2004. évi I. törvény a sportról

SPORTTÖRVÉNY 2004. évi I. törvény a sportról I. FEJEZET... 2 A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA... 2 AZ AMATR SPORTOLÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 4 A HIVATÁSOS SPORTOLÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 6 A SPORTFEGYELMI FELELSSÉG... 8 II. FEJEZET... 10 A SPORTSZERVEZETEK JOGÁLLÁSA... 10 A SPORTSZERVEZETEK TÍPUSAI... 10 A SPORTEGYESÜLET... 11 A SPORTVÁLLALKOZÁS... 12 III. FEJEZET... 12 AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK... 12 A SPORTSZÖVETSÉGEK TÍPUSAI... 12 AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉG... 12 A SPORTÁGI SZÖVETSÉGEK... 17 A SZABADIDSPORT SZÖVETSÉGEK ÉS A FOGYATÉSKOSOK SPORTSZÖVETSÉGEI... 18 IV. FEJEZET... 19 A SPORT VERSENYRENDSZERE... 19 (1) A sportszövetség:... 19 V. FEJEZET... 21 KERESKEDELMI SZERZDÉSEK... 21 VI. FEJEZET... 23 A SPORTKÖZTESTÜLETEK, A SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÉS A SPORTKÖZALAPÍTVÁNYOK... 23 A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG... 23 A MAGYAR PARALIMPIAI BIZOTTSÁG... 25 A NEMZETI SPORTSZÖVETSÉG... 26 A NEMZETI SZABADIDSPORT SZÖVETSÉG... 27 A FOGYATÉKOSOK NEMZETI SPORTSZÖVETSÉGE... 28 A NEMZETI SPORTSZÖVETSÉGEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK... 29 A SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG... 30 A SPORTKÖZALAPÍTVÁNYOK... 31 VII. FEJEZET... 32 AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI... 32 ÁLLAMI FELADATOK ÉS ELLÁTÁSUK SZERVEZETRENDSZERE... 32 (2) A miniszter:... 33 A NEMZETI SPORTTANÁCS... 34 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI... 35 VIII. FEJEZET... 36

A SPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK PÉNZÜGYI RENDSZERE... 36 A TÁMOGATÁS FORRÁSAI ÉS IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI... 36 A GEREVICH ALADÁR-SPORTÖSZTÖNDÍJ... 37 AZ OLIMPIAI JÁRADÉK... 37 A NEMZET SPORTOLÓJA... 39 IX. FEJEZET... 39 SPORTLÉTESÍTMÉNYEK... 39 X. FEJEZET... 40 A SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE... 40 A SZERVEZÉS FELTÉTELEI... 40 A SZERVEZ FELELSSÉGE... 40 A RENDEZ... 42 A BELÉPTETÉS... 43 AZ ELTILTÁS... 44 A KAMERÁVAL TÖRTÉN MEGFIGYELÉS... 44 A NÉZ RÉSZVÉTELE A SPORTRENDEZVÉNYEN... 45 XI. FEJEZET... 46 ÉRTELMEZ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 46 E törvény alkalmazásában:... 46 HATÁLYBA LÉPTET ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK... 47 FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK... 48 HATÁLYUKAT VESZT ÉS MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK... 49 Általános szabályok I. FEJEZET A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA 1. (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. (2) Sporttevékenységnek minsül a meghatározott szabályok szerint, a szabadid eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszeren végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai ernlét és a szellemi teljesít képesség megtartását, fejlesztését szolgálja. (3) Versenyszeren sportoló (a továbbiakban: versenyz ) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyz vagy amatr, vagy hivatásos sportoló. (4) Hivatásos sportoló az a versenyz, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszeren folytat sporttevékenységet. Minden más versenyz amatr sportolónak minsül.

2. (1) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyz számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. (2) A versenyz a sportteljesítményéhez, illetve az elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétl az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetség biztosítását. (3) A fogyatékos versenyz felkészülésére és versenyeire az érintett sportszövetségeknek a versenyzk egészségi, illetve fogyatékossági állapotának megfelel külön feltételeket kell megállapítaniuk. (4) A versenyz köteles: a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, b) a sportág jellegének megfelel külön jogszabályban meghatározott sportorvosi alkalmassági, illetve szr vizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenrzés), c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani, d) a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel tagsági, illetve szerzdéses viszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta. 3. (1) A versenyznek a sportszövetség által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyznek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nem voltak meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, a versenyengedélyt a sportszövetség visszavonja. (2) A sportszövetség a szabályzatában meghatározottak szerint lehetvé teheti, hogy az általa, illetve a közremködésével kiírt vagy szervezett versenyen az amatr- és a szabadidõ -sportoló egy versenyre (mérkõzésre) szóló versenyzési engedéllyel (rajtengedély) részt vegyen. (3) A versenyengedély kiadására, nyilvántartására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza: a) a versenyz nevét, születési helyét és idejét, b) a versenyrendszer megnevezését, c) a versenyengedély hatálya alá tartozó sportág megnevezését, d) a versenyengedély érvényességi idejét, e) a versenyengedély nyilvántartási számát, f) a versenyengedély kiállításának dátumát, valamint g) mindazt, amit a sportszövetség a sportág jellegére és nemzetközi szövetségének követelményeire tekintettel szabályzataiban elír.

