Szentes Város SPORTKONCEPCIÓJA I. Bevezető 1996-ban az akkori Művelődési, Oktatási és Sportbizottság, valamint a városi önkormányzat által elfogadott városi sportkoncepció a helyi és az országos sportéletben bekövetkezett változások miatt felülvizsgálatra, átdolgozásra szorul. Magyarországon a sport helyzete a rendszerváltás ideje óta nagy átalakuláson ment keresztül. Azok a pillérek, amelyek az ország sportját tartották megszűntek, illetve átalakultak. Az állam, mint a magyar sport fő szponzora, csökkentette szerepvállalását, a nagy vállalatok megszűntek, vagy átalakultak, mellyel újabb pillér dőlt össze a sportot tartó szerkezetben. Az állam felmérte, hogy a sportfinanszírozást, annak törvényi kereteit, az átalakult szerkezetet más alapokra kell helyezni. 1996. és 2004. között három sporttörvényt és több módosítást fogadott el az Országgyűlés. A változások következtében nagyobb terhek hárulnak az önkormányzatokra a sportfinanszírozás, a feltételrendszer kialakítása, a működtetés terén. Alkotmányunk biztosítja minden, a Magyar Köztársaság területén élő embernek a sporthoz, a mozgáshoz való jogát. Napjainkban egyre többen ismerik fel, hogy a sport nemcsak a fizikai, szellemi kondíciónk megőrzése, hanem közérzetünk, egészségünk jobbá tételére is hivatott, de számuk még mindig kevés. Szentes város sportkoncepciójának célja, hogy meghatározza azokat a közép és hosszú távú feladatokat, amelyek a sporttörvénnyel, valamint az Európai Sport Charta-ban megfogalmazott eszmékkel összhangban lehetővé teszik, mind a lakosság egészségesebb, mozgásgazdag életmódjának, mind az élsportra hivatott fiatalok sportolási lehetőségének kialakulását, kialakítását. A testkultúra, a testnevelés és a sport összetett fogalomkör. Számos területe van (testnevelés, gyermek-, ifjúsági- és diáksport, utánpótlás-nevelés, szabadidősport, versenysport, turizmus, sportegészségügy, szakemberképzés és továbbképzés), amelyek szoros egységet alkotnak, de külön-külön is fontosak. A helyzetelemzést célszerű sportterületenként elvégezni.
2 II. Helyzetelemzés Szentes város általános jellemzése Szentes a Nemzet Sportvárosa, a megye nagyságrendileg harmadik városa. Szentes Magyarország alföldi részén, Csongrád megye északi felében, a Tisza bal partján, a Körösből eredő Kurca két oldalán terül el. A település tengerszint feletti magassága 78,5-85 méter, jellegzetesen sík vidék. Éghajlata kontinentális, legfőbb jellemzője a forró nyár, a hosszan tartó meleg ősz és az enyhe tél. Hagyományosan jó gabonatermő vidék; különösen fejlett kertészeti kultúrája. A város lakónépessége 1980-2003. között Évek Népesség (fő) 1980. 34613 1985. 34400 1990. 33163 1995. 32931 2000. 32122 2003. 31409 Népesség alakulása 1980-2003 között Fő 35000 34000 33000 32000 31000 30000 29000 1980. 1985. 1990. 1995. 2000. 2003. Népesség Évek
3 A város népességének kor szerinti megoszlása 2003-ban Korcsoport fő 0-14 évesek 5016 15-29 évesek 6693 30-39 évesek 4233 40-59 évesek 8840 60 év felett 6627 Összesen: 31409 21% 28% 16% 14% 21% 0-14 évesek 15-29 évesek 30-39 évesek 40-59 évesek 60 év felett Aktív keresők alakulása 32% fizikai szellemi 68% Az aktív keresők 68%-a fizikai, 32%-a szellemi foglalkozású. A városban 5.485 diák tanul 8 alapfokú és 5 középfokú oktatási intézményben. Az általános iskolák közül ötöt a városi, egyet a megyei önkormányzat, egyet-egyet pedig a katolikus és a református egyházak tartanak fenn. Az öt középiskolát a megyei önkormányzat működteti. Szentes városában a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők száma az országos átlag fölött van. A rendellenességek kialakulását nagymértékben befolyásolja a helytelen táplálkozás, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog) elterjedése, a stressz és nem utolsó sorban a megfelelő, rendszeres mozgás hiánya. A rendszeres testedzésre különösen nagy figyelmet kellene fordítani, hiszen ennek élettani hatásai rendkívül jók, ennél fogva ezek nagy szerepet játszanak a betegségek megelőzésében. A rendszeres mozgás (sportolás) nemcsak az érrendszer és a szív állandó kondícióban tartását segíti elő, hanem kedvező élettani hatást gyakorol a különböző izületi és reumatikus betegségek kialakulásának megelőzésére, valamint a légző- és emésztőszervrendszer kifogástalan működésére. Napjaink egyik legsúlyosabb problémája a drogfogyasztás, mely leginkább a fiatalok körében terjed. A sport, a mozgás nemcsak a fiataloknak a fizikai képességei fejlesztésének, hanem szabadidejük hasznos eltöltésének is, így a prevenciós feladatok megvalósításának is hatékony eszköze.
