A kereskedelmi egységekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzését, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtást, a tűz elleni védekezésben részt vevők jogait és kötelezettségeit legmagasabb szinten a Tűzvédelmi törvény szabályozza. A törvény hatálya kiterjed minden, Magyarország területén tartózkodó magán- és jogi személyre, valamint az ország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre.
Mi az OTSZ? Országos Tűzvédelmi Szabályzat
Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak Tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz. Tűz elleni védekezés (tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása.
Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a kijelölt tanúsító szervezet által kiadott dokumentum, amely biztosítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott tűzvédelmi előírásoknak.
Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. Műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.
Tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés/eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár.
Tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó a robbanó- és a robbantóanyagok kivételével anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik.
Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban, nemzeti szabályban előírt tűztávolságok választanak el. Építési termék: minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék.
Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakasz határon elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés.
Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés.
A tűzkár az elemi károk közül a legjelentősebb. Az ellene való védekezést befolyásolja az is, hogy a kereskedelmi egységet a tűzoltóság melyik tűzveszélyességi kategóriába sorolta be.
A 2015 márciusától hatályos OTSZ (Országos tűzvédelmi szabályzat) szerint három tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg: (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal kisebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és g) az e rendelet hatálybalépése előtt C vagy D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és c) az e rendelet hatálybalépése előtt E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
Néhány anyag, termék osztályba sorolása A : pirotechnikai anyagok, tortagyertya, egyes hígítók, festékek, lakkok és növényvédő-szerek, benzin, aceton, tiszta alkohol, PB-gáz, földgáz B : gabona és lisztporok, szénpor, facsiszolat porok, cukorporok, nem vízbázisú festékek, hígítók, lakkbenzinek, csónaklakk C : fafűrész-áruk, papírok, textiláruk, ecet, egyes olajfestékek, bitumen D : egyes műanyagok, gabonafélék, naftalin, polietilén fólia, enyv, diszperzit, motorolajok, zsírok, étolaj E : kő, fémek, élő növények, víz, nemesgázok, nitrogén, CO 2
A tűz jelzése Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetve a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának.
A tüzet észlelő feladatai Fontossági sorrendben: Az emberélet mentése A tűz bejelentése (hívószám: 105) Az éghető anyagok eltávolítása a közelből A tűzoltás megkezdése
A létesítményen belül mindig biztosítani kell a tűzjelzési lehetőséget. A távbeszélő készülékek mellett jól láthatóan fel kell tüntetni a tűzoltóság telefonszámát.
Tűzeset bejelentése Mindig pontosak legyenek azok az információk, amelyre a tűz oltásához szükség van: Ki és honnan jelzi a tüzet? Van-e emberélet veszélyben? Van-e éghető anyag a közelben? Van-e tűzoltásra alkalmas berendezés a közelben?
A tűzjelző berendezések főbb típusai Tűzérzékelők akkor jeleznek, ha a hőmérséklet eléri a beállított hőmérsékletet A hőmérséklet növekedésének sebességét érzékelők akkor jeleznek, ha a hőmérséklet növekedésének sebessége meghaladja a 3 ⁰C-ot percenként Füstérzékelők a fotoelektromos a füstben lévő apró szilárd részecskékről visszaverődő fényt érzékeli Lángérzékelők különböző hullámhosszú fényre érzékenyek
A telepítés műszaki tervdokumentációját, valamint a használatbavételt engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal. A tűzjelző helyekről nyilvántartást kell készíteni, és azt ki kell függeszteni a tűzjelző központban. A tűzvédelmi központban, illetve a kezelő/kijelző egység helyiségében állandóan ott kell tartózkodnia egy személynek, akit kioktattak. A berendezést állandóan működőképes állapotban kell tartani.
El kell végezni a vonatkozó előírások szerinti tartalmú és gyakoriságú ellenőrzést és karbantartást.
