AZ EGÉSZSÉGÜGYI RADIOLÓGIAI ÉS MÉRŐ ADATSZOLGÁLTATÓ HÁLÓZAT (ERMAH) TEVÉKENYSÉGE 2010 ÉS 2015 KÖZÖTT

Hasonló dokumentumok
Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

ERMAH laboratóriumok mintavételi és vizsgálati programja (2015)

ERMAH laboratóriumok mintavételi és vizsgálati programja (2014)

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

Hazai környezetradiológia Fukushima után

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

ERMAH laboratóriumok mintavételi és vizsgálati programja (2012)

SUGÁREGÉSZSÉGÜGY RADIATION HYGIENE. Sugáregészségügyi Decentrum, Miskolc 3

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

A magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése

a NAT /2010 számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

50 év a sugárvédelem szolgálatában

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Kell-e félnünk a salaktól az épületben?

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2007-ben. ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Sugáregészségügyi Decentrum, Miskolc 3

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS ÉVI JELENTÉS

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, április

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LIV. ÉVFOLYAM, SZÁM SUGÁRHIGIÉNE

Környezeti sugáregészségügyi mérésieredmények 2006-ban

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

OKSER 2010 AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZŐ RENDSZER (OKSER) ÉVI JELENTÉSE. Budapest, december

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)

OKSER 2011 AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZŐ RENDSZER (OKSER) ÉVI JELENTÉSE. Budapest, június

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL

OKSER 2005 AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZŐ RENDSZER (OKSER) ÉVI JELENTÉSE. Budapest, szeptember

OKSER 2013 AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZŐ RENDSZER (OKSER) ÉVI JELENTÉSE. Budapest, december

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

Radiológiai vizsgálatok egy elhagyott katonai bázis területén

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE

OKSER 2012 AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZŐ RENDSZER (OKSER) ÉVI JELENTÉSE. Budapest, december

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

A hazai vízművek NORM-os felmérése

Radon a felszín alatti vizekben

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN

Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése

A Kormány /2011. ( ) rendelete. az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosításáról

DÓZISMEGSZORÍTÁS ALKALMAZÁSA

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2010.

Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma

A SUGÁRVÉDELEM ÚJ HAZAI SZABÁLYOZÁSA ÉS A MEGVÁLTOZOTT HATÓSÁGI RENDSZERREL KAPCSOLATOS EDDIGI TAPASZTALATOK

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

Épületek sugáregészségügyi vizsgálatainak tapasztalatai ( )

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben

OKSER 2006 AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZŐ RENDSZER (OKSER) ÉVI JELENTÉSE. Budapest, június

Lévai Projekt A környezeti hatástanulmány összeállítását megalapozó szakterületi vizsgálati és értékelési programok

Ionizáló sugárzások dozimetriája

15 év: 45 dia 15 ÉVES A : szám ISSN MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet 2

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter../2008. (.) ÖTM rendelete

A NATO ÉVI NEMZETKÖZI RADIOLÓGIAI ÖSSZEMÉRÉSÉNEK (SIRA-2008) TAPASZTALATAI. Vágföldi Zoltán, Ferencz Bernadette

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

A hazai Nemzeti Radon Cselekvési Tervről

OKSER 2008 AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZŐ RENDSZER (OKSER) ÉVI JELENTÉSE. Budapest, október. 15

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport XLI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam

SZEMÉLYI DOZIMETRIA EURÓPÁBAN

Környezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén

A bátaapáti NRHT sugárvédelmi és környezetellenőrző rendszere

Átírás:

AZ EGÉSZSÉGÜGYI RADIOLÓGIAI ÉS MÉRŐ ADATSZOLGÁLTATÓ HÁLÓZAT (ERMAH) TEVÉKENYSÉGE 2010 ÉS 2015 KÖZÖTT Kövendiné Kónyi Júlia Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság

Bevezetés Az ERMAH az egészségügyi ágazat környezeti sugáregészségügyi mérőhálózata. Feladata és elsődleges célja a lakosság természetes és mesterséges forrásokból eredő sugárterhelésének nyomon követése egy évente kidolgozott mintavételi és mérési program alapján. A laboratóriumok kialakítása 1975-ben kezdődött. Törvényi háttér Az atomenergiáról szóló 1996 évi CXVI. Törvény 8/2002. (III.12.) EüM rendelet (ERMAH működésének újraszabályozása) 275/2002 (XII.21) Kormányrendelet az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről (OKSER Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer)

Az ERMAH szervezeti felépítése Az ERMAH tevékenységében a hat Sugáregészségügyi Decentrum laboratóriuma (Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged, Szekszárd) és az OSSKI laboratóriuma működik közre. 2011-ig az ÁNTSZ szervezeti keretében működött, 2011.03.31-től a Kormányhivatalokhoz sorolva, Közigazgatási Hivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveihez kapcsolódva (regionális rendszer) működik.