4 Szentes város létesítmény feltételei A város sportlétesítményeinek döntő többsége önkormányzati tulajdonban van. Az oktatási intézmények sportlétesítmény-helyzete és azok műszaki állapota országos átlag felettinek mondható. A városban a 90-es években központi segítséggel 8 tornaterem épült (csarnok 4). Mára az iskolák döntő része rendelkezik megfelelő teremmel, illetve sportudvarral. Az egyesületek által igénybevett létesítmények a Sportközpontnál koncentrálódnak. Állapotuk igen változatos képet mutat, hasonlóan az eszközfelszereltségük is. A legégetőbb problémát a kiszolgáló helyiségek műszaki állapota jelenti, melyen pályázati pénzek bevonásával és sportegyesületi összefogással lehet változtatni. (1. sz. melléklet) Iskolai testnevelés, diáksport A testnevelés a közoktatási intézményekben a sok tantárgy közül csak az egyik. Jelentősége azonban az egészségmegőrzés, a személyiségfejlődés, a testben és lélekben harmonikus, munkabíró generáció felnövekedése szempontjából az iskolai tantárgyak fölé emeli. A központi előírások a kerettantervben határozzák meg általában a testnevelés tantárgy céljait és feladatait. Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenység és az ehhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik (molirikus) képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét és igénylik azt. A testnevelés célja továbbá (5-8. évfolyamon) figyelembe véve azokat az élettani és lélektani változásokat, amelyek az életszakaszt jellemzik, hogy támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, ragadja meg a koordinációs alapkészségeinek utolsó éveit, fejleszsze cselekvési biztonságukat, sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Az egészséggel kapcsolatos feladat a testi fejlődésérés támogatása, higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése, az ortopédiai változások megelőzése, ellensúlyozása, megfelelő felkészítés a keringési és légzőszervi megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére.
