. (1) Amat ór sportoló sportszervezettel a (2) bekezdésben foglalt kivétellel amat ór sportolói sportszerz ódést (a továbbiakban: sportszerz ódés) köthet. (2) Amat ór sportoló sportvállalkozás keretében csak sportszerz ódés alapján sportolhat. (3) A sportszerz ódés érvényesen csak határozott id óre, legfeljebb öt évre köthet ó, azonban érvényessége meghosszabbítható. (4) A sportszerz ódést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a sportszervezet által az amat ór sportoló részére nyújtandó támogatás formáit, valamint a sportoló sporttevékenységgel kapcsolatos együttm úködési kötelezettségének részletes feltételeit. (5) A sportszerz ódésre a Polgári Törvénykönyvr ól szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízási szerz ódésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2000/132. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9223 Az amat ór sportoló jogállása 4. (1) Az amat ór sportoló sporttevékenységéért a sportszervezett ól díjazásban nem részesülhet. (2) Nem min ósül díjazásnak: a) az amat ór sportoló versenyzéssel összefügg ó indokolt költségeinek megtérítése, b) a versenyzéssel, illetve az arra való felkészüléssel összefüggésben nyújtott természetbeni juttatás, c) a kiemelked ó sportteljesítmény elérését követ óen adott eredményességi jutalom, d) a szponzorálási szerz ódés keretében nyújtott támogatás; e) a vegyes (nyílt) versenyrendszerben szerzett érem, trófea. (3) A sportági országos szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) e törvény keretei között versenyszabályzatában szabályozza, hogy az amat ór sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai vagy nemzetközi szervezés ú pénzdíjas versenyen, illetve hivatásos versenyrendszerben. (4) Az amat ór sportoló által a tagsági vagy szerz ódéses jogviszony keretében a sportszervezetnek okozott kár megtérítésére a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai az irányadóak. Amat ór versenyengedély 5. (1) Az amat ór sportoló versenyrendszerben szervezett versenyen csak akkor vehet részt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján megszerezhet ó versenyengedéllyel rendelkezik. (2) A sportág jellegéhez igazodva, külön jogszabály alapján a szakszövetség határozza meg, hogy melyik versenyrendszer esetén írja el ó a sportolóknak a versenyengedély megszerzésének feltételeként a sporttevékenységgel kapcsolatos élet- és baleset-biztosítást. 6. (1) Az amat ór sportoló a versenyengedélyt mint a sportegyesület tagja vagy mint a sportvállalkozással sportszerz ódés alapján szerz ódéses jogviszonyban álló személy kapja meg. (2) A versenyengedély iránti kérelmet az amat ór sportoló csak a sportszervezeten keresztül nyújthatja be a szakszövetséghez, illetve a sportszövetséghez. (3) A versenyengedély kiállításáért a szakszövetség, illetve a sportszövetség által megállapított díjat kell fizetni. (4) A versenyengedéllyel rendelkez ó amat ór sportolókról a szakszövetség, illetve a sportszövetség nyilvántartást vezet. (5) Az amat ór sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit külön jogszabály határozza meg. Átigazolás 7. (1) Az amat ór sportoló a sportszerz ódés érvényessége alatt csak a sportszervezet hozzájárulásával igazolható át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés megfizetéséhez kötheti. (2) A sportszerz ódés érvényessége alatt az amat ór sportoló csak hozzájárulásával igazolható át vagy adható ideiglenesen kölcsön más sportszervezetnek. Az amat ór sportoló a hozzájárulás megadását térítés megfizetéséhez nem kötheti. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (3) Érvényes sportszerz ódés hiányában az amat ór sportoló korábbi sportszervezetének az átigazolásért nevelési költségtérítés nem fizethet ó, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (4) A nevelési költségtérítés az amat ór sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak min ósül. III. Fejezet A HIVATÁSOS SPORTOLÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A hivatásos sportoló sporttevékenysége 8. (1) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel öszszefügg ó munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvér ól szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a munkaszerz ódés csak határozott id ótartamra köthet ó; b) a próbaid ó a munkaszerz ódés id ótartamának a felénél, de legfeljebb hat hónapnál hosszabb nem lehet, és ha a sportág versenyszabályzata átigazolási id ószakot állapít meg, nem tarthat tovább az átigazolási id ószak felénél. A próbaid ó id ótartama nem hosszabbítható meg; c) ha a hivatásos sportoló részére a szakszövetség a hivatásos sportolói versenyengedélyt nem adja ki, vagy azt visszavonja, a munkáltató a munkaszerz ódést az Mt. 88. (2) bekezdésének alkalmazásával megszünteti azzal kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét, hogy a hivatásos sportoló a szerz ódéséb ól még hátralev ó id ószakra az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt; d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. A heti pihen ónapra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azonban legalább negyven órát kitev ó, megszakítás nélküli heti pihen óid ót biztosítani kell, amelyet a felek eltér ó megállapodása hiányában legfeljebb hat havonta összevontan is ki lehet adni. A munkaid ó legfeljebb hat havi keretben is meghatározható a napi nyolc óra alapulvételével;

