digitális digitális gazdaság társadalom digitális tartalom 2014. március 24. Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON A GDP mintegy 12%-át adja A távközlési szektor 20 000 vállalkozása 80 000 embernek ad munkát Elektronikai eszközök gyártásával további 70 000 fő foglalkozik, így az informatikai ágazatban összesen 150 000 ember dolgozik Az információ, kommunikáció ágazat növekedett a legdinamikusabban, közel 4,7%-kal 2010-2013 között Cél: Versenyképesség növelése és életminőség javítás 3000 milliárd Ft nettó árbevétel, 300 milliárd Ft adó A teljes hazai export hozzáadott érték 7-8% 2
EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre vonatkozó stratégia Új Generációs Hozzáférési Hálózatok (NGA) stratégiája 3
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA 2014-2020 PILLÉREI A fejlesztési irányok bemutatása és a piac ösztönzése Modern, hatékony, jól működő szolgáltató állam, e-közigazgatási szolgáltatások, belső folyamatok ITtámogatása Digitális állam Digitális gazdaság Fejlett IKT-szektor, infokommunikációs szempontból versenyképes vállalkozások Újgenerációs hálózatok, hatékony spektrum-gazdálkodás Digitális infrastruktúra Digitális készségek A digitális írástudás terjesztése, a másodlagos digitális megosztottság csökkentése 4
2007-2013 TAPASZTALATOK Piaci fejlesztések: Hiányzó irányítási kompetencia Tárcák közötti együttműködés nehézkessége, intézményrendszeri problémák 2007 2013 Lassú végrehajtás A fejlesztési források szétaprózottsága Kormányzati fejlesztések: Párhuzamos informatikai fejlesztések Tárcák közötti együttműködés nehézkessége, intézményrendszeri problémák 2007 2013 Nem volt egységes kontroll, szigetszerű fejlesztések Nem volt egységes célrendszer 5
A források egységessége 2014-2020: AZ IKT FEJLESZTÉSEK, PROGRAMOK EGYSÉGES KEZELÉSE 2014 és 2020 között az EU Regionális Fejlesztési Alapok egyik (finanszirozásilag is) kiemelt tematikus célterülete az Infokommunikáció (IKT) Párhuzamos informatikai fejlesztések elkerülése Koordináció és koncentráció esetén alacsony fejlesztési, közbeszerzési és fenntartási árak Megfelelő intézményrendszer és kormányzati irányítás szükségessége Az IKT fejlesztések magas társadalmi és gazdasági hasznossága így érvényesülhet Digitális írástudatlanság csökkentése gazdasági növekedést hoz magával Közigazgatás kifelé és befelé irányuló informatikája nem választható el élesen 6
HOL TARTUNK MOST? 42,1%-os digitális írástudatlanság, több mint 3 millió ember KKV-k IKT használata alacsony 4 kihívás, amely a lemaradást magyarázza A háztartások 40%-ában nincs újgenerációs szélessávú infrastruktúra Homogenitás hiánya, nem teljesen egységes rendszerek 7
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA CÉLRENDSZERE Digitális kompetenciák Digitális infrastruktúra Digitális állam Digitális gazdaság Eszköz és tudás mindenhol Hálózat a falu végén is Kivételes helyett megszokott Az innováció és növekedés motorja 2018 2016 100% 2020 30 Mbps a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 40% alá a felnőtt lakosság 50 %-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat a mikro- és kisvállalkozások 90%-a rendelkezzen internethozzáféréssel a mikro- és kisvállalkozások 50%-a rendelkezzen internetes jelenléttel a köznevelésben pedagógus-munkakörben és a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben, továbbá a felnőttképzésben dolgozók körében legyen teljes körű az alapszintű digitális kompetenciák birtoklása Mobil szélessáv: 95%-os lefedettség, uniós átlagú sávszélesség Minden oktatási intézményben legyen elérhető minimum 20Mbps sávszélesség Állami szolgáltatások 20%-a váljon elérhetővé infrastruktúra alapon felhőalapú szolgáltatásként a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 30% alá a mikro- és kisvállalkozások 99%-a rendelkezzen internet-hozzáféréssel a felnőtt lakosság 50 %-a vásároljon online a mikro- és kisvállalkozások 80%-a rendelkezzen internetes jelenléttel 100%-kal bővüljön a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma A magyar szoftver- és szolgáltatásexport értéke növekedjen 100%-kal KKV-k 33 %-a vásároljon vagy értékesítsen online 8