5 Mozgáskultúra fejlesztése terén feladata a mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, az úszás elsajátítása, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, a feladatmegoldáshoz kapcsolódó ismeretek átadása. Ezen túlmenően a tantárgy feladata tanulási, játék- és sportélmények, valamint teljesítmény, a kollektív siker örömének nyújtása, s ennek segítésével az értékes személyiségvonások fejlesztése. Az iskolai testnevelés tanítási órákból és tanítási órán kívüli tevékenységből áll. A heti tanítási órák száma a tantárgyak rendszerében korlátozott, egyéb fontos nevelési-oktatási célok miatt meghatározott. A 90-es években a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével a testnevelés is új kereteket kapott. A NAT meghatározta, hogy egyes iskolai évfolyamok milyen heti-évi óraszámban, milyen követelményekkel tanulhatnak. A testnevelés szempontjából a NAT bevezetése kevéssé sikeres. A sporttörvény tervezet Az iskolai sport támogatása c. fejezetében azt javasolta, hogy az elsőtől a negyedik évfolyamig heti öt, az ötödiktől a nyolcadik évfolyamig legalább heti négy, a további évfolyamokon pedig legalább heti három testnevelési órát tartsanak. Ez nem került bele a sporttörvénybe. A központi költségvetés a diáksport feltételeinek javítására külön tanulói normatívát állapított meg. E normatíva tanulónként 1.200,-Ft. A városban a testi nevelés személyi feltételei megfelelőek, a pedagógus utánpótlás biztosított. Az alsófokú intézményekben 17 testnevelő, a középfokú oktatási intézményekben 11 testnevelő dolgozik. A város diáksportja stabil, jól szervezett. A versenyprogramokat a Városi Diáksport Bizottság koordinálja. A bizottságon belül alsófokú és középfokú tagozat működik. A központi normatíván túl a város a sporttámogatási keretösszeg 10%-kal segíti a diáksportot. A városi versenyek lebonyolításához biztosítottak a pénzügyi feltételek. A magasabb szintű (megyei, területi, országos) versenyeken való részvétel a VDSB támogatásával, pályázati pénzek bevonásával biztosított. A diákolimpiai versenyrendszerben indulni tudtak és a továbbítást is vállalhatták intézményeink. A városban az oktatási intézményeknél iskolai sportkörök (ISK), diáksportkörök (DSK), diáksport-egyesületek (DSE) működnek, partnerként segítve a VDSB munkáját, gazdagítva a tanórán kívüli testnevelési és sporttevékenységet, működtetik a közoktatásban tanuló fiatalok sportfoglalkoztatási és versenyrendszerét. A Megyei Diáksport-szövetség kiemelkedő tevékenységet folytatónak minősítette a Diáksport Bizottság munkáját. A diáksport munkáját eredményesen segíti a testnevelői munkaközösség. A város példamutató módon megszervezi a városkörnyéki települések versenyeit is és helyt ad megyei döntők lebonyolításának is.
6 Szabadidősport A szabadidősport a lakosság egészségi állapotának megőrzésében, fizikai teljesítőképességének fenntartásában bír kiemelt fontossággal. Ez össztársadalmi, családi és egyéni ügy, mindenki érdeke. Elsősorban nem anyagi kérdés, hanem szemléletmód, életmód és életvitel. Az elmúlt évtizedekben kialakult új életstílus legfontosabb jellemzője a mozgásszegénység. Egyre kevesebb a fizikai aktivitás, más oldalról az emberek többsége egyre kevesebb szabadidővel rendelkezik. Ehhez járul még a városunkra is jellemző szemléletmód: a lakosság egy részénél az egészségmegőrzés, ennek eszközeként a sportolás az értékrendben nem a megfelelő helyen áll. Ez tükröződik a rendszeresen és öntevékenyen sportolók viszonylag alacsony számában is. A város szabadidősportja az elmúlt években szervezettebbé vált. Az 1993-ban alakult Csongrád Megyei Szabadidősport Szövetségnek alapító tagja Szentes Város Önkormányzata. 1993 óta a megyei szövetség elnökségében delegált tagja van a városnak, így aktív részese vagyunk a megyei programok kialakításának és lebonyolításának. Több szabadidősport tevékenységre szakosodott egyesület működik a városban: Szabadidős Sport Klub, Delfin Egészségmegőrző Sportclub, Szentesi Vasutas SC., KONTAVILL Szabadidős Sportklub, Tisza Szabadidős Sport Klub. Az egyesületek szervezésében több városi amatőr bajnokság kerül megrendezésre (kispályás labdarúgás, asztalitenisz, teke, teremlabdarúgó városi bajnokság, tenisz). Több kiemelt országos és megyei szabadidősport rendezvénynek hagyományosan résztvevője a város (a Kihívás Napja, Országos Női Sportnap, Világ Gyalogló Nap, megyei Amatőr Kupák). A város több szabadidősportos rendezvénye vált közkedveltté: Aerobic Nap, Megyei Amatőr Sportnap, Országos Pedagógus Úszóverseny, Nemzetközi Senior Úszóverseny, Óvodától az Olimpiáig Úszóverseny, Európai Amatőr Vízilabdacsapatok Fesztiválja, HUNGERIT Kupa Városi Teremlabdarúgó Bajnokság. Örvendetesen szaporodtak a munkahelyi sportnapok is, amelyek egy kezdődő szemléletváltás bizonyítékai. Közkedveltek a nők körében az aerobic foglalkozások, melyeket több helyszínen és rendszeres formában szerveznek. A megfelelő szintű irányítás és koordinálás érdekében szükséges lenne egy városi szövetség létrehozása, mely tagja lehetne a Magyar Szabadidősport Szövetségnek.