9224 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/132. szám e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató el ózetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függ ó munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (a továbbiakban: további jogviszony); f) a hivatásos sportoló sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató el ózetes írásbeli hozzájárulása szükséges; g) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történ ó szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló el ózetes hozzájárulása is szükséges; h) a hivatásos sportoló egyéni szponzorálási szerz ódést a munkaviszony fennállása alatt csak a munkáltató el ózetes írásbeli hozzájárulása esetén köthet; i) a hivatásos sportoló csak a játékjog rendelkezési jogának kölcsönadása esetén rendelhet ó ki munkavégzésre más sportszervezethez; j) a hivatásos sportoló e törvény szerint sportfegyelmi felel ósséggel tartozik. (2) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerz ódés érvényesen csak akkor jön létre, ha az tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihen óid óre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást. (3) A hivatásos sportolóval a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt baleset üzemi balesetnek min ósül. A munkáltató köteles a szakszövetség által megállapított követelmények figyelembevételével a hivatásos sportoló javára élet- és baleset-biztosítást kötni. (4) Semmis az a szerz ódés, amellyel sportszervezet a hivatásos sportoló sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek a hivatásos sportoló sporttevékenységre kötött munkaszerz ódésében, illetve munkavégzésre irányuló szerz ódésében foglaltakon túl díjazást vagy más anyagi el ónyt biztosít. (5) Ha a munkajogi szabályok szerint a hivatásos sportolóval életkorára tekintettel munkaszerz ódés nem köthet ó, a tizenhatodik életévének betöltéséig csak megbízási szerz ódés keretében foglalkoztatható. (6) Ha a hivatásos sportolót munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatják, a jogviszonyra az (1) bekezdés a) és e) j) pontjaiban a munkaviszonyra meghatározott rendelkezéseket megfelel óen alkalmazni kell. A játékjog rendelkezési jogának átruházása 9. (1) A hivatásos sportoló játékjogának rendelkezési jogát érvényesen csak a munkaszerz ódés vagy a munkavégzésre irányuló egyéb szerz ódés id ótartamára ruházhatja át a sportszervezetre. A játékjog rendelkezési joga átruházásának további feltétele, hogy a hivatásos sportoló rendelkezzen a szakszövetség által kiállított hivatásos sportolói versenyengedéllyel. (2) Az (1) bekezdés szerinti szerz ódés érvényességi id ótartama alatt a sportszervezet a hivatásos sportoló hozzájárulásával a játékjog rendelkezési jogát ideiglenesen kölcsön adhatja (kölcsönadás) vagy más sportszervezetre átruházhatja. (3) A játékjog rendelkezési jogának átruházásakor az új jogosultnak a hivatásos sportolóval munkaszerz ódést vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerz ódést köt ó sportszervezetet kell tekinteni. (4) A játékjog rendelkezési jogának ideiglenes kölcsönadása nem érinti a kölcsönadó sportszervezetnek a játékjog feletti rendelkezési jogát. 10. (1) A játékjog rendelkezési jogának hivatásos sportoló által történ ó átruházásáért a hivatásos sportoló a sportszervezett ól térítésre (a továbbiakban: igazolási díj) tarthat igényt. (2) A játékjog rendelkezési jogának sportszervezet által történ ó átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezett ól ellenérték (a továbbiakban: átigazolási díj) megfizetésére tarthat igényt. A játékjog rendelkezési jogát átruházó sportszervezet a hivatásos sportolónak az átigazolási díj külön megállapodásban foglalt százalékának megfelel ó összeget (a továbbiakban: részesedés) fizethet. (3) A 9. (1) bekezdés szerinti szerz ódés érvényessége lejártát követ óen a játékjog rendelkezési joga ellenérték nélkül visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (4) A hivatásos sportoló játékjoga rendelkezési jogának átruházásáról szóló szerz ódés érvényesen a) a hivatásos sportoló és a munkáltató sportszervezet között közvetlenül, b) a munkáltató sportszervezet és a másik sportszervezet között közvetlenül, c) kereskedelmi ügynök közvetítésével köthet ó meg. (5) A hivatásos sportoló játékjoga rendelkezési jogának kölcsönadásáról szóló szerz ódés érvényesen a (4) bekezdés b) c) pontja szerint köthet ó meg. (6) A (4) (5) bekezdések szerinti szerz ódések kereskedelmi ügynök közvetítésével érvényesen akkor köthet ók meg, ha az ügynököt az adott sportág szakszövetsége nyilvántartja. A nyilvántartásba vételre vonatkozó személyi és vagyoni követelményeket a szakszövetség szabályzata határozza meg. E követelmények a sportági nemzetközi szakszövetségek engedélyével rendelkez ó ügynökök nyilvántartásba vételénél nem alkalmazandók. (7) Semmis az a szerz ódés, amely a játékjog elidegenítésére, valamint megterhelésére irányul, továbbá a hivatásos sportolón, valamint a játékjog rendelkezési jogát átruházó sportszervezeten kívül más személy javára biztosít részese-

2000/132. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9225 dést a játékjog rendelkezési jogának átruházásáért fizetett igazolási, átigazolási díjból. E korlátozás nem érinti a kereskedelmi ügynök részére történ ó jutalék kifizetését. (8) A játékjog rendelkezési jogának átruházásáért fizetett igazolási díj, illetve részesedés az adózás szempontjából bevételnek, az átigazolási díj szolgáltatásnyújtásnak min ósül. Hivatásos versenyengedély 11. (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A hivatásos sportolói versenyengedélyekr ól a szakszövetség külön nyilvántartást vezet. (2) A hivatásos sportolói versenyengedélyt a szakszövetség a külön jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén adja ki. A hivatásos sportolói versenyengedélyre egyebekben az amat ór versenyengedélyre vonatkozó szabályokat kell megfelel óen alkalmazni. (3) A hivatásos sportoló feltéve, hogy a szakszövetség átigazolási szabályzata azt nem zárja ki a vele kötött szerz ódés érvényességi ideje alatt is átigazolható ahhoz a sportszervezethez, amelyre a játékjog használati jogát érvényesen átruházták. (4) Az a hivatásos sportoló, aki hivatásos sportolói versenyengedéllyel rendelkezik, ugyanazon sportág belföldi amat ór versenyrendszerében nem vehet részt. (5) A hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit külön jogszabály határozza meg. IV. Fejezet A SPORTTEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS EL ÓÍRÁSOK 12. (1) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. (2) A sportoló a sportszervezet és a saját adottságaihoz igazodó mértékben igényelheti a sportszervezett ól az eredményes sporttevékenységéhez szükséges felkészülési, illetve versenyzési lehet óség biztosítását. (3) A sportoló az (1) (2) bekezdésben foglalt feltételek és lehet óségek biztosítása esetén a sportszervezet által meghatározottak szerint pénzeszközökkel is hozzájárul sporttevékenysége gyakorlásához. (4) Nem tartozik az (1) bekezdés szerinti feltételek közé a sportoló sportfelszerelése. 