A tűz oltása A tűzoltásban, a műszaki mentésben mindenki köteles közreműködni. Azokat a változásokat, amelyek a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják, kötelesek a tűzoltóságnak bejelenteni. A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltás vezető, ő intézkedhet. Közreműködésre kötelezhet, igénybe veheti a járműveket, felszereléseket.
A gazdálkodó szervezetek tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai Általános feladatok A gazdálkodóknak gondoskodniuk kell: - A különböző objektumok kivitelezése, elhelyezése, üzemeltetése, fejlesztése során a tűzvédelmi követelmények megtartásáról - A tűzoltóság helyszíni gyakorlatainak biztosításáról - A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségéről
- A tűzesetek megelőzéséhez szükséges viselkedési és egyéb tűzvédelmi szabályok megtartásáról - A jogszabályi, hatósági tűzvédelmi követelmények megváltozásainak átültetéséről a saját tűzvédelmi irataikba - A helyi változások tűzvédelmi hatásainak felmérésről, tűzvédelmi iratokba való átvezetéséről - A tűzvédelmi szabályok megismertetéséről és megtartatásáról
Tűzvédelmi oktatás A munkavállalókat munkába állításkor ki kell oktatni: - A munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességére - A megelőző tűzvédelmi intézkedésekre - A tűzjelzés lehetőségeire és módjára - A tűz esetén szükséges magatartásra, a tűzriadó tervben személyére meghatározott feladatokra - Az elhelyezett tűzoltó felszerelések gyakorlati használatára - A munka befejezésekor szükséges feladatokra - A tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeire - A gazdálkodó szervezet, illetve a munkahely sajátosságaiból adódó egyéb tűzvédelmi tudnivalókra
A munkáltatóval munkaviszonyban álló dolgozók oktatását időszakonként, szükség szerint, de legalább évente egyszer és a munkakörülmények jelentős változásakor kell elvégezni. Az oktatás megtörténtét dokumentálni kell. A tűzvédelmi ismeretek megszerzéséig a munkavállaló nem foglalkoztatható. Egyes munkakörök betöltéséhez a jogszabály tűzvédelmi szakvizsga letételét is előírja.
Tűzvédelmi Szabályzat A tűzvédelmi törvény szerint Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni, ha a gazdálkodó: 5-nél több munkavállalót foglalkoztat, vagy 50-nél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtet, vagy Létesítménye, vagy tevékenysége fokozottan tűzés robbanásveszélyes besorolás alá esik, vagy Kereskedelmi szálláshelyet működtet
A Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell: A tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit A tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat A létesítmény, építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat A tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat
- Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását - A tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket - A munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait - A létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni.
A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: A tűzjelzés módját A tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját
A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: A tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítása) A főbb veszélyforrások megnevezését A létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, központi elzárók és a vízszerzési helyek megjelölésével.
A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Jól látható helyen el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását.
A létesítményi tűzoltóság A gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatokat elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. Jogszabály kötelezheti a működtetésre. Vezetőjét a munkáltató nevezi ki. Főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból áll.
A kereskedelmi egység létesítésére és használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályok A tűz terjedésének megakadályozása céljából tűzszakaszokat kell kialakítani Ezeket egymástól tűzgátló szerkezettel (tűzfal, tűzgátló fal, tűzgátló födém) kell elválasztani Olyan fűtési rendszer létesíthető, illetve csak olyan tüzelőberendezés használható, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak, és rendeltetésszerű használata során nem okoz tüzet vagy robbanást. (Kezelése képesítéssel)
Ügyelni kell arra, hogy a szellőztető berendezés bekapcsolásakor, illetve a működése alatt ne keletkezzen gyújtószikra Csak olyan világítást, járművet, erő- és munkagépet szabad alkalmazni, illetve használni, ami a környezetre nem jelent gyújtási veszélyt. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben biztonsági és irányfény világítás létesítése is kötelező. Villamos berendezést csak úgy szabad létesíteni, hogy rendeltetésszerű használata és szakszerű kezelése esetén veszélytelen legyen. A használat befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezés esetén pedig le kell választani a hálózatról.