7 Versenysport A magyar sport eredményeivel már több évtizede a nemzet sikerágazatai között foglal helyet. Ennek alapja az volt, hogy az állam és a sportirányítás koncentrálta az anyagi, erkölcsi, emberi értékeket. A rendszerváltással egy időben azonban változások következtek be. Az elmúlt évek változásai jól érzékelhetők a város sportéletében is. A versenysport korábbi finanszírozási módja és formája már nem valósul meg. Az egyesületi bázisként működő vállalatok, gazdasági szervezetek többsége felbomlott, átalakult és megszűnt az a háttér, mely korábban fenntartója volt a sportegyesületeknek. A korábbi nagy egyesületek egy szakosztályos kisegyesületekre osztódtak. Ez a tendencia észrevehető az egyesületek számának növekedésében. 1996-ban 16 sportegyesület, 2003-ban 31 sportegyesület volt a városban. A város versenysportjának talpon maradásához a tehetséges sportolók, versenyzők, a kiváló szakemberek munkája mellett döntően hozzájárult az önkormányzat anyagi erkölcsi támogatása, így a sportegyesületek jelentős részének fő támogatója jelenleg is a városi önkormányzat. A megye versenysportja a két megyei jogú város mellett Szentes városára koncentrálódik. Az egyre nehezedő körülmények ellenére Szentes város előkelő helyet vívott ki az országos ranglistán. A versenysport területén a szinten tartás volt a fő cél, ami még sikeresen megvalósult (2. sz. melléklet). Szentesen a versenyszerű sportolók amatőr sportegyesületi tagokként sportolnak. Annak ellenére, hogy városunknak nincs sportiskolája még mindig az élsport utánpótlás-nevelő bázisának számít. A tehetségeket felnevelő szakosztályok a felnőtt korba kerülő sportolókat egy-két kivételtől eltekintve, a megfelelő körülmények, illetve támogatás hiánya miatt nem tudják a városban tartani. A város nemzetközi kapcsolatai a sportban több formában valósulnak meg: A testvérvárosi kapcsolatok legkönnyebben a sport területén valósultak meg és váltak rendszeressé az adottságoknak megfelelően. A város jelenleg 8 várossal alakított ki testvérvárosi kapcsolatokat. Bácskatopolya, Buňol, Markröningen, Dumbrovita (Új Szentes), Sankt Augustin, Askhelon, Karina és városaival. Jelentősek az egyesületek, a sportág eredményei alapján kialakult nemzetközi kapcsolatai: vízilabda, labdarúgás, karate, táncsport. A város több nemzetközi verseny színhelye volt az elmúlt időszakban (BEK, Európa Bajnokság, Nemzetközi tornák). Bácskatopolyával 2003-ban a testnevelői munkaközösség is kialakított szakmai kapcsolatot a város testnevelőivel.