13. (1) Sportegyesület keretében sportolni szabadid ós vagy amat ór sportolóként tagként, illetve hivatásos sportolóként munkaszerz ódés vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerz ódés alapján lehet. (2) Hivatásos sportoló sportegyesületben sporttevékenységet hivatásos versenyrendszerben csak akkor végezhet, ha abban a sportegyesület is részt vesz. (3) Ha a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben vesz részt, alapszabályában a sportágban tevékenyked ó szakosztályát jogi személynek nyilváníthatja és gazdálkodását számvitelileg elkülönítheti. (4) A (3) bekezdés szerinti szakosztály köteles a hivatásos versenyrendszer gazdasági és adminisztratív követelményeit teljesíteni. A Magyar Sport Napja 14. A Magyar Sport Napja minden év május 6-a. V. Fejezet A SPORTFEGYELMI FELEL ÓSSÉG 15. (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportolóval szemben, ha a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség játék-, verseny-, igazolási, átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, b) a hivatásos sportoló a sporttevékenységgel összefügg ó munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeket, c) az amat ór sportoló a tagsági vagy szerz ódéses jogviszonyból a sporttevékenységre vonatkozó kötelezettségeket vétkesen megszegi. (2) A sportszakemberrel szemben sportfegyelmi eljárást akkor lehet lefolytatni, ha a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség szabályzataiban foglalt, illetve b) a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeit vétkesen megszegi. (3) A sportfegyelmi eljárást a sportolóval szemben az (1) bekezdés a) pontja esetén a szakszövetség, az (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a sportszervezet folytatja le. (4) A sportfegyelmi eljárást a sportszakemberrel szemben a munkáltatója (megbízója) folytatja le. (5) A sportolóra és a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás,

9226 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/132. szám c) kedvezmények megvonása (csökkentése), d) pénzbüntetés szabható ki. (6) A sportolóra az (5) bekezdésben foglaltakon kívül: a) sporttevékenységt ól, b) átigazolástól, c) kölcsönadástól meghatározott id óre való eltiltás büntetés is kiszabható. (7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak mellett a sportegyesületi tag sportoló sportfegyelmi büntetésként a sportegyesületb ól kizárható. A szakszövetségnek a sportegyesületb ól való kizárásra vonatkozó indítványát a sportegyesületnek meg kell tárgyalnia és döntenie kell a kizárás kérdésében. (8) A sportszakemberre az (5) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai tevékenységt ól, sportági sportesemény látogatásától meghatározott id óre való eltiltás büntetés is kiszabható. 16. (1) A sporttevékenységt ól eltiltás lehet: a) versenyzést ól, b) edzésen, c) sportrendezvényen való részvételt ól, vagy d) a szakszövetségen belüli tevékenységt ól eltiltás. (2) A szakmai tevékenységt ól eltiltás lehet: a) edz ói, b) versenybírói, c) mérk ózésvezet ói tevékenységt ól, d) sportrendezvényen való részvételt ól, vagy e) a szakszövetségen belüli tevékenységt ól eltiltás. (3) A büntetés id ótartama a 15. (5) bekezdésének c) pontja esetében az egy évet, a 15. (6) bekezdése és a 15. (8) bekezdése esetében a két évet nem haladhatja meg. (4) A büntetés mértéke a 15. (5) bekezdésének d) pontja esetében a sportoló sporttevékenységb ól, a sportszakember szakmai tevékenységb ól származó éves átlagjövedelmének háromhavi összegét nem haladhatja meg. (5) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen részt vev ó sportszervezet hivatalos képvisel ójeként megjelölt sportszakemberrel szemben folytathatja le. 17. (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a versenyszabályzatban vagy a versenyzéssel kapcsolatban a szakszövetség egyéb szabályzataiban megállapított el óírásokat megszegi. (2) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen részt vev ó sportszervezettel szemben folytathatja le. (3) Sportszervezetre, illetve annak szervezeti egységére sportfegyelmi büntetésként a) írásbeli figyelmeztetés, b) a szakszövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása, c) a rendez ói létszám felemelésére kötelezés, d) szakszövetségi ellen ór fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés, e) sportrendezvény néz ók nélkül, zárt sportlétesítményben való megtartása vagy szektor lezárásának elrendelése, f) pályaválasztási jog határozott id óre való megvonása, g) mérk ózés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása, h) büntet ópontok megállapítása, i) nemzetközi sportrendezvényen való részvételt ól eltiltás, j) sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása, k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, l) a versenyrendszerb ól vagy meghatározott számú versenyb ól kizárás, m) a szakszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés, n) a szakszövetségb ól kizárás, o) pénzbüntetés szabható ki. (4) A büntetés id ótartama a) a (3) bekezdés b) pontja esetében a hat hónapot, b) a (3) bekezdés e) pontja esetében a három alkalmat, c) a (3) bekezdés f) pontja esetében a három hónapot, d) a (3) bekezdés i), j) és l) pontja esetében a kilenc hónapot, e) a (3) bekezdés n) pontja esetében az egy évet nem haladhatja meg. (5) A büntetés a (3) bekezdés m) pontja esetében teljes költségviselést jelent. (6) A büntetés mértéke a (3) bekezdés o) pontja esetében az ötvenmillió forintot nem haladhatja meg. 18. (1) A sportszervezettel szerz ódéses viszonyban nem álló sportolóra, illetve sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. (2) Ha a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség a sportolóra, sportszervezetre vagy sportszakemberre sportfegyelmi büntetést szabott ki, ezt a sportszervezet köteles végrehajtani. (3) A szakszövetségnek e törvény alapján sportfegyelmi szabályzatában kell meghatározni a sportszervezetnél betöltött azon munkaköröket, amelyek betölt óivel szemben a szakszövetség sportfegyelmi eljárást kezdeményezhet. (4) A sportfegyelmi felel ósségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