(4) A sportág jellegéhez igazodva a sportszövetség szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja el a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének el feltételéül a sportoló sporttevékenységével összefügg biztosítást. A versenyengedély ha külön jogszabály kivételt nem tesz csak a sportegészségügyi ellenrzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes. (5) A sportszövetség folyamatosan a külön jogszabályban elírt módon - köteles adatot szolgáltatni az állami sportinformációs rendszernek az általa kiadott versenyengedélyek számáról, a versenyengedéllyel rendelkezk versenyeken, illetve versenyrendszerben való tényleges részvételérl. Az adatszolgáltatás személyes adatra nem terjedhet ki. (6) Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétl számított 8 napon belül a kérelmez panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmez a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétl számított 30 napos jogveszt határidn belül keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választott bírósághoz fordulhat. Ez a szabály irányadó a versenyengedély visszavonására, valamint az igazolással, továbbá az átigazolással kapcsolatos jogvitákra is. (7) A versenyengedély és a rajtengedély kiadását a sportszövetség a szabályzatában megállapított díj megfizetéséhez kötheti. 4. (1) A versenyz nem használhat, illetve nem alkalmazhat vagy forgalmazhat külön jogszabályban meghatározott - tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket és módszereket. (2) A versenyz köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenrzésére irányuló vizsgálatnak (doppingvizsgálat). (3) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. AZ AMATR SPORTOLÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 5. (1) Amatr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerzdés alapján, sportvállalkozás keretében pedig kizárólag sportszerzdés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója és az iskolai sportkör tagja a tanulói jogviszony alapján minsül amatr sportolónak. (2) A sportszerzdésben a sportszervezet és az amatr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttmködésük feltételeirl. A sportszerzdésre a Polgári Törvénykönyvrl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízási szerzdésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A sportszerzdést írásba kell foglalni. A sportszerzdés csak határozott idre,

de legfeljebb öt évre köthet. (4) Az amatr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettl, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági vagy szerzdéses jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytl díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik nem minsül ilyen díjazásnak: a) az amatr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefügg indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, illetve az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, b) a kiemelked sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.), c) a szponzorálási szerzdés keretében nyújtott támogatás. (5) A sportszövetség versenyszabályzatában meghatározza, hogy az amatr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi (külföldi) pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos versenyrendszerben. (6) A tagsági viszony, illetve a sportszerzdés létrejöttével az amatr sportoló játékjogának használatát e jogviszony fennállásának idtartamára sportszervezetének ingyenesen átengedi. 6. (1) Az amatr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. A versenyengedélyt az amatr sportoló, mint sportegyesületi tag, vagy mint a sportszervezettel szerzdéses jogviszonyban álló személy kapja meg. (2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatr sportoló csak a sportszervezetén keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez. (3) A versenyengedély iránti kérelmet: a) az iskolaként mköd sportiskola tanulója, illetve az iskolai sportkör tagja azon az oktatási intézményen keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez, amellyel tanulói jogviszonyban áll, b) a költségvetési szervként vagy közhasznú társaságként mköd sportiskola sportolója a sportiskolán keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez. 7. (1) Ha az amatr sportoló sportszerzdés alapján sportol, e szerzdés fennállásának idtartama alatt csak a sportszervezete elzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti. (2) A költségtérítés mértékét a sportszövetség szabályzatban meghatározhatja, ennek hiányában a költségtérítés mértékére az érintett sportszervezetek egymás közötti megállapodása az irányadó. (3) Ha az amatr sportoló nem sportszerzdés alapján sportol, vagy sportszerzdésének idtartama már lejárt, illetve a sportszerzdés jogszeren