8 Szentes város sportkoncepciója Az önkormányzat a helyi sporttevékenység támogatása során arra törekszik, hogy megőrizze Szentes sporttörténeti hagyományait, értékeit, biztosítsa a helyi társadalom sport iránti igényeinek kielégítését. Meghatározza a sportfeladatok ellátásának támogatási formáit és így lehetőséget biztosít Szentes város polgárainak a sporthoz való jogaik gyakorlására. Az önkormányzat sportfeladatai ellátásának biztosítása érdekében sportkoncepciót alkot, melyet 2 évenként felülvizsgál. I. A sportkoncepcióban az alábbi témakörök szakmai célkitűzéseit fogalmazza meg: 1. sportirányítás, sportkapcsolatok 2. iskolai sport, diáksport 3. versenysport, utánpótlás-nevelés 4. szabadidősport, rekreáció 5. sportlétesítmények 6. sportegészségügy, sportszakember képzés 7. sportfinanszírozás II. Az önkormányzat a helyi sport céljainak megvalósítása során hangsúlyos feladatának tekinti az alábbiakat: a) Az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények sportszakmai igények alapján történő működtetése, karbantartása, a település alkalmassá tétele a szabadidő kultúrált eltöltésére. b) Az önkormányzat saját anyagi forrásának, valamint állami (pályázati) pénzeszközök bevonásának segítségével a meglévő sportlétesítmények fejlesztése, illetve új korszerű sportlétesítmények építése. c) A település polgárai számára a szabadidősport, a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és családok sportjának, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és fogyatékosok sportjának segítése, melynek módozatai: az egészséges életmód kialakítása, valamint a fenti célok érdekében rendszeres sportolási (versenyzési) lehetőségek megszervezése, az önkormányzat éves költségvetéséből a sportkoncepcióban meghatározott feltételek mellett anyagi segítségnyújtás a rendszeres sportoláshoz. d) Adottságainak megfelelően részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban, a város nemzetközi sportkapcsolatainak kialakításában.
9 e) A tanulóifjúság iskolarendszeren kívüli sportolási, testedzési feltételeinek megteremtése, támogatása, mely feladat megvalósításának színterei: az iskolai sportszakkörök, diáksportkörök, városi szintű diáksport versenyek, az egyéb diáksport versenyek. f) Együttműködés a helyi, megyei és országos sportirányító szervekkel az önkormányzat sporttörvényből adódó feladatának ellátása érdekében, a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködés, munkájuk segítése, a város sportkoncepciójának hatékony megvalósítása érdekében. g) A település területén működő sportszervezetek sportszakmai munkájának segítése, támogatása, melynek módozatai: központi támogatás elnyerésével (normatíva) sportágra szakosított iskolai osztály működtetése, városi, megyei, országos, illetve nemzetközi sportversenyek szervezése, önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények kedvezmények, illetve támogatott használatának biztosítása, az önkormányzat éves költségvetéséből támogatás biztosítása, az önkormányzat éves költségvetéséből támogatás biztosítása sportszervezetek számára, az érvényes sportkoncepció alapelvei szerint. (3. sz. melléklet) h) A város kulturális programjába és hagyományaiba illő sportrendezvények szervezése i) Közreműködés a sportszakember képzésben a Csongrád Megyei Sporthivatal együttműködésével, valamint közreműködés az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben. j) Sportegészségügy területén a sportorvosi ellátás biztosítása, a város testkultúrája számára. III. 1.) Az önkormányzat a helyi sportfeladatok megvalósításában résztvevő önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítményeket működtető intézményeket ellátandó sportfeladataik arányában támogatásban részesíti. 2.) Szentes város sportját meghatározó sportkoncepció megvalósítása érdekében az önkormányzat mindenkori éves működési költségvetésének főösszegéből sporttámogatást biztosít az alábbiak szerint:
10 a) A város élsportjában és utánpótlás nevelésében kiemelkedő teljesítményt nyújt sportszervezetek számára az Ifjúsági és Sportbizottság javaslata alapján, szakmai munkájuk és működőképességek érdekében anyagi támogatást biztosít. Az önkormányzat megállapodást köt az érintett sportszervezetekkel, melyben az ellátandó feladat arányában meghatározza a szakmai elvárásokat. b) Az a) pont hatálya alá nem tartozó diáksport szervezetek számára sporttámogatást biztosít, melynek összértéke a sporttámogatási keretösszeg 10%-a. A sporttámogatások sportszakmai célú felhasználását a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi. 3.) Az önkormányzat a város versenysportja érdekében a tulajdonában és működtetésében lévő sportlétesítmények vonatkozásában kedvezményes és támogatott használatot biztosít a sportszervezetek számára. Sportlétesítmények kedvezményes, támogatott használóinak köre: Szentesi TE. Szentesi Vízisport Klub Szentes Városi Úszóklub Szentesi Kinizsi TE. Delfin ESC. Bertók SC. Szentesi Senior SK. Szentesi Tenisz Klub Four Diamond SE. Szent Jupát SK. Szentesi Kosárlabda Klub Szabadidős Sportklub VDSB Zöldág MSE. Szilver TSE.
