A város és gazdasága A város és gazdasága dr. Kukely György Terra Studió Kft. ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Forrás: Barta Gy. Czirfusz M. Kukely Gy. A város és gazdasága, 2007 A gazdaság városképző jellegének legfontosabb indikátorai gazdasági koncentráció; a gazdaság komplexitása; húzóágazatok jelentősége a városi gazdaságban; a gazdasági irányító és ellenőrző funkciók; a húzóágazatok és az irányító/ellenőrző funkciók halmozódása; a gazdaság szereplői közötti kapcsolatok; gazdasági dinamizmus. Gazdaságfejlesztés a településfejlesztésben a városok a gazdasági fejlődés csomópontjai - a környezetüknél nagyobb gazdasági dinamikát mutatnak, a gazdasági átalakulás, az ipar kivonulása a városok belső területeiről funkcionális átalakulást eredményezett: új gazdasági funkciók jelentek meg a városokban (számukra megfelelő környezetet kell teremteni), a kiürült iparterületek helyén létrejött barnamezők városi szövetbe történő reintegrálása szükséges, eközben a város társadalmi-gazdasági szerkezete is átalakult a városfejlesztés új kihívásokkal került szembe Városi célok Versenyképes, fenntartható, több lábon álló, kis- és középvállalkozásokra alapozott helyi gazdaság erősödjön a foglalkoztatottak megtartásával és bővítésével A város hatékonyan használja ki idegenforgalmi és rekreációs potenciálját Ipari park fejlesztése, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése Barnamezős területek intenzifikálása Mezőgazdaság integrált fejlesztése, helyi erőforrások hasznosítása, rövid ellátási láncok fejlesztése Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés A sikeres városi fejlődés tényezői dinamikus gazdaság, a gazdaság értéktermelőképességének, versenyképességének javulása, a foglalkoztatottság növelése a növekedés és fejlődés fenntarthatóságnak biztosítása, a lakossági életszínvonal emelkedése, az élhető város megteremtése. A településfejlesztés kiemelt feladata: a lepusztult városi terek, barnamezők megújulásának elősegítése, a városi túlzott terjeszkedés (urban sprawl) megakadályozása, (zöldmezős beruházások egy idő után újratermelik a barnamezőt), 1
Ipari parkok, inkubátorházak Inkubátorházak egy egységes kezelésben lévő területen a közös infrastruktúrát és szolgáltatásokat, a közelségből fakadó szinergiákat kihasználva a vállalkozások koncentrációja Inkubátorház (kezdő vállalkozások számára) Innovációs központ (innovatív vállalkozások számára) Ipari park (termelés) Technológiai/tudományos park (termelés, K+F) Technopolisz (technológiai város) olyan helyek, támogatások és szolgáltatások együttese, amelyet az újonnan alapított vállalat speciális szükségleteihez igazítanak. A kezdő vállalkozások számára az inkubátorház biztosít kedvezményes feltételekkel bérelhető helyiségeket, közös tárgyalót, konferenciatermet, adminisztrációs szolgáltatásokat (pl. titkárság, telefon, fax, internet), tanácsadást (pl. könyvelés, pénzügy, marketing). Ipari park külső erőforrásokra építő gazdaságfejlesztés eszköze kedvező feltételek biztosítása nagyvállalatoknak és a kkv-knak Helyi fejlesztési elképzelésekhez igazodva, ipari (esetleg egyéb, pl. logisztikai) tevékenység végzésére kijelölt terület, amely: a tevékenység végzéséhez szükséges alapvető infrastrukturális feltételeket előre biztosítja a betelepülők számára, ingatlanhoz kötődő szolgáltatásokat kínál, esetenként magasabb szintű (üzletfejlesztési és innovációs) szolgáltatásokat is kínál a betelepülő és parkon kívüli helyi vállalatoknak, feladatai végrehajtása érdekében erre szakosodott menedzsmenttel rendelkezik A vállalkozások vonzásában, a befektetések ösztönzésében az infrastrukturális feltételek kialakítása a gazdaságpolitika egyik kiemelt célja Az