2000/132. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9227 19. (1) A sportfegyelmi eljárást els ó fokon sportfegyelmi bizottság, másodfokon sportfegyelmi fellebbviteli bizottság folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kihirdetésével a (2) (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására tekintet nélkül végrehajtható. (2) Ha a sportfegyelmi eljárás lefolytatására a sportszervezet jogosult, annak másodfokon hozott döntése ellen a szakszövetség elnökségéhez lehet kérelmet benyújtani, amely azt soron kívül elbírálja. (3) Ha a sportfegyelmi eljárás lefolytatására a szakszövetség jogosult, annak másodfokon hozott döntése ellen a szakszövetség közgy úlése által választott rendkívüli fegyelmi bizottsághoz lehet kérelmet benyújtani, amely azt soron kívül elbírálja. (4) A sporttevékenységt ól eltiltás büntetés ellen a sportoló, a szakmai tevékenységt ól eltiltás büntetés ellen a sportszakember keresettel a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárásra a munkaügyi perekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) A pénzben kifejezett sportfegyelmi büntetés a kifizetésekor, az id ótartamban meghatározott sportfegyelmi büntetés az id ótartam elteltekor, az egyéb sportfegyelmi büntetés a foganatosítása után azonnal elévül. (2) A bírósági nyilvántartásba vétel során a társadalmi szervezet sportegyesületi jellegét kifejezetten jelölni kell. (3) A sportegyesületre a Ptk., valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 21. A sportegyesületre a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével a cs ódeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait kell alkalmazni. A sportszervezet nyilvántartásba vétele 22. (1) A sportszervezet köteles nyilvántartásba vételét kérni és adatokat szolgáltatni az állami sportinformációs rendszerr ól szóló külön jogszabály szerint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és adatfelvételi eljárás díj- és illetékmentes. (3) Állami, önkormányzati támogatásban csak az állami sportinformációs rendszerben nyilvántartott sportszervezetek részesülhetnek. MÁSODIK RÉSZ A SPORT SZERVEZETI ÉS VERSENYRENDSZERE A VI. Fejezet SPORTSZERVEZET A sportegyesület 20. (1) Sportegyesület: a) tagja csak természetes személy lehet, tiszteletbeli, illetve pártoló tagként jogi személy is részt vehet a sportegyesület m úködésében; b) elnökségének nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezet ó tisztségvisel ó volt az annak megsz únését megel óz ó három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták; c) csak kiegészít ó tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve m úködtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefügg ó kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni érték ú jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függ ó tevékenységet; d) közgy úlését évente legalább egyszer össze kell hívni; e) illetékes szerve köteles a gazdálkodás ellen órzésére felügyel ó bizottságot választani vagy a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót alkalmazni (választani). A sportszervezet kártérítési felel óssége 23. (1) A sportszervezet a Ptk.-nak az alkalmazott által okozott kárért való felel ósségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerz ódéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei szerz ódésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban harmadik személynek okoznak. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a nemzeti válogatott keret tagjai által okozott kár esetében a szakszövetség sportszervezetnek min ósül. VII. Fejezet SPORTÁGI ORSZÁGOS SZAKSZÖVETSÉGEK A sportági országos szakszövetséggel szembeni követelmények 24. (1) Az e törvényben, valamint a sportági nemzetközi szakszövetségek alapszabályaiban a sportági országos szakszövetségek számára meghatározott feladatok ellátására szakszövetség hozható létre, illetve m úködhet, ha az megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. (2) A szakszövetség a) sportági nemzetközi szakszövetsége a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (a továbbiakban: AGFIS) vagy a Nemzetközi Sakkszövetségnek (a továb-

9228 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/132. szám biakban: FIDE) tagja, illetve sportági nemzetközi szakszövetsége az AGFIS-nak vagy a FIDE-nek nem tagja, de a sportág a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) által elismert sportágak között szerepel; b) legalább a sportágában tevékenyked ó tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz f ónyi versenyengedéllyel rendelkez ó sportoló vesz részt; c) legalább három éve folyamatosan országos jelleg ú versenyrendszert m úködtet; d) szerepel a F óvárosi Bíróság sportági országos szakszövetségek nyilvántartásában és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben, illetve külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelez óvé tett szabályzatokkal. (3) A bírósági nyilvántartásba vétel után a szakszövetséget a Nemzeti Sportszövetség is nyilvántartásba veszi. Egy sportágban csak egy szakszövetség vehet ó nyilvántartásba. (4) A Nemzeti Sportszövetség nyilvántartási eljárása díjköteles, a díj mértékét külön jogszabály határozza meg. (5) A Nemzeti Sportszövetség szakmai szempontok alapján, a Nemzeti Szabadid ósport Szövetség, illetve az olimpiai sportágakban a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) javaslatára a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel során eltekinthet a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelményekt ól. (6) A Nemzeti Sportszövetség vizsgálja a szakszövetségként történ ó nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos meglétét és törli a szakszövetséget a nyilvántartásából, ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételekben bekövetkezett változás miatt a (2) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel nem teljesül és annak a szakszövetség a Nemzeti Sportszövetség felhívására egy éven belül ismét nem felel meg. A nyilvántartásból való törlés nem érinti az adott szervezet társadalmi szervezetként való további m úködését. (7) Az Et. hatálya alá es ó társadalmi szervezetként jogosultak a sportszövetség elnevezés használatára a) a Nemzeti Sportszövetség szakszövetségi nyilvántartásából törölt szervezetek; b) azok a sportszövetségek, amelyek nem felelnek meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek; c) azok a