megsznt, a korábbi sportszervezetének költségtérítés nem fizethet. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (4) Amennyiben az amatr sportoló sportszerzdés alapján sportol, sportszerzdése fennállása alatt csak elzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át - ideiglenesen vagy véglegesen - más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti. A HIVATÁSOS SPORTOLÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8. (1) A hivatásos sportoló amennyiben törvény kivételt nem tesz a sportvállalkozással kötött munkaszerzdés alapján fejti ki sporttevékenységét. Hivatásos sportoló sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata lehetvé teszi. (2) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefügg õ munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvérl szóló 1992. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a munkaszerzdés csak határozott idtartamra köthet, b) próbaid nem köthet ki, c) ha a hivatásos sportoló versenyengedélyét a sportszövetség a hivatásos sportoló önhibájából visszavonja, a munkáltató a munkaviszonyt az Mt. 88. (2) bekezdésének alkalmazásával megszüntetheti. A megszüntetés ezen esetében a hivatásos sportoló a szerzdésébl még hátralév idszakra az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt, d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. Munkaid keret alkalmazása esetén a felek eltér megállapodása hiányában a pihennap legfeljebb hathavonta részben vagy egészben összevontan is kiadható. A munkaid legfeljebb hat havi keretben is meghatározható a munkaszerzdésben szerepl napi munkaid alapulvételével, e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató elzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függ további munkaviszonyt. Sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató elzetes írásbeli hozzájárulása szükséges, f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történ szereplésére, a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló elzetes hozzájárulása szükséges. A kirendelés összes idtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet, g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén rendelhet õ ki munkavégzésre más sportszervezethez. A kirendelés idtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet. (3) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerzdés csak akkor jön létre, ha az Mt.- ben foglalt kötelez õ tartalmi elemeken túlmenen tartalmazza a munkavégzés

módjára, a munka- és pihenidre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást. (4) Semmis az a szerzdés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerzdésben foglaltakon túl anyagi elnyt biztosít. (5) A hivatásos sportolónak a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minsül. A munkáltató - amennyiben a sportszövetség szabályzata ezt elírja - köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. (6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), illetve abból utóbb kizárják, ez a munkáltató súlyos szerzdésszegésének minsül, és ezért a munkaviszonyt a sportoló rendkívüli felmondással megszüntetheti. A felmondás után a sportoló függetlenül az esetleges átigazolási idszaktól azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelen alkalmazni a sportszerzdéssel rendelkez amatr sportolókra is. 9. (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki. (2) A sportoló hivatásos sportolói munkaszerzdést sportszervezettel csak hivatásos versenyengedély birtokában köthet. (3) A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerzdésben, a munkaviszony fennállásának idtartamára ruházza át a sportszervezetre. A játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának minsül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség részére a sportszövetség szabályzatában megállapított módon be kell jelentenie. A sportszövetség az igazolást nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerzdésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt. (4) A munkaszerzdés idtartamának lejártával, illetve a munkaszerzdés jogszer megsznése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (5) Semmis az a szerzdés, amely a játékjog, mint személyhez fzd vagyoni érték jog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul. Ez a rendelkezés az amatr sportoló játékjogára is irányadó. 10. (1) A munkaszerzdés fennállása alatt a játékjog használati jogát megszerz sportszervezet a hivatásos sportoló elzetes írásbeli hozzájárulásával ezt a használati jogot ideiglenesen, vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettl a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt. (2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerzdését nem érinti, azt a 8. (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti kirendelésnek kell tekinteni. Végleges

átigazolás esetén új munkaszerzdést kell kötni. (3) A játékjog használatának (1) bekezdés szerinti ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettl ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi. 11. (1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerzdések kereskedelmi ügynök közvetítésével akkor köthetk meg, ha az ügynököt a sportszövetség a 23. (1) bekezdés b) pontja szerinti - szabályzatában foglalt feltételek fennállása esetén nyilvántartásba veszi, vagy ha az ügynök a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásában szerepel. A közvetítésért az ügynököt jutalék illeti meg. (2) Az ügynöki jutalék, valamint a (3) bekezdésben a sportszövetségnek fizetend hozzájárulások kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékbl. (3) A játékjog használati jogának sportoló általi átruházása esetén az igazoló sportszervezet az igazolásért az általa a sportolónak fizetett ellenérték; valamint a használati jog sportszervezetek közötti ideiglenes vagy végleges átruházása esetén a sportszervezetek közötti megállapodásban megjelölt sportszervezet ha a megállapodásban külön nem került megjelölésre, akkor az átvev sportszervezet - az átigazolásért fizetett ellenérték: a) egy százalékának megfelel összeget köteles a sportszövetségnek befizetni, valamint b) négy százaléknak megfelel összeget köteles az utánpótlásnevelést támogató sportszövetségi alapba befizetni. A SPORTFEGYELMI FELELSSÉG 12. (1) A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytathat le a versenyzvel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi. (2) A versenyzre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként: a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év idtartamra történ megvonása (csökkentése), d) pénzbüntetés szabható ki.