ipari parkok fejlesztését először központi forrásokból támogatták, később egyre jobban növekedett a decentralizáció Ipari park program Az ipari parkok kialakulásának okai, körülményei nagy munkanélküliség az ipar szerkezetének szétesése (piacvesztés, tulajdonos-váltás) területi fejlettségi egyenlőtlenségek külföldi tőke vonzása korszerű termékek/termelési eszközök és technológiák vonzása (külföldi tőke közvetítésével) korszerű (környezetkímélő) település-szerkezet kialakítása 1997-ben indult ipari park program 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet az ipari park címről a cím elnyerésének minimális feltételei a terület az önkormányzati testület által jóváhagyott településrendezési terv szerint kijelölt iparterület legyen, amelynek legkisebb nagysága 10 hektár; a betelepülő/betelepült önálló vállalkozások száma legalább 10, a létesítendő/meglévő munkahelyek száma legalább 500 legyen az ötödik év végére. Ipari parkok Zöld mezős: korábban ipari célra nem használtak Barnamezős: korábban is ipari Vegyes Több, mint ipari tevékenységre előkészített terület menedzsment: önálló marketing előre kiépített infrastruktúra komplex adminisztrációs szolgáltatás adókedvezmények, pótlólagos támogatási lehetőségek 2
Az ipari parkokban foglalkoztatottak aránya az ország ipari foglalkoztatottaihoz viszonyítva (%) 30 25 20 15 10 5 3,7 7,1 9,9 13,2 13,9 15,7 17,3 17,8 22,5 24,7 26,7 27,8 0 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Tudományos park, technopolisz innovációs tevékenységhez kapcsolódó szereplők térbeli közelségének előnyei spontán fejlődés tudatos fejlesztés park, polisz: térbeli kiterjedtség Tudományos park Innovatív tevékenységek térbeli koncentrációját célzó telephely-alapú kezdeményezés, amely kiterjedése alapján parkszerű. Innovatív tevékenységet, és esetleg kis szériás termelést végző vállalatokat koncentrál egyetemek, kutatóintézetek közelségében. Technopolisz Az innovatív tevékenységek térbeli koncentrációját célzó telephely-alapú kezdeményezés, amely méretéből adódóan városi funkciókkal rendelkezik. Az innovációs rendszer számos releváns szereplőjét (egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalatok, fejlesztő szervezetek) tömöríti. Kezdet: 1951, Stanford Research Park előbb egyetemi kezdeményezés (Stanford, Cambridge), majd kormányzati / regionális / helyi fejlesztési politika egyre nagyobb szerep a KKV-knak Technopolisz kezdet: 1980-as évek kezdetétől Sophia-Antipolis (Fr.o): 1960-as évek, zöldmezős beruházás, külső erőforrások, majd egyetem (SKEMA Business School) Japán (1983), Ipari és Külkereskedelmi Minisztérium, Technopolisz törvény, kevéssé urbánus, elmaradott területek, egyenlőtlenségek csökkentése (kínálat-orientált stratégia) Barnamezős rehabilitáció Lehetőség az ésszerűbb területhasználat kialakítására, a térstruktúra átszervezésére A rehabilitációval új területek nyerhetők, új funkcióknak adhat teret a barnazóna, hozzájárulva a város egységesebb és hatékonyabb működéséhez. A barnamezős területek kisebb hatékonysággal hasznosított (alulhasznosított), esetenként kiürült, volt iparterületek. Ide soroljuk a rosszul hasznosított vagy elhagyott vasúti, és a már kiürült katonai területeket is A barnamezős területek problémái környezeti problémák, és ezek esetleges feltáratlansága zilált tulajdonviszonyok, illetve átmeneti állapot jogi szabályozás hiánya, elégtelensége elavult, elégtelen infrastruktúra (út- és közműhálózat, épületállomány) rossz image 3
