News Flash August, 2016 Transzferárazás: 5 dolog, amire mindenkinek figyelnie kell
Transzferárazás: 5 dolog, amire mindenkinek figyelnie kell A transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettséget megfogalmazó PM rendelet 2003 szeptember 1-jén lépett hatályba és rendelkezéseit ettől a naptól megkötött szerződések esetén kellett alkalmazni. Ez a kötelezettség aztán szépen lassan kiterjedt valamennyi szerződésre, megkötésük időpontjától függetlenül. Értelemszerűen, nyilvántartást csak abban az évben kell készíteni, ha a szerződés alapján az adott adóévben teljesítés is történt. A témával kapcsolatban jellemzően csak a transzferárnyilvántartás készítés ikon villan fel a vállalkozások, könyvelők fejében, holott ez csak egy feladat a kapcsolt vállalkozásokat érintő számtalan speciális adókötelezettség mellett. Cikkünk azokról a kötelezettségekről szól, amelyekre akkor is figyelni kell, ha a társaság nem kötelezett nyilvántartás készítésére. Kapcsolt vállalkozás bejelentése Az Art. 23. (4) b) bekezdése alapján a vállalkozás köteles bejelenteni a vele kapcsolt viszonyban lévő személyt, ha vele szerződéses kapcsolatot létesített. Fontos tehát, hogy maga a kapcsolt viszony nem teremt bejelentési kötelezettséget, csak ha mindez valamilyen ügyletre szóló szerződéskötéssel is kiegészül. Így amennyiben például egy cégtranzakció során egy vállalkozás újabb kapcsolt felekkel gazdagodik például az újonnan belépő tag személyében, úgy emiatt még nem kell bejelentenie a vállalkozásnak ezt az új tagot, mint kapcsolt felet. Fontos továbbá, hogy kapcsolt félnek jellemzően csak vállalkozásokat tekintenek az adózók, pedig az lehet nonprofit szervezet, önkormányzat, alapítvány vagy akár magánszemély is. Így tehát ha egy kft. például adás-vételi szerződést köt valamely eszköz beszerzésére az egyik többségi befolyással rendelkező tagjával, akkor ezen magánszemély tagot be kell jelenteni mint kapcsolt felet a szerződés kötést követően. A bejelentésre nyitva álló határidő az első szerződéskötést követő 15 nap. A bejelentést a 16T201-es nyomtatvány B lapján és 3. pótlapján lehet megtenni. Ha az adott kapcsolt vállalkozás már be van jelentve a NAV-nál, akkor ismételten már nem szükséges bejelentést tenni, ha új szerződést kötnek a felek. A bejelentési kötelezettséget a kapcsolt viszony és a szerződéskötés keletkezteti. Nem feltétel tehát, hogy a bejelentés előtt teljesítés is történjen a szerződésnek megfelelően. A bejelentés elmulasztása esetén maximum 500 000 forint mulasztási bírság kiszabása lehetséges minden egyes nem bejelentett kapcsolt fél tekintetében. Egy ellenőrzés során a kapcsolt felekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség megtörténte gyorsan és egyszerűen ellenőrizhető, így nem érdemes arra számítani, hogy az ellenőrzés esetleg elsiklik efelett. Ezért javasolt a bejelentést akkor is megtenni, ha a rendelkezésre álló 15 napos határidő már eltelt, így késedelembe esett a vállalkozás. Elkésett bejelentés esetén ugyanis a tapasztalatok alapján nem jellemző, hogy az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, míg ez az ellenőrzések során felmerülő hiányosság esetén ez már kevéssé mondható el. TAO adóalap módosítás A Tao tv 18. értelmében az adózás előtti eredményt módosítani szükséges, ha a kapcsolt felek egymás között a megállapodásukban a szokásos piaci ártól eltérő ellenértékben állapodtak meg. Az Art 44. általános érvénnyel fogalmazza meg, hogy a jogszabályokban előírt bizonylatot, könyvet vagy nyilvántartást úgy kell kiállítani és vezetni, hogy az az adó alapjának, összegének és a kedvezmények, mentességek mértékének megállapítására és ellenőrzésére alkalmas legyen. Így tehát a társasági adóalap számításához megfelelő alátámasztással kell