sportszövetségek, amelyek nem kérik szakszövetségként történ ó nyilvántartásba vételüket. (8) A szakszövetségnek az e törvényben meghatározott feladatait a Nemzeti Sportszövetség által nyilvántartott sportszövetség akkor láthatja el, ha a sportágban nincs a (3) bekezdés szerint nyilvántartásba vett szakszövetség és a sportszövetség: a) sportágában legalább három földrészr ól, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer m úködik; b) az a) pont szerinti sportági nemzetközi szakszövetségnek tagja; c) legalább a sportágában tevékenyked ó tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz f ónyi versenyengedéllyel rendelkez ó sportoló vesz részt; d) legalább három éve folyamatosan országos jelleg ú versenyrendszert m úködtet; e) szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben, illetve külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelez óvé tett szabályzatokkal. (9) A (8) bekezdés szerinti sportszövetség hivatásos versenyrendszert csak akkor m úködtethet, ha a hivatásos versenyrendszer m úködtetésére el óírt kötelezettségeket és feltételeket teljesíti. A szakszövetség jogállása 25. (1) A szakszövetségre a Ptk. és az Et., valamint a közhasznú szervezetekr ól szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A szakszövetségnek csak a sportági versenyrendszerben részt vev ó sportszervezet lehet a tagja. (3) A szakszövetség alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy a szakszövetségben tiszteletbeli, illetve pártoló tagként természetes személyek is részt vehetnek. (4) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmez ó a szakszövetség alapszabályát elfogadja és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. (5) A szakszövetség jogosult elnevezésében a,,magyar megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség feladatai 26. (1) A szakszövetség sportágában kizárólagosan jogosult a) meghatározni a 29. (2) bekezdésében foglalt szabályzatokat; b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amat ór és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit; c) maga vagy hivatásos és amat ór tagozata útján megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát; d) meghatározni és kiadni a hazai és a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva a nemzetközi versenynaptárt;

2000/132. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9229 e) m úködtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken; f) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez; g) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében; h) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni érték ú jogok hasznosításának módjait és feltételeit; i) a h) pont szerinti vagyoni érték ú jogok hasznosításáról szerz ódést kötni, vagy a szerz ódéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni; j) a közoktatás és a fels óoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében el ózetes hozzájárulást kiadni. (2) A szakszövetség az (1) bekezdésben megállapított kizárólagos feladatokon, illetve jogosítványokon kívül a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról; b) a jogszabályok és az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok alapján maga vagy hivatásos, illetve amat ór tagozatain keresztül gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol; c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsért ó sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza; d) meghatározza a sportlétesítmények a sportág szempontjából történ ó használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket; e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat; f) érvényesíti a doppingtilalmat; g) a megfelel ó feltételek fennállása esetén megköti az ifjúsági és sportminiszterrel (a továbbiakban: miniszter) a támogatási szerz ódést; h) a szakszövetség egészére kiterjed óen szponzorálási és más kereskedelmi szerz ódéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében; i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadid ósport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé; j) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közrem úködik a tagok közötti viták rendezésében, el ósegíti a sportágban m úköd ó sportszakemberek képzését és továbbképzését; k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat. (3) A versenyszer ú sportolót a szakszövetség tartja nyilván és ad részére versenyengedélyt, amennyiben megfelel a sportegészségügyi és a szakszövetség által meghatározott sportszakmai követelményeknek. (4) A versenyszer ú sportoló egyik sportszervezetb ól a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a sportág jellegéhez igazodva a szakszövetség állapítja meg. (5) A nemzeti válogatott keretek m úködtetése során a szakszövetségekre a sportszervezetre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. A szakszövetség legfels óbb szerve 27. (1) A szakszövetség legfels óbb szerve a tagok képvisel óib ól álló közgy úlés. (2) A közgy úlést az elnökségnek évente legalább egyszer rendes ülésre össze kell hívni. (3) A közgy úlést az elnökségnek rendkívüli ülésre az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételét ól számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli id ópontra össze kell hívnia, ha a) a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kéri; b) a bíróság azt elrendeli. (4) A közgy úlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelr ól szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának, a következ ó évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása; c) az elnökség és az ellen órz ó testület elnökének, továbbá tagjainak megválasztása, illetve visszahívása; d) a szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása; e) a szakszövetség jogi személyiség ú szervezeti egységeinek létrehozása; f) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása; g) mindaz, amit az alapszabály a közgy úlés kizárólagos hatáskörébe utal. (5) A közgy úlés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. A közgy úlés, ha az alapszabály másként nem rendelkezik, egyszer ú szótöbbséggel és nyílt szavazással határoz. (6) A közgy úlés csak akkor mondhatja ki a szakszövetség feloszlását, ha a szakszövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére.