A barnamezős rehabilitáció szempontjai a barnaövezetek újrahasznosítást célzó rehabilitációja csak közösségi források bevonásával valósulhat meg. túlnyomó része városokban, nagyvárosokban - a nagyvárosok belső részein - található, megjelenésük mozaikos. A barnaövezetet a városrehabilitáció más feladataival együtt kell kezelni. Ugyanakkor a barnaövezeti rehabilitáció sajátos megoldásokat követel - a talajszennyezettség felszámolása, a zavaros tulajdonviszonyok rendezése, új közmű-hálózat kiépítése, a térszerkezeti változtatások átgondolása. a mechanikus szétválasztás nem jó (korábban a maximum 4 ha volt a városrehabilitációval együtt kezelhető barnaövezeti rehabilitáció), más elválasztó kritériumokat is figyelembe kellene venni (a súlyos talajszennyezettség, a térszerkezeti infrastrukturális fejlesztési igény, a tulajdonrendezés sajátos és rendkívül költséges megoldásaira gondolva). Az eddigi EU által támogatott barnaövezeti projektekben való korlátozott magyar részvétel fő oka éppen az volt, hogy a részvételi kritériumok 40 ha összefüggő területi kiterjedésben szabták meg a támogatható barnaövezeti rehabilitációt. Ilyen méretű barnaövezettel kevés van A barnaövezet újrahasznosításának funkcionális, tulajdonjogi korlátai és lehetőségei fontos megkülönböztetni az ipari, katonai és egyéb (pl. vasúti) területeket, mivel hasznosításuk is eltérő lehetőségeket kínál. A pályázati kiírásokban az egyik legnagyobb problémát az újrahasznosítás jellegének megszabása jelentette. az ipari barnamezős rehabilitáció esetében rugalmasabban kellene kezelni a különböző projekteket, mivel rendkívül nagy különbségek adódhatnak köztük, akár a település szerkezetében elfoglalt (központi vagy perifériális) helyzetet, akár a környezeti szennyezettség mértékét, akár egyéb tényezőket (pl. lakóterületekhez közeli fekvés stb.) figyelembe véve. Mindezek a tényezők nagymértékben meghatározhatják a hasznosítás jellegét, a funkcióváltás mikéntjét, következésképpen a projekt értékelésénél használt indikátorok körét. A barnamezős rehabilitáció szempontjából problémát okoz a tulajdoni, jogi viszonyok rendezetlensége. az egy helyrajzi szám alatt lévő ipari területek darabolós értékesítése (osztatlan közös tulajdon) - társasházhoz hasonlóan működnek rehabilitációját komolyan blokkolja a bonyolult tulajdoni helyzet (a befektetők nem kívánnak ennyi tulajdonossal egyezkedni, s az önkormányzatnak tulajdon híján minimális beleszólása van e területek sorsába). E barnamezős területek rehabilitációja jelen körülmények között szinte kilátástalan. A városhálózat tagoltságának szempontja A kisvárosokban: A nagyvárosokban érv lehet, hogy a korábbi vasúti/ipari/katonai terület megújítása új funkciók megjelenését hozza maga után, de vidéki, kisvárosi, iparvárosi területeken, sok esetben nehéz mást elképzelni, mint a gazdasági hasznosítást. A barnamezős rehabilitáció a kisebb városokban elsősorban nem területgazdálkodási kérdés, hanem környezeti probléma, így nem válik a városfejlesztés kulcskérdésévé. A kisebb városokban általában nincsenek nagy kiterjedésű, halmozódó problémákkal bíró, lerobbant barnamezők, és ha vannak (elsősorban egykori katonai objektumok, bányatelepek jöhetnek szóba), akkor nem a várostestbe ékelődve, hanem a település szélén vagy a külterületen helyezkednek el. Ráadásul nincs is nyomás alatt a helyi ingatlanpiac, ami a megújítást katalizálná (bőségesen állnak rendelkezésre zöldmezős területek). Ezekben a városokban a barnamező problémája elsősorban környezeti kérdésként jelentkezhet (pl. a barnamezős terület szennyezett talaja a helyi ivóvízbázist veszélyeztetheti). A pályázati kiírásokban kikötött ötezer fős településnagyság néhány települést kizár a pályázói körből, s egyes esetekben jelentős barnamezős területek rehabilitációját gátolta. A kis lélekszámú településeken is előfordul nagy kiterjedésű katonai és ipari ingatlan, mely környezeti, településszerkezeti, funkcionális