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA ESZKÖZRENDSZERE I. Digitális gazdaság és IKT szektor fejlődésének előmozdítása Jól képzett és tapasztalt IKT munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása, informatikus- és mérnökképzés javítása IKT cégek innovációs és termékesítési képességének növelése Az exportképes magyar IKT kkv-k piacbővítésének ösztönzése KKV-k versenyképességének növelése IKT eszközökkel KKV-k hatékonyságának és informatizáltságának növelése Elektronikus szolgáltatások felhasználási arányának növelése a vállalkozásoknál 9
A DIGITÁLIS GAZDASÁG PILLÉR BEAVATKOZÁSAI 1 Felsőfokú IKT-képzés mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása a szakemberhiány mérséklése érdekében 2 A hazai IKT cégek exportképes alkalmazás-, applikáció és elektronikus szolgáltatásfejlesztéseinek támogatása 3 A KKV-k belső informatikai fejlesztéseinek és elektronikus szolgáltatás-fejlesztéseinek támogatása Az informatika tantárgy, a digitális műveltség megerősítése a köznevelés új tartalmi szabályozóiban, az IKT vonzóvá tétele a diákok számára különös tekintettel a fiatal lányok megszólítására Felsőfokú informatikai képzések folyamatos monitoringja, piaci elvárásokhoz igazítása Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása IKT felnőttképzési programok ösztönzése, támogatása Magvető finanszírozás és inkubáció támogatása az IKT start-up vállalkozások számára Kockázati tőke bevonásának támogatása (tanácsadás, közvetítés, jogi, marketing és menedzsment támogatás) IKT start-up vállalkozások nemzetközi megmérettetésének támogatása Export-előfinanszírozási pályázat az informatikai ágazatban működő, exportorientált mikro-, kis- és középvállalkozások új exportpiacokra való belépésének támogatására A használat minősége és mélysége, valamint az ellátottság kell legyen a fejlesztések fókuszában a következő években Vállalaton belüli informatikai (integrált vállalatirányítási, vezetői információs, ügyviteli stb.) rendszerek bevezetésének támogatása A termék- és szolgáltatásértékesítést támogató online megoldások létrehozásának ösztönzése és támogatása A munkavállalók informatikai felkészültségének növelését célzó eszközök Felhőalapú (pl. IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és bevezetésének, illetve az IKT-ra alapozott innovációknak a támogatása 10
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA ESZKÖZRENDSZERE II. Digitális állam 1. Magasszintű és korszerű lakossági és vállalati e-szolgáltatások bevezetése 2. Területi államigazgatási rendszer informatikai háttér infrastruktúrájának fejlesztése 3. Ágazati intézményrendszerek belső és külső folyamatainak informatizálása 4. Államigazgatási belső folyamatokat támogató informatikai rendszerek fejlesztése 5. Önkormányzati informatikai fejlesztések 6. Informatikai biztonság, hálózatbiztonság javítása a kormányzatban 7. Állami nyilvántartások korszerűsítése 8. e-egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 9. Köz- és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs infrastruktúra, tartalom és e-szolgáltatások fejlesztése 10. Intelligens városok fejlesztése 11
A DIGITÁLIS ÁLLAM PILLÉR BEAVATKOZÁSAI 1 Kormányzati IT háttér fejlesztése 2 Elektronikus közigazgatás fejlesztése 3 E-közszolgáltatások fejlesztése Egységes kormányzati IT-háttér Államigazgatási belső folyamatokat támogató informatikai rendszerek Ágazati intézményrendszerek belső és külső folyamatainak informatizálása A területi közigazgatás működését támogató informatikai háttér fejlesztése Önkormányzati informatikai fejlesztések és az önkormányzati ASP szolgáltatás-portfóliójának bővítése Eyílt forráskódú szoftverekre épülő fejlesztések ösztönzése Közigazgatási intézményekben zajló folyamatok papírmentessé tételének ösztönzése Elektronikus ügyintézési szolgáltatások (szeüsz) bevezetéséhez szükséges háttérfejlesztések összehangolása IKT start-up vállalkozások nemzetközi megmérettetésének támogatása Elektronikus azonosítás korszerűsítése Adatbázisok együttműködésének, átjárhatóságának erősítése Biztonságos e-hitelesítési rendszerek jogi kereteinek megteremtése A digitalizálandó gyűjtemények körének felmérése (könyvtári, levéltári, kulturális, művészeti stb.), e-levéltári fejlesztések Az EU közadatok újrahasznosítását szabályozó irányelvének teljes körű implementálása Köznevelési és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs infrastruktúra, szolgáltatások fejlesztése Köznevelési és felsőoktatási, illetve kutatási célú digitális tartalmak és a hozzáférés bővítése 12