ERMAH laboratóriumok Miskolc Győr Budapest Debrecen Szekszárd Szeged

Az ERMAH munkatársai Budapest: Jobbágy Benedek, Dobainé Sallai Margit, Debrecen: Madarász István, Balogh Zoltánné, Lóránt Györgyné, Győr: Pálvölgyiné Szabó Zsuzsanna, Ormosné dr. Laca Éva, Polgárné Gáspár Anett, Alapiné Nagy Éva, Varga Éva, Tóth Istvánné Szeged: Huszár Helga, Dörnyei Mária, Kovács Árpád, Adamecz Pál, Szekszárd: Szántó János, Éhlné Ivic Tünde, Sélleiné Töttösi Erika, Kelemen Mária, Horváth Nikoletta, Hum Gábor, Miskolc: Déri Zsolt, Némethné Tóth Ilona, OSSKI: Szabó Gyula, Homoki Zsolt, Rell Péter, Kövendiné Kónyi Júlia, Bordáné Acsády Ildikó, Rudasy Edina, Glavatszkih Nándor, Szarkáné Németh Ágnes, Nagyné Bereczki Laura, Nagy János, Kocsy Gábor, Ugron Ágota, Guczi Judit, Bíró Szilvia, Mikó Vera, Szakácsné Majoros Éva, Hársné Takáts Ilona, Lengyel József,

Az OSSKI szerepe az ERMAH-ban Az ERMAH szakmai-módszertani irányítását a 8/2002-es EüM rendelet értelmében az OSSKI, ezen belül a Lakossági és Környezeti Sugáregészségügyi Osztálynak (LKSO) munkatársai végzik Éves mintavételi és mérési program összeállítása és jóváhagyásra benyújtása az országos tisztifőorvos részére Egységes mintavételezési és mérési metodikák kidolgozása Mérési program szerinti minták vizsgálata (!) Méréstechnikai tanfolyamok, továbbképzések és laboratóriumi összehasonlító mérések ( összemérések ) szervezése; Mérési adatok gyűjtése (Információs Központ ) Mérési adatok elemzése, értékelése Mérési adatok továbbítása az OKSER-be A környezet radiológiai állapotának minősítése és a lakosság éves sugárterhelésének (dózisának) meghatározása Tevékenység értékelése és éves jelentés készítése, közzététele

Környezeti radiológiai monitorozás céljai A lakosság sugárvédelmének biztosítása normál időszakban valamint baleseti illetve nukleáris veszélyhelyzetben. A lakossági sugárterhelés meghatározása környezeti aktivitáskoncentrációk meghatározása, időbeli és térbeli változások felderítése külső és belső sugárterhelés becslése A vizsgálatba be kell vonni MINDEN lehetséges sugárterhelést, ami nem foglalkozási eredetű, nem orvosi, akár természetes, akár mesterséges Külső sugárterhelés: kozmikus sugárzás, levegő, vizek, földkéreg - talaj, növényzet, épületek, Belső sugárterhelés: belégzés, lenyelés - táplálkozás (levegő, élelmiszerek) esetleges veszélyhelyzet esetén riasztás, előrejelzés és a szükséges beavatkozások, intézkedések megalapozása Nemzetközi elvárások kielégítése EURATOM

ERMAH Mintavételi és vizsgálati program 1 OSSKI állítja össze évente az SD-kel egyeztetve, jóváhagyásra benyújtja az OTH-nak jóváhagyásra Külső és belső sugárterhelés követésére alkalmas minták Környezeti mintákat megyénként veszik Élelmiszer minták vásárlása a nagyforgalmú üzletekből Évente kb. 2600 minta, 4700 mérés az ERMAH Információs Központja az OSSKI-ban működik: Adatszolgáltatási rend OKSABEL 2011-ig, 2012-től OSZIR- OKSER (Országos Szakmai Információs Rendszer - Környezeti Sugáregészségügyi rendszer), 2002-ben bevezetésre kerültek az értesítési szintek (EC 2000/473/EURATOM )