szempontból megújulásra szorulna. Egyes esetekben községek, kisvárosok akár súlyosabb barnamezős problémával küzdenek, melyek megoldása nem csak az adott település, hanem a régió, sőt, az ország ügye. A közép-és nagyvárosokban a gazdasági hasznosítás esetében elő lehetne írni a gazdasági szerkezetváltás szükségszerűségét, mely új értékek megteremtésével hozzájárulhat adott telephely megújulásához, a várostestbe való integrálásához. Ez is szerepet játszott abban, hogy elsősorban közép- és nagyvárosi laktanyaterületek nyertek támogatást a pályázaton, ahol a meglévő infrastrukturális adottságok és a megfelelő földrajzi elhelyezkedés hozzájárult a hosszú távon fenntartható, településszerkezetbe is illeszkedő új funkciók (oktatási, szociális, közösségi, kulturális, sport és rekreációs) megtalálásához. Az eddigi pályázati kiírás inkább arra teremtett alkalmat, hogy a pályázók irreális vagy szükségtelen funkciók kitalálásával feleljenek meg a pályázati kiírásnak. A barnamezős területek komplex hasznosítására valóban törekedni kell, de a legtöbb esetben csak gazdasági dominanciájú vegyes hasznosítás vezet fenntartható megoldáshoz. A gazdasági fejlettség jelenlegi szakaszában Magyarországon elsősorban a gazdasági (termelő, logisztikai, raktározási, stb.) funkció teheti rentábilissá a barnamezős projektet. A pályázati kiírás kritikus pontja Magyarországon az európai pályázatok esetén alkalmazott minimális 40 hektáros küszöbértéke. A 40 hektáros limit jellemzően, néhány kivételtől eltekintve csak a legnagyobb városok esetében releváns. Amennyiben a pályázat forrását a kisebb városok számára is elérhetővé kívánják tenni, akkor célszerű lenne a barnamező minimális területnagyságát alacsonyabb szinten megállapítani, vagy a település méretétől (esetleg település-hierarchiaszintjétől) tenni függővé. Barnamezős területek Magyarországon Budapest Az iparban foglalkoztatottak számának csökkenése 450 ezer fő 400 350 300 székhely szerint telephely szerint 250 200 150 100 50 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2015. április 30. 4
Budapesti barnaövezet Ganz MÁVAG megújulása Kínai piac Budapest eredeti funkcióját tekintve ipari-közlekedési területeinek kiterjedése kb. 68 km 2, a főváros közigazgatási területének 13%-a. Funkcióváltás Közlekedésfejlesztés a barnaövezetben Üzleti hasznosítás A meglévő infrastruktúra felhasználása (Csepel, Soroksári út, Ganz MÁVAG) Új építés, felújítás (Graphisoft Park) Teljes megújulás, az épületek lebontásával (Duna Plaza, MOM Park, Westend, MÜPA, Infopark) Kulturális célú hasznosítás (Millenáris, Trafó, Bálna) Loft lakások Területi koncentráció lokális és regionális szinten - beágyazódás? A gazdaság térbeli szerveződése A térbeli közelség meghatározóvá válik az intenzív termelési kapcsolatoknál Területi agglomerálódás és koncentrálódás reinvesztíció (ma KMT 2/3-a) egy-egy ágazat beruházásainál (pl. autóipar) egy-egy TNC globális termelési hálózatának magyarországi szegmensében is (pl. Suzuki és beszállítói) A területi egyenlőtlenségek növekedése 5
A Suzuki beszállítóinak növekvő területi koncentrációja Munkaintenzív tudásintenzív tevékenységek a TNC-k egyre fontosabb tevékenységeket helyeztek át leányvállalataikhoz a tevékenységek szintjén is szerkezetváltás A vállalatok profilja változik, s jellemzően elmozdul a low-tech tevékenységek felől a magasabb hozzáadott-értékű tevékenységek felé (pl. K+F) strukturális átalakulás Magyarország az alacsony hozzáadott értékű, munkaintenzív tevékenység terén veszít versenyképességéből Bekapcsolódás a vernoni életciklus egyre korábbi szakaszaiba A vállalati K+F ráfordítás ¾-ét külföldi cégek adják Földrajzi következmények számos tényező befolyásolja (ágazati jelleg, vállalati stratégia és szervezet, piaci pozíció, beágyazottság stb.). elsősorban a nagyvárosokban (s főként Budapesten) még erősebb koncentráció és dualitás Forrás: Barta 2002 és Suzuki ZRt. adatai alapján A legjelentősebb külföldi tulajdonú vállalati K+F helyek területi eloszlása A Robert Bosch cégcsoport körül körvonalazódó tudásalapú együttműködések Külföldi K+F beruházások beágyazódása Forrás: GKM 2006 Az állami szabályozás és ösztönzés szerepe A vállalati életciklus minden szakaszában érvényesül a külső folyamatok befolyása a vállalati döntésekben A globalizáció hatása a gazdaságpolitikára a külföldi tőke vonzása a tőkeáramlás előtti akadályok megszüntetése a befektetők számára vonzó üzleti környezet kialakítása a termelési költségek szintjének befolyásolása és adószínvonal befolyásolása területi preferenciák A gazdaságpolitikában a növekedés fő pillérének az exportot és a beruházásokat tekintik támogatás A hazai gazdaság függése növekszik, a hazai döntéshozók mozgástere leszűkül A kimaradók, lemaradók támogatása, felzárkóztatása Protekcionizmus Dilemma: szolidaritás gazdasági növekedés A területfejlesztési és gazdaságpolitika hatása a vállalati döntéshozatalra, az ipari térszerkezet alakulására 1. a tőkevonzó-képesség javítását ösztönző politika beruházásösztönző-politika - a gazdaságpolitika fókuszában telephely-orientáció 2. a tőkemegtartó-képesség javítását segítő, a helyi szereplőkkel az együttműködést ösztönző politika beágyazódás ösztönzése 3. az elköltöző tevékenységek következtében kialakuló lokális/regionális válsághelyzeteket kezelő tevékenységek 6
Állami politika eredményei a vállalati döntések meghozatalában 1. A külföldi vállalatok vonzásában különböző eszközök (fiskális és pénzügyi ösztönzők, vámszabad területek, ipari parkok stb.) alkalmazásával a kormányzatnak érdemi szerepe volt 2. Nem tudott számottevő eredményt elérni a kormányzat a beruházások telephelyi orientációját illetően A területi preferenciák ritkán tudták kompenzálni a kedvezőtlen befektetetési feltételeket 3. Kevésbé volt sikeres e cégek magyar gazdaságba történő integrálása Beszállítói és klaszterfejlesztési programok alacsony hatékonysága 4. Nem mindig, s nem minden térségben sikerült kezelni az egyes cégek leépítése/elköltözése után megjelenő társadalmigazdasági konfliktusokat Klaszterek Iparági körzet/lokális termelési rendszer/cluster A cégek sikeressége a helyi üzleti környezet minőségétől függ A globális verseny igazi alapegységei nem a vállalatok, hanem az üzleti hálózatok Klaszter: helyi előnyöket kihasználó vállalati és intézményi csoportosulás (térbeli csomósodás, fürtösödés) Egy adott iparághoz tartozó független vállalatok és velük kapcsolatban álló üzleti partnereik, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények egy adott térségben tömörülő olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrásra támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani Szilícium-völgy, Hollywood, Las Vegas, Detroit, Hollandia (virág), Svájc (óra), Emilia Romagna (cipő) Export- és versenyképes vállalkozásokból áll, húzóágazat köré szerveződik A helyi gazdaság tartós szektora, mely nem települ át másik országba/térségbe, beágyazott Klaszterek típusai 1. Vertikális termelési lánc - egy iparágban/üzletágban nagyvállalat beszállítói hálózatának térbeli tömörülése 2. Kapcsolódó szektorok aggregációja globális nagyvállalatok vagy kiemelkedő szektorok 3. Regionális klaszter kapcsolódó szektorok földrajzi koncentrációja 4. Iparági körzet a termelési folyamat egy-egy lépésére specializálódott kkv-k lokális koncentrációja 5. Lokális hálózat helyi gazdasági szereplők bizalmon és együttműködésen alapuló