(3) A versenyzre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül: a) a sportszövetség versenyein történ részvételtl legfeljebb öt évre való eltiltás, b) az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történ kizárás fegyelmi büntetés is kiszabható. (4) A sportszakemberre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszövetség versenyrendszerében történ sportszakmai tevékenységtl legfeljebb öt évre való eltiltás büntetés is kiszabható. (5) A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységbl, illetve a sportszakember szakmai tevékenységbl származó éves átlagjövedelmének hat havi összegét nem haladhatja meg. Amatr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerzdés alapján tevékenyked sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (2) bekezdés c) pontjában, illetve a (3)-(4) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók. 13. (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott elírásokat vétkesen megszegi. (2) A sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) résztvev sportszervezettel szemben folytathatja le. (3) Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként: a) írásbeli figyelmeztetés, b) a sportszövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása), c) a rendezi létszám felemelésére kötelezés, d) sportszövetségi ellenr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés, e) a sportrendezvény nézk nélkül, zárt sportlétesítményben történ megtartásának elírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkett legfeljebb hat hónapi idtartamra, f) a pályaválasztási jog legfeljebb hat hónapra történ megvonása, g) a mérkzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása, h) büntet pontok megállapítása, i) nemzetközi sportrendezvényen történ részvételtl eltiltás, legfeljebb kétévi idtartamra, j) sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi idtartamra, k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, abban az esetben, ha az adott versenyrendszerben (hivatásos, vegyes, amatr) van alacsonyabb osztály, l) meghatározott számú (legfeljebb öt) versenybl vagy versenyrendszerbl (hivatásos, vegyes, amatr) történ kizárás legfeljebb egy évre, m) a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés, n) a sportszövetségbl kizárás legfeljebb egy évre,

o) legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés szabható ki. (4) A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)-m) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d) és m) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az i), illetve j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók. 14. (1) A sportfegyelmi eljárást els fokon a sportszövetség sportfegyelmi bizottsága, vagy a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata alapján a sportszövetség területi szervezeti egységének vagy tagozatának sportfegyelmi bizottsága, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség vagy fellebbviteli bizottság) folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kézbesítésével végrehajtható. A sportszövetség versenyein történ részvételtl és a sportszakmai tevékenységtl való eltiltás fegyelmi büntetést az els fokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. (2) A sportszövetség által a versenyzvel szemben a 12. (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése alapján, a sportszervezetre pedig a 13. (3) bekezdés b), e), f), i)-l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétl számított 30 napos jogveszt határidvel az érintett keresettel bírósághoz, vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. (3) A sportfegyelmi felelsségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek - e törvény és a külön jogszabály alapján - sportfegyelmi szabályzatban kell meghatároznia a sportszövetség sportfegyelmi eljárásának részletes szabályait. II. FEJEZET A SPORTSZERVEZETEK JOGÁLLÁSA A SPORTSZERVEZETEK TÍPUSAI 15. (1) Sportszervezetek a sportegyesületek és a sportvállalkozások. (2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelen alkalmazni kell: a) a nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) mködése kapcsán a nemzeti válogatottakat mködtet sportszövetségekre, b) a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidsport területén mköd azon sportszövetségekre, amelyek keretében sportolók közvetlenül a sportszövetség alapszabályában biztosított lehetség alapján sporttevékenységet fejtenek ki, c) a versenyrendszerben és a pályázatokon való részvétel szempontjából a sportiskolákra, illetve az iskolai sportkörökre.

A SPORTEGYESÜLET 16. (1) Sportegyesület az e törvényben megállapított eltérésekkel az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.), illetve a Ptk. szabályai szerint mköd olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. (2) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidsport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés mhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthet állami (önkormányzati) támogatásban. (3) Az egyesületekrl vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni. 17. (1) Sportegyesület: a) közgylését (küldöttgylését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az elz éves pénzügyi terv teljesítésérl szóló, a számvitelrl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót, b) sporttal össze nem függ tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefügg kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni érték jogainak hasznosítását is) csak kiegészít tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve mködtetése e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minsül. (2) A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgylési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja. (3) A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység: a) a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történ bejegyzéssel szerzi meg, b) nevét, székhelyét, az ügyintéz és képviseleti szervének nevét a bíróság külön alszámon tartja nyilván. (4) A sportegyesület jogutód nélküli megsznése esetén a szakosztály jogi személyisége is megsznik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelsséggel tartozik. (5) A sportegyesületre a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelen alkalmazni kell a csdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait. (6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezk kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdek sportcélra kell fordítani.