A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A villamos berendezéseken tűzvédelmi felülvizsgálatot kell elvégeztetni. A felülvizsgálat befejezésekor írásban kell rögzíteni annak körülményeit és megállapításait, a tapasztalt hiányosságokat, a megszüntetésért felelős személy nevét és a határidőt is.
Az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni.
A raktár éghető anyagú tetőszerkezet és a tárolt éghető anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos! Az üzemi helyiségben és a raktározásnál megfelelő szélességű utat kell biztosítani a tűzoltóság vonulása és működése céljából, ezeket állandóan szabadon kell hagyni. Az utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. (Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak.)
Felvonulási útvonal
80 méternél szélesebb helyiségben: 40 méterenként hosszirányban egyenes vonalban 3 méter széles, 30 méterenként 1,8 m széles keresztirányú út
40 méternél szélesebb helyiségben: középen vagy két oldalon hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles 30 méterenként keresztirányban 1,8 m széles
40 méternél nem szélesebb helyiségben: Hosszirányban 2,4 méter széles 30 méterenként 1,8 m széles keresztirányú út 15 méternél nem szélesebb helyiségben: 1,2 m széles hosszirányú út 10 méternél nem szélesebb helyiségben: 1 m széles hosszirányú út
Éghető anyag zárttéri raktározása 5 méter tárolási magasságig: 1,8 m hosszirányú (nagyobb magasság esetén 3 m) 25 méterenként 1 m széles utat kell biztosítani
A munkavégzés során a munkahelyen: Csak a szükséges mennyiségű anyagot és eszközt szabad tartani, A keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetve a tevékenység befejezése után el kell távolítani, Az éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedéllel ellátott, nem éghető anyagból készült edényben kell gyűjteni, majd az edényt az erre kijelölt helyen kell tárolni, Az éghető és az égést tápláló gáz szivárgását meg kell akadályozni, az esetlegesen mégis bekövetkezett kiszivárgásnál a helyiséget ki kell szellőztetni,
Az éghető folyadék csepegését, elfolyását meg kell akadályozni, az esetlegesen mégis szétfolyt folyadékot fel kell itatni és ez után az itatóanyagot az erre kijelölt helyen kell tárolni, Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edényben kell felfogni, illetve gyűjteni, és az edényt szükség szerint, de legalább a műszak végén az erre kijelölt helyen ki kell üríteni, és ott tárolni, Az tűzveszélyes folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol nem lehet egyidejűleg gyújtóforrás
Az ROBBANÁSVESZÉLYES és a TŰZVESZÉLYES építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben nem szabad gyújtási veszélyt jelentő eszköz(öke)t, ruhát, lábbelit használni, és öltözőszekrényt elhelyezni, és tilos oda gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni.
Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Mindenütt, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat, tilos a dohányzás. Égő dohányneműt, gyufát, illetve bármely gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, eldobni, ahol az tüzet okozhat. A munka befejezésekor a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból ellenőrizni kell, és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, ami tüzet okozhat.
A kereskedelmi egységekben használható tűzoltási módok A tűzoltás eredményessége nagymértékben függ attól, hogy megfelelő oltóanyagot és oltási módot alkalmaznak-e. Az egyes anyagok eltérő hatással vannak a kialakult tűzre, de károsíthatják az üzlet berendezését és az árukészletet, sőt az ott tartózkodó személyek egészségét is. Fontos, hogy az oltás mindig a tűz jellegének leginkább megfelelő anyaggal és eszközzel történjen, figyelembe véve a közvetlen környezet adottságait is.