ERMAH Mintavételi és vizsgálati program 2 Minta Mintavételi gyakoriság Mérés Aeroszol naponta vagy hetente GSP, ÖB Fall-out havonta GSP, ÖB Talaj negyedévente megyék GSP Fű vagy széna negyedévente megyék GSP, ÖB Felszíni víz, állóvíz negyedévente megyék GSP, ÖB Felszíni víz, folyóvíz havonta megyék GSP, ÖB Zöldség negyedévente GSP, ÖB Gyümölcs negyedévente 2 db. GSP, ÖB Gabona negyedévente 2 db. GSP, ÖB Tej havonta GSP, ÖB, Sr-90 Tejtermék negyedévente GSP, ÖB Hús havonta GSP, ÖB Hal félévente GSP, ÖB Tojás negyedévente GSP, ÖB Kenyér havonta GSP, ÖB Ásványvíz negyedévente GSP, ÖB Ivóvíz negyedévente megyék GSP, ÖB, Sr-90, ÖA, H-3 Vegyes élelmiszer GSP, Sr-90 Gamma dózisteljesítmény Beltéri radon hetente negyedévente

ERMAH Mintavételi és vizsgálati program 3 Megoszlás mintafélék szerint

ERMAH Mintavételi és vizsgálati program 4 Megoszlás mérések szerint

ERMAH laboratóriumok műszerezettsége Minden laboratóriumban - alfa-béta mérőműszer - külső gammadózisteljesítmény mérőműszer - HPGe félvezető detektor - kis légforgalmú aeroszol mintavevő (ÖB) - (mintaelőkészítés) Közepes légforgalmú aeroszol mintavevő (gsp): 4 laboratóriumban: Győr, Szekszárd, Miskolc és OSSKI Atomabszorpciós spektrofotométer: 2 laborban (Miskolc, OSSKI) Lángfotométer: 1 laborban (Debrecen) Folyadékszcintillációs spektrométer (OSSKI)

Minták, mérések és eredmények 1 Aeroszol 4 laboratórium eredménye (gsp) Mintavételi idő: 8 nap(1 hét), minta térfogata: 20.000-28.000 m 3 Mérési idő: 160.000 s Eredmények: Be-7 2-3 mbq/m 3 Pb-210 0,5-1 mbq/m 3 Fall-out Mintavételi idő: 1 hónap I-125 < 3,0 µbq/m 3 I-131 < 2,5 µbq/m 3 Cs-137 < 1,5 µbq/m 3 Mintaelőkészítés: párologtatás majd hamvasztás 405 0 C-on Eredmények: összesbéta 12-15 Bq/m 2 *30 nap Cs-137 0,3-0,5 Bq/m 2 *30 nap

Minták, mérések és eredmények 2 Talajminták Mintaelőkészítés: szárítás 110 0 C-on, őrlés, homogenizálás Eredmények: Összesbéta 550-600 Bq/kg száraztömeg Fűminták Cs-137: 6-10 Bq/kg száraztömeg Mintaelőkészítés: szárítás majd hamvasztás 405 0 C-on Eredmények: Összesbéta 650-750 Bq/kg száraztömeg Cs-137: 0,5-0,9 Bq/kg száraztömeg Külső gamma dózisteljesítmény Heti mérés a telephelyen Országos átlag: 108 ± 10 nsv/h

Minták, mérések és eredmények 3 Felszíni vizek (folyóvíz és állóvíz) Mintaelőkészítés: bepárlás és hamvasztás 380 C-on Eredmények Összesbéta Sr-90 Bq/l mbq/l H-3 Bq/l Cs-137 Bq/l Tavak 0,2-0,5 1,5-2,0 1,0-2,0 < 0,01 Folyóvizek 0,2-0,5 2,5-3,5 2,0-3,0 < 0,01 Ivóvíz és ásványvíz Mintaelőkészítés: bepárlás és hamvasztás 380 C-on Eredmények Összesalfa Összesbéta Sr-90 mbq/l Bq/l mbq/l H-3 Bq/l Cs-137 Bq/l Ásványvíz - 100-150 - - < 0,02 Ivóvíz 30-40 80-100 8,0-10 0,8-1,0 < 0,01

ERMAH Felszíni víz és ivóvíz mintavételi pontok

Minták, mérések és eredmények 4 Zöldségminták (burgonya, hagyma, uborka, paradicsom, káposzta,sárgarépa) Gyümölcsminták (alma, körte, cseresznye, eper, barack, szőlő, banán, narancs) Mintaelőkészítés: szárítás majd hamvasztás 405 0 C-on Eredmények Összesbéta Bq/kg nyers tömeg Cs-137 Bq/kg nyers tömeg Zöldségek 80-90 < 0,1 Gyümölcsök 50-60 < 0,1