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA ESZKÖZRENDSZERE III. Digitális írástudás, valamint felzárkózás és digitális közösségi hozzáférés erősítése Digitális megosztottság csökkentése a társadalom egyes rétegei között Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, online oktatási formák, online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások elterjedésének elősegítése Állampolgárok életminőségének javítása IKT eszközökkel 13
A DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK PILLÉR BEAVATKOZÁSAI 1 2 3 Mikro- és kisvállalkozások Digitális kompetenciák internetes ellátottságának és fejlesztése a lakosság körében online jelenlétének bővítése Digitális kompetenciák fejlesztése a közszférában dolgozók körében Fejleszteni szükséges az emagyarország Pontokat, IKSZT-ket, könyvtárakat, online kampányokat kell indítani az IKT használók társadalmi szolidaritásának erősítésére E-közigazgatási szolgáltatások terjedését elő kell segíteni, hogy növekedjen a használat mélysége Segíteni kell az online képzési formák elterjedését, a köznevelés és közösségi internet szolgáltató helyek kapcsolatának erősítését Motivációs programokat szükséges indítani az internet, illetve az infokommunikációs eszközök és alkalmazások használatában rejlő előnyök tudatosítása érdekében A mikro- és kisvállalkozások internetes jelenlétét ösztönözni kell Be kell építeni az e-közigazgatási ismereteket a közigazgatási képzési (alap-, felsőfokú) programokba A köznevelésben és felsőoktatásban dolgozók körében az alap- és felső szintű digitális kompetenciák elsajátítását támogatni kell Az infokommunikációs oktatást mihamarabb felül kell vizsgálni és újrapozícionálni Az egészségügyben és a szociális segítői területen dolgozóknak rendelkezniük kell digitális alapismeretekkel A használat minősége és mélysége kell legyen a fejlesztések fókuszában a következő években 14
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA ESZKÖZRENDSZERE IV. Újgenerációs szélessáv fejlesztése Újgenerációs NGA és körzet-hálózatok fejlesztése Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése 15
A FEJLESZTÉSEK FORRÁSAI GINOP 3. INFOKOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTÉSEK PRIORITÁS ÉS A KÖFOP TERVEI 2007-2013 GOP 2.2.1, 2.2.3, 3.4.1 3160 vállalat kapott informatikai fejlesztéseihez támogatást 21,6 milliárd Ft körüli értékben került forrás kiosztásra KÖFOP 2014-2020 90 GINOP IKT prioritás (Mrd Ft) 26 39 ~116 Mrd 14 Versenyképes IKT szektor Digitális gazdaság Digitális felzárkózás és közösségi terek fejlesztése Újgenerációs hálózatok fejlesztése Közigazgatás IT hátterének fejlesztése E-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése E-közszolgáltatások fejlesztése 16
A TERVEZÉS FOLYAMATA, OPERATÍV PROGRAMOK 2013 december EU-s jogszabályok Partnerségi Megállapodás Az EU-s jogszabályok után 2014 márciusában nyújtottuk be Várhatóan 2014 ősz Operatív Programok GINOP 3. prioritás: Infokommun ikációs fejlesztések KÖFOP VEKOP Közép- Magyarország IKOP Közlekedési informatika KEHOP Energetikai informatika TOP EFOP Emberi erőforrás fejlesztése VOP Mezőgazdaság 17
A FORRÁSOK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA Célok Folyamatos konzultáció a piaci szereplőkkel A források teljes időszak alatt történő arányos felhasználása A piaci és kormányzati szereplők közötti kapcsolatos erősítése Megalapozott, a fejlesztési igényekhez és szükségletekhez igazodó pályázatok A négy pillér koherens kezelése, a szinergiák kihasználása Az OP-k között szoros koordináció A tárcák és az alájuk tartozó IH-k közötti együttműködés erősítése 18
Köszönöm a figyelmet! csaba.kelemen@nfm.gov.hu 19