11 Ajánlás az önkormányzati költségvetésből származó pénzeszközök felosztásának egységes rendszerére Az önkormányzati támogatás elosztása alap: a mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében a működési költségvetés céltartalékkal, illetve a forráshiány összegével korrigált 1%-a Az 1% elosztásának alapelvei: Diáksport támogatás 10% Versenysport támogatása 70% Rendezvények támogatása 10% Szabadidős sport támogatása 4% Tartalék alap 6% A teljes keret elosztása a versenysport támogatásra figyelemmel az alábbi pontrendszer szerint kerülhet megvalósításra: Alappontok 100 pont Sportegyesület 2 pont Fizető tagonként (legalább 8 hónap) fő 2 pont Versenyzőként (csapat jkv.+4 fő) fő 1 pont Pályázaton nyert összegek (nem helyi) 1.000,- Ft-onként 1 pont 1% adófelajánlás összege 1.000, Ft-onként 1 pont Csapat sportágak minősítés szerinti pontértékei: Labdarúgás (megyei osztály) 10 pont NB III. osztály 50 pont NB II. osztály 200 pont Bajnokságban szereplő utánpótlás csapatok csapatonként 30 pont Kézilabda megyei osztály 10 pont NB II. 100 pont Utánpótlás csapatonként 30 pont Egyéb csapat (legalább 3 fő) NB III. 10 pont NB II. 40 pont NB I/B 100 pont NB I. 300 pont Utánpótlás csapatonként 30 pont Részvétel a magyar kupában Egyéni Csapat 1 pont 10 pont A sportág hivatalos világversenyén részvételi jog megszerzése 500 pont
12 Sportegyesületek támogatásának elvei Az önkormányzat támogatási keretösszege által segíti a sportegyesületek működését az alábbi kategóriák szerint: 1.) A nemzeti bajnokságban szereplő csapatoknál (vízilabda OB.I.A. női OB.I., kézilabda NB.II., teke NB.III. és labdarúgás NB.II., teremlabdarúgás női NB.I., teremlabdarúgás férfi NB.II., rögbi NB.I.) egyéni sportágaknál az I. osztályú minősítést elért versenyzőket foglalkoztató szakosztályoknál a bajnokságban és a Magyar Kupában való szereplés költségeit biztosítja a lehetőségekhez képest a versenykiírás szerinti nevezési díjakat, versenybírói díjakat, utazási költségeket. 2.) Az első pontban megjelölt szinteknél alacsonyabb osztályban szereplő csapatokat és egyéni sportágakban az alacsonyabb minősítést elért sportolókat foglalkoztató szakosztályoknak a versenykiírás szerinti nevezési díját, versenybírói díjakat és az utazási költségek 50%-át biztosítja. 3.) Az első két kategóriába nem sorolható sporttevékenységet folytató csapatoknál, versenyzőknél az eseti nevezési díjat és utazási költséget (megyei vagy országos verseny esetében) biztosítja. 4.) Az utánpótlás nevelés területén kiemelkedő eredményt elérő szakosztályok edzőinek támogatása a lehetőségek szerint.
