II. Gyakorlatok a térképen 1. Mérd meg lakóhelyed és az egyik szomszédos megye székhelye közötti távolságot légvonalban vonalas aránymértékkel és méretaránnyal! Vonalas aránymértékkel: km, méretaránnyal:..km 2. Mérd meg Nyíregyháza-Szolnok távolságát légvonalban és a 4. sz. úton! Légvonalban: km, közúton:..km 3. Távolságmérés Hazánk méretei légvonalban: É-D irányú legnagyobb távolság:...km É-D irányú legkisebb távolság:...km K-Ny irányú legnagyobb távolság:...km A Balaton méretei: hosszúsága:...km legnagyobb szélessége:...km, legkisebb szélessége:...km Hány km-re van légvonalban lakóhelyed Budapesttől?... Hány km-re van légvonalban lakóhelyed a Balaton legközelebbi partjától?... 4. Fejezd be a rajzot! 5. ábra Mennyi a Zöld-domb abszolút magassága?... Mennyi a relatív magassága a Zöld-dombnak a Kék-dombhoz képest?... Mennyi a relatív magassága a Kékesnek a Zöld-dombhoz képest?... 7
III. A bolygók mozgása 1. Hogyan változik a bolygó (pl. Föld) helyzete egy év alatt a Naphoz viszonyítva? Tanulmányozd a mellékletben a Föld adatai c. táblázatot is! Mi az oka annak, hogy 147,1 millió km és 152,1 millió km közötti a Föld-Nap távolság?...... Milyen alakú a Föld (és a többi bolygó) napkörüli pályája?... 2. A Föld január elején van közelebb a Naphoz. Számítsd ki a március 21. - szeptember 23. közötti félév és a szeptember 23. - március 21. közötti félév hosszát! 12 március 21. - szeptember 22. szeptember 23. - március 20. hónapok napok száma hónapok napok száma szeptember október november december január február március összesen március április május június július augusztus szeptember összesen 9. ábra Melyik félév rövidebb?... Mi lehet ennek az oka?... 3. Tanulmányozd az alábbi táblázatot! Milyen összefüggést találsz a két adatsor között? Bolygók Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Naptól való közepes távolság (millió km) 58 108 149,6 228 778 1428 2872 4498 Keringési idő (földi év) 0,241 0,615 1 1,881 11,862 29,458 84,022 164,771
IV. A bolygók tulajdonságai 1. Tanulmányozd a 10. ábrát! Melyik a legnagyobb tömegű bolygó?... Melyik a legkisebb tömegű bolygó?... 1000 A bolygók tömege (Föld=1) 100 10. ábra 1 0,1 0,01 0,055 Merkúr 0,815 Vénusz 1 Föld 0,107 Mars 317,8 14,6 Jupiter 95,2 Uránusz 17,2 Szaturnusz Neptunusz 2. A Vénuszt leszámítva, mitől függ a bolygók felszíni hőmérséklete (11. ábra)? 500 400 300 457 A bolygók hőmérséklete 11. ábra Hőmérséklet ( o C) 200 100 0-100 -200-300 167 14 Merkúr Vénusz Föld Mars -55 Jupiter Szaturnusz Neptunusz Uránusz -153-185 -214-225 14
4. Hány naposak a hónapok, amikor nincs szökőév? Töltsd ki a táblázatot! Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Napok Melyik hónap lóg ki a sorból?... Milyen törvényszerűséget ismersz fel a hónapok hosszának ismétlődésében? Járj utána! Miért ugyanolyan hosszú az egymást követő július és augusztus?... Ha arra jársz, nézd meg! napórák (Nyíregyházi Főiskola; Tiszadob, Andrássy-kastély) A hazai napórák katalógusa: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/csillag/naporak/html/ Ha többet akarsz tudni! Gianluca Ranzini 2002. Az Univerzum atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest http://astro.elte.hu/icsip/tajekozodas_az_egen/naptar/index.html VIII. Földünk kísérője, a Hold 1. Figyeld meg a Hold térképét és azonosítsd a nagyobb alakzatokat a fényképen! 17. ábra Melyek a Hold felszínének jellegzetes képződményei? A... B... C... 20