9230 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/132. szám A szakszövetség szervezete 28. (1) A szakszövetség ügyintéz ó-képvisel ó szerve az elnökség. (2) Az elnököt, az alelnököt (alelnököket) és az elnökség további tagjait a közgy úlés a tagjai közül legalább két és legfeljebb öt évre választja. Az elnökség tagjai újraválaszthatók. (3) A szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását az alapszabály rendelkezései szerint az elnökség által kinevezett f ótitkár irányítja a közgy úlési és elnökségi határozatok keretei között. (4) A szakszövetség közgy úlése legalább kett ó és legfeljebb öt év id ótartamra elnökb ól, továbbá legalább kett ó és legfeljebb hat tagból álló ellen órz ó testületet választ a szakszövetség gazdálkodásának folyamatos ellen órzésére. Az ellen órz ó testület elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet. (5) Az ellen órz ó testület írásbeli jelentésének hiányában a közgy úlés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következ ó évi pénzügyi tervr ól nem dönthet. (6) Az a szakszövetség, amely hivatásos versenyrendszert m úködtet, köteles a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót is alkalmazni (választani) gazdálkodásának ellen- órzésére. A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a közgy úlés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következ ó évi pénzügyi tervr ól nem dönthet. (7) A közgy úlés által jóváhagyott, Sztv. szerinti beszámoló hiányában új hivatásos versenyrendszer nem hirdethet ó meg. (8) A szakszövetség a feladatainak helyi ellátásához regionális szerveket hoz létre. A szakszövetség szabályzatai 29. (1) A szakszövetség alapszabályának biztosítania kell a szakszövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló m úködését és a tagok jogainak érvényesülését. (2) Az alapszabály rendelkezései szerint a közgy úlés vagy az elnökség az alábbi szabályzatokat köteles elfogadni: a) a szervezeti és m úködési szabályzatot; b) a versenyszabályzatot; c) a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot; d) a sportfegyelmi szabályzatot; e) a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot; f) a vagyoni érték ú jogok hasznosításáról rendelkez ó szabályzatot; valamint g) a hivatásos versenyrendszer m úködtetése esetén a versenyrendszerrel kapcsolatos és az abban szerepl ó sportszervezetekkel, sportolókkal szembeni követelményekr ól szóló szabályzatot. (3) A versenyszabályzatban kell a sportág jellegének megfelel óen rendelkezni a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosítására vonatkozó el óírásokról. (4) A szakszövetség szabályzatait az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzé kell tenni. (5) A szakszövetség a sportfegyelmi szabályzatát e törvény, valamint a sportfegyelmi felel ósségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes el óírásokat megállapító külön jogszabály alapján készíti el. A szakszövetség gazdálkodása 30. (1) A szakszövetség els ósorban a tagdíjakból, a központi költségvetési, illetve egyéb támogatásokból, felajánlásokból és a szakszövetség kereskedelmi és egyéb vállalkozási tevékenységéb ól származó bevételekb ól gazdálkodik. (2) A szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felel óssége korlátozott és e korlátozott felel ósség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét. (3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényes a szakszövetség által a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és m úködtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is. (4) Ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye egymást követ ó két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét, az ügyész keresetére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a szakszövetség elnökségének és f ótitkárának tevékenységét és a szakszövetség élére felügyel ó biztost rendelhet ki. (5) A felügyel ó biztos javaslatot dolgoz ki a veszteség, illetve a tartozás megszüntetésére. Ha ez nem lehetséges, a felügyel ó biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség feloszlatásának kezdeményezésére. (6) A nemzeti válogatott kerettel kapcsolatos kereskedelmi jogok a szakszövetséget illetik, ugyanakkor terhelik az ezzel kapcsolatos költségek is. (7) A sportoló által a nemzeti válogatott keret tagjaként, sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a szakszövetség felel a Ptk. rendelkezései szerint. (8) A nemzeti válogatott keret felkészülésével és versenyzésével kapcsolatban a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosításának költségeit a szakszövetség viseli. (9) Ha a szakszövetség feloszlással, jogutód nélkül való megsz únése esetén az alapszabály a fennmaradó vagyonról nem rendelkezik, err ól a közgy úlés dönt a feloszlásról szóló határozatban.