kapcsolatrendszere 6. Innovációs miliő high-tech iparágak helyi koncentrációja Klaszterfejlesztési politika Gazdaságfejlesztési politikák alapelvei: már nem az egyedi cégeket, hanem a vállalkozások helyi/regionális rendszereit támogatják A régión belüli endogén növekedési folyamatokra koncentrál A sikeres helyi iparágakat támogatják a bottom-up folyamatok erősítésével A pénzügyi támogatások helyett a társadalmi folyamatok ösztönzése kerül előtérbe A közszereplők szerepe fontos fejlesztő ügynökségek 3 típus: Triple Helix kapcsolatok megerősítése (kormányzat, egyetem, profitorientált szektor) K+F együttműködések támogatása Vállalatközi együttműködések kialakulásának ösztönzése Gazdaságfejlesztés a településfejlesztésben A településfejlesztés válaszai a kihívásokra Településfejlesztési koncepciók átalakulása Korábban: infrastruktúra és rendezés centrikus dokumentum, a társadalmi-gazdasági célok, beavatkozások kevésbé voltak hangsúlyosak Illeszkedett az önkormányzatok elképzeléséhez és a lakossági elvárásokhoz IVS: új típusú válaszok az infrastrukturális, intézményi fejlesztés mellett megnövekszik a gazdaságfejlesztés súlya az önkormányzat nehezen tud mit kezdeni a gazdaságfejlesztéssel 7
2007-2013-as időszak Integrált Városfejlesztési Stratégiák Beruházásorientált fejlesztéspolitika a fenntarthatóság háttérbe szorult Ipari parkok, iparterületek fejlesztése Barnamezős beruházások Akcióterületi beavatkozások részeként gazdaságfejlesztési projektelemek Pólusprogram Felismerték az innovációvezérelt gazdaságfejlesztés jelentőségét a gazdaság- és település- és területfejlesztés együttes kezelése Ágazati súlypontok kijelölése A források nem igazán illeszkedtek ehhez Jellemző célok A település tőkevonzó képessége erősödjön, a helyi gazdaság fejlődjön A gazdaságfejlesztés a helyi foglalkoztatás növelésére irányuljon, a település váljon vonzóvá a képzett (fiatal) munkaerő számára Erős és versenyképes helyi kis- és középvállalkozói réteg alakuljon ki Az oktatási-képzési rendszer rugalmasan biztosítsa a helyi gazdaság munkaerő szükségletét 2014-2020-as időszak Kb. 180 település készít ITS-t - 2015 év végére gyakorlatilag minden, központi funkcióval rendelkező település rendelkezni fog olyan fejlesztési dokumentummal, mely a következő időszak fejlesztéseit alapvetően meghatározza, priorizálja és az egyes fejlesztési célokhoz becsatornázza. Komoly lépés a hazai terület- és településfejlesztési politika számára, mind a stratégiai gondolkodás előtérbe helyezése, mind a településpolitika szempontjából. Illeszkednek az országos és a megyei stratégiákhoz, programokhoz Prioritást kap a gazdaságfejlesztés Részben az EU2020, részben a hazai stratégiákhoz illeszkedően, előtérbe kerülnek a munkahelyteremtést és megtartást segítő, a barnamezős fejlesztéseket priorizáló, hatékony területfelhasználást támogató eszközök, de ugyancsak fontos szempont a fenntarthatóság előtérbe helyezése. A gazdasági szereplők bevonása nem könnyű nem ismertek a pályázati kiírások, támogatásintenzitások K+F priorizálása járásszékhelyek esetén lesz-e erre kereslet? Prioritások Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére (TOP1) A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával Iparterületek, ipari parkok A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal KKV-k versenyképességének javítása (GINOP1) K+F+I fejlesztése (GINOP2) Foglalkoztatás (GINOP5) Versenyképes munkaerő (GINOP6) Vidékfejlesztés Kritikus kérdések Gazdasági szféra bevonása Vállalkozások és egyéb szervezetek együttműködése (pl. K+F, szakképzés) Célokhoz rendelt indikátorok Menedzsmentszervezet Soft elemek (beruházásösztönzés, vállalkozásfejlesztési politika, marketing) Monitoring 8