rendelkezni azzal kapcsolatban, hogy a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek során alkalmazott árak miatti adóalap-módosítás miért történt meg, vagy éppen miért nem, és ha igen, miért éppen a bevallásban jelölt mértékben. Attól függetlenül tehát, hogy a Tao 18. (5) bekezdésben hivatkozott transzferár nyilvántartás elkészítésére saját mutatói vagy az ügylet értéke következtében kötelezett-e a vállalkozás vagy nem, a transzferárak és az azokkal kapcsolatos adóhatások részletes és világos alátámasztása ugyanúgy kötelező minden adóalanynak, beleértve a kis- és mikro vállalkozásokat is. Az adóalap növelése, és így az ezzel kapcsolatos belső nyilvántartás alól csak akkor mentesül a vállalkozás, ha KKV-nek minősül és kapcsolt vállalkozásával a versenyhátrány megszüntetése céljából kötött tartós szerződést közös beszerzés és értékesítés érdekében, jogszabályi kötelezettség alapján ad át az állam vagy önkormányzat részére ingyenesen eszközt vagy nyújt támogatást, magánszeméllyel áll kapcsolatban az adott ügyletben, a külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetén nemzetközi egyezmény szerint mentesség alkalmazandó a külföldön adóztatott jövedelemre, tőzsdei ügyletről, vagy hatósági árakról van szó. HIPA-alap meghatározása 2013-tól progresszív adóztatás lépett hatályba az iparűzési adózásban. Htv 39. (4) bekezdése értelmében a nettó árbevétellel szemben az ELABÉ és a közvetített szolgáltatások értékével a bevétel növekedésével fordítottan arányosan egyre csökkenő mértékben érvényesíthető. A progresszió 500 millió forintos forgalomtól indul és 80 milliárd Ft árbevétel felett már csak 70%- ban érvényesíthető a sávba jutó arányos ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás értéke. Szintén 2013. évtől a kapcsolt vállalkozások adóalapjukat összevontan kötelesek megállapítani bizonyos feltételek esetén. A kapcsolt vállalkozás fogalma megegyezik a Tao tv szerinti fogalommal. Azon kapcsolt társaságokat kell összeszámítani, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege a nettó árbevétel 50%-át meghaladja. Minden ennek megfelelő kapcsolt vállalkozás adóalapját és adóalap-csökkentő tételeit össze kell adni, egységesen ki kell számolni az adóalapot, melyet az összevont árbevételből az egyes kapcsolt vállalatok által képviselt részesedés arányában kell felosztani a tagok között. A helyi iparűzési adóalap számításánál tehát a kapcsolt feleket annak ellenére összevontan kell kezelni, hogy közöttük volt-e egyáltalán szerződés vagy teljesítés bármilyen ügyletre, illetve, hogy kell-e bármely vállalkozásnak transzferár nyilvántartást készíteni. ÁFA-alap kapcsolt felek között Az áfa alapja általános szabály szerint (Áfa tv 65. ) az a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell. Nem független felek közötti elszámolás esetén azonban speciális szabályokat fogalmaz meg a törvény. A 67. értelmében a nem független felek közötti termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás esetén az adó alapja a szokásos piaci ár. A 255. -a alapján a szokásos piaci ár megegyezik azzal, amit független felek összehasonlítható körülmények között alkalmaznának, ennek hiányában pedig a termék beszerzési árával (előállítási értékével) vagy a szolgáltatással kapcsolatban felmerült költséggel. Az áfa tv értelmében az adó alapja nem lehet alacsonyabb a fentebb meghatározott szokásos piaci árnál, ha az ellenérték aránytalanul magas és az értékesítőt adólevonási jog nem egészben illeti meg,