2000/132. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9231 (10) Ha a bíróság a szakszövetséget megszünteti, a fennmaradó vagyont a) a Nemzeti Sportszövetség vagy a Nemzeti Szabadid ósport Szövetség rendelkezésére kell bocsátani attól függ óen, hogy a szakszövetség melyik szervezetnek a tagja; b) egyenl ó arányban megosztva a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadid ósport Szövetség rendelkezésére kell bocsátani, ha a szakszövetség egyik szervezetnek sem tagja. A szakszövetség törvényességi felügyelete 31. (1) A szakszövetség m úködése feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. (2) A miniszter kezdeményezheti az ügyésznél a) vizsgálat lefolytatását a szakszövetségnél; b) a szakszövetség rendkívüli közgy úlése összehívásának indítványozását a bíróságtól. (3) A bíróság az ügyész keresetére: a) megsemmisíti a szakszövetség jogszabálysért ó határozatát, és szükség szerint új eljárás lefolytatását, vagy új határozat hozatalát rendeli el; b) a m úködés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a szakszövetség közgy úlését; c) ha a szakszövetség m úködésének törvényessége másként nem biztosítható, legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti a szakszövetség elnökségének és f ótitkárának m úködését és erre az id ószakra a szakszövetséghez felügyel ó biztost rendelhet ki, aki ellátja a szakszövetség törvényes képviseletét. Felfüggesztésnek a 30. (4) bekezdése szerinti esetben is helye van; d) súlyos vagy ismétl ód ó jogszabálysértés esetén, ha a törvényes állapot helyreállítása a c) pontban meghatározott módon sem volt biztosítható, feloszlathatja a szakszövetséget. Feloszlatásnak a 30. (4) bekezdése szerinti esetben is helye van; e) megállapítja a szakszövetség megsz únését, ha az legalább egy éve nem m úködik, vagy tagjainak létszáma tartósan tíz alá csökken. (4) A nyilvántartási, igazolási, átigazolási és sportfegyelmi ügyekben hozott szakszövetségi határozat elleni törvényességi felügyelet iránti kérelmet az ügyész soron kívül, legkés óbb harminc napon belül köteles elbírálni és az eljárást lefolytatni. VIII. Fejezet A SPORT VERSENYRENDSZERE A versenyrendszeren való részvétel általános feltételei 32. (1) A hivatásos, az amat ór és a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (a továbbiakban együtt: bajnokság) csak az a sportszervezet indulhat (nevezhet), amelynek a nevezési határid ó lejártakor nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása és illetékes szerve az Sztv. szerinti beszámolóját már elfogadta, valamint a sportvállalkozás az Sztv. szerinti letétbe helyezésre vonatkozó és közzétételi kötelezettségének eleget tett, és e tényeket igazolja. (2) A Nemzeti Sportszövetség az indulási (nevezési) feltételek folyamatos meglétét a bajnokság alatt rendszeresen ellen órzi. Ha a sportszervezet (1) bekezdés szerinti köztartozása a bajnokság alatt keletkezik, a sportszervezetet a bajnokságból ki kell zárni. (3) A Nemzeti Sportszövetség kérelmére a bajnokságba nevez ó és abban részt vev ó sportszervezetek kilencven napnál régebben lejárt köztartozásairól az Adó- és Pénzügyi Ellen órzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) a kérelem kézhezvételét ól számított tizenöt napon belül tájékoztatást ad. A Nemzeti Sportszövetség a tájékoztatást az állami sportinformációs rendszerben közzéteszi. A sportszervezet neve, valamint az a tény, hogy kilencven napnál régebben lejárt köztartozása van, közérdek ú adatnak min ósül. (4) Nem nevezhet a bajnokságba a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási, cs ód-, illetve felszámolási eljárás van folyamatban; b) az a sportegyesület, amellyel szemben cs ód-, illetve felszámolási eljárás van folyamatban; c) az a sportegyesület, amellyel szemben a bíróság feloszlató határozatot hozott. (5) A bajnokságban való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerz ódés semmis. (6) Az indulás (nevezés) jogával csak a megsz ún ó sportszervezet helyébe lép ó általános jogutód sportszervezet vagy a megsz únt sportszervezet alapítója élhet a megsz únés kimondására jogosult testület határozatának meghozatalától számított hat hónapon belül. A határid ó elmulasztása jogveszt ó, az ellen igazolás nem nyújtható be. (7) Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül sz únik meg, az indulási (nevezési) jog megsz únik és a bajnokságban való részvétel sorsáról versenyszabályzata alapján a szakszövetség dönt. A hivatásos versenyrendszer 33. (1) A szakszövetségi szabályzatban a hivatásos versenyrendszerben részt vev ó sportszervezetekre azonos pénzügyi és szakmai követelményeket kell megállapítani. A követelményeket a hivatásos tagozat javaslata alapján kell meghatározni. (2) A szakszövetségen belül, ha az hivatásos versenyrendszert m úködtet, kötelez óen el kell különíteni az amat ór és a hivatásos tagozatot, és e szervezeti egységeket jogi személyiséggel kell felruházni. A szakszövetség hivatásos