A SPORTVÁLLALKOZÁS 18. (1) Sportvállalkozásnak minsül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett f tevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. (2) Sportvállalkozás korlátolt felelsség társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve mködhet a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályai szerint. (3) A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidsport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhet. III. FEJEZET AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK A SPORTSZÖVETSÉGEK TÍPUSAI 19. (1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkez társadalmi szervezetek. (2) Az országos sportági szakszövetségre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A sportszövetségek típusai a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel: a) országos sportági szakszövetségek, b) sportági szövetségek, c) szabadidsport szövetségek, d) fogyatékosok sportszövetségei, e) diák- és fiskolai-egyetemi sport sportszövetségei. (4) A sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni. AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉG 20.

(1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. (2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenyked sportszervezetek felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet magára nézve köteleznek elfogadja a szakszövetség alapszabályát. (3) A szakszövetségre amennyiben e törvény eltéren nem rendelkezik az Et. társadalmi szervezetekre és a Ptk. Egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelen alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség mködhet. (4) Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre: a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy b) amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (AGFIS). (5) Szakszövetségnek a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenen csak olyan sportszövetség minsülhet, amelynek: a) legalább tíz, az adott sportágban tevékenyked sportszervezet a tagja b) legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) mködtet, c) versenyrendszerében rendszeresen legalább száz f, sportági versenyengedéllyel rendelkez sportoló vesz részt. 21. (1) A szakszövetséget a Fvárosi Bíróság hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba. (2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a magyar megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a közhasznú szervezetekrl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) szabályai alapján közhasznú, illetve kiemelkeden közhasznú szervezetnek minsíthet. 22. (1) A szakszövetség alapvet feladata: a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszer mködését, b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos bajnokságot, a magyar kupát stb.), meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkzéseken való részvételét, c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, d) mködtetni a nemzeti válogatott kereteket, elsegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken, e) meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az

utánpótlás-nevelés fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvalósításáról, f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek eltt, valamint a nemzetközi sportéletben, g) az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közremködni a tagok közötti viták rendezésében, elsegíteni a sportágában mköd sportszakemberek képzését és továbbképzését, h) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról. (2) A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen: a) gondoskodik a sportágában a versenyzk nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek, b) megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzk külföldi, valamint a külföldi versenyzk Magyarországon történ versenyzéséhez, c) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszeg versenyzkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol, d) érvényesíti a doppingtilalmat, e) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket. (3) A sportág céljainak elérése érdekében a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerzdéseket köthet, ideértve e törvény 36-37. -ban meghatározott módon a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni érték jogok hasznosítását is. 23. (1) A sportág rendeltetésszer mködése érdekében a külön jogszabályokban elírt más szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefügg szabályzatokat köteles megalkotni: a) versenyszabályzat, b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, c) sportfegyelmi szabályzat. (2) Amennyiben a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) mködtet, úgy a versenyszabályzatban külön rendelkeznie kell a hivatásos vagy a vegyes bajnokságban részt vev sportszervezetekkel, illetve sportolókkal szemben támasztott követelményekrl. (3) A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág jellegének megfelelen a sportolók élet-, sportbaleset- és vagyonbiztosításának rendszerérl. (4) A szakszövetség - a 36-37. -ban foglaltakra figyelemmel - szabályzatban

rendelkezhet a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni érték jogok hasznosításáról. (5) A szakszövetség szabályzataiban köteles a környezet- és természetvédelmi, valamint a közbiztonsági követelményeket, amennyiben pedig a sporttevékenységben állatok is részt vesznek, az állatok védelmérl és kíméletérl szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglalt elírásokat is érvényesíteni. 24. (1) A szakszövetség szervezeti felépítésére az Et. elírásait a következ eltérésekkel kell alkalmazni: a) a szakszövetség legfelsbb szerve a tagok képviselibl álló közgylés. A szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgylés hatáskörét küldöttgylés is gyakorolhatja. A küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani, b) amennyiben ezt az alapszabály lehetvé teszi az arányosság elvének betartásával, egy tagszervezet több képviselt, illetve küldöttet is küldhet a közgylésre, illetve a küldöttgylésre, c) a közgylést (küldöttgylést) a szakszövetség ügyintéz képvisel szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét, és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is, d) a szakszövetség közgylésének (küldöttgylésének) legalább három tagból álló ellenrz testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenrzésére. Ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) mködtet, az ellenrz testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia. A közgylés (küldöttgylés) a pénzügyi beszámolóról az ellenrz testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat. (2) A szakszövetség közgylése (küldöttgylése) kizárólagos hatáskörébe tartozik: a)az alapszabály megállapítása, illetve módosítása, b) a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása, c) az elz évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása, d) a szakszövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenrz testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, e) a szakszövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása, f) a szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása, g) gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételrl szóló döntés, h) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról, i) a szakszövetség 28. szerinti sportági szövetséggé való átalakulása,