A KŐZETBUROK I. A Föld belső szerkezete 1. A földkéreg összetétele, anyagai. Melyik a földkéreg három leggyakoribb eleme?... A földkéreg leggyakoribb elemei (tömegszázalék) Na: 2,83 Mg: 2,09 K: 2,59 Egyéb: 1,41 Ca: 3,63 Fe: 5 Al: 8,13 O: 46,6 Si: 27,72 21. ábra 2. Az alábbi táblázatban és az ábrán a Föld legkülső burkának, a földkéregnek a jellemzőit tanulmányozhatod. Összetétel (%) szárazföldi kéreg Óceáni kéreg óceáni kéreg felső alsó - SiO2 66 54,4 54,4 Al2O3 15,2 16,1 16,1 K2O 3,4 0,34 0,34 FeO 4,5 10,6 10,6 MgO 2,2 6,3 6,3 CaO 4,2 8,5 8,5 Na2O 3,9 2,8 2,8 Vastagsága 20 km 15 km 6 km Sűrűsége 2,7 g/cm 3 3 g/cm 3 Mélység (km) Hőmérséklet ( o C) 0 100 200 300 400 0 2 4 6 8 10 12 14 Geometrikus gradiens 22. ábra 25
IV. Aprózódás, mállás 1. A táblázat adatainak tanulmányozása után válaszolj a kérdésekre! Hogyan változik a kőzet térfogata, ha nő a hőmérséklet?... Hogyan változik a kőzet térfogata, ha csökken a hőmérséklet?... Hogyan hat a kőzet szerkezetére a hőmérséklet ingadozása?... Megváltozik-e hőingás hatására a kőzet kémiai tulajdonsága? A 20 o C-os hőmérsékletű gránit térfogatváltozása hőmérsékletváltozás hatására Hőmérséklet ( o C) -20-10 0 10 20 30 40 A kőzet térfogata 0,9994 0,9995 0,9997 0,9999 1 1,0001 1,0003 (dm 3 ) Mely éghajlattípusok jellemző felszínformáló folyamata az aprózódás ebben az esetben (29. ábra)? Tekints el a víz okozta hatásoktól! Évi közepes hőingás ( o C) 70 60 40 30 20 10 0 29. ábra egyenlítői szavanna trópusi sivatag sztyepp mérs. sivatag mediterrán szubtrópusi monszun óceáni nedves kontinentális száraz kontinentális Impfondo Medina Las Vegas Hiroshima Debrecen Jakutszk Bamako Benina Athén Brest Moszkva Cseljuszkin-fok szubarktikus tundra 38
9. Számítsd ki a táblázat adatainak felhasználásával Debrecen évi középhőmérsékletét és évi közepes hőingását! Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Középhőmérséklet -2,6 0,2 5,1 10,7 15,8 18,7 20,3 19,6 15,8 10,3 4,5-0,2 Évi középhőmérséklet:... Évi közepes hőingás:... 10. Tanulmányozd az atlaszodban hazánk évi napfénytartamát tartalmazó térképet! Hol a legnagyobb a napsütéses órák száma?... Mennyi az értéke?... Hol a legkevesebb a napsütéses órák száma?... Mi az oka?... 11. A délibáb fizikája Forró nyári napokon a felforrósodott út fölött mintha vizet látnánk. Ez az ég tükörképe. A levegő felmelegedése során az átmelegedett levegő ritkább lesz, mint a fölötte lévő hidegebb levegő. Ez a vékony levegőréteg olyan szerepet tölt be, mint egy földre fektetett tükör. Hol láttál délibábot?... Miért nem alakul ki délibáb télen?... 12. Hasonlítsd össze az atlaszod Észak-Amerika térképén a januári és a júliusi izotermavonalak futását! Miért hajlanak ezek a vonalak nyáron az Egyenlítő, télen pedig az Északi-sarkkör felé?.... Kísérlet, megfigyelés Így keletkezik a délibáb Hozzávalók: üvegpohár, víz, kémcső, vasgolyó (régi egyforintos) Egy üvegpohárba helyezz egy kémcsövet, amely aljára rakj egy kis vasgolyót (vagy régi egyforintost). Nézz felülről a pohárba! Jól látható a kémcsőben lévő tárgy. Tölts a pohárba vizet és így is nézd meg felülről a kémcsőben lévő tárgyat! Mit tapasztalsz? Mit tapasztalsz akkor, amikor a kémcsőbe is vizet öntesz? A fénytörés ad magyarázatot mindkét esetben. 54 Ha többet akarsz tudni! http://www.waukeshasouth.com/earthscience/angleofthesun/angleofthesun.shtml https://www.nrc-cnrc.gc.ca/eng/services/hia/sunrise-sunset/angle-calculator.html http://wyp.csillagaszat.hu/files/eratosthenes/index.html