9232 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/132. szám tagozata köteles a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót alkalmazni (választani). (3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a szakszövetség köteles a tagozatok megfelel ó hatásköreit és a szakszövetségen belüli megfelel ó önállóságát az alapszabályban, illetve szervezeti és m úködési szabályzatában rögzíteni. (4) A szakszövetség a hivatásos versenyrendszerre vonatkozó szabályzatában a) el óírhatja a nevezés leadásával egyidej úleg meghatározott összeg ú óvadék letételét. Az óvadékot a szakszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie és azt a hivatásos versenyrendszer befejezésekor kamattal együtt haladéktalanul vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a hivatásos versenyrendszert nem fejezi be, az óvadék a szakszövetséget illeti; b) a sportrendezvény rendezésével, illetve a sportlétesítmény technikai színvonalával kapcsolatban követelményeket állapíthat meg; c) meghatározhatja a kötelez óen foglalkoztatandó hivatásos sportolók legkisebb számát, valamint a sportszervezet által a különböz ó utánpótlás-bajnokságokba kötelez óen nevezend ó csapatok számát; d) el óírhatja a hivatásos versenyrendszerben induló sportszervezetek pénzügyi tervének, illetve az Sztv. szerinti el óz ó évi beszámolójának a szakszövetség részére való benyújtását. (5) A szakszövetség a hivatásos versenyrendszerr ól rendelkez ó versenyszabályzatában kimondhatja, hogy a hivatásos versenyrendszerben a) csak sportvállalkozás, vagy b) csak részvénytársaságként m úköd ó sportvállalkozás vehet részt, illetve c) a részt vev ó részvénytársaság alapt ókéjének a külön jogszabályban az alapt ókére megállapított legkisebb értéknél nagyobbnak kell lennie. (6) Ha a szakszövetség a versenyszabályzatában nem korlátozza, a hivatásos versenyrendszerben induló sportvállalkozás amat ór sportolókat is foglalkoztathat, továbbá amat ór tartalék- vagy utánpótlás-csapatokkal is rendelkezhet, illetve a szakszövetség el óírásaitól függ óen rendelkeznie kell. (7) Ha a szakszövetség nem korlátozza, sportvállalkozás az amat ór versenyrendszerben is részt vehet. Ez esetben a szakszövetségnek a versenyszabályzatában meg kell határoznia a sportvállalkozás által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát. 34. (1) Ha a szakszövetség szabályzata el óírja, a hivatásos versenyrendszerben részt vev ó sportszervezetek kötelesek a szabályzatban meghatározott kereskedelmi jogaikat ellenérték fejében a szakszövetségre ruházni. (2) A hivatásos versenyrendszerben részt vev ó sportszervezet köteles a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót alkalmazni (választani), valamint a szakszövetség hivatásos tagozata könyvvizsgálójának lehet óvé tenni a sportszervezet könyveibe való korlátlan betekintést. (3) A sportszervezetnek felhatalmazást kell adnia az adóhatóság, valamint a számláját vezet ó bank számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól, valamint pénzügyi forgalmáról a szakszövetség hivatásos tagozatának könyvvizsgálóját kérelemre tájékoztathassa. (4) A sportszervezetek a játékjog használati jogának átruházásáért egymásnak átigazolási díjat, valamint a hivatásos sportolónak igazolási díjat, illetve részesedést kizárólag szerz ódés alapján és sportolónként külön fizethetnek. A játékjog használati jogának átruházásáról szóló szerz ódés érvénybelépéséhez a szakszövetség ellenjegyzése szükséges. (5) A játékjog használati jogát átruházó hivatásos sportoló, illetve sportszervezet a szakszövetség által meghatározott határid ón belül a játékjog használati joga átruházásáért szerz ódés szerint fizetend ó igazolási díj, illetve átigazolási díj: a) egy százalékának megfelel ó összeget köteles átigazolási jutalékként a szakszövetségnek befizetni; b) négy százalékának megfelel ó összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató szakszövetségi alapba befizetni. (6) Azok a sportszervezetek, amelyek a játékjog használati jogának egymás közötti átruházása során nem a (4) (5) bekezdés szerinti igazolási, átigazolási el óírásnak megfelel óen járnak el, a hivatásos versenyrendszerben nem indulhatnak, illetve a hivatásos versenyrendszerb ól azokat ki kell zárni. (7) Azoknak a hivatásos sportolóknak, akik a játékjog használati jogának átruházása során nem a (4) (5) bekezdés szerinti igazolási, átigazolási el óírásnak megfelel óen járnak el, a hivatásos sportolói versenyengedélye e törvény alapján érvényét veszti. (8) A (4) (5) bekezdésben meghatározott igazolási, átigazolási el óírást a magyarországi sportszervezett ól külföldi sportszervezethez igazolásra, valamint külföldi sportszervezett ól magyarországi sportszervezethez való igazolásra is alkalmazni kell. (9) Amennyiben a hivatásos sportoló, illetve a sportszervezet az (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, a szakszövetség jogosult a hivatásos sportoló versenyengedélyének visszavonására, illetve a sportszervezetnek a hivatásos versenyrendszerb ól való kizárására. Hivatásos versenyrendszer csapatsportban 35. (1) A csapatsportba tartozó sportágak esetében a hivatásos versenyrendszerben csak sportvállalkozás vehet részt.