Tűzoltó anyagok A leggyakrabban használt oltóanyagok: Víz Habok Por Halonok Szén-dioxid
Oltóanyagok alkalmazhatósága
Vízszerzési hely Leggyakrabban föld alatti és föld feletti tűzcsap, amely nem lehet a védendő helytől 100 m-nél távolabb. A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel megközelíthető legyen, és még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni.
Fali tűzcsap Szabványos fali tűzcsapszekrényben kell elhelyezni. Nem szabad olyan helyen létesíteni, ahol a víz használata életveszélyt, robbanást okozhat, vagy segítheti a tűz terjedését.
A tűzoltás eszközei kezdődő tüzek esetén A vödrök, takaróponyvák, ásók, villák, balták, csáklyák, létrák és egyéb tűzoltó felszerelések elsősorban a kezdődő tüzek oltásához használhatók, ezért azokat a tűzveszélyes hely(ek) közvetlen közelében kell elhelyezni és a szabványos jelzőtáblákkal meg kell jelölni.
A tűzoltás eszközei A tűz észlelésére, jelzésére, oltására beépített tűzjelző berendezést kell létesíteni azokban a kereskedelmi épületekben, amelyeknek szintenkénti alapterülete meghaladja a 2000m²-t, illetve ahol a szintek száma több, mint 3. Amennyiben a szintenkénti alapterület meghaladja a 8000 m²-t, valamint a középmagas és magas kereskedelmi épületekben beépített oltóberendezés létesítése is kötelező.
http://www.tuzor.hu/szakcikkek/039/039.html
Tűzoltó készülék Olyan tűzoltó eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet kilövellni. Ez a belső nyomás létrehozható az oltóanyaggal együtt egy tartályban, kémiai reakciók révén, vagy külön palackban tárolt hajtóanyaggal. Kezelése egyszerű, 5-6 m távolságról is hatásos oltás biztosítható.
Tűzoltó készülék megnevezése A benne tárolt oltóanyag alapján: Vízzel oltó Habbal oltó Porral oltó Szén-dioxiddal oltó Halonnal oltó A kézi tűzoltó készülékek le vannak plombálva és csak a plomba feltépése útján helyezhetők üzembe. (Épségét évente többször ellenőrzik.)
A tűzoltó készülékek égő emberek oltására nem használhatók! Erre a célra a vészzuhany és a tűzoltópokróc szolgál.
A kézi tűzoltó készülékek piros színűek, azonosító jelzésekkel vannak ellátva és használatukat piktogram mutatja. Piros szín
A tűzoltó készülék főbb jellemzői: Töltetmennyiség: a tömegben [kg] vagy a térfogatban [liter = dm³] kifejezett oltóanyagmennyiség Üzemi nyomás: a tartályon belül kialakuló azon legnagyobb nyomás [bar], amely a nyomás alá helyezést követő 30 mp után, 60 C-on mérhető Működési időtartam: az az időtartam, amely alatt a tűzoltó készülék teljesen nyitott szelephelyzetében az oltóanyag oltóképes mennyiségben áramlik ki Oltási képesség: a tűzoltó készülék azon jellemzője, amelyik megadja, hogy melyek azok a szabványban leírt vizsgálati egységtüzek, amelyeknek az eloltására még alkalmas.