j) mindaz, amit e törvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a közgylés (küldöttgylés) kizárólagos hatáskörébe utal. (3) A közgylés (küldöttgylés) akkor határozatképes, ha a tagok képviselinek (küldötteknek) több mint a fele jelen van. A közgylés (küldöttgylés) ha az alapszabály másként nem rendelkezik a jelenlév képviselk (küldöttek) több mint felének szavazatával (egyszer szótöbbséggel) és nyílt szavazással hoz határozatokat. (4) Az elnökség az elnökkel együtt legalább öt tagból áll. A közgylés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenrz testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki nem a tag képviselje. A szakszövetség az alapszabályában határozza meg a további tisztségviselk megválasztásával kapcsolatos elírásokat. (5) Az elnökség és az ellenrz testület elnöke, illetve tagjai megbízatásának idtartama legfeljebb öt év lehet. Ezek a tisztségviselk újraválaszthatók, de a közgylés (küldöttgylés) által megbízatásuk lejárta eltt is visszahívhatók. 25. (1) A szakszövetség közgylése (küldöttgylése) alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait jogi személyiséggel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység vezetésének és mködésének rendjét a szakszövetség állapítja meg. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelsséggel tartozik. (2) Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, köteles hivatásos tagozatot létrehozni, és azt jogi személlyé nyilvánítani. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban. (3) Amennyiben a szakszövetség területi (regionális, megyei, városi stb.) szervezeti egységeket hoz létre és ezeket jogi személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgylése: a) engedélyezheti a területre utaló (pl.: megyei szövetség ) elnevezés használatát a szervezeti egység részére, b) a területi szervezet részére olyan vezetési-szervezeti rendet állapíthat meg, mely szerint a szakszövetség adott területen székhellyel rendelkez tagjai gylésükön maguk választhatják meg a szervezeti egység vezetit, c) a területi szervezet illetékességi területén székhellyel rendelkez tagjai tagdíját a területi szervezet rendelkezésére bocsáthatja, és ez által is biztosíthatja a szervezeti egység önálló gazdálkodásának lehetségét, d) lehetvé teheti, hogy a területi szervezetek saját nevükben szponzorálási szerzdéseket, illetve a helyi önkormányzatokkal támogatási szerzdéseket kössenek, és az ebbl származó bevételekkel maguk rendelkezzenek, e) lehetvé teheti, hogy más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jelleg társadalmi szervezeteket hozzanak létre. (4) A területi szervezeti egységekre megállapított szabályokat megfelelen alkalmazni kell a szakszövetség jogi személy szervezeti egységgé nyilvánított

tagozataira, testületeire és szakágaira is. (5) A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége: a) a jogi személyiségét a Fvárosi Bíróság nyilvántartásába történ bejegyzéssel szerzi meg, b) nevét, székhelyét, az ügyintéz és képviseleti szervének nevét a Fvárosi Bíróság külön alszámon tartja nyilván. 26. (1) A szakszövetség elssorban a tagdíjakból, szponzori bevételekbl, a kereskedelmi jogai értékesítésébl származó bevételekbl, valamint központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik. (2) A szakszövetség csak olyan gazdasági vagy közhasznú társaságban vehet részt, amelyben felelssége korlátozott, és e korlátozott felelsségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét. (3) A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve a kártérítési felelsség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek mködésébl származó bevételek is. 27. (1) A szakszövetség mködése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. (2) Az ügyész keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti a szakszövetség ügyintéz -képvisel szervének tevékenységét, és a tevékenység irányítására felügyel biztost rendelhet ki, ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követ két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszer gazdálkodás nem állítható helyre, a felügyel biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség bírósági feloszlatásának kezdeményezésére. (3) a) A szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megsznése esetén a hitelezk kielégítése után fennmaradó vagyont annak a sport köztestületnek a rendelkezésére kell bocsátani, amelynek a szakszövetség a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megsznése eltt tagja volt. b) Ha a szakszövetség több sport köztestületnek is tagja volt, a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megsznése esetén a hitelezk kielégítése után fennmaradó vagyont egyenl arányban kell felosztani a sport köztestületek között. c) Ha a feloszlatott, vagy jogutód nélkül megsznt szakszövetség egyik sport köztestületnek sem volt a tagja, a hitelezk kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdek sportcélra kell fordítani. A SPORTÁGI SZÖVETSÉGEK 28.