1. Hol található a Föld vízkészletének túlnyomó többsége?... Hol található a Föld édesvízkészletének többsége?... A víz körforgása 2. Tanulmányozd az 56. ábrát és válaszolj a kérdésekre! 111 40 2 385 3 1 71 1 3 4 425 4 40 56. ábra (Az adatok ezer km 3 -ben vannak megadva.) Mi a víz körforgásának az energiaforrása?... Milyen fő szakaszokra osztható a víz körforgása? 1... 2... 3... 4... Add össze a Földről elpárolgott víz mennyiségét és a Földre hulló csapadék mennyiségét (a keretben lévő számok)! Párolgás:... ezer km 3 Csapadék:... ezer km 3 Milyen összefüggést találsz?. 72
9. Az alábbi táblázat a dagály átlagos magasságát mutatja. Az atlaszban keresd meg ezeket a helyeket! Mi az oka annak, hogy Velencében és Nizzában 1 métert sem éri el a dagály magassága, Londonban 7 méter, a Fundy-öbölben pedig közel 12 méter magas? Velence (Olaszország) Nizza Fundy-öböl London (Franciaország) (Kanada) (Egyesült Királyság) 0,86 m 0,55 m 11,8 m 7 m... Tengerjárás és a folyótorkolatok 10. Keresd meg az atlaszban a táblázat folyóit és tanulmányozd a torkolataikat! Hasonlítsd össze a torkolatok alakját! Folyó Mérőállomás Apály (m) Dagály (m) A torkolat típusa Nílus Alexandria 0,2 0,4 Pó Velence 0,2 0,8 Elba Hamburg 0,2 2,1 Szajna Le Havre 2,58 6,7 Temze London 1,2 5,5 Severn Bristol 2,9 10,3 Szent Lőrinc-folyó Quebec 1,1 3,9 Mississippi New Orleans 0,1 0,3 Rajzold le az általad megfigyelt torkolattípusokat! A torkolattípus neve:... A torkolattípus neve:... 80
VI. A meleg mérsékelt öv (Forrás: David Attenborough 1989. Az élő bolygó. Novotrade. Budapest) A mediterrán éghajlat 1. Az atlaszod segítségével állapítsd meg, hogy a kontinensek mely részein alakultak ki mediterrán éghajlati területek?. 2. A tankönyvedben található mediterrán területek éghajlatát bemutató éghajlati diagram tanulmányozása, és a szemelvény felhasználásával válaszolj a kérdésekre! Korunkban a Földközi-tenger európai partja mentén a legellenségesebb évszak nem a tél, mint valaha volt, hanem a nyár. Az itt élő állatokat és növényeket korántsem a fagy meg a zord szelek veszélye fenyegeti, hanem a hőség és az azt kísérő, potenciálisan gyilkos aszály. Melyik évszak jelenti az igazi megpróbáltatást az élőlények számára? Miért jelent megpróbáltatást?. Miért ilyen ez az évszak? Mely évszakok csapadékosak? Miért ekkor hull csapadék? Milyen szél hozza a páradús légtömegeket? 2010. június 11. és július 11. között rendezték meg a Dél-afrikai Köztársaságban a Labdarúgó Világbajnokságot. Melyik évszakban játszották a mérkőzéseket? Esett-e eső a sportesemény idején?... 3. Olvasd el az alábbi szemelvényt, majd válaszolj a kérdésekre! A bokrok-cserjék többsége azonban örökzöld ezen a vidéken. A levélhajtás tömérdek energiát fogyaszt, s ezt arra tékozolni, hogy a levelek aztán elfonnyadjanak, lehulljanak, óriási veszteséget jelent a növénynek. Másfelől viszont a forró 114