az ellenérték aránytalanul alacsony és a beszerzőt adólevonási jog nem egészben illeti meg, az ellenérték aránytalanul alacsony, az értékesítőt adólevonási jog nem egészben illeti meg és az értékesített termék/szolgáltatás tárgyi mentesség alá tartozik. Látható, hogy az áfa tv szabályai abból a szempontból figyelik a kapcsolt felek között alkalmazott árakat, hogy azok ne legyenek alkalmasak eltéríteni az előzetesen felszámított áfa megosztását a levonható arány javára. Fontos továbbá figyelni arra, hogy az áfa tv szerinti nem független felek megnevezés nem egyenlő a tao tv-ből ismert kapcsolt vállalkozás definícióval, annál sokkal tágabb. Az áfa tv értelmében nem független felek azok, akik egymás kapcsolt vállalkozásai, között tagsági jogviszony áll fenn, közül az egyik fél a másik vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja, között munkavégzésre irányuló jogviszony áll fenn, egymás vagy a fentiek közeli hozzátartozói. Vegyük észre, hogy az áfatörvény sokkal tágabb kört fogalmaz meg a nem független felek tekintetében. Nem csak a kapcsolt felek esetén kell figyelemmel lenni az áfa-alap esetleges módosítására, hanem részesedési aránytól függetlenül egy társaság minden tulajdonosa, tagja és bármely munkavállalója, vagy megbízási jogviszonyos szolgáltatója esetén is. Kapcsolt viszony megszűnésének bejelentése 2012. évtől része az Art 23. (4) bekezdésének a kapcsolt vállalkozás (személy) kijelentésére vonatkozó kötelezettség a kapcsolt viszony megszűnésének időpontjával. A kijelentésre nyitva álló határidő ez esetben is 15 nap. Fontos, hogy nem a szerződés megszűnését kell kijelenteni, hanem a kapcsolt viszony megszűnését. Így amennyiben két társaság között egy korábbi szerződés alapján a teljesítés és elszámolás megtörtént, azonban a kapcsolt viszony továbbra is fennáll, úgy kijelentésre nincs lehetőség. A bejelentés elmulasztása esetén érvényes maximum 500 000 Ft mulasztási bírság kiszabása lehetséges minden egyes nem kijelentett kapcsolt fél tekintetében is. Nem szabad tehát a transzferárazással kapcsolatos teendőket leszűkíteni magára a transzferár-nyilvántartásra. Láthattuk, hogy amennyiben ilyenre nem kötelezett a vállalkozás, úgy is számos kötelezettség merül fel a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekkel kapcsolatosan, vagy akár pusztán a kapcsoltság tényének következtében. Záradék Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy jelen hírlevél csak általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető szakértői tanácsnak. Továbbá a jogszabályi változások miatt előfordulhat, hogy a jelen hírlevélben szereplő bizonyos információk megváltoznak Emiatt az Accace nem vállal semmilyen felelősséget a lehetséges kockázatokért és károkért amelyeket a hírlevélből származó bármely lépés okoz.
Kapcsolattartó Kertész Gábor Adó Menedzser E-Mail: gabor.kertesz@accace.com Tel: +36 141 235 47 Az Accace-ről Az Accace Közép-és Kelet-Európa egyik vezető outsourcing és tanácsadó cége, mely 7 országban, több, mint 330 szakértővel áll ügyfelei rendelkezésére. Az elmúlt években, miközben több mint 1400 nemzetközi vállalatot tudhatott ügyfelei között, elindította Közép-és Kelet-Európán kívüli terjeszkedését azzal a céllal, hogy globális szintű szolgáltató legyen. Accace irodák Csehországban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, Ukrajnában és Németországban találhatók. A többi európai országban és világszerte az Accace a megbízható partnerhálózatán keresztül van jelen. Tudjon meg rólunk többet a www.accace.hu oldalon!