Minták, mérések és eredmények 5 Gabonafélék (búza, árpa, kukorica, rizs) és kenyérminták Mintaelőkészítés: szárítás majd hamvasztás 405 0 C-on Eredmények Összesbéta Bq/kg száraz tömeg Cs-137 Bq/kg száraz tömeg Gabona 50-60 < 0,1 Kenyér 40-50 < 0,1

Minták, mérések és eredmények 6 Tejminták és tejtermékek ( sajt, túró, tejföl) Mintaelőkészítés: szárítás majd hamvasztás 405 0 C-on Eredmények (nyers tömeg) Összesbéta Cs-137 Sr-90 mbq Tej Bq/l 40-45 < 0,04 10-20 Sajt Bq/kg 20-30 < 0,14 100-130 Túró Bq/kg 30-35 < 0,18 200-230 Tejföl Bq/kg 40-50 < 0,20 180-220

Minták, mérések és eredmények 7 Húsminták ( marhahús, disznóhús, baromfihús, halhús) Mintaelőkészítés: szárítás majd hamvasztás 405 0 C-on Eredmények (nyers tömeg) Összesbéta Bq/kg Cs-137 Bq/kg Marhahús 90-100 < 0,15 Baromfihús 100-110 < 0,15 Halhús 55-65 < 0,15 Disznóhús 100-130 < 0,15

Minták, mérések és eredmények 8 Tojás és vegyes élelmiszer Mintaelőkészítés: szárítás majd hamvasztás 405 0 C-on Eredmények Összesbéta Bq/kg Cs-137 Bq/kg Sr-90 mbq/nap személy Tojás 35-45 < 0,15 - Vegyes 35-45 < 0,04 0,01-0,05 élelmiszer

ERMAH EREDMÉNYEK összefoglalás Minta Hús (marhahús, sertéshús, baromfihús, halhús) Összesbéta Bq/kg 40 K Bq/kg 137 Cs Bq/kg 90-130 100-120 < 0,2! Tej Bq/l 40-50 60 < 0,05 Sajt 20-50 20-30 < 0,2! Túró, tejföl 30-50 30-40 < 0,1 Tojás 35-45 40 < 0,2 Zöldség-gyümölcs 50-80 60-70 < 0,05 Sütőtök, banán, burgonya, paradicsom, sóska 120-150 < 0,05 Kenyér 40-50 50 < 0,1 Talaj 500-600 400 10 Iszap 500-600 500 5

Becsült effektív dózis a 2014-es év mérési adataiból Forrás Effektív dózis, Sv/év Külső forrásokból: Talaj ( 137 Cs) 5.29 Belső forrásokból: Belégzés ( 137 Cs) 0.002 Ivóvíz ( 3 H és 137 Cs) 0.089 *Zöldség és gyümölcs ( 137 Cs) 0.050 *Gabona és kenyér ( 137 Cs) 0.098 *Hús ( 137 Cs) 0.053 *Tej, tejtermék ( 137 Cs) 0.018 Összesen belső forrásból: 0.31 Belső és külső forrásból összesen: 5.60 * Kimutatási határral számolt A KSH fogyasztási statisztikai adataival számolva Magyarországon természetes forrásból számolt érték: 3 msv/év

Becsült effektív dózis a 2014-es év mérési adataiból Forrás Effektív dózis, Sv/év Külső forrásokból: Talaj ( 137 Cs) 5.29 Belső forrásokból: Belégzés ( 137 Cs) 0.002 Ivóvíz ( 3 H and 137 Cs) 0.089 *Zöldség és gyümölcs ( 137 Cs) 0.050 A lakossági sugárterhelésre vonatkozó effektív dózis korlát 1 msv /év *Gabona és kenyér ( 137 Cs) 0.098 *Hús ( 137 Cs) 0.053 *Tej, tejtermék ( 137 Cs) 0.018 Összesen belső forrásból: 0.31 Belső és külső forrásból összesen: 5.60 * Kimutatási határral számolt A KSH fogyasztási statisztikai adataival számolva Magyarországon természetes forrásból számolt érték: 3 msv/év