(1) A sportági szövetség az Et. alapján mköd társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Egy sportágban egy országos sportági szövetség alapítható, de sportági szövetség nem csak országos jelleggel mködhet. (2) A szakszövetségnek az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feladatait az országos sportági szövetség akkor láthatja el, ha nem felel meg a 20. (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és: a) sportágában szakszövetség nem mködik, továbbá b) sportágában legalább három földrészrl, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer mködik, c) a b) pont szerinti sportági szakszövetség tagja, d) legalább a sportágában tevékenyked tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz - versenyengedéllyel rendelkez versenyz vesz részt, e) legalább három éve folyamatosan országos jelleg versenyrendszert mködtet, f) szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezvé tett szabályzatokkal. (3) Az országos sportági szövetséget megfelelen megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek. (4) Az országos sportági szövetség felvételét kérheti a Nemzeti Sportszövetségbe. (5) A sportági szövetség állami támogatásban részesíthet. (6) Ha a sportági szövetség a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel országos sportági szövetség, ezt a bírósági nyilvántartásban kifejezetten fel kell tüntetni. A SZABADIDSPORT SZÖVETSÉGEK ÉS A FOGYATÉSKOSOK SPORTSZÖVETSÉGEI 29. (1) A szabadidsport szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szervezd, a szabadids sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. (2) A fogyatékosok sportszövetségei alapveten a fogyatékossági ágak szerint sérülés-specifikusan szervezd, a fogyatékosok verseny- és szabadid sportját szolgáló, sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. (3) A fogyatékosok országos sportszövetségei elláthatják mindazon feladatokat, és gyakorolhatják mindazon jogköröket, amelyeket a szakszövetségek ellátnak és gyakorolnak. A diák- és a f iskolai-egyetemi sport sportszövetségei 30. (1) A diák- és fiskolai-egyetemi sport sportszövetségei a diák- és fiskolai egyetemi sport versenyeinek (a továbbiakban együtt: diáksport verseny)

szervezésére, illetve az abban való közremködésre létrehozott országos sportszövetségek. (2) Az országos diák- és fiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által, illetve közremködésükkel szervezett diáksport versenyeken résztvev sportoló a tanulói-, hallgatói jogviszonya alapján diáksportolónak minsül függetlenül attól, hogy versenyz vagy szabadids sportoló. (3) A diáksport versenyek elkülönülnek a szakszövetség vagy az országos sportági szövetség versenyrendszerében szervezett versenyektl. (4) A diáksport versenyeket a diák- és fiskolai-egyetemi sport sportszövetségei önállóan az adott sportág szövetségével egyeztetve írják ki. IV. FEJEZET A SPORT VERSENYRENDSZERE 31. (1) A sportszövetség: a) amatr, b) hivatásos, c) vegyes (nyílt) versenyrendszert mködtethet (bajnokságot írhat ki). (2) Amatr versenyrendszerben (bajnokságban) az amatr sportolók és sportegyesületek mellett hivatásos sportolók, illetve sportvállalkozások csak a sportszövetség versenyszabályzatában megállapított feltételek mellett vehetnek részt. E feltételek keretében a sportszövetség korlátozhatja a sportvállalkozás által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát. (3) A sportszövetség hivatásos versenyrendszert (bajnokságot) csak az amatr bajnokság mellett írhat ki. Hivatásos versenyrendszer (bajnokság) helyett vegyes (nyílt) bajnokság is kiírható. (4) Hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) a hivatásos sportolók és sportvállalkozások mellett sportegyesület csak akkor vehet részt, ha a sportszövetség versenyszabályzata ezt lehetvé teszi, és ha a sportegyesület a hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) résztvev szakosztályát jogi személlyé nyilvánította. A hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) induló sportegyesületnek, illetve jogi személy szakosztályának mindazon pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai feltételeket teljesíteni kell, amelyeket a sportszövetség versenyszabályzata a hivatásos versenyrendszer (bajnokság) résztvevire nézve megállapít. (5) Hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) résztvev sportvállalkozások amatr sportolókat, sportegyesületek pedig hivatásos sportolókat egyaránt foglalkoztathatnak. A sportszövetség szabályzatában a hivatásos és amatr sportolók számára, illetve arányára kötelez szabályokat állapíthat meg. (6) Vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) amatr és hivatásos sportolók, sportegyesületek és sportvállalkozások egyaránt korlátozás nélkül részt vehetnek. 32. (1) Versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása. (2) Azt, hogy a sportszervezetnek nincs kilencven napnál régebben lejárt