13 Eredményességi pontok a bajnoki rendszer bármely osztályában és a MK-ban Felnőtt Olimpiai sportág Nem olimpiai sportág Egyéni Csapat Egyéni Csapat 1. 300 900 150 450 2. 250 850 125 400 3. 200 700 100 350 4. 150 650 75 300 5. 100 600 50 250 6. 50 550 25 200 Ifjúsági Olimpiai sportág Nem olimpiai sportág Egyéni Csapat Egyéni Csapat 1. 200 700 100 300 2. 175 650 90 250 3. 150 600 80 200 4. 125 550 70 150 5. 100 500 60 100 6. 75 450 50 50 Serdülő Olimpiai sportág Nem olimpiai sportág Egyéni Csapat Egyéni Csapat 1. 100 600 50 200 2. 90 550 45 175 3. 80 500 40 150 4. 70 450 35 125 5. 60 400 30 100 6. 50 350 25 75 Világversenyeken (kortól függetlenül) Olimpiai sportág Nem olimpiai sportág Egyéni Csapat Egyéni Csapat 1. 500 1000 250 500 2. 450 950 225 450 3. 400 900 200 400 4. 350 850 175 350 5. 300 800 150 300 6. 250 750 125 250
14 1. sz. melléklet Intézmény neve Fedett sportlétesítmény Szabadtéri létesítmény Tornaterem Méret (méterben) Teniszpálya Tornaszoba Konditerem Labdarúgópálya Sportközpont 1 20x10 2 1 4 1 12 3 2 1 3 Sportcsarnok 4 20x10 1 Deák F. Ált. Isk. 1 18x9,4 1 1 1 Damjanich J. Tagisk. 1 24x12 1 1 Klauzál G. Ált. Isk. 1 31x18 1 1 Koszta J. Ált. Isk. 1 31x18 1 1 Petőfi S. Ált. Isk. 1 15x8 Gróf Széchenyi I. Ált. Isk. 1 12x8 1 1 Szent E. Kat. Ált. Isk. 1 20x10 Kiss B. Ref. Ált. Isk. 1 20x10 Rigó A. Ált. Isk. 1 22x10 Bartha J. Kert. Szakképző Isk. 1 24x12 1 Boros S. Szakközépisk. 1 18x9,4 Horváth M. Gimnázium 1 20x10 1 Pollák A. M. Szakközépi. 1 18x9,4 1 1 Zsoldos F. Középisk. 1 18x9,4 1 1 Szentesi Vasutas SC. 1 12x8 1 1 1 1 KONTAVILL 1 1 1 Kézilabda p. bitumenes Kézilabda p. salakos Teniszpálya Ugróhely Dobóhely Futópálya Lőtér Úszómedence
2. sz. melléklet Sportegyesület neve Szakosztályok Minősítés Szentesi Vízisport Klub Férfi vízilabda OB I.A Női vízilabda OB I. Szentesi TE. Férfi labdarúgás NB II. Női teremlabdarúgás NB I. Szentesi Kinizsi TE. Férfi kézilabda NB II. Asztalitenisz NB III. Férfi tenisz OB III. Női kispályás labdarúgás Megyei Férfi labdarúgás Megyei III. o. Ökölvívás Lovas sport Természetjárás Four Diamond SE. Triatlon Quadriatlon Testépítés Szentesi Spartacus SK. Sakk OB II. Motorcsónak Szentesi Vasutas SC. Rögbi NB I. Vívás Teremlabdarúgás NB II. Szabadidősport Természetjárás Bertók SC. Férfi vízilabda OB I.B Oyama Dojo SE. Karate Szilver TSE. Táncsport Boleró TSK. Táncsport Szentes Városi Úszóklub Úszás Zöldág MSE. Asztalitenisz NB III. Táncsport
16 Sportegyesület neve Szakosztályok Minősítés Szabadidős SK. Pollák DSE. Szent László Lovas Klub Tisza Szabadidős SK. Női kézilabda Természetjáró Karate Kispályás labdarúgás Táncsport Cselgáncs Lovas sport Lövészet KONTAVILL Szabadidős SK. Lövészet Klauzál DSE. Szabadidősport Atlétika Cselgáncs Labdarúgás Delfin Egészségmegőrző SC. Úszás Szentesi Senior SE. Férfi vízilabda OB II. Szentesi Tenisz Klub Női tenisz OB II. Szentesi Vasutas Tekézők Egyesülete Teke NB III. Szentesi Tekézők Egyesülete Teke NB III. Szentesi Kosárlabda Klub Kosárlabda NB II. Árpád Íjász Klub Autómotorsport Klub Szentesi Repülőklub Szentesi Horgászegyesület Szent Jupát SE. Íjászat Rali-cross Sportrepülés Sporthorgászat Triatlon Kajak-kenu Igazolt versenyző és sportegyesületi tag: 2.549 fő Sportegyesületi tag: 1.785 fő Összesen: versenyző+tag: 4.334 fő