Fontosabb események Évente egy munkaértekezlet (évértékelés, következő év mintavételi programja, összemérések eredményeinek megbeszélése, egyéb szakmai kérdések) 2011 Fukushima-i atomerőmű balesete veszélyhelyzet - eltérés az éves programtól, napi kapcsolat, (cikk) Összemérések 2010 OSSKI: Csernobil környékén vett talajminta 2011 OSSKI: Külső gamma-dózisteljesítmény mérése 2011 OSSKI: Béta-sugárzó izotópok összesbéta aktivitásának mérése vízben 2012 IAEA: minden labor megfelelt 2014 IAEA: minden labor megfelelt 2015 IAEA: folyamatban 2013 Országos Nukleáris Balesetelhárítási Rendszer ONER gyakorlat Új kollegák, új mintafajták, új módszerek,

Az ERMAH laboratóriumai által aeroszolban mért I-131 radioaktivitás a fukusimai baleset utáni hetekben

Az ERMAH laboratóriumai által aeroszolban mért Cs-134 és Cs-137 radioaktivitás a fukusimai baleset utáni hetekben

IAEA Összemérés 2014 1 01 VÍZMINTA Cs-134 (célérték 21,4 Bq/kg, megengedett eltérés 20%) Relativ eltérés a célértéktől (megengedett eltérés 20%) Víz-01 minta, Cs-134 20 10 % 0-10 B D Gy M O Sz T -20 Cs-137 ( célérték 12,06 Bq/kg, megengedett eltérés 20%) Relativ eltérés a célértéktől (megengedett eltérés 20%) Víz-01 minta, Cs-137 20 10 % 0-10 B D Gy M O Sz T -20

IAEA Összemérés 2014 2 02 VÍZMINTA Am-241 célérték 16,254 Bq/kg Megengedett eltérés 20% Relativ eltérés a célértéktől (megengedett eltérés 20%) Víz-02 minta, Am-241 20 10 % 0-10 B D Gy M O Sz T -20 Eu-152 célérték 50,05 Bq/kg Megengedett eltérés 20% Relativ eltérés a célértéktől (megengedett eltérés 20%) Víz-02 minta, Eu-152 20 10 % 0-10 B D Gy M O Sz T -20-30

IAEA Összemérés 2014 3 04 HÍNÁR MINTA Cs-134 célérték 8,27 Bq/kg Megengedett eltérés 25% Cs-137 célérték 22,96 Bq/kg Megengedett eltérés 20% K-40 célérték 1780 Bq/kg Megengedett eltérés 20% 05 ÜLEDÉK MINTA Cs-137 célérték 12,00 Bq/kg Megengedett eltérés 20% K-40 célérték 270 Bq/kg Megengedett eltérés 20% Az összemérésben környezeti minták aktivitás-koncentrációját kellett meghatározni, a szokásos minta-előkészítési módszerekkel és mérésekkel. MINDEN MINTA ESETÉBEN ELFOGADOTT EREDMÉNYEK Az ERMAH hálózat mérési eredményei megbízhatóak.

Az elmúlt öt évben az ERMAH munkájáról szóló megjelent cikkek Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2010-ben, Kövendiné Kónyi J. et al., EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, 56/1. (2012) Radiológiai helyzet Magyarországon a fukushimai atomerőmű balesete után, Homoki Zs. et al., EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, 55/4. (2011) Assessment of environmental radiation monitoring data in Hungary following the Fukushima accident, Zs. Homoki, et al., Radioprotection, Volume 48, 2013 Tracking of airborne radionuclides from the damaged Fukushima Dai-Ichi nuclear reactors by European networks, Masson O., Environ. Sci. Technol., 45(18), 2011 Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2012-ben és 2013-ban, Kövendiné Kónyi J. et al., leadva EGÉSZSÉGTUDOMÁNY

Egyéb OSSKI által végzett környezetellenőrző programok Mohi program a Mohi Atomerőmű hazai környezetének ellenőrzése Duna monitoring Országos TLD mérőhálózat a környezeti gamma-sugárzás ellenőrzésére Paks környéki TLD mérőhálózat Püspökszilágyi RHFT környezetének ellenőrzése OSSKI telephelyén gamma-dózisteljesítmény és in-situ gammaspektrometriai mérések

Összefoglalás Az ERMAH egy régóta jól működő környezeti radiológiai állapotot ellenőrző rendszer. A mérési programja alapján nyert adatokból becsülhető a lakosságot érő éves külső és belső sugárterhelés. A hálózat folyamatos működése és korszerűsítése vitathatatlanul fontos, mert üzemzavar vagy baleseti kibocsátás esetén gyors és megbízható mérési eredményekkel tudja támogatni a felelős döntéshozókat.

Köszönöm a figyelmet!