Tűzoltó készülékek csoportosítása Nagyság szerint Az oltóanyag névleges mennyisége [kg vagy liter] alapján, például: 6 kg-os Jellege szerint: Hordozható: kézzel kezelhető és kézben hordozható, üzemképes állapotban legfeljebb 20 kg tömegű Szállítható: kerekekre vagy kézi kocsira szerelt, üzemképes állapotban 20 kg-nál nagyobb tömegű Hajtóanyag szerint Palackban tárolt hajtóanyaggal működő, tárolótartályba benyomott gázzal működő, vegyi folyamat eredményeként nyert gázzal működő
A hordozható tűzoltó készülék feliratainak tartalmaznia kell:
A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK kifejezést A készülék típusát és a töltet névleges tömegét A minősítéskor eloltott legnagyobb vizsgálati egységtüzek jelölését például: 55 A) 1. rész
2. rész Ábrás és szöveges kezelési útmutatást Az oltóanyagtöltettel eloltható tüzek tűzosztályainak jelképét
Mindazokat a figyelmeztetéseket, amelyek utalnak az esetleges veszélyekre, például: a lehetséges mérgező hatás, vagy a feszültség alatt álló villamos berendezésnél történő alkalmazás lehetősége 3. rész
4. rész Tájékoztatást a használat utáni újra töltésre, és a használható anyagokra Tájékoztatást az időszakonkénti ellenőrzésre Az oltóanyag típusát, víztartalmú oltóanyag esetén az adagolás %-os értékét A hajtóanyag típusát és mennyiségét A készülék típusjelét, gyártási évét Az engedélyező, illetve minősítő okirat számát A működési hőmérséklettartományt, szükség esetén az esetleges fagyásveszélyekre történő figyelmeztetést
A készülék gyártójának, illetve forgalmazójának nevét és címét. 5. rész
A tűzoltó készülékek kiválasztásának főbb szempontja A lehetséges éghető anyag, a tűz és a tűzoltó készülék, az oltóanyag fizikai és kémiai tulajdonságai, ezek kölcsönhatásai, a kölcsönhatások lehetséges következményei A környezet tulajdonságai A mozgatás és irányíthatóság lehetősége A gazdaságosság
A tűzoltó készüléket a kijárat, illetve a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni úgy, hogy jól láthatóak, könnyen és állandóan hozzáférhetők legyenek. Üzemképes állapotukról az előírás szerint, de legalább féléves időszakonként ellenőrzéssel gondoskodni kell.
A tűzoltó készülékek készenlétben tartása Az üzemeltető a létesítmény készülékeiről nyilvántartási naplót vezet, feltüntetve az egyes készülékek típusát, készenléti helyét, az ellenőrzés és a javítás időpontját, továbbá gondoskodik a készülékek javíttatásáról Ötévenként időszakos vizsgálatot, azaz nyomáspróbát kell végezni a készülékeken, és annak adatait a készülék tartályán maradandó és jól látható módon fel kell tüntetni. A fémzárolást el kell végezni. A tűzoltó készüléket általában a gyártástól számított 20 év után kell selejtezni.
http://www.youtube.com/watch?v=mervkvj0 at4 http://www.youtube.com/watch?v=qln_1nqk WsQ
Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a tűzveszélyességi osztályokat! 2. Milyen feladatai vannak a tüzet észlelő személynek? 3. Mi a különbség a tűzérzékelő és a lángérzékelő között? 4. Milyen tudnivalókat kell ismertetni a tűzvédelmi oktatás keretében? 5. Igaz-e az alábbi állítás? Minden gazdálkodó köteles tűzvédelmi szabályzatot készíteni. 6. Mit tartalmaz a tűzriadó terv? 7. Mi a tűzszakasz, és mi a jelentősége? 8. Milyen tűzvédelmi előírások vonatkoznak az üzletben használt elektromos berendezésekre? 9. Milyen tűzvédelmi előírások vonatkoznak az üzletben levő közlekedési utakra? 10. Sorolja fel a tűzoltó anyagokat! 11. Miért nem szabad a tűzoltó készüléket égő ember oltására használni? 12. Milyen információkat tartalmaz a tűzoltó készülék címkéje? 13. Újratölthetők-e a tűzoltó készülékek? 14. Hogyan kell elhelyezni az üzletben a tűzoltó készülékeket?
Feladat Az ábrán egy tűzoltó készülék címkéjét lehet látni. Keresd meg a címkén a következő információkat: a töltet névleges tömege, típusa (a benne levő oltóanyag alapján), hajtóanyaga, kezelési útmutató az oltóanyaggal eloltható tüzek tűzosztálya! Értelmezze a kezelési útmutatót!