köztartozása, a sportszervezetnek a versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezéskor, illetve ha a versenyrendszer versenyeire versenyenként kell nevezni, az évenkénti els nevezésekor kell igazolnia. (3) A kilencven napnál régebben lejárt köztartozás nélkül történ mködésnek a versenyrendszer (bajnokság) egész idtartama alatt fenn kell állnia. Ha ilyen köztartozás fennállása a versenyrendszer (bajnokság) közben kerül megállapításra, a sportszervezetet a versenyrendszerbl (bajnokságból) fegyelmi eljáráson kívül ki kell zárni. A kizárt sportszervezettel jogviszonyban álló sportolók egyéni sportágakban a versenyrendszer (bajnokság) kizárás eltti versenyein elért eredményeit a kizárás nem érinti. (4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a sportszövetség írásbeli kérelmére, annak kézhezvételétl számított tizenöt napon belül tájékoztatást köteles nyújtani a sportszövetség versenyrendszerében (bajnokságában) résztvev sportszervezetek köztartozásairól. A köztartozás ténye és mértéke közérdek adatnak minsül. 33. (1) Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 32. (1) bekezdésében foglalt eseten túlmenen: a) az a sportvállalkozás, illetve az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint csd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, b) az a sportegyesület, amely elhatározta feloszlását, illetve amellyel szemben az ügyészség a sportegyesület feloszlatására irányuló kérelmet nyújtott be a bírósághoz, c) az a sportvállalkozás, amelynél végelszámolási eljárás indult. (2) A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerzdés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha: a) a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át, b) a sportvállalkozás az amatr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási jogát a tagjaként mköd sportegyesületre ruházza át. (3) Ha a sportszervezet általános jogutóddal sznik meg, az indulási jog az általános jogutódra átszáll. Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül sznik meg, az indulási jog megsznik. (4) Ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, illetve nevét megváltoztatja és a változás a sportszervezet indulási jogát érinti, a sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy a változás az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy a változást végrehajtó sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. Az elnökségnek az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétl számított harminc napos jogveszt határidn belül keresettel bírósághoz, illetve a 47. szerint a Sport Állandó Választott bírósághoz fordulhat.

34. (1) A sportszövetségnek a versenyszabályzatában a hivatásos, illetve a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) résztvev sportszervezetek számára azonos pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai követelményeket kell megállapítania. (2) A sportszövetség a hivatásos, illetve vegyes versenyrendszerre (bajnokságra) vonatkozó szabályzatában: a) elírhatja a nevezés leadásával egyidejleg meghatározott összeg óvadék letételét. Az óvadékot a sportszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie, és azt a bajnokság befejezésekor a kamatokkal együtt a bajnokság befejezésétl számított nyolc napon belül vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a bajnokságot nem fejezi be, az óvadék a sportszövetséget illeti, b) a sportlétesítmény technikai színvonalával, illetve a sportesemény rendezésével kapcsolatban az amatr bajnoksághoz képest többletkövetelményeket állapíthat meg, c) meghatározhatja a sportszervezet által kötelezen foglalkoztatandó hivatásos sportolók, továbbá a sportszervezet által az utánpótlás (tartalék) bajnokság (ok)ban indítandó csapatok, illetve versenyzk számát, d) elírhatja a sportszervezet elz évi pénzügyi beszámolójának, illetve tárgyévi pénzügyi tervének a sportszövetséghez történ benyújtását, e) elírhatja, hogy a sportszervezet köteles a sportszövetség könyvvizsgálójának betekintést biztosítani a sportszervezet könyveibe, illetve köteles felhatalmazást adnia az adóhatóság, és a számláját vezet bank számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól, és pénzügyi forgalmáról annak kérelmére - a sportszövetség könyvvizsgálóját tájékoztassa. (3) A sportszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részérl fizethet munkabér és egyéb juttatások együttes fels határát, továbbá a részére fizethet igazolási, valamint átigazolási juttatások legmagasabb mértékét, és a sportszervezet adott sportágban tevékenyked összes hivatásos sportolója részére fizethet valamennyi juttatás fels határát. (4) A sportszövetség hivatásos tagozata a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerzdést köthet. V. FEJEZET KERESKEDELMI SZERZDÉSEK 35. (1) Szponzorálási szerzdésben a szponzor természetes vagy jogi személy, illetve jogi személységgel nem rendelkez szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetvé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.