JÁSZJÁKÓHALMA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testülete 16/2013.( XII.20.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Jászjákóhalma község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ( a továbbiakban (Gyvt) 29. (1) és (2) bekezdése alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, 32. cikk (2) bekezdésében, 33. cikk (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8. pontjában, 23. (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által a gyermekek részére biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendezések A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja, hogy a törvény által meghatározott pénzbeli és természetbeni juttatások igénybevételének szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről és igénybevételük módjáról. (2) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint annak a végrehajtására kiadott jogszabályokat. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat területén tartózkodó bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkező (2) A (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel Magyarország területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire;
b a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik; c) a menedékjogról szóló törvény szerint, arra a tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá kerül - feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította. (2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is. (3) A rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. Magyarország területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. (4) Magyarország területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó. 3. A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint: a) pénzbeli és természetbeli ellátások: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, - önkormányzati segély b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda - általános iskolai napközi. 2
II. fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a) a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a tárgyévben kétszeri támogatásnak, c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. 4. (2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának feltételei: A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a jogszabályban meghatározott értéket. Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű. (3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál a kérelem benyújtása időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket. d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg más fogyatékos gyermeket, e) az a)-d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. 3
(4) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Ha a környezettanulmány megállapítása alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglaltaknak, meg kell vizsgálni a család vagyoni helyzetét. Ez esetben a kérelmező köteles az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. (5) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A pótlék esetenkénti összege 2006. évben gyermekenként 7500 forint. A 2006. évet követően a pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. (6) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a település jegyzője 1 év időtartamra állapítja meg. (7) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás A Gyvt. 20/B -a alapján. 5. Óvodáztatási támogatás A Gyvt.20/C -a alapján. 6. III. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 7. Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a) gyermekjóléti szolgáltatás, b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás. Gyermekjóléti szolgáltatás 4
8. (1) A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak megoldását a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával a Polgármesteri Hivatalon belül látja el, családgondozó biztosításával. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. (1)-(2) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyzô, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár gyermek veszélyeztetettségére utaló jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet. (3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg. (4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Gyvt. 39 40. -ai határozzák meg. Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás 9. (1) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni, melyet az önkormányzat külön rendeletben szabályoz. IV. fejezet Eljárási rendelkezések az ellátások folyósítására 10. (1) E rendeletben szereplő ellátásokra vonatkozó kérelmeket az erre rendszeresített formanyomtatványokon a Polgármesteri Hivatalban írásban kell benyújtani. (2) A döntésre való előkészítés keretében a Polgármesteri Hivatal jogosult a kérelmekben, nyilatkozatokban foglaltak valóságtartalmát ellenőrizni. (3) A jogosultság elbírálásánál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódiságát amennyiben a hatáskör gyakorlója szükségesnek ítéli helyszíni szemle (környezettanulmány) készítésével lehet vizsgálni. (4)A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelemének összegét kell figyelembe venni, eltérni csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (5) A jövedelem igazolásának módja: a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt 5
szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, A közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből. Ha az önkormányzat annak jegyzője vagy a járási hivatal hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. A táppénz esetén munkáltatói igazolás. A fizetett és kapott tartásdíjat jogerős bírói ítélet másolatával, ennek hiányában egyezség másolatával, utalt vagy postai úton küldött feladóvevénnyel, -nyugdíjasnál, nyugdíjszerű ellátásban részesülő esetén nyugdíjszelvénnyel és a törzsszámot igazoló okmánnyal, -családi pótlékot a folyósító szerv igazolásával, társadalombiztosítási igazgatási szerv szelvényével, -önkormányzati és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást, a megállapító határozat másolatának csatolásával, -föld bérbeadásából származó jövedelemnél a kifizető igazolásával, vagy bérleti szerződés másolatával, -ösztöndíjat az intézmény igazolásával. (6) Közös háztartásban élő személyek számát (az egy főre jutó jövedelem számításához) az alábbiak szerint kell igazolni: -az igénylő anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával, vagy -hatósági bizonyítvánnyal, -bírói ítélettel, -társadalombiztosítási szerv igazolásával. 11. (1) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a Gyvt. 5.. e.) pontjában meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (közeli hozzátartozó: a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, saját gyermek ) 6
(2) Vagyon: a Gyvt. 19. (7) bekezdése alapján. (3) A település jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (2) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek. (4) Az ellátást megállapító határozatban fel kell hívni a kérelmező figyelmét, hogy az ellátásra való jogosultságot érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet. V. fejezet Záró rendelkezések 12.. (1) Ezen rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba. (2) E rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a Gyvt, a végrehajtására kiadott gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Jászjákóhalma Község Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi szabályozásáról 10/2006.(VIII.3.),sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti. Kelt.:Jászjákóhalma Község Önkormányzati Képviselő-testület 2013. december 20. napján tartott ülésén Ifj.Lukácsi Pál polgármester Hunyadi László jegyző Kihirdetve: 2013. december 20. 7